-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Lompos48
nagyúr
válasz vodkaboy22 #30150 üzenetére
Úgy látszik, hogy 250 mA kimeneti áramúból nem látták értelmét kettőt szerelni egy tokba. Egymás mellé kell szerelni a kettőt TO220 tokozású konstrukcióban. Akár ugyanarra a hűtőbordára is szerelhetők.
-
Lompos48
nagyúr
válasz vodkaboy22 #30152 üzenetére
Majd számolj be az eredményről! Ha kell majd hűtés rá akkor tisztázd az adatlapból (vagy méréssel), hogy a bordája nincs-e összekötve valamelyik lábbal.
-
Lompos48
nagyúr
válasz vodkaboy22 #30154 üzenetére
Akkor is illik odafigyelni a disszipált teljesítményre. DIP esetében különösen, mert ott a termikus ellenállás ugyancsak nagy: 100 °C/W.
-
Lompos48
nagyúr
válasz DonThomasino #30187 üzenetére
Nem nagyon. Elnézve a kapcsolását, nincs neki úgynevezett időalapja (time base), tehát klasszikus szkóp alkalmazásra használhatatlan. Mintha TV-khez fejlesztették volna ki olyan kb. fél évszázada, csövekkel. Függőleges és vízszintes eltérítési jeleket a TVből kell(ett) begyűjtenie.
Ehhez se találnának a gyakori BNC csatlakozós mérőfejek/-szondák. Minimum adapterek szükségesek.
Árat nem mondok, de személyes véleményem, hogy alig adhatsz érte többet, mint ócskavasként lemért vasdarabért, hogy nem veszíts rajta. Ha megveszed, akkor pár órát mérgelődsz kicsit vele, aztán nagyon.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz atesss #30256 üzenetére
És emellett az írt kb. 30m-es hatótávolság sem valami túl nagy. 2db vastag (60cm) téglafalon kellene átmennie, légvonalban kb. 12-14m lehet.
Van ötleted, hogy hogyan növeljem meg egy kicsit a kimeneti teljesítményt ?Kapásból most nincs. A múltkori linkelt rajzban a táp növelése meg a Q2 emitterellenállásának (R11) a növelése esetleg növelheti azt
A másik gond az alkatrészek beszerzése.
Sajnos gőzöm nincs az ottani piac ellátásáról, elosztásáról.
MPSH 10-et még találtam (pontosabban MPS-H 10): [link]
Ide nyugodtan tehető (most régi típusok jutnak eszembe): BF180, BF181, BF182, BF200, BFY90, BFY91...
De az MV104-et [link] honnan szerezzem be ? Vagy ötlet helyettesítőre ?
Ha nincs egybetokozott dupla, akkor simán lehet 2 szimplával is megoldani, de azok párbaválogatottak kellene legyenek. Legtöbbször triplettekként árulták, mert a TV készülékekben 3 kellett együtt (fusson). Ilyenek a BB125, BB126, BB139 vagy megfelelőik.
Dual Voltage Variable Capacitance Diode
Ez amúgy pontosan hogyan is működik elektronikailag (mármint hogy félvezető szempontból) ?
MOD: Ez lenne az ? [link] (és ebből 2db egy tokban) ?
Az hogy ez voltage variable capacitance diode, az jól sejtem hogy nem extra feature, hanem mindegyik varicap esetében a rá kapcsolt feszültséggel változtatható a kapacitása ?A varicap diódák azzal a tulajdonsággal rendelkeznek, hogy záró irányban polarizálva pF nagyságrendű, a feszültségtől függő kapacitást mutatnak. Tehát mint egy forgókondenzátor, amit egyenfeszültséggel vezérelsz. A jelleggörbe egy fordított hiperboloid: kis fesz - nagy kapacitás, nagy fesz - kis kapacitás, de a változása nem lineáris, hanem - mint már írtam - hiperbolikus.
-
Lompos48
nagyúr
válasz szaszayanou #30340 üzenetére
Tökéletlenebb foglalatokban nincsen rugós kontaktus. Ott egy kis terpesztés azért hasznos, mert nekifeszülnek a lábak a csövecskék (függőleges) falának.
-
Lompos48
nagyúr
válasz moha21 #30345 üzenetére
Nekem is kellett izzóban wolfram hőmérsékletet meghatároznom úgy, hogy az rákapcsolt feszültséget, az átfolyom áramot, meg ezekből ellenállást tudtam/mértem. Ebből meg tudtam határozni a hőmérsékletét.
Hinnye! Ezt azért kíváncsiságból megismételtetném veled... Majd összevetném egy optikai pirométer mérésével.
...de azért egy villamos szakembernek szerintem illik tudni számolni is.
Ez így elméletben nagyon szép. De annyi mindent jobb/kellene tudni számolni. Nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon sok év alatt se vitt rá a szükség vagy kényszer, hogy fajlagos vezetőképességet számoljak.
-
Lompos48
nagyúr
válasz moha21 #30354 üzenetére
Nincs nekem semmi bajom sem veled sem a tantervekkel. De azért próbálok "védekezni.
Ok, akkor ennyi erővel nem kellene erőltetni ezt +-90 fokos -os késést sem a középsulis/technikus karokon reaktanciáknál, mert mindegyik ideális modellre épül és csak közelítőleg ok
Ha ideálisnak a CSAK valós értékű impedanciát ( ) nevezed, akkor az állítás elfogadható. Egyébként nem.
Arról nem is beszélve, hogy a topicban is sokszor látott szinuszgörbe-vel is úgy számolunk, mint mintha igazi szinusz lenne, pedig látjuk nem az.
Csak azért mert kényelmesebb így meg még azért, mert nincs (nem is lehet) egy állandó igaz matematikai képünk a reális hálózatról. Eltekintünk tőle, mert (majdnem) mind tudjuk, hogy nem követünk el akkora hibát, ami fejre állítana egyéb eredményeket.
A Rutherford, Planck, Bohr, Sommerfeld, Schrödinger példák azért nem hasonlíthatók (szerintem), mert alapvető problémájuk volt a közvetett eszközök hiánya, amit közvetettekkel pótoltak, zsenialitással, inventivitással és matematikával.
Még mindig nem értem, hogy miért fizika ellenes?
Szerintem az. Az általánosítást visszavonom. A fajlagos izéket pedig meghagynám anyagállandóknak, mindaddig, amíg van egyebet mit tanítani és rengeteg!
Most ne térjünk vissza oda, ahonnan a vita indult. -
Lompos48
nagyúr
válasz vilmaboy #30346 üzenetére
Ne maradjon holnapra!
Korábban volt már itt szó egy FM Transmitter alkalmazásáról.
Szerintem használhatnád. A mikrofon helyett egy hallható frekvenciájú oszcillátort kötsz, amit engedélyezel/tiltasz a kapásjelzőből kapott feszültséggel vagy kontaktussal. A transmittert pedig úgy hangolod, hogy kis FM rádióval vételezni tudd az adását. -
Lompos48
nagyúr
válasz darvinya #30360 üzenetére
A légvezetékes expozédat képtelen vagyok megérteni.
Galvanizálásnál pedig a fürdőket "tápláló" szigetelt vezetékekben kell pontosan áramot mérni. A felvitt réteg pedig egyenesen arányos ezzel, meg a folyamat időtartamával (impulzusüzemű folyamat esetében is). A sav ( ) meg a gőz általában kémiai (és nem elektrokémiai, amilyen a galvanizálás) bevonatokat hoz létre, amihez nem sok köze van a fajlagos vezetőképességnek. Galvanizálásnál használatos kis feszültségeken különösen nem.
Gondolom lassan unalmassá válik a téma az asszisztenciának.
-
Lompos48
nagyúr
Kismillió kiszajú NPN tranyó van fillérekért.
Ráadásul a BC109C vagy plasztik testvére a BC173C válogatva is van zaj szerint.
@darvinya Eredeti is ilyen, de az AC128-al, viszont Ucb 32V-os csak mint BC108-asnak.
Az Ucbo csak egy határérték, ami fölött veszélyben van a tranzisztor. Kisebb feszültségeken semmi köze nincs a működéshez. Ha pedig PNP-nél maradnál, akkor ott van a filléres kiszajú BC179C és BC 253C
Ha 2 darab BC303-mal akarod összerakni, meg kell fordítani a táp polaritását.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
-
Lompos48
nagyúr
válasz darvinya #30409 üzenetére
Egy áramkörbe kapcsolt polarizált PNP bázisa nem lehet negatívabb az emitternél többel, mint 0.6...0.8V, mert egy nyitott irányba polarizált diódának felel meg. Ennél több/részletesebb magyarázat felesleges. Akárhány tranzisztorról lenne szó.
De mitől ment tönkre?
Helytelen bekötéstől, például. De ezt te derítsd ki!
-
-
Lompos48
nagyúr
-
Lompos48
nagyúr
válasz darvinya #30423 üzenetére
Gondolom kellene még olvasgass a tranzisztorokról.
Az egyik adott DC 20V méréshatáron értéket, a másik nem csinált semmit.
Ezen a méréshatáron csak feszültség alatt lévő áramkörökben lehet tranzisztorokat (tulajdonképpen az azokon található egyenfeszültségeket) mérni. Abban a szerencsés esetben, ha tudod hogy működik egy tranzisztor következtethetsz az állapotára.
Ha közvetlenül akarsz műszerrel félvezetőt mérni, akkor vagy a tranzisztorfoglalatban teszed ezt (ha van a műszeren) a hfe mérőpozícióban, vagy átmenetenként méred a dióda állásban.Ebből azért még nem zárható ki, hogy széria hiba és inkább erre gyanakszom.
Te csak gyanakodj! Annyit azért hozzátennék, hogy ezeket a tranzisztorokat a gyártási ciklus végén automatákkal, de EGYENKÉNT legalább 20 mérésnek vetik alá és döntik el, hogy jók vagy nem és melyik kereskedelmi (forgalmazott/-ható) típusnak felelnek meg.
Ezt úgy hidd el, ahogy azt is hogy ugyangyak 20 évig én gyártottam, teszteltem ilyen tranzisztorokat. -
Lompos48
nagyúr
Ezeknél a tranzisztoroknál a maximális áramoknál csak az Icmax-ot szokták adatlapba írni.
Mindentől eltekintve, ha csak a tranzisztor meg a kicsi bázisellenállást vesszük/vennénk figyelembe, akkor is a 9V-os táp a 330 ohmos ellenálláson 30mA-nél kisebb bázisáramot tudna produkálni.
DE! A bázisállamnak el kell valamerre csordogálnia. Kollektor felé nem mehet, amíg a feszültségviszonyok ezt nem engedik meg. Ha pedig igen, arra 8k2 van. Emitter felé pedig egy 100k-s potméter van egy másik 100k-s ellenállással meg egy n-p átmenettel sorbakötve. Tehát 30mA-s áram nem tudja annira "kinőni" magát. És nem utolsósorban ezek a tranzisztorok ugyanolyan szálacskákkal vannak "kábelezve": 17um átmérőjű alumínium (korábban ezüst, mégazelőtt arany) és olyan 1 mm-t sem elérő hosszúságú szálak az ICmax-ra méretezve.A npn-pnp meg a tápkábelezés nem átgondolt cserélgetése volt a hóhér.
-
Lompos48
nagyúr
válasz darvinya #30436 üzenetére
Ha olvastad az előzményeket, akkor abból látszik, hogy nem túláram miatt.
A VCE(Sat) Ic=150mA,Ib=15mA paraméter a telítettségi feszültség. Annyira "jól van lakva" bázisárammal, hogy a C-E feszültsége minimumra esik. Növelve még a bázisáramot, ez az érték még csökkenhet valamennyit. Teljesítménydisszipáció szempontjából ideális: nyitott tranzisztornál a telítettségben van a legkisebb igénybevétel.
És így néz ki BC303
Igen, minden TO-18/TO-39-as tokozású tranzisztor így néz ki. És nem egy fiatal példány. A talpán meg a lábain a sárga fém 24 karátos arany, ha nem is nagy mennyiség.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz darvinya #30445 üzenetére
Van ott munkaponti gond is. A második tranzisztor által látott emitterellenállás ( >50k) és a kollektorban található osztó (8k2 + 330) mégha a tranzisztornak 1V CE feszültséget is hagyok munkatartaléknak (ami igencsak lehetetlen), a kimenőjel nem lehet nagyobb 40mV-nál. A pozitív félhullám onnan kezdve a tápsínt fogja "kalapálni" alulról, ezáltal produkálva látványos torzítást. Erre hangszínszabályozást kötni kissé röhejes. Ha pedig a torzítás az, amit óhajtasz, akkor értelmetlen a hangszín.
-
Lompos48
nagyúr
válasz fero02 #30456 üzenetére
A távvezetéken vivőáramos rádiófrekvenciás kommunikáció folyik (távvezérlés, beszélgetés stb..., minimum másodrendű kommunikációs redundancia - nagyon hasznos mágneses viharok idején). Amikor munkavédelmi okokból a vonal mindkét végét le kell földelni (javítások, revízió stb), hogy szomszédos vonalak tere ne indukáljon benne veszélyes feszültségeket, a kommunikációnak tovább kell élnie. Az RF kapcsolat egy hangolt tekercsen (meg egy párhuzamos kondenzátoron, tehát párhuzamos rezgőkör!) kötődik a tulajdonképpeni vonalhoz, ami nagy impedanciát jelent. A vonal hiába van földre kötve (energetikai szempontból) az RF adóegység kimenete nem kerül földzárlatba. Azon a vastag dróton, ami a spirált alkotja átfolyik üzem közben a vonal (fázis) teljes árama. Hálózati frekvencián nem jelent számottevő impedanciát. Az RF általában 100kHz nagyságrendű.
Ha a terminológiám nem a leghelyesebb, annak az az oka, hogy ezt a "technikai szeletet" más nyelven tanultam/gyakoroltam. Ezért esetleg megkövetek mindenkit.
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
- Huawei P30 Pro - teletalálat
- Diablo IV
- Miért vezet mindenki úgy, mint egy állat?
- CURVE - "All your cards in one." Minden bankkártyád egyben.
- Forza sorozat (Horizon/Motorsport)
- Genshin Impact (PC, PS4, Android, iOS)
- OLED TV topic
- Budapest és környéke adok-veszek-beszélgetek
- OneSport OT05 - finomhangolás
- Metal topik
- További aktív témák...
- Eladó Surface Pro 7 - i7 1065G7 16GB 256GB
- Dell Latitude 5480 Félkonfig, 14" HD, I5-6300U/6440HQ CPU, W10 Licensz,
- HP Zbook 15 G3, 15,6" FHD IPS Kijelző, I7-6820HQ CPU, 32GB DDR3, 512GB SSD, NVIDIA 4GB VGA WIN 10, S
- Lenovo ThinkBook 15 G2 ITL, 15,6" FHD IPS Kijelző, i7-1165G7 CPU, 16GB DDR4, 512GB SSD, WIN 11/10, S
- HP ProBook 650 G4 i5-8350U/8GB/256SSD/FHD/WIN11PRO