-
Fototrend
AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
Megnyitott a Retro beárazás topik!
Új hozzászólás Aktív témák
-
Frawly
veterán
válasz
Fred23
#73182
üzenetére
Szerintem ha már van egy Coppermine-od, akkor felesleges Tuában gondolkodni. Most az, hogy kisebb csíkszélességen gyártották, meg +400 MHz max., meg prefetch a cache-ben, az már sokat nem tesz hozzá a teljesítményhez, egy kicsit, de nem lesz gamechanger. Retrózni jó az a Copper. Ha meg teljesítmény kell, akkor egy újabb platform.
-
Frawly
veterán
válasz
Fred23
#73203
üzenetére
Jó, te tudod, hogy neked mi ér pénzt. Én csak az én szemszögem írtam le. 60 fps-t retró rendszertől elvárni (hacsak nem a saját koránál sokkal korábbi játékot futtat) eléggé nem korhű. Aki akkor játszott abban a korban, az tudja, hogy az átlag 20 fps (átlag, nem minimum) már játszhatónak minősült. Ez a sziklaszilárd 60 fps alatt minden játszhatatlan hipszterség, ez mai dolog. Ha 60 fps kell, játsszad modern gépen, azon is elmegy a Deus Ex, akár még modern motor, high-res textúrapakk, egyebek is vannak hozzá, FullHD-ban, 4K- ban egész más élmény, és nem lesz gond, hogy csak 40-52 fps lenne akárhol is.
#73201 envagyok: szerintem azért tovább tartották magukat a P3-ak. Persze, aztán lemaradtak, de a korai P4-ekhez képest még tartották magukat. Nyilván később, a DDR dual chanellel, meg Hyper Threadinggel, meg 2-3 GHz-cel, AGP 8x ellenében már nem tudták tartani a lépést P4 fronton, bár azért egy dual Tualatin rendszer elég szépet megy ezekhez képest is, még ha a single channel SDRAM vissza is fogja.
De ha így nézzük, akkor a P4 még rövidebb ideig tündökölt, mert 2003-tól az A64-et verték lefelé, mint vak a poharat. Meg ugye a magyar viszonyok akkor is mások voltak, pl. a Northwood hiába 2002, itthon sok embernek csak 2003-2004-re lett ilyen procija, késő 2004-2005-re már a Prescottok mentek. 2003-ban sem nagyon volt még senkinek A64-e.
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#73233
üzenetére
Ja, ez a szint teljesen elég. Hiába alakítóznál be egy hiperszuper, 500+ MB/sec-es modern SSD-t (ami random 4K-ban is 30-70 MB/sec-et tud), azzal se menne többet, mert máshol van a bottleneck. Az SD, uSD, stb. kártya legalább olcsó, eldobható, könnyű ki/bepattintással cserélhető (könnyű OS-t váltani), ha tönkremegy, nem nagy veszteség. Sok helyet nem foglal, sokat nem fogyaszt.
Amit még lehet javítani rajta, hogy kimaxolod RAM-mal a gépet, és felraksz valami RAM cache szoftvert, az még kicsit lendíthet a dolgon, de már nem lényegesen. A retró gépek lassúak, annyit mennek, amennyit. A lényeg, hogy ne hangos, lassú, megbízhatatlan HDD kerregjen alattuk.
-
Frawly
veterán
válasz
envagyok
#73268
üzenetére
Ja, én is ezeket használom. Van még egy kis tubusos MX-4 pasztám, vagy 3-4 évvel ezelőttről, de az istennek sem akar elfogyni, igaz én nem is építek annyi gépet, mint ti, csak néha kenek át 1-1 hűtőt, 1-2 modern gépen, karbantartás jelleggel (2 laptop, 1 asztali gép). De még mindig tart a legkisebb tubus, már attól félek, hogy a végén azért kell kidobjam, mert beszárad, pocsékolás lenne, mert meg vagyok vele elégedve. Közben meg másfél évvel ezelőttről ott áll egy egész üvegcsényi GD900 is, meg sincs bontva, még oda se jutottam, hogy kipróbáljam milyen. Elég olcsó volt, netes források istenítik (hogy MX-4 szintű, de sokkal olcsóbb), tartalékba rendeltem tesztelni, de még nem tudtam kipróbálni. Ezek olyanok, mint az izopropil alkohol, egyszer be kell tankolni jó olcsón, és kitart az idők végezetéig.
Pl. a 250 ml-es 99,9%-os izopropanol most fogyott ki másfél év után pár hete, főleg hűtő, kijelzőtisztításra volt használva, ritkábban sebfertőtlenítésre. Meg se vártam, hogy kifogyjon, be lett rendelve egy 1 L-es flakon, ez kb. világvége +1 napig elég lesz. Nem olcsó, de ha kiszámolja az ember, hogy meddig elég, hány használatra, akkor egyből filléres tétel. Ha megfelelően le van zárva, nem jár le a szavatossága, nem illan el.
-
Frawly
veterán
Én itt helyben, angol Amazonról és eBayről szoktam rendelni, ott jelenleg 3800-4000 HUF-nak megfelelő valutás literenkénti árban megy. Ez sem olcsó, de tekintve, hogy meddig elég, azért kibírható. Szerintem ha valahol vennék 20 l-t, literje még olcsóbban jön ki, de annyival én nem tudnék mit kezdeni, jelenlegi albérletben helyem sincs annyi, meg nem túl jó ötlet túl sok veszélyes (gyúlékony) folyadékot egy helyen tárolni.
Már így is azért vettem 250-500 ml helyett 1000-eset, mert gazdaságosabban jön ki, és hosszabb időre le van róla a gond. Bár ha én is így 30-asával kenném és pucolnám a CPU és GPU hűtőket, lehet nekem sem lenne elég ilyen hosszú ideig.
-
Frawly
veterán
Akár. Nem ismerem a magyar viszonyokat, nem követem sok éve. Esetleg német eBay-ről vagy hasonlóról próbálkozni, úgy kiszállítás is rájön, de literenként még akkor is olcsóbban kijöhet, mint a 7k. Meg amiről én itt írok az a 99-100%-os cucc. A legtöbb helyen nem is árulnak ilyet, csak rendelni lehet. Amire esély lehet ilyen-olyan boltban, az az 50-70%-os fajta, elektronikára az is jó, csak akkor kb. 1,5-2× annyit kell belőle elpacsálni, ami nem tragédia, de ezt az árazásnál figyelembe kell venni.
-
#73310
Frawly
veterán
cskamacska
#73309
Frawly
veterán
válasz
cskamacska
#73309
üzenetére
Ez a sok ISA foglalat eléggé csak cirkuszi mutatvány. Azt tudni kell róla, hogy az összes ISA foglalat ugyanazon a 16 bites, 8 MHz-es, max. 8 MB/sec sávszélességű ISA buszon osztozik. Na már most mikor már 5-6 kártya (közöttük ilyen nagyobb sávszéligényű MPEG meg SCSI kártya, meg esetleg még LAN kártya) próbál osztozni ilyen bolhányi sávszélessségen, nem sok jó sül ki belőle. Sok régi lap BIOS-a már nem is tud lekezelni ennyit, mindenféle IRQ, meg portütközés nélkül, főleg, ha nem PnP-s lap. Nem véletlenül halt ki az ISA foglalat, pedig ipari lapokon néha még mindig van, meg a modern procik és alaplapi chipsetek is támogatják még mindig, csak épp ISA csatlakozóra nincs kivezetve, helyette ilyen hőmérő szenzorok, egyebek használják.
Tényleg csak azoknak piac, akiknek több ISA kártyájuk van, egyik sem sávszéligényes, hangkártya, MPU401, spéci vezérlő (pl. laboros mérőműszer) vagy hardverkulcs (ilyen korai CAD-hez, hasonlóhoz), és a normál lapokon lévő ISA foglalok száma pont nem elég neki, 1 hely még kéne valami szutyok kártyának.
Ez az ISA foglalatok száma addig volt kérdés, míg a 486-os korszak előtt egy csomó minden nem volt az alaplapra meg a chipsetre integrálva, és minden apróságért bővítőkártya kellett, soros, párhuzamos port, IDE, floppy vezérlő, stb-stb.. Akkor néha nagyon kellett a túléléshez.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#73317
üzenetére
K6-2-től nem rossz ez. Bár az zavaró, hogy a CPU-Z K6-III-at irkál. Persze azért erősen procilimit, ugyanez a kártya 1 GHz-es P3-mal tudna 6000+ pontot, 2+ GHz-es P4-gyel 10k+ pontot, a kártya meg teljesen kihajtva kb. 15k pont. 3DM 2k1-ben.
Szerintem a K6-3 menne többet is, de lekorlátozza az alacsony órajel, meg az FSB limitáció. Meg az L2 cache is sovány benne.
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#73321
üzenetére
Az utolsó mondatot úgy értettem, hogy a későbbi, modernebb procikhoz képest, amik az említettekkel jobban állnak. Ha ezekkel fel lenne szerelve (de nincs, a K6-3 sem), akkor még többet tudna menni, mármint maga ez az architektúra.
A 19k pont 2k1-ben biztosan alap órajelen volt hajtva? Nekem irreálisan soknak tűnik. Nyilván én is C2D-szintű procival gondoltam, hogy ne legyen egyáltalán procilimit és a kártya kifussa, amit tud. Tehát elméleti max.-ról van szó, hogy világosan látszódjon, hogy melyik retró proci hova limitálja be ezt a maximumot. Ebben az az érdekes, hogy ezt anno nem tudtuk nézni, mert a 2k1 procilimites volt, és mikor a 9800 aktuális kártya volt, akkor egyik proci sem bírta max-ra kihajtani, ez most már csak retrospektív vizsgálható.
Egyébként meg ez az L1, L2 cache is elég érdekes téma, ez az, ahol a modern procik sem fejlődtek sokat, megálltak magonként 64-96 KB / 512 KB-nél, és az L3 cache is csak az utóbbi időszakban, a Ryzenek nyomására kezdett el normálisan nőni. Ez egy lehetséges fejlesztési pont lehetne az állandó csíkszélesség-csökkentés, és magszám-növelés mellett.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#73321
üzenetére
Valóban, akár 26k pont körül is hoz 2001SE-ben a 9800Pro, némi tuninggal, de még P4 mellett. De 5 GHz-re moddolt Core2 Quad Extreme-mel a 42k is megvan, igaz itt már a kártya is +40% tuninggal van, ami ultrabrutál.
Ennek alapján a 30k közeli nem irreális egy jobbfajta C2D-val, egy nem túlzottan húzott 9800Pro-val.
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#73338
üzenetére
Én is így értem. Alap órajel, vagy csak enyhe tuning, ilyen +10% körüli max., amit hosszabb távon is használhatóan bír a hardver. Ezek az extrém tuningok már nem valós jelzés, hogy mit bír az eredeti hardver. A 9800 Pro vége valahol kicsivel 30k alatt lehet, enyhe húzással kicsit felette. Ez is csak azért fontos, hogy utána ilyen retró prociknál tudjuk hova viszonyítani azt a 4-6-10k pontot, és látható legyen, hogy mekkora CPU limit van.
-
Frawly
veterán
válasz
Fred23
#73404
üzenetére
Ááá, ezek a BIOS-ok mindig ilyenek. Hiába is a legfrissebb verzió, meg támogatja a platformon a legutolsó procikat, a CPU stringet általában lusták voltak benne átírni, meg órajeleket, cache-t, stb. rosszul írhatja ki, ettől még használja rendesen.
Ez az Award preboot összefoglaló táblázat még azokból az 286-386-os időkből ered, mikor még volt ennek jelentősége, hogy math coprocessor present, meg hány MB-os HDD van benne, meg még volt értelme extended memóriáról beszélni (DOS), meg hogy öcsém, van rajta párhuzamos port, ultra high tech. De ez a táblázat már a késő 486-os időkben elavult, mikor meglódult a procik fejlődése 100 MHz felett, meg megjelentek az AMD, Cyrix klónprocik, és a BIOS gyártók képtelenek voltak lekövetni ezt a forgatagot. Nem is értem, hogy miért hagyták benne ezt a feature-t, egy P3-nál már semmi értelme, mert FPU úgyis integrálva van, CGA/Hercules kijelzőt úgyse köt rá senki, memória min. 128 MB vagy több, több, mint amit a hagyományos hivatalos DOS lekezel, HDD type is mindig 47-es, és azon belül kimaxolt paraméterekkel, soros/párhuzamos port is mindig integrálva van. Teljesen felesleges ennyi legacy ökörséget kiiratni minden boot elé. Akkor inkább már elég lenne a HDD type és részletek, meg a CPUID részletei. Igazából a BIOS inicializálóképernyőjén is elavult sok dolog, pl. a BIOS memóriatesztje elég primitív, nem sokat ér. IDE detektálás se mindig kell, ha nem Auto--n van.
-
#73557
Frawly
veterán
Sanchez638
#73455
Frawly
veterán
válasz
Sanchez638
#73455
üzenetére
Ezzel azért vigyáznék, mert ahogy az XP-nek is folyton nőtt a hardverigénye SP-ről SP-re, úgy a Win7-nek is nő, nem kell ahhoz x64-es verzió, a 32 bitesé is. Ugyanez lesz igaz a Win8-10-re is.
Írom ezt úgy, hogy anno én is használtam Win7-et 2 giga RAM-mal, P4-gyel, késő 2009, kora 2010, akkor nem futott rajta még rosszul. Ha egy mostani, update-elt verziót próbálsz, az már nem lesz ilyen rózsás.
Plusz nem is mindig tisztán az OS-en múlik, pl. a böngészőknek, webnek is folyton nő a hardverigénye.
-
Frawly
veterán
válasz
KROK640
#73556
üzenetére
Mondjuk ez nem is meglepő, hozza a papírformát. Az a 10400F egész más dimenzió, mint az i3-4330. Háromszor annyi mag/szál/cache, majdnem dupla akkora memsávszél és IPC, magasabb frekik, turbo boost, stb.. Az i3-4330-at még az i3-10100 is torony magasan veri, még az utóbbi is egy i7-7700 szintje. Ha nem unigine-nel, hanem valami CPU-intenzív játékkal nézed, akkor sokkal durvább a különbség, főleg, ha nem csak az átlag fps-t nézed, hanem az 1%, 0.1% low adatokat is, ott meg a frametime tüskék hiányán mutatkozik meg igazán a procierő. Ez csak akkor nem igaz, ha annyira magas felbontásban vagy graf-beállításokon játszol, ahol már tisztán a GPU a szűk keresztmetszet.
Egyébként a 4. genes Core i-k sem rosszak még, de csak akkor, ha van legalább i5-i7-ed belőle, el lehet vele lenni, ha csak egy középszintű GPU-t hajtasz vele, és 1080p-s 60 fps-nél nincs nagyon több igényed, mint pl. ahogy nekem sincs.
-
Frawly
veterán
Édes istenem, de rég láttam már HDD racket. Anno én is használtam, ma így visszanézve röhögök, hogy milyen tróger megoldás volt, ezek a mai külső USB-s meghajtók mennyivel kényelmesebbek és megbízhatóbbak (és nagyobbak tárterületügyileg). De nosztalgikus, az biztos, ahogy egymástól hordozgattuk a DVD-s, DivX-es filmeket, meg mp3-akat, játékokat, amiket DC-n meg egyebeken töltöttünk le.
Windowshoz dd-t innen tudsz letölteni.
-
Frawly
veterán
Az USB3 előtt is voltak erre megoldások, pl. ahogy írod is, Firewire (igaz ez csak Apple, meg felső kategóriás Intel platformokon volt szokásos), meg ott van az eSATA (ami csak SATA2 sebességet tud, de natív csatoló, hotplug capable).
De ne csak a csatoló és a sebessége, hanem az egész megoldás nagyon kőkorszaki volt, ilyen nagy HDD-ket cipelni, meg fiókozni hozzá max. 133 MB/sec sebességért. Akkor már inkább egy USB2-es, lassabb megoldás is jobb, csak ne legyen olyan bumfordi, nem legyen sérülékeny, elfér kisebb helyen, halkabb, ha solid state / Flash NAND, stb..
#73585 KROK640, ja, ez meg a másik, általában a tápcsati ment rajta tönkre. Nem voltak a legmegbízhatóbbak, főleg, ha sokat csatlakoztattad le-fel.
-
Frawly
veterán
Na, ilyet se láttam, hogy külső meghajtó AT DIN billentyűzetcsatiról szedje az áramot. Mindig hall az ember valami újat. LPT-s külső meghajtókból láttam többet is anno, de azok mindig valami saját táppal mentek.
Nyilván mindennél van rosszabb. Nyilván, ha a HDD racket az akkori alternatívákkal hasonlítjuk össze, akkor az USB lassú volt (2.0 sem volt mindig a lapokon, eleinte csak 1.0, meg 1.1, mindkettő bűn lassú), a Firewire túl drága az átlag polgárnak (mint írtam, prémium Intel/Apple platformokon volt, azok sem voltak olcsók akkoriban), a CD/DVD irkászás állandóan körülményes és megbízhatatlan. Azért volt akkoriban nekem is rackem, de ennek ellenére már akkor se szerettem, szükséges rossz volt.
eSATA szerintem nem rossz, igaz csak kevésszer használtam, de nekem mindig működött. Viszont ami hátránya, hogy mai gépekre már évek óta nem teszik rá, és külső házból is nehéz olyat szerezni, ami használná. Egy máris meghaladott technológia, nem fejlesztik, nem teszik rá semmire. A korai SATA2-es időkben kísérletezett vele az iparág, aztán pár éven belül dobták, ehhez még az is hozzájárulhat, amit írtak itt előttem, hogy valójában nem volt egy zökkenésmentesen használt megoldás.
-
Frawly
veterán
válasz
jokeph
#73743
üzenetére
Ja, ez nehéz kérdés, hogy melyik procit használták legnagyobb számban. Én a 386, 68k, és a Z80 mellett a 6502-est is megemlíteném, mert számos mikró meg korai játékkonzol használta. A Z80 inkább a CP/M miatt volt menő, mert arra jelentek meg a legkorábbi irodai szoftverek, Wordstar, Lotus 1-2-3, és társai. De nagyon elterjedt proci volt a 8080 és 8088-as is.
Talán legesélyesebb, amit mondanék, az tényleg a 386-os, de nem csak a klasszik, 80-as évekbeli Intel/AMD procikra gondolok itt, hanem egészen a mai napig gyártják szerintem, ilyen low power, low cost megoldásnak vezérlőként. Régről olvastam, hogy sokáig a nemzetközi űrállomásra is felvittek ilyen procis eszközöket. Másodiknak a 68k-t mondanám, Amiga, sok Mac, japán játékkonzolok, stb., hihetetlen népszerű volt nagyon sokáig, és akkor még a későbbi generációiról nem is beszéltünk.
-
Frawly
veterán
válasz
frescho
#73763
üzenetére
Igazából ez mindegy, hogy ki viszi a prímet, Intel vagy Motorola. Ma már minden proci szuperskalár, mikrokódos RISC megvalósítás, és a klasszik utasításkészletet csak kifelé emulálják hardveresen.
Tehát a mai x86-os gépekben már kb. semmi nem x86. RISC mikrokódos utasítások, out of order végrehajtás, elágazásbecslés, 64 bit, még több bites vektoros utasításkiterjesztések (MMX, SSE, stb.), BIOS helyett UEFI, IDE helyett SATA/NVMe, 8-16 bites ISA helyett 64 bites PCIe, 16 bites RAM helyett dual channel, double data rate memóriaarchitektúra. Kb. egy mai x86-os gép már kb. semmiben nem x86, egy elemében sem, nem kompatibilis régi szoftverekkel. Egyre több gépen már nem lesz BIOS, csak UEFI (amiben már nincs jelen a CSM Legacy BIOS, még emuláció szintjén sem), nincs IDE, csak SATA/AHCI vagy NVMe, már be sem bootol a DOS, de ha még valami régebbi x86-os proci is, mondjuk egy 8-10 évvel ezelőtti régi Core i, és átbillented legacy BIOS módba az UEFI-t rajta, a SATA vezérlőt IDE módban, és bebootol, akkor is megy vele a szopás, hogy pl. A20 vonal vezérlése már le van tiltva, és elbukfencelnek rajta a 386 memory managerek (EMM386 és társai). Persze, továbbra is végre tud hajtani a proci klasszik x86 utasításokat, meg támogat valós módot, csak épp semmire nem tudod használni, hacsak nem ilyen text módú, 8086-osra, 8088-asra írt progikat, meg 30 éves CGA játékokat akarsz futtatni (de utóbbiak meg modern videókártyát, meg modern monitoron hibádzhatnak). Ha rendes DOS kell, akkor vagy emulátor, vagy virtuális gép, vagy original retró hardver.
Ha most a Motorola vitte volna a prímet, akkor ez ugyanígy nézne ki, azzal a különbséggel, hogy a proci hardveresen m86k utasításkészletet emulálna, de épp úgy nem lenne igazából ahhoz a klasszik architektúrához semmi köze már.
-
Frawly
veterán
Ja, azért durva mennyit fejlődött a technológia a P3-as óta. Az i7-10700K-ban 8× annyi mag, 16× annyi szál, 4× annyi cache (+16 MB L3 cache) van, 10× annyi utasításkiegészítés (közöttük kriptográfiai és virtualizációs), 64 bit, 5× akkora órajel, és még extrában van a prociba integrálva 128 bites memóriavezérlő, PCIe vezérlő (komplett chipset lényegében), és még egy olyan UHD630-as IGP is, ami torony magasan veri a P3-hoz társítható legerősebb GPU-t. Igaz cserében a 12-ed akkora csíkszélesség ellenére a TDP-je is magasabb az i7-nek, de ha figyelembe vesszük, hogy mennyivel erősebb, és mennyivel több minden integrálva van bele, akkor energiahatékonyságban is fényéveket ver rá.
Pedig a kupak meg maga hasonló méret, a die biztosan nagyobb az i7-esen, de nem meglepő, mert kb. átlag 2000×-es az erőkülönbség a két megoldás között (egyes speciális feladatoknál még nagyobb). Igaz ezt 20 év alatt el is várjuk. Igazából több, mert a 10700K ma csak felső kategória, de nem csúcs, az a 10900K vagy 5970X lenne. Ha csak az utóbbi 10 évet vetnék össze, akkor jóval kisebb fejlődés jön ki sajnos.
De nincs benne semmi meglepő, a technológia ilyen. Anno a P3 1000B korában egy 10 évvel azelőtti proci egy 486DX 50 MHz volt csak, amiben negyed annyi L1 cache, nuku L2 cache volt kb., 20-ad akkora órajel, 0 utasításkiegészítés, nuku PAE, nem volt szuperskalár, 5× akkora csíkszélesség, de legalább épp úgy 32 bites.
Ha a 20 évvel azelőtti procit nézzük, akkor 8086-ossal vetnénk össze, 200-ad akkora órajel, 16× akkora csíkszélesség, valós mód only, 16 bit, nuku FPU (csak külön volt elérhető).
Bár a helyzet némileg változna, ha az aktuálisan nézett technológiához nem a 10-20 évvel azelőtti konzumer PC csúcsot néznénk, hanem mondjuk szuperszámítógépes vagy mainframe szintet, úgy más jönne ki.
De épp néztem retró YouTube csatornákon is videókat, hogy régi prociknál benchmarkokban L1 és L2 cache sebességét egy HDD is veri szekvenciálisan, egyébként meg egy SATA2 SSD is köröket fut köré.
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#73977
üzenetére
A Ryzen 1600AF már nem Zen, hanem Zen+, lényegében egy órajelcsökkentett 2600-as. De ja, az 1600, 1600X, 1600AF nagyon badass procik, nem is a teljesítménye miatt, mert a 2600, 3600, 5600, 10400, 10600, stb.-től elmaradnak, de nem sokkal és jóval olcsóbbak is, töredékébe kerülnek, és bármilyen chipsetes lappal mennek, és vannak olyan erősek, hogy még egy combosabb GPU-t is kihajtanak. Egyszerűen az 1600-as Rizsa már évek óta verhetetlen ár/értékarányban, semmi nem tudja átvenni tőle ezt a címet, talán a 10400-as lenne hozzá közelebb. Én is csak azért vettem 2600-at, mert anno, 2 éve találtam jó áron, és alig volt akkor drágább, mint egy 1600-as.
A quantum computinggal az a baj, hogy évek óta ígérgetik, meg hablatyolnak róla, de semmi nincs belőle. Néhány kísérleti gép fut, azok sem használhatók sok értelmesre. Ez vele a baj. Így meg inkább kicsit kezd már nevetségessé válni.
-
Frawly
veterán
válasz
#68216320
#74207
üzenetére
Ehhez kár volt suliba elrohangászni kódot fordítani és debugolni. Amigára mindig is voltak PC/x86 emulátorok. Nem hibátlanok, de egy egyszerűbb kód fordítása és futtatása simán lehetséges, még ha lassan is fordul vagy fut, gyorsabb és kényelmesebb, mint máshová rohangálni.
Meg szerintem a Commodore gépek túlértékeltek, túlhájpoltak. Nem voltak rosszak, de a tényleges technológiai jelentőségük fölé vannak értékelve a mai napig. Mondom ezt úgy, hogy én is szerettem őket, de inkább PC meg unix-párti voltam mindig is.
#74202 KROK640: a negyedretrónak szerintem értelme nincs. De félretrónak én is hívok gépeket, hardvereket. Ezek olyanok, amik kb. ~10-15 évesek, egyértelműen retró, de a világ egyes elmaradottabb, vagy szegényebb vidékein a mai napig használják, kései P4, Pentium D, Core 2 szintje, illetve ezeknek megfelelő generációs AMD-s gépek. Ezeken ugyanis a mai napig elmennek modern OS-ek, meg foghíjasan használhatók. Ezért nem teljesen retró, mert részben még van relevanciája, ergo félretró. Az is igaz, hogy mindenkinél relatív, hogy mi neki a retró, félretró.
-
Frawly
veterán
Ja, azért írtam kifejezetten, hogy a saját maga korában nem volt rossz, az nem is vitatom. Nem csak az Amiga, de a C64 meg a C/+4 és társai sem. Pont ugyanazt írjuk, hogy sok fan elfogultságból túltolta, nem csak a 90-es évek elején, hanem a mai napig túlhájpolják.
Erre kiváló példa a kolléga is, aki most itt az előző válaszomra besértődött, meg akkoriban is olyan felhasználásra Amigát tartott, amire a PC-k voltak jobbak. Én először 1988-ban ültem gyerekként PC elé, azonnal megfogott. Pedig az a gép egy XT volt csak, 640 KB RAM, Hercules kártya, borostány monokróm 13 colos monitor, PC speaker, MS-DOS 3.30, nuku 8087-es FPU, ezek abban az időben is elavultak voltak, mert akkor már a 286/386 + 287/487, EGA/VGA, 1 MB RAM, volt menő, meg volt már Adlib, stb., csak az a gazdag nyugat volt, és nem a rendszerváltozás előtt álló Cocom-listával sújtott kishazánk. De én már akkor is azonnal láttam, hogy komolyságban köröket ver azokra a Commodore-okra, amikkel addig dolgom volt (az Amiga nekem akkoriban kimaradt, megint: Cocom lista, nem nagyon volt senkinek ott, ahol én nőttem fel, csak becsempészett Commodore mikró, meg elavult PC). Egyszerűen aki nem volt elfogult, és nem a felszínen a grafikát, hangchip hangzását nézte, hanem azt, hogy milyen komoly alkalmazások vannak rá, mennyire szabványos-rugalmas megoldás, iparilag sztenderd perifériákkal, az azonnal látta már a 80-as évek elején is, hogy ez lesz a jövő, multimédia nélkül is látszott. Egyszerűen dimenzióugrás volt még az Amiga megjelenése előtt, a korai PC-k is, az előttük lévő megoldásokhoz mérten, hiszen nem voltál serial konzolra szorítva, meg nem tévére kötve, homályos képpel kellett nézni a 40 oszlopos karakteres üzemmódot, elmosott pixeleket, hanem magasabb volt a felbontás, rendes 80 oszlopos karakteres mód volt elérhető, rendes digitális kimenetben is, rendes nemzetközi karakterekkel, különböző kódolásokat támogatva, nem volt az ember BASIC interpreterre szorítva, hanem rendes OS, fájlrendszer, mappakezelés, 64-128 KB helyett 640 KB memória (korai PC-kről beszélünk itt még, nem a 386+, XMS-EMS megoldásokról, amik később jöttek), HDD, jobb minőségű mechanikus billentyűzet, komolyabb alkalmazások, komolyabb text editorok, komolyabb nyelvekhez compilerök, CAD, stb.. Nyilván játékok nem voltak olyan jók, csak ilyen egyszínű monokróm, meg 4 színű CGA-s marhulások, karakteralapú játékok, egy sávon prüntyögő PC speaker, szóval az átlag embernek nem tűnt nagy számnak.
Nyilván mikrókat is lehetett már akkor is hekkelni, meg RF-tv kimenet helyett kompozit monitorra kötni, mindenféle cartridge-dzal és perifériákkal bővíteni, de hát akkor majdnem annyiban is voltak akkor, mint egy pár gennel korábbi PC.
Ja, meg ott volt már akkor is a Mac, ami ugyan bizonyos szempontból megelőzte a GUI-jával a korát, de hát az meg megint már akkoriban is csak gazdag amerikaiaknál játszott a horibilis ára miatt, nem az átlag magyarnál.
Aztán nyilván ezek még fejlődtek is az évek során, de végül teljesen érthetően a PC-k jöttek ki győztesen, ez nem is lepett meg már akkor se senkit, előre lehetett látni. Mondom, a titka, hogy nem a játékokat, meg a grafikát, multimédiát kell nézni, mert azok is erős mozgatórugói az IT fejlődésének, de nem a legmeghatározóbbak. Van ugyan némi húzóerejük, mert vetetik meg upgrade-eltetik a gépet a felhasználókkal emiatt, de nem ezek a legdöntőbbek a nagy fejlődési trendek szempontjából.
Ez a mai napig látszik. Elég ha megnézzük a mai 8-16 magos, 16-32 szálas procis, 32-64 giga RAM-os gépeket, 10-16 gigás GPU-kat, 4+ GB/sec NVMe SSD-ket, hát játékok, amik jellemzően konzolportok, nem nagyon használják még ki ezeket a hardvereket, mégis a technológia fejlődik, tolják előre a hardverteljesítményt. De pár évvel korábban is, ha nézzük, hogy a játékok milyen konzervatívak voltak, sokáig a 64 bitet se használták, meg csak 1-2 prociszálat, stb..
-
#74273
Frawly
veterán
Bile Demon
#74272
Frawly
veterán
válasz
Bile Demon
#74272
üzenetére
Tudtommal nem létezett. Alapból gyárilag 3×33 MHz-re vannak tervezve, de ha jól csinálod a jumperelést, és/vagy a lap is támogatja, akkor elmennek bármilyen kiosztásban, 2,5×40, 2×50, meg amit akarsz. Milyen lapról van szó?
-
Frawly
veterán
válasz
#68216320
#74274
üzenetére
Főleg a C64-ről beszélek, bár általánosságban igaz az összes korabeli megoldásra. Az a korai PC generáció, amit írok, az még az Amiga előtt jött ki! Értelme meg van az összehasolításnak, ugyanis sok fan a mai napig elvakult, hogy C64 > PC, mert a SID meg a satöbbi az mennyivel jobb, meg coolabb.
Egyébként meg írtam, az Amiga nem volt rossz. Főleg ahhoz az 1985-ös állapothoz képest volt ütős, amiben kijött, mert tényleg előrébb járt akkor grafikában, GUI-ban, stb.. Csak aztán a PC gyorsabban fejlődött. Plusz magyar viszonylatban az Amiga nem nagyon játszott, kevés embernek volt. Mert ugye a régi rendszerben főleg Commodore mikrók mentek, mire meg az Amiga be tudott jönni az országba, addigra meg már a PC-k uralkodtak. Ezért a legtöbb embernek simán kimaradt, átugrották.
Sőt, szerintem a korai m68k architektúra jobb volt a korai x86-oknál, már ha csak a procit nézzük. De mivel az x86-os világ már akkor is nyílt szabványokra épített, ezért életképesebb lett, jobban fejlődött, emögé állt be az ipar. Mondom, egyáltalán nem meglepő, ezt látni lehetett már akkor is.
-
#74302
Frawly
veterán
Bile Demon
#74276
Frawly
veterán
válasz
Bile Demon
#74276
üzenetére
Ahogy nézem, nálad a JP5 vagy JP6 nem jól van a kézikönyv alapján.
-
Frawly
veterán
válasz
alvaro
#74283
üzenetére
De ez csak a legkorábbi, IBM 5150-es PC-re igaz, hogy összevethető. Az XT-vel, AT-val, klónjaikkal már nem összevethető a C64. Abban igazad van, hogy mikor kijött, az 5150 sem állt jobban, épp úgy opcionális floppy drive, nuku HDD, kazettás interface, MDA kijelző (ami szövegre jobb volt, de grafikát nem tudott), épp úgy 64 KB alap RAM, BASIC ROM, 8 bites adatbusz (de a címbusz meg a regiszterek 16 bitesek a 8088-ason). Meg kapott rendes OS-t, a DOS-t, meg 8087-es procit is fogadott. Emiatt viszont sántít az összevetés, meg árban is nagyon más volt a kettő.
Abban is igaza van a másik kollégának, hogy a PC talán azzal nyert, hogy az IBM nem védette le, csak a BIOS-t. Míg az m86k platformban hiába volt nagyobb a potenciál, le voltak védve a gépek. A Mac meg hiába volt előremutató, az már akkor is egy prémium, zárt ökoszisztéma volt.
-
Frawly
veterán
válasz
envagyok
#74377
üzenetére
Ezt nem mondod komolyan retrós PH addiktként, hogy nem ismerted ezt a játékot. Az egyik legkorábbi, leghíresebb windowsos 3dfx-es FPS, ikonikus, történeti jelentőségű, a motorját is számos híres játék használta (Unreal Tournament, Deus Ex, stb.). Igazából még Voodoo-t sem kell venni hozzá, hogy kipróbáld, GOG-on fent van, modern Windows alatt is működésre lehet bírni nGlide wrapperrel, ami átfordítja a 3dfx-es Glide API hívásokat DirectX-re vagy Vulkanra.
-
Frawly
veterán
válasz
DarthSun
#74451
üzenetére
Nem baj az, annál többet ér. Kevés FDIV bugos példány maradt, mivel vissza volt hívva. Ezért ma már a bugos példányok extra gyűjtői árszabás. Főleg ilyen csilivili aranyozott kupakkal, gyűjtők megvesznek érte. Nyilván, az hogy bugos, már nem számít, nem ezt fogja senki fő gépnek használni, meg nem ezen fog matekozni, CAD-ezni, stb..
-
Frawly
veterán
válasz
KROK640
#74459
üzenetére
Szerintem nem nagyon létezik. A tengervízzel nem is az a baj, hogy víz, hanem magas sótartalma van, és nagyon roncsol mindent, szétmar, gyorsabban korrodál. Sima folyóvízben még lehet túlélne az alaplap, CPU, bár már ott is necces lenne, de tengervíz az tuti nagyon gyorsan kinyír bármit.
-
Frawly
veterán
Így van. Kiváltképp IT-ben és retróban. Elég sok retró korszakos infó már csak angolul maradt fent, ilyen-olyan archív oldalakon, meg angol nyelvű doksikban, videókban. Nem kell hozzá folyékony, meg társalgási vagy túl magas szint, elég, csak ha az ember el tudja olvasni, ki tudja hámozni a lényeget. Szakszavak amúgy is ismerősek lesznek, és a szakszöveg általában elég száraz, világos is, nem lesznek benne túl nyakatekert mondatok, meg szleng, ami megnehezíteni a megértést.
Pláne egy régi retrósnak nem kellene gondot okozzon, hiszen régen minden angolul volt a gépeken, nem (nem nagyon) volt lokalizáció. Már abból sok szónak ismerősnek kéne lennie. Szerintem a kolléga már tud a szükséges szinten, eleve a nickje is angolul van, szerintem csak szerénykedik.
-
Frawly
veterán
válasz
balintka
#74740
üzenetére
Win98 alatt csak a FAT12/16/32 támogatott. NTFS nem, az csak Windows NT-kben van támogatva, ahogy a neve is mutatja. Lemezparticionálást sem tud a 98SE telepítő, vagyis a fdisk parancsot engedi futtatni, ha kéred. De bármivel megcsinálhatod a partíciókat, amivel be tudsz bootolni.
Új hozzászólás Aktív témák
- Ukrajnai háború
- Netfone
- Futás, futópályák
- Mibe tegyem a megtakarításaimat?
- LEGO klub
- Elkészült Oroszország első litográfiai berendezése
- ldave: New Game Blitz - 2024
- Counter-Strike: Global Offensive (CS:GO) / Counter-Strike 2 (CS2)
- Amlogic S905, S912 processzoros készülékek
- Folyószámla, bankszámla, bankváltás, külföldi kártyahasználat
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen