-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Lompos48
nagyúr
válasz DonThomasino #28617 üzenetére
Ha egyenárammal fűtenéd, egyszerűen néhány menetet tekernél egy Reed relé köré, azzal meg kapcsolgathatnál egy LEDet gond nélkül. Veszteség is elenyésző lenne azon a néhány meneten, amit tekerhetnél akár 1mm-es drótból is.
Létezik olyan led ami 24V on más színű mint mondjuk 27 V on?
Olyan nincs, de el lehetne játszadozni egy kétszínű LEDdel, aminek a közös lábát valahova 25.5V-ra kötnéd (ezt valami osztón alakítanád ki. Lehet elég lenne kb 1.5V, hogy világítsanak valamennyire.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz kjani18 #28644 üzenetére
A legegyszerább, ha a pákával párhuzamosan beteszel egy ledet ellenállással. Az igaz, hogy akkor fog világítani, ha nem fűt! Viszont frappánsabb bármely más megoldásnál..
Ez akkor volna érdekes/érvényes, ha hozzá lehetne férni a fűtőbetét szálaihoz.
Akkor a fűtés szünetében a nyitott kontaktussal párhuzamosan kötött LED plusz ellenálls tényleg a fűtésszünetet jelezné, a fűtőszál pedig csak mint egy ki soros ellenállás maradna és a LED árama folyna rajta keresztül.
Ha a fűtőszálra párhuzamosan lehetne rákötni a LED-ellenállás csoportot, akkor nem működne fordítva, ráadásul még egy soros diódával (tehát összesen 3 alkatrésszel) megoldódna minden. Egy fűtést jelző LED esetén az 50Hz-es pulzálás sem nagyon észlelhető.Az egész rendszerben fog feszültség csökkenni a terhelés hatására, amikor bekapcsol a fűtőbetét, ezt használja ki a led, ezért kell az ellenállatot pontosan kiszámolni, v. beállítani egy trimmer potival.
A csökkenés a trafó teherbírásától függ. A LED pedig - sajnos - nem egy feszültségküszöbbel rendelkező alkatrész, neki tök mindegy a kisebb vagy nagyobb feszültség. Ha elég neki, akkor maximum a fényerejét változtatja. Ugye, ott az exponenciális jelleggörbéje. Küszöbértékekre beállított kapcsolgatáshoz már inkább elektronika is kellene oda.
Én maradnék a trafóra/-ba szerelt reed relé mellett, mint tegnap-tegnapelőtt jegyeztem ide.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
Gőzöd nincs! Ezt a társaságot olvasni KELL (ha mazochista vagy ). Valami nagyon hiányzik a tesztjükből: szó nem esik arra, hogy mekkora a minőségbeli különbség, ha a kábel be van járatva többszáz órán keresztül, meg pláne, ha megtalálod melyik végek kerüljenek az erősítő és melyik a hangfalak felé. Mer' egyáltalán nem mindegy.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz vodkaboy22 #28694 üzenetére
Nem vészes, de nem hiszem, hogy működőképes lenne. Nem ártana egy kicsit teljesebb rajzot mutatnod. Mindenesetre ha a bejelölt ellenállás a változtatható, akkor csak valami egyenszineket tologatsz, az erősítést nem változtatod.
Előbb kérdezted a visszacsatolásba kötött potmétert. Igen, lehet, de ha a recsegős fajta, ugyanúgy fogja recsegtetni az erősítődet, mint ha bemeneti osztóként használnád.
Az egyenfeszültséggel vezérelt hangerő már jobb megoldás. Nekem most kapácból csak a TCA730(vagy A273) ugrik be, amivel évtizedekkel korábban sikerem volt. Modernnek számít a Taxas Instruments egyik IC-je, de ez már bonyolultabb ügy. Vannak még köztes változatok, de most képtelen vagyk előrángatni. Sajnos a "recsegő" potméter itt is recsegő marad.
-
Lompos48
nagyúr
válasz vodkaboy22 #28699 üzenetére
Az igaz, hogy nem látom merre fog elfolyni a bipoláris tranzisztor emitterárama, de RAJTA!
-
Lompos48
nagyúr
válasz vodkaboy22 #28701 üzenetére
Ez mind szép, de: az emitteren kell folyjon annyi áram, ami a kollektor- és bázisáram összege. Namármost a C1 felé nem lehet, az R6, R3 útvonalon csak, az IC van, aminek a bemeneti árama nano- vagy egyenesen pikoamper nagyságrendű. Balfelé az R8-ason keresztül gondolom a jelforrás található. Vagy másik kérdés: mi fogja neked biztosítani a tranzisztor nyitásához szükséges Ube feszültséget (0.6-0.7V). Na, és akkor hogy fog az a szerencsétlen tranzisztor tranzisztorkodni? Mer' ha nincs mi "kinyissa", akkor nem tranzisztorkodik.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz vodkaboy22 #28703 üzenetére
Ha a hasznos jel nyitja a tranzisztort, akkor kapásból akkorát fog torzítani, hogy majd ámulsz. Azaz, amíg a nyitó feszültséget el nem éri, addig nem csinál semmit. Csak esetleg a csúcsoknál. Ugyanakkor mit vársz el egy tranzisztortól, aminek a kollektora a nullára van kötve 1k-n keresztül, az emittere pedig ugyancsak a nulla körül mozog, mert gondolom a bemeneten vonaljel van maximum.
Ha már Tina, akkor szépen szimuláld le. Ne csak feszültségeket, áramokat, hanem köss a bemenetre virtuális generátort, a kimeneten pedig nézd az eredményt a virtuális szkóppal!
-
Lompos48
nagyúr
válasz vodkaboy22 #28707 üzenetére
Gondolom azért, mert a tranzisztor nem csinál semmit, a jel pedig szépen végighalad az R8-R6-R3 láncon.
-
Lompos48
nagyúr
válasz vodkaboy22 #28711 üzenetére
Az előző kapcsoláshoz ovábbra is teljes szkepticizmus a hozzáállásom. Szerintem nem jó. De dobd össze egy kísérleti lapon - csak pár alkatrész az egész - és eldől.
Az optöcsatolűsssal pedig inkább az a baj, hogy ehhez az alkalmazáshoz csak az a típusú optocsatoló használható. Ez azért van így, mert nem a klasszikus fototranzisztor, fotodióda vagy akár opamp a kimeneti része, hanem egy fotocella.
Más kérdés, hogy elérhető-e vele a logaritmikus szabályozás, figyelembe véve az adatlapban szereplő jelleggörbét. Ugyanakkor nem hiszem, hogy meg tudnál spórolni 2 darabot, mert ha elképzeled azt, ami egy mezei potméternél történik, akkor tisztán látszik, hogy mind a soros, mind a párhuzamos szegmens változtatására szükség van.Továbbra is ajánlom a tegnap már említett TCA730A vagy hasonló, [link], [link] erre a célra kifejlesztett áramköröket.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz vodkaboy22 #28829 üzenetére
Pár megjegyzésem lenne:
...a bakelit lejátszója nagyon kis kimeneti jelet ad és az IC erősítőjének így majdnem a 90%ban áll a pótméter így és sajnos ezek az erősítők valszeg az erősítési tényező változtatásával oldják meg...
Ha a lemezjátszó viszonylag modernebb kiadású és nem a nagyon régi piezo hangszedővel van ellátva, hanem az elektrodinamikusal, akkor a jel kimeneti szintje normálisan mV nagyságrendű. Ezeknél kötelező a RIAA előerősítő, ami a szükséges frekvenciakorrekciót is elvégzi.
A +-27V kb 1.5-2perc után áll be és emelkedik erre a szintre.... (Az elején a nagy 2200uF kondik tehetnek erről szerintem.)
Sokkal inkább az R2-C3 és R6-C7 csoportok okozzák a késést. Ez lerövidíthető, ha jócskán lecsökkented a 6k8-as ellenállásértékeket.
Az anódfeszültség felfűtéshez viszonyított késleltetésének csak nagy anódfeszültségek esetén van értelme/haszna, mert azok hidegen elektromos tér segítségével "tépik" a katód aktív felületétUgyanakkor félszájjal, csendben megjegyezném, hogy értelmetlennek tartom az áganként 2 tranzisztoros bonyolítást. A már kifogásolt késleltetés alatt a C3 és C7 teljesen feltöltődik, a soros tranzisztorok telített állapotba (szaturáció) mennek át, rajtuk mindentől függetlenül a Vcesat feszültség marad, de sem stabilizáló sem brummcsökkentő hatásuk/szerepük nem marad. Ugyanúgy nem látom értelmét a 20mA-es áramkorlátoknak sem. Nincsenek veszélynek kitéve a triódák egy ilyen "hatalmas" (27V) anódfeszültség esetében. Leborotválnék mindent, ami a C2-C4 valamint a C6-c( között van.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz vodkaboy22 #28839 üzenetére
...made in usa ellenére riaa van benne...
A kettő nem zárja ki egymást.
Amiket én láttam eddig, azt mind az erősítő PHONO bemenetére kellett kötni, ami pedig azt jelenti, hogy az RIAA előerősítő nem a lemezjátszóban van.
-
Lompos48
nagyúr
válasz vodkaboy22 #28843 üzenetére
OK. Akkor bármilyen erősítővel kipróbálható. A műszer lehet nem látja a nagyobbacska frekvenciákat.
-
Lompos48
nagyúr
válasz vodkaboy22 #28831 üzenetére
Ott ellenben (szinte) kötelező a dohányzás.
-
Lompos48
nagyúr
válasz vodkaboy22 #28847 üzenetére
Én kimondottan az IR lézerre gondoltam.
-
Lompos48
nagyúr
válasz vodkaboy22 #28849 üzenetére
Én a kW-os lézereknél a 10um-es CO2-sekre gondolok mindig. Ott látszik a füst látszik.
-
Lompos48
nagyúr
A 188. oldalon találsz valami rajzokat, amiken érthetőbbé válik, talán.
-
Lompos48
nagyúr
Csak a konstrukcióra utaltam. Magyarázni nem tudom. Azér' valszín tudnak ők valamit.
Öregedésre hajlamos lenne és cserélni kellene bizonyos számú bekapcsolás után ? (Bár legalább 20000-et kibír.)
Főleg, hogy egy TVnél megesik, hogy hónapokig nincs kikapcsolva, csak standby módban ücsörög. Akkor pedig bekapcskor mintha nem is lenne "degaussing".
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz tornas #28872 üzenetére
Már amikor feltetted a kérdést próbáltam - sikertelenül - adatokat keresni. Annyit tudok, hogy rézhuzal esetén hosszú üzemidőre 2.5...3A/mm2 áramsűrűséggel számolnak trafótervezésnél.
Erre nem találtam adatokat az ellenálláshuzalok esetén, pedig biztos vannak.Szerintetek ezekből az ellenálláshuzalokból milyen terhelhetőségű (W) ellenállások tekerhetők?
Végülis bármilyet tekerhetsz, mert lehet duplán/triplán/sokszorosan tekerni. A lényeg a menetek egymástól való szigetelése. Az, hogy mi a cséve anyaga befolyásolja a hőelvonást, de a hő is veszélyeztetheti a cséve integritását.
Ha most ilyen kihívás előtt állnék, vennék mindkét típusból egy-egy métert és egy szabályozó labortápról betáplálva próbálnák ki különböző hosszúságokat és áramerősségeket, figyelve a huzal nyúlására is a hevülés hatására.
Sajnálom, hogy csak spekulálással szolgálhattam. Ha találok konkrét adatokat jelezni fogom.
Legegyszerűbb (és sajnos legdrágább is) megoldás ismert ellenállású és terhelhetőségű gyári értékekból összeállítani egy mesterséges terhelést. Azok között vannak, amelyek úgy vannak tokozva, hogy akár hűtőbordára szerelhetők. Csak irányadónak:
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz tornas #28876 üzenetére
Van nekem még zöld színű, REMIX márkájú változtatható ellenállásaim (22 db) is. Értéke 5,1 ohm és 10 W.. Gondolom a teljesítménye nem csökken az ellenállás-érték csökkentésével, csak kisebb áramerősséggel terhelhetem ilyenkor (--> kisebb feszültséggel).
Bizony, ha a közepére húzod a bilincset, fele lesz az ellenállás, aminek azon a megmaradó (fele)hosszon csak feleakkora teljesítménye marad. Ugyanakkora árammal terhelhetőé de az csak feleakkora feszültségesért produkál. Bármilyen más beállításnál mérhető, kiszámolható.
(22 db) is. Értéke 5,1 ohm és 10 W.
Ezekből 9 darabot párhuzamosan kötve már kb egy 0.57ohmos ellenállást kapsz, amivel a 12V-os ágat 20A-rel tudod terhelni. Igaz a teljesítmény így csak 90W, de percekig simán kibírják a túlterhelést.
Húszat kötve párhuzamosan már 20A-rel tudod terhelni az 5V-os ágat, itt már az eredő teljesítmény már sok is.Ohm törvényére apellálva és számítgatva sok változatot össze lehet állítani.
-
Lompos48
nagyúr
válasz darvinya #28898 üzenetére
4 megjegyzés:
Ilyen egyedi hűtősmegoldást még nem láttam: hűtőborda helyett a (hő)szigetelő nyáklapra vannak rögzítve a teljesítménytranzisztorok.
Ha a 2N2219 lába elszíneződött azt jelenti, hogy akkora áram folyt rajta (1A fölött jócskán), amit a bent rejtőző szilíciumstruktúra biztosan nem viselt el. Csere!
Az ellenállások valószínűleg a végtranzisztorok emittereiben vannak. Ha elszíneződik valamelyik, ugyancsak nagy áramot jelent. Az a végtranzisztor is csak múltidőben tranzisztor.
25-ös felirat melleti ellenállásnak is annyi! Valószínűleg a végfok "vitte" magával.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz darvinya #28900 üzenetére
Működik a rendszer még, de cserélnék mindent ami kell és javítanék rajta.
Ha működik, akkor mi a baj?
Csak áramköri rajz, se semmit nem találtam.
Számtalan változat létezhet hasonló alkatrészekkel. Próbáld meg kisakkozni és lerajzolni az áramkört, nincs annyira sok alkatrész benne.
25 feliratnál lévő ellenállás mekkora lehet áramköri rajz nélkül?
A Fennvaló és a tervező tudja csak. Kapcsolási rajzból lehetne következtetni, de ahhoz: lásd az előző tanácsot.
Vagy ami még menthető alkatrészből újat építeni.
Inkább építs egy újat akár egy sztereó IC-vel. Pl.:
Másik nagy kérdés, hogy a diódák miért különbözőek.
Kettőt biztos látok. Lehet van egy harmadik is. Különbözőségük talán az eltérő szerepükből adódik. A 2 sorbakötött pl. a 2 végtranzisztor bázisainak eltolását végzi, ahova bármi (akármilyen szilícium p-n átmenet) megteszi. A harmadik, ha van, kérdéses, mert: biztos válaszra ehhez is rajz kellene.
-
Lompos48
nagyúr
válasz darvinya #28904 üzenetére
Sajnos kiábrándítalak. Nincs annyi időm. Először is ezt a rajzot át kell rajzolni érthetővé, amin már sejteni lehessen a működését. Utána jönne a Tina-ba szerkesztése/ellenőrzése/szimulálása. Ez egy jónéhány óra munka. Annyira nem telik.
Légtekercsek a lapon nincsenek. Az a két spirál-izé huzalellenállás. Kapcsolástól függően száz...néhány száz miliohm értékűek. Negatív áramvisszacsatolásra és/vagy áramkorlátozásra/védelemre hivatottak.MInden ellenállásnak fel van tüntetve az értéke. Melyik akkor a leégett? Azt esetleg fel tudnám fedezni, azaz megközelítőleg értéket tudnék javasolni.
-
Lompos48
nagyúr
válasz darvinya #28906 üzenetére
A leéget ellenállás hozzávetőleges érték már jó kiindulás a rendbetételéhez.
Tudom, de még mindig nem derül ki, hogy a rajzon melyik az.
A főbb gondom ott van, hogy a legtöbb erősítő van +V és -V, de itt nincs.
Az erősítők ebből a szemszögből nézve 2 nagy kategóriára oszlanak: szimmetrikus és asszimetrikus táplálásúakra. Te az előbbit hiányolod, pechedre ez az utóbbi csoporthoz tartozik. Egyszerűen a +42V és GND között van táplálva. A kimenete emiatt valószínű hogy a 470 uF-os kondenzétor valamelyik végén lesz, mert a hangszórót másképp nem lehet a test felé kötni. Azt se sikerült a rajzon feltüntetned.
-
Lompos48
nagyúr
válasz darvinya #28908 üzenetére
Asszimetrikus, tulajdonképpen egy(etlen) tápos erősítő. A (csak) szimmetrikus/asszimetrikus definíció inkább a jel kimeneti/bemeneti milyenségére utal. Egyébként ebből a szempontból is asszimetrikus.
Sajnos, amíg a rajz nem áttekinthető(bb) képtelen vagyok tippelni.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz darvinya #28911 üzenetére
...remélem nem változtatott rajta...
Sajnos az érthetőségén se.
Vannak hibák is. Csak egy kiragadva: alsó rajz, bal felső sarokban az 5.6k-s ellenállás mindkét vége a táp pluszára van kötve, a 2 tranzisztor pedig egyetlen ellenállással a testre. Az pedig egy differenciálerősítő kellene legyen, ami így nincs rendben.
Szerintem még néhányszor nézd át. Így szélmalomharc. Aztán keress egy rajzot valami ellenütemű végfokkal, hogy legyen elképzelésed hogy néz ki egy erősítő, ami érthetően van papírra vetve. Nem hiszem, hogy így találsz rejtvényfejtő amatőrt. Túl nagy a meló és pici a kihívás!
Ne vedd rossznéven!
-
Lompos48
nagyúr
válasz vodkaboy22 #28920 üzenetére
Itt most arról van szó, hogy az övéhez hasonló kapcsolási rajz kellene, hogy abból kiindulva tudja érthetővé átrajzolni a sajátját.
-
Lompos48
nagyúr
válasz darvinya #28921 üzenetére
A be menetenél lévő tranzisztor beazonosíthatatlan.
Én nem tippelek, de nagyon úgy néz ki, hogy a mellette levővel együtt egy differenciálerősítőt alkotnak. Ezért ugyanolyan típusú lehet, mint az, amelyikkel közös a kollektora rajzodban. Csak a diff fokozatnál az emitterek szoktak összekötve lenni, nem a kollektorok. Mérd meg műszerrel: abban az irányban, ahogy a műszer nem szakadást, hanem olyan 600mV körüli értéket mutat, a piros szál lesz a P a fekete pedig az N.