Új hozzászólás Aktív témák
-
blueboi69
csendes tag
válasz
Bujdy81
#93601
üzenetére
Mi is arra törekszünk, hogy ilyenek legyünk. Kezdve a tipikussal, hogy ha elesik, nem rohanunk oda felvenni. Max egy pici nyugtatás, hogy ó ez semmi nem volt, mehet minden tovább.
Legjobb amikor sír, mert elesett, folyik a nyála könnye, majd rászólok, hogy nééézd de koszos a kezed, porold csak le! Ezzel úgy kizökken a sírásból, hogy utána megy tovább.
Egyik local ismerősünk, mindkét szülő tipikus helikopterszülő. Gyerektől a játszótéren sem távolodik el 1m-re, de otthon is, állandóan kell, hogy valaki ott álljon a gyerek mellett és figyelje és meggátolja, hogy kárt tegyen magában. Elképesztő. Mondjuk a gyerek is ad erre okot, de azért nekünk az már túl sok.
A nagyobbik fiammal egyidősek, talán 1 hónap eltérés van. Amikor először jöttek át hozzánk (asszem 2éve), akkor a fiam már simán ült az asztalán és evőeszközzel/kézzel evett egyedül. Másik gyereket végig etetni kellett, szívószállal sem tudott inni. (mai napig nem tud..)
Szóval van ott baj.Visszatérve, mi sem stresszeltetjük a gyereket. Mondjuk néha mondjuk, hogy jönnek a fognyűvő manók és kikalapálják a fogadat (nagymama mondta), azóta a gyerek azonnal rávehető bármire szinte és naponta 5x megy fogat mosni. Élvezi is, de van benne némi megfélemlítés. Cserébe erőszakot nem alkalmazunk.
Nem könnyű és gyerekfüggő is, van akire elég rászólni erélyesebben, van aki már a kiborulásig húzza a szülő idegrendszerét. Egyelőre szerencsésebbek vagyunk, nincs gond a gyerkőccel, mindenki azt mondja, hogy milyen kiegyensúlyozottak.
