-
Fototrend
Új hozzászólás Aktív témák
-
dyscus
tag
válasz #71562240 #4756 üzenetére
Nem értek veled egyet. Vagy csak részben. Igen, egy adott rendszerben lett meghallgatva az erősítő. Viszont azt tudni kell róla, hogy rendes díyerek, akik építenek is, (nem csak szövegelnek) sokan megépítették ezt a monoblokkot, vagy akár a sztereo változatát is. Külföldön is.Ezek az emberek figyelembe vették alkatrész ajánlásom, de ha nem, az erősítő akkor is jól szól mindenkinél. Félreértés ne essék, ez az ARC módosításom is össze lett hasonlítva egy D76A gyári készülékkel. Nem kellett szégyenkeznem. Az enyémnek, mivel monoblokk, a sztereo szétválasztása jobb. Kb ennyit lehet leírni az összehasonlításról. Hogy ez miért így van? A magyarázat egyszerű. Tényleg jók a kimenőim. Hogy miért? Azért mert 15 éve tekerem őket, mindegyiket megmértem, s ha valami nem volt olyan, amilyen a követelmény, akkor módosítottam rajta. A másik ok, hogy jóminőségű, de nem ezoterikus alkatrészeket használok. Nem a legdrágábbat, de mindenféleképpen jobbat, mint más kézművesek. De a legfontosabb, hogy nem hiszek például abban, hogy egy erősítő a teljesítményének 50 %-án 3,2%-ot torzít, akkor az High End, vagy akár csak Hifi erősítő lenne. De abban sem hiszek, hogy egy drága kábel High Endet csinál egy középszerű SE erősítőből, vagy egy kék pötty, vagy egy alátét a High End ismérve. Azt mondom, be kell érni azzal a megállapítással, hogy ha egy erősítő 0,1% alatt torzít, onnan kezdve nagyon szubjektív, hogy kinek mi tetszik. Sajnos az NFB nélküli SE-k nem ebbe a kategóriába esnek.
-
dyscus
tag
Ha valaki azt hiszi, ARC koppintó vagyok, akkor ezt döntsétek el ti. A fotón az eredeti erősítőt láthatjátok, a másikon az általam elkészítettet.
És az elektronika:
Egyszer egy valaki azt mondta: nehogy azt hidd, hogy úgy fog szólni mint az eredeti. Azt válaszoltam neki, hogy nem is az a cél. Ez jobban fog szólni. -
dyscus
tag
A felsorolt erősítők mindegyike többet torzít az általad megadottnál. Csak a prospektusban van az, amit írsz. Ha neked ezek tetszenek, hallgasd. Én nem beszéllek le róla. A véleményemet elmondtam. De azért annyit írok még ezzel kapcsolatban, hogy van olyan AN 300B erősítő, amiben az én trafóm szól. A másik, hogy volt nálam AN Meishu erősítő. A gazdája elhozta. "összehallgattuk" a monoblokkokkal. Többek között operán is. Az AN hívő kollega egy hét múlva eladta a Meishut. Gondolom kitalálod, ma már mit hallgat. Ezek a "nagy" nevek nekem semmit sem számítanak. Az számít, hogy szólnak. S azt tudom.
-
dyscus
tag
Nem önreklámoztam magam. Ezt barátom te akarod a számba adni. Az nem reklám, hogy leírtam, mit hallgattunk, s mit tapasztaltunk, majd annak mi lett a következménye. Vagy leírtan, hogy egy AN erősítőt javítottam. Te valamit félreértettél. Olvasd el mégegyszer, hátha más megállapításra jutsz.
Konkrétan az a kérdésed, hogy milyen jobb alkatrészeket használok? Láthatod a fotókon. Remélem azokat nem gondolod reklámnak. -
dyscus
tag
Nem csörtettem sehova. Te lehet nem ismersz, de többen régóta ismernek. Meg persze egyszercsak valaki egy fórumon elkezd írni. Az nem csörtetés. Erről ennyit.
Kérlek ne írj olyat, ami nem igaz. Nem írtam olyat, hogy más a nyomdokomba sem lép. Miért írsz olyat, ami nem igaz? Jó ez neked? Szerintem Te nem értesz ehhez. A 6000 Forintos Miflex kondenzátor kedves barátom sehol sincs árban egy pl.: Godina, Jupiter, Mundorf árához képest. Tessék körbe nézni, aztán kinyilatkoztatni.
Igen, tudom, hogy szólnak azok az erősítők. . Ezért ne írigykedj, mert borzalmas kínszenvedés őket hallgatni. A Meishu, vagy a javított Conquest nem az AN alja, hanem a 3. szint az AN kategória felosztásában. De barátom javítottam már AN DAC4 Silver-t is. Meg is hallgattam, kb egy hétig abban a szobában, amit fentebb láttál. Gondolod nem ismerem a hangjukat? Ugyan már barátom. Egyáltalán miért vitatkozol? Én azt írtam neked, azt hallgatsz amit akarsz. Én meg nem építhetek azt, amit akarok, meg tudok? Miért kedves barátom? -
dyscus
tag
Úgy bizony! Ezért építettem én már másokkal ellentétben 1972 óta nagyon sok erősítőt. Azóta azért összejött némi tapasztalat. Amúgy leírtam, a célom nem az volt, hogy úgy szóljon mint az eredeti. Ez ugye megvan: "Egyszer egy valaki azt mondta: nehogy azt hidd, hogy úgy fog szólni mint az eredeti. Azt válaszoltam neki, hogy nem is az a cél. Ez jobban fog szólni."
Viszont a kapcsolástechnika egyértelműen befolyásolja a kapott eredményt. Pl egy SE a maga 2-3% torzításával, nagy fázistorzításával úgy szól, ahogy szól. Szinezetten. Egy 0,1%-os torzítású cucc, meg szintén színezi a hangot, de sokkal kevésbé. Néha élő zenét is kellene hallgatni. Az állandó konzerv nem jó, mert elcsapja az ember hasát. A különcködő szemétdombos megjegyzés nem az ottani fórumlakókat minősíti. Hogy kit, azt talán kitalálod. Miért kell ez? Orgazmust okoz? Akkor viszont hajrá. -
dyscus
tag
válasz Dißnäëß #4843 üzenetére
"Nem tudsz vkit itthon, aki toroidot műgyantába, fém dobozába öntve vállal nem platina árban ? (Egyelőre nem találtam, marad a lengyel toroidy.pl, vagy tekertetek magam és én öntöm ki valami "bilibe")."
Gyöngyösön van valami cég, aki ilyet csinál, de nem tudom a nevüket. A Lengyellel fentartásaim vannak. Egy barátom vett tőlük kimenőket 300B SE-hez, s kimértük. Nagyon durván nem egyformák induktivitás ügyileg. Most vitatkoznak, hogy mi legyen. A Lengyel nem akarja elfogadni se a cserét, sem az ár visszatérítést. Nem tom mi lesz a vége. Egyébként a trafó rendben van, de a kisebb induktivitásúnak mélyben 1 dB-vel rosszabb az átvitele. Ez az alábbi mérésen is látszik. Alul a diagram alatt ott van a 20k és a 20Hz szintje. Véleményem szerint a 20 Hz-n kicsit jobb is lehetne az átvitel. Lehet nem lehet meghallani, de azért egy komoly gyártóról van is szó, ha nem is Sowter. -
dyscus
tag
válasz Dißnäëß #4848 üzenetére
Igazad van, az a 20 Hz-s átvitel nem probléma, a gond más. Ha jól készítik el mint a párját, akkor -1dB van 20 Hz-n. De nem ez a gond, hanem a fázisátvitel. Az eb ott van elhantolva. A 20Hz az 1k-hoz képest 33 fokkal "késik". Ez viszont már gondot okozhat a felsőbb tartományban is, mondjuk 100 Hz környékén.Ott is késik a jel. A kimenőtrafót azért kell minnél szélesebb freki tartományra méretezni, készíteni, hogy az információ 80%-át hordozó ún. mainstream frekvenciákon minnél kisebb legyen a késés, vagy sietés. Ez ugyanis alapfeltétele a szinezetlen hangú trafónak. Gondolj bele: A zongorán leütnek egy normál C-t. Mennyi is? 440Hz talán? Viszont rengeteg felharmonikus is megszólal, ami hozzájárul ahhoz, hogy felismerd: zongorát hallasz. Ha ezek a felharmonikusok nem a zongorán keletkezésük időpontjában hallatszanak, akkor azt a zongorát nem nagyon lehet felismerni. Nem mondom, hogy szaxofonnak fogod hallani, de esetleg egy Bösendorferről azt hiszed, hogy elektronyos zongora. Ezért kell a nagyon mélyre menő kimenő, hogy fentebb kicsi legyen a fázistorzítás. Ez egyébként jól látszik a Nyquist diagrammokon. Most kísérletezek vele, hogy milyen okosságot lehet belőle kihozni. De még kevés az alapadatom.
-
dyscus
tag
Revidiálnom kell magamat. A 0,1% torzítású erősítő is tud rosszul szólni. Viszont az is igaz, hogy ezt 1Watton mértem. A héten ráértem, aztán fogtam magam, összedobtam a sufnimban található alkatrészekből ezt a kis PP erősítőt:
Semmi különös, ECC82 erősítő fokozat, 6SN7 long tailed pair fázisfordító, a két fokozat közt közvetlen csatolással. A fázisforgató AN PIO kondikon keresztül hajtja a Gold Lion 300B-ket. A 300B-k munkapontját -Ug feszültség állítja be. A táp ennek megfelelő. AN puffer kondenzátorról a fesz a kimenőre megy. RC szűréssel a 6SN7-re, majd mégegy RC szűréssel az ECC82-re. A fűtések AC-k. A búgást a 300B fűtésébe épített 100Ohmos poti veszi ki. A katód áramot egy 10 Ohmos ellenálláson lehet mérni. Szóval ennyi. A kimenőket magam tekertem. Ez itt nem a reklám helye. A kimenők RDC értéke rendre 72,4, és 72,7 Ohm az Utáp kivezetéshez (középleágazás) képest, mint azt a tekercs mérésén láthatjátok az alábbi fotón:
-
dyscus
tag
Persze megmértem a torzítását is egy kiló Hertz-en, amit az alább láthattok:
A THD, és a THDN a jobb felső pozícióban százalékban olvasható. De azért lejegyzem, a THD 1 Watton 0,1155%.
Ma azzal szórakoztam, hogy a már korábban bemutatott szobámban a jó hűvösön meghallgattam ezt a triódás nonNFB kapcsolású erősítőt. Az összehasonlítás értelemszerűen az ARC M60 HD-hez értendő.
1964-es Miles Davis koncert. A zongorista (T.Monk) a cipőjével veri a taktust. Az ARC-n. A 300B-n egy összefüggő nagyon mély alapzaj hallható, ütem nincs. A mély basszus kóválygó. A zongora középtartománya élénk, kicsit nyers.
Irene Papas felejthetetlen Görög népdalfeldolgozásán az ének elvesztette bársonyosságát, pedig ez a művésznő igen szépen tud énekelni.
A YES együttes A Capella felvételét hallgatva az egész tolakodónak hat. Jon Anderson szép fekvésű "angyali" hangja erőszakos, homokot szórtak a hátamra?
Bizzet Habanera fantáziájában a kasztanyettek erőszakosak, a triangulum nem cseng ki. Az üst dob szétterül a zene alatt. Pedig az kottázható. A hegedűk nagy lendülettel szólnak, de sajna kicsit ezek is kaparósak, bár megjegyzem, ez nem biztosan rossz dolog.
Ugyanezen mű operaverziójában az üstdob megint csak szétterül, rátelepszik a zenére, pedig az ARC-n a dob nagyon jól megfogott.Az ária elején Philippa Giordano "mögött" még ketten énekelnek. Az ARC-n a nemük mindik kicsit kétséges. Itt a 300B-n az hallatszik, hogy a háttérénekesek borízű hangú férfiak, akik naponta 40-et szívnak.
Bob Marley Redemtion Song című felvétele kezdetleges. A gitár sem egy remekbe szabott instrumentum. Mindazon által szeretem ezt a dalt, és a felvételt. Egy sajnos már elhúnyt barátomnak is pont ijen kajla hangú gitárja volt. A dalt Ő is játszotta. De azért ennek a gitárnak vannak dobozrezonanciái, ami ezen az erősítőn nem jött át. Bob hangja sok helyen betorzít, már már fájóan.
Big Daddy Wilson koncertjén a szaxi hátborzongató. Legalább annyira, mint a Bates Hotel késes embere. Szúr. Pedig ez egy jó koncert felvétel.
1962-es templomi orgonán a Bach művön nem hallani a lábpedálokat. Csak egy mély zúgást, ami viszont igen mélynek tűnik. Persze ez csak becsapás, mint ahogy a kóválygó, csillapítatlan basszusú hangfalra is sokan rámondják: hű de mélyre megy. Pedig nem is.
Nem mértem hangnyomást, nem mértem teljesítményt. ez az erősítő úgy kb 20-22 Wattos. Szólt mondjuk a harmadával. Elmondhatom, hogy nagyon mélyre megy, és a magasban sincs probláémája. De a megszólalása sajnos nem igazán kellemes. Nagyon elkapja a hallgatót az az érzés, hogy ez az erősítő rendkívül részletezően szól. De sajnos nem. Azok a "részletek" nincsenek rajta a felvételen, tehát az torzítás. Az ARC lehet elvesz valamit a zenéből, de nahgyon kiegyenlített jó hangot produkál. És nagyon jó a sztereója. Gondoljunk arra, hogy van egy tál nagyon finom birka pörköltünk. Hiányzik belőle a bors. Van egy másik tálunk is tele birkapörivel, abban van bors, de a tengeri malac belepissantott. Melyik pöri a finomabb?
Írásommal csak igazolni szerettem volna korábbi megállapításomat. Ez miatt senki se építse át non NFB erősítőjét. Na jó, bocsi, ez csak vicc volt. Kis dolgozatommal remélem sikerült rámutatnom a kétféle kapcsolás hangzásbéli különbségére. Mert van. Én ezt tapasztaltam, sőt a macskám is. 5 perc után mérgesen távozott a hűs szobából. Kell ennél jobb bizonyíték? Aki meg kételkedik, az találja ki azt, hogy ez melyik birgepöri.[ Szerkesztve ]
-
dyscus
tag
válasz #03969024 #4867 üzenetére
Igen. Viszont régóta voltam kíváncsi arra, hogy mit tud egy NNFB PP erősítő. Hogy hiteles legyek az emberek előtt, ahhoz jó alkatrészeket is kellett felhasználni. Ki hinne nekem, ha mindezt GU50-el, 6n1P-vel meg hasonlóakkal készítettem volna. Félreértés ne essék, vannak nagyon jó régi szovjet csövek is. Pl a 6N1P is ilyen, de ugye van olyan, aki csak azamerikai dolgokban hisz, meg az NNFB kapcsolásban. Szóval megpróbáltam középutat választani. Nyilvánvalóan járatni kell még, de tapasztalatból mondom, ez az erősítő maximum a dinamikájában közelíti meg az ARC-t. Az ugyanis meglehetősen jó. Azt hiszem alább ezt nem írtam. De mit számít a jó dinamika, ha az erősítő nem tudja lejátszani a PinkPanther-t Manchínitől? Szétfolyó basszus, nagyon nem jó rezesek. Nagyon...
-
dyscus
tag
válasz #71562240 #4872 üzenetére
"Én azért továbbra is tartom, hogy a mondatodban az "egy" nem csak határozatlan névelő, hanem számnév is. Egy azaz 1 eset."
Itt jelen esetben határozatlan névelő, mivel régebben már készítettem NoNFB erősítőt 300B-vel kb volt vagy 4 fajtám, aztán Ugyanezen csővel PSE-m, és volt legalább 2 féle 211-es erősítőm is. Hallgatni meg nagyon sokat hallgattam bizonyos kimondottan NoNFB-s triódás találkozókon. Megmondom őszintén, én azért építettem át mindig őket, hogy hátha egyszer letudják játszani a Led Zeppelin lemezeimet. Erre sajnos nem voltak képesek. Ezért szétszedtem őket, s alkatrészként eladtam. Ennek már van vagy 10 éve. A másik ok, ami miatt határozatlan az a névelő, hogy úgy gondolom az emberek nem süketek, illetve nem gátjai a fejlősésnek. Az Ilyen két betűvel jelzett kapcsolású erősítők nagyon népszerűek voltak a 20-as, harmincas években, de még később is. Ha annyira jók lettek volna, akkor fel sem találták volna az NFB-s PP erősítőket, hiszen azok drágábbak. Manapság egy a közölt időszakban gyártott csőért elkérnek sok százezer Forintot is. Hogy miért? Pontosan azért, amiért egy párduc bundáért is elkérnek egy zsák pénzt. De az hiába drága, attól még a védett állatot meg kellett ölni. Tehát nem jó. Ugyanígy van ezekkel az NoNFB-s triódásokkal is. Drága, mert vagy régi, vagy mert régi a technológia. Divat lett milliókkal dobálózni. De ez nem jelenti azt, hogy olyan jól is szólnak. Persze van némely műfaj, ahol jók. Mondjuk az egyszem Megasztár nyertes énekesnő egy dobbal, zongorával, bőgővel kísérve, de leginkább valami számítógéppel szintetizált zenével nyomatva. A különféle bemutatókon, baráti találkozókon az ilyen erősítőket mindig ilyen zenével demonstrálják, hogy mennyire jól szólnak. De mint mondtam: mindenki azt, és azon hallgat, amin akar, s amit akar. Én műszaki végzettségű ember vagyok. Számomra egy hifi produktum műszaki eszköz. A műszaki életben a mérésnek helye van, mivel azzal ítélhető meg sok minden. A filozofálás nem mérőeszköz, bölcselkedéssel nem lehet megítélni egy elektromos berendezés jóságát. Végül is Ha valaminek jók a mérési eredményei, az még szólhat rosszul. Ez azért van, mert még nem tudunk mindent mérni. A hifi szórakozás, nem hadiipar, így kevésbé fejlesztették. Viszont olyannan még nem találkoztam, hogy ha valami jól szól, annak rosszak lennének a mért paraméterei. Ezekről nekem ez a véleményem. Örülök, hogy elmondhattam. -
dyscus
tag
válasz dgyuri0123 #4883 üzenetére
Én a hetvenes években sok Yugoton kiadású lemezt vásároltam. Ún. kishatárátlépővel kimentem Szabadkára, bevásároltam lemezből, banánból, a lemezt felvettem magnóra, majd eladtam. (banánt abban az időszakban valami miatt sok minden mással egyetemben nem lehetett vásárolni idehaza. ) Az ösztöndíjamat egészen jól ki tudtam vele egészíteni. Ezen lemezekkel már akkor is gond volt. Akkoriban az a "pletyka" járta, hogy a nyugaton már szézhajtott présmatricákat vásárolták fel olcsón a Yugotonnál, s azzal nyomták a lemezt. Ezért volt a minőség nem százas. Ez mondjuk elképzelhető.
-
dyscus
tag
válasz #71562240 #4889 üzenetére
Ezzel nem értek egyet. Leginkább azzal, hogy nem tudom értelmezni ezt a kitételt "jól szólásnak és a jó mérési eredménynek is egymás ellenható paraméterei vannak"
Ez olyan fából vaskarika. Vagy én nem értek hozzá. Tudnál mondani legalább olyan 2 mért erősítő paramétert, ami ellene van a jó hangnak? -
dyscus
tag
válasz #71562240 #4891 üzenetére
Én nem ugrálok kategóriákat. Amit leírtál az nem az, amire gondoltam az első hozzászólásod után, amit én idézőjelbe tettem:"jól szólásnak és a jó mérési eredménynek is egymás ellenható paraméterei vannak" Ebben nincs kategória ugrás. Ez azt jelenti, hogy pl ha az erősítő jobban szól, akkor mérve meg nő a torzítás. Vagy ha a fázistorzítás csökken, akkor több lesz a basszus. Nekem ebből ez jött le. Nem a kategória. Szerintem nincsen jobb, meg még magasabb kategóriás erősítő. Jó erősítő van, ami tisztességesen meg van tervezve, és jó alkatrészekkel van megépítve, de leginkább az alkatrészek szinergiában vannak egymással. Én az erősítőm, pl a TauCeti szuper-trióda kapcsolású erősítőt bármely AN erősítő mellé ki merem állítani vaktesztben, egyenlő feltételek melett. Azért éppen AN-t írok, mert ott van ugye 5 level. Lehet válogatni. Azért vaktesztben, mert akkor a hallgatóságot nem befolyásolja az, hogy húúúú, AN, az csak jobb lehet. Nem véletlen, hogy sokan elvetik a vaktesztet. Ugyanazok, akik a mérést is. Ezeknek az embereknek általában 1, SE erősítőjük van, 2, halovány gőzük sincs a műszaki paraméterekről. Azt mondják: egy bizonyos szint felett nem kell mérni. Na ilyenkor kapok sikítófrászt az emberi hülyeségtől.
-
dyscus
tag
válasz #71562240 #4894 üzenetére
Walker úrra reagálva: Nem írtam azt, hogy egyformán szólnak. Azt írtam jól szólhatnak. Az, hogy kinek mi tetszik, az meg szubjektív. És természetesen vannak jól megépített erősítők a TauCeti-n kívül is. Azt sem mondtam, hogy az a világteteje erősítő. De az biztos, hogy egy 3. szintű AN-nél jobb volt a TC is, meg az ARC koppincsom is.. Igaz nem vakon hallgattuk, de végül is az AN tulaja is ezt állította. Mi meghallgattuk, nem csak nyáladzunk róla egy blogon.
Azért éppen erősítő, mert arról beszélgetünk. Egyébként az erősítő nem a legmeghatározóbb egy láncban, de erről inkább nem írok, mert nincs időm. -
dyscus
tag
Nos pont ezért kell a vakteszt. Ne a név döntse el, hogy valami jó-e, vagy nem. Igen a zenét 100%-ban az agy dolgozza fel. De a fülön keresztül, mert az az érzékelő. Ha valaki libabőrös lesz egy erősítő, vagy akármilyen eszköz megszólalásától, akkor az a vaktesztben is libás lesz. A libabőr nem az AN betűktől, vagy az otromba kinézettől van. Tehát nem kell láznunk az erősítőket. Szóval objektív hangmegítélést csak vakon lehet előállítani. Nyilván valóan minél több ember vesz rajta részt, annál objektívebb lesz a végeredmény.
-
dyscus
tag
Maximálisan nem értek egyet. Viszont egyetértek Liszi70 kartárssal, de kis kiegészítéssel. Ki hívatás szerűen tesztel, azt fizetik. Oda lenne az összes bevétel, ha megbízásból tesztelve egy erősítőt, kiderítené vakteszttel, hogy egy sokkal olcsóbb jobb. Azt is vond be a számításba, hogy a vakteszt nem élvezkedés, amitől orgazmust várunk, hanem minimum 2 eszköz összehasonlítása. Tehát pont jó, hogy az agyunk arra figyel, nem a zenére. Analizáljon csak az az agy, az a dolga. Mérés és vakteszt ellenesek azok, akik azt hiszik, hogy olcsón jó üzletet csináltak, de félnek attól, hogy kiderül az igazság: nem is így van.
-
dyscus
tag
Mi a tapasztalatotok: A multibites, vagy a delta-szigma DAC-okat tartjátok jobb hangúnak?
-
dyscus
tag
válasz Dißnäëß #5000 üzenetére
Az UL kapcsolás egy jó történet. Ugye 0% leágazás az a pentóda kapcsolás, a 100%-meg a trióda kapcsolás. Ha az UL% alacsony, akkor a hatásfok nő a torzítással együtt. Ha magas, akkor a hatásfok gyatra lesz (csökken a kivehető teljesítmény), de a torzítás csökken, de főleg annak "stílusa" változik. 50%-tól egyre több a 2. harmonikus torzítás, vagy a 3. harmonikus csökken. A trióda felé haladva egyre kisebb Ra értéket használhatunk. Ez jó a kimenőtrafó szempontjából, mert kisebb szórási eredményeket érhetünk el, egyszerűbb szerkezetű trafót tekerhetünk. Ezen paramétereket figyelembe véve kell a döntést meghoznunk. Illetve ezt már mások (Hafner, Keroes) 1951-ben meghozták. Egy tiszta UL kapcsolás gyakorlatilag a cső típusától, de nem a belső felépítésétől függetlenül a 40-43%-os leágazás jó kompromisszum. Ha lágyítani akarjuk a hangot, akkor növeljük meg az UL% értékét, vica-versa. 50% után a kimeneti teljesítmény rohamosn csökkenni kezd, 25% alatt meg a torzítás nő rohamosan. Supertrióda kapcsolás esetén. én személyszerint 40% fölé nem megyek, mert a kivehető teljesítmény elkezd csökkenni. Lejjebb menni meg nincs értelme, mert a teljesítmény alig nő, a torzítás viszont jellegét tekintve inkább pentóda jellegű lesz. A CFB-nek viszont van egy-két jó tulajdonsága. Az egyik jelesül az, hogy a végcső hatásfokát nem rontja le. Mindezt úgy csinálja, hogy a pentódákra jellemző 1,8-2,5% torzítást lecsökkenti kb 0,7%-ra. Ezért van az, hogy például egy ARC D51-es erősítő torzítása az egész sávban a csúcs teljesítményen 0,1% körüli, de a fél teljesítményen mindenféleképpen 0,1%alatti. Nekem van ilyen, és olyan kapcsolású (CFB, ST) erősítőm is. A Pentóda a CFB-vel cső létére meglehetősen tranzisztoros hangot produkál. Ez leginkább a basszusban nyilvánul meg, ami rendkívül mély, és megfogott. Az ST kapcsolás basszusa továbbra is ilyen jó, de a felső tartomány a kisebb torzítás miatt simább hanghatású. Azt kell mondjam, eddig még nem tudtak ebbe a hangba belekötni csak olyanok, akik erre valamiféle késztetést éreznek. De ezek meg nem komoly emberek. Azt se felejtsük el, hogy én mikor CFB-ről írok, akkor nem a QUAD kapcsolásról beszélek, bár az is valamiféle CFB. Az ST kapcsolás jopbb megértése érdekében itt egy ábra, amely mindenféle lehetséges kapcsolási variációt bemutat a végcsövek vonatkozásában.
-
dyscus
tag
válasz #71562240 #5012 üzenetére
"Tehát kérdezem: Arra vagy kíváncsi, hogy kinek tetszik jobban a multibites és kinek az egybites DAC? (Nem foglalkozván a vegyesekkel.)"
Erre lettem volna kíváncsi, nem a felesleges ide nem illő jogászkodásra, és kioktatásra. Most már viszont ezekután nem vagyok kíváncsi. Az értelmetlen szószátyárkodás nem a kenyerem. -
dyscus
tag
válasz #01758976 #5022 üzenetére
Kérlek ne papázz le. Fiatal vagyok, azt mondják.
A felsorolt urak, és én köztem az a különbség, hogy én építek valamit, aztán hifizek, segítek másoknak. A mások meg olvasnak valamit, bölcselkednek, aztán megmondják a tutit. Vadállatokkal, mint pl az oroszlán,. vagy a tigris nem foglalkozok, mert nem értek hozzá. Én mximum a házimacska nagyságú macskafélékkel foglalkozom.[ Szerkesztve ]
-
dyscus
tag
válasz ozzy711 #5021 üzenetére
Pont ezért érdekelt volna a mai kor véleménye. (hangkariban nem valószínű a multibites DAC) Én az évek során jó pár DAC csippet kipróbáltam, a régi sigma-delta Crystal (Cirrus Logic) csipeken keresztül a Philips féle 1543, és 1541-es multibiteseken keresztül a PCM63-on át az Audio Note által preferált AD1865-ig. Ezt használtam a legtovább, ugyanis utánépítettem az AN első kiadású DAC IV. készülékét. Az nagyon szépen szól. Most viszont egy pár hónapja ezt a fotón látható 24 bit/384kHz-s DAC-ot használom megfelelő csöves trafós körítéssel. Ezért van némi tapasztalatom, mert én nem olvastam róluk, hanem megcsináltam őket, s meghallgattam őklet. De hát itt senki sem akar a DAC-okról beszélgetni.
-
dyscus
tag
Nos az internet DAC témában sem mérvadó. A Philipsnek a TDA1540-es DAC csipje volt 14 bites, s az volt az a csip, amit nagy szériában gyártott. Baréátomnak van Studer (!) stúdió CD játszója, abban is az van. A híres kerámia tokos. Nem mondanám, hogy rosszul szól, de azért az új multibitesek jobbak. Már az ugyancsak Philips egykoronás TDA1541 is lecsapja. Főleg térhatásban, és sztereo térben. No meg kevésbé nyüzsög. Az AD1865 DAC 18 bites, modern, valamiféle lézertechnikával kitrimmelt R2R hálózattal. Az meg különösen jobb az 1540-nél. Az igazi High End Cdpléjerek, konvertzerek azok mind 2 koronás TDA1541-el, PCM63 K-val, és Ad1865 K jelű csipekkel készültek.
Új hozzászólás Aktív témák
- APPLE MacBook Air 2020 13" Retina - M1 / 8GB / 256 GB SSD / MAGYAR / 96% akku, 81 ciklus / Garancia
- LG NanoCell 55NANO766QA Halvány píxel csík
- Philips 58PUS8545/12 1 ÉV GARANCIA Játék üzemmód
- Tyű-ha! HP EliteBook 850 G7 Fémházas Szuper Strapabíró Laptop 15,6" -65% i7-10610U 32/512 FHD HUN
- Bomba ár! HP EliteBook 840 G5 - i5-8G I 8GB I 128GB SSD I 14" FHD I HDMI I Cam I W10 I Gari!