-
Fototrend
DIGI internet Gyakran Ismételt Kérdések
(Kattints az Összefoglaló kinyitása feliratra!)
Utolsó frissítés: 2024. február
Új hozzászólás Aktív témák
-
#13
shabbarulez
őstag
shabbarulez
őstag
Előbb utóbb el fognak indulni az új Miskolc, Pécs, Székesfehérvári LAN területek is. Azért nem lenne szerencsés ha mindnek külön topicja lenne, csak azért mert más városban vannak. Szerintem a főváros és a vidéki városok szétválasztásának sincs túl sok értelme.
-
#16
shabbarulez
őstag
egoistus
#15
shabbarulez
őstag
Természetesen azt lehet csinálni amit akarsz, senki nem kényszerít, én is csak azt írtam le ami szerintem logikus. Technológia szerint csoportosítva LAN és kábelnet, és mégegy a digi.tv-nek szerintem bőven elég a Digi-nek mint cég. Persze lehet csinálni minden városnak külön topicot, de nem értem minek. Gondolj bele a Tíonlánynak is jellemzően két topicja van a fórumokon egy ADSL és egy kábelnet, pedig nekik vagy 30x annyi ügyfelük van mint Diginek. Mégsincs városok szerinti bontás. Mondjuk elég érdekes lenne akkor lenne vagy 1600 ADSL város topic meg vagy száz Tíkábeles. Sőt ilyen alapon minden ISP-nek lehetne külön városonkénti ADSL topicja a vége meg az lenne hogy lenne 50 ezer ADSL topic, tök feleslegesen mert 4-5 topic bőven elég erre a témára.
-
#35
shabbarulez
őstag
shabbarulez
őstag
Robog a Digi-úthenger [link]
-
#41
shabbarulez
őstag
birno
#39
shabbarulez
őstag
A házon belüli UTP LAN kábelezés még nem minden, az a lényeg hogy ez a LAN hogy kapcsolódik a szolgáltató gerinchálózatához és az gerinchálózat milyen. A w-mobil esetén ahogy nézem az oldalukat ez a ''gerinchálózat'' sima wifi, így idézőjelben mert a wifit sok mindenre lehet használni de gerinchálózati összeköttetésnek nem igazán való. Arra jó hogy lakáson belül a szobában a wifi router és a laptop között megoldja az összeköttetést, de nem arra való hogy háztömbök között több tucat előfizető gerinckapcsolódását adja. Oda optikai kábel való, a Digi hálózatánál pedig így épül a hálózat, legalábbis az elmúlt egy év alatt írt beszámolók alapján úgy tűnik. Egy szabad frenvenciás wifi, instabil, időjárás függő, kis kapacitású nem gerinckapcsolatra készült. Az optikai kábel nagysebességű, stabil, megbízható adatátvitelt képes nyújtani a két technológia között ég és föld a különbség. Viszont az optikai megoldások drágák ezért nem éri meg akárhol alkalmazni. Csak nagyvárosok sűrűn lakott, tömbházas, lakótelepi részein éri meg így kábelezni, mert ott kis költséggel nagyon sok előfizetőt lehet viszonylag 1xűen elérni. Másfelé nem is érdemes az elterjedésével számolni a költségek miatt.
-
#43
shabbarulez
őstag
Chieftec
#42
shabbarulez
őstag
Passz. Ha már kábeleztek az épületben ahol lax és a villanyóra szekrényednél találsz coax és UTP kábelt is akkor mindkettő. De ahol már kábeleztek úgyis kiraknak valami reklám papírt, az alapján is látszik mit kínálnak. Azokon a vidéki területeken ahol eddig írtak a kábelezésről mindkettő szerepelt, így gondolom Veszprémben sem lesz ez másképp.
-
#88
shabbarulez
őstag
Ferdzsoo
#87
shabbarulez
őstag
A UPC vezetékes lefedettsége 10x akkora mint a Digié. Legalább 1 millió háztartást kellene lefednie Diginek úgy hogy közben a UPC lefedettsége semmit nem nő, ahhoz hogy utolérjék őket. 1 millió háztartást 5 év alatt, az havi 16 ezer háztartás lenne. Figyelve a címlista bővülésének dinamikáját, ennek nem sok realítását látni.
-
#440
shabbarulez
őstag
zsocaozd
#438
shabbarulez
őstag
válasz
zsocaozd
#438
üzenetére
Azért mert a user fizet egy szolgáltatásért, az még nem jelenti az hogy azért bármire jogosult, hanem csak annyira amire a szerződése is szól. Márpedig a lakossági szolgáltatások best effort jellegűek, nem pedig garantáltak. Nem véletlenül kerül egy 5 Mbps-es garantált elérés 120 ezer forint felett és nem véletlenül kerül egy 5 Mbps-es lakossági best effort csomag mondjuk 6 ezerbe.
A garantált elérésű netet, ahogy a neve is mutatja alapból úgy építik ki, úgy méretezik minden szakaszát hogy a legszélsőségesebb körülmények között is biztosítsa a szerződésben vállalt feltételeket. Egy garantált elérésénél a minőségi paraméterek az elsődleges szempont, és kvázi a pénz nem számít elv alapján az anyagi csak sokadik szempont. Mert aki garantált vonalat vesz az úgyis mérlegeli hogy az abból fakadó kiadásai arányban lesznek-e azokkal a bevételekkel amit azon vonal bérletével megkereshet. Egy garantált vonal kiépítésére ugyanezen szempontok alapján kvázi akárhol sok kerülhet, mert ha szükség van rá adott végponton akkor a kiépítés költségeit a megrendelő állni is fogja, ami sok esetben szintén milliós tétel. Ugyanígy a rendelkezésre állás és support is anyagiak függvényében egészen más elbírálás alá esik.
Egy best effort kapcsolódás esetén viszont minden az árnak van alárendelve, hisz egy hétköznapi lakossági fogyasztó nem hajlandó százezreket kifizetni egy garantált elérésért, nem beszélve arról hogy is rá szüksége. Egy best effort csomagnál mindent az ár határoz meg, megfizethető 5-10e ft közötti ársávba kell pozícionálni a terméket, a bevételek pedig meg fogják határozni a kiadások mértékét is. Értelemszerű hogy jóval kisebb bevétel mellett nem lehet ugyanannyit költeni egy hálózatra mint a garantált elérés bevételeiből, ennek megfelelően a hálózat méretezése, rendelkezésre állása is ezt fogja tükrözni. Egy best effor hálózat nem úgy lesz méretezve hogy a legszélsőségesebb terheléseknek is megfeleljen, hanem úgy hogy az átlagos terheléseket elbírja és pénzügy keret határáig a lehető legtöbbet kihozva a lehetőségekből. A kisépítés is teljese fordított rendszerű, nem az előfizető igényhez alkalmazkodik a szolgáltató, hanem az előfizető csak ott fizethet elő ahol a szolgáltató elérhetővé teszi a szolgáltatást. A rendelkezésre állás, support is jóval csekélyebb díjaknak van alárendelve.
Ha a best effort szolgáltatási jelleg anno egy évtizede nem alakul ki, nem lenne több mint 300 millió szélessávú netező világszerte, hisz átlagember nem lenne hajlandó havi százezreket áldozni garantált elérésekre, csak azért hogy netkapcsolata legyen, amit többnyire szórakozás céljára használ. De teljesen felesleges is lenne által felhasználói igények mellett garantált rendelkezésre méretezni egy hálózatot. Hisz a kihasználtsága az idő nagy részében úgyis töredék lenne, talán az 5%-ot is alig érné el, 95%-ban meg ott állna a kapacitás kihasználatlanul parlagon. De kiépítés költségei ettől függetlenül meglennének, amit be kellene építeni a havidíjakba, ami teljesen feleslegesen egekbe emelné a havidíjakat, elrettenve a fogyasztókat.
A fogyasztók döntő többsége nem folyamatosan, időben állandóan és maximum kihasználtságon használja a szolgáltatását. Hanem csak időszakosan, rövidebb kisebb terhelésekkel. Pl. amikor weboldalakat néznek, chateleni, letölteneke egy-egy vicces videot vagy mp3-at. A nagyobb állományok letöltése ritkábban előforduló terhelést okoz. Épp ez fogyasztói magatartás teszi lehetővé a best effort szolgáltatási modellt, ez által pedig a megfizethető árszint kialakítását, ami az egész internet létezésének az alapja és közös osztott hálózati erőforrások, költségek optimális szétosztásán alapul.
-
#442
shabbarulez
őstag
zsocaozd
#441
shabbarulez
őstag
válasz
zsocaozd
#441
üzenetére
Ha a szerződésben vállalt rendelkezésre álláson túl nyúlik egy hiba(ez lakossági szolgáltatás esetén jellemzően 72 óra), akkor a fogyasztó jogosult kötbérre amit írásosan formában jeleznie is kell. Ha ezt megtetted és a szolgáltató mégsem írt jóva kötbért akkor lehet fordulni NHH-hoz, bár sokat nem fognak tudni tenni, mert ez két vitás fél közötti probléma, amit max bírósági útra lehetne terelni.
A rendelkezésre állás megint egy olyan dolog ami költség vonzat. Ha van kellő bevétel ami ezt fedezi és hajlandó is megfizetni az ügyfél, akkor szolgáltató is azt fogja nyújtani. Rendelkezésre állásnál jellemzően két, három, négy esetleg öt kilences rendelkezésre állásról lehet szó. A két kilences az ugye 99%-os, a négy kilences az meg 99.99%. Persze minél nagyobb a vállalás mértéke azt az ára is tükrözni fogja. Az akinek fontos a nagy rendelkezésre állás, mert többet veszít rajta ha a kiesik a szolgáltatás mintha nem tesz semmit, mint pl. egy banki informatikai rendszer esetén, ott kis is fogja fizetni a megrendelő a vele járó költségeket is.
Gondolj bele a rendelkezésre állást, elsősorban az humán munkaerő költsége határozza meg. Ha van egy adott jól képzett szakember, akinek a havi bérköltsége akár 300-400 ezer vagy akár több is, van alatta egy kocsi amibe benzin is kell hogy menjen, kell felszerelés benne, ha adott helyszínre ér azzal el tudja látni a felmerülő problémát. Vagy ha erre nincs saját ember, akkor mástól kell bérelni, de ott is ugyanezekkel a költségekkel fognak felmerülni. Ha mondjuk egy jómunkásember bérrel, kocsival felszereléssel kiállítva, harcrakészen mondjuk havi 1 milába kerül, akkor szerinted ezt a költséget hány ügyfél között kellene szétosztani hogy úgy érezd téged nem húznak le. Ha mondjuk havi 500 Ft-os bevállalsz a havidíjba, az már azt jelenti egy ilyen jómunkásember figyelme 20 ezer ügyfélen osztozik. Ha pedig 1xre több helyen is gond van, akkor nem lehet ott 1xre sok helyen, csak sorrendbe haladhat, amit persze zokon fog venni az akihez legutoljára ér oda. Persze ha mondjuk van 20 kiemelt ügyfél, akiknek nézi minden rezdülését és ha gond van gyorsan ott terem és beavatkozik akkor sokkal jobb rendelkezésre állást fog produkálni. Viszont akkor a fejenkénti költség már 50 ezer, ami a havidíjhoz többletbe kell számolni. Egy nagyvállalti ügyfél több százezres vagy akár milliós havidíjánál egy ilyen költség tétel még beépíthető, de best effort lakossági ügyfeleknél ez nem fér bele a szűkre szabott havidíjakba. Ott "kicsi pénz, kicsi tánc" elv érvényesül, ami persze rendelkezésre állás lehetőségeinek is korlátot szab.
-
#1496
shabbarulez
őstag
FNZ
#1494
shabbarulez
őstag
Meg lehet csinálni a lakásokig optikát, de erősen megemeli a költségeket, az pedig az árakra is hatással lesz. Ráadásul 100 Mbps-ig nincs igazán értelme az optikára cserélésnek. Gigabit sebességhez viszont már garantáltan le kell cserélni az UTP-t, főleg a jelenlegi szerelési metodika mellett.
-
#1504
shabbarulez
őstag
janos1988
#1497
shabbarulez
őstag
válasz
janos1988
#1497
üzenetére
Ez egy fejlesztési terv a 2009-2013 közötti 5 éves időszakra, mivel hálózatot nem egy nap alatt szoktak kiépíteni 2013 december 31.-én ahogy azt te próbálod beállítani. 2009 végére vgyis az első évben 200 ezer FTTH háztartást írnak hogy elkészül, plusz a mellé kábelneten további 400 ezret DOCSIS 3.0-ával. A Digi 2 éve építi az FTTB+UTP hálózatát és gyanítom jővő év végén amikor már 3. éve teszi sem fogja elérni azt a 200 ezer háztartást amivel MT nekiindul az első évben.
Azért hozza le ezt az összes it portál, mert a Tí kirak az oldalára egy sajtóhírt és azt átveszik. Láttál te már Digi oldalán sajtóhírt, amit érdemes lenne bármely oldalnak átvennie és jővőbeli fejlesztések ütemtervével kapcsolatos? Mert én nem igazán láttam az elmúlt 2 év alatt, a nélkül pedig egyetlen oldal sem írni róluk. Az más kérdés hogy mivel MT törzsére bejegyzett cég így kötelessége is a pénzügyeit érinti minden lépéséről publikusan tájékoztatni, míg Digire nézve semmi ilyen kötelezettség nem vonatkozik. Ezért is nem tudni a Digiről vagy akár az anyacég RDS szinte semmit, ott akármilyen pénzügyi susmus folyhat a háttérben, hisz senkinek nincs rátekintése.
Ráadásul az MT 3 millió háztartásnak szolgáltat és abből 800 ezernek akar FTTH-t és 400 ezernek DOCSIS 3.0-át nyújtani, ami összes háztartás 40%-a. Ez az arány megegyezik más országok hasonló fejlesztési projectjeinek ütemével, ahol első fejlesztési körben hasonló lefedettségi arányú és hasonló időtartamú fejlesztéseket jelentettek vagy jelentenek be és még lesz lesznek olyan országok akik a később fognak hasonlót meglépni.
A Digi fejlesztései nagyon jók, csak nem érintik a háztartások ilyen magas százalékát, nagy valószínűséggel 5 év múlva sem fognak elérni 5-10%-nál nagyobb háztartási lefedettséget. A GigaLan is aranyos kis cégecske, de csak Nyíregyházán szolgáltat, ott is csak lakótelepi részeken kínálnak magas sebességet. Az egész cégnek van úgy 1500 ügyfele amiből nagy sebességű LAN-os talán csak pár száz van. Terjeszkedésre pedig nincs igazán túl sanszos esélyük, főleg nem arra hogy millió közeli háztartást érjenek el, így a magyar net egészére nézve a cég hatása gyakorlatilag elhanyagolható. A Diginek valamivel nagyobb hatása van, de messze nem domináns szereplője a piacnak. Hisz van úgy 30 ezer ügyfelük, az MT-nek meg 750 ezer, a UPC-nek meg 300 ezer.
Az ADSL minőségi jellemzőit én nem igazán vetném össze egy FTTH infrastruktúrával, egész más a kettő. Az ADSL a fizikai törvényeszűségei okán a távolság függvényében csökken az elérhető maximális sebesség, így aki távol van a központtól annak egyre kisebb az esélye a magas sebességre, egy adott távolság úgy 5km után pedig nem is nyújtható a szolgáltatás. Ezzel szemben optikán egész más fizikai jellemzők mellett lehet szolgáltatni. Ott 10-20-40 km távolságra is elér a jel és teszi ezt úgy hogy nincs sebesség csökkenés a távolság függvényében, a legtávolabbi ügyfél is ugyanazokat a minőségi jellemzőket kapja mint egy közeli. G-PON esetén 2.5/1.25 Gbps a szabvány sebesség ami egy üvegszálon biztosítható, ezt osztják szét maximum 32 vagy 64 végpont között. És 2-3 év múlva már érkezik az utód szabvány ami már 10 Gbps-es lesz.
A FTTH-s PON technológia nagy 10-20 km-es hatótávolsága teszi lehetővé azt hogy ezzel a technológiával idővel akár a teljes szolgáltatási területet elérjék, míg ugyanez a Digi által használt FTTB+UTP megoldással sosem lesz kivitelezhető. Ott az UTP 100 méteres hatótávja alaposan behatárolja a használhatóságát, épp ezért korlátozódik a felhasználása csak sűrűn lakott lakótelepi vagy lakóparki környezetre és épp ezért nem is várható a háztartások igen magas százalékát lehessen majd ezzel lefedni.
-
#1526
shabbarulez
őstag
FNZ
#1523
shabbarulez
őstag
-
#1537
shabbarulez
őstag
FNZ
#1531
shabbarulez
őstag
Nem csak eltérő OS alatt mutat eltérő eredményeket, de akár eltérő böngésző programok alatt is teljesen más eredményeket ad. De ez már évek óta ismert. Még talán annak is befolyásoló szerepe van milyen programokat futtatsz vagy milyen beépülő pluginek vannak a böngészőben. Pont ezért nincs értelme a speedtest.net állandó felemlegetésének, mert igen gyakran totál blőd eredményeket tud kiköpni magából. Ez így volt már évekkel ezelőtt is még most is így van. Akár le, akár a feltöltésre, akár a késleltetésre totál irreális értékeket tud kiadni aztán van amikor közelében jár a valóságnak.
[ Szerkesztve ]
-
#3274
shabbarulez
őstag
McLaca
#3270
shabbarulez
őstag
Nem garantált elérésre méretezik a hálózataikat a szolgáltatók, szóval felesleges úgy számolni ahogy te teszed, hogy felszorzod az előfizetők számát a legnagyobb csomag sebességével. Korábbi hsz.-ekben azt írták hogy 100 Mbps-es media convertereket pakolnak az optika végére, de minden minden épületbe megy optika, a szomszédos épületeket utp-n kötik ha belefér a távolságba. Épületen belül meg 8 portos 100Mbps-es swichteket használnak. Egy 100 Mbps-es optikai link 50-100 előfizetőt is ki tud szolgálni, az előfizetők aránya ritkán lépi túl egyazon szolgáltató esetén a lefedett háztartások 25-50%-át.
[ Szerkesztve ]
-
#3372
shabbarulez
őstag
xabolcs
#3367
shabbarulez
őstag
válasz
xabolcs
#3367
üzenetére
Ez nem tekereg semerre, elég célirányosan halad. A domainekből látszik hogy bp-bécs-prága-frankfurt-th(erre tippem nincs lenne) majd végül párizs. Ez elég célirányos routing, nincsenek benne felesleges vargabetűk.
Nálam ilyen:
1 <1 ms <1 ms <1 ms ip59934a3e.rubicom.hu [89.147.74.62]
2 1 ms 1 ms 1 ms 89.147.80.209
3 * * * A kérésre nem érkezett válasz a határidőn belül.
4 * * * A kérésre nem érkezett válasz a határidőn belül.
5 1 ms <1 ms <1 ms 89.147.80.11
6 1 ms 1 ms 1 ms xe-10-0-0-206.bud-001-score-2-re0.interoute.net[84.233.170.93]
7 8 ms 8 ms 8 ms ae0-0.bud-001-score-1-re0.interoute.net [84.233.147.109]
8 9 ms 8 ms 8 ms ae2-0.prg-001-score-2-re0.interoute.net [84.233.138.213]
9 8 ms 8 ms 8 ms ae0-0.prg-001-score-1-re0.interoute.net [84.233.138.205]
10 * * * A kérésre nem érkezett válasz a határidőn belül.
11 31 ms * 31 ms 50g.fra-1-6k.routers.ovh.net [213.251.128.110]
12 31 ms 31 ms * 20g.th2-1-6k.routers.ovh.net [213.251.130.13]
13 31 ms * 31 ms 80g.p19-2-6k.routers.ovh.net [213.186.32.150]
14 31 ms 32 ms 31 ms p19-17-m1.routers.ovh.net [213.251.130.181]
15 31 ms 32 ms 31 ms ns32242.ovh.net [213.251.160.63]Statistics for 213.251.160.63:
Packets: sent=1000, rcvd=1000, error=0, lost=0 (0% loss) in 10.021102 sec
RTTs of replies in ms: min/avg/max: 30.702 / 31.799 / 33.968Látszik a tracerteken hogy a főbb IX-eken peeringel ez az OVH, bécsben, prágában frankfurtban és utána már a legrövidebb úton megy párizsba.
Új hozzászólás Aktív témák
Olvasd el az összefoglalót!
Társtopikok:
● DIGI kábel TV
● DIGI Mobil
● DIGI műholdas TV
● DIGI vezetékes telefon
Router kérdésekkel ezekbe a topikokba fáradjatok!
● Milyen routert?
● Router gondok