Új hozzászólás Aktív témák
-
luciferc
őstag
Egy kis konyhába bútort szeretnék csinálni, és ha már csinálom, akkor szeretném amennyire lehet a mai technológiai elvárásoknak megfelelően. Ehhez lenne pár kérdésem, némelyikre rövid mondat a válasz, 1-2 esetben pedig kicsit hosszabban érdekel az itteni lelkes asztalosok tudása.
1. A szekrények hátlapjának mi a ma korszerű kialakítása? Falra simul, vagy pedig van valamennyi visszaállása? Ha van visszaállás, akkor mennyi a szokásos?
2. Ha jól sejtem ma már csak a szintezőlábas megoldás az elfogadható. Ekkor lábazati takaró elemet szín azonosan szálban lehet venni, vagy bútorlapból készül, plusz vízzárás. Ha ez utóbbi, akkor a vízzárás hogy kerül rá? Az egész hogyan rögzül? Tartófülekkel a lábakhoz?
3. Milyen magas lábazat a szokásos/szabványos (amihez van is láb/takaró elem)?
4. Munkalap világításnál a vezetékeket hogy szokás/célszerű vezetni, hogy vezeték lehetőleg ne látszódjon?
5. Létezik olyan fiók mechanika, ami mindkét irányban teljes kihúzású?
6. Mekkora a jellemző távolság (fuga) az egymás alatti és melletti ajtók esetében?
7. Beépíthető főzőlaphoz a 28mm-es munkalap megfelelő? Melyik a szokásosabb, a 28 vagy a 38 mm-es?
8. Munkalapok találkozásánál a munkalapok összemarása házilag (tehát nem profi asztalos, hanem hobbi szint) mennyire kivitelezhető megfelelően? Hogyan célszerű csinálni? Szívesen kipróbálnám! Már ha van értelme házilag próbálkozni.
9. Munkalapnak mennyi az ajtófronthoz képesti szokásos előreállása?
Na most egyelőre ennyi. És éljenek az asztalosok Ha nagyon beleunok a mostani munkámba, asztalosnak állok.
-
luciferc
őstag
válasz Crazyman33 #5076 üzenetére
először is
A döntéssel nem lesz gond, átgondolom és döntök, csak legyen mit átgondolni. Nem vagyok szűz a területen, két konyha és egy szobabútor már van a hátam mögött, de azok majd 10 éve készültek, kezdőbb is voltam, a lehetőségeket is kevésbé láttam. Most viszont szeretném látni az aktuális technológia szintet, elvárt megvalósításokat, még ha azokban természetszerűleg vannak is választási lehetőségek.
Szóval nagyon kösz a kimerítő választ, és ha másnak van másmilyen megoldása, más méretek, stb, akkor azt is szívesen olvasom! Szerencsére úgy látom itt nincs senkinek olyan mániája, hogy csak az a jó, ahogy ő csinálja.
Pár apró kérdés az előzőkhöz:
1. Az alsó szekrényt rögzíted a falhoz?
3. A 150mm-es lábazat így elsőre nagynak tűnik, de még rágnom kell. 125mm-es lábak kaphatók kompromisszumosan?
6. Munkalap és felső fiókelő között mennyi hézagot hagysz?
9. Szóval 40mm a korpusztól, ami kb 22-23mm az ajtófronttól, jól értem?
-
luciferc
őstag
Ha a konkrét típus megvan, akkor gondolom a beépítési rajzán megadják a minimális lábazatot, nem?
Azt hogy oldjátok meg, ha a mosogatógép magassága nem éri el a munkalap alját, ami 150mm-es lábazat esetén előfordulhat. Megnéztem egy ismerősnél, és ott a 100mm-es lábazattal nyílik jól az ő mosogatógépe, viszont a a gép teteje éppen a munkapult alatt van, és az 83cm magasan van. Ehhez a géphez ha 150mm-es a láb, akkor valamit a gép alá tesztek? -
luciferc
őstag
OK, megkérdezem a gép típusát, bár te is azt írtad, hogy 100-160 között kell lennie a lábazatnak, amibe a 100 belefér...
