-
Fototrend
Szeretettel köszöntünk a sztereó otthoni/szobai Hi-Fi világában !
Új hozzászólás Aktív témák
-
Satellite
tag
Laczik!
A felsoroltak közül egyértelműen a Denon a nyerő.
A Hi-Fi Magazin egyik utolsó számában (1992/1) teszteltek néhány nagyon jó középkategóriás erősítőt, (Arcam Alpha 3, Musical Fidelity B1/II és Pioneer A400), és az akkori etalonjuk a Denon PMA 320-as volt.
A Denon mindháromnál jobb volt, talán az ''óriásölőnek'' elnevezett A400 bizonyult 1-2 szempontból egyenrangúnak/jobbnak nála. Ugyan a 260-as legfeljebb ''unokaöccse'' lehet a 320-asnak, de feltétlenül jobb családból származik, mint egy igencsak átlagos Onkyo vagy Harman-Kardon. (Ugyan ezek is tisztes iparoscégek műhelyeiből származnak, de a hangjuk: az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz...)
Szóba jöhetne még a Marantz is, de ez a cég főként a sikeresen modifikált Philips CD-lejátszói révén lett ismert, az erősítői szintén eléggé átlagosra sikeredtek.
Tehát hallgass meg egy jó Denon-t, vagy várj, amíg felbukkan egy A400-as! -
Satellite
tag
Laczik!
Szerintem előbb nézd meg ''Barcikai-Ampi'' teljes kínálatát, ne csak azokat, amiket feltett a Vaterá-ra.
A honlapja itt található: [link] - Internet Explorerre van optimalizálva, de Firefox is megnyitja.
Ha végignézed az erősítőket, (lásd: [link] ) akkor találhaszt még néhány említésre méltó gépet:
Pl:
Pioneer A405 25,000.- (csak dobozában azonos a legendás A400-assal!),
Rotel RA840 30,000.- (ha kifogástalan, ezzel biztos nem veszel zsákbamacskát),
Pioneer A335 22,000.-
Lehetőleg azokat a változatokat keresd, ahol még netán mély/magas hangszínszabályzók sincsenek, (egy jó minőségű erősítőn ezek fölöslegesek, vagy legalábbis egy On/Off kapcsolóval kiiktathatóak), - és amelyiken mindenféle Loudness és egyéb fiziológiai szabályzók vannak, azokat meg lehetőleg kerüld el messzire...
Ahhoz, hogy vásárlás előtt alaposan körbenézhesd, ajánlott személyes meghallgatási lehetőséget is kérni az eladótól, hogy bele is nézhess a dobozba, nem voltak-e kicserélve a végtranyók, pufferkondik, a hangerőszabályzó poti vagy netán a hálózati trafó. Ha ezeket nem az eredetivel helyettesítik, akkor nagymértékben romolhat egy egyébként működőképes készülék hangja.
[Szerkesztve] -
Satellite
tag
A HIFI City-n van (volt?) egy eladó A400-as:
2007-01-21 | András | 06(30)378-7870 | Bp
Eladó egy Pioneer A-400-as fekete színű erősítő,szép állapotban. Ár:35.000 Ft.
Ez ennyiért nagyon olcsó, és az összes, itt korábban belinkelt erősítőnél fölényesen jobb, lásd: [link]
Ha viszont nem szánsz rá ennyit, akkor nézd meg a Rotel-t, de a Pioneer-t nem nagyon közelíti meg... -
Satellite
tag
válasz frankie! #1867 üzenetére
Normál Phono-bemenet (RIAA-korrektor) általában található a legtöbb integrált erősítőn, bár az utóbbi 10-15 évben ezek egyre gyengébb minőségűek lettek, - hiába: a Vinyl-korszak végleg leáldozott.
A kis 3020-as MenőManó változatai csak MM hangszedőket tudtak közvetlenül fogadni. A komolyabb (és újabb) erősítők (pl. az A400 vagy a Denon, a nagyobb Rotelek) már mind tartalmaztak egy MM/MC átkapcsolót, vagyis közvetlenül rájuk dugható volt egy mozgótekercses hangszedőjű lemezjátszó is.
(Ezeknek a beépített elő-előerősítőknek a minőségéről inkább ne beszéljünk: még a legolcsóbb Ortofon (vagy netán a magyar gyártmányú KFKI) illesztőtrafóval is sokkal szebben muzsikáltak...)
[Szerkesztve] -
Satellite
tag
válasz frankie! #1874 üzenetére
Szerintem nincs olyan gyári 3020-as, amin lenne MC-bemenet. (Ez esetben lennie kellene rajta egy MM/MC-átkapcsolónak valahol, hiszen a kétféle hangszedő által kiadott feszültség között nagy differencia van).
Léteztek persze úgynevezett magas kimenőfeszültségű MC pick-upok is, (pl. az Ortofon X1MC, X5MC stb. sorozata), amik trafó vagy preamp nélkül is kihajtották a normál Phono-bementen keresztül a végfokot.
Aztán voltak (vannak?) olyan, nagyon jó minőségű MM-hangszedők, amiket afféle ''szegény ember MC-jeként'' aposztrofáltak anno a szaksajtóban, (pl. az AudioTechnika AT95), amik néhány ezer forintos árért cserébe jópár 10-15,000 Ft-os MC-t lepipáltak.
A csöves technikával (általában) az a legnagyobb baj, hogy nincs két egyforma bekapcsolás utáni hangja, egyszerűen nem lehet kézben tartani a csövek öregedését. Egy fél éves technika már közel sem szól úgy, mint megépítésekor, rácsfeszültséget meg munkapontokat pedig nem áll neki méregetni zenehallgatás előtt még a legelvadultabb cső-hívő sem...
Az ilyen technológiára jellemző lágy, bársonyosan meleg hangot elő lehet állítani félvezetős kapcsolással is, de pl. CD-lejátszók is léteznek csöves DAC-kal, tehát mindenki azt épít magának, mihez kedve/ideje/pénze van...
A hangminőséget ettől függetlenül nem ez fogja leginkább befolyásolni, nem ez a legfontosabb láncszem.
[Szerkesztve]
[Szerkesztve] -
Satellite
tag
Bocsi, megismételnéd?
Meddig??
1.5-2 évet is kibír anélkül, hogy változna a hangja?
Hát ez igen tiszteletre méltó...
(Kedvet is kaptam: két éve nem volt bekapcsolva a kis Audio Innovations 500-asom, végignézem, hogy vajon hány ponton tudom ugyanazt mérni, mint korábban. Aztán kicserélem a gyári csöveket 4 Svetlana EL-34-re, vagy netán Ruby Tubesre, - de vannak Tungsram-ok is, meg egy szép Made in China garnitúra, - és kezdhetem előlről az egészet...) -
Satellite
tag
válasz djtörök #1961 üzenetére
Létezik néhány olyan teszt-CD, (Pl. az XLO Test & Burn-In CD-je, vagy az itthoni Sztereó Magazin Teszt CD 1-je), ami tartalmaz egy speciális, kimondottan az új hangfalak bejáratását elősegítő sávot.
(Ez egy különleges, szinte a teljes hallható spektrumot tartalmazó, kb. 10-15 perces track. A hangfalakat közel, egymással szemben kell elhelyezni, és az egyiken meg kell fordítani a kábel polaritását, hogy az ellentétes fázisú hullámok lehetőleg kioltsák egymást. Az egészet be kell borítani egy (több) vastag paplannal, és a lejátszót a sáv folyamatos ismétlésére állítva, kb. 1/3-ad hangerőre állítva ott kell hagyni 1-2 nap reggel, munkába/suliba menvén.)
Anno amikor még nem voltak ilyen ''célszerszámok'', tökéletesen megtette az FM-tunert egy állomásközi frekire hangolva, a zajzárt kikapcsolva a közönséges mezei rózsazaj is, - ez is tartalmazza a tuner által átvitt kb. 20 Hz-től 16 kHz-ig terjedő frekvenciákat.
Amúgy szerintem a legjobb bejáratás a zenehallgatás, felesleges siettetni ezt a folyamatot, - átlagos használat mellett 1-2 hónap elég rá.
Fentiek komplett hangfalakra vonatkoznak, - ha (jól olvastam) egy beszerelés előtt álló, csupasz hangszórót akarsz mindenféle csillapítás nélkül ekkora teljesítménnyel maghajtani, - ám legyen, de nem hinném, hogy sokáíg bírná... (Emeld ki egy kb. 4-5 Watt-nyi zenével/szöveggel meghajtott hangfalból a mély/közép hangszórót, és el fogsz borzadni, hogy a csillapítás megszűntével mekkorára nő a membrán amplitúdója.)
[Szerkesztve] -
Satellite
tag
''...Az én JmLAB dobozaimra 800 üzemóra bejáródást ír elő a gyártó. A végleges hangot 1500 óra után éri el...''
Akkor teljességgel megnyugodtam: a használatomban lévő kis Celestion SL6-os ékszerdobozok '83-ban készültek, és a legutóbbi 11 évben átlag napi 2-3 órát biztos mentek. -
Satellite
tag
válasz frankie! #1978 üzenetére
Bizony, ez a Darvas cikk sokak szemét kinyitotta: bár Ő már rég pedzegette, hogy valóban nem a hangfal, az erősítő, vagy a lánc elején álló műsorforrás a legfontosabb láncszem, hanem a lakószoba, - és hogy ugyanilyen fontos az, hogy honnan és milyen tápellátást kap a hangtechnika.
Sokat számít az is, hogy mekkora a 220V-os kábelek keresztmetszete, illetve az, hogy milyen úton érkezik a ''kraft''. Egy ilyen külön hálózati ösvény kialakítása olcsóbb, mint egy nevesebb gyártó interconnectjének vagy pár méter hangfalkábelének bekerülési ára, és az eredmény sokszor igen megdöbbentő. Érdemes kipróbálni! -
Satellite
tag
válasz villamos #1982 üzenetére
Amikor ez az egész itthon elindult, 1979-et írtunk.
Azóta jónéhány villamosmérnök/energetikus/fizikus ismerősöm/barátom beleesett ebbe a csapdába: elkezdték szakmai szemmel kétségbe vonni azt, amiről később, néhány egyszerű meghallgatás után kénytelenek voltak elismerni, hogy valóban befolyásolja a hangzást.
Nem tudták szakmailag megmagyarázni, miért szól másképp egy erősítő, ha megfordítjuk a hálózati csatlakozó dugóját a konnektorban, vagy pl. miért hatásos egy analóg lemezjátszó alá tervezett balzafa állvány egy olyan végfok alatt is, aminek (elvileg!) sem köze sem lehetne az akusztikai visszacsatolás fogalmához.
Ezek a ''dolgok'' viszont - tudomást sem véve a ''szakmailag hozzértők'' megfellebbezhetetlen és ellentmondást nem tűrő véleményéről - mind a mai napig egy egyszerű próbával demonstrálhatóak.
Persze írhatok én erről bármit, ha valaki még nem élte át ezt a saját fülével, addig bátran lehet szkeptikus. De utána már nehezen megy...
(Érdemes elolvasni a Hi-Fi Magazin összes számát, - még ennyi évvel a megszűnése után is olyan tudást lehet belőle szerezni, ami segít abban, hogy kicsit kinyíljon a téma iránt érdeklődő ember szeme. Aztán pedig el lehet kezdeni kísérletezni, és... )
(Az állványok hegyes tüske-lábai alá értelmes zeneszerető sosem rak semmilyen érmét/alátétet/stb-t. Ha ilyet látsz, ott a háziasszony/háziférfi fontosabbnak tartja a padlót vagy a parkettát, mint a hangminőséget... ) -
Satellite
tag
-
Satellite
tag
válasz villamos #1987 üzenetére
A különbség jóval drasztikusabb annál, semmint csak egyszerűen képzelődés lenne. A próbáknál a hallgatók sosem látták, átfordítottam-e a dugót az állvány mögött lévő aljzatnál, vagy csak egyszerűen kihúztam és visszadugtam, csak én írtam fel, mikor melyik állás szólt. De olyan is volt, amikor együtt hallgattam a zenét a többiekkel, és valaki mást kértünk meg segédszemélyzetnek, - ilyenkor csak ő tudta, mikor melyik állás szólt.
Ha csak annyit csináltál, hogy ''...Én is megfordítottam a konnektorban a villásdugót, mégsem történt semmi...'' akkor ez nem véletlen, mert többször is el kell végezni ezt a próbát, hogy eldönthesd, melyik állás szól jobban.
(Azt nem írtad, milyen láncon próbáltad mindezt, - mert azért van egy hozzávetőleges minimum, ahonnan kezdve mindez észlelhető. Nem kell többszázezres készülékekre gondolnod, de azért egy hangkártyáról mp3-mal meghajtott 2.1-es rendszer esetében nem hinném, hogy valóban sok minden észrevehető lenne..!
A hangfalkábel egyszerű átfordítása csak a jel irányát befolyásolja, az egy irányban (húzásirányban) történő bejáratás hatása csak hosszabb idő után vehető észre.. )
A külön elektromos tápvonal kiépítőinél minden esetben komoly javulás volt hallható.
[Szerkesztve] -
Satellite
tag
válasz villamos #1993 üzenetére
Háát, Te mondtad!
...de nem jársz messze az igazságtól. A Hi-Fi magazinban anno tesztelték ezeket a régi Vidi elektronikákat, és nagyjából hasonló eredményre jutottak. Az ezeket követő generáció (RT 7300 tuner, meg a vele együtt kijött erősítő, vagy a Preludium B31 hangfal) már lényegesen jobban szólt, és felvette a versenyt az akkori Orion berendezésekkel, sőt... Ezekből még most is érdemes megkímélt használt példányokat venni, a hangzás-béli különbség jelentős. -
Satellite
tag
válasz Core2duo6600 #2025 üzenetére
Pedig bizony ám, hogy számít.
Ha áldozol rá annyit, akkor vegyél 5-féle üres lemezt, és írd ki rájuk ugyanazt a (lehetőleg akusztikus és élő) felvételt, netán valamelyik nevesebb audiofil lemezkiadó (Sheffield Lab, Reference Recording, Dorian, Chesky Records, Proprius, stb.) kiadványáról.
Belépő-szintű (nem mini-HiFi-torony, vagy hangkártya és 2.1-es hangszórók!) berendezésen (CD-erősítő-hangfal: kb. 100e. Ft.) már nagyon szépen meghallható az eltérés a hangzás természetességében, az akusztikai tér nagyságában, az előre-hátra sztereó kiterjedtségében. -
Satellite
tag
Nézzetek körül itt: [link]
A Hitatchi-k között van jónéhány, (AX-M68, AX-M81, AX-M68D) ami igényesen kialakított erősítővel (toroid trafó, ventillátoros hűtés, 2x20 W szinusos teljesítmény, stb.) és RDS-es tunerrer, MP3-lejátszással rendelkezik, elég elfogadható fadobozos hangszórókkal.
Az újabbaknál (AX-M69, AX-M82, AX-M131U, AX-M137) már van DAB (digitális adások vételére is alkalmas, jelenleg csak Bp-en használható) tuner, esetleg DVD-lejátszás is.
Elvileg mind Nyugat-Európából származó kifutott vagy esztétikai hibás példány, garanciával, - amiket eddig ott vettünk, mind kifogástalanul működik, - és azért lényegesen jobbak, mint a tuskó-gazdaságos műanyag Low-Fi tornyok. -
Satellite
tag
''A japánok mindent koppra kiszámolnak nincs tartaléka az erősítőnek,ráadásul ha át is viszik az alacsony frekit azt mínusz 20 DB-el.''
Azért az ilyesféle kategórikus kijelentésekkel kéretik kicsit óvatosabban bánni, - arról nem is beszélve, hogy a mértékegységet helyesen dB-ként illik írni.
Egy rendesen megcsinált erősítőnek (legyen az japán, vagy épp pl. 25 éves magyar Orion, netán egy utánépített Quad) általában ''komoly'' tartalékai vannak a teljesítmény-sávszélességben, (ez általában 10 Hz és 22-25 kHz között +/- 1 dB ingadozás körül van).
Az általad említett adat még a gyengébb Videoton elektronikákra sem volt jellemző, pedig ezek frekimenete a RIAA-korrektoruk ''jóvoltából'' 20 Hz-nél esett kb. 3-6 dB-t, - amire persze nem igazán lehettek büszkék a tervezői, de még ez is messze van a ''mínusz 20 DB-től.
A kedves barátodnak pedig sok kitartást ahhoz, hogy rájöjjön a titok nyitjára. Van egy pár emberke itthon és külföldön, akik úgy 40-50 évnyi kisérletezés és hallgatózás után mintha kezdenének rájönni egy-két dologra. -
Satellite
tag
válasz djtörök #2216 üzenetére
Mivel az érzékenységet általában a hangfal tengelyében 1 méteres távolságban elhelyezett mérőmikrofonnal mérik, próbáld ki: hallgass kb. 1 óráig bármilyen zenét 1 Watt teljesítménnyel egy kb. 90 dB érzékenységű hangfaltól 1 méteres távolságban. Aztán mérd meg, hogy lefekvés után mennyi ideig nem fogsz csendet hallani a zajtalan hálószobádban... Biztos el fogsz csodálkozni!
(Hogy az ennyi ideig tartó folyamatos ingerléstől a belsőfülben lévő érzékelő-csillók hány százaléka pusztul el/károsodik végleg, azt nem merném megbecsülni. De épp a napokban olvastam egy belga tanulmányt az ''iPod-nemzedékről'': pár éven belül több 10 millió olyan EU-állampolgárt kell majd €-millókból (milliárdokból?) hallókészülékkel ellátni, akik ma még előszeretettel hallgatnak 95-100 dB-es hangnyomással zenét (?), a dobhártyájuktól alig 2 cm-re lévő fülhallgatójukból. Egy ''jó kis koncert'' hasonlóan eredményes tud lenni.)
Csak így tovább! Végül is a siketnémák jelelése ugyanolyan kommunikáció, mint a többi, és akkor legalább velük is többen tudnak majd ''beszélgetni''... -
Satellite
tag
Jónéhány olyan CD-lejátszó került forgalomba annak idején, (pl. Pioneer gépek), amik a távvezérlőn keresztül tudták szabályozni a LINE OUT-on megjelenő jel szintjét, vagyis egy ilyennel tudsz hangerőt szabályozni a fixen beállított erőstő esetében is. (Nézz körül BarcikaiAmpi honlapján. - szerintem van nála néhány ilyen gép).
CD-R és CD-RW olvasás: Hogy melyik futómű milyen érzékenységű lézerdiódával rendelkezett, azt típusa válogatta. Legjobb példa erre egy 1994-es Micromega Logic, (ami tulajdonképpen egy modifikált Philips), ami még ma is gyönyörűen olvassa az újraírható CD-ket is... -
Satellite
tag
válasz johnjohn #2271 üzenetére
''...A NAD 3020-tól nem várhatsz túl sokat lévén mindössze 2 x 35 W a teljesítménye...''
Azért ne keverjük össze a mennyiséget a minőséggel.
Akkor ebből kiindulva egy 2x10W-os (netán 2x5W-os) csöves erősítő már nem is szólhatna jól? Pedig általában ennek épp az ellenkezője az igaz.
De említhetnék egy nagyjából ugyanilyen teljesítményű, modern kapcsolás-technikájú IC-vel (Tripath TA2024) épített mini-erősítőt: a Sonic Impact cég Class-T elnevezésű termékét, ami egyszerűen nevetséges: akkora mint egy szappanosdoboz, alig 2x7W-os, 8 ceruzaelemmel (is) működik, 39 $-ért megrendelhető a világhálón, és kapásból szebben szól lényegesen drágább (akár 1,000 $ feletti, High-Endnek titulált) erősítőknél is. (A NAD 3020-asról nem is beszélve).
Lásd: [link]
Az AudioReviews több oldalas tesztje: [link]
A TNT-Audio oldalán sok felhasználó számol be a tapasztalatairól: [link]
Kapható itthon is, de jóval drágábban, kb. 17-18,000.- Ft körüli áron. -
Satellite
tag
-
Satellite
tag
válasz johnjohn #2278 üzenetére
johnjohn:
Mentségedre hozom fel, hogy egy olyan dologról írsz, amit még (minden bizonnyal) nem hallottál saját füleddel... tehát...
OFF (Az, hogy ''...fizikát, akusztikát, elektronikát tanultam, studióban dolgoztam 14 évet, mások az elvárásaim...'' - ugyanúgy semmilyen jelentőséggel nem bír ebben a témában, mint ahogy az sem, hogy szerény személyem hány évet hegedült, játszott kamarazenekarban, vagy épp énekelt vegyes-karban.. - a műszaki végzettségről és tapasztalatokról sem írnék részleteket... )
Itt arról van szó, hogy lehet-e ''efféle'' magabiztossággal véleményt kinyilatkoztatni egy sosem látott/hallott dologról. Maradjunk inkább annyiban, hogy ezután csak az írjon véleményt, akinél az alapul is valamilyen tapasztalaton. ON
A kis elemes-erősítő pedig bizony hazavág jónéhány sokkal ''komolyabb'' erőlködőt, - ha beleolvastál volna a belinkelt (igaz, hogy angol nyelvű) hosszabb otthoni meghallgatáson alapuló tesztbe, - akkor szerintem legkevesebb, hogy el kellett volna gondolkodnod...
Ami pedig a ''mérési adatokat'' illeti, szintén illett volna tovább lapoznod, mert az efféle technikával jó néhány nagyobb erősítő is forgalomba került, - talán ezek is ''könnyűnek találtatnak'' általad: [link] ?
''...Minden megállapításomnak van valós alapja...'' Valóban?
mcmike:
Szintén javaslom a többi link figyelmes tanulmányozását, arrafelé már nem ''csak'' Discman-ről hajtották meg, hanem pl.: Audio Logic DAC, Meridian 508.20, Cambridge audio 540c v2, Linn Sondek LP12, Densen B-400+, Sony SACD-1, stb volt a front-end... (technikai infók és árak a felsorolt gépekről a Google-n...) Nem rossz, ugye?
Tehát javaslom, hogy ne essünk abba a hibába, mint ama nevezetes akadémiai tagsággal rendelkező gentleman, aki alig 100 évvel ezelőtt ellentmondást nem tűrő hangon jelentette ki, hogy márpedig levegőnél nehezebb tárgy sosem fog repülni... -
Satellite
tag
válasz frankie! #3684 üzenetére
A HFM többször is alapos teszteket végzett ezügyben: még a hazai gyártású KFKI-trafó - nem beszélve az Ortofon T-5, T-10, T-20-asairól! - is messze jobb hangot produkált az aktív eszközöknél.
Persze egy kis dobozka (pl. Heed MM/MC előfok, stb) biztos olcsóbb, de én egy MC-hez - ha lehet - csak trafót használnék. -
Satellite
tag
"...mondjuk klasszikus zene nem igényli a subwoofert..." - épp hogy a klasszikus (akusztikus) zenében vannak igen komoly mélyenergiák, sőt: még egy szoprán-énekesnő hangjában is vannak basszus-összetevők, - tehát érdemes megnézni az egykori Hi-Fi Magazin pár cikkét, hogy mit is írtak anno erről a témáról.
Az "átlagos hétköznapi" zenebarát által elérhető legtöbb hangfal (úgy 100,000 Ft/pár alatt) általában nem igazán képes lesugározni azt a bizonyos 1 (legalsó) oktávot, - tehát ez esetben egy szolidan beállított (és tisztességes gyártótól származó) mélynyomó nagyban képes elősegíteni a kiegyenlített(ebb) hangzást. De azért sosem szabad elfelejteni, hogy a legfontosabb láncszem nem a front-end, nem az erősítő vagy épp a hangfal, (netán a mélynyomó), - hanem a lakószoba. Egy megfelelő magasságú helyiség egy szerényebb lánc hangjával is csodákat képes művelni... -
Satellite
tag
válasz #56474624 #5872 üzenetére
Ha már Beethoven és analóg, akkor megszólítva érzem magam, - de könyörgöm: az ilyen lemezek NEM bakelit, hanem vinyl/vinil alapanyagra készültek!
Viszont az a Solti felvétel még az eredeti Decca-lemezen sem egy "etalon", - a Hungaroton-ról meg inkább ne is ejtsünk szót... Ezeket a felvételeket jó néhány CD-kiadás lekörözi, - még ha csak a felvétel "minőségére" figyelünk is.
Ha viszont maga a darab és az interpretáció az igazán fontos, (sajnos általában nem), - akkor EZ a CD-n kiadott, egymikrofonos monó-felvétel EGY a XX. század 10 legnagyobb szellemi teljesítménye közül...
Nincs hozzá fogható.[ Szerkesztve ]
-
Satellite
tag
válasz bopejape #59420 üzenetére
bobejape!
Ha még aktuális a kisméretű hangfal: akkor (ha még nem ajánlotta volna valaki) a JPW Sonata-t nem szabad kihagyni.
Szerintem minden elvárásodnak megfelelne, és [ennyiért] vagy [vagy ennyiért] nem sok dobozka szól jobban/elfogadhatóbban.
(volt még egy, de azt már [elvitték].Olvasni-való: AUDIOPHILE 1992/01 Slágerlista: "Egyszerű komponensekből nagyon okosan van összerakva. Kiegyenlített és meggyőző."
HFM 1992/2: [Hangszórók a porondon].
Ear blog: [JPW Sonata].
[Egy kezdő hifista kalandjai].
[Halfnote blog].Ha tudod, feltétlenül hallgasd meg.
-
Satellite
tag
válasz Gabor970 #59432 üzenetére
Gabor970:
Nyugodt lehetsz: jobb a B31-nél, (ezt én is hallgattam pár évig, és mint egykori hegedűs, ha máson nem is de ezen - és az énekhangon! - meg tudtam ítélni: jelentős különbség volt).bopejape:
A Preludium előtti Videotonok még az akkori Orionoknál is gyengébbek voltak: ugyan a "legsikerültebbnek" számító HS280 is száz sebből vérzett, de még így is "hallgathatóbb" volt, mint pl. 2050-es Vidi. Tehát ha egy ilyenről váltanál, ne halogasd.gabber01:
Lehet, hogy szerinted nincs mélye, - de mihez képest nincs vagy van? Nagyon sokan állítjuk sok-sok órányi hallgatás után, hogy a Sonata bizony nagyon szépen tud szólni egy "megfelelő" láncba iktatva, és azt is, hogy "egy deka mélye sincs" gyatrább eszközökkel párosítva. Mindkét állítás igaz lehet.
De: Mielőtt bárki vitát nyitna erről, (csak hogy közös alapokról induljunk) legyetek szívesek olvassátok el A három kívánság című magyar népmesét a mélysugárzó dobozokról , és utána folytathatjuk ezt a témát (is).simongab:
"Mindenkit emlékezteni sic! szeretnék, hogy ez a csapat nyomdászokból állt és inkább a könyv népéből merítődött..." Még mielőtt szélesebb körben elterjedne eme tévhit - bár elfogadom: tévedni emberi dolog - nézz utána légy szíves: a HFM szerkesztői közül egyedül Darvas László volt bölcsész, a "maradék" három - Sólymos Antal, Szalai Márta és Dankó Emil is villamosmérnök volt, ráadásul Solymos és Szalai a MEEI munkatársaként működtek közre, ők végeztek minden mérést az ottani műszerpark segítségével.
(Ugye pl. egy ilyen cikket kapcsolási rajzokkal "egy nyomdász a könyv népéből" nehezen tudna összehozni...)[ Szerkesztve ]
-
Satellite
tag
Z10N:
"...A felirat nem pontos es a manualban sincs rola info. Azert nem mindegy, hogy 400W-t vagy 100W-t fogyaszt...
A kedvedért előkerestem egy fogyasztásmérőt, és megmértem az A400-as nyugalmi teljesítményfelvételét, és (az általam) leggyakrabban használt hangerő-szintekhez tartozó fogyasztását:
- bekapcsolás után: 19 Watt,
- "szobahangerő" (ez a potméteren "9 órának" felel meg): 30-32 Watt,
- "zenehallgatás" (kb. "10 óra"): 42-43 Watt,
- "hallgathatóság határa" (kb. 12 óra): 70-71 Watt.(teszten: Richard Wagner: A valkürök lovaglása /Sheffield Lab/, és Barbara Dennerlein: Straight Ahead! /Enja Records/ - Hammond orgona és "még pár" hangszer. A hangerő "nagysága" természetesen viszonyítás kérdése, mert a hangfalaim érzékenysége csak 79dB, a helyiség 10x4 méteres és a belmagasság 3,95 m.)
Tehát ne abból indulj ki, hogy mennyi az adattáblán (specifikációban) feltüntetett maximális teljesítmény-felvétel: a szóban forgó erősítő 4 Ohm-on 2x132 Watt leadására képes, ezért a tápegysége (előrelátóan) kb. 520 Watt-ra van méretezve, de "hétköznapi" használatban takarékosan muzsikál.
-
Satellite
tag
válasz blattida #59500 üzenetére
"... Gyakran megírják nekünk, mondhatni, a fejünkhöz vágják, hogy
túlságosan szimpla, konzervatív módszerekkel mérjük a hangsugárzókat
ami természetesen igaz. Nekünk magunknak is tudomásunk van sokkalta
kifinomultabb metódusokról, csak azok egyrészt fölöttébb
körülményesek, másrészt "túl jók nekünk". Véleményünk szerint a
legtöbb hangsugárzó éppen eléggé gyatra ahhoz, hogy viszonylag
egyszerű eszközökkel is ki lehessen mutatni a sajnos igencsak durva
hibáit. Ezért aztán a mostani tesztpéldányokat sem mértük másképp,
csak ugyanúgy, mintha Magyarországon látták volna meg a napvilágot.
Persze, mi is arra számítunk, hogy ezek mind túlszárnyalják az
Orionokat, Videotonokat, tehát érdemes lesz megfigyelni, hogy fölényük
vajon a mi méréseink alapján is evidens-e? Úgy is felfoghatjuk a
dolgot, hogy ezzel most a saját mérési módszereinket minősítjük.
Mielőtt rátérnénk a diagramokra, essék szó a négy hangsugárzó
érzékenységéről. Egy watt elektromos teljesítmény hatására, 1 méter
távolságbóla KEF-ek 82, illetve 83,
a Missionok egyformán 84,
a Heybrookok egyformán 87,5 és
a Celestion-ök 79, illetve 79,5 decibel hangnyomást szolgáltattak.Más szóval kifejezve a Heybrookhoz fele-negyede, a Celestion-höz
viszont kétszerte nagyobb erősítő-teljesítmény szükségeltetik, mint az
átlagos érzékenységű KEF-ekhez. "
HFM 14. 1984/I. Angolra hangolva[ Szerkesztve ]
-
Satellite
tag
MAC72:
25-30e Ft-ért sokféle erősítőt, sőt - akár receivert vagy házimozi-erősítőt is találsz az elmúlt 10-15 év kínálatából. Bármelyik "kommersz" márka (Sony, NAD, AKAI, Panasonic, Onkyo, Yamaha stb.) megfelel. (hogy melyik meddig fogja bírni, azt persze nehéz megjósolni).
Ha csak sima erősítőt veszel, ott kevesebb a meghibásodási lehetőség, ha receivert, akkor sokkal több szolgáltatást kapsz (tuner, távvezérlés, stb.) de épp ezért bizonytalanabb egy korosabb cucc.
Ha olyan gépet veszel, ahol van A-B hangfalkimenet, akkor külön-külön be tudod kötni a két oldalon lévő 4-4 hangfalat, (szólhatnak együtt és akár külön-külön is), de a vezetékeléssel ügyeskedni kell, hogy az impedancia ne nagyon legyen messze a 8 Ohm-tól.[ Szerkesztve ]
-
Satellite
tag
Elfogadom.
De az is biztos, hogy az itt jelenlévők közül nagyon kevesek adatik meg, hogy egy olyan analóg láncot hallgathassanak, mint amit a honlap üzemeltetője.
(És amit azokból a csodálatos (és ritka) LP-kből készít, legyen az akár 24/192-es, akár 24/96-os, akár 16/44.1-es, az még így is nagyobb élményt nyújt, mint legtöbbünk otthoni lehetőségei, - nem is beszélve ezen lemezek beszerezhetetlenségéről. (nézd végig az évszámokat)
Élvezzétek, amíg lehet! -
Satellite
tag
A legelején csak beírtam a hirdetési oldalon, hogy mit keresel, és az első merítésben lévő Yamaha szerintem egész jónak tűnik. (Persze érdemes átnézni az összes szóba jöhető honlapot, hátha van jobb vagy olcsóbb).
A két hangszóró-ág bekötése szerintem megoldható valamilyen soros-párhuzamos csatlakozással, (erre biztosan lesz itt egy guru, aki kapásból megadja Neked a bekötést), - de mivel ezek a gépek elég tág impedancia-értékek között (4-16 Ohm) is tudnak működni, szerintem nem volna nagy gond, ha párhuzamosan kötöd be a 4-4 hangfalat az A-B terminálokba... -
Satellite
tag
válasz zsoltnyiri #59724 üzenetére
Amire szánod, arra a kis SMSL erősítő bőven elég lesz, (nekem is van egy ilyen, és munkahelyi zenehallgatásra tökéletesen bevált), - de az ekkora dobozok többségének kb. 70-75 Hz-en van a -3 dB-es pontja, (ekkor csökken a hangnyomás felére), tehát a legalsó egy oktávhoz mindenképp kell(ene) egy aktív mélynyomó.
A "zenéidhez" valamelyik jó hatásfokú, lehetőleg bassz-reflex dobozka illene, (a zárt dobozhoz képest kb. 5 dB-lel javul a hatásfok, tehát ugyanakkora erősítővel csaknem háromszorta nagyobbat szól), de arról nem árt megfeledkezni, hogy a zárt hangfalak esetében a -3 dB-es pont alatt a frekvenciagörbe 12 dB-t esik oktávonként, a nyitott doboznál pedig ennek pont a dupláját...A felsoroltak közül hallottam párat: a szerintem leginkább zenei hangú kis JPW Sonata-t valószínűleg elég "sótlannak" hallanád a Polk Audio vagy valamelyik JBL dinamikusabb, csillogóbb hangjához képest, - de vannak, akik épp ezt a hangot tartják hosszabb távon fárasztóbbnak.
A Mission M30i, MV-2 és a Tannoy reflexnyílásai elől vannak, ezt közelebb tudod tolni a falra, mint a legelterjedtebb hátsó csöves változatokat.
Próbálj meg minél többet meghallgatni úgy, hogy viszed magaddal a kis erősítőt, ugyanazt a hangfalkábelt és 1-2 CD-t (vagy akár a forrást is), és szerintem hamar ki fog derülni, melyik is tetszik.[ Szerkesztve ]
-
Satellite
tag
válasz ad4m1337 #59766 üzenetére
A kis Orion 1025-nél nincs külön fejhallgató erősítő, hanem az egyszerűbb megoldást választva előbb a végfok után közvetlenül rávitték a kimenő jelet a 6,3-as Jack-aljzatra, és csak ezután ment a kraft a hátsó hangfalcsatlakozókra. A Jack-aljzatban lévő rugós érintkezők így 30 év után hajlamosak a kontakt-hibára, és ezen néha segíthet a fejhallgató többszöri csatlakoztatása.
(Ha továbbra is féloldalas, akkor nézd meg a két db. 2,5 Amperes üvegbiztosítékot, amik a végfokokat védik a rövidzártól, hogy nem szakadtak-e vagy nem kontaktosak-e.)[ Szerkesztve ]
-
Satellite
tag
válasz gabber01 #59728 üzenetére
Egyértelmű, amit írsz, - az egyik legfontosabb láncszem a zenehallgató helyiség.
Ha "komolyabb" eszköz beszerzéséről van szó, persze hogy az a legjobb, ha meg lehet szervezni az adott készülék otthoni meghallgatását, vagy akár több gyártmány összehasonlítását.
(A konkrét esetben viszont nem biztos, hogy érdemes a szóba jöhető használt hangfalakkal leszervezni az otthoni meghallgatást, de ha két három helyet végig tud járni az érdeklődő, és meghallgatja ugyanazt a 2-3 számot, akkor már (talán) le tudja szűrni, mi az, ami tetszik neki. A "hőskorban" még nem igazán volt divat az otthoni teszt letét ellenében, ezért körbejártuk azt a pár bemutatótermet, auditóriumot és barlangot, ami akkor volt, és próbáltunk konzekvenciát levonni abból, amit hallottunk, - és ami persze mindenhol teljesen másképp szólt. De még így is sokáig emlegettünk egy-egy Zsolt-Audió-s bemutatót, vagy pl. az LP12/Ittok/Asak-Naim NAP250-Isobarik-lánc hangját a Hotel Platánusból...) -
Satellite
tag
válasz #71562240 #59798 üzenetére
Akkor most öntsünk tiszta vizet a pohárba: ha egy ilyen téves állítás kerül kiposztolásra, hogy "...A mélyhangszóró nyitott hangdobozban mélyebbre megy, mint zártban, mondhatni a nyitott hangdoboz nagyobb méretűnek minősül, mint az ugyanakkora zárt. Ehhez járul, hogy a basszreflexnyílás még rátesz egy lapáttal a mélyátvitelre. Tehát (a jól tervezett) basszreflex hangdoboz két okból is mélyebbre megy, mint az ugyanolyan paraméterekkel rendelkező zárt hangdoboz." akkor az csak növelni fogja az e téren tapasztalható káoszt.
A tény: a zárt hangfalak esetében a -3 dB-es pont alatt a frekvenciagörbe 12 dB-t esik oktávonként, a nyitott doboznál pedig ennek pont a dupláját, vagyis 24 dB-t.
Lásd a középső ábrát (a folyamatos vonal egy zárt doboz, a pontozott egy nyitott doboz frekvencia-menetét mutatja:
Forrás: HFM
[ Szerkesztve ]
-
Satellite
tag
válasz #71562240 #59809 üzenetére
"...hogy a doboz nyitottságával lejjebb visszük a hangszóró határfrekvenciáját, hasonlóan, mintha nagyobb űrtartalmú zárt dobozba helyeznénk, tehát a frekvenciagörbéje később kezd el lekonyulni akármilyen meredekséggel..."
Biztos?
Nézd meg légy szíves még1x a középső ábrát.(különös tekintettel a hangnyomás értékek (dB) és a frekvencia (Hz) metszéspontjaira.)
Melyik konstrukció is produkál nagyobb hangnyomást 40 Hz-en? És 30-on? És 20-on?
-
Satellite
tag
válasz #71562240 #59812 üzenetére
Úgy látom, nem érted az ábrát. Teszek még egy kísérletet:
Adott egy zárt doboz. Mindegy, hogy milyen hangszórók vannak benne, és mindegy, hogy milyen keresztváltó. Még a mérete is mindegy.
Megmérik.Majd ugyanezen a dobozon vágnak egy reflexnyílást. Illesztik a nyílás és a belső cső méretét a doboz rezonanciájához, és örülnek, mert így biztos, ",,,hogy a doboz megnyitása révén leviszik a hangszóró határfrekvenviáját kétharmad-egy oktávval..." - és jobbak lesznek a mélyek, mert hát "...A mélyhangszóró nyitott hangdobozban mélyebbre megy, mint zártban...". (idézetek kammerer-től)
Ezt is megmérik.A mérés eredménye a korábban belinkelt képen a középső diagramon látható.
A két frekvenciamenet azt mutatja, hogy a reflexdoboz (természetesen) jóval nagyobb hatásfokú úgy 40 Hz-ig, de
a hangnyomás a zárt doboznál:
40 Hz-nél kb. 53 dB,
30 Hz-nél kb. 47 dB,
20 Hz-nél kb. 43 dB,
15 Hz-nél kb. 35 dB,
10 Hz-nél kb. 32 dB.a hangnyomás a nyitott doboznál
40 Hz-nél kb. 53 dB,
30 Hz-nél kb. 42 dB,
20 Hz-nél kb. 31 dB,
15 Hz-nél kb. 20 dB,
10 Hz-nél kb. 8-9 dB.
(Ugye tisztában vagy azzal, hogy ezek az értékek hányszoros különbséget jelentenek?)Felteszem Neked a kérdést (és természetesen mindenkinek, akinek van szeme a látáshoz):
Melyik doboznak jobb a mélyátvitele 50 Hz alatt?
Amit a hozzászólásod végén írtál - "...és ahol majd elkezdene meredeken lekonyulni, ott lehetőség szerint megtámogatják a reflexnyílással, a konstrukciótól függően - utóbbi sokszor úgy történik, hogy egy lekonyulási intervallum után, 10-20Hz környékén hirtelen visszaemelkedik a frekvenciagörbe, "mintha mi sem történt volna..." - azzal nem kívánok foglalkozni.
(Illetve ha mutatsz egy olyan hangfal-frekvenciagörbét, ahol ez a "jelenség" látható, akkor talán...)[ Szerkesztve ]
-
Satellite
tag
válasz fehér_ember #59820 üzenetére
Ááááá, az nem jó, mert csak a hang jön át!
-
Satellite
tag
válasz orbano #59915 üzenetére
Ha még hajlandó vagy meghallgatni egy újabb Kiállítás-t, akkor javaslom ezt az 1983-as kiadású Decca lemezt...
(az én kedvencem ez az 1957-es, Reiner Frigyes vezényelte Chicago Symphony Orchestra) -
Satellite
tag
válasz blattida #60046 üzenetére
Elnézést, - valóban nem ellenőriztem, hogy a korábban probléma-mentesen elérhető lemezek a mai napon mind letölthetőek-e... (egyébként se nem körülményes, se nem lassú az elérésük: többféle "segédprogram" is létezik, és egy "premium-account" sem megfizethetetlen. Szerintem.) De mindezektől függetlenül szerintem nagyon magas szintű megszólaltatásai az adott zeneműnek. Remélem, meg tudod hallgatni őket.
[ Szerkesztve ]
-
Satellite
tag
"...UTP kábelt hangszóró vezetéknek..."
Bizony sokan adták el a korábbi, drágább "márkás" hangfalkábelüket, miután (huzamosabb meghallgatás után) meggyőződtek róla, hogy a filléres (de jó minőségű) CAT legalább olyan jól (vagy jobban) szól...",,,Mi a feladata egy hangsugárzó állványnak..."
Ha a hangfalad pl. a padlón áll, a közvetlenül kibocsájtott hanghullámok elég hamar összetalálkoznak a padlóról visszavert hullámokkal, és attól függően, hogy azonos vagy ellentétes fázisban ütköznek egymással, igencsak befolyásolják a füledbe jutó hangzást. Az állványon lévő doboz esetében ez a hatás már jóval enyhébb, és attól függően,
- hogy milyen konstrukciójú (könnyű vagy csillapított, nehéz) az állvány,
- és hogy mi van közte és a doboz között, (fémkúp, balzafa, netán BluTack, stb.), - észrevehetően jobb a hangfal által reprodukált hangzás néhány jellemzője (az akusztikai hatásfoka?).
Hallgasd meg, hogy nálad okoz-e észrevehető változást - majd eldöntöd, vele vagy nélküle... -
Satellite
tag
válasz Gabor970 #60619 üzenetére
"...mondd, mi az a hangdoboz, ami használtban 30e-ig jobb!.."
Minden tekintetben: JPW Sonata.
A B31 valóban nincs versenyben vele, és még a HB1-hez képest is sokkal tovább hallgatható.
(arról nem is beszélve, hogy mára az összes VIFA (SEAS) hangszóró gyári pereme rég az enyészeté lett, - az újraperemezett változatok meg úgy szólnak, ahogy. A Sonata peremei még így 20-25 év múlva is az eredetiek, tehát - még ha minden bizonnyal öregedett is - közelebb van (lehet) a hangja az eredetihez. Ezt az is alátámasztja, hogy van a környezetemben jó néhány ilyen régi angol hangfal, (JPW, Mission, Spendor, Celestion) - ahol a mélyközép és a membánszél műanyagból (Bextren) készült, és egyikük tulajdonosa sem panaszkodott arra, hogy sokat változott volna a hangképük. A keresztváltóban már volt, aki új kondikat rakott az eredeti elkók helyett, de olyannal is találkoztam, aki visszarakta).[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
- Tudástár Parazitaeffektusok az áramkörben 1.
- Tudástár Melyik áram merre folyik a NYÁK földhálózatán?
- Tudástár Erősítők tápellátása
- Bemutató DSD: divatőrület vagy a zene új dimenziója?
- Bemutató Audio-gd Precision 2 erősítő teszt