Új hozzászólás Aktív témák
-
#47451
Soká
senior tag
SchumiBácsi
#47450
Soká
senior tag
válasz
SchumiBácsi
#47450
üzenetére
"Nincs ebben semmi bonyolult."
Neked nincs, mert Te ezen pörögsz.
De nekem a kb. 30 hozzászólásodból például még mindig nem tiszta, hogy egyáltalán mi a csudát akarsz csinálni? Nem utcát és házszámot kérek vagy a megrendelő nevét, csak annyit, hogy mi a francot is jelent a Te szóhasználatodban például a "legutóbbi építmény"?
Biztosan figyelmetlenül olvastam, de nekem még az sem tiszta, hogy saját műhelyben dolgoznál vagy terepen?Szerintem Pacman már leírta elég egyértelműen, hogy mire lenne szükséged, de lehet, hogy mást szeretnél hallani...
-
#47463
Soká
senior tag
SchumiBácsi
#47452
Soká
senior tag
válasz
SchumiBácsi
#47452
üzenetére
Oké, köszönöm, így azért már érthetőbb a dolog. Én azt hittem, hogy valami nagyobb, belsőépítészeti munkát akarsz csinálni, ahol a helyszínen kell szabni-varrni a táblákból.
Nem akarlak meggyőzni, csak mondom, hogy ha a saját környezeted építése-szépítése a cél, akkor azért a fában történő gondolkodás sok tekintetben jobb lenne. Persze, fával dolgozni, nem feltétlenül tiszta és száraz érzés, ismerni kell a fát, a technológiákat, a lehetőségeket, a bútorlap jóval csekélyebb szakmai jártasságot igényel, elsősorban azt kell megtanulni, hogy az éleket miként kezelje és zárja jól az ember, a többi már megy "magától". Minden esetre, a gépek, amiket vettél, azok alkalmasak a fával történő munkára. Sőt, inkább arra valók mint bútorlapra.
Szerintem menet közben sokat fog még változni az elképzelésed ezekről a munkákról.Hangdoboz érdekes téma. Én is csináltam magamnak.
-
Soká
senior tag
válasz
hdcsaba87
#47461
üzenetére
"Igen használt, esetleg az adás-vételnél mi az amire érdemes figyelni?"
Nehéz kérdés. Ha nem olyan gépet veszel, amit egyébként már ismersz és használtál, akkor jó eséllyel cask otthon és utólag fogsz rájönni a szempontokra.
Általánosságban én is csak azt tudom mondani, hogy a gép állapota (mennyire van kinézetre lelakva) sokat számít. Mert van aki tud vigyázni a gépére és van aki üti-vágja, mondván azért van a gép, hogy dolgozzon. Aki kíméletes a gépéhez, ő nagyobb valószínűséggel nem is akarja eladni. Ha "szakitól" veszel gépet, akkor az valószínűleg meghajtott gép lesz, ugyanakkor van arra is példa, hogy egy műhely megvesz egy gépet, aztán menet közben rájönnek, hogy arra nekik nincs is szükségük és eladják. Ezek szerencsés esetek. A legjobb persze az, ha egy hobbista megvesz valamit, de később rájön, hogy mégis inkább a horgászat érdekli
Lappanganak gépek otthonokban, szinte használatlan állapotban. (nekem is van 1-2 gépem, amit megvettem, hogy majd egyszer... aztán még sosem került rá a sor...) -
Soká
senior tag
válasz
hdcsaba87
#47472
üzenetére
Miután ők jobban élnek mint mi, valószínűleg hamarabb cserélik az iparosok a gépeiket, nem facsarják ki belőle a szuszt. Idehaza valaki akkor ad el gépet, ha már a nyaka véres (a gépnek) vagy esetleg bebukott a vállalkozásába. És a kisebbséghez tartozik az, aki azért cserél újabbra, jobbra mert megengedheti magának azt, hogy mindig mindenből a legújabbja legyen.
Persze, az is lehet, hogy bizalmatlan vagyok vagy borúsabban látom a világot. Az a kevés gép, amit én használtan vettem, az egyik sem volt rossz vétel, igaz, én eleve csak olyat néztem meg, ami gyakorlatilag vadiúj állapotúnak nézett ki. -
#47481
Soká
senior tag
Irmscher 353
#47478
Soká
senior tag
válasz
Irmscher 353
#47478
üzenetére
Kérdés, hogy teljesen outsider vagy-e, illetve, hogy vannak-e megfelelő eszközeid a munkálathoz?
A fóliát én is leszedném a helyedben, egyszerűen azért, mert a sima faipari ragasztó ahhoz nem ragadna, ha pedig valami olyan ragasztót használnál, ami a fóliát is megfogja, azzal valószínűleg nehéz és körülményes lenne dolgozni.
Bennem felmerül kérdésként, hogy nem felelne meg neked valamilyen öntapadós fólia?
Illetve a legegyszerűbb megoldás az lenne, ha a sarkokat kijavítanád valamilyen glettel és utána lefestenéd vagy lefestetnéd megfelelő műhelyben, megfelelő festékkel. Sok hangdoboz fényes fekete "zongoralakk" felületű.Ha nem nagy a doboz, szóba jöhet még furnér helyett a svartninak nevezett vastagabb falemez, vagy egyszerűen egy rétegelt lemez, akár még úgy is, hogy 45fokban illeszted az oldalakat.
Persze, ez mind szerszám és jártasságfüggő. No, meg hogy mennyi időt és pénzt szánsz rá... -
#47483
Soká
senior tag
Irmscher 353
#47482
Soká
senior tag
válasz
Irmscher 353
#47482
üzenetére
Oké, csak arra voltam kíváncsi, hogy tényleg és csakis emiatt a két dobozka miatt jutott eszedbe furnérozni vagy csináltál már hasonlót. De akkor ezek szerint nem idegen teljesen tőled a dolog.
Segíteni nem nagyon tudok, furnérozni életemben egyszer furnéroztam, bár az éppen egy hangdoboz volt, ám az éleken tömörfával...
Feltételezem, hogy a dobozod egy totál szabályos kubus, mindenféle lekerekítések és ívek nélkül. Mondjuk, mint ez.
Szerintem két lehetőséged van: vagy kideríted, hogy a fóliára milyen ragasztóval lehet ragasztani vagy nekiesel és leszeded azt a fóliát. Utóbbi esetben megfelel egy sima faipari ragasztó, előbbi esetben vagy valami pu ragasztó vagy esetleg kontaktragasztó. Utóbbi akár még jó is lehet neked mert nem kell szorítózni, de ebben megint nem vagyok otthon.
Az biztos, hogy jól kell előkészíteni a felületet, mert a furnér vékony, ha sokat csiszolgatod, átlyukad. Szóval észnél kell lenni. A sérüléseket javítsd ki glettel, csiszold szépen síkba. Az élek lesznek a legkritikusabbak a furnérozásnál. Meg a használat során is. Én ezért nem szeretem a simán, az éléig furnérozott dolgokat.Ha szépen rendbe hozod a nyers dobozt, lekerekíted kicsit az éleket és lefesteted egy profival, az a legbiztosabb megoldás. például
De nem akarlak lebeszélni a furnérozásról. -
#47484
Soká
senior tag
Irmscher 353
#47482
Soká
senior tag
válasz
Irmscher 353
#47482
üzenetére
-
#47489
Soká
senior tag
Irmscher 353
#47486
Soká
senior tag
válasz
Irmscher 353
#47486
üzenetére
Hát, ha már megvetted a ragasztót, akkor azt használd, de én, éppen a neked linkelt videó alapján biztos, hogy magamnak legközelebb kontaktragasztóval csinálnám és nem ezzel a 2d-s faragasztóval. De nincsenek nagy felületeid, ezt meg fogod tudni oldani így is.
-
#47521
Soká
senior tag
SchumiBácsi
#47520
Soká
senior tag
válasz
SchumiBácsi
#47520
üzenetére
A hasítóéket vedd le a vágás erejéig, de utána egy kézi szerszámmal csináld meg a hasítóék helyét is. (vagy a géppel úgy, hogy kiemeled és előrébb húzod az inzertet és rögzíted ideiglenesen.
Néha nem baj ha néven nevezed a "gyerekeket" mert én már nem emlékszem, hogy végül milyen merülőt vettél... -
#47524
Soká
senior tag
SchumiBácsi
#47522
Soká
senior tag
válasz
SchumiBácsi
#47522
üzenetére
"de a kivágást dremellel oldom meg"
Szerintem Te szereted szívatni magadat
Jó, tudom, ha az embernek nincsen rutinja, akkor némi kreativitást színlelve, előszeretettel bonyolít meg mindent. -
Soká
senior tag
válasz
nullpoint
#47530
üzenetére
Tudod, az az aranyos, hogy van egy 60éve működő - és sokakkal ellentétben - a kínai piaccal még mindig dacoló európai gyártó, akinek a szerszámaira általában áhítoznak a hazai kisiparosok és akkor jön őfelsége első nullpoint (nomen est omen...) és megmondja a frankót.
Mondd, téged melyik konkurencia szalajtott? Gondolom az OBI. Bocs, hogy viccelek veled, de tudod, beesel ide, az sem derül ki, hogy kinek intézted a mondókád és egy hanyag bekezdéssel nullára leírod a Feldert - szerinted ez így hiteles?
Még ha azt mondanád, hogy baromi jó forgácsoló gépeket készítenek, de ha javasolhatom, ezt és ezt az élzárójukat hagyjátok ki (a hatféléből), mert nem igazán szerencsés konstrukció, ennyi pénzért jobb ez és ez, akkor oké, azt mondom, ez hihetően hangzik. De az, hogy inkompetens az egész cég? Talán a magyar forgalmazó, vagy a magyar szerviz, vagy legalábbis az a Pista gyerek, aki nálatok bénázott a javítással.Ha kritizálsz valamit, akkor ne a jelzőkkel dobálózz hanem légy konkrét és tárgyilagos. Amit leírtál az arra jó, hogy a bíróságon magyarázkodj hitelrontás (jó hírnév megsértése) miatt.
-
Soká
senior tag
válasz
nullpoint
#47534
üzenetére
Én tényleg okoska vagyok.
De azért remélem, megértetted a mondandómnak azt a részét is, hogy érdemes a jelzőkkel mértékletesen bánni és több érdemi információt csepegtetni, hogy a másik számára hitelesebb és érthetőbb legyen amiről beszélsz.
Mert azt már tudjuk, hogy van tapasztalatod, hogy kellően utálod a felder gépeit és még inkább a szervizét, de például én még mindig nem nagyon értem, hogy mi is a baj a gépeivel? Oké, nem kell most részletezned mert biztosan bonyolult, de tudod én már találkoztam olyannal, hogy valaki rettenetesen szidott egy márkát, hogy milyen szar a körfűrészük, aztán csak a fotóról derült ki, hogy fordítva van benne a fűrészlap. Ez nyilván egy műkedvelő volt, mielőtt magadra veszed.
De profi üzemben is láttam már olyan szakit, aki erőből akart megoldani egy problémát ész helyett.Ezzel együtt, ha ilyen tapasztalataid vannak az elgondolkodtató.
Ebben a topikban kevésbé a nagyüzemi alkalmazottak írogatnak, szóval itt legfeljebb 1-2 Hammer géppel kapcsolatban akad tapasztalat és hát én idáig rosszat nem nagyon hallottam ezekről a gépekről. Nem is nagyon tudom, hogyan lennének képesek piacon maradni, ha a gépeik olyan rosszak lennének, mint amilyennek lefestetted őket.
A szerviz működését illetően viszont nincsenek kétségeim. Az én tapasztalatom szerint az emberekkel több a baj mint a gépekkel.Az viszont inkább érdekelne, hogy egy ilyen nagyobb cégnél dolgozva tipikusan milyen feladatok adódnak? Elsősorban bútorlap vagy akad famunka is? Változatos vagy nyomni kell a nagy darabszámot?
[ Szerkesztve ]
-
Soká
senior tag
válasz
Grizzlu
#47537
üzenetére
"Megerik a sok tizezres penzuket?"
Ez nem a kütyün múlik, hanem a felhasználón. Ennél olcsóbban nem nagyon kapsz ilyen eszközt, tehát vagy kézzel csinálod meg a munkát vagy egy ilyennel. (vagy egy sokszázezres célgéppel)
A kézzel készített fecskefark csapolásnak annyi előnye van, hogy cifrázni tudod, különböző anyagvastagságokhoz is jól tudsz alkalmazkodni. A sablon sokkal "fafejűbb", vannak bizonyos optimális méretek, amihez érdemes igazodni. Azon belül viszont szép és pontos munkát lehet végezni velük. Persze, általában nem atombiztos konstrukciók ezek, az én unimaxos darabomat nem nevezném ipari gyártmánynak de odafigyeléssel korrekt eredmény érhető el. Ha nem kell a fecskefark, akkor spéci tolóasztallal a körfűrészen gyorsabb eredmény érhető el.
-
-
#47575
Soká
senior tag
SchumiBácsi
#47574
Soká
senior tag
válasz
SchumiBácsi
#47574
üzenetére
Te ugye elméleti matematikus vagy? De legalábbis biokémikus, aki egyedül maradt otthon és főzni próbál a négyjegyű függvénytáblázatból.
Azt javasolnám, hogy ha a munkavédelmen túl vagy (mert az tényleg fontos), akkor fejezd be az elméleti asztaloskodást és a gépeddel készíts végre egy sámlit vagy nem tudom mit. Ha azzal készen vagy, akkor gondolkozz el, hogy még mindig a lapszabász lap megvétele a legégetőbb feladatod.
Nem vagyok egy autós ember, de kb. ahhoz hasonlít a dolog, mintha megvettél volna egy Daciat, ami ott áll a garázsban 0 km-rel és Te a Pirelli versenygumi katalógusát lapozod elmélyülten. -
#47592
Soká
senior tag
SchumiBácsi
#47590
Soká
senior tag
válasz
SchumiBácsi
#47590
üzenetére
"Lehet hogy túl van gondolva megint, de nem fogok a gyári koronggal se kísérletezni se tönkretenni egy esetleg nem neki való anyaggal - nincs kedvem hozzá."
Használnod kellene a gépet, mert ez az elméleti hozzáállás - bármennyire előrelátó, gondos és alapos akar lenni - csak bevisz az erdőbe. A géphez adott körfűrészlapot nem fogod tönkretenni. Pont fordítva van, esetleg a munkadarabot teszed vele "tönkre", ha nem vág jól a fűrészlap. Te csak azzal teheted tönkre a meglévő lapot, ha téglát, vasat tolsz neki. A mesterséges anyagok, laminátumok pedig gyorsabban fogyasztják a kés élét, ezt tudomásul kell venni.
Tényleg hidd el, az a legjobb ha vágsz a géppel és saját gyakorlati tapasztalatot szerzel, nem könyvből összeszemezgetett vélt kétségeket próbálsz kivédeni azzal, hogy mindenből a legideálisabbat keresgéled. Vágj vele és utána nézd meg a vágás nyomát. Rögtön látni fogod, hogy mi az eredmény és Te magad fogod eldönteni, hogy annál kell-e jobb neked vagy sem.Amatőr fotósoknál látom, hogy olvassák a szakirodalmat és a végén rájönnek, hogy nekik csak a legdrágább kütyü felelne meg, miközben tök mindegy, hogy milyen géppel fotóznak, mert valójában fotografálni nem tudnak, de abban reménykednek, hogy ha műszakilag perfekt a cuccuk, akkor a kép is jó lesz.
Bízz a saját szemedben, ne arra építs, hogy ha a legdrágábbat vettem meg, akkor az csak jó lehet, legalábbis nem én vagyok a hibás ha valami nem jó.Azt érezned kell, hogy egy nagyüzemben, ahol naponta 100 táblát dolgoznak fel, esetleg számít, hogy a jobb lappal 105-öt képesek elvágni, de hidd el, nálad az is szuper jó lesz ha 50 megy. Mások a mércék üzemi körülmények között és más egy kis műhelyben. Nekik fontos, hogy a vágáskép mondjuk olyan legyen, ami után nem kell külön ember arra, hogy húzzon kettőt a csiszolóvászonnal, de nálad ez nem gond, mert eleve nem fogod tudni századmm-s tűréssel tolni a lapot egy kicsinyke asztalon.
Van faanyagod otthon? Van hulladék bútorlapod? Azokat kellene vagdosni és megnézni az eredményt.
-
#47596
Soká
senior tag
pacman_123
#47594
Soká
senior tag
válasz
pacman_123
#47594
üzenetére
Pacman, ezeknek a kissé hiábavaló győzködéseknek azért van annyi haszna, hogy az ember felelevenítse a tanultakat. Én is ugyanazt gondoltam magamban a hasítóékkel kapcsolatban mint Te, de alapos akartam lenni, ezért utánaolvastam még tegnap este és engem is meglepett, hogy az asztalosipari könyvekben bizony a hasítóéket a vágásnyomnál vastagabbnak adják meg. Ami ha belegondolok, szerintem is kicsit hülyeség, de ugyanakkor belátom, hogy elméletben valóban legalább vágásnyom szélességűnek kell(ene) lennie az éknek, hogy a hátsó fogak ne rágjanak bele az anyagba. A gyakorlatban szerintem az ék inkább vékonyabb szokott lenni a fogaknál, legalábbis az nekem furcsa, hogy tolom az anyagot és az beleütközik az ékbe, majd végig úgy kell tolnom, hogy az ék "elnyomja" (persze csak kicsit) a munkadarabot.
Persze, ha az ék tényleg vastagabb mint a vágásnyom, akkor a stellert is valóban hátrafelé nyílónak kell beállítani, hiszen az ék nyomja szét az anyagot. Az én iparinak cseppet sem nevezhető praxisomban a steller lehetőség szerint párhuzamosan áll a lappal mert így tudom biztosítani a legpontosabb vágást. Azok az asztalosok, akik nem foglalkoznak tizedmm-kel, azok persze nyitják a stellert mert úgy biztosan nem rúg vissza az anyag. Pont párhuzamban lenni az ugye macera, szóval inkább nyíljon...
De ma az lesz az első dolgom, hogy megmérem az ék vastagságát és ha kell némi szigetelőszalaggal felvastagítom, aztán meglátom, javult-e a vágáskép?De azt se bánnám, ha SchumiBácsi is megmérné a gyári lapját és az éket, aztán elmondaná, hogy mit tapasztalt.
http://kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/11_2273_014_101030.pdf
[ Szerkesztve ]
-
#47607
Soká
senior tag
pacman_123
#47604
Soká
senior tag
válasz
pacman_123
#47604
üzenetére
No, én mértem egyet. Kettőt. Az asztali körfűrésznél a hasítóék mindenütt 2,3mm ez rá is van "gravírozva". A lap meg 2,6-2,8-at vág. A frissen vett merülőnél 1,8 a hasítóék 2,3 körüli a lap.
Magyarul ezek nem a szakirodalmat követik.Egyébiránt ezt a + 0,2mm-t oldalanként már csak azért sem kell komolyan venni, mert a hasítóék csak elméletben olyan pontos és stabil, hogy kijöjjön ez az érték. Ha az ember egy párhuzamos steller mellett vág, akkor az lazán el fogja nyomni az éket a szabadabb oldal felé.
-
Soká
senior tag
"Az ék minden esetben vékonyabb a vágási résnél, különben neki megy az anyag,"
Oké, én megértem, hogy Te is a tapasztalatod alapján ezt írod, de ha nézted, mit ír a szakirodalom, akkor ott bizony +2-2 tizedmm-rel vastagabb az ék. Ezt írja a szakirodalom.
Persze, én feloldom a dolgot annyival, hogy nincs ennek akkora jelentősége a gyakorlatban, hogy kötelező lenne betartani a leírtakat, de nekem most annyiból hasznos volt ez a dolog, hogy legalább tudom, mit mond a nagykönyv (és mi a gyakorlat...)
De lenne egy kérdésem: miután én gyakorlatilag nem vágok forgácslapot, mi a tapasztalat, ez az anyag is képes vetemedni? Tehát például összezárni?
-
Soká
senior tag
válasz
nullpoint
#47591
üzenetére
Csak azért nullpoint hozzászólására reagálok mert végül is ő dobta be a közösbe a hasítóék vastagságának kérdését.
A teljesség igénye nélkül szeretném összegezni a dolgokat.
Ahogyan én látom, ez egy olyan téma ahol tetten érhető az, hogy a magyar tankönyvgyártásban átadódnak bizonyos (vélt) szabályok. Tehát amikor nullpoint elmondja, hogy milyen vastagságúnak kell lennie a hasítóéknek, akkor - tulajdonképpen helyesen - felmondja azt a leckét, amit annak idején megtanulhatott. Mert a magyar tankönyvekben valószínűleg mindegyikben ez található. Megérdemelne egy nyomozást, hogy vajon mikor és ki írta le először azt magyar nyelven, hogy a hasítóék vastagabb legyen mint maga a vágásnyom, de tekintetbe véve azt, hogy angol nyelvű szakirodalomban ilyennel nem nagyon találkozni (nekem nem sikerült) ebből arra következtetek, hogy ez vagy egy téves megállapítás eredménye vagy egyszerűen egy elavultnak tekinthető megközelítésé, amiben az elgondolás velejét az ad(hat)ta, hogy ha az ék kicsivel (0,2-0,5mm) vastagabb mint a vágás szélessége, akkor biztos, hogy nem csapódhat vissza az anyag (ami a legfontosabb) és még az is biztos, hogy az esetleg (és jó eséllyel) kóválygó fűrészlap sem kóstol bele az anyagunkba. Az, hogy esetleg az ék megfogja kicsit az anyagot? - hát Istenem, úgyis nyomni kell azt a munkadarabot, főleg ha életlen kicsit a fűrészlap, meg sem fog kottyanni az a kis plusz erőfeszítés. És az sem gond, hogy az ék kicsit szétnyomja a vágandó anyagot, hiszen mi rátartással dolgozunk, a steller eleve kifelé áll és nem párhuzamosan...
Amikor ezeket az adatokat elhintették a magyar tankönyvekben, akkor szerintem még a keményfémlapkás fűrészlapok sem voltak ismertek, az egészet a hajtogatott élű HSS lapokra találták ki.
Itt van példaként a neten fellelhető Sydorko György nevével fémjelzett kiadvány 2008-ból, ami akkor kormánytámogatással készült, de őszintén szólva felettébb hiányos szakirodalmi forrásmegjelöléssel és ha valaki nekem azt mondja, hogy ez az ábra a 2000-es években készült, akkor lombfűrésszel vágok ki neki egy új hasítóéket:
Ezzel szemben az angol nyelvű irodalomban jellemzően a vágásrésnél nem vastagabb hasítóékekről esik szó. Persze, biztosan van ezeregy könyv, ami a neten nem elérhető, de én úgy gondolom, hogy mondjuk a brit Egészségügyii és Munkavédelmi Hatóság kiadványa nagy valószínűség szerint nem tartalmaz óriási tévedéseket. Ott pedig ez az ábra szerepel:
És még egyszer az idézett Felder is:
De ezen kívül akad egy csomó egyéb is, például a hitelesnek ugyan nehezen tekinthető barkácsgépek is jellemzően ugyanabból a forrásból dolgozva ajánlják nagyjából ugyanazt.
A lényeg egyébként a következő szerintem: a hasítóéknek egyértelműen vastagabbnak kell lennie mint maga a körfűrészlap teste, hiszen az ha hátul a fogak belekapnak az anyagba, attól csak a vágásképünk lesz csúnyább, a fog utat talál magának a munkadarabban, ha kell, viszont ha a lap maga szorul meg, ott már olyan súrlódások lépnek fel, ami létrehozza a munkadarab visszavágását.
A vágásrésnél vastagabb hasítóék egyfajta biztonságiutas megoldás, ami ugyan nem segíti a pontos, mérethelyes és könnyű vágást, de amíg nem akad el benne a munkadarab, amíg nem nehezíti meg túlzottan az előtolást, addig véd minket és védi a munkadarabot.
Szóval, véleményem szerint a lényeg, hogy a hasítóékünk vastagabb legyen mint a fűrészlap és max. 0,4mm-rel legyen vastagabb mint a vágásnyom. Aki ezt betartja, nagy hibát nem követ el.Én magam számára azt tekintem követendőnek, ha a hasítóék közelít a vágásnyom szélességéhez.
Persze, ez az elmélet, a gyakorlatban pedig cseppet sem mellékes, hogy keményfát, puhafát, vékonyat vagy 3colosat akar vágni az ember.[ Szerkesztve ]
-
-
Soká
senior tag
válasz
kavalkád
#47637
üzenetére
Szerintem ezt sem lehet ilyen egyszerűen elintézni.
A Scheppach azért nem csak azt a barkács kategóriát jelenti, amit mi itthon ismerünk.
Tessék megnézni, hogy mondjuk a Makita hányféle szalagfűrészt kínál és mondjuk a Scheppach.
nem hiszem, hogy ilyen kínálatuk lenne hosszú ideje ha szóba sem jöhetnének. A kérdés mondjuk az lenne, hogy a Scheppach BASA3 például versenyben van-e a Makitával? Kép alapján nem tudnám megállapítani, legfeljebb hangzásra szimpatikusabb a Makita De ez a video engem nem rettentene el a Scheppachtól.
Amikor Németországban volt egy barátom és volt szó arról, hogy hozzon egy gépet, akkor volt egy ex-asztalos kollégája, aki német létére nagyon Scheppach-párti volt.[ Szerkesztve ]
-
Soká
senior tag
" Beleütközik és megáll az anyag ez biztos."
Anélkül, hogy valaha kísérleteztem volna ezzel, az anyag fajtája mérete is befolyásolja ezt. Induljunk ki abból, hogy a hasítóék, mint az sok rajzon látható is, valóban ék alakkal kezdődik, szóval olyan gond nincs, hogy a munkaanyag tompán nekiütközik. Az meg, hogy szorul az éken az anyag, az akkor is megtörténik ugyebár ha az anyag valóban vetemedik és szeretne rászorulni az ékre. Szóval, én a magyar szakkönyvíró szakiknak elhiszem, hogy elmegy a plusz 0,2-0,2mm-es mérettel is a dolog, de ez kb. olyan túlbiztosítás, mint ahogy minden fűrészgépben az inzert mélyebben van, nem mernek a szintbehozással bűvészkedni.
-
Soká
senior tag
válasz
Grizzlu
#47642
üzenetére
Akinek van hasonló kategóriájú szalagfűrésze (nekem csak kis barkács van) szerintem ezen videó alapján össze tudja hasonlítani a sajátjával. Itt meg az látszik jól, hogy max. terhelésnél hogyan viselkedik.
(mindez nyomokban sem tartalmaz rábeszélést, a Makita olcsóbb mint ez a Scheppach)
-
Soká
senior tag
Közöttünk ebben nincs érdemi vita mert én is úgy gondolom, hogy helytelen vagy nem szerencsés a magyar szakkönyvek "direktívája" erről a pluszos hasítóékről. És persze, hogy nem tesz jót a bútorlap élének ha feszegetjük, még ha emiatt szerencsés esetben nem is lesz kuka a munkadarab.
-
Soká
senior tag
válasz
nullpoint
#47649
üzenetére
Kedves nullpont,
az, ha hangosabban vered a billentyűzetet, az még nem jelenti azt, hogy az érveidet otthon kellene hagyni.
Nem akarlak elkeseríteni, de az, hogy te több köbméter fát dolgoztál fel mint én, az önmagában még nem szakmai érv. Én például húsz éve képes vagyok ugyanazokat a helyesírási hibákat elkövetni.
Azt is mondhatnám, hogy lám, te húsz éve nyomod a szakmát, mégis egy laikustól kell megtudnod, hogy a világ fejlettebb részén egészen mást mondanak és írnak a szakirodalomban a hasítóékről, mint ami a magyar tankönyvekben található. Én linkeltem szöveget, rajzot, rajtad áll, hogy elgondolkodsz rajta vagy elintézed azzal, hogy mindenki hülye csak én vagyok okos.
De a legfontosabb az lenne, hogy érveket fogalmazz meg annak érdekében, hogy értsük, mit miért tartasz jónak vagy rossznak. Anélkül csak annyit tudunk megérteni a dologból, hogy neked valami valamiért nem tetszik. De hogy miért?Csak úgy mondom, és ezért tessék nem megsértődni, hogy egyfelől vannak az asztalos urak, akik nagy rutinnal végzik a begyakorolt dolgaikat, másfelől vannak a hobbisták, akik egyfelől gyakorlatlanok és híján vannak bizonyos asztalos ismereteknek, de azért a hobbisták között akad nem egy, aki különféle mérnök, informatikus, képzett szaki és másképpen néz rá a gépekre, azok működésére. Ráadásul a hobbista egy veszélyes állatfajta
, általában jobban tudja mit írnak a szakkönyvek mert olvasgatja is azokat intenzíven, nem úgy mint egy gyakorló asztalos, akinek már a kisujjában van a gyakorlat de jó esetben emlékszik arra amit hajdanán a fejébe vertek.A kérdéseidre válaszolva:
1. én még SOHA nem vettem le a hasítóéket mert tisztában vagyok a szerepével és még sosem csináltam olyan műveletet, ahol útban lett volna nekem. Ezért sem értem, miért hangoztatod a hasítóék fontosságát, ezt senki sem vonta kétségbe. Én jellemzően azt látom, hogy azokon a kókány kisipari gépeken nincs hasítóék, aminél lusták voltak azt is beleépíteni a gépbe. A gyári gépeken mindegyiken van, a magassága is állítható így általában nem zavarja az embereket. Tény, hogy nálam a hasítóék nem nyúlik túl magasságban a fűrészlap felé mert nútokat, fogazásokat gyakran vágok vele és ott zavarna. A hasítóékre felhelyezhető védő-elszívó akármit sem használom mert útban van nekem. Volt idáig három asztali körfűrészem (és két kézi) de soha egyiken sem volt a gyári hasítóék szélesebb mint a vágásnyom. Szerintem már ez is elég elgondolkoztató kellene, hogy legyen, vajon miért nem olyan hasítóékkel gyártják a gépeket, amit a magyar tankönyvek előírnak? A Te írásodból sem derül ki, hogy azon a gépen, amin dolgozol vajon mi a helyzet? Szinte biztos vagyok benne, hogy a ti gépeiteken sem vastagabb a hasítóék mint a vágásnyom, egyszerűen azért mert ahhoz eleve vastagabbat kellene beszerezni, legyártani és egy gyakorló asztalost idézve: "én még nem láttam olyan asztalost, aki sublerrel méregetné a hasítóék vastagságát" - és ez felettébb hihető.2. laminált forgácslapot jószerivel soha nem vágok, mert csak fából készítek tárgyakat (megengedhetem magamnak ezt a luxust
)3. felhívtam a Kaesz Gyulát. Sajnos nem azzal beszéltem, akivel szerettem volna, kellőképpen pongyolán fogalmazott mert a fűrészlap vastagságáról beszélt (és most legyek okos, hogy lapvastagságra gondolt, a fogak vastagságára vagy a vágásnyom vastagságára) de természetesen azt mondta amit a magyar tankönyvek tanítanak. Meglepődtem volna ha az ellenkezőjét hallom tőle. Amikor elmondtam neki, hogy az angol szakirodalomban teljesen mást tanítanak, akkor nem mondta azt, hogy tudna erről, de azt sem mondta, hogy ez érdekes, majd utánanéz. Az volt a válasza, hogy így szoktuk csinálni (és kész) Végül abban állapodtunk meg, hogy az a pár tizedmm-es túllógás természetesen nem akadályozza érdemben a munkát.
Én még arra is hajlandó vagyok, hogy bemenjek veled a Kaesz-be, feltéve ha van könyvtára és a könyvtárban akad angol nyelvű szakirodalom is. És az ottani szakikban van annyi rugalmasság, hogy esetleg elgondolkodjanak azon, vajon jól tudtuk és jól tanítottuk-e évtizedeken át ezt az apróságot. Mert azért ne feledkezzünk meg arról, hogy tizedmm-ekről beszélgetünk miközben az asztalos szakmában hagyományosan használatos mérőeszközökkel ez a tartomány nem is igazán mérhető. Amikor a magyar tankönyvek íródtak, akkor még az asztalosoknak nem volt fűszerboltban vásárolt digitális tolómérőjük...4. Én nem hiszem, hogy lehülyéztem volna a tankönyvírókat, főleg nem általában, egyszerűen csak megpróbáltam rávilágítani, hogy bizonyos információk hogyan rögzülnek és adódnak át anélkül, hogy az szemet szúrna valakinek. (csak laikusoknak, akik figyelmesen olvasnak...) Azért mert ez az információ pontatlan, attól még a könyv többi része nem hülyeség. Kár ilyen irányba vinni a beszélgetést.
5. Én 35 éve kezdtem a saját szakmám tanulmányait. A mai napig tanulok és derül ki olyasmi, hogy a gyakorlatomnál van jobb. És főleg újabb. De ezt általában már nem az öregebbektől tanulom hanem a fiatalabbaktól. Nincs benne semmi szégyellnivaló. Az már inkább ha ragaszkodom az "igazamhoz".
Közben az jutott eszembe, hogy ha lenne orosz ismerősöm, megkérdezném mi szerepel a szovjet tankönyvekben, mert elég életszerűnek gondolom, hogy onnan fúj a szél, az elvtársaktól vettük át az információkat és hát azt nem volt célszerű fenntartásokkal kezelni abban az időben
-
Soká
senior tag
Olyan nagyon nem érdemes paráznod.
Ha egyszer sikerülne egy korrekt összehasonlítást produkálni azzal, hogy mondjuk mit visz be egy ember a szervezetébe azzal, hogy "nyalakodik" és mit azzal, amit élelmiszer címszó alatt elfogyaszt, akkor szerintem kiderülne, hogy jelentéktelen az ügy. Arról nem beszélve, amit belélegzünk.Ezzel együtt, négy gyerek után, annyit mondhatok, hogy mire elkészíted a bútort, nagyjából leszokik a mindent megkóstolásról. Amíg benne van az ember nem érzi, milyen gyorsan változnak a problémák.
Hülyeséget egyébként én is csináltam, felújítottam az öcsém babaágyát és lepácoltam a bükkfa léceket sárgás páccal majd lelakkoztam vízbázisú lakkal, aztán volt olyan, hogy a kölyöknek sárga bajsza volt... De valószínűleg ezek nem olyan mennyiségek, amitől valakinek érdemben baja lehetne. Szerintem egy naponta elfogyasztott túrórudiban lévő állományjavító, bociszteroid, stb. léptékekkel nagyobb dózis nemkívánatos anyagot eredményez.
-
#47681
Soká
senior tag
Asgeloth88
#47679
Soká
senior tag
válasz
Asgeloth88
#47679
üzenetére
Azért egy asztali körfűrész összehasonlíthatatlanul sokoldalúbb mint egy gérvágó! Mondjuk 5:1-hez arányban.
-
Soká
senior tag
válasz
Gara1979
#47701
üzenetére
Ez azért így túl általános, lehetne írni egy tankönyvet. Ha az alapoktól kell elindulnod, akkor keresni kell egy szakipari könyvet és végigolvasni. 200oldal. És ha van konkrét kérdésed, akkor talán érkezik segítség.
Nagyon sokféle szerszám jöhet szóba ám.
https://woodandshop.com/which-hand-tools-do-you-need-for-traditional-woodworking/De azért jellemzően a barkácsolók nem kézi szerszámokban "utaznak" mert sokkal lassúbb a munka vele mint egy kis barkácsgéppel.
-
#47738
Soká
senior tag
SchumiBácsi
#47737
Soká
senior tag
válasz
SchumiBácsi
#47737
üzenetére
A régi bútorlapokon vastagabb volt a laminált fólia, szerintem az anyaga is tartósabb volt. Ráadásul elképzelhető, hogy idővel az anyag ridegebbé válik és nehezebb lesz szépen vágni. Esetleg már nem tapad úgy a hordozó anyaghoz... De nem valószínű, hogy ebből teherautónyi tételed van
-
Soká
senior tag
válasz
zonusz
#47828
üzenetére
Azért hiányzik ez a kategória mert ahhoz, hogy egy egyengető hatékony és használható legyen, ahhoz olyan fizikai méret kell (2méter)ami egyszerűen megkíván egy komoly géptestet. Ilyen paraméterek mellett pedig már értelmetlenné válik, hogy olyan keskeny legyen mint egy barkácsgép. Vagyis kell bele az anyag és így nem lehet spórolni vele. Persze, vannak barkács egyengető gépek de nem is lehet velük hatékonyan dolgozni.
-
Soká
senior tag
válasz
pali923
#48001
üzenetére
(szerk: véletlenül azt hittem, hogy a tiéd volt az utolsó hozzászólás mert kiléptetett a rendszer és olyankor fordítva jelennek meg a hozzászólások, tehát a későbbieket nem olvastam)
Tényleg nem vitatkozni akarok veled, szerintem azt felejtesz el amit akarsz, de a gondolatmeneted alapján a fát is el kellene felejteni mert sokkal jobb szintetikus anyagok is vannak.
Az akácot nagyjából felesleges lenolajozni és különben sem a lenolajtól feketedik, hanem önmagától. Az olajok fával történő kezelése talán évezredes tapasztalat. Nálunk a lenolaj az, ami jó és beszerezhető, természetesen lehet találni jó pénzért más anyagból préselt olajat is.
Az meg, hogy szintetikus úton mit bűvészkednek vele/bele, az egy másik történet. Nem mondom, hogy a tudomány nem találhat ki jókat, de kicsit olyan ez mint az anyatej helyett a tápszer.[ Szerkesztve ]
-
Soká
senior tag
válasz
lipido
#48054
üzenetére
Ilyen faék egyszerűségű tárggyal kapcsolatban a személyes tapasztalatokat mindig felülírja, hogy az adott darab derékszög-e vagy sem. Az árából és a márkanévből kiindulva azt tudom mondani, hogy illik pontosnak lennie. A jobb márkák annyival jobbak az olcsó kínainál, hogy VAN minőségellenőrzés.
Ahhoz egyébként, hogy egy derékszögről megállapítsd a pontosságát, szükséged van egy számodra etalonnak nevezhető másik derékszögre. Van ilyened?
Persze, ha dolgozol vele és pontosnak érzed, az is "etalon". A következő lehetséges utak vannak:
1. megbízol a márkában és megrendeled. Örülsz vagy elállsz tőle.
2. Elmész a boltba és személyesen összeméred az etalonoddal, esetleg a bolti többivel és látod, hogy egyformák-e vagy sem.
3. kockáztatsz egy olcsóvalMajdnem mindháromra tudnék jó és rossz példát mondani a saját tapasztalatomból. Az elállásra csak azért nem mert lusta voltam visszavinni a Lidlbe egy olyan vinklit, aminek az első darabja meglepően pontos volt, az ezen felbuzdulva vett második meg nagyon szar.
Egyébiránt a jelzett derékszög mégsem egy fémipari idomszer, szóval illik annyira pontosnak lennie mint amire használni fogod, ha az asztalos topikban érdeklődtél és nem a cnc-s szerszámkészítőben
-
Soká
senior tag
válasz
lipido
#48057
üzenetére
Minden attól függ, hogy milyen elvárásaid vannak a pontossággal kapcsolatban. Ha ezt meg tudod határozni számszerűen, akkor onnantól van értelme a diskurzusnak. A vinkli önmagában egy dolog, de mit ér, ha egy ácscerkával akarod átvinni a jelölést? - érted...
Ha fáról beszélünk, akkor szerintem nem kell ezt túlbonyolítani, tényleg fontosabb szempont az, hogy a csavar mit bír vagy mit nem. Én alapból azt mondom, hogy egy pontos vinklinek alapfeltétele az, hogy acélból legyen. Az alumíniumból nagyon szépen és pontosan lehet forgácsolni, de elég egyszer leejteni (igaz, ezt az acél sem szereti)
Szerintem, egy jól megválasztott faanyagból magának is készíthet az ember derékszöget a mindennapi jelölésekhez.
És érdemes különbséget tenni aközött, hogy a vinklit jelölésre használod vagy ellenőrzésre. Utóbbi legyen az igazán finom jószág és arra illik vigyázni.
Nálam Mitutoyo az "etalon" de jelöléshez hol egy lidlis alumíniumot, hol egy talpas lakatos derékszöget használok. De van kínai 45fokos, van fémipari szögmérőm, ezekkel állítom be a gépeket.Ha laposat is akarsz venni, akkor az ilyen kialakításút keresd, ezzel tudsz igazán pontosan ellenőrizni.
[ Szerkesztve ]
-
Soká
senior tag
válasz
MrChris
#48064
üzenetére
Teljesen életszerű amit írsz. Az idomszereket (amivel ellenőriz az ember) gondosan kell kezelni. Én egyszerűen azt szoktam mondani, hogy ha úgy mozgatod, hogy annak nincs hangja, akkor jó.
Van egy nagytudású megmondó-szaki a youtubon, akit fáj látni, ahogy csapkodja a mérőeszközöket. Közben pedig kiselőadást tart, hogy a 0,5-ös töltőceruza nem való asztalosműhelybe. Persze, az övébe biztosan nem. De azt talán mindenki el tudja dönteni magának, hogy mi való a kezébe és mi nem... -
Soká
senior tag
válasz
lipido
#48065
üzenetére
Talán úgy keresd, hogy élderékszög.
Ellenőrzésre való. Az ugye tiszta, hogy egy vinklit a legpontosabban úgy tudsz használni (ellenőrzésre) ha a fényrést figyeled?
Ehhez kell, hogy ne egy vastag felület illeszkedjen hanem csak egy él. Ugyanezzel jelölni nem szerencsés.
Én azért merek ilyesmit rendelni Kínából mert ez ugyebár fémipari eszköz. Egy jó szerszámkészítőnek lehet, hogy kifogása lenne vele szemben, de asztalos mértékkel mérve kellően pontos.
(én azt tapasztaltam, hogy nem is a pontosságával van baj, inkább csak esztétikailag lehet belekötni, hogy az élek, sarkok legömbölyítése trehány kicsit, esetleg durvább a síkköszörülés mint lehetne vagy éppen nem karcmentes a felülete mert egymásra pakolták a gyártás során.[ Szerkesztve ]
-
Soká
senior tag
válasz
MrChris
#48247
üzenetére
Kik állítják? A bolt ahol vetted vagy a Bosch cég? Kétlem, hogy az utóbbi. A bolt meg nem akar valószínűleg bajlódni veled.
Ez az én véleményem. Az, hogy a felsőmaró a megvezetésében "lötyög" az elég relatív fogalom. Valamennyire mindegyik gép lötyög. Minimális holtjátéka szükségszerű, hogy legyen, ezt kiküszöbölni csak nagyobb méretezés esetén lehetne. Nem lehetséges, hogy túlzó elvárásaid vannak? Ezt csak azért kérdezem, mert ha esetleg nincs gyakorlatod ebben, akkor gondolhatod úgy, hogy nulla elmozdulás lenne a jó. Azzal kellene összehasonlítanod, hogy miként lötyög mondjuk egy zöld Bosch az OBIban. Talán rájössz, hogy a kék nem is lötyög annyira.
De nem tudhatom, nem volt a kezemben ilyen gép. Csak az, hogy ez a kék Bosch gép szériahibás lenne, az elég húzós állítás. Nem részedről, hanem aki mondta neked.
Nyilván van a szürkezóna, amikor valami elfogadhatóan jó, de lehetne jobb is. Ez az, amiben különböznek egymástól az ipari gépek. Ez az, aminek még bele kell férnie a "pakliba". Itt találhatja meg az ügyes vásárló a jobb választást.
Kár, hogy nem csináltál egy videót a hibáról, hogy lássuk a dolog mértékét.
Attól félek, hogy veszel egy másik gépet és azzal is ugyanaz lesz a bajod. Aztán ha elkezded használni, akkor rájössz, hogy rögzítés után már egyáltalán nem okoz gondot.
De, bocs ha tapasztalatlanságot feltételezek rólad és nem erről van szó! Milyen felsőmaród volt előtte?Csak mostanság már hallottam rosszakat a kék Boschokról és nem tudom, hogy ez valós probléma-e vagy tévinformációk keringenek. Van annyi bizodalmam az ipari Boschhoz, hogy nehezen higgyem el a minőségrontásukat. Miután az iparnak gyártanak, ez hamar buktához vezet.
[ Szerkesztve ]
-
Soká
senior tag
válasz
MrChris
#48250
üzenetére
Őszintén szólva: a videód olyan nagyon nem segít abban, hogy értsem, mitől lötyög. Túl azon, hogy a rúd és a persely lötyögősebb a kelleténél. Sajnálom, hogy elment egy csomó időd vele, a kedvező árú vétel gyakorlatilag meghiúsult. Sajnos arra sem tudlak biztatni, hogy javítsd ki a hibát, mert nem tudom, mivel járna. Valószínűleg az lenne a legjobb ha visszavinnéd és választanál valami más márkát.
Nem tudom, hol van kipróbálható, de legalábbis szemrevételezhető választék, talán a Fétis nevű cégnél találsz kiállított darabokat. És az talán ad elég iránymutatást ahhoz, hogy mit érdemes megrendelni. Amit aztán, ha nem tetszene, még visszavihetsz. Nekem van néhány nagyteljesítményű felsőmaróm, de a Triton kivételével ezek már nem kaphatók, hiába ajánlanám. -
Soká
senior tag
válasz
GeriCool
#48958
üzenetére
(a facebook óta harapózik az a szokás, hogy a kérdezők nem írják le a kütyü nevét csak bedobnak egy linket vagy egy fotót és találja ki az ember... A probléma csak annyi ezzel, hogy így nem segítünk annak aki később jön és keresni szeretne. És miért kell rákattintanom a linkre, hogy megtudjam, érint-e a kérdés vagy sem.)
Szóval Scheppach szalagfűrészről van szó.
Az én tapasztalatom az, hogy ezek a kis fűrészek is jók tudnak lenni, ha jó a lap és jó a beállítás. De méretüknél, kapacitásuknál fogva nem alkalmasak nagyobb munkára. Nálam modellező jelleggel kisebb anyagokhoz (jellemzően keményfához) jól használható. A legkisebb Scheppach Toolson néven a bauhausban olcsóbb. De sokan foglalkoznak szürkeimporttal, és 60-70% körüli áron be lehet szerezni ezeket a gépeket.
Én éppen tegnap vettem 37-ért egy OSM 100-as csiszolót. -
Soká
senior tag
válasz
DopeBob
#48964
üzenetére
A legegyszerűbb megoldás a lyukak behegesztése lenne, utána sarokcsiszolóval síkba hozni, festeni.
A fával történő körbeburkolásról lebeszélnélek. Az még hagyján, ha a tetejére teszek egy kapaszkodólécet, de körbeburkolni? Gondold el, ha arra az 50x30-as szelvényre ráteszel pluszban 2-2cm-t fából, abból egy nagy bumszli kapaszkodó lenne. Szerintem nem is nézne ki arányosan, sok anyag, sok munka.
Beltérben egy lakkozott pipaléc is megtenné (nálunk ez van, így vettük...) de kültérbe mindenképpen akác esetleg tölgy kellene.
Én, személy szerint úgy csinálnám, hogy nem közvetlenül fektetném rá a zártszelvényre (ott a víz jól megmarad és csak rohad) hanem a zártszelvénytől eltartanám 20-30mm-re a fa kapaszkodót. Ennek persze akkor van értelme, ha a fém korlátod eleve alacsony és az eltartott kapaszkodó nem kerül zavaróan magasra.
A kivitelezése igényel nem kevés lakatosmunkát.Ha simán ráfekteted a lécet, akkor azt javaslom, hogy legalább 65mm széles legyen ez a kapaszkodó és úgy alakítsd ki marással, hogy a két szélén legyen egy vizorr. Vagy eleve középen alul bemarsz a lécbe, hogy kicsit "ráhajoljon" a léc a zártszelvényre. A fa vastagságától függ, hogy átmenő kapupánt-csavarral rögzíted a fát vagy alulról nem átmenő csavarkötésnek is van-e elég hely?
-
Soká
senior tag
válasz
Succor
#49353
üzenetére
A kérdéseidből nem eldönthető, hogy Te valami elszánt woodworker without power tools szellemben akarsz dolgozni, vagy csak nem próbáltad még milyen önszívatás kézből hosszában fűrészelni egy kétcolos bükk pallót?
Ezzel nem azt mondom, hogy lehetetlen a dolog, nagyapám asztalos műhelyében anno lehet, hogy áram sem volt, de az az igazság, hogy egy olyan profi kéziszerszám, amivel valamelyest haladósan lehet dolgozni, az többe kerül mint ennek az elektromos változata egy barkácsáruházban.
Szóval, gondold át!
De nekem a kb. 30 hozzászólásodból például még mindig nem tiszta, hogy egyáltalán mi a csudát akarsz csinálni? 
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs