-
Fototrend
AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
Megnyitott a Retro beárazás topik!
Új hozzászólás Aktív témák
-
Frawly
veterán
válasz
balintka
#74740
üzenetére
Win98 alatt csak a FAT12/16/32 támogatott. NTFS nem, az csak Windows NT-kben van támogatva, ahogy a neve is mutatja. Lemezparticionálást sem tud a 98SE telepítő, vagyis a fdisk parancsot engedi futtatni, ha kéred. De bármivel megcsinálhatod a partíciókat, amivel be tudsz bootolni.
-
Frawly
veterán
Így van. Kiváltképp IT-ben és retróban. Elég sok retró korszakos infó már csak angolul maradt fent, ilyen-olyan archív oldalakon, meg angol nyelvű doksikban, videókban. Nem kell hozzá folyékony, meg társalgási vagy túl magas szint, elég, csak ha az ember el tudja olvasni, ki tudja hámozni a lényeget. Szakszavak amúgy is ismerősek lesznek, és a szakszöveg általában elég száraz, világos is, nem lesznek benne túl nyakatekert mondatok, meg szleng, ami megnehezíteni a megértést.
Pláne egy régi retrósnak nem kellene gondot okozzon, hiszen régen minden angolul volt a gépeken, nem (nem nagyon) volt lokalizáció. Már abból sok szónak ismerősnek kéne lennie. Szerintem a kolléga már tud a szükséges szinten, eleve a nickje is angolul van, szerintem csak szerénykedik.
-
Frawly
veterán
válasz
KROK640
#74459
üzenetére
Szerintem nem nagyon létezik. A tengervízzel nem is az a baj, hogy víz, hanem magas sótartalma van, és nagyon roncsol mindent, szétmar, gyorsabban korrodál. Sima folyóvízben még lehet túlélne az alaplap, CPU, bár már ott is necces lenne, de tengervíz az tuti nagyon gyorsan kinyír bármit.
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#74451
üzenetére
Nem baj az, annál többet ér. Kevés FDIV bugos példány maradt, mivel vissza volt hívva. Ezért ma már a bugos példányok extra gyűjtői árszabás. Főleg ilyen csilivili aranyozott kupakkal, gyűjtők megvesznek érte. Nyilván, az hogy bugos, már nem számít, nem ezt fogja senki fő gépnek használni, meg nem ezen fog matekozni, CAD-ezni, stb..
-
Frawly
veterán
válasz
envagyok
#74377
üzenetére
Ezt nem mondod komolyan retrós PH addiktként, hogy nem ismerted ezt a játékot. Az egyik legkorábbi, leghíresebb windowsos 3dfx-es FPS, ikonikus, történeti jelentőségű, a motorját is számos híres játék használta (Unreal Tournament, Deus Ex, stb.). Igazából még Voodoo-t sem kell venni hozzá, hogy kipróbáld, GOG-on fent van, modern Windows alatt is működésre lehet bírni nGlide wrapperrel, ami átfordítja a 3dfx-es Glide API hívásokat DirectX-re vagy Vulkanra.
-
Frawly
veterán
válasz
alvaro
#74283
üzenetére
De ez csak a legkorábbi, IBM 5150-es PC-re igaz, hogy összevethető. Az XT-vel, AT-val, klónjaikkal már nem összevethető a C64. Abban igazad van, hogy mikor kijött, az 5150 sem állt jobban, épp úgy opcionális floppy drive, nuku HDD, kazettás interface, MDA kijelző (ami szövegre jobb volt, de grafikát nem tudott), épp úgy 64 KB alap RAM, BASIC ROM, 8 bites adatbusz (de a címbusz meg a regiszterek 16 bitesek a 8088-ason). Meg kapott rendes OS-t, a DOS-t, meg 8087-es procit is fogadott. Emiatt viszont sántít az összevetés, meg árban is nagyon más volt a kettő.
Abban is igaza van a másik kollégának, hogy a PC talán azzal nyert, hogy az IBM nem védette le, csak a BIOS-t. Míg az m86k platformban hiába volt nagyobb a potenciál, le voltak védve a gépek. A Mac meg hiába volt előremutató, az már akkor is egy prémium, zárt ökoszisztéma volt.
-
#74302
Frawly
veterán
Bile Demon
#74276
Frawly
veterán
válasz
Bile Demon
#74276
üzenetére
Ahogy nézem, nálad a JP5 vagy JP6 nem jól van a kézikönyv alapján.
-
Frawly
veterán
válasz
#68216320
#74274
üzenetére
Főleg a C64-ről beszélek, bár általánosságban igaz az összes korabeli megoldásra. Az a korai PC generáció, amit írok, az még az Amiga előtt jött ki! Értelme meg van az összehasolításnak, ugyanis sok fan a mai napig elvakult, hogy C64 > PC, mert a SID meg a satöbbi az mennyivel jobb, meg coolabb.
Egyébként meg írtam, az Amiga nem volt rossz. Főleg ahhoz az 1985-ös állapothoz képest volt ütős, amiben kijött, mert tényleg előrébb járt akkor grafikában, GUI-ban, stb.. Csak aztán a PC gyorsabban fejlődött. Plusz magyar viszonylatban az Amiga nem nagyon játszott, kevés embernek volt. Mert ugye a régi rendszerben főleg Commodore mikrók mentek, mire meg az Amiga be tudott jönni az országba, addigra meg már a PC-k uralkodtak. Ezért a legtöbb embernek simán kimaradt, átugrották.
Sőt, szerintem a korai m68k architektúra jobb volt a korai x86-oknál, már ha csak a procit nézzük. De mivel az x86-os világ már akkor is nyílt szabványokra épített, ezért életképesebb lett, jobban fejlődött, emögé állt be az ipar. Mondom, egyáltalán nem meglepő, ezt látni lehetett már akkor is.
-
#74273
Frawly
veterán
Bile Demon
#74272
Frawly
veterán
válasz
Bile Demon
#74272
üzenetére
Tudtommal nem létezett. Alapból gyárilag 3×33 MHz-re vannak tervezve, de ha jól csinálod a jumperelést, és/vagy a lap is támogatja, akkor elmennek bármilyen kiosztásban, 2,5×40, 2×50, meg amit akarsz. Milyen lapról van szó?
-
Frawly
veterán
Ja, azért írtam kifejezetten, hogy a saját maga korában nem volt rossz, az nem is vitatom. Nem csak az Amiga, de a C64 meg a C/+4 és társai sem. Pont ugyanazt írjuk, hogy sok fan elfogultságból túltolta, nem csak a 90-es évek elején, hanem a mai napig túlhájpolják.
Erre kiváló példa a kolléga is, aki most itt az előző válaszomra besértődött, meg akkoriban is olyan felhasználásra Amigát tartott, amire a PC-k voltak jobbak. Én először 1988-ban ültem gyerekként PC elé, azonnal megfogott. Pedig az a gép egy XT volt csak, 640 KB RAM, Hercules kártya, borostány monokróm 13 colos monitor, PC speaker, MS-DOS 3.30, nuku 8087-es FPU, ezek abban az időben is elavultak voltak, mert akkor már a 286/386 + 287/487, EGA/VGA, 1 MB RAM, volt menő, meg volt már Adlib, stb., csak az a gazdag nyugat volt, és nem a rendszerváltozás előtt álló Cocom-listával sújtott kishazánk. De én már akkor is azonnal láttam, hogy komolyságban köröket ver azokra a Commodore-okra, amikkel addig dolgom volt (az Amiga nekem akkoriban kimaradt, megint: Cocom lista, nem nagyon volt senkinek ott, ahol én nőttem fel, csak becsempészett Commodore mikró, meg elavult PC). Egyszerűen aki nem volt elfogult, és nem a felszínen a grafikát, hangchip hangzását nézte, hanem azt, hogy milyen komoly alkalmazások vannak rá, mennyire szabványos-rugalmas megoldás, iparilag sztenderd perifériákkal, az azonnal látta már a 80-as évek elején is, hogy ez lesz a jövő, multimédia nélkül is látszott. Egyszerűen dimenzióugrás volt még az Amiga megjelenése előtt, a korai PC-k is, az előttük lévő megoldásokhoz mérten, hiszen nem voltál serial konzolra szorítva, meg nem tévére kötve, homályos képpel kellett nézni a 40 oszlopos karakteres üzemmódot, elmosott pixeleket, hanem magasabb volt a felbontás, rendes 80 oszlopos karakteres mód volt elérhető, rendes digitális kimenetben is, rendes nemzetközi karakterekkel, különböző kódolásokat támogatva, nem volt az ember BASIC interpreterre szorítva, hanem rendes OS, fájlrendszer, mappakezelés, 64-128 KB helyett 640 KB memória (korai PC-kről beszélünk itt még, nem a 386+, XMS-EMS megoldásokról, amik később jöttek), HDD, jobb minőségű mechanikus billentyűzet, komolyabb alkalmazások, komolyabb text editorok, komolyabb nyelvekhez compilerök, CAD, stb.. Nyilván játékok nem voltak olyan jók, csak ilyen egyszínű monokróm, meg 4 színű CGA-s marhulások, karakteralapú játékok, egy sávon prüntyögő PC speaker, szóval az átlag embernek nem tűnt nagy számnak.
Nyilván mikrókat is lehetett már akkor is hekkelni, meg RF-tv kimenet helyett kompozit monitorra kötni, mindenféle cartridge-dzal és perifériákkal bővíteni, de hát akkor majdnem annyiban is voltak akkor, mint egy pár gennel korábbi PC.
Ja, meg ott volt már akkor is a Mac, ami ugyan bizonyos szempontból megelőzte a GUI-jával a korát, de hát az meg megint már akkoriban is csak gazdag amerikaiaknál játszott a horibilis ára miatt, nem az átlag magyarnál.
Aztán nyilván ezek még fejlődtek is az évek során, de végül teljesen érthetően a PC-k jöttek ki győztesen, ez nem is lepett meg már akkor se senkit, előre lehetett látni. Mondom, a titka, hogy nem a játékokat, meg a grafikát, multimédiát kell nézni, mert azok is erős mozgatórugói az IT fejlődésének, de nem a legmeghatározóbbak. Van ugyan némi húzóerejük, mert vetetik meg upgrade-eltetik a gépet a felhasználókkal emiatt, de nem ezek a legdöntőbbek a nagy fejlődési trendek szempontjából.
Ez a mai napig látszik. Elég ha megnézzük a mai 8-16 magos, 16-32 szálas procis, 32-64 giga RAM-os gépeket, 10-16 gigás GPU-kat, 4+ GB/sec NVMe SSD-ket, hát játékok, amik jellemzően konzolportok, nem nagyon használják még ki ezeket a hardvereket, mégis a technológia fejlődik, tolják előre a hardverteljesítményt. De pár évvel korábban is, ha nézzük, hogy a játékok milyen konzervatívak voltak, sokáig a 64 bitet se használták, meg csak 1-2 prociszálat, stb..
-
Frawly
veterán
válasz
#68216320
#74207
üzenetére
Ehhez kár volt suliba elrohangászni kódot fordítani és debugolni. Amigára mindig is voltak PC/x86 emulátorok. Nem hibátlanok, de egy egyszerűbb kód fordítása és futtatása simán lehetséges, még ha lassan is fordul vagy fut, gyorsabb és kényelmesebb, mint máshová rohangálni.
Meg szerintem a Commodore gépek túlértékeltek, túlhájpoltak. Nem voltak rosszak, de a tényleges technológiai jelentőségük fölé vannak értékelve a mai napig. Mondom ezt úgy, hogy én is szerettem őket, de inkább PC meg unix-párti voltam mindig is.
#74202 KROK640: a negyedretrónak szerintem értelme nincs. De félretrónak én is hívok gépeket, hardvereket. Ezek olyanok, amik kb. ~10-15 évesek, egyértelműen retró, de a világ egyes elmaradottabb, vagy szegényebb vidékein a mai napig használják, kései P4, Pentium D, Core 2 szintje, illetve ezeknek megfelelő generációs AMD-s gépek. Ezeken ugyanis a mai napig elmennek modern OS-ek, meg foghíjasan használhatók. Ezért nem teljesen retró, mert részben még van relevanciája, ergo félretró. Az is igaz, hogy mindenkinél relatív, hogy mi neki a retró, félretró.
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#73977
üzenetére
A Ryzen 1600AF már nem Zen, hanem Zen+, lényegében egy órajelcsökkentett 2600-as. De ja, az 1600, 1600X, 1600AF nagyon badass procik, nem is a teljesítménye miatt, mert a 2600, 3600, 5600, 10400, 10600, stb.-től elmaradnak, de nem sokkal és jóval olcsóbbak is, töredékébe kerülnek, és bármilyen chipsetes lappal mennek, és vannak olyan erősek, hogy még egy combosabb GPU-t is kihajtanak. Egyszerűen az 1600-as Rizsa már évek óta verhetetlen ár/értékarányban, semmi nem tudja átvenni tőle ezt a címet, talán a 10400-as lenne hozzá közelebb. Én is csak azért vettem 2600-at, mert anno, 2 éve találtam jó áron, és alig volt akkor drágább, mint egy 1600-as.
A quantum computinggal az a baj, hogy évek óta ígérgetik, meg hablatyolnak róla, de semmi nincs belőle. Néhány kísérleti gép fut, azok sem használhatók sok értelmesre. Ez vele a baj. Így meg inkább kicsit kezd már nevetségessé válni.
-
Frawly
veterán
Ja, azért durva mennyit fejlődött a technológia a P3-as óta. Az i7-10700K-ban 8× annyi mag, 16× annyi szál, 4× annyi cache (+16 MB L3 cache) van, 10× annyi utasításkiegészítés (közöttük kriptográfiai és virtualizációs), 64 bit, 5× akkora órajel, és még extrában van a prociba integrálva 128 bites memóriavezérlő, PCIe vezérlő (komplett chipset lényegében), és még egy olyan UHD630-as IGP is, ami torony magasan veri a P3-hoz társítható legerősebb GPU-t. Igaz cserében a 12-ed akkora csíkszélesség ellenére a TDP-je is magasabb az i7-nek, de ha figyelembe vesszük, hogy mennyivel erősebb, és mennyivel több minden integrálva van bele, akkor energiahatékonyságban is fényéveket ver rá.
Pedig a kupak meg maga hasonló méret, a die biztosan nagyobb az i7-esen, de nem meglepő, mert kb. átlag 2000×-es az erőkülönbség a két megoldás között (egyes speciális feladatoknál még nagyobb). Igaz ezt 20 év alatt el is várjuk. Igazából több, mert a 10700K ma csak felső kategória, de nem csúcs, az a 10900K vagy 5970X lenne. Ha csak az utóbbi 10 évet vetnék össze, akkor jóval kisebb fejlődés jön ki sajnos.
De nincs benne semmi meglepő, a technológia ilyen. Anno a P3 1000B korában egy 10 évvel azelőtti proci egy 486DX 50 MHz volt csak, amiben negyed annyi L1 cache, nuku L2 cache volt kb., 20-ad akkora órajel, 0 utasításkiegészítés, nuku PAE, nem volt szuperskalár, 5× akkora csíkszélesség, de legalább épp úgy 32 bites.
Ha a 20 évvel azelőtti procit nézzük, akkor 8086-ossal vetnénk össze, 200-ad akkora órajel, 16× akkora csíkszélesség, valós mód only, 16 bit, nuku FPU (csak külön volt elérhető).
Bár a helyzet némileg változna, ha az aktuálisan nézett technológiához nem a 10-20 évvel azelőtti konzumer PC csúcsot néznénk, hanem mondjuk szuperszámítógépes vagy mainframe szintet, úgy más jönne ki.
De épp néztem retró YouTube csatornákon is videókat, hogy régi prociknál benchmarkokban L1 és L2 cache sebességét egy HDD is veri szekvenciálisan, egyébként meg egy SATA2 SSD is köröket fut köré.
-
Frawly
veterán
válasz
frescho
#73763
üzenetére
Igazából ez mindegy, hogy ki viszi a prímet, Intel vagy Motorola. Ma már minden proci szuperskalár, mikrokódos RISC megvalósítás, és a klasszik utasításkészletet csak kifelé emulálják hardveresen.
Tehát a mai x86-os gépekben már kb. semmi nem x86. RISC mikrokódos utasítások, out of order végrehajtás, elágazásbecslés, 64 bit, még több bites vektoros utasításkiterjesztések (MMX, SSE, stb.), BIOS helyett UEFI, IDE helyett SATA/NVMe, 8-16 bites ISA helyett 64 bites PCIe, 16 bites RAM helyett dual channel, double data rate memóriaarchitektúra. Kb. egy mai x86-os gép már kb. semmiben nem x86, egy elemében sem, nem kompatibilis régi szoftverekkel. Egyre több gépen már nem lesz BIOS, csak UEFI (amiben már nincs jelen a CSM Legacy BIOS, még emuláció szintjén sem), nincs IDE, csak SATA/AHCI vagy NVMe, már be sem bootol a DOS, de ha még valami régebbi x86-os proci is, mondjuk egy 8-10 évvel ezelőtti régi Core i, és átbillented legacy BIOS módba az UEFI-t rajta, a SATA vezérlőt IDE módban, és bebootol, akkor is megy vele a szopás, hogy pl. A20 vonal vezérlése már le van tiltva, és elbukfencelnek rajta a 386 memory managerek (EMM386 és társai). Persze, továbbra is végre tud hajtani a proci klasszik x86 utasításokat, meg támogat valós módot, csak épp semmire nem tudod használni, hacsak nem ilyen text módú, 8086-osra, 8088-asra írt progikat, meg 30 éves CGA játékokat akarsz futtatni (de utóbbiak meg modern videókártyát, meg modern monitoron hibádzhatnak). Ha rendes DOS kell, akkor vagy emulátor, vagy virtuális gép, vagy original retró hardver.
Ha most a Motorola vitte volna a prímet, akkor ez ugyanígy nézne ki, azzal a különbséggel, hogy a proci hardveresen m86k utasításkészletet emulálna, de épp úgy nem lenne igazából ahhoz a klasszik architektúrához semmi köze már.
-
Frawly
veterán
válasz
jokeph
#73743
üzenetére
Ja, ez nehéz kérdés, hogy melyik procit használták legnagyobb számban. Én a 386, 68k, és a Z80 mellett a 6502-est is megemlíteném, mert számos mikró meg korai játékkonzol használta. A Z80 inkább a CP/M miatt volt menő, mert arra jelentek meg a legkorábbi irodai szoftverek, Wordstar, Lotus 1-2-3, és társai. De nagyon elterjedt proci volt a 8080 és 8088-as is.
Talán legesélyesebb, amit mondanék, az tényleg a 386-os, de nem csak a klasszik, 80-as évekbeli Intel/AMD procikra gondolok itt, hanem egészen a mai napig gyártják szerintem, ilyen low power, low cost megoldásnak vezérlőként. Régről olvastam, hogy sokáig a nemzetközi űrállomásra is felvittek ilyen procis eszközöket. Másodiknak a 68k-t mondanám, Amiga, sok Mac, japán játékkonzolok, stb., hihetetlen népszerű volt nagyon sokáig, és akkor még a későbbi generációiról nem is beszéltünk.
-
Frawly
veterán
Na, ilyet se láttam, hogy külső meghajtó AT DIN billentyűzetcsatiról szedje az áramot. Mindig hall az ember valami újat. LPT-s külső meghajtókból láttam többet is anno, de azok mindig valami saját táppal mentek.
Nyilván mindennél van rosszabb. Nyilván, ha a HDD racket az akkori alternatívákkal hasonlítjuk össze, akkor az USB lassú volt (2.0 sem volt mindig a lapokon, eleinte csak 1.0, meg 1.1, mindkettő bűn lassú), a Firewire túl drága az átlag polgárnak (mint írtam, prémium Intel/Apple platformokon volt, azok sem voltak olcsók akkoriban), a CD/DVD irkászás állandóan körülményes és megbízhatatlan. Azért volt akkoriban nekem is rackem, de ennek ellenére már akkor se szerettem, szükséges rossz volt.
eSATA szerintem nem rossz, igaz csak kevésszer használtam, de nekem mindig működött. Viszont ami hátránya, hogy mai gépekre már évek óta nem teszik rá, és külső házból is nehéz olyat szerezni, ami használná. Egy máris meghaladott technológia, nem fejlesztik, nem teszik rá semmire. A korai SATA2-es időkben kísérletezett vele az iparág, aztán pár éven belül dobták, ehhez még az is hozzájárulhat, amit írtak itt előttem, hogy valójában nem volt egy zökkenésmentesen használt megoldás.
-
Frawly
veterán
Az USB3 előtt is voltak erre megoldások, pl. ahogy írod is, Firewire (igaz ez csak Apple, meg felső kategóriás Intel platformokon volt szokásos), meg ott van az eSATA (ami csak SATA2 sebességet tud, de natív csatoló, hotplug capable).
De ne csak a csatoló és a sebessége, hanem az egész megoldás nagyon kőkorszaki volt, ilyen nagy HDD-ket cipelni, meg fiókozni hozzá max. 133 MB/sec sebességért. Akkor már inkább egy USB2-es, lassabb megoldás is jobb, csak ne legyen olyan bumfordi, nem legyen sérülékeny, elfér kisebb helyen, halkabb, ha solid state / Flash NAND, stb..
#73585 KROK640, ja, ez meg a másik, általában a tápcsati ment rajta tönkre. Nem voltak a legmegbízhatóbbak, főleg, ha sokat csatlakoztattad le-fel.
-
Frawly
veterán
Édes istenem, de rég láttam már HDD racket. Anno én is használtam, ma így visszanézve röhögök, hogy milyen tróger megoldás volt, ezek a mai külső USB-s meghajtók mennyivel kényelmesebbek és megbízhatóbbak (és nagyobbak tárterületügyileg). De nosztalgikus, az biztos, ahogy egymástól hordozgattuk a DVD-s, DivX-es filmeket, meg mp3-akat, játékokat, amiket DC-n meg egyebeken töltöttünk le.
Windowshoz dd-t innen tudsz letölteni.
-
Frawly
veterán
válasz
KROK640
#73556
üzenetére
Mondjuk ez nem is meglepő, hozza a papírformát. Az a 10400F egész más dimenzió, mint az i3-4330. Háromszor annyi mag/szál/cache, majdnem dupla akkora memsávszél és IPC, magasabb frekik, turbo boost, stb.. Az i3-4330-at még az i3-10100 is torony magasan veri, még az utóbbi is egy i7-7700 szintje. Ha nem unigine-nel, hanem valami CPU-intenzív játékkal nézed, akkor sokkal durvább a különbség, főleg, ha nem csak az átlag fps-t nézed, hanem az 1%, 0.1% low adatokat is, ott meg a frametime tüskék hiányán mutatkozik meg igazán a procierő. Ez csak akkor nem igaz, ha annyira magas felbontásban vagy graf-beállításokon játszol, ahol már tisztán a GPU a szűk keresztmetszet.
Egyébként a 4. genes Core i-k sem rosszak még, de csak akkor, ha van legalább i5-i7-ed belőle, el lehet vele lenni, ha csak egy középszintű GPU-t hajtasz vele, és 1080p-s 60 fps-nél nincs nagyon több igényed, mint pl. ahogy nekem sincs.
-
#73557
Frawly
veterán
Sanchez638
#73455
Frawly
veterán
válasz
Sanchez638
#73455
üzenetére
Ezzel azért vigyáznék, mert ahogy az XP-nek is folyton nőtt a hardverigénye SP-ről SP-re, úgy a Win7-nek is nő, nem kell ahhoz x64-es verzió, a 32 bitesé is. Ugyanez lesz igaz a Win8-10-re is.
Írom ezt úgy, hogy anno én is használtam Win7-et 2 giga RAM-mal, P4-gyel, késő 2009, kora 2010, akkor nem futott rajta még rosszul. Ha egy mostani, update-elt verziót próbálsz, az már nem lesz ilyen rózsás.
Plusz nem is mindig tisztán az OS-en múlik, pl. a böngészőknek, webnek is folyton nő a hardverigénye.
-
Frawly
veterán
válasz
Fred23
#73404
üzenetére
Ááá, ezek a BIOS-ok mindig ilyenek. Hiába is a legfrissebb verzió, meg támogatja a platformon a legutolsó procikat, a CPU stringet általában lusták voltak benne átírni, meg órajeleket, cache-t, stb. rosszul írhatja ki, ettől még használja rendesen.
Ez az Award preboot összefoglaló táblázat még azokból az 286-386-os időkből ered, mikor még volt ennek jelentősége, hogy math coprocessor present, meg hány MB-os HDD van benne, meg még volt értelme extended memóriáról beszélni (DOS), meg hogy öcsém, van rajta párhuzamos port, ultra high tech. De ez a táblázat már a késő 486-os időkben elavult, mikor meglódult a procik fejlődése 100 MHz felett, meg megjelentek az AMD, Cyrix klónprocik, és a BIOS gyártók képtelenek voltak lekövetni ezt a forgatagot. Nem is értem, hogy miért hagyták benne ezt a feature-t, egy P3-nál már semmi értelme, mert FPU úgyis integrálva van, CGA/Hercules kijelzőt úgyse köt rá senki, memória min. 128 MB vagy több, több, mint amit a hagyományos hivatalos DOS lekezel, HDD type is mindig 47-es, és azon belül kimaxolt paraméterekkel, soros/párhuzamos port is mindig integrálva van. Teljesen felesleges ennyi legacy ökörséget kiiratni minden boot elé. Akkor inkább már elég lenne a HDD type és részletek, meg a CPUID részletei. Igazából a BIOS inicializálóképernyőjén is elavult sok dolog, pl. a BIOS memóriatesztje elég primitív, nem sokat ér. IDE detektálás se mindig kell, ha nem Auto--n van.
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#73338
üzenetére
Én is így értem. Alap órajel, vagy csak enyhe tuning, ilyen +10% körüli max., amit hosszabb távon is használhatóan bír a hardver. Ezek az extrém tuningok már nem valós jelzés, hogy mit bír az eredeti hardver. A 9800 Pro vége valahol kicsivel 30k alatt lehet, enyhe húzással kicsit felette. Ez is csak azért fontos, hogy utána ilyen retró prociknál tudjuk hova viszonyítani azt a 4-6-10k pontot, és látható legyen, hogy mekkora CPU limit van.
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#73321
üzenetére
Valóban, akár 26k pont körül is hoz 2001SE-ben a 9800Pro, némi tuninggal, de még P4 mellett. De 5 GHz-re moddolt Core2 Quad Extreme-mel a 42k is megvan, igaz itt már a kártya is +40% tuninggal van, ami ultrabrutál.
Ennek alapján a 30k közeli nem irreális egy jobbfajta C2D-val, egy nem túlzottan húzott 9800Pro-val.
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#73321
üzenetére
Az utolsó mondatot úgy értettem, hogy a későbbi, modernebb procikhoz képest, amik az említettekkel jobban állnak. Ha ezekkel fel lenne szerelve (de nincs, a K6-3 sem), akkor még többet tudna menni, mármint maga ez az architektúra.
A 19k pont 2k1-ben biztosan alap órajelen volt hajtva? Nekem irreálisan soknak tűnik. Nyilván én is C2D-szintű procival gondoltam, hogy ne legyen egyáltalán procilimit és a kártya kifussa, amit tud. Tehát elméleti max.-ról van szó, hogy világosan látszódjon, hogy melyik retró proci hova limitálja be ezt a maximumot. Ebben az az érdekes, hogy ezt anno nem tudtuk nézni, mert a 2k1 procilimites volt, és mikor a 9800 aktuális kártya volt, akkor egyik proci sem bírta max-ra kihajtani, ez most már csak retrospektív vizsgálható.
Egyébként meg ez az L1, L2 cache is elég érdekes téma, ez az, ahol a modern procik sem fejlődtek sokat, megálltak magonként 64-96 KB / 512 KB-nél, és az L3 cache is csak az utóbbi időszakban, a Ryzenek nyomására kezdett el normálisan nőni. Ez egy lehetséges fejlesztési pont lehetne az állandó csíkszélesség-csökkentés, és magszám-növelés mellett.
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#73317
üzenetére
K6-2-től nem rossz ez. Bár az zavaró, hogy a CPU-Z K6-III-at irkál. Persze azért erősen procilimit, ugyanez a kártya 1 GHz-es P3-mal tudna 6000+ pontot, 2+ GHz-es P4-gyel 10k+ pontot, a kártya meg teljesen kihajtva kb. 15k pont. 3DM 2k1-ben.
Szerintem a K6-3 menne többet is, de lekorlátozza az alacsony órajel, meg az FSB limitáció. Meg az L2 cache is sovány benne.
-
#73310
Frawly
veterán
cskamacska
#73309
Frawly
veterán
válasz
cskamacska
#73309
üzenetére
Ez a sok ISA foglalat eléggé csak cirkuszi mutatvány. Azt tudni kell róla, hogy az összes ISA foglalat ugyanazon a 16 bites, 8 MHz-es, max. 8 MB/sec sávszélességű ISA buszon osztozik. Na már most mikor már 5-6 kártya (közöttük ilyen nagyobb sávszéligényű MPEG meg SCSI kártya, meg esetleg még LAN kártya) próbál osztozni ilyen bolhányi sávszélessségen, nem sok jó sül ki belőle. Sok régi lap BIOS-a már nem is tud lekezelni ennyit, mindenféle IRQ, meg portütközés nélkül, főleg, ha nem PnP-s lap. Nem véletlenül halt ki az ISA foglalat, pedig ipari lapokon néha még mindig van, meg a modern procik és alaplapi chipsetek is támogatják még mindig, csak épp ISA csatlakozóra nincs kivezetve, helyette ilyen hőmérő szenzorok, egyebek használják.
Tényleg csak azoknak piac, akiknek több ISA kártyájuk van, egyik sem sávszéligényes, hangkártya, MPU401, spéci vezérlő (pl. laboros mérőműszer) vagy hardverkulcs (ilyen korai CAD-hez, hasonlóhoz), és a normál lapokon lévő ISA foglalok száma pont nem elég neki, 1 hely még kéne valami szutyok kártyának.
Ez az ISA foglalatok száma addig volt kérdés, míg a 486-os korszak előtt egy csomó minden nem volt az alaplapra meg a chipsetre integrálva, és minden apróságért bővítőkártya kellett, soros, párhuzamos port, IDE, floppy vezérlő, stb-stb.. Akkor néha nagyon kellett a túléléshez.
-
Frawly
veterán
Akár. Nem ismerem a magyar viszonyokat, nem követem sok éve. Esetleg német eBay-ről vagy hasonlóról próbálkozni, úgy kiszállítás is rájön, de literenként még akkor is olcsóbban kijöhet, mint a 7k. Meg amiről én itt írok az a 99-100%-os cucc. A legtöbb helyen nem is árulnak ilyet, csak rendelni lehet. Amire esély lehet ilyen-olyan boltban, az az 50-70%-os fajta, elektronikára az is jó, csak akkor kb. 1,5-2× annyit kell belőle elpacsálni, ami nem tragédia, de ezt az árazásnál figyelembe kell venni.
-
Frawly
veterán
Én itt helyben, angol Amazonról és eBayről szoktam rendelni, ott jelenleg 3800-4000 HUF-nak megfelelő valutás literenkénti árban megy. Ez sem olcsó, de tekintve, hogy meddig elég, azért kibírható. Szerintem ha valahol vennék 20 l-t, literje még olcsóbban jön ki, de annyival én nem tudnék mit kezdeni, jelenlegi albérletben helyem sincs annyi, meg nem túl jó ötlet túl sok veszélyes (gyúlékony) folyadékot egy helyen tárolni.
Már így is azért vettem 250-500 ml helyett 1000-eset, mert gazdaságosabban jön ki, és hosszabb időre le van róla a gond. Bár ha én is így 30-asával kenném és pucolnám a CPU és GPU hűtőket, lehet nekem sem lenne elég ilyen hosszú ideig.
-
Frawly
veterán
válasz
envagyok
#73268
üzenetére
Ja, én is ezeket használom. Van még egy kis tubusos MX-4 pasztám, vagy 3-4 évvel ezelőttről, de az istennek sem akar elfogyni, igaz én nem is építek annyi gépet, mint ti, csak néha kenek át 1-1 hűtőt, 1-2 modern gépen, karbantartás jelleggel (2 laptop, 1 asztali gép). De még mindig tart a legkisebb tubus, már attól félek, hogy a végén azért kell kidobjam, mert beszárad, pocsékolás lenne, mert meg vagyok vele elégedve. Közben meg másfél évvel ezelőttről ott áll egy egész üvegcsényi GD900 is, meg sincs bontva, még oda se jutottam, hogy kipróbáljam milyen. Elég olcsó volt, netes források istenítik (hogy MX-4 szintű, de sokkal olcsóbb), tartalékba rendeltem tesztelni, de még nem tudtam kipróbálni. Ezek olyanok, mint az izopropil alkohol, egyszer be kell tankolni jó olcsón, és kitart az idők végezetéig.
Pl. a 250 ml-es 99,9%-os izopropanol most fogyott ki másfél év után pár hete, főleg hűtő, kijelzőtisztításra volt használva, ritkábban sebfertőtlenítésre. Meg se vártam, hogy kifogyjon, be lett rendelve egy 1 L-es flakon, ez kb. világvége +1 napig elég lesz. Nem olcsó, de ha kiszámolja az ember, hogy meddig elég, hány használatra, akkor egyből filléres tétel. Ha megfelelően le van zárva, nem jár le a szavatossága, nem illan el.
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#73233
üzenetére
Ja, ez a szint teljesen elég. Hiába alakítóznál be egy hiperszuper, 500+ MB/sec-es modern SSD-t (ami random 4K-ban is 30-70 MB/sec-et tud), azzal se menne többet, mert máshol van a bottleneck. Az SD, uSD, stb. kártya legalább olcsó, eldobható, könnyű ki/bepattintással cserélhető (könnyű OS-t váltani), ha tönkremegy, nem nagy veszteség. Sok helyet nem foglal, sokat nem fogyaszt.
Amit még lehet javítani rajta, hogy kimaxolod RAM-mal a gépet, és felraksz valami RAM cache szoftvert, az még kicsit lendíthet a dolgon, de már nem lényegesen. A retró gépek lassúak, annyit mennek, amennyit. A lényeg, hogy ne hangos, lassú, megbízhatatlan HDD kerregjen alattuk.
-
Frawly
veterán
válasz
Fred23
#73203
üzenetére
Jó, te tudod, hogy neked mi ér pénzt. Én csak az én szemszögem írtam le. 60 fps-t retró rendszertől elvárni (hacsak nem a saját koránál sokkal korábbi játékot futtat) eléggé nem korhű. Aki akkor játszott abban a korban, az tudja, hogy az átlag 20 fps (átlag, nem minimum) már játszhatónak minősült. Ez a sziklaszilárd 60 fps alatt minden játszhatatlan hipszterség, ez mai dolog. Ha 60 fps kell, játsszad modern gépen, azon is elmegy a Deus Ex, akár még modern motor, high-res textúrapakk, egyebek is vannak hozzá, FullHD-ban, 4K- ban egész más élmény, és nem lesz gond, hogy csak 40-52 fps lenne akárhol is.
#73201 envagyok: szerintem azért tovább tartották magukat a P3-ak. Persze, aztán lemaradtak, de a korai P4-ekhez képest még tartották magukat. Nyilván később, a DDR dual chanellel, meg Hyper Threadinggel, meg 2-3 GHz-cel, AGP 8x ellenében már nem tudták tartani a lépést P4 fronton, bár azért egy dual Tualatin rendszer elég szépet megy ezekhez képest is, még ha a single channel SDRAM vissza is fogja.
De ha így nézzük, akkor a P4 még rövidebb ideig tündökölt, mert 2003-tól az A64-et verték lefelé, mint vak a poharat. Meg ugye a magyar viszonyok akkor is mások voltak, pl. a Northwood hiába 2002, itthon sok embernek csak 2003-2004-re lett ilyen procija, késő 2004-2005-re már a Prescottok mentek. 2003-ban sem nagyon volt még senkinek A64-e.
-
Frawly
veterán
válasz
Fred23
#73182
üzenetére
Szerintem ha már van egy Coppermine-od, akkor felesleges Tuában gondolkodni. Most az, hogy kisebb csíkszélességen gyártották, meg +400 MHz max., meg prefetch a cache-ben, az már sokat nem tesz hozzá a teljesítményhez, egy kicsit, de nem lesz gamechanger. Retrózni jó az a Copper. Ha meg teljesítmény kell, akkor egy újabb platform.
