Új hozzászólás Aktív témák

• #16685 jeges senior tag Kidus #16682

  Új Válasz 2014-06-21 17:01:06 #16685

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  jeges

  senior tag

  válasz Kidus #16682 üzenetére

  teljesen érthető, és teljesen egyetértek. nekem is az az egyik legnagyobb különbség a két nyelv (és gondolkodásmód) között, hogy az angol általában pozitív módon fogalmaz, a magyar negatívan.
  tudtommal kutatások is alátámasztják, hogy két nyelv közti különbség a nyelveket beszélők világnézetének eltéréseit is tükrözik (bár arról megoszlanak a vélemények, hogy melyik alakítja melyiket és milyen mértékben).

• #16691 jeges senior tag Viszlát #16689

  Új Válasz 2014-06-22 06:44:23 #16691

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  jeges

  senior tag

  válasz Viszlát #16689 üzenetére

  az amerikai angol pozitívabb az angolnál, ez igaz. arról már nem vagyok meggyőződve, hogy a magyarnál is negatívabb lenne. az előző példa is (nem kaphatnék még egy esélyt?) rámutat, hogy a nyelv szerkezetében van valami, amitől idegenül cseng a tagadó szerkezet. még akkor is, ha a "not too bad" egy remek ellenpélda

• #16692 jeges senior tag Kidus #16690

  Új Válasz 2014-06-22 07:15:12 #16692

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  jeges

  senior tag

  válasz Kidus #16690 üzenetére

  könyvtárnyi irodalma van annak, hogyan befolyásolja a személyiséget, a gondolkodást egy második nyelv elsajátítása. aki nyelvet tanul, az nem csak a szavakat, fordulatokat sajátítja el, hanem a megfogalmazásokban rejlő gondolkodást, világnézetet is.

  érdekes egyébként (és ezt nyelvtől függetlenül jegyzem meg), hogy a pozitív megfogalmazások általában is előremutatóbbak.
  két példa:
  szakemberek egyértelműen javasolják (és gyakorolják) a pozitív felszólító mód használatát a gyermeknevelésben. lányunk óvónénije, aki 30-40 éves tapasztalattal a háta mögött, valamint kifogyhatatlan türelemmel segített minden egyes gyereket, egyszer megállította maga előtt azt a fiút, aki épp megrugdosta valamelyik társát (a srácnak láthatólag borzasztó belső feszültséggel kellett megbirkóznia), megölelte, a szemébe nézett, és azt mondta: "szeresd". ebben a szituban a magyarok 98%-a a "ne bátsd" fordulatot használta volna, a tapasztalat viszont azt mutatja, hogy a gyerekek a negatív felszólítómódot nem értelmezik, hosszabb távon a "ne bántsd" rövidül: "bántsd".
  bár a piaci verseny szabályai tiltják a konkurrens termék, vállalat negatív színben feltüntetését, a politikai pártok ebben kivételek: nekik ezt szabad. ugyanakkor kutatások arra mutatnak, hogy a negatív kampány meggyőző ereje alatta marad a pozitív kampányénak: ha valamiről elmondjuk, miért jobb, az az esetek többségében hatásosabb, mintha a versenytársat szapuljuk.

• #16694 jeges senior tag atillaahun #16693

  Új Válasz 2014-06-22 09:57:38 #16694

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  jeges

  senior tag

  válasz atillaahun #16693 üzenetére

  a felnőtt, kialakult személyiség alapjellemzői nem változnak meg a második, harmadik, etc nyelv elsajátításától (lásd még: bunkók mindenhol vannak). de ezek a tudások szélesítik a látóköröd, és igen, bizonyos mértékig változtatnak a hozzáállásodon, a reakcióidon is.

• #16703 jeges senior tag Viszlát #16695

  Új Válasz 2014-06-22 15:51:23 #16703

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  jeges

  senior tag

  válasz Viszlát #16695 üzenetére

  ha jól értelek, te hazugságról, csúsztatásról beszélsz, én pedig a fogalmazás, a kommunikáció szabadságáról. szerintem ez két teljesen különböző dolog
  most visszanéztem: odaírtam, hogy ez utóbbi már nem csak a nyelvről szól, nem véletlen tettem off-ba. azt sem állítottam, hogy a tagadásnak ne lenne meg a helye a kommunikációban, és természetesen megértjük így is, úgy is, mert így szocializálódtunk, megszoktuk, megtanították nekünk. ugyanakkor elgondolkodtatóak azok a jelek, amik arra mutatnak, hogy igenis számít, hogy fogalmazunk ("ne bátsd" vagy "szeresd"), mit tanítunk az utánunk jövőknek. megjegyzem, ezek nem egyedi példák, tudtommal a pszichológiai kutatások is azt támasztják alá, hogy a kisgyerekek számára a tiltás egész mást jelent, mint amit mondani akarunk vele. nekik egyáltalán nem mindegy, hogy "don't do that" vagy "stop doing that" (hogy félig-meddig on is legyek ).

Új hozzászólás Aktív témák