Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Horka1

    tag

    válasz Ricardo #3794 üzenetére

    Így van. Eltűnt a harcművészet szakralitása. Ma úgy értelmezik, hogy művészi harci mozgás. Attól művészet a harc, hogy rendkívül kimunkált precíz mozgásforma, illetve formai mozgás. Ezzel a harci jellegét el is veszítette és mozgásművészetté változott, mint egy kortárs tánc, csak harcot imitálnak. Azonban amikor harcolni kell olyan mozgást látsz amit a küzdő sportolók mutatnak be küzdelmeik során. A művészi mozdulatok stressz helyzetben azonnal semmivé foszlanak... Vagyis a harcművészet a maga formaiságában alkalmatlan harcra...

    Itt az angol nyelvi változatnak adok igazat, ahol két szóban (martial art) "harc és művészet nem hangzik egybe" fejezik ki ezt a dolgot, és itt nyerheti vissza azt a szakrális (szent) utat, amely messze túl mutat a testi és pszichés képességek fejlesztésén és technikák precíz begyakorlásán, és egy teljes életutat ad a mester. A mester tanítvány viszony így tulajdonképpen egy életre szól és a tanítvány a mesterévé válik, ahogyan ezt akár Jézus esetében is látjuk, hogy a tanítványok az Ő útját járják, és olyan dolgokat képesek megtenni amit a mesterük, sőt még nagyobb dolgokat, ahogyan Jézus tanítja követőit.

    A harcművészet szakrális, szent dolog, amit a mai materialista szemlélet teljesen lerántott a hétköznapiság a profán tömegsport színvonalára...

    [ Szerkesztve ]

    Teremtsd meg az okokat, az eredmények pedig majd természetes módon következnek! http://hajdufighting.blogspot.com/

Új hozzászólás Aktív témák