Más. Alsó sarokszekrény megoldást hogy csináltok meg? Egyszerű derékszögű sarok, a 3 térrész (két rendes szekrény plusz a sarok) nem egy teret alkot, hanem egy rendes (ajtózható) szekrény plusz a sarok egy egység, a másik szekrény önálló. Mekkora távolság kell az egyes dobozok között, hogy az ajtók, esetleg fiókok kényelmesen nyithatók legyenek? Hogy oldjátok meg az ajtók rögzítését? Esetleg ha van sketchup modellről kép, az jó lenne... Már ha érthető a kérdésem
-
luciferc
őstag
Egy kis Sketchup okosítás kellene, ha lehetséges. Kellenének a lépések, ahogy mondjuk egy alsó szekrény elkészül. Nagyjából ismerem a Sketchupot (ami nem jelenti azt, hogy teljesen átérzem a filozófiáját, egyelőre közelebb áll hozzám az elemekből építkezés*), azaz tudom melyik tool mit csinál, tehát nem kell full szájbarágás, csak annyi, hogy melyik eszközzel mit, szépen sorban (és akkor szokom a SU lelkét is).
A bajom az röviden, hogy ha elkezdem úgy, hogy a szekrény alja egy téglalap, azt kihúzom 18mm-remajd arra rárajzolom az oldalak kontúrját, majd kihúzom a megfelelő magasságig,
akkor már nem látszik a bútorlapok éle. De ok, ezt túlélem, behúzom:
Hasonlóan meg tudom csinálni a keresztmerevítőket is, ha ilyen részletes modellt szeretnék (és miért ne).
A hátfalat és az ajtót (meg a munkalapot) viszont hogy érdemes rávarázsolni? Ha kialakítok egy megfelelő méretű téglalapot (vonalakból a szükséges élek, törölve a fölöslegesek), hogy kihúzzam 3D-be, akkor a szekrény belsejében idétlen élek lesznek (legalábbis nekem azok lettek), plusz nem tudom később törölni/módosítani az ajtót. Ha külön készítek egy ajtót, azt meg nem tudom megfelelő helyzetben a doboz elé helyezni. Szóval egy kis oktatás kellene, esetleg pár kép a kialakításról...
Persze simán lehet, hogy a SU logikája miatt teljesen máshogy kell elindulni, csak nem jövök rá hogyan. Elvileg ezt a modellt akár ACAD-be is át lehet tenni, akkor meg csak jó, ha az egyedi elemek valóban különállóak, nem?* nincs olyan bútortervező program, ami elemekből építkezik és használható is?
[ Szerkesztve ]
-
luciferc
őstag
válasz Crazyman33 #5094 üzenetére
köszi, megnézem.
Korábban ezt írtad: Az alsó elemeket én mindig visszaállítom 30 - 40 mm-t a faltól.
Ez azt jelenti, hogy a teljes alsó elemet, vagyis sem az oldalfalak éle, sem a hátlap nem ér a falhoz?
-
luciferc
őstag
válasz Crazyman33 #5098 üzenetére
Igen, kaptam meghívót, éppen most akartam újra megnézni, mert a nemrég linkelt képeid ismerősek voltak... Köszi!
Az megint külön téma mit kell csinálni a pulttal ha nincs derékszögbe a falsarok
Na erről nyugodtan értekezhetsz (és mások is!)Ami még érdekelne, az az, hogy az alsó szekrényeknél mindenhol azt a megoldást látom, hogy a szekrényalja az oldalfalak közé megy. Ezzel szemben elsőre úgy gondolnám, hogy statikailag előnyösebb lenne, ha az oldalfalak az alsó lapra ráülnének. Mi az oka a közé szerelős megoldásnak?
Valamint a bútorlapok rögzítése: csavar, köldökcsap, lapostipli (lamelló)? Melyik? Csavar valahogy nem szimpatikus, de meggyőzhető vagyok. A lamellonak mi az előnye a köldökcsaphoz képest? Szóval előny hátrány leírás jó lenne. Melyik a legigényesebb és melyik a legkevésbé az?
-
luciferc
őstag
Köszi mindenkinek a válaszokat.
Kérdések:
1. Az alsó szekrényeknél mindenhol azt a megoldást látom, hogy a szekrényalja az oldalfalak közé megy. Ezzel szemben elsőre úgy gondolnám, hogy statikailag előnyösebb lenne, ha az oldalfalak az alsó lapra ráülnének. Mi az oka a közé szerelős megoldásnak?
2. A bútorlapok rögzítése: csavar, köldökcsap, lapostipli (lamelló)? Melyik? Csavar valahogy nem szimpatikus, de meggyőzhető vagyok. A lamellonak mi az előnye a köldökcsaphoz képest? Szóval előny hátrány leírás jó lenne. Melyik a legigényesebb és melyik a legkevésbé az?
3. Konyha esetén élfólia vagy ABS? Esetleg hova melyiket? Konkrétan az alsó/felső szekrények falaira, ahova az ajtó ütődik, melyiket. A felső szekrény oldalainak alsó élére melyiket. Szóval hova melyiket szokás/érdemes.
4. Bútorlapba fiók aljának nút marása. Mivel csináljátok, hogy ne pattogjon a laminátum?
5. Az előző, csak most hátfal süllyesztéshez. Mivel csináljam a falcot?
6. Bútorlapból készült fiókhoz rejtett (alsó) fiókcsúszó létezik? Mennyire szokás bútorlapból a fiók és mennyire a fém csodák?
Nincs valami oldal (vagy nem akartok csinálni, esetleg ide egy FAQ az első hozzászólásba...), ahol ilyen dolgok le vannak írva? Szokások és szokásos módszerek címmel? Persze könnyű más szerszámával a csalánt verni, de akkor is jó lenne.
Kösz. -
luciferc
őstag
Árlistában olvastam, hogy "munkalap formikázás". Van egyenes élre valamint ívek, szögek. Mi az a formikázás?
-
luciferc
őstag
válasz Winner_hun #5116 üzenetére
És mivel? Mert van külön élfóliázás is.
Nem itt mit jelent?
-
luciferc
őstag
Az alsó szekrényt láb és munkalap nélkül (tehát csak a doboz) milyen magasra csináljátok?
-
luciferc
őstag
válasz Winner_hun #5123 üzenetére
Ott a pont. Tegyük fel, hogy szabványos 718mm magas ajtót használunk Engem most csak a doboz érdekel.
-
luciferc
őstag
válasz Crazyman33 #5126 üzenetére
Amúgy körfűrésszel a legegyszerűbb és legszebb. Nem töri mivel az elővágó dolgozik, hiszen azért van.
Elővágó... Van nekem olyan szerinted?
-
luciferc
őstag
Felső sarokszekrény kérdés:
Ezzel itt az a gond, hogy az ajtó nem nyílik 45 foknál többet, ha a mellette lévő szekrények szintén 305mm mélyek, plusz rajtuk is az ajtó. Ha viszont a sarokszekrény oldalait előrébb hozom (305 helyett mondjuk 323mm), akkor szerintem csúnya lesz. Mi a megoldás egy ilyen szekrényre? Egy hasonló rajzot szívesen vennék.
-
luciferc
őstag
válasz luciferc #5129 üzenetére
Azt hiszem rájöttem és sikerült SU-val le is modellezni. A kivetőpánt amúgy +45fok közézáródó lenne. Azért ha nem jó a terv, szóljatok!
Az SU meg egyszerűen király. Meg kell tanulni használni, de nagyon hamar meg lehet, ha hajlandó vagy követni a szabályait, és onnantól megdöbbentően hatékony. A KD alapesetben biztos sokkal gyorsabb (persze egy idő után ehhez is összegyűlnek az elemek), általános rugalmasságban és egyedi dolgokban viszont azt hiszem ez a nyerő. Szóval kinek mire kell, megfelelő eszköz kell az adott célhoz.
-
luciferc
őstag
válasz Winner_hun #5131 üzenetére
Így könnyű válogatni
Nekem mondjuk a 90-es sorszámú megoldás kellene, ahhoz ha jól gondolom nem kell 45 fokban levágni az éleket.
-
luciferc
őstag
Gyors vasalat kérdésem lenne. A Forest katalógus 4.35-4.37 oldalain vannak a következő sarokszekrény belsők (a lusták kedvéért kivágtam őket, ne kelljen keresgetni):
Bőségesen van köztük árkülönbség, ebben a sorrendben egyre olcsóbbak, az első és az utolsó közt csaknem kétszeres diff. Minőségben mi a különbség? Melyiket érdemes választani ár érték arányban?
Van továbbá a 4.39 oldalon két kamrapolc:
A csillapított csukoódáson és a magasabb teherbíráson kívül indokolja valami a csaknem dupla árát az LM.CXS-nek?
Kösz.
-
luciferc
őstag
válasz Dízeles #5203 üzenetére
Muszáj lennie ár-érték aránynak, mert a kérdéses vasalatok ugyanazt, vagy közel ugyanazt tudják, mégis jelentős az árkülönbség. Az egyik kamrapolc vasalat 60e, a másik 100e, és a kérdés az, hogy mit ad többet a drágább. Hasonló a sarokszekrény esete, csak ott még nem is látok többletet a leírásban sem. Látszólag ugyanazt tudják, mégis jelentős árkülönbség van. Mi az oka? Az tiszta, hogy ez az ára, de az árkülönbségnek csak van valami oka.
-
luciferc
őstag
Az a baj, hogy BLUM-ból egyelőre nem találtam olyan kamrapolcot, aminél az összes szint egyszerre kijön, ez pedig feltétel, ez a kamrapolc lényege, hogy egyben átlátja a háziasszony. Van ilyen? Vagy megoldható az, hogy fiókokat szerelek fel, amiknek egy nagy közös előlapja van? Ez terhelés, futás, stb szempontból kivitelezhető?
-
luciferc
őstag
Üveges bútorajtót szeretnék csinálni úgy, hogy nincs kerete az üvegnek, csak az egyik oldalon van laminált lap, ezen van a pánt is. Az ajtó teljes mérete 195x35cm lenne, a laminált lap kb 6cm széles lenne. Úgy gondoltam, hogy a laminált lap belső oldalán készítek egy kb 2 cm széles falcolást az üveg vastagságával megegyezően, majd ebbe a falcba ragasztom be szilikonnal az üveget (gondoltam még nútra is, de a falc mellett szavaztam). Gyakorlatilag mint amikor falcolt keretbe teszik az üveget de itt nincs keret, csak egy oldal. A kérdés, hogy véleményetek szerint ez megfelelően stabil és biztonságos rögzítés-e? A laminált lap 18mm-es, egy 3-4mm-es falc nem gyengítheti meg szélét számottevően úgy gondolom, de épp ez a kérdés. Illetve az, hogy a szilikon ekkora felületen megfogja-e stabilan az üveget.
Nem tudom sikerült-e érthetően leírnom. Ha nem, akkor rajzolok
-
luciferc
őstag
Igazából a nútot stabilabbnak gondoltam én is, csak ugye esztétikum meg asszony meg ilyen zavaró tényezők , meg még valami. A falc esetén az üveg belső síkja egyezik a laminált lap belső síkjával, és így becsukva teljesen zár az üveg, míg ha nút, akkor azt a lap élének közepére tenném, így a 18mm vastagságból kívülre is és belülre is mondjuk 7 mm jut, vagyis becsukva az üveg nem zár rá a korpuszra, illetve ez optikailag kevésnek tűnt. A még valami pedig az, hogy ha nút, akkor mivel mindkét oldalon csak 7mm anyag van, ezt kicsit keveslem, mégse fa, csak forgácslap, nehogy a 7mm egy véletlen erősebb terhelésnél elengedjen. Vagy ez nem reális? Vagy a nútot nem középre kellene tenni?
Még agyalok, hogy nút vagy falc, de egyelőre falc, szóval ha falc, akkor arra is azt mondod, hogy megfog egy ekkora üveget ha végig van kenve szilikonnal? Mert maga az üveg is 195x31 cm-es. Illetve lenne még egy 80x45-ös hasonló ajtó, ahol az üveg ugye már 41 cm széles, tehát nagyobb az erőkar. Ez még belefér a szilikon/forgácslap tűrésébe? Elég a 2 cm széles falc (vagy kevesebb is elég lehet akár?). Nútot milyen mélyre kellene?
Gondoltam még olyanra is, hogy az egész ajtó üveg, amit üvegajtó pánttal teszek fel (a blum cristallo mennyire megbízhatóan ragad?), és a keretet csak mint díszlécet ragasztom rá.
-
luciferc
őstag
Köszi a válaszokat mindenkinek. Jó látni, hogy minden problémára van több ötlet, megoldás, érvelés, és kapcsolódó kérdések (mint az MDF front és a falc).
Osztottam, szoroztam, esztétikai konzíliumot tartottunk, a telihold és a vénusz állását is figyelembe vettük, és változott a vélemény, áttértünk nútolásra. Valóban szebb lesz és megoldható a megfelelően állás is.
Arra eredetileg is gondoltam, hogy átfúrom az üveget és plusz csavarral még rögzítem a laphoz a biztonság kedvéért, úgy látom nem ördögtől való ötlet.
A nútot milyen mélyre érdemes csinálni? Ha a belső oldaltól 5mm-re teszem és kb 4mm a szélessége, akkor marad 9mm kívül. A 9mm-nyi forgácslap nem túl vékony stabilitási szempontból? Nem félő, hogy letörik? Ha nem, én hiszek a tapasztaltaknak!
Ez a konstrukció gondolom megtartja nemcsak a 195x31 cm-es, de a 80x45 cm-es ajtóban is az üveget.
-
luciferc
őstag
Max 60mm-t terveztem a keretnek, az szerintem jól néz ki (és a rajz alapján is ezt mondom), és én is néztem a kis blumot. Van jó nagy Blum katalógusom, csak még a 2009-es.
Amúgy profinak is megéri blummal dolgozni, vagy bele lehet jönni a sokkal olcsóbbak és egyszerűbbek gyors beállításába is? Nekem tuti megéri, mert blummal tized annyi idő a tökéletes beállítás. Az idő meg pénz, és végül a blum lehet az olcsóbb.
-
luciferc
őstag
válasz Rohamkukac #15453 üzenetére
Én a blum clip-top-ot használom, és az nekem sokkal praktikusabb és könnyebben állítható, mint ezek a sima (csavaros, nem tudom hogy nevezzem) pántok. Persze én amatőr vagyok, ezért is az érdeklődés.
A sima pántban valóban nem nagyon lehet különbség.
-
luciferc
őstag
Éppen az a lényeg, hogy egyik oldalon meg van a "keret". Tehát az egész mondatot tessék nézni, az az igény. Ha megrendelőd ilyet akar, mit csinálsz? Már azon kívül, hogy lebeszéled róla Ha van más jobb, biztosabb megoldásod, mint amit írtam és írtak, akkor nagyon kíváncsi vagyok rá, de a végeredményen nem ér változtatni
-
luciferc
őstag
válasz Zozzant #15461 üzenetére
Méretéből láthatod, hogy ez is vitrin üvegajtó, csak hát nagy a lelkem. Akkor te fára ragasztottad. Milyen vastag a fa rész? Összesen 9 helyen ragasztottad? Miért nem végig?
Nekem ez egy szárnyas lenne, mert mellette tele ajtó lesz és csak az üveg egyik függőleges szélén van laminált lap.Mióta van meg a ragasztás?
Valahogy nem érzem, hogy a ragasztás olyan hamar elengedne, a konyhákba beragasztott üvegek sem engednek el, és bútorok ajtajainak belső részére ragasztott tükrök sem jellemző, hogy leesnek. Vagy tévedek?
-
luciferc
őstag
válasz Márton111 #15465 üzenetére
Egy jól megcsinált kapcsolóüzemű táp csak nagyon nagyon minimálisat fogyaszt. A villanyszámla nem lesz az üresjárattól érzékelhetően magasabb, csak évi 40-50 Ft-tal, saccra. Feltéve persze, hogy jó a táp.
Ettől függetlenül sok kicsi sokra megy, ha sok embernél lenne ilyen, az jelentős környezeti terhelés lehetne, de lássuk be, egy modern háztartás nem feltétlenül fogyaszt többet, mint egy régi eszközöket használó, mert az ilyen plusz kütyük fogyasztását kompenzálja, hogy az eszközök takarékosak. Ha csak azt veszem, hogy ahol ilyen van, ott hiába van piszok nagy hűtő és TV is, összesen könnyen lehet, hogy ugyanannyit fogyaszt, mint máshol a 25 éves hűtő és a régi TV.
Ettől függetlenül persze húzzuk ki amit ki lehet. Én is ezt teszem.
-
luciferc
őstag
válasz Márton111 #15467 üzenetére
Most az ott szereplő 6W lenne a bizonyíték? Vegyél egy jó műszert és mérd meg a telefonod töltőjét telefon nélkül.Meg fogsz lepődni. Vagy mérj meg egy mostani modern TV-t. Modern, jól megépített kapcsolóüzemű tápról írtam, nem amatőr barkácstápjáról, amúgy meg olvasd hozzá a többi hozzászólást.
-
luciferc
őstag
válasz Márton111 #15471 üzenetére
A 10x nagyobb táp miért fogyasztana 10-szer többet üresjáratban? A mai TV-k tápja jellemzően 0,3W körül fogyaszt kikapcsolva az adatlap szerint, és mérések szerint is. Bekapcsolva meg simán leadják a 100W-ot.
Egy normális laptop táp szintén nem eszik még 1W-ot sem, ha nincs rádugva a laptop.
-
luciferc
őstag
válasz Rohamkukac #15482 üzenetére
Basszus, elkéstél, már megrendeltem a CIA-tól az üveget
Viccen kívül köszönöm a hozzászólásokat, sok mindent lehet belőlük tanulni és megfogadni.
-
luciferc
őstag
válasz Rohamkukac #15525 üzenetére
Ezt mivel rajzoltad? Leginkább a fém oldalfal érdekel, az honnan szedted?
-
luciferc
őstag
A korábban tárgyalt üvegajtóhoz (részletek 15429-ben és utána) kapcsolódva gondolkoztam egy pár percet azon, hogy felvetődött, vajon mennyire biztonságos beragasztani egy üveget egy nútba (vagy falcba), nem fog-e a forgácslap belső lazább szerkezete miatt kimozdulni az üveg.
Nútos megoldást nézve, ha az üveg mondjuk 200x40 cm-es, akkor ennek tömege 5mm-es üveg esetén kb 10 kg, ami 100 N. Ha a nút 2cm mély, akkor a ragasztott felület összesen 900 cm2, amiből 2x400cm2 a nút oldala, és 100cm2 a nút hátsó síkja. Ha csak a 800cm2 oldalakat vesszük, és csak az üveg súlyát kellene tartani (vagyis vízszintesen lenne a keret rész és úgy lógna az üveg), akkor 0,125N/cm2 erő hatna, vagy ha úgy jobban tetszik12,5g/cm2. Ha azt mondom, hogy csak a ragasztott felület negyede hatékony, akkor is 50g/cm2-ről van szó.
Ha figyelembe veszem, hogy az ajtó normál helyzetében forgatónyomaték is van, akkor módosul a dolog, mivel egy 10kg-os 40 cm széles ajtó az alsó sarkára vonatkozó forgáspontra vonatkozóan 20Nm forgatónyomatékot jelent. Ez a 20Nm-t kell a 2m hosszú ragasztott felületnek produkálnia. Ha feltételezem, hogy a 2m hosszon végig ugyanakkora erő jelenik meg (tudja valaki mennyire helytálló ez a feltevés?), akkor az 0,1N/cm, ami a 2cm mély nútot véve 0,025N/cm2 (2,5g/cm2). Ha úgy veszem, hogy itt is csak a felület negyede hatékony, és ez a negyed ráadásul még az ajtó alsó részéhez van közelebb, akkor is 0,4N/cm2 (40g/cm2), ami vízszintesen hat.
Ezeknek az eredője alig 71g/cm2.Ez nagyon kevéske, ennyire nem lehet gyenge egy forgácslap magja. Ha még sokkal kisebb lenne a ragasztott felület (kevésbé mély a nút), akkor is messze járnánk szerintem a forgácslap magjának terhelhetőségétől kihúzásra. Vagy ez tévedés?
Mi a véleményetek? Nem az ajtó biztonsága miatt aggódok, azt meg lehet csinálni "atombiztosra", csak kíváncsi vagyok, esetleg hol nagyoltam el a gyors becslést.
-
luciferc
őstag
Keresgettem rejtett fiókcsúszókat csillapított behúzással, és találtam ugye a Blumot (sokat nem kellett keresni), meg egy Forestet (ami ránézésre a Blum koppintása), de mindkettő csak 16mm-es oldalfalat enged max. Van valakinek tapasztalata, 18-as laminált lap sehogy nem használható, vagy megoldható túl nagy buherálás nélkül? Szeretném, ha a fiók oldala is olyan lenne, mint a front.
-
luciferc
őstag
Érthető, erre gondoltam én is. Csak titkon reménykedtem, hogy azért befér az a 18mm.
Kissé butus kérdés, de hát ettől amatőr az amatőr, nem tanulta és nem is csinálta még: házilag amatőrnek mivel a legkönnyebb/ajánlott falcolnia bútorlapot. Gondolva a laminálás kitörésére is.
-
luciferc
őstag
Azt senki nem mondta, hogy kapok a boltban extra kezet is, hogy élére állítva is megtartsam függőlegesen Magas párhuzamvezetőm nincs, bár lehet csinálni kellene egyet.
Első körben hátfalat akarok falcolni, bár lehet jobban járok, ha nútot csinálok neki.
Más: Nézegettem lapostipli marókat. Mi a rossznyavalya kerül ezeken ilyen sokba? Létezik ebből olcsóbb kategória? És azokat meg szabad venni, vagy csak a szenvedés és a pénzkidobás van velük?
mod: találtam egy ilyet: Wolfcraft Multi-purpose wood jointer. Ez használható lehet? Ismeri valaki ezt a márkát?
[ Szerkesztve ]
-
luciferc
őstag
válasz luciferc #15636 üzenetére
Tiplizéshez találtam ezt a sablont: [link].
Van valakinek (jellemzően a hozzám hasonlóan amatőrökre gondolok, nem a Dominos profikra ) tapasztalata, hogy mennyire jól használható?
Csak kíváncsiságból érdekelne, hogy mit goondoltok, egy ilyennel már meg lehet közelíteni a lapostiplis megoldás sebességét?
-
luciferc
őstag
Megnézem. A sebesség megközelítésen inkább azt értettem, hogy nem mondjuk 3-4-szer annyi idő, csak mondjuk 1,5-2-szer, vagy hasonló. Lehet tök hülyeségek ezek a számok, mert 10-szeres a különbség. Tényleg? Milyen a valódi sebességkülönbség. Egyszerű, mondjuk konyhaszekrény doboz, két oldal, alj, tető. Mennyi idő egyik és mennyi a másik módszerrel (ha úgy könnyebb, akkor legyen 10 ilyen doboz)? Lehet erre valamit mondani?
-
luciferc
őstag
Hm. Sőt, hm hm.
Szóval sokkal gyorsabb még sablonnal is, cserébe viszont kevésbé erős a kötés, ha jól csapódott le a sok minden, amit olvasgattam. Valahogy nekem ez a lamelló soha nem az erősség érzetét keltette, de hát mégis sokan használják.
Érdekes dilemma.
Ha mondjuk a korábban linkelt wolfcraftos jól működik, akkor ez fogós kérdéssé teszi a dolgot, mert a tipliző sablon majdnem ugyanannyiba kerül, mint a lamellózó adapter és ha az amatőr mondjuk csak 20 doboznyit bútort csinál (számoljunk ebben, mert gondolom a sebesség különbség megmarad a lapon lévő és egyéb illesztéséknél is), akkor figyelembe az bizony komoly időkülönbség, főleg ha az amatőr lassabb tempóját is nézzük. Kicsit persze lehet kevésbé erős a kötés, de kérdés számít-e ez. Hm.
Na megyek dolgozok egy kicsit.
-
luciferc
őstag
válasz jimy_l #15645 üzenetére
Jó, eldöntöttem, nyerek a lottón egy öttalálatost, aztán veszek mindenből, csak hogy legyen Meg nektek is
Az én szívem a tiplihez húz (azt ismerem), de a lamelloval még nem randiztam, az is érdekel
Fémhez való fúró bútorlaphoz? Azt hittem azt is fafúróval ajánlott fúrni. Ezt majd kipróbálom.
[ Szerkesztve ]
-
luciferc
őstag
Azt hiszem ez témába vág: Európabajnok a fiatal magyar asztalos
-
luciferc
őstag
válasz runner 125 #16278 üzenetére
Mint lelkes amatőr, aki azért túl van már pár konyhán és szobabútoron (sajnos csak bútorlapból) azt javaslom, hogy ha még életedben nem csináltál bútort, akkor először egy kis mintadarabon próbáld ki. Legyen ajtaja is, meg fiókja is. Csak hogy lásd mennyi munka és meddig tart. Mert az elején azért nem hipergyors az ember. Meg ugye a pontosság. Jobb ha egy kis darabon látod, hogy tudsz-e elég pontosan dolgozni. Az is kérdés, hogy szerszámokkal hogy állsz. Persze ha most megveszed, akkor az örökre a tied, de csak növeli az is az azonnali költséget.
Szóval hajrá, de előtte egy kis próba nem árt. Gondolom azért lapraszerelt bútort már tettél össze.
-
luciferc
őstag
válasz runner 125 #16288 üzenetére
Kivetőpánt típusokhoz nézegesd mondjuk a BLUM katalógus 113. oldal felső 3 ábráját. A félig ráütődőt ők ikerráütődőnek hívják.
-
luciferc
őstag
válasz Winner_hun #16292 üzenetére
Nem muszáj eltolni, megfelelő csavar kell hozzá, lásd Blum katalógus.