-
Fototrend
Ez a topic az Amatőr csillagászattal, csillagászati eszközökkel, és a velük kapcsolatos kérdésekkel, tapasztalatokkal foglalkozik, kizárólag hobbi szinten.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Dany007
veterán
Kérdésem lenne mélyen tisztelt csillagászatban jártas fórumtársakhoz.
Mégpedig arra lennék kíváncsi, ha veszek / vennék egy olyan távcsövet, amivel már galaxisokat lehet megfigyelni (láttam pár ilyet meg készült képeket is a neten), akkro azzal se tudnám 'szabad szemmel' látni a galaxist, ugye?
Csak ilyen hosszú exponálás féle technikával lehetne felvenni. Ha jól gondolom.Tehát nem az lenne, hogy a goto mechanikás 400 ezres gép rááll a galaxisra, én belenézek és jé ott van, hanem rááll, beállítok egy folyamatos felvételt, majd 30-60 perces lekövetés után alakulna csak ki az összkép. Én így gondolom Erősítsetek, vagy cáfoljatok meg
-
Dany007
veterán
Csak mert akkor megérné gyűjteni rá. Ha csak fényképet lehet csinálni, akkor azért nem adok ki 400 ezret, azt lehet látni a neten is bőven.
De ha én belenézek, és látom ott azt a galaxist... Na az komoly lenne
De én nem hiszem =/ Sajna a képeket is úgy csinálják ha jól tudom, hogy rááll a teleszkóp, majd követi egy ideig, addig folyamatosan 'exponál' a gép, és így gyűjti össze a fényt. Mint a Hubble Deep Field. -
Dany007
veterán
Szép! Gotoval. huh de kipróbálnék egy ilyet.
De mért nem próbáltad még ki? Én biztos nem bírnám ki.
Persze ahogy Algieba is mondta, jó távol a várostól : )Én egyszer voltam anno egy csajjal a világ végi pusztában. Éjjfél környékén... A közelben még falu is csak 2-3km-re volt. Város meg 20-on akárhány... Szal nagy puszta közepén voltunk. Kiszálltam Wc-zni.... És mint mindig , felnéztem az égre... Hát majdnem hanyatt dobtam magamat! Eszméletlen, mintha minden csillag rám akarnak szakadni Gyönyörű látvány!
[ Szerkesztve ]
-
Dany007
veterán
Az nemsemmi lehetett! És lehetett látni valami mozgást? Mármint a felhőréteg mozgását? Vagy ez most nagyon NooB kérdés volt?
Azt hittem a goto pont azért van, mert azzal 'pofon egyszerű'. Belövöd a már beállított pozíciót azt rááll Persze szintén tapasztalat hiányában képzelegtem ilyesmit
Esetleg csinálhatnál képeket v.hogy. Vagy összekötni a géppel és úgy rögzíteni?
Vagy szervezni egy PH!-s Csillagász partyt. És akinek van valamilyen teleszkópja pár rekesz sör kíséretében elmenni valami kietlen pusztára... =) -
-
Dany007
veterán
Omg! Inkább egy jointtal lenne az igazi Nagyon dúrva... Ez a Földről látható űr, ha jól sejtem? Elég durván látszik a galaxis nyúlványa... kár, hogy ezt szabad szemmel nem látni ilyen szépen, legalábbis nem Magyar o.-ről.
frame>24:
már mért ne lenne lehetséges? Én épp ezen csodálkoztam mindig, hogy mért nem küldenek egy szondát, ami lefotózza. Elvégre a Föld körül műholdakról is le lehet olvasni egy rendszámot... Vagy legalábbis egy autó méretű tárgyat simán... Akkor ott miért ne lehetne?
-
Dany007
veterán
Mert olyan messze még nem tudnak látni
13,7 milliárd fényév a max.
Hubble Ultra DeepField a neve. Mármint a képnek.
A képek tanulmányozása során észrevették, hogy ezen képek hátterében már nincs vagy csak igen haloványan van fény. Háttérfény, ami az ezelőtti képeken mindig volt jócskán, csak a távcső képességei nem engedték tovább. Ennél a képnél már úgy néz ki nincs tovább.
Csak nagy üresség. Vélhetően az első galaxisokat fotózták le. Mögöttük / utánuk a nagy feketeséggel, ahol már / még semmi sincs.
Majd 2013-ban jön a JWST, ami 6,5x (asszem) nagyobb, mint a Hubble. Kíváncsian várjuk azzal miket fotóznak
Azért fura ez, mert a 13,7 milliárd fényév távolság, nem csak messze van, hanem régen, 13,7 milliárd évvel ezelőtt.
Ergo a Hubble deepfield amit fotózott az a múlt. Ezért a háttérfények hiánya jelentheti azt, hogy közvetlen az ősrobbanás utáni helyzet lehet, amint az első galaxisok kialakulnak. -
Dany007
veterán
Hát, a személyszállítót voltaképp nem a sugárhajtómű tartja a levegőben. Na most ez így hülyén hangzik.
A szárnyakra ható felhajtóerő az, ami fenntartja a gépet. Ahhoz, hogy ez a felhajtóerő keletkezzen, na ahhoz kell egy kezdősebesség.
Így voltaképp a hajtómű csak előre tolja a gépet, a fennmaradásért a szárnyakon átáramló levegő a felelős.
Viszont 10-20km vagy magasabban már meglehetősen ritka a levegő. 30km fölött meg végképp. Szal felhajtóerő nem keletkezne. Vagy csak alig. Ergo, a hajtóműnek kéne megtartani, és feltolni az egész gépet.
Ez viszont létezik is. Ezek az űrsiklók, illetve hordozórakéták.... -
Dany007
veterán
Mért ne lenne? A Mars kisebb, mint a Föld jóval. Így a tömege is jóval kisebb, ergo a gravitációs ereje is kisebb.
Carl Sagan egyik kozmosz epizódjában azt mondta, hogy a Mars utazás tervei már 1976-ban rendelkezésre álltak. Csupán olyan irdatlan költségeket emésztett volna fel, ami nem érné meg a költséget. Hát ez elég futurisztikusan hangzik, főleg most, hogy nagy az esélytelenség lehetősége, de ő nem arról volt híres, hogy fiktív dolgokat állítson, másrészt az a sorozat elég nívós volt a maga idejében.
Btw, mindent lehet csak pénz kell hozzá. Jóóó sok pénz! -
Dany007
veterán
Rengeteg mindent magához vonz. Csak azok főként kisebbek.
A pályán tartásnak pont a pályán tartás a lényege.
A két gravitációs erő pont úgy hat egymásra, hogy az adott test megmarad a határvonalon. Azon a vonalon, ahonnan még nem tud elszakadni, de már nem is esik bele. Így az erők eredője a pálya vonala lesz maga.De ha megnézel egy galaxist felülről, akkor láthatod, hogy mint a kád lefolyóban a habos víz, spirál alakban folyik bele az univerzum a középen található fekete lyukba. Vagyis végül ilyen méretekben a gravitáció győz, és magához vonz mindent.
-
Dany007
veterán
Igen, így tűnik logikusnak. Ha nem lenne valami, ami vonzaná a tömeget, akkor szét is szóródhatnának a világűrben. Most itt a galaxisokat alkotó csillagokra és bolygókra gondolok.
Amúgy logikus. Mert a tömeggel rendelkező testek vonzzák egymást. Ergo mind1 mekkora a tömeg előbb utóbb a csillagok és bolygók elindulnak egymás felé egy adott halmazon belül.
Ekkor összeütköznek, a tömegük megnő, mégjobban fogják vonzani a többit... Majd végül a hatalmas gravitáció hatására összeroskadnak és lesz belőle fekete lyuk... Persze mindez hatalmas méretekben és rengeteg idő alatt játszódik le. -
Dany007
veterán
Hmm, ez egy ideillő cikk lehet.
Szupernagy felbontású panorámakép készült a Tejútrendszerről
Az index linkje a képre nem működik... Nem is meglepő...
De a 'Axel Mellinger' névre keresve a google-ben megtalálható a lényeg[ Szerkesztve ]
-
Dany007
veterán
A parittya hatást szerintem könnyű elképzelni. Legtöbbször műholdak inkább szondák felgyorsítására használják. Lásd pioneer szondák.
De ha jól tudom az Apollo 13 is ennek a segítségével jutott haza anno.Kb úgy kell elképzelni, mint egy madzagra kötött labda. Ahol a madzag vége rögzítve van. Így amikor a labdát elgurítod az egyik irányba a rögzített madzag miatt az egy körpályán vissza fog fordulni.
Tehát szó sincs nullára lassulásról. Inkább olyasmi, hogy olyan pályán halad el a bolygó mellett, hogy az még épphogy visszahúzza úgymond a hajót, viszont a pálya és a sebesség olyan, hogy amikor már visszakanyarodott a hajó, a bolygó gravitációja olyan erős hogy szinte kilövi a másik irányba... Na ezt most tudom h szarul magyaráztam, sose ment a magyarázat =/Inkább gumiszalaggal lehetne érzékeltetni. Ahogy elnyúlik, lelassul, majd hirtelen visszarántja a rákötött tárgyat. De mivel itt precíz számításokról és pályagörbékről beszélünk a tárgy nem fog nullára lassulni.
A gond ezzel az, hogy ha egy kicsit is elvétik a számítást, vagy az érkezést vagy bármit, akkor kicsúsznak a bolygó gravitációs teréből, ami képes lenne még 'visszarántani' őket, és nyersen fogalmazva elszállnak a picsába... Onnan meg már nincs visszaút. Mert nincs annyi nafta a hajtóműben, hogy elvégezze azt a munkát mintegy bolygó gravitációs mezeje.
-
Dany007
veterán
Biztos, hogy nem lassulnak nullára. Hanem 'körpályán' fordulnak irányba. A bolygó gavitációja segítségével egy ívet írnak le, ami mondjuk fordít rajtuk 45 fokot és 'meglöki' irányba.
Tehát itt nem arra kell gondolni, hogy 180 fokban megfordulnak. De persze az is lehetséges. A műholdak is így keringenek a bolygó körül. Folyamatosan. Mégse kell nullára lassulniuk egy kanyarodáshoz.
A szisztéma u.a.Mutatom egy szemléltető ábrán Olyan ez mint a 'gravity golf' nevű játék.
Szóval egyáltalán nem szükséges, hogy nullára lassítsanak. Sőt, annak nemsok értelme lenne. Elvégre az a lényeg, hogy a már meglévő sebességhez adjon még hozzá pluszt az a bolygó.
Ez azért necces dolog még mindig, mert a művelet egy határvonalon húzódik. Minden az űrhajó sebességétől, tömegétől és a bolygó gravitációjától függ. Ha átlépik a határt gondolom ezt értették 'ablak' alatt, akkor onnan már nincs visszaút. A bolygó gravitációs gyorsító ereje rossz irányba küldi őket, és már nem fognak tudni annyit korrigálni hogy visszatérjenek a kijelölt előre kiszámított pályára.
Itt mindent (szerintem) hónapokkal előre kiszámolnak, szimulálnak többször is. Nem hinném, hogy úgy megy mint a filmekben, hogy fogja a Joystick-ot és odébb viszi a hajót. Piciben persze megy, lásd űrsikló manőverezés Földközelben. De amikor ilyen sebességekről és erőkről van szó...
Másrészt ha ott vagy és kiderül, hogy rossz irányba térített el a bolygó, akkor újra kell számítani a pályát. Mekkora erővel kéne korrigálni, milyen irányba, hány fokot stb...[ Szerkesztve ]
-
Dany007
veterán
Áhhh neem semmiképpen.
"..90 fokot? Hát kb úgy mint 10-et vagy 30-at, csak lassabban ...."
Ezt úgy értettem, hogy kalkulált irányváltások. Előre számítottak. Előre ki van számítva milyen szögben, mekkora sebességgel és hajszál pontosan mikor és hol kell lenniük ahhoz, hogy a kíván 10,30 vagy 90 fokos fordulót megtegyék.
Pont azért van szükség a vénusz gravitációjára, mert saját erőből lószarra se lennének képesek.
Gondolj csak bele. Ha elvétik, akkor az az erő, ami meglökte volna őket irányba (bolygó gravitációja) az pont rosszirányba löki őket! Onnan már nem tudnak semmit se csinálni, hiszen eleve azért van szükség a parittya hatásra, mert a saját hajtóművek édes kevesek ahhoz! Így ha a gravitációs erő rossz irányba gyorsítja őket, akkor azzal az erővel egyenértékű ellenerőt kéne produkálni, hogy jó irányba forduljanak és menjenek is. Mert nem elég csak fordulni. Ellensúlyozni kell a grav. erőt is.Ilyenkor szerintem, csak egy olyan megoldás lenne elképzelhető, hogy egy útba eső, másik bolygó vagy csillag gravitációját használnák ki a megpördülésre. Az ahhoz szükséges finom korrigációkra talán még jutna nafta. De ez meg akár évekbe is telne, amíg kifogyna bőven a kaja meg a levegő...
Szal ez egy nagyon necces terület. Pontosan azért, mert a ma létező meghajtások hangyafingnak is kevesek az űrben. Persze ha lenne elegendő üzemanyag, akkor a dolog is sokkal könnyebb lenne. De arra meg aztán végképp nincsen hely.
[ Szerkesztve ]
-
Dany007
veterán
Tegnap éjjel gondolkodtam pár dolgon...
Nem tudtam hova írjam le, blogot nem akarok ennek, ezért megpróbálom ide leírni.Az a gond, hogy valójában még én magamnak se tudom elmagyarázni mire gondoltam, nemhogy másnak. Szal nagyon zavaros lesz.
Ugye azt tudjuk, hogy tér és az idő egymással szoros összefonódásban létezik. Mi sem egyszerűbb ennél, ha a tér görbül, akkor vele együtt az idő is.
A teret viszont a gravitáció görbíti meg. Ahogyan a fényt is. De voltaképp a fényt nem maga a gravitáció, hanem a térgörbülete. Bár szerintem a kettő nincs túl távol egymástól.
Namármost, azt tudjuk, illetve feltételezzük, hogy a fekete lyuk eseményhorizontjában és azon belül az idő megáll, vagy esetleg értelmét veszti. Pontosan a tér iszonyatos görbülete miatt.
Na most ebből hogy fogom kihámozni amit akarokSzal, az idő lassulása összefügg a sebességgel. Ez is tény. Ki is lehet számítani. Mitől függ ez? A delta T egyenlő 1 per gyök alatt 1 mínusz v négyzet per c négyzet. Illetve az így kapott értékkel változik meg az idő. Lényegtelen... a lényeg, hogy az aktuális sebesség és a fénysebesség hányadosán múlik minden.
Na de mivan akkor ha nem is a fény sebessége az, ami érdekes, hanem maga a tér sebessége lenne maga a fénysebesség. Mert ugye a fénysebesség egy határvonal, amit elméletben nem lehet átlépni, mert pont a relativitás elméletei miatt, annál a sebességnél a tömeg a végtelenig nőne, az idő megállna, illetve végtelen nagy mennyiségű energia befektetésére lenne szükség az eléréséhez...stbstbstb...
Szal valahogy úgy értem, hogy maga a tér az, ami fénysebességgel száguld. Persze ez nekem is zavaros, hogy tágul? Vagy hogy miként megy fénysebességgel, de a lényeg, hogy viszi magával az időt is. Az már bizonyított, hogy a tér és az idő összefonódik. A fenti példából ha a teret görbítjük akkor az idő is torzul.
Ehhez jön hozzá a sebesség. Minél gyorsabban megyünk az idő annál jobban lelassul. De miért... azért mert közelítjük a tér és vele együtt az idő sebességét is! Ami ugye 300 ezer km/s. És ha elérnénk ezt a sebességet akkor állna meg az idő, mivel elértük a téridő sebességét.
Mert ugye az ősrobbanás alkalmával jött létre a tér és az idő is. Ergo annélkül nincs miről beszélnünk. Létrejött és azóta is tágul, az egész univerzum. Így az idő is vele együtt tágul, vagyis telik. Mégpedig 300 ezer km/s-al. Legalábbis valami ilyesmire gondolok. És ha elérjük ezt a sebességet, akkor un. utolérjük magát a múló időt és teret is, ezért áll meg az idő...
Na ez most nagyon kacifántos lett... de azért leokézom, hátha valaki majd kijavít.[ Szerkesztve ]
-
Dany007
veterán
Ezt mért nekem címezve? Ha jól látom én is pont ezt írtam.
Idézek magamtól:
"Biztos, hogy nem lassulnak nullára. Hanem 'körpályán' fordulnak irányba. A bolygó gavitációja segítségével egy ívet írnak le"
"A műholdak is így keringenek a bolygó körül. Folyamatosan. Mégse kell nullára lassulniuk egy kanyarodáshoz."
-
Dany007
veterán
Szia!
Ezen az oldalon nézelődjél. Én ezt találtam a legnívósabbnak. (bár olyan mélyreható kutatást nem végeztem ) De itt vannak user made fotók is. És le van írva szépen milyen távcsővel milyen okulárral készültek. Tehát kinézed a user képek közül, hogy kb "mennyit akarsz látni", majd megnézed mivel készítette az illető és kikeresed az oldalról mennyibe kerül.
Egy szép galaxis képéhez ~ 500.000 forintos távcső kell, ahogy én láttam. De ez már goto mechanikás GPS-es cucc. Annyira nem értek hozzá, de ott az oldalon biztos, hogy találsz megfelelőt. Max az ára nem lesz az ; )
-
Dany007
veterán
válasz .:GoliBali:. #453 üzenetére
Nem hinném. Sőt 90%,hogy nem.
Viszont este elég gyakran!
Van a neten egy oldal, ahol real time-ban monitorozzák az ISS mozgását, valamint más műholdakét is.
Így percre pontosan tudod követni mikor van épp feletted, mikor kell felnézni. Én már próbáltam De vigyázni kell, mert gyorsan elszáguld felőlünk...@EmThor:
Az általam linkelt oldalon van külön "júzer" galéria. A különböző amatőr "csillagászok" töltik fel oda a képeiket. Legtöbb esetben az is odavan írva, hogy milyen teleszkóppal készültek a képek!
Na, ott nézegethetsz Megkeresed a tiedét, és megnézed a "gyakorlottabbak" milyen képeket lőnek vele! Aztán eldöntöd, hogy az jó-e neked.[ Szerkesztve ]
-
Dany007
veterán
Szeva!
Én nemrég találtam egy jövőre induló tanfolyamot az Eltén. [link]
Ez alapfokú (!) csillagászati ismereteket ad.Viszont van ajánlás, szükséges alapismeretekre:
" * érettségivel és
* a középfokún túlmenő, kb. a természettudományi vagy műszaki egyetemi szakok elsőéves tananyagának megfelelő matematikai és fizikai ismeretekkel "Persze semmilyen végzettsége nem kötelező, de erősen ajánlott.
Ergo az adott tananyaghoz szükséges számításokhoz szükséges matematikát senki nem fogja neked elmagyarázni. Vagy magadtól megérted / megtanulod 3. forrásból, vagy nem fogod tudni elvégezni.
Nekem nagyon tetszik a leírás alapján. Az egyetlen gondom, hogy Pest messze van és gyakorlatilag az utazás miatt az egész szombatom rámenne. Na meg a benzinköltség.
Másodlagosan meg persze az riaszt el, hogy nem érzem úgy, hogy matematikailag állnék olyan szinten. Az meg azért necces. Mert legjobb esetben is hazajövök átbújom az aznap vett anyagot, majd a neten kikeresem hozzá a szükséges matematikát és megpróbálom megérteni majd megoldani...
[ Szerkesztve ]
-
Dany007
veterán
Ha már érdekel akkor az már egy jó pont. Annyival könnyebben menne az egész.
Én pl a matekot nem szerettem sokáig. Volt, hogy kettes voltam belőle. Közben meg fizikával kapcsolatos számításokat kisújjból csináltam meg és fizikából 4-5-ös voltam mindig.
Ez a tanfolyam, amit linkeltem, csak egy alapfokú tudást ad. De a leírtak szerint azzal már lehet tartani különböző előadásokat a témában.
Viszont jó beugrót jelent az ELTE csillagász szakára. Aztán ha azt is elvégzed akkor leszel csillagász De hogy ebből meglehet-e élni itthon azt erősen kétlem. És nyilván egy sima egyetemi képzésben nem fogod tudni megtanulni az összes ismeretet Sőt, az egész élet is kevés lesz rá. -
Dany007
veterán
Persze, ha találsz munkát akkor azt biztos megfizetik itthon is.
Bár, itthon nincs túl nagy támogatás ilyen téren!
De a profession.hu-t nézegetve nem túl sok csillagász képzettséget igénylő állást találtam.
És sajnos előadásokra sincs igény, vagy ha van is senki nem gondolja úgy, hogy azért fizetni is kellene valamit... (ez saját tapasztalat) -
Dany007
veterán
válasz nincsisbéla #467 üzenetére
"lehet pályázni mindenfelé. Külföldön is vannak különböző ösztöndíjak, itthon is van az un. fiatal kutatói állás. Ezek javarészt 1-5évig terjednek. Itt egy átlag fizetést kapsz, és kutathatsz (phd-t illik letenni). Ha ez lejár akkor meg lehet újítani, el lehet menni más helyre ösztöndíjasként, de rendes végleges állásra külföldön nem vesznek fel, és hazánkban is évente kb 1 embert. De ha Te vagy az az egy ember, utána életed végéig nem rúgnak ki, ez 100% (az ösztöndíjat úgy kell felfogni mintha egy multinál dolgoznál: 3-4 év után váltás)."
Ja, ez mind szép és jó, én kb pont erre mondtam, hogy mocskosul nehéz itthon ebből megélni.
"3-4 év után váltás", okés, de mivan ha épp nem jön össze az a bizonyos pályázat? Akkor meg felkopik az állad?
Mert elég nagy itt a bizonytalanság. Ha csak 3-4 évig van fix jövedelmed akkor arra nem nagyon lehet komplett életet alapozni. És, ahogy írtad is évente kb 1 embert alkalmaznak fixen, így elég nagy a kockázat. Ráadásul amikor az ember kijön az egyetemről, akkor még nincs akkora gyakorlata. Ez itt is problémát jelent.
Szóval persze, meglehet belőle élni, ha találsz olyan munkát hozzá. És a probléma itt kezdődik. -
Dany007
veterán
válasz nincsisbéla #469 üzenetére
Hát nézd, csak poénból rákerestem a profession.hu-n, csillagászt egyet se kerestek Ellenben kommunikációra 198 találatot adott ki.
Egyébként amit leírsz azzal bár persze, hogy lehet valamilyen munkát találni. Viszont nemsok ember jut el odáig, hogy elvégzi a csillagász szakot, van mellette még valamilyen matek-fizikával kapcsolatos végzettsége is és még 1, de inkább több felsőfokú nyelvvizsgája.
És akkor ugye az általam említett gyakorlatot nem is vettük bele. Mert könnyű azt írni, hogy ha "kellően jó vagy". De ahhoz azért gyakorlat, szakmai valós tapasztalat is kell, sőt nélkülözhetetlen. Attól, hogy valaki elvégez egy iskolát még nem lesz benne kellően jó.Így meg ha ezeket összeadod kijön mondjuk 30-35 vagy akár több éves kor is, mire az ember mindezt elvégzi, végigjárja. Viszont addig is meg kell élni valamiből. Szóval ez így necces.
Én spec azért hagytam abba a építész mérnöki pályát, mert kiszámoltam, hogy kb. ~ 30 éves koromra lehetne egy rendes munkahelyem, valamire való fizetéssel, és még akkor is mint kezdő! (ugye itt is kell mondjuk egy technikusi, aztán egyetem, majd +2 év tervezői képzés + kamarai tagság ahhoz, hogy tervezhess, és akkor még mindig egy kezdő vagy csak szinte nulla érdemi gyakorlattal) -
Dany007
veterán
válasz B-L-A-C-K #473 üzenetére
Izé, most magyarul nem találtam meg...
De a válasz a Men In Black-ből:"The flash of light you saw in the sky was not a UFO. Swamp gas from a weather balloon was trapped in a thermal pocket and reflected the light from Venus. "
Áh, csak megvan magyarul is :
"Az a villanás, amit látott, nem ufó volt, csak egy szimpla gázfelhő, ami megrekedt egy termikus zsebben és visszaverte a Vénusz fényét."
De ez meg így nem pontos szerintem
Szerk.:
Amúgy nem lehet, hogy a Hold? Felhőbe burkolózva, így naplemente idején szokott fura színekben világítani..
"de ugyan olyan vakító volt a fénye mintha a napba néznél. "
lehet egy szupernovát láttál amit más nem
[ Szerkesztve ]
-
Dany007
veterán
Hűha! Érdekes! Nagyon.
Első kérdésem, hogyan látnak ott 35km mélyen? Gondolom oda a nap már nem süt be. Vagy ultrahanggal "látnak"? És arra gondoltál, hogy kb mekkora hőmérséklet uralkodik 35km mélyen? Mert szerintem elég brutál magas.No de visszatérve a kérdésre. Az időt ahogy mondod valamihez viszonyítani kell. A fizikában a hivatalos megfogalmazás az univerzum entrópiájának növekedése. De jól megfogalmaztad a lényeget, valamihez viszonyítani kell. Ezért is kérdezem, hogy hogyan "látnak" odalent. Mit tudnak mihez viszonyítani.
Az időről elmélkedtem pár hete egy bejegyzésben. -> [link] ha gondolod fusd át, de sz.tem választ ebből se fogsz kapni.
Szóval viszonyítani mindig ahhoz tudunk amit képesek vagyunk érzékelni / mérni. Nyilván mivel kifejlődő fajról van szó első körben a mérést el is vethetjük. Viszont mivel ez a te kitalált világod, neked kéne tudni mihez képesek viszonyítani.De az ár-apály dolog nem lenne hülyeség! A Hold ~ 385.000 km-re van, szerintem az a plusz 35km nem számít a gravitációnak. Valószínű tehát befolyásolná azokat a lávatengereket ha nem túl nagy a sűrűsége / fajsúlya.
-
Dany007
veterán
Jó ötleteket kaptál! Az Európa nekem eszembe se jutott volna. : )
A Vénuszról én is csak annyit írtam volna, hogy a visszavert Napfényen kívül maximum a gravitációja ami eléri a Földet, de az meg - ahogy már írták az előbb - elhanyagolható.
Kíváncsi vagyok a "folytatásra"! Vajon áttelepíted-e a kolóniát az Európára? Úgy is érdekes lenne és talán még hitelesebb is.Az idő viszonyítására még talán annyit tudnék mondani, hogy ha léteznek valamilyen évszakok, amik ciklikusan váltják egymást, akkor ahhoz már tudnának viszonyítani. Föld alatti / víz alatti életet is befolyásolhat 1-1 évszakváltozás. Esetleg lenne valamilyen növény ami mondjuk xy évszak első napján virágzik vagy hasonló.
Amúgy van egy dokumentumfilm. Nem tudom mi a címe. De az (is) azzal foglalkozik, hogy egy kitalált bolygón kitalált körülmények között, de amúgy valós fizikának és biológiának megfelelően milyen élet jöhet létre.
Azt azt hiszem érdemes lenne megnézned. Abból sok ötletet meríthetsz, hogy pl a kisebb vagy nagyobb gravitáció milyen hatással lehet az élő illetve a kialakuló szervezetre. Vagy mondjuk a sűrű gázfelhőkben milyen élőlények élhetnek talán... pl asszem volt benne valami lebegő bálnaféle. Mindez persze elképzelt bolygón de annak megfelelően hitelesen. -
Dany007
veterán
válasz AkosAkos #513 üzenetére
De van rá a neten infó. Ráadásul egész jó.
Olbers-paradoxonnak hívják. És a lényege annyi, hogy ha a világegyetem végtelen, akkor az végtelen számú csillagkeletkezést és ezáltal végtelen számú csillagot is feltételez. Márpedig végtelen számú csillag végtelen erősséggel sugároz fényt. Ami egy idő után eljutna a Földre és bevilágítaná az egyet. Ugye végtelen számról beszélünk. És mint látod az a pár csillag is amit az égen látni elég fényes ahhoz képest, hogy csak párezer. Most képzeld el ezt végtelennel...
De a paradoxonnak létezik feloldása is. Nem tudom van-e értelme leírnom hiszen ott van a wikipédiás oldalon.
Ahogy látom azt viszont nem írja le, hogy miből következtethetünk arra, hogy véges. Azt most én se tudom hirtelen, hogy mi a hivatalos verzió. Mert biztosan van.
Az enyém egyszerű. Ha a világegyetem végtelen lenne, akkor az nem csak a tér végtelenségét jelentené hanem az időét is. Ugye nincs tér meg idő, csak téridő van. Tehát ha az univerzum végtelen lenne akkor annak végtelen idővel ezelőtt kellett keletkeznie. Ez pedig nem igaz. Az univerzum gyorsuló tágulásából tudjuk, hogy egyszer valamikor a régmúltban egy közös pontból kellett kiindulnia. Ez volt az a szingularitás amit ősrobbanásnak nevezünk. Konkrétan ebbe nem érdemes jobban belemenni, a lényeg, hogy a tér és az idő akkor keletkezett. Nagyjából 13,7-14 milliárd éve. Ennyi idős az univerzum. Márpedig véges idő alatt (mert konkrétan 13,7 milliárd éves) nem érhetett el végtelen kiterjedést. -
Dany007
veterán
válasz vandeminek #523 üzenetére
Oh igen.... Az elmélet sokszor sajnos tényleg csak az elméletet tartalmazza és vajmi kevés köze van a valósághoz...
Pont Steven Hawking ír erről több könyvében is. Ugye mondanom se kell, hogy már a Fekete lyuk megközelítése is "halálos" ha meg eléred az eseményhorizontot akkor szépen atomjaidra szakadsz szét.
Egész egyszerűen azért, mert akkora a gravitációs különbség ér akkor két atomod között, hogy míg az egyiket csak "kicsit" húzza befelé az utána következő atomot meg már sok sok sok millió g-s erővel húzza így atomjaira szaggat kb mindent a feketelyuk.És igen, lehet folytatni a hawking sugárzással meg egyéb nyalánksággal, de igazából semmi nincs ami arra utalna akár csak kicsit is, hogy egyáltalán lehet bárhová is utazni egy fekete lyukban. Nemhogy túlélni. Mert igazából még az eseményhorizontig se jutnál el élve sehogy...
Mármint most gondolom emberes / gépi utazásról volt szó.