-
Fototrend
AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
Megnyitott a Retro beárazás topik!
Új hozzászólás Aktív témák
-
#64316
Frawly
veterán
Sanchez638
#64314
Frawly
veterán
válasz
Sanchez638
#64314
üzenetére
Ja, az még jobb, olcsóbb bele az ECC RAM. Természetesen az s2011 is Core i platform, hiába van Xeon-nak álcázva.
Ezeknek a komolyabb s2011 cuccoknak az a hátránya, hogy szerintem néhol már túl drága, kicsivel többért lehet Ryzen 1600-as konfigot venni. De az már nem retró, így offtopik.
-
Frawly
veterán
Ha Windows 3.1 alatt szeretnék min. 1280×1024-es felbontást 24 bites színmélységgel, akkor ahhoz milyen videókártyát ajánlotok retró gépbe? Emlékeim szerint az S3 Virge tudta Win 3.1(1) alatt, esetleg melyik másik kártyával érdemes megpróbálni?
Konkrét kártyáim nincsenek, csak azért kérdem, hogy PCem emulátorban vagy DOSBox-ban milyen videókártyát emuláljak. A VirtualBox virtuális kártyájához nincs olyan Win 3.1-es driver, ami tudna ilyen felbontást, csak a Generic VESA Win 3.1 driver erőltethető rá, de az meg kimaxolódik 1024×768 8 bites színmélységnél.
A cél emulált Win 3.1 alatt minél jobb felbontás és színmélység elérése.
[ Szerkesztve ]
-
#64385
Frawly
veterán
Madara-san
#64370
Frawly
veterán
válasz
Madara-san
#64370
üzenetére
Igen, tudjuk hogy érted. Meg a tudjátok kik is tudják
Egy retró gépet mindig jó érzés kimaxolni, meg a teljesítményének a határára kitolni.Kérdés 386-osnál ennek mennyi haszna van. Mert ha kell a retró kraft, akkor építs P1-P4-es gépet, igaz a P3-P4 már overkill DOS-ra (meg P4-es alaplapból kevés ISAs), de néhányan a Quake sw-render miatt meglépik, hogy 800×600-as meg 1024×768-as felbontásban lehessen vele tépni. Persze Quake-et inkább modern OS alatt kell Darkplaces motorral futtatni, vagy ha valaki az eredetihez ragaszkodik, akkor JoeQuake. P1-P4, erősebb 486-ossan (DX4, 5x86, 6x86) meg van oldva a x87-es proci kérdése is. A DOS-os játékoknak általában egy 486DX4 is overkill, nem hogy egy P3-P4.
A 386-osnak pont az az értelme, hogy lassú legyen, és még könnyebb tovább lassítani, így meg a sebességérzékeny DOS-os játékok megfelelő sebességgel futnak, és tobzódni lehet az ISA foglalatokban is.
Én már a Turbo XT-knél is megkérdőjelezem, hogy mi a gyakorlati jelentősége, hogy 10 MHz-es NEC20/30-as + 10 MHz-es 8087-es procival kimaxolják. Mert az XTIDE + IDE2CF modnak, meg a 1 MB RAM-nak, és az EGA/VGA bővítésnek még van is értelme a használhatóság miatt, az teljesen érthető.
De azért nem semmi, hogy nálad mik hevernek a szekrényben. Nálam max. ilyen ruha, zokni, stb.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#64386
üzenetére
Így van. Kb. volt egy XT korszak 1981-1984 között, ezeknek a játékoknak elég egy 4,77 MHz-es 8088-as, meg egy CGA kártya és 512 KB RAM. Második korszak 1985-1989-ig, az ebben az időben kiadott játékoknak elég egy 286-386, EGA-VGA kártyával, és kb. 1 MB RAM. 1990-1993 közötti játékoknak viszont kellhet egy jobb 386-os, 486-os, esetleg 4 MB RAM, VGA kártya. 1993 után van, hogy elkezdtek megjelenni a komolyabb játékok, tipikusan védett módot használva, DOS extendert futtatva (DOS4GW, DPMI, PMODE, stb.), ezeknek kell egy min. erősebb 486-os vagy Pentium, 4 MB-nál több RAM. De ha csak VGA vagy kisebb SVGA felbontáson futnak, akkor azért P1-nél nem kell alájuk erősebb gép, meg 16 MB RAM-nál több. Ide tartozik a Doom 1-2, Duke Nukem 3D és hasonlók, talán még a Descent 1-2 is. Ez ezután kiadott játékok meg lényegében már nem is DOS-os játékok, csak adtak ki hozzájuk DOS-os binárist is, Quake 1, Tomb Raider, stb., ezeknek tényleg kell a minél erősebb proci, esetleg 3D gyorsító is, de ne feledjük, hogy ezeknek mindig van windowsos portja, ami 3D-vel jobban is néz ki, meg gyorsabban is fut (WinQuake, GLQuake, stb.), tehát ezt inkább Win9x-es retró gépen kell futtatni (P2-P4 szintű proci), vagy modern gépen modern OS alatt.
Néhányan próbálnak trükközni, hogy nem tartanak minden korszakhoz külön gépet, hanem próbálnak csak egy P3-ast bevetni, és a régebbi játékoknál a BIOS-ban kikapcsolni az L1-L2 cache-t, downclockolni a procit, lassítani a RAM-okat, meg setmul.exe-t használni. De játéka válogatja, hogy így maximumra lelassítva is még mennyire fut gyorsan.
-
Frawly
veterán
válasz
frescho
#64390
üzenetére
Tudom. Amerikában viszont már akkor is gazdagabbak voltak, és ott a játékkészítők az újabb gépeket vették figyelembe. Én is játszottam néha Doom1-et 386DX 40 MHz-en, bár emlékeim szerint nem futott rosszul (de lehet csak az akkori énem még nem érzékelte úgy az alacsony fps-t, meg az fps-dropokat). De igazából mikor lett 486-osom, akkor kezdtem el vele igazán nyomulni, így nem tudom, azon már jól futott, Am486DX4 100MHz, Am5x86 133MHz. Ezeken remekelt, 320×200-ban a Quake-kel sem volt baj, de az magasabb felbontásokon már diavetítés volt erősebb P1 gépeken is, szoftver renderben nagyon kellett neki a gyors FPU, meg a gyors videókártya.
De azt ne felejtsük, hogy a Quake különleges, durván megelőzte a korát, emiatt külön kell kezelni. Épp ma néztem multisegment speedrunokat, meg 100% speedrun-okat, mai szemmel is büntetnek. Ez az a játék, amit mindig lehet ma is újabb dimenzióban nyomni, és még ma is döntögetnek benne speedrun rekordokat, meg játszanak vele multiban. Hihetetlen, 23+ éves játék. Úgy néz ki, hogy ez megunhatatlan klasszikus marad. Még ma is készülnek hozzá újabb portok, pl. Vulkan alapon VkQuake, és állítólag lesz belőle Ray Tracinges RTX-et támogató verzió is. Annyira univerzális játék, annyiféle porttal és platformra portolva, hogy én nem is tekintem DOS-os játéknak igazából.
(#64391) DarthSun: ebben lehet igazad van. Biztosan játéka is válogatja. De fő szabályként bekapcsolt cache mellett lehetetlen rendesen lelassítani a gyorsabb procikat, még downclock-kal sem. A kikapcsolt cache nem csak arra kényszeríti a végrehajtást, hogy a lassabb memóriára várjon, hanem éhezteti a pipeline-okat is procinál, nem tudnak annyira párhuzamosan zajlani az utasítások fázisai, boborékok kerülnek a pipeline-okba. Enélkül annyira hatékonyan fut a proci, hogy nem lehet alacsony órajelen sem rendesen lelassítani. A 386-osnak ez is az előnye, ott még se cache, se pipeline, nem volt. 486-oson már igen, de az még órajelben nem volt olyan combos, hogy lehetetlen legyen lelassítani. A Pentiumtól, K6-tól kezdődnek gondok, mert azok már szuperskalár procik is, meg az órajel is kezd túl magas lenni. Pentium Pro-tól meg bejött még egy csomó optimalizáció (RISC mikroutasítások, soron kívüli és spekulatív végrehajtás, szuperpipeline, regiszterátnevezés). A következő nehézségi faktor már csak az L3 cache-es procinál jelentkezik, mert azt nem lehet kikapcsolni sehogy. Az SMP/SMT/HTT nem okoz gondot, mert az a DOS-t nem zavarja.
Ennek ellenére a YouTube-on Phil's Computer Lab-nak vannak videói, amin P3-as, mobile Athlon, VIA procis rendszereket le tud úgy lassítani, hogy lassabb játékok normálisan futnak.
-
Frawly
veterán
válasz
frescho
#64396
üzenetére
Pedig nézz utána, hogy a Pentium 1 az 1993 májusában jelent meg. Ne abból indulj ki, hogy M.o.-n csak 1994-1995 között lett általánosabb, gazdag jenkiknek hamarabb elérhető és megfizethető volt (többet kerestek már akkor is, nem kellett vámot fizetniük, nem volt kedvezőtlen dollár-forint átváltásuk, nem volt olyan magas az áfájuk sem, mint a magyar). Már pedig a játékokat is ott írták. Persze még 1996-ban, 1997-ben is el lehetett lenni egy sokkal olcsóbb AMD 5x86-tal (én valami 1998-1999-ig használtam). A Quake-kel sem volt baj, a titka, hogy nem volt szabad a felbontást emelni, csak ilyen pixelesen lehetett nyomulni vele VGA lowres-ben, meg alá kellett tolni min. 8 MB memóriát, de nem volt az a memómennyiség, amit ne tudott volna hasznosítani. Jól emlékszem, hogy az első játék volt, ami be tudott cuppantani lazán 64 MB memóriát is, ha annyi volt a gépben, csak úgy pislogtam.
Nyilván, aki burzsuj volt, erősebb Pentiumon nyomult, meg volt korai 3dfx gyorsítója, az emelhette a felbontást. De ez ilyen tényleg kő gazdagoknak, lottónyerteseknek volt opció csak.
Szóval azok az évszámok, meg procitársítások, amiket írtam, azok évre pontosan megállják a helyüket. Nem arról szólnak, hogy akkoriban mivel nyomták a magyarok, hanem aki már ma retrózik, és tobzódik a hardverben (esetleg emulátorban tolja), az mit toljon az egyes játékok alá, hogy a sebessége megfelelő legyen. Ezek az évszámok persze csak általános iránymutatások, mert játékonként is ingadozik.
-
Frawly
veterán
válasz
Doky586
#64412
üzenetére
Ezen semmi meglepő nincs, ez papírforma szerinti különbség. A Radeon egy felső kategóriás, 256 bites memóriabuszú kártya, 5× akkora memósávszéllel, dupla annyi shaderrel és feldolgozóegységgel, némileg magasabb órajelekkel. A 6200-as egy alsó kategóriás kártya, 64 bites memóriabusszal rendelkezik.
A 6200 előnye az Shader Model 3.0 támogatás (igaz, ahol ez számítana, ott viszont úgyis túl gyenge fps-t hoz), meg a kisebb csíkszélesség, alacsonyabb fogyasztás, de ezt a hajunkra kenhetjük, ha egyszer egy vér gyenge kártya. A maga idejében sem nagyon vette senki, kínjukban mindenféle lapra meg laptopra integrálták, meg Tesco value irodai konfigokba tették be, hogy ne maradjon a nyakukon. Mai napig elrettentő példának jó, mint anno a GT 210-es, ami utólag minden review-ban elnyerte a valaha volt legkakább GPU címet, ami azért valódi érdem, azt nézve, hogy jó pár hulladékot adtak ki az évek folyamán különböző gyártók, amik csak grafikus lassítóknak voltak becézhetők.
-
Frawly
veterán
válasz
frescho
#64421
üzenetére
Ennyire ezért nem volt drága 1993-ban sem. Nem összerakott gépet kell nézni, hanem árlistánként összerakni alkatrészenként. Persze úgy is drágára jön ki, min. 1000-1500 USD. De kihozható volt kevesebből is, ha csak lapot+procit vettek meglévő gépbe, vagy később csak egy overdrive procit (talán 1995-től volt már az is) 486-os lapba. Persze akkor sem volt túl olcsó, azért nem a magyar pénztárcához volt szabva, az egyszer tuti biztos.
4000 USD-ért az a gép lehúzás volt mindenképp (és a ~2000 USD is húzós egy 486-ért), maradjunk abban. Figyelembe kell venni, hogy a megjelenéskori árhoz képest gyorsan esett az ára, az első néhány hónapban is, pláne 1994-re. Abban viszont egyetértek, hogy a lassabb P1-ek nem érték meg az árukat (60-75 MHz közöttiek). FPU-ban erősebbek voltak, de az kevés embert érdekelt, a többiben meg nem volt gyorsabb, mint egy 5x86. Egy előnye volt még, 1-2 extra utasítás, de akkoriban még nem volt olyan progi, ami kihasználta volna, rá lett volna optimalizálva. Később meg voltak ilyen progik, de addigra voltak gyorsabbak Penyák is. A 90MHz-es P1-nek viszont már volt értelme, az már olyan szinten volt, hogy a legerősebb 486 klón már nem bírta befogni, jó, talán az 6x86, de az későbbi.
A Quake gépigénye szoftverrenderben nagy függött attól, hogy mekkorára vetted a felbontást. Ilyen 1024×768-on szerintem egy MMX-en is akad, talán P Pro, P2/Celeron szintjén lehet kísérletezni nagyobb felbontásokhoz.
-
Frawly
veterán
Erről én is olvastam, hogy eleinte az Intelnek gyártási problémái voltak a P1-gyel. Az első szériákban volt több bug is, és itt nem csak a híres FDIV bugra gondolok, hanem voltak mások is. De ezt később az Intel megoldotta. A neten egyébként megjelenési árra 880-970 dollárt írnak a P1 60-66-ra. Ez pedig gyorsan esett, mivel ebben az időben gyors volt az elavulás, nagy léptékű a fejlődés, és az Intel is megoldotta a korai gyártási gondokat. Persze ennek ellenére a majd 1000 dolláros proci jó hogy nem volt olcsó, de ez a mai napig így van, mikor az Intel kihozza az épp aktuális csúcs konzumer desktop prociját (nem a szerver, workstation, HEDT procikra gondolok itt, hanem a sima gaming/desktop CPU-kre), akkor megjelenéskor kb. 1000 dolláros áron adják.
A P1 szekerét a Win95, az Internet terjedése, meg a multimédia, és új (valódi) 3D-s játékok, 3D gyorsítók tolták meg.
(#64428) unclefucka: az AMD 5x86 lényegében egy felturbózott 486-os. Pont ez volt a termékek célja is, hogy olyan olcsó upgrade procit gyártsanak, ami belemegy a 486-os lapokba, foglalatba, és a legtöbb alkalmazásban hozza a Pentium sebességét. Persze, fel voltak turbózva, pl. nagyobb órajel, nagyobb beépített cache, stb., de architektúrájukban nem voltak 586-osok, nem tudták a P1 extra utasításkészleteit, nem voltak Pentiumként használhatók, le voltak maradva FPU-kba is, külső buszuk is „csak” 32 bites volt. Ez egyébként DOS-ban meg Win 3.1(1)-ben nem számított, egyformán teljesítettek, ahol a Pentium előnye kijött, azok az FPU igényes dolgok (Quake, CAD programok) és a Win9x multitasking (itt jól jött a 64 bites címbusz), új 3D gyorsítós játékok, ezeknél a 486 már letérdelt csúnyán. Nem véletlen, hogy végül az Intel is kihozta a Pentium Overdrive-okat, mert elég nagy szelete volt a piacnak a 486-os alaplapos gépek bővítése.
Abban igazad van, hogy rosszul emlékeztem, a Cyrix 6x86 már P1 Overdrive klón, architekturálisan 586-os és a PPro-kkal szállt versenybe.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz
frescho
#64442
üzenetére
Igen, igazad van, az adatbusz 64 bites a Pentiumnál, nem a címbusz, de a lényegen nem változtat, hogy főleg Win9x-től fogva ez sokat számított, DOS/Win 3.1-ben még nem. A 6x86-ról viszont ugyanazt írjuk, lényegében 586-nak felel meg, nem 686-nak. Azért írtam én is, hogy P1 klón, csak egyfajta overdrive stílusban. Egyébként anno nagyon nem szerettem a 6x86-ot, egy csomó rejtélyes fagyás, meg inkompatiblitási probléma volt vele. Míg ezzel szemben az 5x86-tal semmi gond nem volt.
Pentiumoknál meg nem csak a melegedés volt gond, meg a magas selejtarány, hanem többféle bug. Mint írtam, nem csak az FDIV, hanem az F00F is, ami csak azért nem olyan híres, mert szoftveresen is orvosolható, és nem lett belőle akkora médiaszenzáció, nem került sor nagyszabású procicserére. Bár állítólag ezek a korai, hibás pentiumok mostanra többet érnek, mint a hibátlanok
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz
frescho
#64444
üzenetére
Ez csak szóhasználat kérdése, hogy mi a klón. A klónoknak nem kell feltétlen közös őstől származniuk, meg nagy fokban hasonlítaniuk.
A bugos P1-ek azért drágák, mert ritkák. Konkrétan az FDIV-es a legritkább, mert ugyan sok ilyen proci volt, de az Intel szinte mindenkinél cserélte, pár ember tartotta csak meg a hibás procit tájékozatlanságból vagy lustaságból. Szoftverek valóban tudták korrigálni. Így kevés maradt fenn belőle, ritkasággá teszi. Nyilván ez egyéni preferencia kérdése, én hibás procit retró gépbe nem építenék be, ha lenne is retró gépem, és pentiumosat akarnék, akkor valami gyorsabb P MMX-szel, PPro-val próbálkoznék inkább, nem alacsony órajeles, hardverbugos, korai Pentiummal. Ha meg lassabb gép kéne, akkor meg eleve nem Penyára építeném az egészet.
Amit meg az évszámokhoz írtam, az nem a realitásokról szól, hanem hogy a játékfejlesztők milyen hardvert tudtak figyelembe venni. Ennek nem feltétele, hogy általánosan elterjedt legyen, elég az, ha a piacon van, ismerik már a teljesítményét, és már úgy írják a játékot, hogy nem spórolnak annyira az erőforrásokkal (ez nyilván csak pár játéknál van, extrémebb esetként), főleg nem a legmagasabb grafikai beállításon, üzemmódban. Úgyhogy, pedig de, már az 1993-as Doom1-nél is látszik, hogy erősebb 486-os kell alá. Ez mind nem a realitásról szól. Azt senki nem mondta, hogy Átlag Jóska ilyenekkel nyomult. Valóban drága volt, de a játékfeljesztőknek meg az amerikai kereseti szinteknek már nem volt akadályozó tényező.
Ha a magyar állapotokból indulnánk ki, akkor minden jó pár évre későbbre tolódik. 1993-ban én is max. ilyen 386-os géppel nyomultam (egy évvel előtte meg csak 286-ossal, előtte 1-2 évvel meg XT szintűekkel), semmi 486, meg Pentium. Meg Windows 3.1 is mutatóban, inkább DOS-szal nyomultam, DOS-os játékok, DOS-ban programozás. Az ilyen 200-300 ezer forintos 486 DX2-őt, meg a megjelent Pentiumot csak a számítógépes magazinok hasábjain csodálgattam, hogy milyen szerencsés, aki megveheti, van rá pénze.
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#64446
üzenetére
A K6-ra ugrás jó hogy nagy. Cyrix 5x86-ot nem használtam, azt nem tudom mit megy egy AMD 5x86-hoz képest.
Erről az M-II-ről nem is hallottam, csak most, hogy itt a topikban emlegetitek. A magasabb órajelből ítélve badass procinak tűnik, persze ez már egy más korszak SS7 foglalat, AGP-lap, nagyon távol van már a 486-os szinttől. Gondolom valami K6 szintű.
-
Frawly
veterán
válasz
frescho
#64449
üzenetére
Nekem elég, ha a funkciót másolja, helyettesíti, vagy belemegy azonos foglalatba. A felépítésbeli egyezés nem követelmény, bár azért némi hasonlóság legyen. Hangsúlyozom: nálam. Így az AMD 5x86 486-os klónproci, a Cyrix 6x86 Pentium klónproci. Persze lehet velem egyet nem érteni, meg más szót használni rá, ez az én véleményem. Sok klónproci elég határeset, pl. a Cyrix 6x86-ot nagyon szigorúan lehet 486-os klónnak is tekinteni, hiába áll felépítésben közelebb a Pentiumhoz, nem támogatja a pentiumos utasításokat, ezért CPUID-ben 486-osnak azonosítja magát. Bár én hajlok arra, hogy a 64 bites adatbusz és a felépítésbeli hasonlóság miatt Pentium klónnak tekintsük.
Abban egyetértek, hogy normális játékfejlesztő közepes gépet vesz figyelembe, és lehetőleg egész gyenge gépekre is optimalizál (még ha csak butított grafikai módban, butított grafikával is). Kivéve extrém esetek, általában 3D-s játékoknál, fps-eknél, és bár ott is megcsinálták, hogy azért elterjedtebb, átlagnak megfelelő gépen menjen, de adott esetben csak ultraalacsony felbontásban, alacsony fps-sel, levett rendermérettel (Doom 386-oson). Pont a Doom volt az, amit ráadásul nem is átlagos PC-n fejlesztettek, hanem NexGen Workstation-ökön, olyannyira nem az átlagra mentek. Nyilván azért optimalizáltak nagyon erősen, mindenféle trükköt bevetve, hogy 386-oson is menjen.
Hogy a játékot teljes pompájában élvezhessük ezeknél az extrémebb játékoknál, akkor a mindenkori csúcsot kell figyelembe vennünk, ezért írtam az évszámokhoz azt a proci/RAM besorolást. Szóval 1993-as játéknál már figyelembe lehet venni a Pentiumot, nem túlzás alárakni.
Ez még a MIDI-nél is így van. A Doom ugye tud MT-32-őt meg talán General MIDI-t is hajtani. Nagyon kevés embernek volt ilyen, a legtöbben Adlib meg Sound Blaster valamelyik verziójával vagy klónjával tolták. De ha a legjobb hangzást akarod Doom alatt elérni, akkor de, kell az extrém MT-32 vagy egy komolyabb hullámtáblás hangkártya. Elmegy ugyan olcsóbb kártyákon is, de csak OPL2 vagy OPL3 FM MIDI-ben. Ez egy másik szép példa, hogy nem az akkori korszakban általánosan elterjedtet toljuk, ajánljuk alá. Ma már megtehetjük, mivel rendelkezésre áll.
-
Frawly
veterán
Ez mindig is így volt prociknál. Az utolsó steppingesek tuningolhatók a legjobban, mert addigra kiforrja magát alattuk a gyártástechnológia. A korai darabok az első steppingből meg nem ritkán problémásak, nem csak feltétlenül tuning szempontjából.
Bár egyébként ennek a 100 MHz körüli korszaknak pont az volt a szépsége, hogy a chipek még nem voltak nagyon a technológiai határra hajtva, általában még a gyengébb példányokat is lehetett látványosan húzni, kivételbe elég nehéz volt belefutni (extrém eseteket és szériákat kifogva). Ahogy nőttek az órajelek, annál inkább kezdek el szórni. Ma már az ember megvesz egy i9-et vagy erősebb Ryzent, azok gyárilag annyira a határhoz közel vannak hajtva, hogy nem sokat lehet rajtuk húzni (hacsak nem extrém körülmények között, folyékony nitrogénnel, héliummal).
-
Frawly
veterán
Majdnem. A Wikipedia szerint a 2004. decemberében megjelent s775-ös Pentium 505 volt az első Intel proci, ami tartalmazta a XD/NX bit támogatást. De az a Pentium M 770 sem sokkal később jelent meg, szerintem 1 hónap sem volt a kettő között, annyira szoros.
Illetve annyiból tekinthető elsőnek az Intelnél, hogy az első s479-es proci, ami támogatta.
De az AMD64 megelőzte (ezzel is) őket 2003 áprilisában.
Az, hogy elmegy rajta a Win10 (és a Win8.x is), csak azt jelenti, hogy fut. Köszönet nem lesz benne, olyan lassú lesz, meg nem lesz az alápakolt hardvereknek sem drivere. Puszta technikai érdekességnek elmegy.
És itt most 32 bites Win10-ről van szó, mert a 64 bitesnek elég kacifántosak a követelményei, nem csak 64 bitesnek kell lennie a procinak, hanem 64 bites LAHF/SAHF, CMPXCHG16B, PREFETCHW-t is támogatnia kell ezeken felül. Ezekben viszont az Intel lehet megelőzte az AMD-t, mivel a korai AMD64-ekből ezek egyike-másika hiányzott. Természetesen ez az Intel részéről nem technikai bravúr, mert ezek a MS nyakatekert követelményei miatt kellenek, nem a 64 bites OS futtatásához. A windowsok korábbi 64 bites verziói, 64 bites Linux, BSD, stb. nem igényli ezeket a kacifántos plusz utasításokat, elég azoknak a sima 64 bites támogatás.
-
Frawly
veterán
Az Intel oldala azt írja, hogy a sima 505-ös is támogatja.
A Win10 HDD-ről eleve lassú, i7-en is, kell alá az SSD. Főleg egy 80 gigás HDD nem lehet sebességbajnok. Aztán egymagos, egyszálas prociról beszélünk itt, alacsony órajel, nem valami sok L2 cache, nuku L3 cache, csak 533-as FSB, nuku turbo, alacsony enerigakeretű mobil kivitel. Erre a gépre valami modern, de mégis sovány Linux disztrót érdemes tenni (esetleg NetBSD), ha tényleg modern rendszert akarsz rá, ha nem, akkor meg retrózni érdemes rajta XP-vel. Esetleg felbővíteni 4 GB + SSD-re, meg procit upgrade-elni, 479-es foglalatba nem tudom mi a legerősebb, amit bele lehet passzintani.
Persze nem lehúzni akarom, mert így is becsülendő, hogy 15 éves proci, és még a MS aktuális OS-e elindul rajta, akárhogy is fut. Ezt senki nem is várhatja reálisan, hogy egy ilyen régi proci újabb rendszer alatt használható szinten teljesítsen.
Főleg úgy szép, hogy ha megnézzük, a Pentium M 770 megjelenése idején egy akkor 15 éves proci az kb. egy 486-os volt (esetleg megjelent az első P1), ami nem mondhatta el magáról, hogy az akkor épp aktuális XP-t egyáltalán tudta volna futtatni (a P1 sem vitte volna már az SP2-t). Innen is látszik, hogy a fejlődés lassul le. Még 15 év múlva szerintem a mostani friss procik még jobban teljesítenek majd, hacsak nem lesz valami félelmetes áttörtés, hogy elhagyjuk a szilikont, vagy áttértünk addigra kvantumra.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
De 64 bit támogatás nem kell a Win10 32 bites verziónak. Csak a PAE, NX, SSE2. Ezek meg a sima, nem J-s 505-ben is jelen vannak, hacsak valaki el nem gépelte az NX-et az Intel oldalán, ami könnyen megeshet, mert a Pentium M 770-nél is el van gépelve a PAE 36 bitről 32-re.
Tégy vele próbát. Az a „hurka” 32 gigás SSD bőven ver akármilyen HDD-t, sokat fog dobni rajta, főleg Win10 alatt. De a +2 GB RAM is határozottan segíteni fog, ha az alap chipsete beveszi.
(#64473) jokeph: de pont ez a poén, hogy a Win10 állandóan frissít, akkor is, ha nem akarod (a hálózati kapcsolat forgalomkorlátosra állításával könnyen kijátszható), meg a Defender is állandóan cseszteti a lemezt. Nagyon letérdeltet akármilyen HDD-t sajnos, hiába van melléjük társítva i7-es vagy Ryzen-es gép 8-16 GB RAM-mal, ha azon erőlködik a rendszer, hogy a HDD rotyog alatta. Tapasztalatból beszélek.
C2D és attól erősebb, illetve az ezeknek erőben megfelelő Pentium, Celeron, utolsó genes Atomok tényleg tűrhetően viszik a Win10-et. Csak elég RAM és SSD legyen hozzátársítva, akkor nem lesz vele probléma.
A Win10 drivermodellje, stabilitása (itt most hardverrel kapcsolatos stabilitásra gondolok, nem bugos driverre, meg bugos frissítésekre) valóban nem rossz, de ebben a Win8 sincs mellette elmaradva, azonos a kettőnél. De ebben a Win7 sem volt olyan rossz szerintem.
-
Frawly
veterán
-
Frawly
veterán
-
#64496
Frawly
veterán
Sanchez638
#64495
Frawly
veterán
válasz
Sanchez638
#64495
üzenetére
A USB 2.0 szabvány vége 480 Mbit/sec, ami ≈57,22 MiB. De ebben benne van az oda-vissza kommunikáció is, meg a metaadatok (vezérlés, CRC, stb.), így jellemzően a fele kerül alakul, meg ezekbe az USB-s tokokban lévő IDE2USB és SATA2USB vezérlőchip sem a legcombosabb, úgyhogy igen, 28-35 MB/sec környékén többel mennek ezek reálisan, még modern, combos gépen sem.
-
Frawly
veterán
Köztudott, hogy a Cyrix-féle FasMath a leggyorsabb, az Intel 387-hez képest dupla sebességet tud. Bár igazából 386-os gépen ennek jelentősége nincs, mert amit ilyen gépen futtatunk, annak annyira nem lesz lényeges az FPU teljesítmény, csak legyen támogatás, hogy ha valamelyik progiknak kell, akkor legyen, ne kelljen FPU emulációval szenvedni.
Amihez meg úgyis jelentősebb FPU teljesítmény kell, pl. Quake, ahhoz meg bármelyik 387-es koproci kevés lesz, és Pentium alá nem érdemes adni.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz
envagyok
#64521
üzenetére
Szerintem bármilyen szabvány venti jó rá, ami 5V-tal megy. Egy csavarral keresztben a bordalamellák közé csúsztatva rögzíted, de akár még kábelkötöző is lehet.
Esetleg arra figyelj, hogy olyan vetni legyen, ami tud PWM-et, ha a kártya automatikus ventiszabályozását akarod használni. Nem tudom az FX5600-on volt-e ilyen.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
Ezek a régi kártyák amúgy is rondák voltak. Nem volt különösebb dizájn, meg Gamer RGB, külső ház, meg lófütyi. Sima nyák, rajta egy egyszerű kocka borda, rajta egy venti. Nem cicomázták túl, csak működjön. Retró gépek amúgy sem annyira dizájnosak, hogy megérje annyira jól kinéző, elegáns megoldásra menni. A lényeg, hogy ne főjjön meg a kártya, meg ne ilyen hangosan kaparó miniventi legyen rajta.
(#64525) unclefucka: a 12V-ban lehet igazad van. A kártya eleve 12V-ot vesz fel a foglalatból, és ha nincs rajta 5V-ra átalakítás, akkor csak 12V-tal tudja táplálni.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
Ha nagyon elegáns megoldást akar, akkor a Zalman VF700, VF900, VF1000-es hűtő biztosan jó FX5600-ra. Abban nem vagyok biztos, hogy ezek lennének a legjobb és legcsendesebb hűtők rá, meg kapni is fog, olyan áron, hogy megérje, de erre biztosan emlékszem, hogy ezek jók hozzá.
Csak külön ventit, ami biztosan arra a gyári bordára való, és nem gányolás, olyat nem fog kapni külön, csak komplett hűtési megoldással.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#64553
üzenetére
Ugyan, ilyen nagyon régi retró Windowsoknál ez nem gond. A winworldpc.com-on le tudsz tölteni mindent, DOS, Win 1.0-WinME-ig, NT4-2000-ig minden Windowst abandonware-ként, upgrade, nem upgrade verzió, első kiadás, OSR2, OSR2.5 Win95-nél, Win98, 98 SE, többféle nyelven (magyar is van néhányból, igaz nem mindnél), ami szem-szájnak ingere. Még termékkulcs, bootfloppy is mellékelve van. Ezek annyira muzeális régiségek, hogy az MS sem üldözi warezként.
Igazából mióta lejárt rá a támogatás, én az XP-t is abandonware-ként tekintem, nincs értéke, nem árusítja a MS hivatalosan sehol új szoftverként.
(#64556) frescho: az OS/2 azért kicsit jobban fut a Win95-nél 386-oson. Nem valami csodálatos élmény sebességügyileg, de pár fokkal mégis csak „simább”.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz
envagyok
#64574
üzenetére
Fent van magyar belőle, de az összes floppy tartalma össze van ömlesztve egy mappába, úgyhogy valóban nem a legjobb feltöltés. Ma este próbálok neked feltölteni egy torrentről szedett Win 3.11 magyart, ami még floppykra van felosztva.
MS-DOS-ból nem volt magyar. Voltak más nyelvűek, francia, holland, stb., de azok sem értek sokat.
@gban: csak néhány kiírás, ilyen Starting MS-DOS... és Bad command or file name, stb. üzik vannak lefordítva, a parancsok nincsenek. Sok értelme nem volt lokalizálni ezeket. De ebben az időszakban nem is nagyon volt divat, nem volt cél a felhasználókat ennyire kiszolgálni, mint ma.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz
frescho
#64577
üzenetére
Én vennék rá mérget is. Német az valóban van, olyat láttam is futni. Az a magyar help szerintem nem hivatalos magyar fordítás lesz csak.
Viszont Win 3.11-ből a torrentes is egy mappába ömlesztett verzió volt, ahogy nézem. Ötlet: ugyanerről a winworldpc-s oldalról letölteni a lengyel verziót, amihez oda van írva a 3.5-ös kisfloppy. Nem kell telepíteni, csak felcsatolni benne a lemezképeket, és megnézni, hogy az 1-10. floppykon milyen fájlok vannak, aszerint újra floppykra kiszortírozni a magyar Win 3.11 fájlait. Az angol verzió nem jó, mert az csak 8 floppys, míg a magyar 10, azért kell a lengyelt nézni, ami szintén pont 10 floppys.
De azt sem értem eleve, hogy miért nem jó ilyen mappába ömlesztve. Fel kell másolni az egészet HDD-re, és onnan telepíteni, kényelmesebb is, mert nem kell minden újratelepítéskor floppyt cserélgetni.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz
alvaro
#64598
üzenetére
Igen, ezt anno én is tapasztaltam. Mivel ASM-ben van írva a Volkov Commander, ezért sokkal gyorsabb, és kisebb is, kevesebb memória kell neki, és úgy ráfér egy kisfloppyra, hogy még hely is marad rajta tool-oknak. Így a DOS korszakban mindig volt egy ilyen rendszerhelyreállító floppy-m, amin VC, bootolható DOS, fontos DOS toolok (format, fdisk, stb.) ott volt, ha nem bootolna a gépen a rendszer, azonnal legyen mivel rendbetenni.
Persze combosabb gépen, ha nem kellett floppyzni, DOS Navigator párti voltam.
-
Frawly
veterán
-
Frawly
veterán
válasz
Williams
#64605
üzenetére
P3-ason biztosan megy (anno 800-1000 MHz-es példányokkal próbáltam), de talán 1280×1024 (vagy esetleg 1600×1200) a max., amit támogat, ez videókártyától is függ, hogy milyen támogatott üzemmódokat ismer fel rajta, az Options-ben tudod ellenőrizni, ott a legmagasabb, amit ír, arra tudsz felváltani. P2-esen nem próbáltam, P1-eseken elfelejtheted a túl magas felbontásokat.
A VGA mindegy neki, mert a CPU rendereli DOS alatt. De ha teljes pompát akarsz, akkor ne DOS alól játszd, hanem Darkplaces Quake-et, vagy JoeQuake-et tegyél fel, abban játszhatod FullHD-ban, 32 bites színmélységgel, extra OpenGL effektekkel, modern gépen, modern OS alól, 32-64 bites binárissal.
Quake 2-höz meg Yamagi Quake 2 ajánlott.
-
Frawly
veterán
válasz
Williams
#64607
üzenetére
A CPU fogy el, az eredeti DOS-os verzióban az rendereli a grafikát.
A modern változatokban viszont már a GPU. Darkplaces letölthető innen, a JoeQuake innen. A Darkplaces grafikára szebb, a JoeQuake jobban igyekszik a játék eredeti kinézetét megtartani (és ráadásul magyar fejlesztés).
Ezek alá be kell másolni a játék .pak adatfájlait az id mappába.
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#64633
üzenetére
Nekem csak 486-osban volt ilyen 52×24×52-es Sony CDRW. Nagyon komoly cucc, még a legvastagabb, legstabilabb lemezt is úgy pörgetni, mint egy jet engine, mintha turmixgépben darálná az ember a lemezt. Szabályosan félelmetes, minden egyes alkalommal azt hittem, hogy eltöri a lemezt. Nálam sose fordult elő lemeztörés, pedig sokan panaszkodtak netszerte, hogy szerette szilánkosra törni a CD-t, főleg, azokat a lemezeket, amelyeknek kicsit deformált volt az alakjuk, síkjuk, vagy pl. ilyen hitelkártya alakú promó CD-k voltak. Nem véletlen, hogy a gyártók is feladták egy idő után a nagy rpm-es meghajtókat, és inkább rámentek a stabilabb mechanikára és a megbízhatóságra, mivel észrevették, hogy a sebesség tekintetében legtöbbször úgyis a lemez meg a PATA interface sávszélessége a szűk keresztmetszet.
De nosztalgikus, mert voltak idők, amikor akkor volt valaki ember, ha 20000×-es drive-ja volt, vagy egyáltalán CD írója
-
Frawly
veterán
válasz
petakpa1
#64653
üzenetére
Ezek teljesen reális eredmények. A 3200+ a proci nevében nem dísznek volt feltüntetve, nem csak marketingfogás volt, hanem tükrözte nagyjából a tényleges erőviszonyokat. A 3200+ a 3,2 GHz-es P4-gyel volt versenyben. Jó hogy gyorsabb a 2,6-osnál.
A P4 előnye a cache-nél, Hyper-Threadingnél, memóriasávszélnél, FPU-nál tudott néha kijönni. De cserében sokkal drágább volt az AthlonXP-knél.
Ami viszont szerintem akkoriban az AMD platformoknak a nagy betegsége volt, az a chipset. A proci maga jó volt, árban is bőven alávágva a P4-eknek. Hanem a chipsetek voltak problémások, főleg a driverek. Bár azért az Nforce2 már tűrhető volt.
-
#64675
Frawly
veterán
MasterDeeJay
#64667
Frawly
veterán
válasz
MasterDeeJay
#64667
üzenetére
Ez nem NF7 vagy Nforce2 chipset specifikus. Az akkori Abit lapok népbetegsége volt, hogy az északi hídra ilyen fing kis ventiket tettek, amik csak simán bekrepáltak idővel, de addig sem hűtöttek semmit, csak idegesítően zörögtek. Közben meg a chipset szépen főtt alattuk, mint Gordon Ramsay konyhájában a rizottó. Ez inteles lapokon is így volt.
Ezért rutinos gépépítő már azzal kezdte a konfig összeállítását, hogy még az első bekapcsolás előtt kivágta a lapról ezeket a szutyok ventiket, és tett fel normális hűtést.
-
Frawly
veterán
válasz
#68216320
#64731
üzenetére
16 MB memória elég abba, a 32 MB felesleges overkill. Amelyik progi profitálna a 32- ből (Win95, Quake, stb.), azoknak a DX2-es proci úgyis kevés lesz. Inkább a cache-t maxold ki, mint a RAM-ot.
MS-DOS 6.22-ön felül Cute Mouse driver, szabványos IDE/OAK CD-ROM driver, menükre szétbontott AUTOEXEC.BAT és CONFIG.SYS fájlok. Fájlkezelőnek (benne szövegszerkesztő, táblázatkezelő, számológép) DOS Navigator 1.51 (megnézheted a DN II, Necromancer DN verziókat is, de azok bugosak lehetnek). Képnézőnek és médialejátszónak QuickView, opcionálisan zenelejátszónak Cubic Player vagy Open Cubic Player. mp2-őt még viszi a DX2, az mp3-at nem (esetleg valami minőséget rontó decoderbeállításon). Arj, Rar legutolsó verzió.
Érdemes még rá Win 3.1-et tenni. Ha hálózatot is építesz windowsos gép felé, akkor opcionálisan Win 3.11 for Workgroups-re upgrade-elheted, de a 32 bites hálózati drivereken kívül ennek más előnye nincs, amúgy elég a Win 3.1-es verzió. Hálózat kiépíthető DOS alatt is, Ethernet Packet DOS driverrel és mTCP-vel.
Esetleg kipróbálhatod az OpenGEM és Desktop2 felületeket DOS-on. Ami még néha hasznos: Norton Disk Doctor.
Na meg azok a játékok, amiket játszani szeretnél rajta. Azokat össze lehet szedni abandonware oldalakról, esetleg a későbbieket GOG-ról.
-
#64799
Frawly
veterán
quailstorm
#64792
Frawly
veterán
válasz
quailstorm
#64792
üzenetére
Ezen a gépen jól kéne futnia a HL1-nek, főleg, ha csak 800×600 a cél. A 7000-es Radír nem izom kártya, meg a PCI is visszafogja talán, de ehhez a játékhoz elégnek kéne lennie.
Tippre a HDD halódik. Azért pörög fel újra és újra, a játék meg azért akad, mert pályarészek között töltögetne, de a HDD nehezen tudja kinyögni magából az adatokat.
-
Frawly
veterán
válasz
hege8888
#64928
üzenetére
Íme a WinME telepítő. Ott van a lista közepe felé a Hungarian verzió és az oldal szélén pár működő termékkulcs. Nyugodtan betehetjük ide, nem warez, ez egy abandonware archive-retro oldal.
Én személy szerinte az ME-t nem ajánlom, hacsak nem az érdekessége miatt próbálod ki. Ha használni is akarod valami értelmesre a gépet, akkor inkább Win98SE, ami szintén fent van mindenestől a linkelt oldalon.
(#64913) arn: 2000-ben még megérte SCSI-t használni. Szerintem kb. 2003-tól nem érte meg, mikor bejött a SATA1, meg a P4/AthlonXP korszak zajlott már javában. De a PATA ellenében mindig is megérte használni.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
Félig retró, félig nem is. Egy külső, USB- SSD-re trükkel ráapplikáltam egy komplett MS-DOS 6.22-es telepítést. 2. genes i5-ös ThinkPad notin, 16 GB RAM társaságában bootol is, működik, meg minden, csak arra kell figyelni, hogy Legacy boottal kell indítani. Poénból próbálkozok csak vele, azt tudom, hogy modern gépen nem lehet hangot csiholni, meg a proci is túl gyors a legtöbb DOS-os programnak.
Egy valami viszont nem kóser vele. Az EMM386.EXE induláskor EMM386 hibát dob, és lefullad a boot:
EMM386 has detected error #06 in an application
at memory address 00B8:3128. To minimize the chance
of data loss, EMM386 has halted your computer.
For more information, see the README.TXT file.
To restart your computer, press ENTER.Ha kiveszem a CONFIG.SYS-ből az EMM386-ot, akkor fut a DOS, de nem indul egyik DOS4GW-s progi sem, vagy lefagy, vagy kiírja, hogy missing separator not found majd egy pár sor karakterzagyvalékot.
Ebből ítélve a védett módra váltással van baja. Az UEFI BIOS-ban be volt kapcsolva a Memory Execution Protection, ezt kikapcsoltam, de a probléma továbbra is fennáll. Valami másik ötlet? Találkozott már ezzel valaki?
Azért pár érdekesség akad: az i5-2520M-et lemértem Landmark Benchmark 6-tal, kiakadt, mint a taxióra, 35 ezerszerese egy 6 MHz-es 286-os proci sebességének, és valami 47 ezerszerese a 26 MHz-es 87 sebességének. Jelenlegi órajel a progi szerint -0,29 MHz
Igazából valami 800 MHz környékén lehet, a DOS-os POWER.EXE mindvégig fut, nem akarom, hogy izzon a proci 100%-on, akkor is, ha a DOS nem csinál semmit, csak loopban várakozik, és 3200 MHz-en pörögjön.A setmul csak a lev1 cache-t tudta kikapcsolni, a lev2-őt nem, és a multiplyert sem tudta levenni. A proci így kb. egy 66 MHz-es 486 DX/2 szintjére lassul.
Az Intel ugyan megszüntette az A20 vonal támogatását, de csak a Core i 4. generációtól, és meg csak 2. generációs proci. Meg ha az A20 kezelése lenne a baj, az a HIMEM.SYS betöltésénél jelentkezne, nem az EMM386-nál. A HIMEM.SYS teljesen jól megy, azt a 64 MB-nyi XMS memóriát tudja is használni, amire felkészítették ezt a DOS 6.22-höz mellékelt verziót.
Holnap még kipróbálom POWER.EXE nélkül, meg egy Ryzen 2600-as gépen futtatva is, hogy mit szólnak a progik a 4,2 GHz-es procihoz, meg azon jelentkezik-e ez a hiba
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz
hege8888
#64937
üzenetére
Nagy tutor nem kell hozzá. PCem emulátorban telepítettem fel a DOS-t, majd fogtam ezt a virtuális lemezképet, és linuxos dd paranccsal felírtam a külső SSD-re. Windows alatt a Rufus-szal lehetett volna még felírni.
A másik módszer ugyanerre, hogy VirtualBox-ban telepíted fel, de virtuális merevlemez helyett a külső meghajtót adod oda a virtuális gépnek, így arra települ fel a DOS, amit így utána fizikai hardveren is be lehet bootoltatni. Ezzel a módszerrel anno MS-DOS 3.30-at telepítettem (bár VirtualBox helyett linuxos QEMU-t használtam), ez a legkorábbi DOS verzió, amit kvázi modern gépen még elindul, és ezt is csak úgy, hogy a BIOS-ban a merevlemezvezérlőt AHCI-ről IDE-re kellett állítani. A DOS 6.22-t nem zavarja az AHCI.
Na meg arra kell figyelni, mikor fizikilag megy a bebootolás, akkor Legacy MBR bootra (sok BIOS Legacy-nek vagy CSM-nek nevezi) kell állítani a BIOS-t. UEFI-n nyilván a DOS nem tud bootolni.
Minden ugyanúgy kell csinálni, ahogy retró gépen is. Nyilván hang nem lesz, mert modern hangkártyákhoz és hangchipekhez nincs DOS-os driver. PC speaker hibátlanul szól. PS/2-es egeret, billentyűzetet, laptopos touchpadet, pöcökegeret hiba nélkül kezeli a FreeDOS-os Cute Mouse driver. Az USB-seket is, ha a BIOS-ban van Legacy USB opció.
Amit még érdemes használni, az a DOS-hoz mellékelt POWER.EXE. A DOS valós módú, nincs benne idle process, ami a procit NOP utasításokkal pihentetné, meg semmilyen más módszer, ami energiatakarékos állapotba vinné le. Ennek megfelelően a proci 1 magja mindig 100%-on pörög, akkor is, ha a DOS vagy a futó DOS-os progi épp nem csinál semmit, csak egy billentyűleütésre vár. Nyilván ennek nincs értelme, hogy a proci ott izzítsa magát a semmin, meg a hűtő csak úgy süvítsen rajta, hogy ne legyen 90+ fokos.
A proci lelassítható valamennyire a DOS-os setmul utility-vel, de ez gépfüggő, hogy az L1, L2 cache közül mit lehet kikapcsolni meg a proci multiplyert tudja-e állítani. Alkalmas gépen downclockolni is lehet a BIOS-ban a procit. Ez mondjuk a nagyon régi progikon nem szokott segíteni, pl. Q*Bert, azok továbbra is túl gyorsan futnak.
-
Frawly
veterán
válasz
Frawly
#64935
üzenetére
Sajnos a ryzenes gépen nem működött az MS-DOS 6.22. Elkezdett ugyan Legacy módban bootolni, Starting MS-DOS..., de mikor elkezdte betölteni a CONFIG.SYS-ben lévő drivereket, akkor nem tudta kezelni a lemezt, Retry Fail Ignore hibákat dobott. Nem tetszett neki, hogy a lemezvezérlő AHCI módban van, de ez a modern B450-es alaplap nem tud már IDE módban menni, csak AHCI és RAID módban, úgyhogy bukta, egyikkel sem megy.
Annyit még kiderítettem a nevezett EMM386 has detected error #06 hibáról, hogy proci opcode-dal kapcsolatos. Vagy a modern proci nem támogat valami régi utasítást, vagy valami modern biztonsági mechanizmus miatt valós módban nem engedi használni az adott utasítást. Azt nem tudom konkrétan melyik, d e közelebb kerültem a problémához.
-
Frawly
veterán
válasz
Frawly
#65077
üzenetére
Az egész olybá tűnik, hogy UEFI-s gépen az UEFI 64 bites védett módú Ring 0-ban futó OS-ként fut. Mármint mindegyik x86-os proci valós módban kapcsol be, de az UEFI átlövi erre a fenti módra. Hiába is kapcsolja be az ember a CSM Legacy BIOS módot, az már csak virtuális módban, emulációként fut, és onnan még indul a DOS, mert azt hiszi, hogy valós üzemmódban megy a proci, és a BIOS-t is eléri, mert emulálja az UEFI. Tehát épp úgy be van csapva a DOS, mint mikor védett módú Windows-ban futtatott ablakban fut. Ez a hiedelem addig meg is marad, míg valamelyik memória manager (pl. EMM386, QEMM, JEMM) meg nem próbál virtuális módra váltani, vagy valamelyik DOS4GW-s alkalmazás védett módra, mert nem tud kilépni a virtuális módból, nem tud újra Ring 0 rendszerként üzemmódot váltani a procin, jön is egyből a hiba, hogy az adott üzemmódban nem engedélyezett utasítást (opcode) próbál végrehajtani, hiszen az üzemmódváltás is egy utasítással valósul meg.
Még tesztelni fogom FreeDOS-szal, de pl. annak már a telepítő .iso-ja bootoláskor is invalid opcode hibákat dobogatott, szóval ez is ezt erősíti meg. A FreeDOS kernel vagy valamelyik drivere valószínű próbál üzemmódot váltani, mindjárt bootkor, és ezért nem megy.
Valószínű egyébként, hogy korai UEFI-s gépeken nem lenne reménytelen, mert ott Legacy CSM BIOS módra átkapcsolva nem csak emulálódik a BIOS, hanem ténylegesen is valós üzemmódú valós BIOS indul el, és onnan indulva a DOS-os drivereknek és progiknak nem okoz gondot a módváltás. Meg hagyományos, BIOS only gépeken sem.
Meg virtuális gépben sem, de csak akkor, ha hardveres virtualizáció van bekapcsolva, mert az engedi szintén a guest OS-t Ring 0 módban futni. Emulátorban sem gond, mert ott meg szoftver emulálja az egész folyamatot, és a futó OS nem a procin fut (bare metal), hanem egy szoftveres rétegen keresztül.
-
Frawly
veterán
válasz
jokeph
#65079
üzenetére
Olyanom nincs, ha lenne, kipróbálnám. Egyébként lehet a ryzenes gépbe lehetne PCIe-s SATA vezérlőt tenni, ami tudna IDE módot, de annyit nem szánok rá. Úgyse használható a DOS komolyan, csak egy retró ökörködést vágtam volna le vele.
Esetleg még valami PCIe-s LTP portos kártyára lehetne OPL-LPT modult dugni, de az csak Adlib-ot tud, digitális PCM hangot nem.
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#65129
üzenetére
Ja, de hiába a legerősebb az AGP 1-2x-es kártyák között, ha ezen a gépen bottleneck miatt kb. csak a 17%-át használod ki a kártyának. Nem csak az AGP 1x veti vissza a sebességét, de a 32 megás apertura méret is elég kicsi, meg a proci sincs a közelében, hogy ki tudja hajtani. Így az egész csak mutatványnak jó, a kártya hiába tudna 3DM2001-ben közel 20 ezret kitolni, ha itt csak ~3400-at tesz lehetővé a konfig. Nem vagy vele előrébb egy lényegesen gyengébb kártyához képest.
Ebben a kártyában néha még 3 GHz alati P4-ek is bennehagytak némi teljesítményt, AGP 8x-en, 128 megás apertúramérettel.
-
#65201
Frawly
veterán
unclefucka
#65196
Frawly
veterán
válasz
unclefucka
#65196
üzenetére
Nem halt ki máris a PCI slot? Én elég rég nem láttam új alaplapokon. A modern procihoz úgyis már csak PCIe sávok vannak bedrótozva. Elvileg persze a chipset támogathatná, de én modern lapon tényleg rég nem láttam. Átalakítóval azért lehet menne, de nem értem miért érné meg Voodoo-t tenni modern gépbe, mikor még integrált GPU-val meg nGlide emulációval körberöhögi ma bármilyen gép.
Egy retró gépet mindig jó érzés kimaxolni, meg a teljesítményének a határára kitolni.
Új hozzászólás Aktív témák
- Politika
- Kupon kunyeráló
- Bocsánatot kért az Apple, mert nagyon mellélőtt a legutóbbi reklámjával
- bb0t: Gyilkos szénhidrátok, avagy hogyan fogytam önsanyargatás nélkül 16 kg-ot
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Gaming notebook topik
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Galaxy S22 One UI 6.1 frissítés: volt, nincs
- Dolce Gusto
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen