-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #21443 üzenetére
Úgy néz, ki, hogy rendben van, bár nem néztem át aprólékosan alkatrészenként. Annyit azért megjegyeznék, hogy egy kapcsolási rajzban nem húzunk vezetékeket (szálakat) keresztül ellenállásokon (R26,29,32,59,62,72), hanem az esztétika miatt arrébb (feljebb vagy lejjebb) húzzuk az ellenállást.
-
Lompos48
nagyúr
válasz sörösló #21440 üzenetére
A magas hálózati feszültség igenis előfordul(hat). A szekunder érték 55V-os pontosságára pedig ne számíts olyan nagyon. Elsősorban hálózati feszültség függvénye, másodsorban terhelés függvénye is. Ne felejtsd el, hogy a trafó tekercse egy rézdrót, aminek ohmikus ellenállása is van. Az pedig áramtól függően kevesebbet vagy többet "ellop" a szekunderfeszültségből. Erre majd a trafót/egyenirányítást követő szűrőkondiknál meg stabilizátornál kell fokozatosan odafigyelni.
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #21453 üzenetére
ozzy711-nak igaza van. Az R69 nem kell oda, és a bekötései sem.
Nem az instabilitás a probléma, csak az ellenállással lesöntölve elveszed a stabilizátor "kenyerét".
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz DonThomasino #21452 üzenetére
Igen , neked és remélem, hogy sörösló ezt elnézi nekem.
Nem biztos, hogy a tökéletes értékei lesznek, de ezt távolról úgyse tudtad volna lemenedzselni, csak ha az eladó úgy is tudott volna mérni, hogy pont 230V-tal táplálja. és annyi árammal terheli, amennyit te is ráterhelsz majd.
azon 24V volt ha kell ha nem bárhova dugtam és bármit dugtam rá.
Azért ezt nehezen hiszem el.
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #21460 üzenetére
Én nem vagyok egyáltalán kondenzátor-allergiás. De ez az én problémám. Én olcsó, de a paraméterekkel rendelkező kondikkal építeném meg, majd utólag kísérletezgetnék. De ne hallgass rám!
A "polaritásmentes" kondenzátorok BIZTOSAN jobbak az elkóknál, mert legalább szimmetrikusok/megfordíthatók egyen- és váltó üzemmódban is. Csak méretekben többszörösei az utóbbiaknak.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #21465 üzenetére
Egy egyszerű geometriai terminus technicus, amit mm- vagy cm-ben mérnek.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #21467 üzenetére
Személyes vélemény, ami a Szakértő-i státusz definíciójában is szerepel és még itt: (#21464)
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #21493 üzenetére
Végülis nem "adja" a határfrekvenciát, hanem ha kiszámoljuk (Xc=1/2π*f*C) a 6800uF-os kondi impedanciáját ezen a 2 frekvencián az jön ki, hogy itt csökken az amplitúdó felére, azaz itt van a -6dB-es pont a 2 hangszóró esetében.
@ozzy711 Ez teljesítménytől független, kizárólag a frekvencia és kapacitás, ami meghatározza.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #21506 üzenetére
Melyik színű görbe melyik jel?
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #21509 üzenetére
Ha ez feszültséget és teljesítmént jelent, akkor:
Nem értem a 2 görbe közötti különbséget a fázisnál. Lehet az van, amit CPT.Pirk írt.
Erősítésben pedig azt kell mondjam, hogy ha igaz a görbe, akkor nincs ott nagy baj, hisz' 30kHz-nél vagy valahol a -1dB környékén. Lent pedig... hagyjuk. Az neked nem jó?
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #21511 üzenetére
Elnéztem, nem decibelnek, hanem erősítésnek vettem majd számoltam át. Bocs! Igazad van. De attól még mindig nem rettenetes.
-
Lompos48
nagyúr
válasz ozzy711 #21536 üzenetére
De igen, egy Grätz híd helyett kettő van. Az első rajz esetében ez természetes (kell!), mert 2 külön szekunder tekercs van. meg lehetne oldani eggyel is a két tekersz összekötésével. A primér pedig 2 részben van lerajzolva , ami nem kellene jelentsen semmit. A második rajzban ugyancsak megoldható lenne egyetlen híddal is - én (!) nem látom ennek értelmét - de vannak vélemények, amelyekben szentül hiszik a szétválasztás áldásos hatását. Nem ellenezhetem, mert nem ront semmin, csak az anyagiakon (pénz ).
-
Lompos48
nagyúr
válasz ozzy711 #21545 üzenetére
John Linsley Hood...
Igen, még nálam is jóval korábbi évjárat. De semmi/senki nem kötelez, hogy szentírásnak vegyem minden sorát. Láttam én már 5 ujjas lábbelit felfedező tudóst is. DE ez az én véleményem. Néha elmondom.
Két lehetőség van: vagy ennyire különleges, hogy csak a nagyokban van ilyen vagy a másik lehetőség, hogy .... semmi értelme, de jól mutat
Igen.
Minden estere az enyém ilyen.
Használd egészséggel!
-
Lompos48
nagyúr
válasz DonThomasino #21559 üzenetére
Csinálj! Lesz miről/kivel vitatkozni.
Persze, hogy lehet. Az is csak egy trafó, csak legyen 2 független tekercse.
-
Lompos48
nagyúr
válasz CPT.Pirk #21567 üzenetére
Szerintem más problémák nincsenek. Elkót nem lehet nagyon kis kapacitással gyártani mert a lényege az alu fólia olyan vegyi "kezelése" ami által az aktív felülete több nagyságrenddel nő (sima fólia helyett egy rettenetesen feldurvított, dimbes-dombos, hegyes-völgyes felület). Hátránya a polaritás betartásának kötelező mivolta. Ellenkező esetben sérül a "megdolgozott" felület, majd felfő és átüt.
-
Lompos48
nagyúr
válasz erikke17 #21594 üzenetére
Kérdés, hogy a hosszabbító földszála eljut-e a motor testére? Ha helyi földelést akarsz, az már bonyolultabb ügy. Nem elég egy rudacska, a "szokás" egy vaslemez beásása a földbe (most nem tudok méreteket mondani), vagy a rudacska helyett jó hosszú RÚD beütése, legalább méterre és még azt is szokták locsolni szárazság idején.
Most nem keresgélek standardokat, de lesz itt mindjárt jelentkező, aki ezeket könyv nélkül tudja. -
Lompos48
nagyúr
válasz erikke17 #21602 üzenetére
Nekem úgy tűnik, hogy az egy becsületes, rendes, mezei (még szép is) villanymotor. Annak kell földelés. De egy rendesen kivitelezett.
azóta is ilyen trágya a két pózna között a kábel.. Kitudja mi történt a testtel mikor ez az eset volt.
A földelés nem érkezik a póznákon, hanem az épülethez(be) érkezéskor van kialakítva. Az épületbe 2 szál (egy fázis) vagy 3 szál (3 fázisú táplálás) érkezik csak a póznákról.
-
Lompos48
nagyúr
válasz DonThomasino #21609 üzenetére
Kérdés, hogy mennyire használt. Egy nagyon lehurbolton szembeszökő. Érdemes megnézni, hogy a mozgó része nem lötyög túlságosan. Jó lenne látni a kontaktusok állapotát is.
Találtam egy képsort, ami nagyon részletesen megmutogat egyet szétszedve. Remélem nagyjából ugyanarról a kategóriáról beszélünk. -
Lompos48
nagyúr
válasz DonThomasino #21611 üzenetére
A lötyögés arra érvénytelen. A kontaktusok érdekesek, de mintha nem lennének látogathatók.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz CPT.Pirk #21631 üzenetére
Nem sok értelmét látom. Első látásra azt mondanám, hogy magasfrekvenciás gerjedést előz meg. Másodikra, ha a fázisviszonyokat nézem pozitív visszaacsatolásnak néz ki. Egyik esetben sem kellene nagy befolyása legyen. A 68pF impedanciája még 100kHz-en is 47k körül van, ami a 150 ohmmal kombinálva nem sok hatással lehet a frekvenciamenetre.
Nincs most időm nekifogni szimulálgatni meg nem is vagyok direkt érdekelt, azt megpróbálhatnátok szimulálni, hogy a 68pF változtatásával hogy változik a frekvenciamenet.A fólia vs. elektrolitkondenzátor vitához azt fűzném hozzá, hogy szerintem kimondottan térfogatproblémáról van szó. Egy 100V-os 2uF-os fóliakondenzátor kb 3-4 cm hosszú és 2cm átmérőjű henger. Egy 10uF-os következésképpen 5x nagyobb térfogatú. 2-3 ilyen kondi elfoglalja a NYÁK negyedét-harmadát. Elkót használva sokat csökkennek a méretek, ilyen alkalmazásban nem áll fent olyan helyzet, amikor az fordítva lenne polarizálva, tehát nem tud plusz torzításokat produkálni. Akkor meg miért ne az utóbbi? Egyébként személyesen még nem látam 3.3uF-nál nagyobb fóliakondit, csak polarizálatlan elkókat, amiket pl. villanymotoroknál használnak.
Lehet, hogy most valaki azzal jön, hogy: "de másképp hangzik!". Lehet, de ha mérések ezt nem mutatják ki, én nem tudom elfogadni argumentumnak, meg kételkedem is.@ozzy711 Az R21 az úgynevezett szuperdióda, amelyik a végfok nyugalmi áramát állítja be, a 2 bázist közelebb/távolabb húzza/tolja egyenáramú szempontból
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz ozzy711 #21636 üzenetére
Ez már a Hi-Fi-ről általánosságban topik vesszőparipája, hangvétele, fő disszertáció-témáinak egyike, amibe nem vagyok hajlandó belemenni.
A Quad 405-ben például két sorba kötött 1N4148-as dióda végzi ugyanezt. Érdekes, mivel nem igényel potmétert, mégis optimális a nyugalmi áram!
Igen. Tehát nem super. Nem is szabályozható/állítható. Attól még a Quad egyszerűen egy JÓ erősítő. Ott van egy fokozat, ami kis amplitúdó esetén A osztályban dolgoziké így a B osztályó végfoknak nek kell figyelni a "crossover" által okozott torzításait. Az egy ténylegesen mérnöki húzás.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #21642 üzenetére
Jók. 4 darabból klasszikus 3A-es híd lesz (csak, semmi 12A ). És ne gondold, hogy sokat takarítanál meg kisebb feszültségűekkel. A 200A-rel meg ne foglalkozz, mert az egyetlen 8.3ms ideig tartó félhullámra érvényes.
Ami az 1000V-ot illeti: ez a dióda annyira van tervezve. Ami nem éri el a technológiai célt azt deklasszálják alsóbb osztályba.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz ozzy711 #21645 üzenetére
Igen, kötelező módon!
Csak azok a szilícium szeletkék nincsenek külön műgyanta tokba szerelve, hanem a híd tokjának egyenesen az aljára a jó hőátadás érdekében. Most a hídkapcsolás kialakításába, szigetelésekbe ne menjünk bele, mert az itt nem fontos.
Igen, mindössze egy db. 1k-s ellenállás védi a feteket. Elég bátor kapcsolás!
És még az is elhagyható nyugodtan, mert a bemenetre 1V alatti jel érkezik normális körülmények között.
a tantál típusok jobbak a hagyományosnál.
Csak a méretekben nyernek a klasszikus elkók ellenében. Meg van még valami a tűréshatárokkal (szűkebbek), de az úgy van, hogy: ha nagyobb, nem baj.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #21655 üzenetére
Legyen neked igazad! De az sem veszélyes. Korrigálom: Volt nagyságrendű. És nem használ, hanem ad.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #21659 üzenetére
A kerámiának egyedül a hőmérsékleti stabilitásával vannak gondok. De itt nem számít, nem kalibrált oszcillátorokról vagy rezgőkörökről szól a mese. Mehetnek.
-
Lompos48
nagyúr
válasz CPT.Pirk #21663 üzenetére
Szerintem Windows alatt is ugyanannyi lenne. Vagy ki tudja
De ne lovagoljatok ezen. Én csak azért hoztam szóba az 1V-ot mert arról esett szó, hogy abban a FETes kapcsolásban csak egy 1k-s ellenállás "védi" a FETeket. Erre replikáztam, hogy nincsenek is veszélynek kitéve. Tény, hogy a normák ritkán vannak betartva(/elismerve?),
-
Lompos48
nagyúr
válasz dudika10 #21668 üzenetére
a számítógép hangerőszabályzója (nem a lejátszó programoké) vajon digitális vagy erősítési tényezőt módosít (analóg)?
Úgy tudom létezik mindkét megoldás, de hogy mi-melyiket használja...Általában digitális a hangerő amit pl. billentyűkombinációkkal végzünk. Egyetlen más megoldást láttam eddig. Előző Toshiba Satellite-em oldalán volt egy reális potenciométer IS. Tehát szoftveres + billentyűkombináció + potméter. A mai napig sír (zokog!) utána a lelkem, Harman-Kardon hanggal volt ellátva. Már maga a laptop hangja is simán vert hangzásban egyszerűbb PC-s dobozokat.
-
Lompos48
nagyúr
áztam >>> "ástam". Bocs!
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #21682 üzenetére
Szerinted egy tranzisztornak van egy ajánlott üzemi hőmérséklete, ami alatt "nem megy" ugyanolyan jól?
Bármilyen adatlapba beleolvasol, az elektromos paraméterek mérési feltételei között szerepel a 25ºC, ahol az adatok érvényesek. Ezek alól csak kimondottan a határesetekben van más hőmérséklet specifikálva, amivel pont az egyéb hőmérsékleten való viselkedést írják le.
-
Lompos48
nagyúr
válasz Speeedfire #21686 üzenetére
Én már nem is tudom, hogy hol olvastam/hallottam, hogy vagy nagy borda vagy egy adott hőfokhoz beállított ventillátor, ami szabályozza magát.
Persze, ilyesmi van, csak nem azért, hogy a tranzisztort egy bizonyos hőmérsékleten tartsa, hanem inkább,hogy ne léphessen túl egy bizonyos hőmérsékletértéket.
Ha egy tranzisztor melegszik és nem elég a hűtése, akkor a melegedés láncreakcióként folytatódik tönkremenetelig. Ideális a teljes hűtés, azaz minden termelt hő elvezetése, amit "végtelen radiátor" állapotnak is neveznek. Ezt pedig csak közelíteni lehet, alulról.
...hifi cuccot, amiben venti van...
Lásd: (#21687) moha21
Hát, akkor mítosz cáfolva!
Nem! Mítosz a helyére téve, a mítoszok közé.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz CPT.Pirk #21690 üzenetére
Ez igaz:
Ugyanakkor a legtöbb esetben nem válik tragikussá, mert nem egy nagyon erőteljes jelenség és audió felhasználásban azért ritka a nyílt hurkú erősítő.
De ezért érdekes a FETekkel foglakozni, mert ott a jelenség fordított, tehát a hőmérséklet növekedésével "leszabályozza" magát.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
-
Lompos48
nagyúr
Miért nem npn tranzisztort használtál az 555 kimeneténél? Az ellenállást meg LEDet köthetted volna a kollektorból a plusz felé. Így amikor a tranzisztor lezár, habár a kollektoráram megszűnik, a 4012-es bemenete a test felé látja a LEDet meg ellenállást sorban a test felé. Ezt meg értelmezheti meghatározatlan vagy "1"-es szintnek.
A BC557-től elvársz egy 1000-es áramerősítési tényezőt (hFE vagy beta) az ellenállások arányából ítélve. Mivel hFE=Ic/Ib, akkor az ellenállások aránya pont ezt az értéket fogja adni 100k/100=1000. Ha pedig a bázisellenállás 680k, akkor az arány 6800. Márpedig a BC557C adatai szerint ennek a maximális értéke csak 800.Amit próbálhatsz: csökkented nagyon a bázisellenállást (mondjuk 10k-ra). Ha nem megy lehet át kell váltanod az npn változatra.
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen