-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #16098 üzenetére
Azt is írtam, hogy kell oda egy szigetelő gyűrű is, volt még mmelé fotó is, ahol láthattad, hogy milyen. Azt is megírtam, hogy ha nem találsz olyan speciális gyűrűt/alátétet, akkor 2 szigetelő alátéttel, meg a csavarra ráhúzott műanyag csövecskével (vastagabb drótról lehúzott szigeteléssel) pótolhatod. Nem a fogdosás a gond, hanem az, hogy ha kontaktusban vannak, akkor a táp negatív pólusa a radiátorra jut és nem tudni még mihez ér az hozzá. Paszta KELL a csillám mindkét oldalára.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #16164 üzenetére
Az erősítő mindent átvisz, formától, torzítástól függetlenül, amit a sávszélessége "megenged". A hangszórónak semmi visszahatása az erősítőre nincs. Egyedüli bajt elméletileg csak a hangszórók induktivitása által okozott fáziseltolás jelenthetne a kimeneti feszültség és áram között, csakhogy az a pár menetes lengőtekercs erre nem képes. Esetleg ha ráejted a bazi nagy ládát az erősítőre az bajt okozhat.
Szerk. A torzítás jelentkezik mindkét félhullámon. Nem hiszem a DC veszélyt. Az erősítő nem tudja milyen nagy láda van rá kötve. Az ilyen természetű hiba kellene jelentkezzen egy közönséges ellenállással leterhelve is.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz totya694 #16168 üzenetére
nagy teljesítményű hangszórókat szoktak néha 230V-ra 50Hz-re is kötni.
NA! Esetleh a 40-50-es évek radiofikáló falusi oszlopra szerelt hangszórókat, amik 80V vonalfeszültséggel "dolgoztak".
Zenekari nagy hangfalaknál "ha" véletlen fordított polaritással kötik be a hangfalat akkor "képes" lerángatni a csévéről a huzalt.
Aztán pláne NA! És mi van a pozitív/negatív félhullámokkal?
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz erikke17 #16181 üzenetére
Multiméteres mérés irányadónak jó, de a nagy bemenő ellenállása miatt nem biztos, hogy egyértelmű az eredmény. Az izzós módszer ellenben egyértelmű.
A mosógép esetében ellenben nem szabad viccelni (csak papucsban lehet kiüriteni vagy ha a szőnyeg darabkán állsz), ha tényleg földelésprobléma van ls esetleg súlyosbodik, az komoly életveszélyt jelent.Fázisceruza is csak informatív, valamivel jobb, ha az ujjad helyett másik szálat használsz és így mint 2 szálas műszerrel "tapogatsz".
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz joecontra #16214 üzenetére
Nem lehet csak 2 különböző PC USBjeivel megpróbálni és azt is csak úgy, hogy egyik sincs más egyébbel összekötve és földeletlen konnektorbol vannak etetve.És még így is teljesen ellenjavallott.
Egy 1,5V-os ceruzaelemnek saccra mekkora áramerőssége lehet?
Amennyit a rákötött fogyasztó igényel Ohm törvénye szerint és amit még a belső ellenállása "megenged". Egy izmosabb R20-as esetleg 10A-t is tudhat.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz moha21 #16232 üzenetére
Ideális a tényleges egyenárammal való fűtés lenne. Azért találták ki a közvetett fűtésű csöveket, hogy a katód tömege és annak termikus tehetetlensége ne engedje a fűtőszál 100Hz-es hőpulzálását "rámodulálódni" az anódáramra. Nem tudom, hogy a magnetron fűtése közvetlen vagy közvetett, de feltételezem, hogy a melegedő bolognai spagettinek mindegy, hogy az őt átjáró néhány GHz-es tér kissé modulált vagy sem a fűtés frekvenciájával az előbbiek alapján.
És mindez azért van így, mert a legegyszerűbben direkt a trafóról fűtve lehet a dolgot megoldani (technikai, költség és minden szempontjából). -
Lompos48
nagyúr
válasz CPT.Pirk #16235 üzenetére
Régi emlékeket ébresztetek fel.
Huszonéve használtuk ezt a kis triódát. Érdemes megnézni az adatlapját.
Azonkívül, hogy nem üvegbúrás, hanem duplafalú fémköpenyes volt (a köpenyen belől folyt a hűtővíz és nem is kevés), olyan 100kW hasznos teljesítményt paszíroztunk ki belőle. Ma is megtalálható, használtan is messze túlrúg az ára az 1000 eurón, annak idején sokezer dollár volt darabja.
Ami még érdekesebb: mivel a KGST-ben a pénztelenség egyre nőtt, importok egyre csökkentek, cserealkatrészt vásárolni majdnem lehetetlenség volt. Volt egy kollega az Atomfizikai intézetben aki javította a triódákat. Levágta az anódköpenyt, újra báriumoxidozta a katódot, cserélt benne, ha még kellett valamit, hegesztette majd vákuumozta. Legalább 75%-os "terméket" volt képes szállítani (nem tejesítményben/paraméterekben, hanem élettartamban). -
Lompos48
nagyúr
válasz moha21 #16241 üzenetére
Hidrogén atmoszférában (mint hordozógáz) szilánból (SiCl4) 1200 fokon szilícium monokristályt növeszt Si lapokra. A folyamatot epitaxiának hívják. Ebbe a rétegbe kerül aztán az IC integrált struktúrája. Egy pár kilós méter hosszú grafittálca ücsörög egy kvarc csőben, azon vannak a szeletek . Órákig tart és a hőmérsékletet 1 fokos határon belül kell tartani. Ezért olyan drágák a félvezető gyártősorok (többekközt).
Ami érdekes, bár nem a folyamat része: az épület úgy van tervezve (rengeteg érzékelővel, biztonsági berendezéssel), hogy ha pukkan az egyik oldalfal száll el. Mert ugye hidrogén 1200 fokon, meg nem utolsó sorban a szilán, ami a levegővel érintkezve instant robban.Ez a folyamat. A trióda része egy ipari generátornak (volt egy német - Hüttinger meg egy japán - Kokusai), aminek a terhelése, de a rezgőkör része is egy olyan vízhűtéses tekercs, amiben az előbb mesélt konstrukció el van helyezve. Az magától értetődő, hogy a 20 kV-os kerámiakondenzátorok is mind vízhűtésesek voltak. Maga a generátor olyan 15 köbméter, aminek a fele táp. A "hálózati trafó" (jó tonnás) síneken volt betolható/kihúzható. Annak idején azon törtük a fejünket, hogy tudnánk a folyamat mellett egy kis kalózrádiót is beüzemelni a 150kHz-es frekvencián. Aztán megijedtünk és feladtuk.
-
Lompos48
nagyúr
válasz totya694 #16246 üzenetére
A szennyezettség nem probléma. Az egész berendezés úgy van beépítve az épületbe, hogy fele-fele (generátor/reaktor) 2 külön helyiségben van, elválasztó fallal. Ahol a technológiai folyamat megy ("elől") ott tisztaszoba (10 porszem/köbcoll) van, csak az RF érkezik át. A generátor ugyan tiszta helyiségben van ("hátul"), de az már nem a félvezetőtechnológia által megkívánt szinten, hisz' ott már trafó, relék, ventillátorok meg szerelők is előfordulnak.
Annyit hozzátennék, hogy már sok ideje nem a csöves generátorokat használják, hanem félvezetőkkel építik el akár 300kW-ig, már nem a 10kV-os anódfeszültséggel, hanem mindössze néhány száv volton, de sokkal nagyobb áramokkal. [link]
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz totya694 #16248 üzenetére
Gondolom a megbízhatóság az egyik, a paraméterek hatalmas szórása lehet a másik ok. Meg valószínű a garancia hiánya (a Philips megadta órában). Ugyanilyen triódákat használtak anno rádióműsorszóró adókban is. Ott nem lehetett kritérium a tisztaság.
miért nem csípik sokan a Szovjet ipar remekeit
Azért van egy világsztáruk: a Kalasnyikov.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz CPT.Pirk #16260 üzenetére
Igen, de ugyanakkor ijesztő is, amikor látod a műszereken, hogy anódfeszültség 15kV, anódáram 10A és te ott állsz mellette.
Egyetlen negatív tapasztalatom volt, amikor a 3 fázisú egyenirányítóban tönkrementek az egyik ág diódái és egy fázison rövidzár volt a trafón. Na, akkor nemcsak hogy sínen állt a trafó, hanem valami olyat produkált, mintha a gyorsvonat ment volna mellettem pár méterre.
-
Lompos48
nagyúr
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #16271 üzenetére
Illetve, hogy a piros pötty akar lenni a föld vagy a jel?
Már volt róla szó néhány nappal korábban: teljesen mindegy, de minden hangszórónál legyen ugyanúgy. Azért érdemes a pontot a jelhez kötni, hogy aztán ne kelljen észben tartani, mint konnektornál a fázist.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz CPT.Pirk #16276 üzenetére
Képtelenség! Gondold végig: ha egy színusz jel érkezik az erősítő kimenetéről, annak pozitív és negatív félhulláma ugyanolyan amplitúdójú. A lengőtekercs képes kell legyen mindkét irányba megtenni az ugyanakkora kilengést, másképp "levágja" a félhullám tetejét, tehát torzít is a mechanikus zajokon kívül, amiket az elakadás okoz(na).
Jól beállított erősítőnek a tanárod azt gondolhatta, hogy nincs semmi egyenáramú jel a kimeneten. Ha van, akkor az állandó módon odébb tolja a lengőteketcset/membránt. De jel hiányában a hangszóróra nem juthat egyenfeszültség, mert az csak fűti a tekercset.
-
Lompos48
nagyúr
válasz CPT.Pirk #16302 üzenetére
Nem logikus egyáltalán és nincs elv. Amikor a basszusgitár 50Hz-es pendülése érkezik a füledbe mindegy neki hogy a 10ms alatt a pozitív vagy a negatív félhullám jön, mert utána biztos a másik fele érkezik és mind így... Csak minden hangszóró csinálja ugyanúgy.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz wxppro #16306 üzenetére
Lehet, bár érteni nem értem az okát. A membrános hangszóróknak így is a legnagyobb "problémája" az, hogy a membrán nem "végtelen" és a szélei rögzítve vannak. Ezek már így is torzítást okoznak. Kérdés, hogy ha a mechanikai és elektromos (nulla jel) nyugalmi pontok nem esnek egybe az nem tetőzi ezt?
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #16313 üzenetére
Legesélyesebb a baj megtalálására egy oszcilloszkóp lenne...
Addig pedig nézd meg az árnyékolásokat (gondolom azzal mennek a jelek az erősítő bemeneteire). Esetleg próbából köss párhuzamosan a szűréssel menet közben (jel nélkül) egy nagyobb elkót és hallgasd meg, hogy nem-e csökken a brumm.
...pedig 16-os tányérok vannak benne...
...Azok azért nem a kimondott monstrumok...
Van vagy 3-4cm-es kilegése...
Nehezen hiszem, hogy a hangszóró csévéje ekkora úton tudna mozogni egy 16-os átmérőnél.
...a 20Hz-es hangot nem biztos, hogy hallod hangként.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #16316 üzenetére
Kimenetre nem is kell.
Esélyes, hogy vezetem az áramot.
Nem esélyes, hanem biztos. Csak én úgy képzeltem (de nem írtam), hogy 2 szigetelt szállal csinálnád.
brumm/puffanás
Az inkább az a "rúgás", amit bekapcskor a hangszórók kapnak, amíg a kimeneti feszültség elhelyezkedik a tápok közötti "középtávra". Vannak áramkörök ahol a kimenet engedélyezése késleltehető pont ezt elkerülendő. Meg vannak hozzáépíthető segédáramkörök hasonló célra.
Lehet nálad és (nagyon) sokunknál a 20Hz már nem a hallható sáv. Ezért ne búsulj! Egyébként a 20Hz még a láthatóságnak is a határán van. A régi filmek (moziban) másodpercenként 24 vetített képkockát "szolgáltattak", a klasszikus tévézésnél is a félképek frekvenciája 25Hz, pont azért mert a szem tehetetlensége miatt egy ilyen frekvenciát már nem lát pulzálónak/vibrálónak.
Számomra nem egyértelmű: hol méred a 43.5-44.5V-ot?
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #16322 üzenetére
102, 103, 104 >>> 100pF, 1000pF azaz 1nF, 10nF. Az utolsó számjegy a 10 hatványát jelenti.
A feszültségeket itt mértem (ahol elvileg 42V lenne):
Azzal ne foglalkozz! Rendben van.
Milyen áramkör létezik erre? Én anno egy relés áramkört terveztem a Quad405 kimenetére. Majd előkaparom valahonnan a rajzot.
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #16324 üzenetére
Az ellenállásaránnyal a feszültségerősítés értékét állítod be. Ha feltételezel egy 0.315Veff maximális bemenetet, mint standard vonaljel amplitúdót és ez teljesen kivezérli az erősítőt, akkor ami kiszámolható:
44V tápnál az erősítő (mondjuk) 42Vpp (csúcs-csúcs) feszültségre képes torzítás (a csúcsok levágása) nélkül. 42Vpp megfelel 30Veff/2, azaz egy 15Veff váltófesznek a kimeneten.
15Veff/0.315Veff az kb. 50-es (~34dB) arány, ami a feszültségerősítés.A kimenőteljesítmény ellenben már függ a hangszóró impedanciájától. Egy adott felállításban, ha az áramköri elemek ugyanazok, a feszültségerősítés megduplázása a teljesítményt megnégyszerezi. Itt figyelembe kell venni a végfokok áramterhelőségét is.
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #16333 üzenetére
Persze. Vannak(?)/voltak erősítők a kereskedelemben, ahol a kapcsoló natív be volt szerelve high/low állásokkal.
Aztán itt a hangszóró késleltetés:
A LEDek csak azért vannak (nem kötelezőek), hogy világítsanak, amíg a késleltetés tart, utána leoltódnak.
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #16357 üzenetére
Az R értéke a tápfeszültségtől (elméletileg az erősítő tápjáé, nem írtam értéket, mert nekem más feszültségről dolgoznak a végfokjaim) függ, meg persze az áramtól, ami kell a LEDeknek és átfolyik - ugye - a hangszórókon is.
Az Outok az erősítő kimenetei, amiket a hangszóró felé a relé megszakít.
A Vs a táp, az AC pedig az egyenirányító hídjáról levett bármelyik váltófeszültségű szál.
@moha21: Vs gondolom Voltage Sourche AC meg Alternating current , tehát váltóáram.
Pontosabban: Vs - Voltage Supply, AC (igaz, Alternating current, pedig...) váltófeszültség.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #16364 üzenetére
Az a plusz, amivel az erősítőt is táplálod, tehát Grätz+ vagy szűrőkondi+, vagy ahonnan akarod. A tekercs az a relé tekercse, mert nem találtam egy "szép" 2 pár kontaktussal rendelkező relét a Tinában.
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #16369 üzenetére
Nem kell! Elég külön szekunder tekercs. De alkalmazása válogatja.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz CPT.Pirk #16371 üzenetére
Nem, mert akkor nem függetlenek egymástól galvanikusan. Esetleg még rosszabb is lehet. Áram folyhat a 2 föld között. Érdemes megnézni az pga2311 adatlapot, mert mutatja a földek kiképzését NYÁKon, ami nagyon szemléletes. De a kapcsolási rajz is szemléletesen van kialakítva.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #16374 üzenetére
Te kezdesz egy közösségi problémává válni. Filmnyelven "pain in ass".
Komolyra fordítva:
A kondis megoldás vagy az ic-s megoldás? Anno Lompos48 írta, hogy a tranyó a jó megoldás, de kis feszültségnél is?
Viszont van 2 9V-os asszimmentrikus trafóm, abból meg tudok csinálni 1-1 virtuális földet.
Nem tudom mit nevezel asszimetrikus trafónak.
Feszültség mindegy. De egyik sem biztosítja a galvanikus függetlenséget. Tehát a legmeredekebb ortodoxra véve egyik se jó. Az első rajzodat nem ajánlom, mert ott mindkét feszültség csak egy-egy félhullámból van kitermelve. Akkor már inkább a 2 trafó.
Ha figyelembe veszed a PGA2311 ijesztő fogyasztását (analóg áganként kb 10mA, digitál 1mA) akkor a legjobbnak azt tartom, hogy csinálj egy becsületes szimmetrikus +/-5V-os tápot majd a plusz ágról tápláld a digitális részt is. Figyelj majd a rajznál a "lúdláb" (csillag) földelés kialakítására, nem hiszem, hogy ilyen fogyasztásoknál bajt okozhatna a földek között folyó áram, amik mindenképp kell találkozzanak egy pontban..
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #16376 üzenetére
Remélem érthetően írtam le
Sajnos nem. Trafóknál nincs pozitív meg negatív, ott általában minden váltó.
Mindenesetre azt ne veszítsd szem elől, hogy a legtöbb 3 lábú stabilizátor IV minimum 3Vüot igényel bemenet és kimenet között, hogy tenni tudja a dolgát.
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #16378 üzenetére
A 2V biztos mint tipikus érték (ettől eltérhet fel vagy le), de tartalék is kell maradjon a stabilizáláshoz. Ezért említettem a 2 trafóval 2x5V-os tápot
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Batman2 #16381 üzenetére
Egyszerűen párhuzamosan kötni lehet, de nem ajánlott. Nem fog egyformán megoszlani a kimenő áram az ICk között a mindenképp létező különbségek miatt. Ha ki lehetne választani két vagy több, a szilíciumszeleten szomszédos struktúrát, majd tokozni és azokat használni, akkor az esélyek egész jók lehetnének. (Így készülnek a dupla tranzisztorok meg FETek például, egyenesen 2 struktúránként "felszeletelve").
Használható áramkör ez lehetne:
-
Lompos48
nagyúr
válasz totya694 #16387 üzenetére
Valamit nagyon elnéztél, vagy melléfogtál. Az LM117...317 egy 1.5A-es stabilizátor. Ennyi, de az. Pár dolgot kell betartani: az ellenállásokat a Ref láb áramának függvényében kell számítani, a feszültségesés bemenet-kimenet között a legextrémebb körülmények között nem nagyobb 2.5V-nál, de az kell neki, nem szabad túllépni a feszültségeket, és a tokot hűteni kell. Gondolom a hűtés tehetett neked keresztbe. A 3-400mA áram 3V dropoutnál már 1W disszipációt jelent, ami 50 fokos melegedést okoz (adatlap szerint). Ezt lehet extrapolálni és kiderül(het), hogy a termikus védelem (ez is van neki) milyen hamar lelövi a kimenetet.
Nem dícsérni akarom, de annyira ismerem, hogy ne hagyjam "becsmérelni". Évekig "gyártottam" és teszteltem/mértem (félvezető)ipari környezetben.[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz totya694 #16396 üzenetére
A mellékelt rajzban a potméterre mindenképp (tulképpen az egésznek 4/5-én) nagyobb teljesítmény disszipálódik, mint a soros ellenálláson. Már csak azért is, mert egyazon áram folyik rajta amivel aztán Ohm úr manipulál. A sosor ellenállás szerepe pedig nem a fogyasztás és ezáltal a potméter védelme, hanem csak annyi, hogy finomabban lehessen állítani a kimenő feszültség értékét (olyan 20%-kal finomabban) a 2.5-7.5V (kiszámolható) sávban. Természetesnek tűnik a kiválasztott sáv, hisz' nem sok értelme lenne 2.5V alatti feszültséggel fűteni klasszikus csöveket (még az A széria is 4V-ot kér, a legtöbb 6.3V-t).
A te IC-d érdeme a (jóval) nagyobb áram és a (szerintem egyáltalán nem fontos) feleakkora zaj.
Állítom, hogy az LM317 az egyik legjobb mezei/mezítlábas stabilizátor.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz BálintVti #16405 üzenetére
Le kell ellenőrizni, hogy mindkét foglalatba érkezik a plusz. Ha 2 szála van a foglalatnak, akkor a 2 szál között, ha csak egy, akkor az és a test között. Legjobb vagy egy 12V-os égővel, esetleg egy mérőműszerrel.
a bal oldali égőnél a vezetek sérült volt
Egy dolog egy nem érintkező kontaktus más egy sérült vezeték. Vigyázz, hogy ne legyen sehol sérült a szálak szigetelése. Abból szület(het)nek a kocsikiégések. Nem vicc!
Új hozzászólás Aktív témák
- AKCIO Új lenovo thinkpad T14 gen 3 Gyári magyar nyelvű világítós billentyűzet
- AKCIO Lenovo ThinkPad T490 - i5 8365u/16GB/256GB SSD/Windows/FHD/ Számla és Garancia HUN
- iPhone 12 Mini / 64GB / 90% akksi (1 éves) / Kék / Telekom / Szép
- ASRock RX 5700 XT Phantom Gaming D 8GB OC Videokártya!
- AKCIÓZVA! Lenovo ThinkBook 13s Fémházas Profi Ultrabook -60% i5-10210U 8GB 256GB SSD FHD IPS WIN10
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen