Új hozzászólás Aktív témák
-
#13
#71562240
törölt tag
vodkaboy22
#1
#71562240
törölt tag
válasz
vodkaboy22
#1
üzenetére
Nagyon-nagyon örülök ennek a topiknak. Minden hátrányával együtt, az elektroncsövet eleve jobbnak tartom hifi erősítés (azaz hangminőség) céljára, mint az azóta bevezetett egyéb formákat.
Krichd1 a hifitopikban felhívta a figyelmet, a címbeli ékezethibára.
-
#17
#71562240
törölt tag
vodkaboy22
#16
#71562240
törölt tag
válasz
vodkaboy22
#16
üzenetére
Nem látom rendesen a képen, túl szűk a kivágás: ez egy bitstream DAC vagy multibites?
-
#106
#71562240
törölt tag
vodkaboy22
#105
#71562240
törölt tag
válasz
vodkaboy22
#105
üzenetére
Alisca Orange Black Pepper? The Ring?
Dunaudio Evergreen TA3?
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz
#71562240
#106
üzenetére
Illetve talán az Aliscáék Red Lionja is már olyan volt, de azt most nem ígérem.
Ár-érték arányon lehetne elmélkedni, de önmagában nézve veszett jó, egyszerre meleg és konkrét hangjuk volt az Aliscáknak. Egyébként a Dunaudióé is elég sikeres konstrukció volt, azt úgy aposztrofálta a Szabó Zoli, mint "tranzisztoros hangkarakterű" csövest, és ebben volt igazság, teljesítménye is volt rendesen, és volt is benne egy kis tranzisztoros "keménység" az energia mellett. Az Aliscánál meg inkább a tranzisztorosok hasonlítottak a csöves hangvételre - bár olyat éppen a Dunaudio is tudott egyszer.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz
#03969024
#107
üzenetére
Megjegyzendő, még az 1-es pontod se olyan egyszerű, hogy koppintás. Ott is van bőven kísérleteznivaló, hiszen a csöves konstrukciók némelyike olyan szűk értékhatáron belül tűri el adott alkatrész gyári szórását (vagy éppen az alkatrészgyártás is egyedi volt az adott konstrukcióhoz, a picit is félresikerült példányok kiszórásával és kevésbé háklis konstrukcióba helyezésével), és adott esetben olyannyira fontos a szigorú párbaválogatás, hogy éppenséggel még a klónozásba is bele lehet fulladni könnyen (csövek, kimenőtrafók egyedi példányainak egyedi személyiségei...).
[ Szerkesztve ]
-
#112
#71562240
törölt tag
vodkaboy22
#110
#71562240
törölt tag
válasz
vodkaboy22
#110
üzenetére
Hozzáteszem, hogy az említett típusoknak (különösen az Evergreennek) a magasfrekvenciás átviteli kiterjedése is tranzisztorosokat megszégyenítő volt, például éppen a toroid kimenőnek is köszönhetően.
(#111) lancerboy Igen, igen, de ez a "csak hasonlítani fog" persze arra is igaz, ha tranzisztorost akarsz klónozni, csak ott jóval esélyesebb, hogy közelebb tudsz kerülni az eredetihez - ha megvan hozzá a technológiád.
[ Szerkesztve ]
-
#114
#71562240
törölt tag
vodkaboy22
#113
#71562240
törölt tag
válasz
vodkaboy22
#113
üzenetére
Jó amit mondasz, ám megjegyzés: a 200kHz-ért húsz(-harminc) évvel ezelőtt már nem neveztek volna hazugnak, lásd éppen ilyesmire hívtam fel a figyelmet éppen az említett toroidosok kapcsán - persze nem eleve a toroid kimenő miatt, más is kellett. Már ezek is büszkélkedtek 100-150-200kHz-ekkel, és nem is alaptalanul.
Az a szomorú, hogy a csövesek fejlődési lehetőségei a fontos újdonságok ellenére is valószínűleg már eléggé a veszett fejsze nyele, szűk "atavisztikus" kör "atavisztikus" hobbija. Hasonlóan az analóg hangtechnológiához. Belegondolni is szédítő, hol tarthatna ma a hangminőség, ha a digitális hangtechnikába öntött fejlesztési (és marketing-) pénzeket az analóg hangtechnikába öntötték volna. Vagy ha a tranzisztorosokba ölt fejlesztési pénzeket a csövesbe ölték volna. Jobban szólna már a hifi mint az eredeti zene, hehe.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
Elvileg és gyakorlatilag is lehetséges a csöves megoldás a tranzisztoros mellé, illetve függetlenül attól hogy mi van mögötte, nyugodtan lehet csöves az elő-előfok, sőt, nagyon szépen tud az szólni.
Nem tértél ki rá, de a szavaidból talán az a sejthetőbb, hogy MM hangszedőd van, de ha kisjelű MC, akkor ugyebár jól be szokott válni az, hogy egy minőségi MM erősítőfokozat után az MC fokozat egy trafó - bár ezzel nyilván nem mondtam újat.[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
Mondjuk ez itt off, itt ne is vitassuk meg, de kicsi a valószínűsége, hogy az az Akai egy "normális" lemezjátszó. Nem nagyon szoktak ők normális lemezjátszót. A Tesla valószínűleg jobb (lásd pl. szíjhajtás) - bár persze típusnevek híján ez csak "felelőtlen" feltételezés részemről, ugyanígy a hangszedő esetében.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
A csövesek ma már jellemzően bizonyos árszint fölött kezdődnek, phonóban is, akkor is, ha magad rakod össze, és persze a használatuk is macerásabb. A nagyiparilag könnyebben, termelékenyebben gyártható tranzisztorosok esetleg összességében jobb ár-érték arányt mutatnak fel a belépő kategóriában mint a csövesek, de sosem fognak úgy (olyan "csövesen") szólni mint egy csöves. A csöves hang pedig... hát az csöves hang, azt nem tudod tranzisztorral utánozni. Amilyen hegedűhangot egy jó csöves tud, azt a tranzisztoros sose - na jó, nagyon ritka kivétellel.
-
#71562240
törölt tag
Én szívesen olvasnám az esetleges további tanulságos beszélgetést az ügyben, de ha jól értem, te olyasminek a kitalálására várnál most segítséget Lompostól, amivel ő ellentéteset állít. Ha jól értem, ő (a konkrét kapcsolástól függetlenül) azt állítja-bizonyítja, hogy az adott cső prímán alkalmas lenne jelútba, tehát nem abban fog segíteni, hogy az általad mondott alkalmatlanságának okait megtaláljuk. Ha jól értem az eseményeket.
Én mint hifista megjegyzem, szerintem merült(ek) fel olyan szempont(ok) ami(k) alapján Lompos maradni tud a talán kissé elvibb, de nyilván gyakorlatban is kipróbált álláspontjánál, te pedig találhatsz oko(ka)t a talán kissé gyakorlatibb, de elvvel is alátámasztani kívánt álláspontodra. Még az is lehet, hogy mindkettőtöknek kb. egyformán igaza van, bár kevéssé valószínű. De Lompos nem fog tudni segíteni a te álláspontod igazolásában, mert az övé nagyjából a tied ellentéte - miközben persze "hifista" megközelítésben minden cső, vagy éppen bármely elektromos alkatrész alkalmatlan hifi felhasználásra, akár jelútba, akár máshová, de ha ebből indulnánk ki, nem készítenénk készülékeket.
-
#71562240
törölt tag
válasz
Lompos48
#248
üzenetére
Valószínűleg félreértetted a fogalmazásomat. Az idézett mondatom zárójeles része arra utal, hogy az adott csővel kapcsolatban általánosságban, tehát nem az adott téma (adott kapcsolás) kapcsán állítod, hogy alkalmas jelútba. Tehát a mondatom azt közölte, hogy szerinted az adott cső alkalmas jelútba. Ezt pedig állítottad, mert állítottad, bizonygattad, hogy az adott cső alkalmas jelútba - hifi erősítőben. Tehát (természetesen) nem azt mondtam, hogy szerinted bármilyen kapcsolásba alkalmas, hanem azt mondtam, hogy szerinted van olyan kapcsolás, amibe alkalmas. Állitod, hogy van(nak) olyan kapcsolás(ok), amely(ek)ben a tárgyalt cső alkalmas hifi erősítő jelútjába.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz
Lompos48
#254
üzenetére
Azt állítottad, hogy az LM317 az adott esetben nincs a jelútban, de általánosságban alkalmas arra, hogy hifi készülék hangfrekvenciás jelútjában legyen.
Vagy én értettem félre, és csak azt állítottad, hogy a konkrét alkalmazásban odavaló, ahol van. Most újraolvasva úgy tűnik, csak utóbbit állítottad, ez esetben félreolvastam a közlési szándékodat.[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz
Lompos48
#254
üzenetére
Hülyeség helyett.
Nagyon és többszörösen és meghökkentően figyelmetlen voltam, sajnálom.
A (#247) kammerer hozzászólásban szereplő,"Ha jól értem, ő (a konkrét kapcsolástól függetlenül) azt állítja-bizonyítja, hogy az adott cső prímán alkalmas lenne jelútba, tehát nem abban fog segíteni, hogy az általad mondott alkalmatlanságának okait megtaláljuk."
zagyvalék tehát az alábbival helyettesítendő:Ha jól értem, ő azt állítja-bizonyítja, hogy az LM317 regulátor abban a kapcsolásban alkalmas alkatrész az adott, hfi erősítő célú felhasználáshoz, tehát nem abban fog segíteni hogy az általad mondott alkalmatlanságának okait megtaláljuk.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
"Te jól tudod, a költő sose lódít, az igazat mondd, ne csak a valódit,..."
A hifi réges-régi alapkérdése (dilemmája) ugyebár, hogy milyen filozófia mentén működjön a hifi rendszer és a hangfelvétel. Mihez próbáljon magas hűségű lenni a high-fidelity?
Vajon a hifi rendszer próbálja-e minél kevesebb rárakódott torzítással a hangszóróig vinni és azon kiadni azt, amit a mikrofon létrehoz az eredeti zenei történésből, vagyis a hifi rendszer (részeként a hangfelvétellel) elsősorban a mikrofonhoz legyen magas hűségű high-fidelity, azaz legyen "mérnök", vagy pedig, mivel a mikrofon és a további rendszerelemek is csak halvány árnyékát képesek az eredeti zenei történésnek leképezni, a hifi rendszer (részeként a hangfelvétellel) hozzon létre önálló minőséget, vagyis sajátos torzítások segítségével próbálja helyettesíteni valamivel azt, ami a leképezés során elvész az eredeti zenei történésből, azaz az eredeti művészi történéshez legyen magas hűségű high-fidelity, mondhatni legyen "művész"?! Minek kedveskedjen a hifi rendszer, az oszcillátornak vagy a fülünknek? Milyen kompromisszumok hozhatóak létre a két szélsőség között? A hifi örök dilemmája. A kezdőpont a stúdióberendezések tervezőjéé, jellemzően "mérnöki attitűddel", a végpont a felhasználó hifistáé, jellemzően "művészi attitűddel", köztük cikáznak a hangmérnökök, hanghordordozógyártók, hifikészülék-tervezők.
Az utóbbi évtizedekben a stúdióberendezés-tervezők és a hangmérnökök között is egyre jobban terjedt a "művészi szempont", azaz egyre több lett bizonyos stúdiókban a hifista módszer, a hifi felől érkező stúdiókészülék, a "túloldalon" pedig fordítva, a sokszor hályogkovács módjára, próba-szerencse.alapon dolgozó hifikészülék-tervezők egyre több mérési módszert, készülékkel mérhető elektromos paramétert találnak a fülükkel hallott vagy hallani vélt jelenségek alátámasztására, kezelésére. Kiegyenlítődési folyamat. (Most ne foglalkozzunk azzal, hogy.a digitalizálódás hogyan alakítja a vázolt képet.)Miért írom ezt neked válaszként? Te mint készüléktervező elindultál a szimpla "mérnöki attitűdtől", fizikai tankönyvi elvektől. Aztán, halmozódó tervezői tapasztalataid, felhasználói visszajelzések, hifi (szak)irodalmak révén te is észbe (fülbe) vetted, hogy a hifiben több dolgok vannak "földön és egen, Horatio, mint azt bölcs elmétek álmodni képes", azaz megismertél olyan jelenségeket,.amelyeket az elektronikai tankönyvek nem írnak, sőt, horribile dictu, alkalmasint tagadnak, amiket eddig esetleg csak az érzékelésünk tudott "mérni" vagy "placebózni". Vagy amelyeket először csak az érzékelésünk "mért", és a hifi felfedezései révén válhattak-válhatnak az elektronikai vizsgálódások, adott esetben tankönyvek részévé - típuspélda a konnektor-villásdugófordítás ügye. Egy ideje a "kiegyenlítési szakaszban" vagy, próbálod összegyeztetni a "mérnöki" és "művészi" módszereket. A mérnök kolléga esetleg visszakérdez, hogy milyen mérhető paraméterekkel tudod alátámasztani, amit az LM317 színezéséről mondasz a "tranyó+FET-hez" képest. Te próbálsz találni ilyen paramétereket, de lehet hogy csak a füledre tudsz hivatkozni a (hifi)tudomány mai állása szerint.
Miért írom ezt ide? Mert a csöves vs. tranzisztoros kérdés is nagymértékben hasonló kérdés, mint tudjuk. Készülékkel mért elektromos paraméterek vs. hifista hallás. "Mérnökiség" vs. "művésziség". De nem ehhez a közhelyhez akarok kilyukadni, hanem vitatandó felvetéssel élni.
A csöves erősítőkben ugyebár majdnem mindig kimenőtrafót alkalmazunk. Tudjuk, hogy a kimenőtrafónak legalább akkora, de sokszor talán még nagyobb szerepe van a "csöves hangzás" kialakításában, mint a csőnek - hozzáteszem, a táptrafó is sokat számít. Én kétféle kimenő- (és táp)trafóval szereztem eddig sokféle hallgatási tapasztalatot, "hagyományos" lemezes EI-vasmagossal és toroiddal, és úgy látom, hogy jellemző különbség van a hangjuk között. Nem véletlen, hogy az a kevés tervező, aki toroiddal tervezi a csöves erősítőt, jellemzően arra hivatkozik, hogy az ő csöveseiknek "tranzisztoros" hangjuk van. Vodkaboy a múltkor rácsodálkozott, hogy léteznek toroid trafós csövesek, kérdezett példákat. Én arra csodálkozom rá, hogy nem az összes csöves erősítő toroid trafós (vagy másfajta, még jobb). És ennek okát nem a sokat emlegetett érvben látom, miszerint jó toroid kimenőt sokkal nehezebb készíteni, hanem abban, hogy a toroid kimenő nagyon sokat megszüntet a "csöves" és "tranzisztoros" hangzás közti legendás különbségből! Hangzásilag mindenképpen, de sok tekintetben paraméterileg is! Kevés hifi tervező tervez azért csövest, hogy úgy szóljon mint a tranzisztoros! (És akkor még ott vannak a hibridek...)Aki akarja, érti, hogy mi volt a gondolati ívem a hifi alapkérdésétől indulva, miszerint az "igazat" és/vagy a "valódit"...
-
-
#71562240
törölt tag
válasz
blattida
#295
üzenetére
Arra utaltam, hogy az iszonyat drága ("high-end") készülékek tudják esetleg viszonylag megoldani, hogy egyszerre mondjanak "igazat" is, meg "valódit" is, tehát hogy nagyon kicsi torzításaik legyenek, mégis önálló művészileg szóljanak. A középkategóriában ("audiofil") a készülék önálló művészisége általában-jellemzően bizonyos jól eltalált torzításoknak köszönhető.
A dolog persze ennél sokkal bonyolultabb, hiszen már a leképezendő hegedű is egyik ilyen, másik olyan, egyik "igazabb", másik "valódibb", hehe. -
#71562240
törölt tag
(Elnézést mindenkitől, hogy kicsit offba kanyarodtunk.)
-.-.-.-.-Ezt írod:
"Ha a "művészit" és "valódit" egyaránt kívánatosnak tartod, mégis szembeállítod, azt gondolom, hogy nem hallottál még jó erősítőt (drágát elhiszem, hogy igen)."Ezt mondom:
A "művészihez", azaz "igazihoz" képest kezelendő a "valódi", azaz "mérnöki". Jellemzően csak a szerencsésen tervezett és kivitelezett nagyon drága készülékek között találhatni olyat, amely egyszerre tud lenni "valódi"-"mérnöki", azaz alacsony torzítású, vagyis objektíven-általánosítottan abszolút, egyúttal mégis, úgymond az általános objektivitása ellenére "igazi"-"művészi", azaz egyéniség, önálló stílusú előadó, azaz szubjektív individuum. Általában igen sokba kerül, hogy egy hifi készülék egyszerre legyen képes alacsony torzítású, azaz objektíven-általánosítottan abszolút (vagyis a mikrofon által létrehozott szegényes árnyékképhez hűséges), és mégis művészien önkényesen egyedi (vagyis a zeneművészeti élményhez hűséges) lenni. Ezek eléggé egymás ellen játszó paraméterek, általában sokba kerül egyszerre, egy készülékben megvalósítani őket. Csak ennyit állítok, azazhogy általában sokba kerül hogy egyszerre tudjon objektív-általános és szubjektív-egyedi lenni egy hifi készülék.Lásd ugyebár Peter Walker elhíresült mondását arról, hogy "Minden tisztességesen megépített erősítő egyformán (jól) szól." Ami inkább úgy lenne helyes, hogy minden "tisztességesen" megépített erősítő egyformán (rosszul) szól. Nem könnyű úgy "tisztességesen", "mérnökileg" építeni hifi készüléket, hogy egyúttal hiteles művész, afféle "önmagán játszó" hangszer legyen a készülék. Nem biztos, hogy az ilyen készülék megtervezése és kivitelezése drága, de a fogyasztói ára szinte biztosan, hehe.
-.-.-.-.-.-.-.-.-.-
Még egyszer elnézést az offba kanyarodásért. -
#71562240
törölt tag
(Az én mondataim is hangszerek, tudni kell játszani rajtuk, hehe.
)
-.-.-.-A készülék mint hangszer, az egy hasonlat. A tervező tervezési felfogásának hasonlata.
Ugyebár eredetileg abból indultunk ki, hogy a felvevő mikrofon óhatatlanul csak egy halvány vetületét képezi le az eredeti zenei történésnek, azaz a hangszerek hangjának és a művész művészi hangszerjátékának az adott zenélési térben. Azaz, a mikrofonba óhatatlanul csak valamiféle csökött maradék kerül bele.
A hifi készüléktervezőnek leegyszerűsítve két szélsősége van. Az egyik, a "mérnök" megnézi a tudomány aktuális fizikai, elektronikai ismereteit, és azt mondja, hogy ezt a kapcsolást és ezt az anyagot alkalmazom, és akkor a készüléknek ilyen frekvenciamenete, ilyen THD-je, ilyen kockadiagramja kell hogy legyen, ezáltal viszonylag HELYESEN fog szólni, viszonylag megtartja azt az elektromos jelet, amit a mikrofon hozott létre. A hifi "mérnök" elektronikát tervez. A másik szélsőség a "művész", általában ő is begyűjti a szükséges elektronikai ismereteket, de nem a mikrofon jelének a megőrzése az elsődleges célja, hanem hogy abból teremtsen valami önálló hifi minőséget, mert abból indul ki, hogy a mikrofon jele csak egy szánalmas maradéka az eredeti zenei jelenségnek, ezért hiba a megőrzésére törekedni. A "művész" készüléktervező az elektronikai elveket elsősorban csak arra használja, hogy a készülék ne rázzon meg, ne robbanjon fel, hanem többé-kevésbé tartósan stabilan működjön, de a hifi hangot elsősorban úgy készíti, hogy kipróbál eljárásokat, anyagokat, és meghallgatja, hogyan szól - egyúttal persze meg is méri, de az csak a háttér. Nem elektronikát készít, hanem hangszert.
Csak úgy mellékesen megemlítettem, hogy a hifi bizonyos közép és alsó szintjein a "hangszertervezői" attitűd sokszor szembemegy az "elektronikatervezői" attitűddel, és nem megy a kettő kiegyezése, azaz az "audiofil" "művészi" készüléktervező sokszor alkalmaz olyan eljárásokat, amitől a "mérnök" irányultságú "elektronikatervezőnek" égnek áll a haja, és lesarlatánozza a "művész" irányultságú "hangszertervezőt". A két irány kiegyezése, összeegyeztetése általában a high-end szintjein tud megvalósulni, mert igen, az alsóbb szinteken a "hangszertervező" jellemzően ügyesen megválasztott torzításokkal operál ahhoz, hogy az elektronikából zeneiséget vagy zeneiségnek látszót hozzon ki. Általában a high-end szintjén tud megvalósulni, hogy a torzítások minden lehetséges határon túli csökkentése mellett is zeneiséget hozzanak ki a hifi készülékből, azaz egyszerre tudjon viszonylag hűséges lenni a mikrofon jeléhez, és a zeneiséghez, azaz művészethez, azaz hangszerszerűséghez.Bizonyos szempontból az eredeti hangszer is attól hangszer, hogy "torzít", azaz rezegtet, felerősít extrém rezgéseket, felhangokat hoz létre, és minden ilyesmit tesz. A mikrofon és a mögötte álló készülékek azonban ezekből a hengszerszerűségekből keveset tudnak megőrizni, tehát a hifi alapdilemmája, hogy mit kezdjen ezzel a helyzettel - itt már visszajutottunk az általad is értett kiindulóponthoz, amiben le is tetted a voksodat, miszerint te ma már inkább "hangszert" tervezel, mint "elektronikát", ha választani kell - márpedig a te készülékeid kategóriájában választani kell, azaz adott esetben például a hangszerszerűbb eredményt hozó torzítást is lehet választani a tisztább paraméterekkel szemben.
Az a baj, hogy túlbeszéltük (túlbeszéltem) egy "mellékszál" hasonlata mentén, pedig végig ugyanarról beszéltem, amit az elején értettél.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
A Filson esetében nem tudom, miről van szó (merthogy kellene lennie típusszámának az azonosításhoz), a másik kettő klasszikus darab.
Hallgatnivalónak a kettő közül szerintem a Michaelsont érdemesebb. A Dynacord inkább hangosítási célú volt annak idején - ami nem jelenti azt, hogy hifire ne lenne kiváló. Jóféle csöves erősítők, a TVA1 újabb, és annak a hangja is "modernebb" mint az Eminentnek - és jobb is. A Michaelsonból persze jobban lehet pénzt csinálni, ha az a cél.
Apósodnak kereskedése volt, vagy csak a saját örömére gyűjtötte azt a sokmindent?
[ Szerkesztve ]
)
Új hozzászólás Aktív témák
- GTA VI
- Milyen NAS-t vegyek?
- Alkoholista nevelde
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Franciaországban nyit a Honor 200 Lite
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- Világító alma helyett világító tok és szíj az almákra
- Jövedelem
- Rossz üzlet az EV-kölcsönzés
- Milyen videókártyát?
- További aktív témák...
- LG NanoCell 55NANO766QA Halvány píxel csík
- Philips 58PUS8545/12 1 ÉV GARANCIA Játék üzemmód
- Tyű-ha! HP EliteBook 850 G7 Fémházas Szuper Strapabíró Laptop 15,6" -65% i7-10610U 32/512 FHD HUN
- Bomba ár! HP EliteBook 840 G5 - i5-8G I 8GB I 128GB SSD I 14" FHD I HDMI I Cam I W10 I Gari!
- The Last of Us Part I Ps5