-
Frawly
veterán
válasz
#94257664
#73114
üzenetére
Ez így van. Bár még kidobni nem kell, ha nincs más, egy könnyebb Linuxszal elmehet, pl. AntiX, MX Linux, Sparky Linux, Pale Moon meg hasonló böngészővel. Ilyen Ubuntu, Mint felejtős, kiváltképp Chroma-alapú böngészővel, vagy Firefoxszal, az épp úgy sok neki, mint a Win7. Nyilván halott akkuval konnektorból kell használni, meg rinyálni fog minden bootkor a halott elem miatt is (azt lehet bele venni másikat), de mennie kéne.
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#73102
üzenetére
Te tudod. De az árak nem valószínű, hogy egyhamar lemennek, és amit te átmeneti megoldásnak vélsz, az lehet tartós lesz. Én erre az esetre tanácsoltam. Az GTX580 tökéletes lenne az FX-ben, majd összebarátkoznak azzal is. A 1060 a Ryzennel sokkal jobb barátságban lesz, de ettől küldhet lapot karácsonyra az FX-nek
8600-ot nem tudom hogy használsz. Ahhoz talán már Win10 driver sincs, a Win7 update meg reklamálni fog a Ryzen miatt, hogy az csak Win10-en támogatott. Így ja, elég nagy katyvasz.
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#73098
üzenetére
Ha van egy másik gépben 1060-as kártyád, akkor cseréld meg. A 1060-as menjen a Ryzenbe, és a mostani 8600GT az FX-be.
Q1 és Q2-ből akármelyik modern port jó. Mindegyik másban jó igazából, más feature-öket, effeketeket tudnak. Érdemes olyat használni, amit aktívan fejlesztenek (nincs elhanyagolva) és sok kompatibilis kiegészítő van hozzá, pl. textúrapakk, kutyafüle.
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#73087
üzenetére
Szerintem az alaplapra integrált modern hangchipek nem szólnak rosszul. Egy hátrányuk van, hogy az erősítésük kaka, mivel low power eszközök, és emiatt ha nagy hangerőn akarod hallgatni, ott behalnak, torzulnak, de nem tudnak hangosodni. Meg az, amit írsz, hogy összeszedhetik a többi komponenstől a zajt.
Ezek azok, amikben egy normális külső DAC pl. verhetetlen, ott megvan a hangteljesítmény, hangerő (bár azért egy jó erősítő elkelhet ezekhez is), lényegében nulla zaj, stb.. Szóval a dedikált hanghardver mindig is verni fogja ezeket.
Q1, Q2-nél ezért írtam, hogy azokat nem retró gépen kell játszani, hanem modernen sokkal élvezhetőbbek, FullHD, 4K, 32 bites színmélység, HD textúrapaakkok, modern grafikus effektek. 1000 fps-nek nincs értelme, az csak eltöri a játék fizikáját, meg feleslegesen hevíti a hardvert, égeti az áramot, én emiatt mindig bekapcsolom a vsyncet. Meg ugye azon a modern high-res grafika nem segít, hogy a játék régi, lowpolygon modellen, primitív fizikás marad, mert mégis csak 24-25 éves játékok ezek.
Q1-ből én a Darkplaces Quake portot preferálom, Q2-ből a Yamagi Quake-et, de nem rossz a vkQuake2, meg az rtxquake2 sem, igaz utóbbi kettő nem fog menni 8600GT-n.
-
Frawly
veterán
válasz
Chris82
#73034
üzenetére
Pedig igaza van, semmit nem tudsz vele csinálni. Ha csapágyas, egy kis járatásra lehet valamennyire kisimul a hangja, de nagy halkulásra akkor se számítsál, újkorukban is ménkű hangosak voltak ezek. Elszoktunk tőle, a modern technológia halksága után már elviselhetetlen.
Ha annyira zavar, cseréld le valami PATA vagy átalakítózott SATA SSD-re, esetleg IDE2SD vagy IDE2CF megoldásra, az hangtalan, megbízhatóbb, persze nagyon em korhú, sokak szerint retróban eretnekség. Hangsúly a megbízhatón, mert ezek a régi HDD-k nem csak hangosak, hanem időzített bombák. 20-30 éve kifáradt szerkezetek, bármikor beleállhatnak a földbe. Sokuk már újkorában sem volt megbízható, és ahhoz képest a tervezett élettartamuk idejét is 4-5×-sen kiszolgálták már. Ez van, egyik lovat sem lehet a végtelenségig ütni meg hajtani, semmi nem tart örökké.
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#73027
üzenetére
Az 1600-as Rizsa teljesen jó, főleg az AF-es, ami egy kicsit visszavágott 2600-os. Én is egy sima 2600-ossal nyomom, még ezt sem használom ki. Elég sokáig elég lesz ez sok mindenre (játéknál 1080-1440p-t bőven kiszolgál még nagyon sokáig), főleg, hogy az AM4 egy elég upgrade-elhető platform (legalább is egy 3900-ig probléma nélkül), a B450 is (bár talán valami hack-kel az 5xxx is megoldható). Az a 8600-as kártya viszont rohadt underkill hozzá, ha nem is sikerül megvenni sokkal jobbat, de átmenetileg is egy 750Ti, vagy Radeon 7770 körüli szintet mellé kéne rakni, mert a 8600 nagyon-nagyon ősi.
Én egy 4 gigás Gigabyte RX570-nel használom, amit 2 éve vettem rohadt olcsón, exbányász kártyaként, visszaflasheltem rá az eredeti VBIOS-t, teljesen jól megy a mai napig, 75 fok fölé nem melegszik, 1080p 60fps-ig nem nagyon okoz gondot neki semmi. De ez 2 éve volt, mostanra nagyon elszálltak az árak, részben koronabasz miatti szállítási/gyártási hiány, részben belendült coinbányászat, még a használt árak is elszálltak duplájára. Jó lenne, ha a kormányok betiltanák globálisan ezt a coinbányászati mizériát, felesleges készlethiányokat és felesleges erőforrás/árampazarlás, nagy MLM-szerű csalás az egész, mögöttes értékteremtű munka nélküli ügyeskedés. Aki pénzt akar, menjen el dolgozni, aki bányászni, elmegy tényleges csákányozni vagy az orrát túrja könyékig. A GPU-k meg legyenek arra használva, amire gyártva lettek, játékra
-
#72970
Frawly
veterán
MasterDeeJay
#72968
Frawly
veterán
válasz
MasterDeeJay
#72968
üzenetére
Wow, ez a dupla toronyhűtő nagyon durva, ezzel még Paksot is lehűtöd
-
Frawly
veterán
válasz
envagyok
#72901
üzenetére
Szerintem ennyire felesleges komolyan venni a korhűséget. Az XP az XP. Nem olyan nagy csalás, ha SP2-őt vagy SP3-at felteszed. Az SP2 ráadásul 2004-es, szóval az még időben sem valami nagy eltérés. A korhűséget csak úgy szokták érteni, hogy retró gépben fura az SSD, LED monitor, meg ilyen overkill GPU, ami 8-10 évvel az adott konfig után jelent meg. Most az, hogy pár év ide-oda, az még annyira a hardvernél sem számít, nem hogy a szoftvernél, pláne nem egy ennyit megélt OS-nél, mint az XP.
#72904 jokeph: nekem fordított volt anno is a tapasztalatom. Az XP rendre minden gépen jobban futott, mint a Win2k. Még nagyon ergya, P3 Celeron, 128-256 MB RAM-os gépen is. Nem mondom, nem száguldott, de mégis kicsit olajozottabb volt, mint a 2k. A másik, hogy az 2k borzalmas játékra, se DX9, se egy csomó driver. Nem egy jó ötlet erőltetni.
-
Frawly
veterán
Igen, így-így. A Win95-öt fel tudod másolni NC-vel, soros vagy párhuzamos portos laplink kábellel, rátolod az egész telepítőt, majd egy DOS floppy-val bebootolsz, amin ott vannak a szükséges driverek, és elindítod a setup.exe-s telepítőt. Simán fel kéne menjen, 30 floppy nélkül, akár a CD-ROM-os verzió is.
Egyébként a régi gépeknek ez az átka nem nagyon bootolnak semmiről, floppy-n kívül, ez nagyon megnehezíti az életet. Ma már el vagyunk kényeztetve USB, meg PXE boottal, ez még ebben az időben nem játszott.
-
Frawly
veterán
válasz
Fred23
#72714
üzenetére
Ja, ezeket nem retró gépen érdemes játszani, mármint az ilyen klasszik fps-eket, mint Q1-4, Deus Ex, Max Payne, Half Life, stb., mivel modern gépen FullHD/4K-ban, high res textúrapakkal sokkal betyárabban néznek ki, jobban futnak. De még a nagyon ősi játékokra is igaz ez, mint a Doom 1-3, Duke Nukem 3D, Descent 1-2, stb., hogy a modern portokkal jobb (Doomsday, Chocolate Doom, EDuk32, DXX Rebirth, stb.) játszani velük. Mégis csak egész más élményt nyújtanak így. Az is igaz, hogy ez sokszor nem mindenben segít rajtuk, mert épp úgy low polygonos, primitív fizikás, repetitív, elavult (labirintusos) játékmenetes negatívumok fentmaradnak a játék korából adódóan.
A sok fps-nek sincs értelme, főleg a korai játékok nagyja teljesen procilimites, fps-függő fizikával volt leprogramozva, ha túl magas a frame rate, az csak bugokat okoz, de semmivel nem fut simábban. Fps-nek elég annyi, hogy egyezzen a kijelző frissítési frekijével, sokszor még annyi sem, ilyen korai GTA-k, The Simpsons Hit and Run, stb., már 60 fps mellett is bugosak, azért vannak gyárilag 30 fps-re korlátozva. A Lego Island pl. már 15 fps felett játszhatatlanul gyorsan fordul a játékban a karakter. De még ezeknél újabbak is, pl. Mafia 1 is bugos néhány Freeride Extreme küldetésnél, ha az fps 20-25 felett van.
Meg annyiból sincs értelme, hogy feleslegesen izzik a CPU meg GPU, hogy kiizzadjon 500-1000 fps-t, de attól csak a venti lesz zajosabb, áram fogy jobban, de a játékélményhez már semmit nem ad hozzá. Pl. én játszok Linux alatt a Re-Volt modern portjával (RVGL), meg Forsaken-nel (ProjectX) és abban nem csak a V-syncet kapcsolom be, de pl. a prociterhelést is lekorlátozom 20%-ra, mert azzal is megvan a sziklaszilárd 60 fps, és nem kell a hardvernek feleslegesen izzani és túrázni a nagy semmin.
Ez a min 60 fps-ses mánia egy modern meme, régen nem volt mérvadó, akkoriban a 20-30 fps is teljesen játszhatónak minősült. Mármint mikor ezek a játékok voltak újak.
-
Frawly
veterán
válasz
#94257664
#72584
üzenetére
Azért írtam, hogy intenzív használat, mikor egy csomó minden felkerül rá. Az alap telepítésnek elég a 2 gigás partíció. De mint írtam, nem telepíteném FAT16-32-re, eleve nagyon töredeznek ezek a fájlrendszerek, az NTFS ebből a szempontból jobb, limitációja is kevesebb.
-
Frawly
veterán
válasz
KROK640
#72565
üzenetére
FAT16-on is megy elvileg. Gyakorlatilag is, mivel én még anno, a korai XP-s korszakban telepítettem FAT16-ra, a trükkje az, hogy a partícióját előre meg kell csinálni egy másik progival, és nem az XP telepítőjével kell, azzal már csak kiválasztani kell telepítésre a kész partíciót. Azért írom, hogy elvileg, mert ez a gyakorlatban régen hiába ment, nem kizárt, valami valami nagyobb SP-vel ezt a feature-t letiltották később. Meg azzal számolni kell, hogy a FAT16 partíciólimitje 2 GB, amin ugyan elmegy egy retró XP, de ha intenzíven használja az ember, könnyen betelhet. Tehát menni valószínű megy az XP FAT16-ra telepítve is, de szuboptimális lesz, lassabb, nem véletlen a default NTFS-telepítés, és hogy FAT32-vel használni sem ajánlott.
-
Frawly
veterán
Én is bírtam őket, félre ne értsetek. Nagyon cool volt a maga idejében, mint most az okosóra, meg a VR. Csodájára jártunk, nem csak a programozható számológépnek, de pl. a menedzserkalkulátornak is. Emlékszem egyik osztálytársam faterja valami mufti volt a paksi atomerőműben, neki volt egy HP menedzserkalkulátora, valami 286-os, 1 MB RAM, de ilyen low power cucc, spéci DOS futott rajta. Csorgott rá a nyálam rendesen, pedig akkor se volt sok mindenre jó, a billentyűzete hiába volt QWERTY, ilyen számológépgombjai voltak, amin irgalmatlan nehéz volt gépelni, meg csak szöveget tudott a kijelzője, abból is csak pár sorosat, monokróm, rossz kontrasztarány, meg a gép memóriáját is nehéz volt kimenteni, vagy programot rátenni. Ez is csak mutogatni volt jó, fantasztikumnak, hogy tenyérben elfér és mi mindent tud, de komoly munkát már akkor se lehetett rajta végezni.
-
Frawly
veterán
Azt ne bánd, hogy nincs hozzá dokkolód. Ez úgyis csak egy történelmi ereklye, a maga korában is csak mutogatni volt, hogy tud ezt-azt futtatni. Lényégében egy felspécizett számológép. Örülni kell, hogy működik, felteszed a polcra. Ennyit tud. Túl komolyan programozni meg játszani nem érdemes rajta, vagy nagyobb pénzt rákölteni. Ez nem olyan, mint egy PC, hogy még érdemben lehet rajta valamit csinálni.
-
#72529
Frawly
veterán
FoxiestFox
#72528
Frawly
veterán
válasz
FoxiestFox
#72528
üzenetére
Anno én sem voltam tisztában ezzel, nem is tudtam, hogy a táp fontos része a gépnek, ugye mindig eleve a házzal jött, így az ember nem is foglalkozott vele. Még a P2-P3-as időkben sem annyira. Így nálam csak a P4-es korszakban tudatosult, akkor már megnőtt annyira a rendszerek éhsége, hogy kiütközött problémaként, bár aki jobban haladt akkoriban a korral, és egy erősebb P3-as gépben használt valami táposabb videókártyát, az lehet már a P3-as korszakban rájött erre. De szerintem akkoriban ezt csak szervizesek meg eletroszakik tudták, átlag felhasználónak halvány fogalma sem volt erről.
-
Frawly
veterán
Ha bootolni kellett, vagy egyetlen gép volt, akkor tipikusan nem úsztad meg. Sima adatátvitelre valóban voltak kulturáltabb megoldások, LAN, párhuzamos porton összekötése két gépnek, LPT portos külső HDD-k, zip drive-ok, nagyon menőknek külső SCSI drive, aztán bejött a CD.
-
#72521
Frawly
veterán
FoxiestFox
#72520
Frawly
veterán
válasz
FoxiestFox
#72520
üzenetére
Mai technológiával azért sokkal jobb CRT-ket lehetne gyártani. Jobb, élesebb kép, magasabb frissítési frekik, nagyobb képátló, mindenféle digitális szűrő/stabilizálótrükk. Már a CRT korszak végén megjelent, kései CRT-ket sem lehetett összehasonlítani a koraiakkal, nagy felbontás, magas freki, tökéletesen sík képcső, OSD, DDC, automata degaussing, stb., mind bele volt építve, sokkal jobb volt azért használni. De azon nem lehetne segíteni, hogy drága a gyártása, sokat fogyasztana, stb.. Akkora piaca nincs, hogy elkezdjék gyártani, a retrósok nincsenek annyian, hogy kifizetődjön. Itt retróson nem csak a PC retrósokat értem, hanem a tévéseket is.
-
#72519
Frawly
veterán
FoxiestFox
#72518
Frawly
veterán
válasz
FoxiestFox
#72518
üzenetére
Nálam fordítva van. Nem nagyon szerettem a CRT-ket. Előnye valóban van, 0 input lag, analóg skálázás (aminél az alacsony felbontású tartalom sem hat annyira pixelesnek), a színei fénylőbbek. De cserébe nagy, batár, sípol, gamma sugároz, a képe geometriailag torzíthat, csak magas frekin használható, mert alacsonyakon vibrál és fokozottan rontja, bántja a szemet. Emiatt én minden esetben az LCD-t preferálom, még akkor is, ha valami régi TFT, vagy TN paneles szutyokság, és a fekete sem tökéletesen fekete rajta, meg a válaszideje sem a legjobb. Ez van, annyit fejlődött a technológia, annyira hozzászoktam a jóhoz, hogy nem bírnék visszaállni, ugyanez igaz a floppyra, meg a HDD-re, annyira kényelmes az USB, meg az SSD, hogy mást nem bírnék már használni.
-
Frawly
veterán
válasz
#68216320
#72491
üzenetére
Egyetértek a kollégával, ne bontsd meg. Így bontatlanul sokszorosát éri, így tedd el gyűjteménybe, vagy amíg nem lesz rá szükség. A P3-as úgyse tudja kihajtani (se nyers sebességre, se DX9 feature set-re, mivel a DX9-es játékokhoz a proci úgyis gyenge lesz akármilyen GPU-val), a P4-ben lévő 7600 meg eleve erősebb, sok értelme nincs egyiket se bolygatni, meg csak ezért vagy kíváncsiságból bontani.
-
Frawly
veterán
válasz
anaqer
#72461
üzenetére
Biztos, hogy ez Vargáné-táp? Azokra JNC volt ráírva. Régi szép idők, 2001-2004 környékén mennyi emberre rásózták olcsón, jöttek szenvedni a fórumos topikokba különféle hibákkal, meg hogy vitte el az örök bitmezőkre a komplett gépet. Egy örök meme lett.
A Codegen sem volt épp sokkal jobb. A Mercury sem, annak talán az volt az egyetlen előnye, hogy ha kifingott, akkor legalább elég kicsi eséllyel vitt magával valamilyen más hardvert. Persze az is igaz, hogy ezek az ócska hardverek végletesek, mert a nagy részük nagyon gyorsan meghalt, de amelyik túlélte, örökkévalóságig megy, néhány lapos Maxtornál is meg lehet figyelni.
Anno én is belefutottam ezekbe a szutykokba, lapos Maxtor, Mercury, Chieftec és Sirtec táp, papírforma szerint meg is döglöttek rettenet gyorsan. Egyedül a Maxtort sajnáltam, mert az nem is volt rossz vinya akkoriban, ha nem döglött meg, akkor elég halk és gyors volt.
-
Frawly
veterán
Akkoriban egyszerűbb is volt, mert az ember egyszer megcsinálta, aztán tartott belőle másolatot. Így egy rendszerújratelepítéskor csak egy format /s ment le, meg vissza kellett másolni fájlalapon pár mappányi cumót (DOS utillity-k, driverek, stb.), meg a gyökérbe konfigfájlokat, a többi partíción megmaradt mindent (játékok, egyéb programok, akkor minden portable ment), főleg ha volt rá egy Batch script, rettenet gyorsan új rendszerrel lehetett kezdeni, bár erre is ritkán volt szükség. A Win 3.11-ig a Windows is csak egy mappa volt, amit elég volt visszamásolni egy mentésből.
Akkoriban én se használtam pl. DOS/Win installert, meg fdisket se nagyon. Ma viszont nincsenek kész rendszereim, így mindig DOS installerrel kezdem, meg kézzel írom meg a CONFIG.SYS-t, AUTOEXEC.BAT-ot, munkásabb, de mai napig emlékszek mi kell bele.
Az is igaz, hogy ma meg használok olyat is DOS-on, amit korábban nem, pl. POWER.EXE, a realtime DOS kernel nem tartalmaz idle-t, így modern procikon állandóan loop-ban tekeri egyik procimagot csutkára, aztán csak feleslegesen izzik az egész, zúg a venti, eszi az áramot. Anno ez nem számított, 486-os, P1-es gépeken sem, nagyon hűtés se kellett rájuk. A fastvid, setmul meg a többi trükk is csak később jött, meg a ctmouse driver. Vagy pl. anno én nem használtam sem magyar kiosztást, sem magyar (852-es) kódtáblát, az ékezetes karaktereket ritkán használtam, akkor is Alt+xxx kombóval vittem be, és 437-es alap kódtáblát használtam, amiben az ő talán kalapos volt, a többi ékezet viszont megjelent úgy is. Most viszont felteszem, ha DOS-ozhatnékom támad.
-
Frawly
veterán
válasz
zotyesz66
#72420
üzenetére
Tableteknél kétféle linuxos szívás van, volt mindig is. Az egyik a lezárt BIOS és 32 bites UEFI x86-on, ARM-en meg a zárt bootloader és custom driver beszerzése. A tabletek túl spéci eszközök még.
Ami még esetleg nem szokott menni: újlenyomatolvasó. De hát ezt se annyira használják sokan.
-
Frawly
veterán
Ja, a capture kártya szivatós, de annál enyhítő körülmény, hogy átlag felhasználók olyat nem nagyon használnak már vagy 15 éve. Aki ma már adást akar capture-ölni, az használ dedikált céleszközön valami eleve digitális megoldást, PVR streamrögzítés, vagy külső capture HDMI-n. Analóg adás meg úgy sincs ma már, amit rögzíteni kéne, max retrózók szenvednek VGA analóg kimenettel, de ezekhez is lehet kész külső HDMI capture-megoldásokat kapni.
SMB megint olyan, hogy Windows-specifikus, nem lehet tőle elvárni, hogy olyan jól megy, mint Windowson (azon sem megy jól, mert sokféle eltérő SMB verzió, meg Windows verzió okozhat galibát ott is), meg védelmére legyen mondva, hogy a linuxos NFS se jobb. De ez igazából sem nem a MS, sem nem a Linux hiába, hanem a problémát megosztásnál az okozza, hogy nincs egy modern, OS független, nyílt megosztási protokoll, ami minden OS alatt jól működne, és össze tudná hangolni a különböző protokollverziókat, autentikációs és jogosultságkiosztós szinteket. Az iparágnak össze kéne fogni, és szabványosítani, implementálni. Aki hardcore, megoldja HTTP(S), S(FTP), SSH valamelyikével, kezdőbbek meg szenvednek SMB-vel, és örülnek annak, hogy egyáltalán megy, nem hogy fele sebességgel csak.
#72414 nakos1212: egyetértek, én is használtam már sikerrel elég sok gépen. P4-től, Asus eee PC-n át, Fusi Amilo, Latitude, ThinkPad, Elitebookig egy csomón, mindenféle nyomtatóval, webkamerával, hálózati csatolóval, alapvetően mindre fel lehetett tenni elég normálisan, max. egy firmware-t kellett felpattintani, vagy tárolóból kernelmodult feltenni. Talán egy olyan hardverem volt, ami nem volt támogatott, ócska eee PC-ben lévő integrált GPU, ami nevében Intel volt (Intel GMA3600, de igazából nem Intel, hanem egy PowerVR chip, amihez nincs linuxos driver), de szoftverrenderinges vsynces kompozitorral így is használható volt a gép arra, amire egyébként az ereje egyébként is elég volt. De az nem is rossz arány, 8-10 év alatt 1 ilyen hardverbe belefutni a sok között. Összességében Windowszal több problémám volt ilyen téren.
-
Frawly
veterán
A Plug-n-Play nem volt rossz dolog, de az első időben se a korai hardverek, se a korai Win95-ök nem implementálták tökéletesen, így eleinte sokaknak volt vele negatív tapasztalata.
Linux vegyes. A legtöbb gépen ma már elég jól megy, nem kell sokat reszelni, mivel kernelben sok driver benne van, és ezeket nagyobb mainstream disztrók bele is forgatják, meg a szükséges firmwarecsomagokat is mellékelik. Nagy szívás akkor lehet, ha egzotikus a hardver, egzotikus GPU (PowerVR, Matrox, hasonló), egzotikus Wi-Fi-modul/hálókártya, egzotikus vagy 32 bites UEFI, érintőképernyő, stb.. Akkor valóban hajazhat a DOS-os, Win95-ös időkre.
#72411 zotyesz66: általában a Lenovo, Dell, HP laptopok linuxos támogatása jó szokott lenni. Ezeken egyesül a Wi-Fi kártya szivathat meg, de általában az is működésre bírható, csak kernelmodult kell feltenni és/vagy forgatni, meg külön fw-csomagot beszerezni. Van, aki huszárvágással úgy oldja meg, hogy vesz bele egy olcsó USB-s mini Wi-Fi modult, amihez van rendes drivertámogatás, és használja azzal. De az elterjedtebb Wi-Fi kártyáknak a támogatása jó szokott lennie, Realtek, Intel kártyák, kivétel ritka ezek között. Qualcom, Broadcom, stb.-vel nagyobb eséllyel lehet szívás.
-
Frawly
veterán
Ja, a DOS nem felhasználóbarát, kell ismerni egy csomó rejtett trükköt, fdisk /mbr, sys, format /s, tudni kell mi kell a CONFIG.SYS-be, hogy-mivel érdemes memóriát kezelni, szabad memóriát hogy kell kisajtolni memmaker vagy hasonló progival, milyen driverek kellenek, hogyan érdemes menüpontokra bontani. Nagyon kell ismerni a DOS-os memóriakezelést is. Kifejezetten tudomány, sőt egyenesen művészet és fekete mágia a DOS-t mélyen ismerni.
Ebben a korszakban még nem nagyon használtak grafikus felületet meg nem voltak a programok annyira felsúgózva, magyarítva, lokalizálva, stb.. Ez még az az időszak, amikor csak az vett gépet, aki értett hozzá valamennyire, vagy hajlandó volt a technikai részét megtanulni. Internet meg grafikus alkalmazások híján a teljesen laikusok nem vették, inkább játékkonzolt, meg home micro-t használtak helyette.
Volt ugyan Win3.x, meg OS/2, ilyesmi, de azokat az átlag ember nem nagyon használta, nem sok grafius progi volt rá, főleg professzionális felhasználás, az átlag felhasználó inkább DOS-on csapatta a dolgokat. Volt persze akkor is, aki GUI-zott, meg BBS-ezett, stb., de azok szintén haladók voltak.
Az is igaz, hogy akkoriban ez a felhasználóbarátság hiánya nem csak a DOS-ra, de az egész PC-s ökoszisztémára is igaz volt, pl. új hardvernél néha vért kellett hugyozni, mire nem volt IRQ/DMA ütközés, meg szerzett hozzá az ember drivert, és be tudta lőni az egészet optimumra. Nem az, mint ma van, hogy minden egyféle interface standardot, csatolót, portot támogat, csak csatlakoztatod, BIOS, OS automatikusan felismeri, lekezeli, bekonfigurálja, csak használni kell. Aki ez utóbbihoz szokott, annak a DOS mindig is lyukkártya lesz.
-
Frawly
veterán
Nem muszáj DOS-os fdisket használni, bármilyen modern particionálóprogi is tud FAT16-os partíciókat létrehozni. Igazából nem is a partíció típusa számít, hanem a rajta létrehozott fájlrendszer típusa. Egyedül azt vedd még figyelembe, hogy a FAT16 max. mérete 2 GB, és a klasszik DOS-ok a CHS címzés miatt az egész lemezből is csak 8 gigát látnak (függetlenül attól, hogy akár a BIOS is kezelne pedig adott esetben többet), szóval 4 ilyen partíciót tudsz csak használni. Persze 8 giga a DOS-nak bőven elég, a DOS-os progik nem nagyok, ennyin elfér a szinte összes valaha megjelent, értelmes, használható DOS-os játék, utility.
Én egyébként kifejezetten utálom a DOS-os fdisket. Nem a text user interface-e miatt, mert Linuxon is használok fdisket, cfdisket terminálból, konzolból, hanem a DOS-os fdisk nagyon limitált, kényelmetlen a felülete, tele van korláttal és buggal. Persze ha csak 4 darab 2 gigás FAT16 partíciót akarsz csinálni, arra megteszi. A MS már akkoriban is minőséget szállított le.
-
Frawly
veterán
Nem hallottam még róla, én is ugyanezt találtam meg. Gondolom egy noname kínai bérgyártó volt, aki olcsó klónokat gyártott, amit OEM-eknek sütött el. Ebben a korszakban még nem versenyeztek annyira márkák, voltak persze, de nem ment annyira nagy presztízsharc. 386-486-os lapoknál is sokszor nehéz beazonosítani.
-
Frawly
veterán
válasz
envagyok
#72347
üzenetére
Elvileg igen, imgwrite, Win32 Disk Imager, Rufus, Etcher, hasonló megoldja. De lehet egy olyan buktatója, hogy nem minden gép bootolja be az USB eszközre felírt, de ISO9660-as CD lemezképet, amit optikai meghajtóként próbál bootolni. Meg kell próbálni, elvileg kiírható működőre, de nincs garancia, hogy neked adott gépen menni fog.
-
Frawly
veterán
válasz
anaqer
#72336
üzenetére
Nem homályosak azok az emlékek, teljesen jól emlékszel. Ahogy ma is, az Intel akkor is uralta az OEM és céges gépes piacot, még az oktatást is. Így ordai és iskolai gépeknek Intelt vettek mindenhol, tipikusan Celeronnal, meg egy tipikus otthoni konfighoz képest fele annyi RAM-mal, legalábbis magyar viszonylatban mindenképpen. Annak ellenére tették így, hogy az AMD meg azonos generációban Celeron áráért Pentium teljesítményt adott, amivel jobban jártak volna. A RAM meg azért volt érvágás, mert sok brand gépbe csak a saját gyártói RAM működik, és azzal meg jól lehúzták az utólag bővítőket. De az XP meg akkori nem túl igényes irodai szoftverek (MS Office 2k, 2k3), meg a böngészés (IE6 szintű böngésző) azért tűrhetően elmentek ezen a gépeken is. Szerintem még mai napig lehetnek cégek, akik olcsóságból nyúznak még ilyen jószágokat, míg végleg el nem patkol a vas.
A Celeronnak az igazi rákfenéje mindig is a kevés cache volt. Ennek leváltásra szánta az Intel a kisebb Core 1-2 procikat, meg az i3-at. Annak ellenére, hogy i5-ös procikkal találkozni leginkább irodai gépekben. Természetes az AMD a mai napig nem tud erre a piacra betörni, még a Ryzen-nel sem.
-
Frawly
veterán
Proci egy csomó volt bele, jó, nem annyi, mint s939-ből, de azért volt bele választék. Eleve low cost megoldásnak szánták. Ami miatt nem volt népszerű, hogy nem volt rajta dual channel support, meg ergya lapokat építettek az s754-es foglalat köré, amiken nagyrészt elég bugos chipsetek és BIOS-ok voltak, így sokan fujjoltak rá.
-
Frawly
veterán
válasz
envagyok
#72310
üzenetére
Ez nem meglepő, az SP2 megjelenése után sok progi csak SP2-őn futott. Így eléggé szívás SP1-et használni, tényleg csak a korabi progik korabeli verziója megy.
#72303 Czo: nekem anno az AMD 5x86-os procim egy PCI-os, ALI chipsetes Gigabyte GA486-AM lapban volt, és nem tudott CD-ről bootolni. De P1-es lapoknál is találkoztam vele. Sőt, laptopból láttam olyat is, ami talán P3-as volt és nem tudta, igaz az már a maga idejében is gyász volt, mert elég alap feature-nek számított, akkoriban már sok gép USB-ről is tudott bootolni.
-
Frawly
veterán
válasz
c64fanhun
#72269
üzenetére
Win2000-et is biztosan lehet használni rajta, de annak eléggé ergya a kompatibilitása játékokkal és driverekkel. Ahelyett már jobb az XP is, de az meg csak az erőforrásokat őrli, bár korai XP-s játékokhoz elmegy.
Én mindenképp 98SE-t tennék rá, mert az XP-s játékok azért elmennek modern rendszeren, nagyobb a haszna egy 98SE-s gépnek, és a procihoz is jobban illik.
98-nak másik előnye, hogy akár még DOS-t is dualbootolhatsz vele, és betolhatsz neki DOS-os Quake-et, Tomb Raidert, Duke Nukem 3D-t, meg olyan régi játékokat, amik nem futnak túl gyorsan. DOS-hoz inkább a buktató a hangkártya.
-
Frawly
veterán
-
Frawly
veterán
válasz
KROK640
#72208
üzenetére
Szerintem jól tetted, hogy Intelt vettél. Ha most nekem kéne hirtelen venni, én is azt vennék, az legalább van mindenhol készleten, és nincs pofátlanul magasan tartva az ára. Abszolút AMD párti vagyok, de most fölösleges arra várni, hogy majd lesz készleten reális áron Ryzen. Nem lesz, a helyzet egyre romlik, ha annyira kell a gép, akkor az Intellel sem szabad várni, minél gyorsabban meg kell venni.
Videó Karcsik viszont mind drágák, még a használtan is, az a kártya, amit közel 2 éve 70 fontért vettem használtam (RX570 4GB), az most 150-ért megy, újonnan pedig 300-ért akarják vele lehúzni egyes helyeken az embereket, annyit természetesen vastagon nem ér, mert 450 fölött már használt GTX1080-at kapni, ami jóval erősebb.
#72206 Bile Demon: na, ez is jókor jön. Eleve majdnem mindenből hiány van, meg nőttek az árak, erre most majd a bányászsemmirekellők is verik fel tovább az árakat. Az nagyon fasza lesz, mert aki csak simán új gépet akar, meg gamelni, már annak sincs, vagy csak lehúzóan drágán.
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#72187
üzenetére
Van 6. variáns is, hogy eszi, de csak válogatva, hogy csak 1 oldalas modul, meg csak akkor, ha hátratett kézzel varázsigéket is mormolsz neki. A 486-os ebből a szempontból egy átmeneti generáció volt, és csillagok együttállása kell, hogy RAM-ügyileg valami menjen benne. Ezért 1 darab modullal nem is érdemes próbálkozni, a minimum, hogy random 486-os lapnál egész RAM gyűjteménye legyen az embernek, hogy kombóban végigpróbálhatja őket. Nem csak EDO RAM-ra vonatkozik természetesen, nem csak az EDO-nak a specialitása.
A SiS-t meg nem is kell senkinek bemutatni, a legszutyokabb chipeket gyártották anno, nem csak chipsetben, de videókártyában meg mindenben, jó ótvar driverekkel meg minden. Messzire menekültem, mikor láttam, hogy valamira rá van írva. Akkoriban is csak az vett ilyet, akire olcsón rásózták.
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#72104
üzenetére
Nem is lenne haszna, ha olyan szinten tanulnád meg. Ezek a korai x86-os, meg C64-es demók inkább művészet, mint programozási tudomány, van bennük egy csomó gyorsító dirty hack. Ma meg már a kódokat inkább úgy írják, hogy nem a kifacsarható sebesség az érdekes, hanem a kód átláthatósága, bővíthetősége, karbantarthatósága, multiplatformos fordíthatósága, szabványossága. Ugyanis a mai modern hardver van annyira erős, hogy nem kellenek ilyen low level hackek, mint amilyenek pl. a korai Quake-ek forráskódjában volt, pl. inverz gyök függvény interpolációval közelítve, ami zseniális, de ma már holt felesleges. Ma már inkább megírják sztenderd OpenGL, Vulkan-ra, ezeket számolja a GPU, meg sztenderd API-kra építenek, és nincs trükközés mindenféle x86 only ASM hekkel, ezeket vagy a GPU-ra, vagy a CPU mikrókódra dekódoló egységére, illetve a modern fordítókra bízzák, de cserébe megy nem Windows, nem DOS OS-eken is, meg ARM-en, stb.. De ilyen korai x86-os hardveren sokat számítottak, hogy BIOS hívás helyett közvetlen memóriaeléréssel trükköztek, meg bitléptetéssel, stb., és ezzel az utolsó csepp teljesítményt is kifacsarták a gyenge és limitált hardverből, és ez gyakran elérhetővé tette, hogy az a kód is fusson folyamatosan, ami anélkül talán el sem indul volna, vagy csak abszolút diavetítésben. Cserében viszont ezek a művész legacy kódok nagyon áttekinthetetlenek, nehezen portolhatók. Tehát nem mindig az a jó, ami a legjobban szét van hackelve.
-
Frawly
veterán
#71625 Sanchez638: mindegy mennyit bírnak ezek az SD kártyák. Egy DOS, Win9x/ME nem írt sokat. Egy XP/Win7-10-nél számítana talán, hogy mennyit ír, régebbi rendszernél az idők végezetéig bírja a legolcsóbb SD kártya is. De azt is lehet, amit írnak, hogy filléres SSD átalakítóval, annak az az egy hátránya, hogy átalakítóstól is azért drágább, mint egy SD-s megoldás, és IDE/UDMA/IO limit miatt ezek a retró konfigok nem tudják kihajtani szekvenciálisan az SSD-t, procilimit miatt random R/W-ben sem, ami így nem lesz gyorsabb, mint egy SD-s megoldás, annyi, hogy valóban több írást bír, ami a fentiek miatt megint nem fog számítani. Épp így a TRIM sem számít ilyen régi rendszereken SSD-nél.
#71664 ityam: glquake helyett használj Darkplaces Quake-et. Modern Quake 1 portolás, megy XP, Win7-8.x-10 és Linux alatt is. Egy GF6600-nak is el kell bírnia vele.
#71422 arn: én ebben a korszakban az SiS-es lapokat utáltam a legjobban, legszutyokabb hardverek evör, kaka teljesítmény, ergya driverek. Ehhez képest a VIA-s lapok már ásznak számítottak.
-
Frawly
veterán
Ja, elvileg támogatott az S1155 és S2011 platform is, Ivy Bridge, és Ivy Bridge Xeonok, de erősen konkrét alaplaptól és annak kiszerelésétől függ, hogy az XP mit támogat rajta. Ugyanis az nincs garantálva, hogy adott SATA vezérlő, vagy pl. hangchip olyan lesz a lapon, amihez lesz támogatás. Chipsetek közül is elképzelhető olyan ezeken a platformokon, amihez nincs XP support, vagy van, de csak elvileg, mert valami régi, egyszer tesztelt kísérleti/béta driver van, ami az utolsó XP update-ekkel szépen el is tört, meg buzgik.
Egyébként overkill XP-s gépet építeni sok értelme nincs, értem, hogy az szép, nyálcsorgató, ha valaki 4 GHz fölé rángatott Ivy Bridge procin, meg 750Ti-on 100+k 3DM2k1 eredményeket kap, de a gyakorlatban az XP-re írt DX8-9-es játékok már nem profitálnak ebből a szintből. Jó, a Quake 3 lehet FullHD-ben 2000 fps-sel szánt, de annak meg mi értelme?[ Túl magas fps-sel már a játékok is régi játékok bugzani szoktak. Ahhoz, meg hogy a grafikát FullHD-n kimaxold vsynv 30-60 fps-hez, annyira overkill hardver nem kell.
Már a fenti kolléga C2Q + GTX670-es összeállítása is értelmetlen overkill kategória XP-nek.
-
-
Frawly
veterán
válasz
KROK640
#69989
üzenetére
Konkrétan olyat én se láttam eddig, abból az időből csak 256 megás modul rémlik, de még az se volt túl gyakori. Nem is értem minek gyártottak akkorát. Az SDRAM-os platformoknál nem volt dual channel memóriavezérlés, az az RDRAM-mal és P4-ekkel jelent meg, meg folytatódott a DDR-rel.
Ráadásul a korabeli chipsetek kimaxolódtak 512 megánál, így én nem látom értelmét, hogy 2×256 helyett 1×512 legyen benne, és eggyel több (összesen három) slot álljon üresen. Az is igaz, hogy ennek a platformnak kb. elég is 512 mega, amihez több memória kéne, ahhoz a támogatott procik lesznek úgy is gyengék. Win98/ME szintig lettek tervezve, XP alatt úgyis köhögnének.
-
#69905
Frawly
veterán
Sanchez638
#69904
Frawly
veterán
válasz
Sanchez638
#69904
üzenetére
Igen, arra kiválók, egy P4 szintű retró gépbe. Olcsó kártyák, nem voltak ritkák, nem mentek tönkre tömegesen, ma is fillérekért beszerezhető, és ahhoz képest univerzális megoldás. Ez nem egy Voodoo, meg GF6800 Ultra, hogy ritka, meg valamikori high end, és gyűjtők vagyonokat adjanak érte.
-
#69902
Frawly
veterán
Sanchez638
#69896
Frawly
veterán
válasz
Sanchez638
#69896
üzenetére
Nyilván ma már elavult, DX9b-s kártya, ma már egy integrált Intel GPU is megeszi reggelire tizedannyi fogyasztásból. De akkoriban a legjobb középkategóriás vétel volt. Meg nem volt hibátlan sem, mert pl. szerintem a hűtése elég kaka volt, legalábbis annak a az alap órajeles, Connect3D kártyának a passzív hűtése az volt, ami nekem volt.
-
Frawly
veterán
Ja, a Radeon 9xxx/Xxxx sorozat nagyon erős volt, akkor kő keményen az ATi-nál volt a technológiai előny, és bár a gf4 nem volt rossz kártya (főleg OpenGL-ben és régi DX-ekben volt erős), de az ATi durván felmosta vele, meg a gyenge gf5/fx sorozattal is a padlót. Az NV a vezetést a gf6 sorozattal vette csak vissza.
Persze ez utólag sem meglepő, ezt már akkor is tudtuk, amikor még csak megjelentek anno ezek a kártyák. Akkoriban 9600-as radírom volt nekem is, nem véletlenül, és nem is bántam meg. Jó, nem volt egy 9700, meg 9800 szintű kártya, de azok megfizethetetlenek voltak nekem. Már akkor is templom egere voltam, vagy még az sem, mert pont itt a PH-n a templomegere user X800-zal tolta
Így a középszintnél maradtam, ergya 15 colos CRT-n játszani 1024×768-ban elég volt, legfeljebb nem voltak ráeresztve ezek a plusz grafikai szűrők. Egy kis aniso néha belefért 9600-on, de az AA-tól megfeküdt keményen, ahhoz kevés volt a shader, pipe, órajel. -
Frawly
veterán
válasz
envagyok
#69873
üzenetére
Igen, a DX9 sokáig nem volt használva, így sok felhasználónak nem számított, hogy a kártya támogatja-e, vagy mennyire jó benne, vagy melyik feautre setjét támogatja, DX9b vagy DX9c. DX9 only játék amúgy is kevés van, átmeneti időszak volt ez, nagyon gyors volt a fejlődés. A legtöbb játék, ami használja, vissza tud váltani DX8-8.1-es módba is, vagy amúgy DX10-es alapból.
Bár a korabeli kártyáknak feladta a leckét, de a Mafia 1 szerintem nem valami GPU igényes, egy pár évvel későbbi integrált Intel grafikus lassítón is elmegy max. graffal. Igaz azokat a low polygon modelleket, egyszerű fizikát, alacsony színmélységű, kis felbontású textúrákat a képernyőn megmozgatni nem valami nagy feladat a hardvernek. Ha van neki min. 512 MB RAM, aminek a nagy része szabad, akkor szinte mindenen egész tűrhetően vagy max grafikán fut.
Nekem a Crysis remake csalódás. A grafikát felturbózták, de a játék ugyanolyan optimalizálatlan maradt, mint az eredeti volt, pedig én ezért vártam, hogy optimalizálják végre, és ne kelljen hozzá egy magon erős, magas frekis proci. Mafia Definitive Edition-nel most játszok, az nem rossz, de annyi zavar benne, hogy sok mindent átköltöttek és átalakítottak benne, meg túl egyszerű lett. Mafia 2 remake az rendben van, igaz abban meg nem turbóztak sokat, még nem játszottam vele. Resident Evil újrakiadása tetszik, de nem csak videókat láttam róla, meg az eredeti sorozattal nem játszottam, az nekem kimaradt, lehet be is pótlom majd egyszer.
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#69644
üzenetére
A ko-procik nem drágák, jelképes áron mennek, igaz ahogy írod, nem is érnek sokat. Igaz a nagyon olcsók kínai klónok, de azok is hibátlanul üzemelnek, max. kicsit jobban melegednek. Legfeljebb csak a kimaxolás érzése miatt jó rakni FPU-t bele, hogy ne árválkodjon magányosan az üres foglalat. A korabeli játékok, átlag felhasználói alkalmazások nem használták, csak matekos, CAD-es programok, szimek, stb.. Amihez komoly FPU szint kell, ahhoz meg a 386 lesz úgyis gyenge, és nem fog rajta segíteni a külön FPU.
Amelyik alkalmazásnak meg kell FPU, de nem kell komoly FPU teljesítmény, ott elég szoftveresen emulálni az FPU-t, erre nekem is volt anno DOS-os progim, már nem emlékszek a nevére.
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#69534
üzenetére
Szerintem azért 25%, mert a négy magból csak egyet hajt meg a benchmark, ha 4 mag 8 szálas proci lenne, akkor 12% lenne a max. Ez ilyen, régi szoftverek közül kevés támogatta a több magot/szálat, ami kivételes igen, az is csak kb. 2 magig skálázódott, kivéve encoderek meg sakkmotorok.
-
Frawly
veterán
Az EAX-et is sajnáltam természetesen. Még nem csak az, hogy megszüntették, bár azért is kár, hanem hogy azóta sincs ilyen szintű megoldás helyette, pedig a mai procik szerintem szoftverrenderben, külön hardveres gyorsítás nélkül is megoldanák ezt. Igaz az EAX megszüntetéséről a MS tehet nem a Creative, azt azért tegyük hozzá.
-
Frawly
veterán
Természetesen telón is szemétség az 1-3 éves támogatás. De ott még tudnak jönni, hogy hamar elavul (főleg ha nem flagship modell), hamarabb kopik, vegyed meg a következő genes modelljüket, mert az szebb, kisebb káva, jobb-nagyobb kijelző, OLED, 5G, +giga RAM, +magok a SoC-ban, stb.. De egy hangkártyán mi avulna el? Nem hogy 6, hanem 15 év alatt? A támogatási idő nem kötelező, gerincesség kérdése, hogy a saját vevőtáborukat mennyire tisztelik meg, hogy kapjanak is valamit a pénzükért. Főleg, hogy a Creative kártyák sose voltak olcsó kategória, mert ha még valami kisebb garázsgyártóról lenne szó, aminek ilyen olcsón összedobott egynyári budget szériás cuccáról lenne szó, ott talán még megérteném, hogy ennyire futotta tőlük. Közben meg olyan dolgokról van szó, amit magánemberek össze tudnak dobni hobbiképp. Tehát nem űrtechnológiáról van szó.
Természetesen nem csak az Audigyt érinti, hanem az összes kártyájuk így jár, rendszeresen meglépik ezt, hogy Win10-re, meg erre arra, ja bocs, nincs driver, nem is lesz, unsupported product, ígyjártál. Persze nem hivatalos driver ilyenkor általában megoldja, de azért érezhető, hogy ez milyen gáz hozzáállás.
-
Frawly
veterán
Közben meg más, akár régebbi hangkártyák más gyártóktól kaptak Win7-es drivert. Azért ne hagyd ám, hogy a cégek megvezessenek, hogy nincs rá pénz, meg nem rentábilis, meg brü-hü-hűű. Ezt Gipsz Jakabné von Titkársági Mancikának elsírhatják, akinek nincs fogalma ezekről a dolgokról, de aki már látott belülről céges fejlesztést, azt tudja, hogy erre folyamatosan fizetett programozók vannak, meg folyamatosan karbantartott és rendesen dokumentált, specifikált kódbázisok, amiket egyes API változásokkor nem kell a 0-ról újraírni, hogy kompatibilis legyen, hanem egész minimális kódmódosítással átvihető az egész a következő rendszerre is, de még erre a következő rendszerre átvitelre is meg szokott lenni írva a keretrendszer, mivel az új termékek alá eleve fejlesztenek modernebb drivereket, és ott ezt a részét a projektnek újra megvalósítják. Közben meg opensource hobbisták reverse engineeringgel megírták maguknak ingyen, bérmentve, meg ez a Daniel K is. Igen, olyannyira lehetetlen drivert írni. Pedig nekik tényleg a 0-ról kellett írni, és jogi bizb@× miatt még reverse engineeringgel is kellett szívni, mivel ha csak szimplán debug/disassembly módszerrel visszafejtik a kódot, akkor pert akasztanak a nyakukba.
Ez egyszerűen üzleti érdek, azt akarják, hogy x idő után vedd meg a következő generációs hardvert, amiből újra van bevételük. Csak ebben ott téved a Krelyatív, hogy a hangkártya az nem egy olyan dolog, ami csak úgy gyorsan elavult, és gyakran kell cserélgetni. Lassan már a normálisabb procik is olyanok, hogy akár 10 évig is használhatók, akkor ne pont egy hangkártyát kelljen már lecserélni.
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#69430
üzenetére
Nekem volt 2ZS-m, XP, Vista alatt nem kéne csinálja a fesztivált. De Win7-től fogva megszűnt a támogatása, a Creative nem adott ki hozzá olyan WDDM-es drivert, amit a Win7 megkövetelne, így csak a Daniel K-féle driverrel használható. Kizárólag. Kár érte, mert amúgy jó kártya, csak hát a Creative mindig is ilyen görény cég volt, addig támogat dolgokat, amíg nekik megéri, utána meg dögöljenek meg, akik a kártyáikat megvették. Linux alatt a kernelbe fordítható opensource emu10k driver hiba nélkül viszi, persze ez sem a Creative érdeme természetesen, lelkes amatőrök dobták össze ingyen, hobbiként.
-
Frawly
veterán
Nekem nem volt bajom a régi klasszikus Ati driverekkel. Illetve az Omegásokkal sem. Ami nálam betette a kaput: amikor az AMD bevezette, hogy NET 2.0 kellett a drivertelepítőnek, és nem írta ki normálisan mi a baja, az nagy szopás volt. De aztán integrálták bele, onnantól megint nem volt vele nagy baj.
-
#69408
Frawly
veterán
Madara-san
#69407
Frawly
veterán
válasz
Madara-san
#69407
üzenetére
Egyetértek. A Win95 nagyon instabil. Bár abból is van többféle verzió, amiknek egyre növekvő a hardverigénye, Win95a, b, OSR 1, OSR2, OSR2.5, az utolsónak már majdnem Win98 szintjén van a hardverigénye. A 98lite-ozott Win98/98SE sokkal stabilabb.
Amit még érdemes megfontolni, ha nem lesz játék, akkor a Win95-szintű gépeken a WinNT4 Workstation stabilabb sokkal, de a hardverigénye a Win98 alatt van. Viszont ezen a jobb játékokat, meg az USB támogatást nagy ívben el lehet felejteni, Quake1-2, Doom3, stb. azért megy rajta, de jellemzően ilyen Pasziánsz, meg MS Entertainment Pack játékok szintjére kell jellemzően gondolni.
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#69391
üzenetére
Szerintem a 9800Pro sokkal erősebb kártya a 9600XT-nél. A TX-et nem ismerem. Ami miatt ennyi közeli, néhol jobb eredményeket kapsz 9600-asokkal Háromdémariskában, annak az az oka, hogy a 3DM-ek, főleg a korai verziók, mind erősen CPU limitesek voltak, és egy szinttől felfelé már inkább mérik a procierőt, mint a GPU-t. De ez némileg így volt a korabeli játékoknál is, inkább CPU limit volt a jellemzőbb, mint a GPU limit.
-
Frawly
veterán
Akkor erre lehet rosszul emlékszek, és a mobil C2D chipekkel keverem, de határozottan emlékszem, hogy vannak olyan C2D-ók, amik nem tudják. Ha a GPU rásegít, az más.
(#69209) nakos1212: ebben igazad van, a HTML5 hardveres videódekódolás Linuxon nem stimmt, ez, meg a WoW rosszabb futása valóban hátrány lenne rajta. Persze megkerülhető, mert pl. vannak pluginek, amik böngészőből a netes videókat mpv-vel nyitják meg natívan, úgy lesz hardveres dekódolás. WoW is fut Linux alatt, de az emulációs réteg miatt feltehetőleg rosszabbul, mint natívan, Windows alatt.
-
Frawly
veterán
válasz
KROK640
#69194
üzenetére
Az E8600-zal nincs baj általános felhasználásnál, főleg, ha Win7-szintű OS-sel van használva, és csak netezés, filmnézés megy rajta. Bár mivel a Win7 támogatása lejárt, én inkább Linuxot tennék rá, azzal jobban hasít. Kicsit is újabb GPU-val akár még FUllHD lejátszásra is alkalmas. Összességében valóban szuboptimális.
DVD konvertálása sem olyan meredek, mert azért a DVD mérete limitált, így még ha kicsit lassabb is a proci, azért belátható időn belül végez a konvertálással. Én inkább azt nem értem, hogy ki a rák konvertál még DivX-re, mikor ma már mindenhol a minimum az x264.
A 3 GB RAM-ot viszont mindenképp bővíteni kéne 4-re, vagy ha az alaplap támogatja, akkor 8-ra. Inkább csak pénzben nem érné meg, mert +RAM árában lehetne lőni 2-3. genes Core i5 konfigot is, ami meg lényegesen gyorsabb, igaz abban sem lenne +RAM, csak 4 giga, és még ahhoz is DDR3 RAM-ot kéne venni pluszban.
-
Frawly
veterán
válasz
petakpa1
#69148
üzenetére
LOL, annyit simán megér. Hihetetlen hogy telik az idő, én emlékszem, mikor ezek a hardverek megjelentek, milyen drágák voltak, most meg ingyen elvihető. Nagyot változott a világ.
Amiért benéztem: a P2 Celeron, P2, P3 Celeron, P3-nak hogy viszonyul egymáshoz a teljesítménye, kb. azonos órajelre vetítve?
-
Frawly
veterán
Így van. 1999-2000-ben még a külföldi hardverek nagyobb időkéséssel jelentek meg, főleg ténylegesen, a boltok polcán megvehetően, és akkor ráadásul a hardverek a fizetésekhez képest olyan drágák is voltak, hogy egy új hardver adoptációja is lassabb volt. Ezért a régi magyar viszonyokat sose lehet összevetni a némettel meg amerikaival.
Kiváltképp igaz volt a P3-ra, ami a maga idejében luxusprocinak számított, hight end HEDT-nek, mint most az i9, Xeon, Ryzen 39xx, Threadripper, és csak a leggazdagabbak vették még az alacsonyabb órajeles példányokat is, meg cégek munkaállomásnak, szervernek. Eleve az 1 GHz-es P3 már az USÁ-ban 1000 dolláros áron jelent meg, ami itthon még többet kóstált, mire rájött a vám, áfa, szállítás, mindenféle nagy/kiskerárrés. Az átlagember Celeront vett meg K6/Athlont, később Duront. De még a P4 korszakban is népszerűbb volt inkább a P4 Celeron meg az AthlonXP, pedig akkora már az árak egyre jobban mentek lefelé.
-
Frawly
veterán
DOS alatt a vírusok nem problémásak. Halott platform, nincsenek rá új vírusok, más OS-ekre írt vírusok úgyse futnak le. Elég, ha egy 2000-es évekbeli DOS-os irtóval végignézed egyszer. A DOS még nem volt bonyolult, mivel nem futott semmilyen szutyok a háttérben, nem tudott megbújni, azt meg ha valami az MBR-t, meg az exe/com fájlokat módosította, azt könnyen észre lehetett venni.
Ezek a DOS-os vírusok utoljára a netes korszak előtt jelentettek problémát, mikor az emberek floppykat hordoztak meg cserélgettek, és nem fértek mindig hozzá a legújabb irtókhoz, úgy sokkal könnyebb volt valamit benyalni, és nem észrevenni.
-
Frawly
veterán
válasz
KROK640
#68942
üzenetére
19 partíció meredeknek tűnhet, de a 2+24 darab betűjeles korlátba simán belefér. Nyilván a gyakorlatban csak 1-2 partíciót használnál, C: és D: betűjelek alatt, a többi csak archív tár lenne. Simán működik, én a 90-es években is ismertem olyan, akinek A:-Z:-ig pöffeszkedtek a meghajtójelei (Norton Commanderben ki sem fértek az alsó sorra), tele volt drive-val a toronyháza, két floppy, két CD-ROM, Zip Drive, SCSI drive-ok, vagy 4 HDD egyenként 4 partícióval, hálózati meghajtók, stb.. Ilyen PC boltos nagyon kocka arc volt, már akkor nagyon durván tolta az ipart.
-
Frawly
veterán
Csak a korai P5-ök voltak 5V-osak. FDIV bug is csak a korai modelleket érintette. A P54 is P5 architektúra, csak másik csíkszélesség, meg stepping. A P5-öt meg azért nyugdíjazták gyorsan, mert akkoriban nagy volt a fejlődés, jött helyette a P6-os architektúra, ami mindenben előrelépés volt.
(#68937) arn: nekem volt P54-es procim, laptopban, és abban nem volt FDIV bug.
-
Frawly
veterán
Igazából ez nem csak proci függvénye, mint írtam, hanem konkrét HDD és lemezvezérlő függvénye is. Bár amelyik kezel 2048 MB-os partíciót, azaz legalább ekkora HDD-t, az már egy relatíve újabb HDD, újabb vezérlőre kötve, így talán esélyesebb, hogy nem annyira lassú. Meg pl. ez engem nem érintene, mert a DOS-os dir parancsot sose használom, DOS Navigator vagy Norton Commander futna helyette, ami nem számolja ki listázáskor a szabad helyet.
De régi gépen eléggé be tud lassulni, a dir utolsó két sora beakad jó sok másodpercre. Ha nem hiszed el, YouTube-on vannak fent róla videók. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy nem csak az elvi korlátok számítanak, hanem gyakorlati szempontok is.
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#68933
üzenetére
Nem, még mindig nem érted. Partícióból lehetne 4-nél több (csak akkor nem lehet mind elsődleges partíció), ergo 4×2048 MiB-nál nagyobb lemezt is lehetne így kezelni, pl. 5 partíció, egyenként 2048 MiB-osak, a titka, hogy nem az MS-DOS beépített fdisk-jével kell csinálni. Ez nem ütközne partíciókorlátba, hanem összelemezméret-korlátba ütközik bele.
A Win9x-eknél, DOS 7.x-nél, újabb IBM DOS-osknál, FreeDOS-nál ez a korlát nincs.
Egyébként régi DOS-os gépeken még 2048 MiB-os partíciót sem szoktak csinálni, hiába kezelne akkorát, mert régebbi, lassú gépeken, pl. 386-os és azalatt, amikor listázod ki a mappákat dir-rel és számolja a szabad lemezterületet, akkor az első listázásnál belassul mint állat. 486-ostól felfelé, normálisabb IDE vezérlőkkel egybekötve már nem téma, ha normális IDE vezérlő, akkor talán 386-oson is elmegy. 386-osokkal meg azalatt inkább a BIOS korlát a gond, hogy csak 504 MB-ot lát.
De egy tisztán DOS-os gépnek az a 4×2 GiB-os partíció is bőven elég, tömörítve szinte ráfér majdnem az összes DOS-os játék és segédprogram, amit valaha kiadtak. De ez Win9x-es környezetbe a 8 GB már sovány.
Így a középszintnél maradtam, ergya 15 colos CRT-n játszani 1024×768-ban elég volt, legfeljebb nem voltak ráeresztve ezek a plusz grafikai szűrők. Egy kis aniso néha belefért 9600-on, de az AA-tól megfeküdt keményen, ahhoz kevés volt a shader, pipe, órajel.
Új hozzászólás Aktív témák
- Milyen légkondit a lakásba?
- Eladási mérföldkő: 5 millió példánynál a Silent Hill 2 Remake
- Xiaomi 17 Ultra - jó az optikája
- E-roller topik
- OLED TV topic
- Mikrotik routerek
- Diablo IV
- Kész rémálom lesz Linuxot használni jövőre az USA egyes államaiban
- Világrekordot ünnepel az ASRock
- Okos Otthon / Smart Home
- További aktív témák...
- AMD Ryzen 5 3400G / BESZÁMÍTÁS OK!
- BESZÁMÍTÁS! Akár részletfizetés 0% THM ÚJ AMD RYZEN AM4 processzorok 3 év garanciával 27% áfaval
- Intel Core i9-10850K 10-Core 3.6GHz LGA1200 (20M Cache, up to 5.20 GHz)
- BESZÁMÍTÁS! Intel Core i9 11900KF 8 mag 16 szál processzor garanciával hibátlan működéssel
- BESZÁMÍTÁS! Akár részletfizetés 0% THM ÚJ Intel LGA 1700 processzorok 3 év garanciával 27% áfaval
- Tablet felvásárlás! Samsung Galaxy Tab S10+, Samsung Galaxy Tab S10 Ultra, Samsung Galaxy Tab S10 FE
- Huawei Nova 9 SE 128GB, Kártytafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Eredeti Lenovo 300W töltők - ADL300SDC3A
- 192 - Lenovo Legion 5 (15IRX10) - Intel Core i7-14700HX, RTX 5060 (ELKELT)
- Új Acer Nitro V15 FHD IPS 144Hz i9-13900H 14mag 16GB 512GB SSD Nvidia RTX 4060 8GB Win11 Garancia
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest