Új hozzászólás Aktív témák
-
*Ropi*
félisten
válasz
mastodon
#20779
üzenetére
Szerintem nincsen 4800 DPI a Leica méretű filmkockában: 3000 felett nem sokkal vége van a szemcsézettségétől függően (a fekete-fehéreknek pedig még kevesebb), onnantól max. a szemcsék lesznek részletesebbek de valódi felbontást nem nyersz. Pontosan emiatt nem szkenneltem még soha 4800-on filmet, pedig tudja a szkennerem.
Egyébként is: győznéd tárhellyel? Mert ha 16 Bites TIFF-ben tárolod az információtartalom megőrzése miatt, akkor 100 MB nagyságrendű fájlokkal számolhatsz minimum. Vagy tömöríted mondjuk jpg-be ami színcsatornánként csak 8 Bites, így ezzel a lépéssel még 100%-os jósági tényező esetén is kidobtad az ablakon az információk nagy részét (egy alap 16 Bites tif-ben 64x több információ van színcsatornánként). Nem véletlenül kerül annyiba 4800 DPI-n szkennelni: a felbontás növekedésével együtt exponenciálisan nő nem csak a tárolt anyag mérete, de a szkennelési és utófeldolgozási idő is. Ha manuális (az automatizáltnál jobb eredményt adó) porszem + stb. retusálást is elvársz, az még több idő: minél részletgazdagabb egy kép, annál aprólékosabban kell retusálni, különben meglátszik, akár csak a zaj struktúrájának a megváltozásában is ("Fő, hogy por- és karcmentes legyen, illetve éles, valamint viszonylag jó (sima KODAK 100-as filmek, nem dia) dinamikával és színegyensúllyal."). Azok a filmek max. 12 Fé-et tudnak amit a mai szkennerek csuklóból teljesítenek, főleg spektrofotométerrel pontosra profilozva. Visszatérve a mérethez: ha csak képernyőn akarod nézni, akkor ágyúval verébre ekkora felbontás, hiszen a Full HD képernyők DPI értéke is csak 96...300 meg 600 DPI-n világítják le a fine art albumaimat 60x30 cm méretben és annyira élnek a képek, hogy a szereplők szinte lelépnek elénk a papírról. Láttál már 2400 és 4800 DPI-n szkennelt képet ugyanarról a forrásról? Láttad köztük a különbséget? Weboldalam: http://karpatisandor.hu
Egyébként is: győznéd tárhellyel? Mert ha 16 Bites TIFF-ben tárolod az információtartalom megőrzése miatt, akkor 100 MB nagyságrendű fájlokkal számolhatsz minimum. Vagy tömöríted mondjuk jpg-be ami színcsatornánként csak 8 Bites, így ezzel a lépéssel még 100%-os jósági tényező esetén is kidobtad az ablakon az információk nagy részét (egy alap 16 Bites tif-ben 64x több információ van színcsatornánként). Nem véletlenül kerül annyiba 4800 DPI-n szkennelni: a felbontás növekedésével együtt exponenciálisan nő nem csak a tárolt anyag mérete, de a szkennelési és utófeldolgozási idő is. Ha manuális (az automatizáltnál jobb eredményt adó) porszem + stb. retusálást is elvársz, az még több idő: minél részletgazdagabb egy kép, annál aprólékosabban kell retusálni, különben meglátszik, akár csak a zaj struktúrájának a megváltozásában is ("Fő, hogy por- és karcmentes legyen, illetve éles, valamint viszonylag jó (sima KODAK 100-as filmek, nem dia) dinamikával és színegyensúllyal."). Azok a filmek max. 12 Fé-et tudnak amit a mai szkennerek csuklóból teljesítenek, főleg spektrofotométerrel pontosra profilozva. Visszatérve a mérethez: ha csak képernyőn akarod nézni, akkor ágyúval verébre ekkora felbontás, hiszen a Full HD képernyők DPI értéke is csak 96...300 meg 600 DPI-n világítják le a fine art albumaimat 60x30 cm méretben és annyira élnek a képek, hogy a szereplők szinte lelépnek elénk a papírról. Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest