-
Fototrend
AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
Megnyitott a Retro beárazás topik!
Új hozzászólás Aktív témák
-
Frawly
veterán
Elvileg az egész chip működését emulálja, beleértve a generálást is, nem csak az alap mintákat. YouTube-on néztem róla teszteket, lejátszották ugyanazt Canvas VA-t meg eredeti hardveren is, mindjárt egymás után, MT-32, SC-55 Mk2, SC-88, és egy deka különbséget nem lehetett hallani.
Ezért is feltételezem, hogy a Roland a saját hardveres termékét épp úgy tudja emulálni, mivel az eredeti ROM-ok meg algoritmusok is épp úgy rendelkezésére állnak, nem csak a hangminták. Persze, nem reklámozni akarom, mert én is Muntot használnék erre, csak megemlítettem, hogy ez az opció is ott van hivatalosan, még ha nem is olcsó.
-
Frawly
veterán
Szerintem az eredeti SC eszközök MT-32 emulációja se olyan rossz. Néhol sántít, nem is hangminőségben, hanem pl. a hangszerbankok számozási eltérése miatt valami nem azon a hangszeren szólal meg, amin kéne, vagy néma marad valami sáv. Ennek ellenére már a hardveres MT-32 emulációk is kb. 99,9%-os pontosságúak voltak, alig van olyan játék, ahol 1-2 hangjegy emiatt nem stimmel, ott sem mindig zavaró, észrevehető, ha valaki nem a kákán keresi a csomót. Tehát nem az van, hogy kakán szól az egész, meg nem élethű vagy ilyesmi. Nyilván, aki szakbarbár, meg tudja mondani a különbséget, ahol sokan az mp3-at is kiszúrják, akkor is, ha 320 kbps-ban van kódolva, mert felismerik egyes tömörítési hibáit, míg az emberek 99,9999%-a meg nem hallja ezeket, mert vagy a hangfelszerelése se olyan, vagy nincs a füle ráedzve.
Természetesen a Munt emulációja sem tökéletes, de ahhoz képest meglepően pontos, hogy teljesen ingyen van. Épp ezért nem is szoktam javasolni, hogy csak ezért valaki kifizesse a drága pénzt Sound Canvas VA-ért.
Ennek ellenére az SC VA létezése sem felesleges, mert ahogy halnak ki, meg mennek tönkre az eredeti Roland/SC hardverek, egyre kevesebb lesz belőlük, egyre megfizethetetlenebbre megy fel az áruk, úgy egyre nagyobb igény lesz a szoftveres emulációra, és az SC VA legalább egy rendezet jogi státuszú, hivatalos támogatású termék, ami valószínűleg hosszabb távon is elérhető marad, így mint opciót egyre inkább figyelembe kell venni.
[ Szerkesztve ]
-
#67356
Frawly
veterán
quailstorm
#67351
Frawly
veterán
válasz
quailstorm
#67351
üzenetére
Szerintem meg egyáltalán nem sántít annyira. Aki nem napi szinten használja, vagy rég használta már, vagy most hallja először, annak az SC-55-ön sem szól rosszul a Monkey Island. 320kbps-os mp3-as párhuzam tényleg sántít egy kicsit technikailag, azt csak arra írtam, hogy a legtöbb ember ott se hallja. Én nem hallok a különböző Roldand megoldások MIDI-je között különbséget, csak ha nagyon figyelek, és egymás után hallgatnám őket ugyanazzal a játékkal.
Ugyanez van a SID chipnél is. Aki nagyon C64-es szakbarbár, az azonnal kiszúrja, hogy milyen PAL meg NTFS C64-eken, milyen számozású és milyen kiadású SID chip hogy szól, meg fújja fejből, hogy X játékcímnél ez a chip a legjobb, Y demónál meg amaz. Viszont aki nem szakbarbár, az csak retró prüntyögést hall, és a különböző SID-chipverziók meg SID-emulációk között nem fog különbséget hallani, esetleg ha megmutatod neki, meg egymás után játszod le különböző megoldásokkal, de akkor is csak azt fogja hallani, hogy tényleg kicsit más, de egyik sem fog neki rosszul szólni, mert túlzottan egyikhez sem szokott hozzá, vagy ha régről igen, akkor 20-30 év múltán meg el is felejtette hogy szól.
Vagy pl. sokan szőrszálhasogatnak Adlib/SB kompatiblis kártyákon is az FM MIDI-vel. A valóság meg az, hogy 1-2 extrém példától eltekintve elég hasonló a hangjuk, ha nem is ugyanolyan, megszokható, élvezhető a legtöbbnek. Tényleg alig van 1-2 olyan kártya, amin annyira fos meg torz ez az FM MIDI chip, hogy hallgathatatlan lesz.
A valóságban szerintem hirtelen te is nehezen mondanád meg, hogy valódi MT-32 hardvert, vagy Munt vagy SC VA MT-32 módos emulációt hallasz-e. Azt már én pl. szerintem akkor se nagyon hallanám, ha mindjárt egymás után hallgatnám meg őket. Egy SC55 és MT-32 között hallanám, de csak egymás után lejátszva.
Még mielőtt félreértés esnék: nem azt állítom, hogy ugyanúgy szólnak ezek. Mert objektíve, ha nagyon kötözködik valaki, valóban lehet különbséget kiszúrni, ez tény. De a játékok 99,99%-a teljesen élvezhető szerintem akármilyen megoldással. Ha nem az apró különbségeken lovagol valaki, hanem megpróbálja hangulatilag a játékot tényleg élvezni, játékélményileg kikapcsolódni.
-
Frawly
veterán
Nem, nem teljesen más. Alapvetően az MT-32, SC-55, SC-88 azonos metodikát használ a MIDI-hang előállítására. Különbségek persze vannak, háttérhangmintában, generálási módszerben, a nem szabányos MT-32 MIDI és a később szabványosított General MIDI között is van némi eltérés, de összességében nem olyan, hogy szívbe markolóan más legyen, meg egyik verzióban teljesen hallgathatatlan legyen. Sok esetben teljesen szubjektív egy szinten felül, hogy kinek mi szól jól. Szerintem egy Yamaha MU80-nak vagy egy Korg NS5R-nek is nagyon állat hangja van, pedig nincs köze sem az MT-32-höz, sem a Rolandhoz, és nem szól ugyanúgy, attól még nagyon király, tökös hangjuk van, némelyik játékkal még jobban is szólnak, mint az eredeti Roland cuccok.
A hullámtáblás hangkártyáknál vagy szoftveres emulációknál meg inkább a hangszerbankon múlik a több, nem magán a hardveren.
-
Frawly
veterán
válasz
nakos1212
#67359
üzenetére
Én is ugyanezt írtam, hogy részben hullámtáblás. Amit én mondok: nem csak a Munt, de biztos vagyok benne, hogy a Sound Canvas VA is épp úgy részben hullámtáblás csak. Attól, hogy valami szoftver, az nem azzal egyenlő, hogy biztosan hullámtáblás. Még FM MIDI-t is épp úgy lehet szoftveresen is generálni. Elvileg teljesen meg kéne egyezzen a VA a hardveres megoldással, csak már prociból oldják meg szoftverrel, ami régen nem volt opció a gyenge hardver miatt kellett a spéci hardver, hogy levegyék a processzor válláról a terhet.
Sőt, akinek ez újdonság lenne: a Yamaha, Korg, stb. modulok sem tisztán hangmintán alapulnak, azoknál is a hullámtábla csak egyik fele a szintetizálási módszernek.
Az SC-55, és az SC-88 is csak részben hullámtáblás. Tehát alapvetően azonos módszerrel generálja az is a MIDI hangjegyeket, hangszereket. Vannak ugyan különbségek, ezt nem is állítom, de nem gyökeresek, és eléggé szubjektív a tényleges megítélésük. Ennyit mondok, nem többet. Az eltérés java egyébként nem a generálás módszerében van, meg nem is annyira a hangmintáknál, hanem a későbbi SC-eszközök a General MIDI szabványt követik, ami még az MT-32 idejében nem létezett.
(#67360) quailstorm: olvassátok már el, amit írok, könyörgöm. Nem írtam sehol, hogy nincs különbség. Ugyanezt írtam, mint te, hogy egymás után lejátszva lesz, vagy egymás utáni lejátszás nélkül annak, aki megszokta az egyik verziót. De ha most szívére teszi mindenki a kezét, tényleg olyan rosszul szólna az SC-88? Mert ennél a játéknál ugyan az MT-32-es változat kivételesen nekem is jobban tetszik, de egyrészt az SC-88-at sem találom rossznak, és a játékok többségénél szerintem az SC-88 simán veri az MT-32-őt, Duke Nukem 3D, Descent, stb. sokkal tökösebben, tisztábban, teltebb basszussal szól rajta. Ráadásul a General MIDI módot sokkal több játék és alkalmazás támogatja, mint az MT-32 módot. Persze az MT-32-n is le lehet játszani General MIDI anyagot, csak akkor meg az nem fog stimmelni, ugyanaz a téma, pepitában.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz
nakos1212
#67390
üzenetére
Mondom, azért kár vitatkozni, mert nem vagytok képben hogy működik az SC-sorozat, meg többi MIDI generátor/szintetizátor. Még egyszer annyit zárószónak: nem csak hangmintákat használnak azok sem. Egy MT-32-höz 99%-ig hasonló generálással dolgoznak, ami nagyrészt átalakítja ezeket a hangmintákat, különböző szűrőket és modulációkat ráeresztve, ahogy ez az MT-32-nél is van. Amiről ti beszéltek, azok a tisztán hullámtáblás megoldások, ami tényleg hozzá sem nyúlnak a hangmintákhoz, csak lejátsszák őket, pl. GUS, meg hasonló megoldások. Azok aztán tényleg nem modulálnak semmit.
-
#67395
Frawly
veterán
Ganz-[HUN]
#67391
Frawly
veterán
válasz
Ganz-[HUN]
#67391
üzenetére
Teljesen nagy esélyed van rá. Kapásból itt a régi PH-sok közül is emlékszek konkrétan három emberre, akik jelen voltak a többi fórumon is anno 2004 környékén, és akkoriban Gallatinnal csapatták az ipart.
A kérdés nem is az, hogy találsz-e, hanem hogy értelmes áron.
(#67393) Sanchez638: ez meg a másik. Most korona miatt senki ne számítson semmire. Még külföldi online piactereken is sorra dobják vissza a rendeléseket. Én is minap rendeltem eBayen egy Fiio K3 DAC-ot, 24 órán belül már jött is vissza az értesítő: „the seller cancelled your order”, és ahogy olvasom más topikokban és oldalakon, ez általános, aki nagyban seftel, annak 10-20-as tételben dobják vissza. Utána, meg hogy a koronacirkusznak vége lesz, jön egy szép vaskos világválság, ami lényegesen rosszabb lesz a 2008-as ingatlan/hitelválsánál, de még az 1970-es olajválságnál is, kb. az 1929-es szintjén lesz.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz
nakos1212
#67397
üzenetére
És szerinted a DSP nem ugyanezt csinálja, sustain, oszcilláció, moduláció? Dehogy nem. Csak össze van vonva egy digitális chipben az egész, nincs külön chip minden részfeladatra, meg az egész full digitális lesz, nincs benne analóg komponens.
Azt lehet tényleg túlegyszerűsítem, hogy a GUS nem alkalmaz modulációt, ezt nem zárom ki, de az nagy részt tényleg a hangmintára épít, ott minőséget 99,9%-ban a hangminta fogja meghatározni, milyen minőségű, mekkora hangmintákból mennyit tudsz rá feltölteni. De ilyen Roland meg hasonló MIDI szintiken a hangzásért a hardveres hangfeldolgozók felelnek, nem a hangminta, az csak egy eltárolt kiindulási alap, amit nem nagyon fogsz hallani 1:1-ben, legalábbis nem felismerhetően. SC-n, meg VA-n sem.
-
#67443
Frawly
veterán
quailstorm
#67400
Frawly
veterán
válasz
quailstorm
#67400
üzenetére
Azért nem tudtak teljes értékű emulációt beletenni, mert valamennyire máshogy működnek. Nem az alapelvekben, hanem a kivitelezésnél. Pl. SC55/88-ba hiába is teszed bele az MT-32 hangszerbankokat, a generálás még abból kicsit más paraméterekkel történik, meg más a hangszerkiosztás is. Emiatt sose fog ugyanúgy szólni.
A VA-ba meg szerintem simán tudtak volna normális MT-32 emulációt tenni. Azt gyanítom, hogy csak az SC55/88-at érte meg nekik emulálni, azokban meg van MT-32 emuláció, és igaz, hogy nem tökéletes, de a Roland úgy volt vele, hogy nem csak szerintem, de szerintük is tök elégséges, ezzel érik be a skacok, ha játszani akarnak. Egyszerűen szerintem nem érte meg nekik +1 termékre külön emulátort fejleszteni, meg karban tartani, biztosan úgy ítélték meg, hogy nincs kellően nagy piaca, azt a pár retróőrültet, akinek 195%-ra pontos emuláció kell, nem akarták kiszolgálni (főleg, hogy mindössze pár tucat DOS-os játék támogatta, és ezek közül a legtöbb jól szól General MIDI Sound Canvassal is). Vagy úgy voltak vele, hogy azok majd használnak Munt-ot arra a nagyon kevés számú DOS-os játékra, amik tényleg csak MT-32-vel szólnak jól.
-
Frawly
veterán
válasz
nakos1212
#67401
üzenetére
Ez valóban szintinként változik, hogy mennyire alakítják át a hangmintát. Szerintem a Roland termékek ennek a spektrumnak abban a végében vannak, amelyek erősebben átalakítják, míg a hullámtáblás Sound Blaster, Audigy meg GUS a spektrum másik végén, amelyek nem annyira (bár azért valamennyire). A két véglet meg az abszolút hangminta alapú megoldások (amik minden hangjegyhez külön hangmintát vesznek alapul, és nem nyúlnak hozzá), a másik véglet meg az FM MIDI, ami meg semmilyen hangmintát nem használ.
Az MT-32 is dolgozik hangmintákkal. Csak a moduláció egyes részei vannak négyszögjellel, stb.-vel megoldva, de ez is csak az adott kor limitációja volt hardverügyileg. Nem volt akkoriban opció, hogy túl nagy RAM-ba túl sok hangszermintát töltsenek fel, túl nagy felbontásban, meg DSP-t sem tudtak még akkor olyan erőset rátenni, ami fel tudott volna dolgozni egy tisztán minta alapú megoldást. Így trükközniük kellett négyszöghullámos sustainnel meg hasonlókkal, hogy elfedjék a kevés és rossz minőségű hangminta hátulütőit.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz
nakos1212
#67484
üzenetére
Hajjaj. Pentiumból is lehetőleg valami erősebb, nem ilyen P60-P90-szint. Quake-kel az a szívás, hogy nem csak technológiában előzte meg durván a korát, hanem ha kivételesen nem 320×200-as, 256 színű pixelpaca módban akartál játszani vele, akkor hardverigényben is eléggé megelőzte. Persze, elfutott azért 486-oson, szépen lehetett rajta nézni a diavetítést, meg lehetett követni a vertikális sorokat kirajzoláskor, annyira nyögött rajta. De ezek a korai fps-játékok mindig is ilyenek voltak, mindig tolták ki előre a technológia határait, azokat feszegetve. Már a Doom 1-2 is problémás volt a megjelenésekor, amikor sok embernek nem volt hozzá elég RAM-ja, meg ilyen 386-osokon, gyengébb 486-osokon próbálták játszani, és azokon csak ilyen bélyegkép méretűre összehúzva ment csak, ha ment egyáltalán.
Ezen kívül a DOS-os Quake-változat hibája, hogy nem is valami optimalizált, se a CPU kódja, se a 3dfx driverrésze. Egy GLQuake már más tészta, nem csak amiatt, mert a GPU vett le terhet a CPU-ról, hanem sokat segítenek rajta az optimalizációk, újabb utasításkészletek, OS ütemezője.
-
Frawly
veterán
válasz
nakos1212
#67487
üzenetére
Valóban, rosszul emlékeztem. Az zavart meg, hogy még régebben a DOS-os Quake readme-jében szerepelt 3dfx-es rész, de ezek szerint az a windowsos verzióra vonatkozott, nem a DOS-osra.
Mert elvileg a 3dfx-nek nincs akadálya DOS alatt, voltak DOS-os játékok is, amik használták. De ezek szerint a Quake nem tartozik közéjük.
(#67488) arn: igen azokra optimalizálva van, de nem újabb utasításkészletekre, pl. MMX, SSE és társai.
[ Szerkesztve ]
-
#67595
Frawly
veterán
Ganz-[HUN]
#67592
Frawly
veterán
válasz
Ganz-[HUN]
#67592
üzenetére
Ja, a hajszárító működik. Egyik YouTube-videón azt a trükköt is mutatták, hogy hajszárító helyett járatni kell pár percig bekapcsolva a hardvert, hogy felmelegedjen, majd utána azonnal áramtalanítani mindent, kiszerelni, és utána levenni az odaragadt bordát, míg kellően meleg, és alatta a paszta lágy állapotban van. Ha lehűl, akkor megint beköthet cement keménységűre a paszta.
Ha más nem segít, akkor alkohollal és fogselyemmel is neki lehet esni. Esetleg ha a proci hőkupakos, akkor acetonnal is neki lehet menni, de az már elég brutális, roncsolhatja a felületet.
-
Frawly
veterán
válasz
envagyok
#67596
üzenetére
Izopropil alkohol (jó etilalkohol is, ha nincs más, akár egy nem pancsolt erős szeszes ital is, ha nincs otthon izopropil alkohol), lehetőleg valami töményebb. Ha hőkupakos proci, akkor aceton. De először alkoholban áztasd, mármint ne a komplett procit, hanem alkoholban nedvesített ruhával vagy porlasztóval vigyél fel egy csomó alkoholt a felületre, olyan vastagon, hogy szinte álljon rajta pocsolyaként, és hagyd rajta. Túl sokat azért ne várj vele, mert elpárolog az alkohol elég gyorsan. Csak hagyni kell behatni, felpuhítani, aztán azonnal el kell kezdeni ronggyal, kendővel, vagy valami strapabíróbb papírtörlővel. Lehet ciklikusan ismételgetni kell a műveletet, többször elárasztás, majd törölgetés-pucolgatás, mire lejön.
Néha WD-40 is le tud vinni ragasztót. De az aceton biztosan leviszi, azzal csak annyira kell vigyázni, hogy az a felületbe is belemarhat, nem csak a ragasztóba. Így azt én utolsó lehetőségként hagynám, ha már semmi más nem segít.
A neten láttam olyat, aki nedves szódabikarbónál vagy nagy finomságú vízpapírral súrolta le, bár ezek megint roncsolják a felületet is kvázi.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#68063
üzenetére
Ja, ilyen retró gépekre, 386-486-P1, P2 - P3 - korai P4-ig IDE/SCSI megoldásnak elég a CF vagy SD megoldás is. A SATA SSD szintjét ezek a régi gépek (és régi OS-ek, régi szoftverek) amúgy sem tudják kihajtani, tehát nem lesznek gyorsabbak SSD-vel, mint az ilyen flash-es megoldásokkal, cserébe utóbbiak sokkal olcsóbbak, kaphatók 120 gigásnál kisebb méretben is (míg SSD már nem nagyon) és a bottleneck hatás fellépéséig épp úgy kiszolgálják azt a sebességet, amit a gép ki tud még hajtani. Kései P4-ek, meg C2D, stb. konfigok azok, amiken már a lapon elterjedt volt a SATA vezérlő, azokba jobban megéri már SSD-t tenni.
HDD-t ma már semmibe nem tennék, nem is azért, mert kínzóan lassú, hanem teljesen megbízhatatlanok mára, amelyik még megy is 10-20-30 évvel ezelőttről, az is egyre inkább leheli kifelé a lelkét.
XT-286 szintű gépbe egyébként még egy modernebb, gyorsabb IDE HDD is teljesen overkill, mert annál erősebbet nem tud kihajtani a vezérlő, meg a proci. Így a flash-alapú megoldásoknak inkább a megbízhatóság, néma üzem, meg a könnyű adathordozhatóság az előnye inkább, nem is a sebesség ilyen gépeken.
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#68079
üzenetére
Ja, 2005-ben én is csorgattam volna a nyálamat egy ilyen konfigra, még álmomban sem engedhettem meg, még egy szál ilyen GPU-t sem, nem hogy SLI-ban tolva. Akkoriban az átlag polgár a P4-ről is csak álmodott, javarészt AthlonXP-ket meg P4 Celeronokat vettek a legtöbben, akik nem voltak techsznobok meg burzsujok.
Az is igaz, hogy ebben a korszakban nagy léptékű volt a fejlődés, gyorsan avult minden, 2003-ban AMD64, 2005-ben két mag, meg X2, meg stb., de 2006-ban azonnal verte mindet a DDR2-es C2D és Q2D, meg akkor jött ki a 8800GTX is, ami meg szintén torony magasan vert minden addigi megoldást (ezek még ma is vernek sok entry level brand gépet és laptopot, pl. GTA V futtatásáról szóló videó alatti kommenteket érdemes olvasni). Így állati burzsujnak kellett lenni, ha mindig a legjobb kellett, és nem akarta az ember, hogy elavuljon a gépe.
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#68083
üzenetére
Így van, ma már lelassult a fejlődés, mert a technikai határokat feszegetik csíkszélességben, frekiben. Már lassan az egyre növekvő mag/szál/cache számok is oda vezetnek, hogy a szoftverek már nem tudnak ilyen párhuzamosságot kihasználni, és ennél is limitbe ütközik, nem lehet további ilyen irányú bővítéssel teljesítményt nyerni. Ha nem találnak ki valami gyökeresen eltérő koncepciót, pl. megvalósítják a kvantumgépek korát vagy a szilikon helyett behoznak valami nanoszénszálas technológiát, akkor már nem nagyon tudnak mit fejleszteni. Lassan oda jutunk, hogy már csak max a buszsebességet, memóriasávszélt, adattárolás sávszélességét lehet tovább pumpálni, de az is korlátos, egy szinten túl nem gyorsít már ténylegesen, lásd az NVMe SSD-k a SATA-sokhoz képest, a betöltési idő nem rövid már le érdemben.
Persze van a számítógépeknek egy univerzális limitje is, ami nem a csíkszélességről van szó, hanem az univerzum működése, fénysebesség korlátja, információ-energiaekvivalencia, komplexitási fok-információsűrűség miatt áll elő, amin már semmilyen mérnöki megoldás nem segít, mert valós fizikai limit. Igaz ettől még rettenet messze vagyunk, meg messze leszünk még 200 év múlva is szerintem.
(#68067) quailstorm: AthlonXP-be jó az amit írsz. Abba már van értelme talán egy SATA vezérlőnek meg egy SATA SSD-nek az IDE2SD vagy IDE2CF megoldásokhoz képest.
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#68223
üzenetére
Igen. Ezek a mérések csak alapon igazak. Bár a P4-től függ, hogy tuning alatt, tuningot Barton vs. tuningolt P4 felállásban tudja-e tartani az előnyét.
Az se felejtsük el, hogy a Barton így alapon -10% pontot hozott, de a valóságban meg valami közel -50%-kal került kevesebbe, és a lap is olcsóbb volt alá!!! Így meg ár/értékarányban verte laposra a P4-et, úgy, hogy ez a 10%-kal kisebb teljesítmény szinte alig volt érezhető általános felhasználásnál, OS, böngészés, videózás, játékok alatt, tökéletesen elég volt egy Barton is, a meglévő pénzt az ember meg erősebb videókártyára költhette, ami adott esetben még többet is jelentett, ha a játék nem volt Intel-optimalizált vagy erősen CPU függő (mint a Q3 alapú játékok, meg a 3DM2k1). Nem véletlen volt akkoriban az a mondás, hogy a Barton Celeron árban adott Pentium-teljesítményt.
Ezért van az is, hogy nem az abszolút teljesítményt kell nézni hardvervásárláskor, hanem adott felhasználásra kell megvenni a legjobb ár/értékarányt, ha nem akar az ember feleslegesen túlköltekezni.
Persze így utólag a P4 jobban tartotta magát technológiailag hosszabb távon, későbbi OS/workloadokat futtatva előjött a Hyper-Threading, extra utasításkészletek (pl. SSE2, PAE, stb.), nagyobb buszsebesség, jobb memóriavezérlés Intel platfromon a jobb chipsetek miatt (főleg ha a PAT is be volt kapcsolva dual channel mellé). De ez már nem számít, mert mind a két platform elavult, 32 bit only, 1 mag, mai releváns utasításkészletek hiányoznak mindkettőn. Meg a maga idejében sem volt annyira releváns, mert a legtöbb átlag felhasználó XP-zett rajta, meg az akkori programok nem használták ki vagy nem egészében ezeket az extra feature-öket, így retró gépeknél sem annyira számít.
PS.: 1,5 gigás memóriamodulról még én se hallottam. Wow.
Ami még megtévesztő, a 3DM2k1 korlátja. Én anno egy nem-Pro 9600 Radeonnal kaptam 10-11 ezer pont között. Ennél a kártyánál a Radeon 48xx soroazt nem 1,5-1,6× erősebb, hanem min. 10-20×, csak ezt a diffit a 2001 nem tudja még kihajtani a béna procilimites, meg DX8/OpenGL/régi játéktesztjeivel, így nem tudja kijelezni a valódi technológiai/erőfölényt, ami a sokszáz unified shader meg extra VRAM/VRAM-sávszélben, új architektúrában, új feature-ökben, új optimalizációkban relik. De mondjuk ha DX9-es játékokkal, tesztekkel próbálja az ember, ott nagyobb különbség kijön, meg újabb platformokon még erősebb procival, DX10-es játékoknál meg még látványosabb.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz
petakpa1
#68226
üzenetére
Ja, értem, akkor még sincs másfél gigás modul.
Win10-et ne is akarj P4-re. Ha még futna is, mert meglenne az NX bites procihoz a BIOS támogatás, akkor se lenne benne köszönet. Azt hiszem legutóbb a BudgetBuilds retro YouTube csatornán tesztelt a gyerek egy régi, Pentium D-n Win10-et, tarkónlövés lassúságú volt, rohadt hosszúakat töltött, idle-ben is ki volt feszülve a proci majdnem mindig 99-100%-ra, pedig a PentiumD már kétmagos, meg alacsonyabb csíkszélességes, nagyobb cache-es móka. Persze a PentiumD sem jó emlékű, tipikus szobakazán, akkor meg az AMD a szintén olcsóbb és energiahatékonyabb A64 x2 segítségével mosta fel a még mindig netburstozó Intellel a padlót.
Win7 az elfut rajtuk. Bartonon nem tudom hogy fut, szerintem rosszabbul, P4-en talán tűrhetőbben, bár nem tudom, hogy az utolsó Win7 frissítések mennyire lassítanak, utoljára 2010-ben futtattam P4 Northwoodon Win7-et, akkor ugyan nem szélsebesen, de tűrhető-használható sebességgel ment rajta, igaz a HT sokat segített.
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#68225
üzenetére
A 188 ezres 2k1 eredmény nem is a 980Ti-nak köszönhető (jó kicsit annak is, meg a magas órajeleinek), hanem az extrém 6,3 GHz-re felhúzott i7-7740X-et illeti a dicsőség. A 2k1 ordenáré mód procilimites, és kényes az órajelre, időzítésekre, ezekben pedig egy ennyire felhúzott Skylake még 1 magon is nagyon jól teljesít. Ha ugyanezt a 980 Ti-t betennéd egy nem tuningolt félmodern PCIe Pentium rendszerbe (ami alig erősebb, mint a szóban forgó P4, Barton), nem nagyon kapnál 20-30k-nál több pontot.
Bár abban igazad lehet, hogy konkrétan nem is a 2k1 DX8 tesztjei, amik limitálnak, hanem a procilimit limitál.
Ezek a régi benchmarkok csak a maguk korában voltak használhatók, akkor is korlátozottan. Pl. emlékszem akkor mennyire odavoltak sokan a SuperPi-ért is, hogy modernebb procikon már lefutott pár másodperc alatt, közben meg a y-cruncher szintén az összes magot és cache-t kihasználva kiszámolja 1/25-1/50-ed idő alatt azonos számjegyre. Így sok benchmarkértéke nincs, mert csak 1 magot mérsz vele, pí kiszámolására sem jó, mert arra vannak hatékonyabb programok.
-
Frawly
veterán
Kösz, akkor ezt rosszul tudtam. Az árára úgy emlékeztem, hogy olcsóbb volt, igaz lehet a C2D-val szembeni árára emlékszek, és nem az eredetire, és így évek távlatából már összemosódnak a dolgok. s478-as P4-ből nem volt NX bites, csak a s775-ösből, erről volt is szó pár oldallal ezelőtt ebben a topikban, most már, hogy írod az 505J-t, rémlik.
-
Frawly
veterán
-
Frawly
veterán
válasz
KROK640
#68262
üzenetére
Nem csak Win7 alatt működik ez az affinitásos trükk, hanem már Win2000-től kezdve az összes NT-n, XP-n át egészen a Win10-ig. Elméletben működik NT 3.1-től kezdve, de szerintem azokban még nem volt ilyen részletesen állítható feladatkezelő, így fel kell hozzá tenni egy 3rd party taskmanager megoldást, hogy elérd ez a feature-t. Illetve az összes Linux, Unix/BSD alapú OS is tud ilyet.
Anno a P4-es korszakban kísérleteztem HT kikapcsolásával, igaz akkor még korai XP alatt, és volt, hogy valami gyorsabban futott kikapcsolt HT-val, igaz nem sokkal, néhány fps itt-ott egy-két játéknál. Igaz akkor még nem futtattunk ennyi progit egyszerre, nem voltak ilyen bloatak a böngészők, más volt a felhasználás.
-
Frawly
veterán
válasz
KROK640
#68258
üzenetére
Ezek a kései mobil Bartonok iszonyat népszerűek retró körökben: alacsony fogyasztás és kis fesz (kisebb csíkszélesség) miatt jól húzhatók, nem kell hozzájuk bika 5V-os ATX ág, ma is könnyen, olcsón beszerezhetők. Egyedül egy hátulütője lehet, kell hozzájuk BIOS támogatás, emiatt frissíteni kell a BIOS-t, és egy-két gyopárabb alaplaphoz nem biztos, hogy adtak ki ilyet.
A Tbredet szerintem végső soron a kevés cache fogta vissza, azért nem skálázódott a teljesítmény tuning alatt.
-
Frawly
veterán
válasz
Kadi Laci
#68616
üzenetére
Én simán az FX5200-at tenném bele. Az MX440 igaz, hogy némileg több fps-t hoz játékokban és tesztekben, de csak azért, mert DX7-es kártya, hardveres shader nélkül, egy csomó effektet nem jelenít meg. Az FX5200 meg DX9b-s kártya, pixel shader 2.0-ás támogatással, és újabb drivereket is támogat, amiket talán az MX440 nem, ezért egyes játékoknál kevésbé problémás.
Persze mindkettő Videó Károly elég gyengécske, kicsit olyan, mintha az ember abból választhatna, hogy a bal vagy a jobb kezét vágják-e le. Egyértelműen egyik se, inkább egy Radeon 9xxx-sorozatos kártya, ha ebből a korszakból kell valami. Ha AGP-ből a legerősebb, akkor HD3850.
(#68609) laskr99: ejjnye, mi történt ezzel a szerencsétlen Ályemdé Paleo Vegával, hogy így ékszerként végzik a chipjei? Ennek hadrendben kéne még teljesítenie
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
Persze, hogy voltak akkor is normálisabb, prémium házak. Csak ugye akkor még a fizetésekhez képest sokkal drágábbak voltak a PC-hardverek, így mindenki úgy spórolt a konfigon, ahogy csak tudott. Így ment bele az ergya ház, kétes táp, márkátlan dzsunka alaplap.
Brand gépeknél meg mindig is arra mentek, hogy kicsi legyen, szabványos kívüli, a brand alkatrészein kívül ne nagyon tudd semmivel bővíteni, meg avuljon el gyorsan, hogy a cég rendszeresen modernizálja a gépparkját.
Igazából ez ma már olyan mesterfokon fordult az ellenkezőjébe, főleg nyugaton, hogy cégek 2-3. genes i5-ös gépeket selejteznek ki 4 GB DDR3-mal, amik még most is teljesen jók lennének, max. csak egy SSD-t kell beletenni, esetleg ha valaki otthon használ ilyet, akkor egy i7-es procit meg egy low profile videókártyát, meg 8-16 GB RAM. Csak ugyebár sok cégnél előírás, hogy 5 év után selejteznek, és veszik a következőt. Kulturáltabb helyeken ilyenkor eladják a régi gépparkot valami refurb cégnek, rosszabb esetben meg megy e-waste-nek, kukába, ahonnan ha valaki kikukázza, akkor mázli, ha nem, akkor megy a zúzdába és nyerik ki belőle a fémtartalmat. Én még C2D, C2Q gépeknél is szoktam sajnálni, ha zúzdába mennek, mert némi upgrade-del még azok is használhatók, pl. rászorultaknak szét lehetne osztani, netezős, levélírós, e-ügyintézős, iskolai beadandóírós gépnek, esetleg gépírást tanulni, alap felhasználói ismereteket anyagilag rosszul álló vidéki iskolákba, de még retró játékokhoz is jó.
Sok nyugati cégnél már nem is veszik a gépet, hanem folyamatos bérlés van, x év után meg leadják, és jön helyette a következő bérlés.
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#68731
üzenetére
Ja, az a majdnem 5 mega szép. Ha a proci bírja, és VLB-s a vezérlő, akkor egy védett módú 32 bites OS alatt 32 bites vezérlővel, jobb cache-eléssel szerintem kipréselhető belőle 1-1,5 MB. Bár ez memóriától, procitól is függ, hogy hol a vége. Nem tudom, hogy annak az UMC-s IDE vezérlőnek mi lehet a maximuma. Az átvitelből ítélve ATA2 vagy ATA3-at tudhat, annak 16,66 MB/sec a vége elméleti síkon, ezt a VLB max 133 MB/sec-es átvitele 33 MHz-en nem limitálja, de a proci igen. Mármint itt már nem HDD-ről beszélek, hanem valami gyorsabb, Flash-alapú tárolóról. A HDD limitje jóval lejjebb lehet, az tényleg az 5 MB/sec határon billeghet.
Félelmetes belegondolni, hogy ma meg a leggyopárabb USB2-es pendrive, gagyi USB2 olvasóba küldött SD kártya, stb. is többel megy. De épp néztem minap, hogy a régi procikban az L1 cache sebessége nem volt akkora, mint egy SATA2 SSD-é.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
Ha megvan a 15 MB/sec memóriakártyán, akkor kihajtja lényegében DMA móddal az elméleti 16,6 MB/sec ATA2-ATA3 sávszélt. Ez mindig elméleti maximum, ahogy hálózatoknál az 100 és 1000 MBit sem ténylegesen annyi a valóságban, mert meta/vezérlőadat is közlekedik a csatornán, meg fizikai veszteségek miatt sem érhető el soha a 100%.
Ezt a 15 MB/sec-et nem hogy a VLB nem limitálja, de még a PCI sem limitálna, kivéve ha túl sok eszköz osztozik rajta. A ISA viszont limitálná felére.
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#68771
üzenetére
Ez elvileg működhet, ha a játék támogatja a General Midi-t, vagy esetleg át tudod verni, hogy a 330H porton ne az AWE midije üljön, hanem egy másik MPU401-es kártyáé, ami átküldi a kottát az ElitePro-nak. Persze bizonytalan, mint a kutya vacsorája, hogy ez konkrétan milyen játékoknál fog működni.
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#68800
üzenetére
Szerintem ezzel az 54 gigával viccelt. A gyakorlatban nem töltenek be ennyit, csak azokat a hangszereket, amiket az adott játék, alkalmazás, MIDI fájl használ.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy modernebb gépen az 54 gigás hangszerbank egyébként megoldható lenne swapolással is.
-
Frawly
veterán
válasz
KROK640
#68903
üzenetére
Ha már 1400 MHz-es Tualatin, ezt sasoljátok meg, durva build. Kár, hogy csak cirkuszi mutatványnak jó, mert a korabeli programok szigorúan egy szálasak, ergó a 2. P3 már csak a multitaskingot segítheti valamennyire. Ezt szépen mutatja is, hogy 3DM 2k1-ben a csóka csak 6700 pontot kap, amikor ennél gyengébb kártyák P4 társaságában tudnak 10 ezer felett.
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#68926
üzenetére
A DOS-os korlát nem a partícióméretek miatt áll elő, hanem a cilinderszám van korlátozva, ami mentén szektorokat meg tud számozni. Az egész lemez korlátja a 8GB, ami 7,8 GiB, és ez a korlát független BIOS-tól (az hiába látna 8,4 GiB-ot) vagy a kiterjesztett lemezkezelő BIOS-tól (ami lehetővé teszi a 40 GB használatát).
Ha csak a partíciókon múlna, akkor nyugodtan kezelhetné a 40 gigás lemezt, 3×2GiB elsődleges partíció (FAT16), utána egy 32 gigás kiterjesztett, utóbbiban meg lenne 16×2GiB logikai partíció (FAT16). Ami miatt ezt nem eszi meg a DOS, hogy nem lát túl 7,8 GiB-on. Most próbáltam ki a gyakorlatban is, létrehoztam egy 40 GB-os lemezképet Linux alatt, ezt cfdisk-kel particionáltam a fent ismertetett módon, MBR partíciós táblával, és a PCem-ben futó DOS 6.22 fdisk-je csak értelmetlen negatív számhalmazt mutatott róla, nem tudta értelmezni.
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#68933
üzenetére
Nem, még mindig nem érted. Partícióból lehetne 4-nél több (csak akkor nem lehet mind elsődleges partíció), ergo 4×2048 MiB-nál nagyobb lemezt is lehetne így kezelni, pl. 5 partíció, egyenként 2048 MiB-osak, a titka, hogy nem az MS-DOS beépített fdisk-jével kell csinálni. Ez nem ütközne partíciókorlátba, hanem összelemezméret-korlátba ütközik bele.
A Win9x-eknél, DOS 7.x-nél, újabb IBM DOS-osknál, FreeDOS-nál ez a korlát nincs.
Egyébként régi DOS-os gépeken még 2048 MiB-os partíciót sem szoktak csinálni, hiába kezelne akkorát, mert régebbi, lassú gépeken, pl. 386-os és azalatt, amikor listázod ki a mappákat dir-rel és számolja a szabad lemezterületet, akkor az első listázásnál belassul mint állat. 486-ostól felfelé, normálisabb IDE vezérlőkkel egybekötve már nem téma, ha normális IDE vezérlő, akkor talán 386-oson is elmegy. 386-osokkal meg azalatt inkább a BIOS korlát a gond, hogy csak 504 MB-ot lát.
De egy tisztán DOS-os gépnek az a 4×2 GiB-os partíció is bőven elég, tömörítve szinte ráfér majdnem az összes DOS-os játék és segédprogram, amit valaha kiadtak. De ez Win9x-es környezetbe a 8 GB már sovány.
-
Frawly
veterán
Igazából ez nem csak proci függvénye, mint írtam, hanem konkrét HDD és lemezvezérlő függvénye is. Bár amelyik kezel 2048 MB-os partíciót, azaz legalább ekkora HDD-t, az már egy relatíve újabb HDD, újabb vezérlőre kötve, így talán esélyesebb, hogy nem annyira lassú. Meg pl. ez engem nem érintene, mert a DOS-os dir parancsot sose használom, DOS Navigator vagy Norton Commander futna helyette, ami nem számolja ki listázáskor a szabad helyet.
De régi gépen eléggé be tud lassulni, a dir utolsó két sora beakad jó sok másodpercre. Ha nem hiszed el, YouTube-on vannak fent róla videók. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy nem csak az elvi korlátok számítanak, hanem gyakorlati szempontok is.
-
Frawly
veterán
Csak a korai P5-ök voltak 5V-osak. FDIV bug is csak a korai modelleket érintette. A P54 is P5 architektúra, csak másik csíkszélesség, meg stepping. A P5-öt meg azért nyugdíjazták gyorsan, mert akkoriban nagy volt a fejlődés, jött helyette a P6-os architektúra, ami mindenben előrelépés volt.
(#68937) arn: nekem volt P54-es procim, laptopban, és abban nem volt FDIV bug.
-
Frawly
veterán
válasz
KROK640
#68942
üzenetére
19 partíció meredeknek tűnhet, de a 2+24 darab betűjeles korlátba simán belefér. Nyilván a gyakorlatban csak 1-2 partíciót használnál, C: és D: betűjelek alatt, a többi csak archív tár lenne. Simán működik, én a 90-es években is ismertem olyan, akinek A:-Z:-ig pöffeszkedtek a meghajtójelei (Norton Commanderben ki sem fértek az alsó sorra), tele volt drive-val a toronyháza, két floppy, két CD-ROM, Zip Drive, SCSI drive-ok, vagy 4 HDD egyenként 4 partícióval, hálózati meghajtók, stb.. Ilyen PC boltos nagyon kocka arc volt, már akkor nagyon durván tolta az ipart.
-
Frawly
veterán
DOS alatt a vírusok nem problémásak. Halott platform, nincsenek rá új vírusok, más OS-ekre írt vírusok úgyse futnak le. Elég, ha egy 2000-es évekbeli DOS-os irtóval végignézed egyszer. A DOS még nem volt bonyolult, mivel nem futott semmilyen szutyok a háttérben, nem tudott megbújni, azt meg ha valami az MBR-t, meg az exe/com fájlokat módosította, azt könnyen észre lehetett venni.
Ezek a DOS-os vírusok utoljára a netes korszak előtt jelentettek problémát, mikor az emberek floppykat hordoztak meg cserélgettek, és nem fértek mindig hozzá a legújabb irtókhoz, úgy sokkal könnyebb volt valamit benyalni, és nem észrevenni.
-
Frawly
veterán
Így van. 1999-2000-ben még a külföldi hardverek nagyobb időkéséssel jelentek meg, főleg ténylegesen, a boltok polcán megvehetően, és akkor ráadásul a hardverek a fizetésekhez képest olyan drágák is voltak, hogy egy új hardver adoptációja is lassabb volt. Ezért a régi magyar viszonyokat sose lehet összevetni a némettel meg amerikaival.
Kiváltképp igaz volt a P3-ra, ami a maga idejében luxusprocinak számított, hight end HEDT-nek, mint most az i9, Xeon, Ryzen 39xx, Threadripper, és csak a leggazdagabbak vették még az alacsonyabb órajeles példányokat is, meg cégek munkaállomásnak, szervernek. Eleve az 1 GHz-es P3 már az USÁ-ban 1000 dolláros áron jelent meg, ami itthon még többet kóstált, mire rájött a vám, áfa, szállítás, mindenféle nagy/kiskerárrés. Az átlagember Celeront vett meg K6/Athlont, később Duront. De még a P4 korszakban is népszerűbb volt inkább a P4 Celeron meg az AthlonXP, pedig akkora már az árak egyre jobban mentek lefelé.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz
petakpa1
#69148
üzenetére
LOL, annyit simán megér. Hihetetlen hogy telik az idő, én emlékszem, mikor ezek a hardverek megjelentek, milyen drágák voltak, most meg ingyen elvihető. Nagyot változott a világ.
Amiért benéztem: a P2 Celeron, P2, P3 Celeron, P3-nak hogy viszonyul egymáshoz a teljesítménye, kb. azonos órajelre vetítve?
-
Frawly
veterán
válasz
KROK640
#69194
üzenetére
Az E8600-zal nincs baj általános felhasználásnál, főleg, ha Win7-szintű OS-sel van használva, és csak netezés, filmnézés megy rajta. Bár mivel a Win7 támogatása lejárt, én inkább Linuxot tennék rá, azzal jobban hasít. Kicsit is újabb GPU-val akár még FUllHD lejátszásra is alkalmas. Összességében valóban szuboptimális.
DVD konvertálása sem olyan meredek, mert azért a DVD mérete limitált, így még ha kicsit lassabb is a proci, azért belátható időn belül végez a konvertálással. Én inkább azt nem értem, hogy ki a rák konvertál még DivX-re, mikor ma már mindenhol a minimum az x264.
A 3 GB RAM-ot viszont mindenképp bővíteni kéne 4-re, vagy ha az alaplap támogatja, akkor 8-ra. Inkább csak pénzben nem érné meg, mert +RAM árában lehetne lőni 2-3. genes Core i5 konfigot is, ami meg lényegesen gyorsabb, igaz abban sem lenne +RAM, csak 4 giga, és még ahhoz is DDR3 RAM-ot kéne venni pluszban.
-
Frawly
veterán
Akkor erre lehet rosszul emlékszek, és a mobil C2D chipekkel keverem, de határozottan emlékszem, hogy vannak olyan C2D-ók, amik nem tudják. Ha a GPU rásegít, az más.
(#69209) nakos1212: ebben igazad van, a HTML5 hardveres videódekódolás Linuxon nem stimmt, ez, meg a WoW rosszabb futása valóban hátrány lenne rajta. Persze megkerülhető, mert pl. vannak pluginek, amik böngészőből a netes videókat mpv-vel nyitják meg natívan, úgy lesz hardveres dekódolás. WoW is fut Linux alatt, de az emulációs réteg miatt feltehetőleg rosszabbul, mint natívan, Windows alatt.
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#69391
üzenetére
Szerintem a 9800Pro sokkal erősebb kártya a 9600XT-nél. A TX-et nem ismerem. Ami miatt ennyi közeli, néhol jobb eredményeket kapsz 9600-asokkal Háromdémariskában, annak az az oka, hogy a 3DM-ek, főleg a korai verziók, mind erősen CPU limitesek voltak, és egy szinttől felfelé már inkább mérik a procierőt, mint a GPU-t. De ez némileg így volt a korabeli játékoknál is, inkább CPU limit volt a jellemzőbb, mint a GPU limit.
-
#69408
Frawly
veterán
Madara-san
#69407
Frawly
veterán
válasz
Madara-san
#69407
üzenetére
Egyetértek. A Win95 nagyon instabil. Bár abból is van többféle verzió, amiknek egyre növekvő a hardverigénye, Win95a, b, OSR 1, OSR2, OSR2.5, az utolsónak már majdnem Win98 szintjén van a hardverigénye. A 98lite-ozott Win98/98SE sokkal stabilabb.
Amit még érdemes megfontolni, ha nem lesz játék, akkor a Win95-szintű gépeken a WinNT4 Workstation stabilabb sokkal, de a hardverigénye a Win98 alatt van. Viszont ezen a jobb játékokat, meg az USB támogatást nagy ívben el lehet felejteni, Quake1-2, Doom3, stb. azért megy rajta, de jellemzően ilyen Pasziánsz, meg MS Entertainment Pack játékok szintjére kell jellemzően gondolni.
-
Frawly
veterán
Nekem nem volt bajom a régi klasszikus Ati driverekkel. Illetve az Omegásokkal sem. Ami nálam betette a kaput: amikor az AMD bevezette, hogy NET 2.0 kellett a drivertelepítőnek, és nem írta ki normálisan mi a baja, az nagy szopás volt. De aztán integrálták bele, onnantól megint nem volt vele nagy baj.
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#69430
üzenetére
Nekem volt 2ZS-m, XP, Vista alatt nem kéne csinálja a fesztivált. De Win7-től fogva megszűnt a támogatása, a Creative nem adott ki hozzá olyan WDDM-es drivert, amit a Win7 megkövetelne, így csak a Daniel K-féle driverrel használható. Kizárólag. Kár érte, mert amúgy jó kártya, csak hát a Creative mindig is ilyen görény cég volt, addig támogat dolgokat, amíg nekik megéri, utána meg dögöljenek meg, akik a kártyáikat megvették. Linux alatt a kernelbe fordítható opensource emu10k driver hiba nélkül viszi, persze ez sem a Creative érdeme természetesen, lelkes amatőrök dobták össze ingyen, hobbiként.
-
Frawly
veterán
Közben meg más, akár régebbi hangkártyák más gyártóktól kaptak Win7-es drivert. Azért ne hagyd ám, hogy a cégek megvezessenek, hogy nincs rá pénz, meg nem rentábilis, meg brü-hü-hűű. Ezt Gipsz Jakabné von Titkársági Mancikának elsírhatják, akinek nincs fogalma ezekről a dolgokról, de aki már látott belülről céges fejlesztést, azt tudja, hogy erre folyamatosan fizetett programozók vannak, meg folyamatosan karbantartott és rendesen dokumentált, specifikált kódbázisok, amiket egyes API változásokkor nem kell a 0-ról újraírni, hogy kompatibilis legyen, hanem egész minimális kódmódosítással átvihető az egész a következő rendszerre is, de még erre a következő rendszerre átvitelre is meg szokott lenni írva a keretrendszer, mivel az új termékek alá eleve fejlesztenek modernebb drivereket, és ott ezt a részét a projektnek újra megvalósítják. Közben meg opensource hobbisták reverse engineeringgel megírták maguknak ingyen, bérmentve, meg ez a Daniel K is. Igen, olyannyira lehetetlen drivert írni. Pedig nekik tényleg a 0-ról kellett írni, és jogi bizb@× miatt még reverse engineeringgel is kellett szívni, mivel ha csak szimplán debug/disassembly módszerrel visszafejtik a kódot, akkor pert akasztanak a nyakukba.
Ez egyszerűen üzleti érdek, azt akarják, hogy x idő után vedd meg a következő generációs hardvert, amiből újra van bevételük. Csak ebben ott téved a Krelyatív, hogy a hangkártya az nem egy olyan dolog, ami csak úgy gyorsan elavult, és gyakran kell cserélgetni. Lassan már a normálisabb procik is olyanok, hogy akár 10 évig is használhatók, akkor ne pont egy hangkártyát kelljen már lecserélni.
-
Frawly
veterán
Természetesen telón is szemétség az 1-3 éves támogatás. De ott még tudnak jönni, hogy hamar elavul (főleg ha nem flagship modell), hamarabb kopik, vegyed meg a következő genes modelljüket, mert az szebb, kisebb káva, jobb-nagyobb kijelző, OLED, 5G, +giga RAM, +magok a SoC-ban, stb.. De egy hangkártyán mi avulna el? Nem hogy 6, hanem 15 év alatt? A támogatási idő nem kötelező, gerincesség kérdése, hogy a saját vevőtáborukat mennyire tisztelik meg, hogy kapjanak is valamit a pénzükért. Főleg, hogy a Creative kártyák sose voltak olcsó kategória, mert ha még valami kisebb garázsgyártóról lenne szó, aminek ilyen olcsón összedobott egynyári budget szériás cuccáról lenne szó, ott talán még megérteném, hogy ennyire futotta tőlük. Közben meg olyan dolgokról van szó, amit magánemberek össze tudnak dobni hobbiképp. Tehát nem űrtechnológiáról van szó.
Természetesen nem csak az Audigyt érinti, hanem az összes kártyájuk így jár, rendszeresen meglépik ezt, hogy Win10-re, meg erre arra, ja bocs, nincs driver, nem is lesz, unsupported product, ígyjártál. Persze nem hivatalos driver ilyenkor általában megoldja, de azért érezhető, hogy ez milyen gáz hozzáállás.
-
Frawly
veterán
Az EAX-et is sajnáltam természetesen. Még nem csak az, hogy megszüntették, bár azért is kár, hanem hogy azóta sincs ilyen szintű megoldás helyette, pedig a mai procik szerintem szoftverrenderben, külön hardveres gyorsítás nélkül is megoldanák ezt. Igaz az EAX megszüntetéséről a MS tehet nem a Creative, azt azért tegyük hozzá.
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen