Új hozzászólás Aktív témák

• #74375 Z.É.T. őstag

  Új Válasz 2021-01-11 11:38:34 #74375

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Z.É.T.

  őstag

  Marton Vidovszky - fb bejegyzés
  (névjegy a poszt végén)

  VAKCINA KISOKOS
  avagy kortárs oltás

  Na, hát itt vagyok megint.

  Természetesen nálam sokkal okosabbak és hozzáértőbbek is írtak ebben a témában, de hát az élet már csak olyan, hogy jobban hiszünk annak, akit ismerünk, mert az ember a maga fura kis racionalitásán (tisztelet az összeesküvés elméletet kedvelő kivételeknek) kívül még érzelmi lény is, így aki tőlem szeretné hallani, annak:

  - Először is szeretném leszögezni, hogy oltás párti vagyok, dolgoztam vírusvakcina fejlesztésen EU-s konzorciumon belül itthon és külföldön. Hiszek benne, elkötelezett vagyok a kutatás ilyen irányában és úgy gondolom (valamint az előbb írtakból adódóan némi szakmai rálátásom is van), hogy ez az út az emberiség javát szolgálja. Tehát aki érzelmi alapon, és/vagy az alapján dönt az oltás beadatásáról, hogy hogy állnak a csillagok, az kérem, ne olvasson tovább, mindannyiunknak felesleges köröket spórol meg.

  - Másodszor az általam a továbbiakban vázolt TÉNYEK ezen a szinten már sajnos mindenképpen igényelnek némi alap biológia tudást (pedig mennyit hallom, hogy mi a töknek tanulunk annyi felesleges matekot, irodalmat, kémiát stb a középiskolában, aztán időről időre csak kiderül, hogyha szeretnénk valamit megérteni az életünk során, akkor azért csak jól jön időnként), de ígérem, hogy igyekszem azokat a lehető legérthetőbb, legegyszerűbb módon leírni és a szükséges információkat köríteni.

  - Kicsit mellékszálként, de a szakmámból fakadóan mindenképp szeretném itt megemlíteni a következőt: Az alapkutatásban eltöltött 14 évem során számtalanszor és türelmesen igyekeztem válaszolgatni az olyan jellegű kérdésekre, hogy: „Mi a fenének van alapkutatás? Mire jó az alapkutatás? Miért az én adómból fizetik az alapkutatást? stb. stb...”. Ha például a korábban egyáltalán nem relevánsnak tűnő (és ezért alkalmazott kutatásnak abban a fázisban nem nevezhető), egyébként a sima „nátha” megbetegedést okozó számtalan vírus közt szerepet játszó, 3 db koronavírus (lásd korábbi bejegyzésem) antigenitását vizsgálták volna korábban alapkutatás keretében (amire akkor sem tehették volna fel joggal a fent idézett kérdéseket), akkor a 2019-20-as járvány miatt okszerűvé váló, egyébként is hihetetlenül felgyorsított vakcinafejlesztés hiszem, hogy 1-2 hónappal még gyorsabb is lehetett volna. Nem beszélve arról, hogy amikor az mRNS-ek alkalmazási lehetőségét kezdték vizsgálni alapkutatásban (ami pl. a Pfizer vakcina alapja), senki sem sejtette, hogy milyen sokat fog érni ebben a helyzetben. Hát pl. az ilyen, előre nem feltétlenül látható események miatt IS van értelme az alapkutatásnak.

  A vakcinák hatása a közegészségügyre:

  Az egyik legjobban dühítő dolog az életben, amikor hasznos, jó és kiemelten fontos dolgokról alaptalan és részigazságú rémhíreket terjesztenek, a társadalomban bizalmatlanságot keltve, ezzel veszélyeztetve az egyén és a köz biztonságát. Pontosan ebbe a kategóriába esik a jelen helyzetben is megjelenő összeesküvés elméletek gyártása és valótlanságot tartalmazó, a vakcinázás ellen buzdító kampány. Csak, hogy értsük a vakcina feltalálásának és az azóta betöltött értékét/szerepét: A fekete himlőben nagyságrendileg többen haltak meg, mint a világháborúkban, amit az első vakcina feltalálása állított meg és annak kiterjesztett alkalmazása tüntette el véglegesen a populációnkból. A védőoltásoknak köszönhető az is, hogy a gyermekkori halálozással járó betegségek a világ legtöbb részén eltűntek, vagy visszaszorultak. A különböző vírusok ellen létező vakcinák különböző mértékben védenek az adott vírus okozta betegség ellen, azonban a populáció átoltottsága megóvja azokat az egyéneket is, akiket esetleg nem véd, vagy akiket valamiért nem lehet beoltani. A vakcinák esetlegesmellékhatásai általában enyhe gyulladásos tünetek és csak nagyon elenyésző esetben fordulhatnak elő komolyabbak, amelyek kockázata sokkal elenyészőbb a vakcina nyújtotta védettséggel és az említett nyájimmunitás védelmével szemben (természetesen ezeknek a kockázatoknak a további és további csökkentésének érdekében folyamatosan kell kutatni újabb és újabb vakcinák hatékonyságát). Így a vakcina beadásának megtagadása nem csupán egyéni, de társadalmi felelőtlenség is. Természetesen itt a kötelezően beadandó oltásokról beszélek, az pedig, hogy melyik oltás legyen kötelező, bízzuk a megfelelő szakemberek elbírálására, ne akarjuk ezt is mi eldönteni az interneten, pár óra alatt megszerezni vélt PhD-nkra támaszkodva.

  Előjáróban legyen itt egy „vakcina kisokos”:

  Mivel az úgynevezett vírusellenes szerek még gyerekcipőben járnak (olyanokra gondolok itt, mint pl. a bakteriális fertőzések ellen az antibiotikum) mondjuk úgy, hogy nem igazán vannak ilyen szerek forgalomban és/vagy nem gazdaságos az előállításuk, nem kívánatosak a mellékhatásaik stb. (Itt jegyezném meg pl, hogy ebből a pándémia helyzetből adódóan remélhetőleg felgyorsul az ilyen jellegű gyógyszerek kutatása.). Tehát a vírusokkal minden esetben a szervezetünk immunrendszerének kell megbirkóznia. Az immunrendszernek viszont segíthetünk, mégpedig úgy, hogy ha van ismert oltás/vakcina az adott vírus ellen, és azt alkalmazzuk. Ezzel egy direkt immunválaszt váltunk ki a szervezet részéről, azonban kontrol alatt tartva a vírust és óriási előnyt adva az immunrendszernek.

  A vakcinákat többféleképpen is lehet csoportosítani, én igyekszem a legérthetőbb kategóriákba sorolni. Pl. vannak az úgynevezett tradicionális és az újgenerációs vakcinák.

  - A tradicionális vakcinák közé tartozik az elölt (valójában inaktivált) és az attenuált (vagyis legyengített) vírussal való beoltás. Utóbbi esetben a vírus maga ép, de kitenyészetettek a kutatók egy olyan vírus „változatot” (törzset) ami az immunválaszt kiváltja ugyan, de az eredeti (vad típusú) vírusnál sokkal enyhébb tüneteket okoz (vagy tünetmentes a fertőzés). Mivel az ilyen típusú vakcina kísérletek a SARS-nCoV-2-vel szemben jellemzően nem voltak hatékonyak, tovább is léphetnénk. Nem tehetjük azonban, hiszen a világon egyedülállóan Kínának sikerült elölt vakcinát előállítani ez ellen a koronavírus ellen (Sinovac), bár tudjuk, hogy a 3-as fázist egyelőre kihagyták ami (hogy ne menjek túlságosan bele a részletekbe és ha nagyon nagy vonalakban szeretném megfogalmazni) azt jelenti, hogy nagyon nem veszélyes, azonban a hatékonysága erősen kérdéses. J Bár a Magyar kormány rendelt belőle, az Európai Gyógyszerhatóság (EMA) egyelőre nem hagyta jóvá, így én óvakodnék ennek a beadatásától (bár feltételezhetően biztonságos, és a fiatalokra akár hatékony is, idősekre (a legkritikusabb célcsoport) azonban úgy tűnik kevéssé hatékony). Információim szerint India is rendelkezik hasonló fejlesztésű koronavírus vakcinával.

  - Az újgenerációs vakcinák viszonylag fiatalok, hiszen a DNS/RNS ismerete sem tekinthető túl régi keletűnek, így 100 évekre visszavezethető (valójában sokkal rövidebb is igen csekély) tapasztalatok nem vonhatóak le az alkalmazásukkal kapcsolatban. Legnagyobb hátrányuk azonban, hogy a megértésükhöz az átlagember számára fantasztikusan ijesztő (pedig valójában inkább csodálatosan izgalmas) fogalmak kerülnek elő, mint „gén bázisú”, „vektor alapú”, „modifikálás” „antigén” „fehérje alegység” stb. Így hát, ha eddig nem ijedtél meg, akkor csapjunk is bele a lecsóba:

  o Génbázisú vakcinák: A SARS-nCoV-2 elleni vakcinákban itt alapvetően egy (valójában több ;-)) darab RNS-t, juttatnak a szervezetbe, ami a vírus immunválaszt kiváltó fehérje (vírus felületén található kis tüske=antigén) genetikai kódját (gént) tartalmazza (bizonyos gyártóknál ezt a kódot egy cirkuláris DNS hordozza). Ezek alapján a szervezet maga gyártja le a fehérjéket (ami a vírus nélkül ártalmatlan) és váltja ki a szervezet immunválaszát, vagyis kezd ellenanyagokat gyártani. Itt mivel maga a szervezet gyártja az antigént is, az immunválasz sokkal erősebb, mint egy vírusfertőzés esetén. Ilyen típusú vakcina pl. a Pfizer és a Moderna oltóanyaga is. Finoman szólva azért leegyszerűsítettem. :-)

  o Vektor alapú vakcinák: Ebben az esetben az előző típusnál említett antigén genetikai kódját egy másik (hordozó=vektor) vírus tartalmazza, amely (a SARS-nCoV-2 vírus elleni vakcina esetében) egy szaporodni képtelen vírus, mely működésében hasonlít az első fajta vakcinákra, vagyis legyártatja az immunválaszt kiváltó fehérjét a szervezettel, amire az ellenanyag gyártással válaszol. Ilyen hatásmechanizmusra alapuló korábbi vakcina az ebola ellen készült, esetünkben pl. az Oxfordi ChAdox (AstraZeneca), a Janssen-é, és az orosz fejlesztésű vakcinák ilyenek. Az ilyen vakcinák jellemzően adenovírus vektorral működnek (ezek nagyon közel állnak a szívemhez, mert ilyen vírusokkal dolgozok 14 éve, és ilyen vakcina fejlesztésén dolgoztam korábban :-)).

  o Alegység vakcinák (fehérje alegység alapú oltóanyagok): Ebben az esetben magát a fehérjét juttatják be a szervezetbe, ami közvetlen immunválaszt vált ki. Sajnos az ilyen jellegű oltóanyagok hátránya az, hogy a „nem a szervezet által legyártott fehérje” sokkal gyengébb, és kevésbé hatékony immunválaszt vált ki. Ilyen típusú vakcina a Hepatitis-B vírusfertőzés ellen létezik. Tudomásom szerint a SARS-nCoV-2 ellen nem fejlesztenek ilyet.

  Az, hogy melyik ország, milyen területen, milyen kor- és embercsoportnak milyen vakcinát ad, egy hihetetlenül bonyolult logisztikai feladat. Elsősorban (többek közt) az újgenerációs vakcinák előállításának technológiájára egyelőre nincs felkészülve a világ, így a tömeggyártásuk nehézségekbe ütközik. Másodsorban pl. az mRNS alapú vakcinák tárolására -70-80 ºC fokra van szükség (5 napig elvan -20 ºC-on is), amire szintén nincsenek felkészülve bizonyos régiók. A fejlődő országokban nagy előny lehet a szobahőmérsékleten tárolható vakcina, hogy a távoli régiókba is eljuttathassák az oltóanyagot. A fentiekből nem nehéz kitalálni, hogy miért nem köteleződhet el egy-egy ország egyetlen vakcina mellett, tehát mindenképpen párhozamosan kell alkalmazni legalább 2-3 féle vakcinát a járvány helyzet lehető leggyorsabb stabilizációja érdekében.

  Most pedig jöhetnek a szokásos kérdések:

  Miért lett ilyen későn vakcina?
  Nem lett későn. Ahhoz képest, hogy egy új kórokozóról van szó, viszonylag hamar elkészült, kiemelve azt, hogy ezelőtt egyetlen koronavírus ellen sem sikerült vakcinát gyártani (a korábban említett tradicionális vakcinák hatástalansága miatt).

  Akkor hogyhogy ilyen gyorsan lett?
  Erről valójában már volt szó, de röviden ismétlem. Egy (főleg tradicionális) vakcina kifejlesztése az első igénytől a forgalomba hozható formáig kb. 10-12 év normálisan. Esetünkben ez az idő lerövidült, ha jól számolom kb. 10 hónapra. Ennek számos oka van. Többek közt: az újgenerációs vakcinák előállítása rövidebb időt igényel, a hatóságok és államszervezetek mérhetetlen pénzt és más erőforrást toltak bele a jelentkező és sürgető igény miatt, a folyamatokat optimalizálták és a lehető legrövidebbre szűkítették, valamint ne felejtsük el, hogy szerencsénk is volt.

  Számos vírus okozta komoly betegség van, ami ellen nincs vakcina (pl.: AIDS, afrikai sertéspestis), akkor most ez ellen hogyhogy lett? Nem furcsa egy kicsit?
  A vírusok, mint ahogy az általuk okozott betegségek is mérhetetlenül sokszínűek lehetnek (ez egy nagyon hosszú téma lenne), ezért vannak olyanok, amik ellen sikerült már hatásos védelmet kifejleszteni és van olyan, ami ellen még nem. A szkeptikusoknak a koronavírus elleni kifejleszthető vakcinával szemben is voltak kétségeik, részben az említett tradicionális vakcinák hatástalansága miatt, részben pedig az újgenerációs vakcinákkal szembeni tapasztalat hiánya miatt.

  Belénk oltanak-e gondolatolvasó chipet, GPS nyomkövetőt, meddőséget okozó izéket, stb.?
  Nem. Ezek tévhitek. Az összeesküvés elméletek gyártóinak és támogatóinak ezek kedvelt szlogenjei, tipikusan egyszerű, gyors és érthető (ám valótlan) válaszokat szeretnek adni bonyolult kérdésekre. Ezek rombolóak, károsak és nem mellesleg etikátlanok. Ok. De megvan rá a lehetőség, hogy ilyen anyagokat juttassanak bele? Igen meg. De az törvényellenes, és akik összeállítják nem tehetnek ilyet, mert börtönbe zárják őket, ráadásul nem is lenne értelme. Neked megvan a lehetőséged, hogy feltörd a szomszédod autóját? Igen meg. Megteszed? Nem (remélem). Megvan rá a lehetőség, hogy a tejbe ipari szinten ciánt tegyenek, hogy kiirtsák az emberiséget? Meg. Megteszik? Nem.

  Állapotos nők megkaphatják az oltást?
  Ez egy nagyon nehéz kérdés. Az oltóanyag dobozán valószínűleg mindenki azt fogja olvasni, hogy terhes anyáknak nem javasolják. Ennek elég egyszerű az oka, mivel nem vizsgálták az oltóanyagok hatását állapotos nőkön, ezért ezt KELL ráírják. Valójában a szakma álláspontja az, hogy nem látnak semmilyen előrelátható okot, negatív hatást, eshetőséget arra, ami miatt ellenjavallt lenne, ráadásul az igazolt, hogy az állapotos anyákra a SARS-nCoV-2 vírusfertőzés veszélyesebb, így feltehetően az a szerencsésebb, ha mégis beoltatják magukat. Természetesen távol álljon tőlem, hogy ebben tanácsot adjak, ezt mindenkinek magának kell eldöntenie.

  Utószóként álljon itt néhány gondolat: Az élettudományok ugyan szintén valamennyire egzakt tudományok, de fontos megjegyezni, hogy élő tudományok is. Változnak. Nem csak az ismereteink, hanem minden. Ezeknek a tudományoknak a képviselői/kutatói sem tudnak megmondani előre mindent (ez egyébként a szépsége is).
  Ha egy fizikust megkérdezel, hogy egy x tömegű test y sebességgel (esetleg gyorsulással) elindul A pontból, akkor hol lesz z idő múlva, jó esetben meg tudja neked mondani. Előre. Elég pontosan. Még akkor is, ha út közben erők hatnak rá, mert minden állandó. Nem változik útközben a test tömege, nem alkalmazkodik a hatásokhoz, nem gondolja meg magát, és nem jön oda Pista bácsi megmondani, hogy de nem is ott lesz.
  Ezért ha megkérdezünk egy orvost/virológust/epidemiológust/infektológust, hogy mi a véleménye a helyzetről, előfordulhat, hogy a válaszában nem minden jön be. De ez nem jelenti azt, hogy ez alapján a véleménye egyenértékű Mari néniével, aki a Riska tőgygyulladását is előre megjósolta, mert csálén állt a szarva. Én is vállalom, hogy nem minden úgy történt, ahogy azt előre sejteni láttam. Hozzáteszem, hogy ami úgy történt, abban sem voltam biztos. Pl. amikor azt írtam április környékén, hogy szerintem néhány hónapon belül lesz védőoltás, ez ellen a véleményem ellen kaptam a legtöbb kritikát (hozzáteszem jogosan). Valójában a száraz tények nagyobb odds-ot adtak volna arra, hogy nem lesz, vagy csak évek múlva. Én azonban bíztam abban, amit láttam a munkám során vakcinafejlesztésről és a körülmények sürgető mivoltából fakadóan meg mertem kockáztatni, hogy ez a tudományos közösség már képes szintet lépni és összefogva hatékony oltóanyagot előállítani. Bejött.

  Hardcore vakcina kedvelőknek javaslom ezt az oldalt:
  https://www.pharmindex-online.hu/hirek-cikkek/a-koronavirus-elleni-vakcinak-kozotti-kulonbsegek

  Aki nem tudja eldönteni mi lehet félrevezetés azoknak pedig ezt:
  https://ec.europa.eu/info/live-work-travel-eu/coronavirus-response/fighting-disinformation_hu

  

  Marton Vidovszky:
  

Új hozzászólás Aktív témák