Új hozzászólás Aktív témák
-
Crystalheart
senior tag
válasz Totheground #10765 üzenetére
Animetopikban ez csak kicsit off
"Ma már viszont a szexuális kapcsolat nem jár együtt gyerekszületéssel, így ennek a teljes tiltása már csak "erkölcsi" kérdés, aminek fenntartásában a hitnek is kemény szerepe van."
Igen, én is ezt ecseteltem. De a világon egyöntetűen, nem csupán a keresztény kultúrkörben. Amennyit változott az erkölcs az elmúlt száz évben, úgy elképzelhetőnek tartok változást valamikor, de az nem a közeljövőben lesz. Hogy jó vagy rossz tendencia-e, azt nem minősítem, én csak ténykérdésekről beszélek.
-
Crystalheart
senior tag
válasz Totheground #10768 üzenetére
Csak továbbvittem a saját gondolatmenetem
-
Crystalheart
senior tag
És szerinted a művész (író, rendező) egy ilyennel nem épp filozófiai síkra viszi a kérdést? A YnS nem egy tinglitangli vígjáték, ahol poénra veszik a dolgot. Bár nem tudok japán fejjel gondolkodni, de itt nyugaton ha valamit írásba vagy vászonra viszünk, azzal rendszerint feldobunk egy labdát is. Ezt nevezik a mű drámai premisszájának, avagy általánosabban tanulságának, céljának vagy küldetésének.
Szerk: Ez monogám történet volt, azaz 4 db monogám történet; a School Days, na az nem monogám sztori. (Pfeh, de utálom azt a sorozatot.)
[ Szerkesztve ]
-
Crystalheart
senior tag
válasz Synthwave #10777 üzenetére
Vagyis azt szeretnéd Valójából azonban a társadalmi normák határozzák meg, hogy miért büntethetnek meg. De hát ezzel te is tisztában vagy, csak nem tartod igazságosnak. A többség viszont igen. Igaz, a mai képviseleti demokráciában csak közvetetten lehet érvényesíteni az ideákat, de ha most kiírnának egy népszavazást arról, hogy pl. unokatestvérek se házasodhassanak, vagy hogy a nagybácsi ne lehessen együtt az unokahúgával, és az igenek állnának többségben, akkor beiktatnák a tiltást. Ennyi. És ez addig így is lesz, míg nem lesz valami monarchikus berendezkedés.
-
Crystalheart
senior tag
válasz Psych0 #11295 üzenetére
Lehet, nem tudom, egyikhez sem volt még közöm eddig. De nem szeretem, amikor egy filmet/filmsorozatot nem önálló egésznek tekintenek, és arra alapoznak, hogy a néző majd olvasson mellé. Persze nem a kidolgozott világgal és a nem beleépített mellékszálakkal van gond (elvégre pl. a LotR világa is hatalmas), hanem ha a filmben egyértelműen utalnak olyan dolgokra, amik nem derülnek ki belőle. Plot hole. Egyedül akkor nézhető el, ha ez alapján még folytatásban gondolkodnak.
Mitől ijedtél meg? Ez az új egyénim
[ Szerkesztve ]
-
Crystalheart
senior tag
válasz phanzetomox #11298 üzenetére
Elsődleges prioritású volt, hogy még a Logouton is kb. a saját pofámmal legyek.
-
Crystalheart
senior tag
válasz Totheground #11309 üzenetére
Vannak itt delikvensek, akik egy trailert nem mernek megnézni a spoilerfóbiájuk miatt.
-
Crystalheart
senior tag
válasz Psych0 #11592 üzenetére
Áh, Korezom, (spoiler) feledhetetlen De most nincs ötletem feladványra, talán holnap.
[ Szerkesztve ]
-
Crystalheart
senior tag
-
Crystalheart
senior tag
Biztos van itt valaki, aki jobban otthon van a japán mitológiában, mint én, azaz legalább valamennyire. Az érdekelne, hogy a japánoknak van-e valami olyan szent vagy kultikus állatuk, ami úgy valójából létezhet(ett) is, és a mitológiában központi szerepet tölt be? Olyasmire gondolok, mint a régi magyaroknak a sólyom és esetleg a ló.
-
Crystalheart
senior tag
válasz Psych0 #11680 üzenetére
Kösz, ezt természetesen megtaláltam, de valami támpont kellene, mert ez olyan, mintha a magyarnál felsorolnák a lidérctől kezdve a tündéren és a hétszünyű kapanyányimonyókon át a fehérlófiáig az összes ősmagyar mitikus és mesebeli lényt. A kérdés az, hogy jelképezheti-e a régi japán népet egy létező (avagy valaha létezett) állat, vagy sem? Akár ezek közül.
-
Crystalheart
senior tag
válasz bozont #11683 üzenetére
Ennek már utánanéztem, a legvalósabb (a csöppet sem valós egyszarvú szarvasféleség helyére avanzsált) fehér tigris, de ezek nem a japán népet, hanem a mindenséget, a világ négy sarkát szimbolizálják.
Ahogy végigolvastam a mitológiai lényeket, kezdek rájönni, hogy ilyen állat valószínűleg nincs. A japánok is szerették kombinálni a lényeket, mint az ókori görögök. Van egy farkasos-eredetmonda, Romulus és Remus történetéhez hasonló, még ez a legközelebbi.
-
Crystalheart
senior tag
válasz Darth_Revan #11694 üzenetére
A To Love Ru sokkal perverzebb, a Seto no Hanayome sokkal agybetegebb. A Love Ru a végéhez közeledve egyre érdekesebb, a Seto no Hanayome konstans érdekes. Szóval érdemes végignézni, de szerintem kár hasonlítgatni, én élveztem mindkettőt, persze a Seto no Hanayome előrébb van a tetszési sorban.
-
Crystalheart
senior tag
válasz Darth_Revan #11703 üzenetére
Banyek. Ez kész, ennyire elborult legyen valaki. Ráadásul hogy jön már ahhoz, hogy megmondja az írónak, milyen karaktereket helyez a sztorijába?
"csak Kuroneko tűnik ki igazán" - A történetben nem kitűnni kell, hanem illeszkedni bele.
[ Szerkesztve ]
-
-
Crystalheart
senior tag
válasz Máté94 #11717 üzenetére
Egyénenként változik. De visszagondolva, a legkorábbi komoly (drámai) novellámat, amit nem töröltem le azóta, 17 évesen írtam (és azóta sokat javítottam is rajta), így felnőtt fejjel nem adnék az azelőtti magamnak sem Angel Beats-t, sem Kanont, stb. Az egy dolog, hogy valaki képes már akkor is élvezni, más dolog, hogy mennyit képes profitálni belőle. És pont azért jobb mondjuk 18-20 után elővenni őket, mert addigra sokaknak talán benő annyira a feje lágya. Én hálát adok, hogy egyáltalán animét 23 évesen kezdtem el nézni, nem nagyon kell válogatnom.
[ Szerkesztve ]
-
Crystalheart
senior tag
-
Crystalheart
senior tag
válasz Totheground #11845 üzenetére
Hah, a nyelvérzékemből kiindulva japánul megtanulni vagy tíz év feszített meló lenne, vagy még inkább húsz.
-
Crystalheart
senior tag
válasz Synthwave #11867 üzenetére
Na de banyek, Gorbacsovot sem Gorbachovnak írjuk. Szóval nekem a Shogun a játék, a sógun a hadvezér. Pláne, hogy magyar hangzókkal azért pontosabban le lehet írni ezeket a szavakat, mint angolul, az írt és ejtett közt nem nagyobb a különbség, mint egy átlag tájszólás meg a pesti standard között.
Totheground: Bennem fel sem merült, hogy valaha megtanuljak jelekkel írni/olvasni japánul. A szavak kiejtés szerint még hagyján, de írni... Az az abszolút impossiburu számomra.
[ Szerkesztve ]
-
Crystalheart
senior tag
-
Crystalheart
senior tag
válasz Synthwave #11889 üzenetére
Magyar embernek nem célszerűbb ezzel tanulni? Amikor a Hepburnt látom, akkor az az érzésem támad, hogy két olyan nyelvű ember találkozik, akik kölcsönösen nem képesek leírni és kiejteni egymás szavait, de azért próbálkoznak. Ezzel szemben a magyar hangzókkal elég pontosan le lehet írni a japán szavakat, kiejtési hieroglifák melléklete nélkül is, mindössze néhány plusz iránymutatást beépítve, mint pl. hogy nincs tiszta "a".
Hogy nem nemzetközileg elismert, az természetes, miért volna az... Nem is mondja senki, hogy a japánok is eszerint írjanak, ha épp római betűkkel próbálkoznak. De miért nevetséges és miért gusztustalan?
-
Crystalheart
senior tag
válasz Totheground #11891 üzenetére
Mindenek előtt (avagy közben) leszögezem, hogy csak elméletben beszélek és filozofálok, tisztában vagyok a nemzetközi módszer elsőrendűségével. Azt sem mondom elvégre, hogy ugyan már, legyen magyar az irodalom nyelve, mert milyen szép verseket lehet írni vele...
Naszóval. Ez nem egyenértékű azzal, amit írtál. Egyrészt az európai nyelvek rendszerint nem úgy ejtik a szavakat, ahogyan írják, és pl. az angolban több olyan hangzó is van, ami a magyarban nincs, sőt, beszédhibának számít. A japánban az ilyen egy-két hangzó nem eseti, hanem általános, mint az említett "a", ráadásul megtalálhatóak a magyar tájszólásokban. Másrészt ezek a középkori átírások egyébként is viccesek mai szemmel, Kolombusz Kristóf megközelítő kiejtés szerint pl. "Krisztofóró Kolombó" lenne, a hangsúlyos szótag aláhúzásával... Szoktam is röhögni, amikor a Tudorokban a sok angol név közt elő-előjön egy Mórusz Tamás. Bár ezt így európai, eleve római betűs nyelvre leírni is rossz, a kiejtés szerinti átírást csak a nem római betűs írásrendszerekre szokták alkalmazni ugyebár.
Azon kívül szerintem a magyar átírás az nem Japán -> Hepburn -> magyar, hanem japán->magyar, szóval ahol ou van, ott nyilván a magyar átírással is ou lenne. Nem tudok példákat, nem sok ilyen szöveget láttam, de értelemszerűnek tűnik, hogy ha hallok valahogy egy japán szót, akkor azt úgy leírom magyarul, ahogy hallani lehet. (Ha esetleg nem így van, akkor is így kellene lennie. A japán elég tisztán kiejti a mássalhangzóit, szemben pl. a raccsolósabb angollal.) A jelek angol szótagi leírása eleve ott sántít, hogy az angolok nem úgy ejtik a szavakat, ahogy leírják, de mégis leírták, ezért pl. úgy vettem észre, belekerült sok néma magánhangzó is.
Persze, mint fent is írtam, értem én, hogy a nemzetközinek számos előnye van. Pl. hogy maguk a japánok is azzal találkoznak, és ha pl. leírom nekik, talán úgy, japán jelek nélkül is megértik. (Más előny? MOD: Látom, a Google. Ofkórz. Bár nem kizárólagosságról beszélek, a magyar átírás ismerete nem zárja ki, hogy a nemzetközit is tudjuk, nem nagy ördöngösség újraalkotni sem.)
______________
Más: azt meg tudjátok mondani, hogy a japánok mi szerint mondanak l-et és r-et? Mert egyazon szóban némelyikük az egyiket, másikuk a másikat mondja, legalábbis emlékeim szerint gyakran hallottam ilyet. Mert az biztos, hogy szoktak l-et is és r-et is ejteni, tehát elvileg mindkettőt tudják képezni. (Azt nem tudom, hogy egyazon ember tudja-e...) Az oké, hogy az angolok eleve nem ismerik a tiszta r-et, így az átírás is zavaros, de mégis jó lenne tudni, mi a rendszere...
[ Szerkesztve ]
-
Crystalheart
senior tag
válasz Totheground #11896 üzenetére
Inkább úgy mondanám, hogy a japán "r"-et rendszerint csak egyszer pergetik, én az angolra mondom a raccsolást. De ez csak fogalmi zavar. Szóval csak azok tudják kimondani az L-et, akik angol iskolába jártak? Fura. És főleg, mikor egy szinkrongárdában többféleképp ejtik ugyanazt a szót.
"És ez meg milyen ocsmányul néz ki." - A hangsúly a "gyakran"-on van. Gyakran hallani i-vel a végén is. Erre való egy adag nyelvtudós, akik megállapítják, melyika standard.
Elvileg van a japánra is ilyen hieroglif kiejtésjelölés, mint az angol-magyar szótárban, nemde? Szóval az kell, hogy legyen az irányadó, mert Japánban is több nyelvjárás, szleng - sőt, beszédhiba - van.
-
Crystalheart
senior tag
válasz Archanon #11929 üzenetére
Én is azt néztem, hogy az én Elfen Lied 7/10-es értékelésemhez képest az egész reális volt, de a többség mellette abszolút baromság. Hogy lehet pl. 97%-ra értékelni valamit, miért épp 97, van valami 1-100-as pontozási rendszere, tizenöt szemponttal? Hagyni kell az ilyet, hadd játsszon.
-
Crystalheart
senior tag
válasz Totheground #11936 üzenetére
Shaft
-
Crystalheart
senior tag
válasz Psych0 #11959 üzenetére
Nem foglalnék állást a manga vs. anime harcban, mindössze annyira, hogy én nem szoktam képregényt olvasni. Olyan összehasonlítani a kettőt, mint A láthatatlan embert Gárdonyitól és Than Mór - Attila lakomája c. festményét, még ha azok nem is egymás feldolgozásai, csak egy mederből merítettek. Azon kívül adaptációból is van jobb meg rosszabb, Japánban sem minden filmkészítő (rajzfilmkészítő) vérprofi, ugyanolyan rendezőkön múlik a dolog, mint akárhol a világon egy filmnél.
Ebben az esetben a manga a regénynek felel meg, a leíró részeket képpel helyettesítve vagy kihagyva. Az animének kötött ideje van, nem lehet mindent átültetni, ezért a forgatókönyvíró szelektál. Vannak jobb és vannak kevésbé tehetséges forgatókönyvírók. Ugyanúgy művészet (csak segédművészet a filmművészeten belül), mint a regény- vagy novellaírás, nem csoda, ha kevés az igazán jó.
A képregény előnye tehát, hogy kötetlenebb, terjedelmesebb, több lehetőséget ad kitekintésekre, karakterábrázolásra stb. Azaz pont azok, mint a regénynek, bár e tekintetben a regény még szabadabb. Ellenben ott nincs sok kép, a támpontok csupán írásbeliek, esetleg néhány illusztrációval. A manga könnyebben fogyasztható. Ez ízlés dolga, mindenesetre a regény egészen biztosan jobban növeli a szókincsünket és a fogalmazó-képességünket, míg a manga, ha jól rajzolták, fejlesztheti a képi látásmódunkat.
Az anime és egyáltalán a film előnye, hogy a világ majdnem minden művészeti ágát egyesíti, így nem csak történeti, hanem zenei és látványbéli élményt is képes nyújtani. Ez nem "készen kapás", egy Munkácsyra sem mondjuk, hogy készen kapjuk a képet, nem kell odaképzelni semmit, mert túl részletes, és egy színdarabra sem, hogy bezzeg azokat a szép tájleíró részeket kihagyták. Más kérdés, hogy szintén kevés rendező igazi nagy művész, és nem aknázzák ki a lehetőségeket, hogy pluszt is adjanak az animéhez, ami miatt nem egyszerű feldolgozás lesz. Biztosan éreztetek már olyat, mikor animét vagy filmet néztetek, hogy ez ennél tökéletesebb nem is lehetne, hogy a zene, a kép és a történet a lehető legteljesebb összhangban van - erre csak a film képes. Függetlenül attól, hogy eredeti forgatókönyv vagy X-edik adaptáció. Ilyenkor a fenét sem érdekli, milyen mozzanatot, és milyen karaktert hagytak ki, mert ilyenkor csak sallangot vágtak le. (Félreértés ne essék, ami egy filmben fölösleges sallang, az írásban nem feltétlen.) Pl. ha volna regény A jó, a rossz és a csúf c. filmből, egy "Keselyű tekintete hidegen figyelte a másik minden apró mozdulatát" nem helyettesítheti Clint Eastwood szuperközeli beállítással fölvett szempárját és Morricone zenéjét. Ha ez képregény lenne, akor a szuperközeli megvolna, de Morricone zenéje nem, értitek. A jó beállítás ugyanúgy képek és kombinációk árját indítja el a műélvezőben, akár egy regény vagy adott esetben képregény.
Egyik sem zárja ki a másikat. Aki regényt olvas, megnézheti a filmadaptációt is, sőt, úgy lesz teljes. (Bár én inkább fordítva szoktam, mert kiábrándító, mikor elképzelek egy szereplőt valahogy, és a filmben meg egészen más karaktert képzeltek el neki. Ráadásul a film után a könyvben még vannak újdonságok.) Azon kívül sok olyan mű van, ahogy a rendező és az író-forgatókönyvíró egy és ugyanaz a személy, fel sem merülhet tehát, hogy úgy kellene megrendeznie a filmet, ahogyan látni sem akarná.
Ui.: hogy eleddig nem igazán születtek jó élőszereplős filmadaptációk, nem azt jelenti, hogy nem is fognak. Amíg pl. a játékokhoz is ilyen Uwe Boll forma emberek nyúlnak, ott is ez lesz a helyzet, hogy a játékok saját 3D-s cinematicjai jobbak. Ha regényből születhet jó feldolgozás - márpedig születik -, akkor mangából is tud. Lehet, hogy egészen át kell értelmezni, vagy csak az alapötletet megtartani, de a film egy egész külön művészeti ág. A végeredmény élvezhetősége önmagában, lehetőleg előzményektől függetlenül megállapítandó.
[ Szerkesztve ]
-
Crystalheart
senior tag
Nem ezen múlik, egyszerűen jobban szereted azt a fajta művészetet és kész. Pl. én kifejezetten nem szeretem az avantgard nagy részét a festészetben, más meg azt tartja a művészet csúcsának, holott lehetetlenség rangsorolni a dolog szubjektív volta miatt.
Azon kívül a mai filmek sokat segítenek abban is, hogy egy regényt jól tudjunk elképzelni. Régen, amikor az embereknek a külvilágról tényleg csak a betűk adtak némi képet, sokkal nehezebb lehetett. Ma már tudhatom, milyen volt a francia katonai egyenruha a 19. század második felében, milyen zenéket hallgattak és milyen épületek épültek, művészettörténeti tanulmányok nélkül is, egyszerűen a sok filmből, ami abban a korszakban játszódik. Száz évvel ezelőtt egészen más lehetett elolvasni egy Émile Zola könyvet úgy, hogy mindezekről csak ottani tartózkodás esetén lehetett fogalma az embernek. Az eseményeket is valósághűbben képzelték el, kevésbé filmszerűen, mint a maiak. A mai íróknak épp ezért van lehetőségük eleve filmszerűen írni, mert számolhatnak az olvasók efféle viszonyulásával, ráadásul tudják is, mi az a filmszerűség.
-
Crystalheart
senior tag
válasz Totheground #11977 üzenetére
A filmszerűség ezt nem zárja ki. Épp csak arra tértem ki - és direkt offban -, hogy egy régi és egy 21. századi, fejlett világ béli olvasó mindenképpen máshogy képzeli el az olvasottakat, ez független attól, hogy mennyire jó vagy rossz az adott könyv. Ma már egyszerűen nincs igény sok olyan elemre, ami régen mindenképp kellett. Ez nem a regényírás degradációja, csak stílusalakulás.
A mai emberek jó része hozzászokott a tökéletes és stagnálásmentes drámai ívhez, ami a filmek nagyját jellemzi. Sokakat kizökkent pl. egy 90 oldalas kitekintés, vagy eltántorít egy 20 oldalas tájleírás, ami régen elengedhetetlen volt, hiszen - sarkos példával - nem lehetett elegendő leírni, hogy " csodálatos Eiffel-torony", még szinte útikönyvet is kellett hozzá mellékelni, hogy az olvasó tudja, miről van szó. Televízió nem lévén különös élvezetet nyújtott az olvasónak a Vaskapu részletezése az Arany ember elején.
-
Crystalheart
senior tag
válasz Totheground #11980 üzenetére
Én nem tudnék top3-at összeállítani. Se filmben, se könyvben, se animében. "Imádtam", amikor az SZFE felvételin megkérdezték, melyik a kedvenc filmem...
Új hozzászólás Aktív témák
● a spoiler formázás a topikban elérhető
- Xbox Series X|S
- (nem csak) AMD FX / Ryzen tulajok OFF topikja
- Parfüm topik
- Megérkezett a Google Pixel 7 és 7 Pro
- World of Warships
- Még több AI-t hozna a Windowsba a Microsoft
- Konzolokról KULTURÁLT módon
- Futás, futópályák
- Bugfix van, magyarázat nincs az iOS-ben újra feltűnő, korábban törölt fotókra
- Milyen CPU léghűtést vegyek?
- További aktív témák...
- Lenovo ThinkStation 30 PC (Intel Xeon E5-1650 V2 12X3500Mhz, 32GB DDR3, 256GB SSD+1TB HDD, 2GB VGA)
- DELL Precision T5600 PC (2 db Xeon E5-2630 24X2800 Mhz, 64GB DDR3, Quadro K1200 4GB VGA, 256GB SSD)
- HP GAMER PC/XEON E3-1245 V5 8X3,9Ghz,16GB DDR4, Nvidia Geforce GTX1660Super 6GB,512GB SSD+500GB HDD
- DELL Latitude 14 Rugged 5414 6. gen. I5 laptop (4X2400 Mhz, 8 GB DDR4, 256 GB M.2 SSD, WIN10)
- Xbox Series S játékkonzol /Szép állapot/Garancia/Beszámítás/
- Media Vision Jazz16 hangkártya
- i5-4590 / i5-4570 / i3-4170 / i3-4160 LGA1150 CPU + 1 év Garancia + Számla!
- Eladó új, bontatlan Lenovo IdeaPad Gaming 3-15IHU6 - Type 82K1
- ASUS Vivobook Pro 15 (ezüst) Garanciás
- Dell Latitude 7390 i5-8350U / 8 GB DDR4 / 256 GB NVMe / 13.3" Full HD IPS / Win 11 + Top ár!
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest