-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Lompos48
nagyúr
válasz Volkov #11203 üzenetére
Kissé bővebben a hőmérsékletmérésről:
Elméletben 3 nagyobb családba sorolhatók a hőmérséklet érzékelők: félvezető, termopár (thermocoulpe) és rezisztív. Léteznek infravörös érzékelők is, ezeket esetünkben értelmetlen tárgyalni.
1. Félvezető: a pn átmenet (tulajdonképen dióda) azon tulajdonságán alapul, hogy a direkt polarizált átmenet feszültségesése egyenesen arányos a hőmérséklettel (-2mV/C). Ez a megközelítés csak a félvezető használati hőmérséklet tartományában használható (megközelítőleg -20.... +125C fok). Közvetlen használat esetén példányonként kalibrálni kell. Könnyen integrálhatók, pici tokban kivitelezhető a mért hőmérséklet digitális jellé transzformálása, majd digitális rendszerekben való felhasználása.
2. Termopár: 2 különböző anyagból készült fémszál alkotja. Egyik végükön össze vannak olvasztva. A két szabad szál között mérhető feszültség egyenesen arányos a hegesztett és szabad végek közötti hőmérséklet különbséggel. Több változata létezik. Használható akár 1000C fok feletti tartományban is. Kitűnő a reproduktibilitása típusokon belül.
3. Rezisztív: termisztorok vagy PT érzékelők. Lineáris, pozitív vagy negatív hőfüggő koeficiensekkel. Használati tartományuk hasonló a félvezetőkhöz. Egyedi szórásuk nagyobb, esetenként kalibrálni kell a mérőrendszerekkel, a PT (platina) kivételével.Tudomásom szerint a leghasználtabb a harmadik kategória. Rezisztív, azaz ellenállásmérésen alapul a használatuk. Ez egy, a mérőműszer által biztosított pontos mérőáram által az ellenáláson létrehozott feszültségesés (tehát feszültség) mérését jelenti. Ebből következik, hogy 2 vagy több mérőműszer egyetlen érzékelőre kötése párhuzamosan az ellenálláson átfolyó áram, tehát a mért feszültség növekedésével jár. Magyarázata egyszerű: Ohm törvénye. Hasonló a helyzet félvezető esetében is, mert a 2 mérőáram összeadásával a mérési pont a dióda VF/IF görbéjén fennebb "csúszik".
Kalibrálás: legalábbis a 0 - 100C tartományban legegyszerűbb egy pohár vízben merülőforralóval a mérőműszert "párhuzamosan kötve" (egyidejűleg használva) egy higanyhőmérővel.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz sörösló #11214 üzenetére
...felcserélték a nullát egy fázisvezetővel, ezért a hálózat egyes helyein 230V helyett 400V-ot kaptak a fogyasztók...
Nem kell ehhez "még ekkora" emberi hiba sem. Elég hozzá a középfeszültségű 20,10 vagy 6 kV/ 0,4 kV-os utolsó trafónál egyetlen fázisán egy rövidzárlat a földdel, hogy a másik kettő úgy szaladjon meg vektoriálisan, hogy egyetlen valamirevaló háztartási készülék se ússza meg. Egy utca sötétben órákra, másik 2 utca anyagi csődben hónapokra (ha le tudja verni a szolgáltatón a kárt) vagy örökre.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Batman2 #11227 üzenetére
Ez mind igaz, de sajnos vannak szerencsétlen kivételek. Égők, mosógépek, hűtők sínylik meg faluhelyen például a "véletlenszerű" elkötéseket, vagy zárlatokat. Még rosszabb a helyzet, ha a "dolog" a színuszgörbe csúcsán történik, aminek az értéke a 400V helyett már mindjárt 500V fölé ugrik jócskán. A mikrosütőnek sem az elektronikája, hanem a magasfeszültségű része (lásd magnetron) az, ami nem bír(hat)ja ezt ki.
Elektronikus készülékek közül szerencsésebbek azok, ahol rendesen bekalibrált biztosítékok vannak, ne adj' Isten, még a varisztorokat se spórolták ki kis sárga gyártók. És lehetne sorolni a végtelenségig.[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz atesss #11238 üzenetére
Soha nem jössz egyszerű feladványokkal.
Csak véleményt írok, nem feltétlenül megoldásként.
...a réz-oxidos reflektor azért kicsit rosszabbul funkcionálhat...
Ezt ki kellene próbálni. Szerencse az, hogy a rezen keletkező oxidréteg nem nő/virágzik, mint a vas esetében. Egyébként gondolj bele, hány olyan parabolaantennát látsz/láttál még a műholdazás hőrkorszakából, ami akár egy gólyafészeknél is rosszabbul néz ki, mert szigetelő anyagra ragasztott sztaniollal/alufóliával oldották meg. Ott is reflektorról van szó. Tehát amíg egy folytonos vezetőréteg marad egyben az antenna mögött, addig az végzi a dolgát.
Hogy az oxidréteg rosszabb vagy nem egy doboznál, nem tudom. Mindenesetre az antennákkal foglalkozó cégek a dobozhoz használható anyagokat dielektrikus jellemzőik alapján válogatják (mint [itt]). Tehát a fagylaltosdoboz kérdőjeles.
Lakkozás elképzelhető, csak tudd meg valahonnan, hogy melyik az a lakk, amelyik eléggé bírja a hideg-meleg-száraz-vizes ciklusokat.
Ha meg a fotókat nézem, azt mondanám (mivel NYÁK alapanyagból van a reflektor), hogy szereld megközelíthető helyre az antennát és készíts néhány cserereflektort, amit bármikor cserélhetsz.[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz sörösló #11237 üzenetére
Ebben a változatban tényleg csak megszállottként érdemes nekifogni.
Már kapásból különbözik a 2 lejátszó talán a mechanika és optika kivételével. Az olvasófejtől kapott jelet is alakítani kell, utána pedig az mp3 "jelet" alakítani audióvá. Valószínű, hogy ha kerülne is rá megoldás, már az anyaglista drágább lenne, mint ami megérné.
Ha új egységet tennél a régi helyébe, konstrukciós akadályokba ütköznél, majd még mindig kellene elektronika, ami valahogy konvertálja és eljuttassa a jelet a miniHiFi jelválogatójába.
Belebuherálni egy lejátszót ismét feltételezi annak a táplálását és vezérlését.
Gondolom bármelyik változat drágább lenne, mint egy új miniHiFi, ami már kapásból tudná az mp3-at.
Ha pedig a meglevő minitorony enged hozzákötni egy külső jelforrást (AUX, LineIn vagy valami hasonló), akkor minden fejtörőstűl megszabadulsz.
Ezzel csak vastagon aláhúzom, amit And már leírt sommásan.[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz sörösló #11241 üzenetére
...a régi fejegységnek már a vezérlése sem tudhatja az mp3 lemezek olvasását ...
Nem vezérlés dolga feltétlenül, egyszerűen másképp vannak az adatok a lemezre írva, az mp3 pedig egy sűrített formátum. De nem ez a lényeges, hanem maga a jelek feldolgozása.
RCA csatlakozós, de azzal talán még megbírok.
Nem kell azzal bírni/bírkózni, bagóért árulnak kész kábeleket, csak meg kell mondani, hogy honnan hova, azaz milyen konnektorokat kell összekötni.
-
Lompos48
nagyúr
válasz tzsolesz #11257 üzenetére
Hosszadalmasabb keresgélés előtt állsz.
Mindenesetre nem olyan kritikus a típus. Amit keresned kell egy TO3P tok, 200V, 15A, 150W-os pár. A 200V-ot megkérdőjelezem, kicsit túlzásnak tűnik. Használhatsz olyan tokozásút is, ami nem szigetelt, de akkor szigetelőgyűrűt és csillámszigetelő kell még pluszba. Figyelj arra, hogy mi a BE lábkiosztás, nehogy fel legyenek cserélve. Tok lehet TO247 is, de nem kizárt, hogy találsz valamit TO220-as tokban is (ennél tudtommal a BE fel van cserélve). Keresgéltem egy ideig, de még nem találtam, most nem fér bele több. Ha találsz valamit és úgy gondolod, esetleg mondhatok véleményt, ha igényt tartasz rá.
Ok lehet n féle is. BTW, "mekkora" az erősítő, típus?[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz tzsolesz #11262 üzenetére
Láttam néhány találatot fake 2SC... címmel. Nem tudom mit mondjak. A tranzisztorgyártás nem úgy megy, hogy acél helyett valami pléhet, vagy ébenfa helyett fenyőt szerelek belé. Azokat automata gépsorok szerelik, nagyon pontos méretekkel robotok csinálják. A villamos paramétereket hozniuk kell(ene), lehet gond a megbízhatósággal időben. Itt passz!
De ha ilyen olcsó lehet megérne egy próbát jól méretezett biztosítékokkal. Nagyon messze lehet az üzemmód a határértékektől. Munkaponttal ne foglalkozz, azt mindenféle áram- meg fesz. visszacsatolásokkal az áramkör állítja be, a tranzisztornak csak egy bizonyos tartományban kell hozni az értékeket, és itt a legfontosabb a HFE (áramerősítés). -
Lompos48
nagyúr
válasz tzsolesz #11265 üzenetére
Ez számomra döbbenetesen elképesztő/elkeserítő. Naiv hülye vagyok. Ezek szerint már a technikai aljasságnak sincsenek határai. Ez jóval kegyetlenebb mint a 250W PMPO teljesítmény. Az ilyesmit kikerülni nagyon komoly mérésekkel leget csak, meg talán egy nagyon kihegyezett, berkeken belül szakosodott szem is rájöhet a tokozás minőségéből.
Megint tanultam valamit.moha21: Ha olyan drága egy olyan biztosíték, akkor érdemes megtartani védelemnek a 600Ft-os tranzisztort.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz erikke17 #11270 üzenetére
Ha boldogusz az agollal, akkor íme:
Panasonic’s tough Valve Regulated Lead Acid rechargeable batteries are designed to provide outstanding performance in withstanding overcharge, overdischarge, and resisting vibration and shock. Compact, these batteries save installation space, while providing full and reliable power. The use of special sealing epoxies, tongue and groove case and cover construction, and long-sealing paths for posts and connectors, assures that the Valve Regulated Lead Acid battery will offer exceptional leak resistance, and allows them to be used in any position.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
Most csak kicsit spekulálni fogok:
A fotózott zónában van az SC155... IC, 4 teljesítmény FET, kondik meg a 2 fojtótekercs. Ez az áramkör egy DC/DC konverter, ami az 5V vagy 12V-os tápból 1.1-1.85V-ot állít elő a processzornak. A FET-ek nem cirpelhetnek, mert nincs bennük semmi, ami mozgással hangot kelthessen. Kondenzátornál is csak úgy képzelhető el, ha annyira kiszáradt, hogy az alumínium fólia (tekercs) rétegei között már űr van, el tudnak mozdulni. Fojtótekercsnél a legvalószínűbb, de csak akkor, ha a konverter frekvenciája megváltozik és a menetek mágneses tere kerül kölcsönhatásba, ezek vonzzák/taszítják egymást. Úgy vannak méretezve, hogy eredeti állapotban, normális üzemmódban ne cirpeljenek az üzemi frekvencián.
Az egyik tekercs a konverter bemenetén (5 vagy 12V), a másik a kimenetén van (1.xxxV). Betáplálva nyugodtan tapogatható ez a "rettenetes" feszültség. Ha képes vagy reprodukálni a cirpelős állapotot, alaposan megszorongatva a tekercse(ke)t változnia kell a cirpelés erősségének, ha egyáltalán onnan ered. Egyébként a tekercs drótján átlátszó lakk van szigetelőként. "Átkopni" akkor tud(na), ha van mozgás, súrlódás.
Kondenzátorok cseréje nem butaság, de ugyancsk lutri... sikerül megoldani, vagy nem.
A gond mindenképp a konverziós frekvencia változása miatt lehet, megnőtt fogyasztás, vagy... ki tudja. Illene végigtapogatni egyenként az alkatrészeket, hátha valamelyik melegszik. Erre találták még ki a fagyasztósprayt, ha találsz melegedő alkatrészt amikor cirpel, befújod és fülelsz, hogy változik-e valami. -
Lompos48
nagyúr
válasz tzsolesz #11279 üzenetére
...hangzásban változtat valamin a nagyon rossz minőségű tranyó?
Ez valahogy nem jól hangzik. Elsősorban nem feltétlenül a minősége rosszabb. Egyszerűen más tranzisztorról van szó. Nem képes akkora áramot elvinni, mint az eredeti (most a videóra utalok), ez a max. áram egyenesen arányos a chip alapterületével (ami egyébként keresztmetszet, mert a kollektoráram a chipre merőlegesen folyik), ugyanakkor a kisebb méret miatt nem képes ugyanakkora hőt se átadni saját fémlapkáján át a radiátornak, mint a másik.
Másodsorban a minőség: a videóban emlegettek rézlemezt a chip és tok között, ami fontos a tok Rth hőellenállásában (ugyanaz a hőleadás probléma). Ha nincs, jóval csökken a tranzisztor hőleadási képessége, persze a tranzisztor gyártási költsége is.
Ha a tranzisztor (eredeti) jócskán túl van méretezve az erősítő adataihoz képest (gyakori eset), akkor valószínű működni fog a silányabbal is, legalábbis kisebb teljesítményeken. Torzításban nem hoz plusszt, mert amiért szar, attól még nem ráncolja a színuszgörbét .
Ellenben ha kisebb méretei miatt hőmegfutás jelentkezik, az már hozza a torzításokat is.
Az MJL típusok (legalábbis eredetileg) Motorola gyártmányok. Inkább választanám azokat, csak jó lenne tudni, hogy nincs még más olyan hiba a készülékben, ami ezeket is kinyírja. -
Lompos48
nagyúr
válasz atesss #11280 üzenetére
3 év nagy idő! Valószínű, hogy a NYÁK alapanyaga pertinax (bakelit?) alapú, tehát a színe sárgás/barnás - monduk ki kakaszínű - és nem az üvegszálas, ami szürke vagy zöldes. Ez idővel öregszik a hőtől. Kicsit segíthetsz rajta, ha kicseréled a diódát és valamivel hosszabb lábakkal - távolabb a nyáktól - forrasztod be, ha van hely ehhez. Akkor kezd baj lenni, ha a szigetelő kezd szenesedni, mert akkor már vezet is. Ugyancsak lehetőség volna egy nagyobb áramú (mondjuk 2A-es) diódára cserélni. Annak ugyanakkora áramnál a nyitóirányú feszültsége (VF) kisebb, tehát kevésbé melegedik. Öngerjesztés nem valószínű, mert a VF fordítottan arányos a hőmérséklettel, a visszárama pedig nem nő annyira, hogy számottevő legyen. A dióda egyszerűen a határai közelében működik.
-
Lompos48
nagyúr
válasz tzsolesz #11282 üzenetére
Nagyon jó lenne egy rajz róla. Elméletileg az előfokozatok nem nyírhatják ki a végfokot. Ha ki tudnád spekulálni hogy van megépítve, azt kellene lemérni, hogy terhelés nélkül beáll-e a kimenet a táp közepének környékére, vagy a nulla közelébe, ha dupla a tápja. Nagyon vészes a kimeneti rövidzár csatlakozóknál és általában a végfoktól a hangfalakig. Innen passz!
-
-
-
Lompos48
nagyúr
válasz tzsolesz #11291 üzenetére
Ugye-ugye, hullanak ki a csontvázak a szekrényből!
Ha a rajz (akár nagyjából is) azonos, akkor dupla plusz-mínusz a táp, tehát nincs kimeneti kondenzátor, hanem galvanikusan vannak bekötve a hangszórók, akkor biza.... elmehet a kimenet valamelyik táp felé akár 60V-tal a rajz szerint. Olyankor sokszor a membrán is elszáll. -
Lompos48
nagyúr
válasz tzsolesz #11294 üzenetére
A 0.3Ohm-os ellenállások vezetnek. Ez azt jeleni, hogy jók?
Igen.
A másikon mindenhol 700-750 körüli értéket kapok.
Valószínű visszafelé lát valamit. Ez a mérés akkor mérvadó, ha csak magára a pn átmeneteket méred. A lényege az hogy a diódaállásban a műszernek van egy 1mA körüli mérőárama, ami áthaladva a pn átmeneten=dióda, méri az azon eső feszültséget (VF). Műszere válogatja, hogy milyen értéket mutat, ekkora tranzisztornál ellenben a 700mV-ot kicsit nagynak tartom (én 500-at mérek). Ellenkező polaritásnál szakadást kell mutatnia (tk. a műszer áramgenerátorának a feszültségtartalékát, OPEN vagy párezer mV műszertől függően).
A hangfalkimeneteken 553-at mérek mind két oldalon.
Ha ez ohmban van, akkor ok, mert ott van a rajz jobb felső sarkában egy ellenállásházózat a fejhallg. csatlakozó mellett, attól lehet.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Volkov #11305 üzenetére
Nagyon jól néz ki, a fénye pedig szenzációs.
Mekkora az LM317 bemenő feszültsége mérve, miközben a LED-ek világítanak?
Az IC-n belül a chip nem nagyon melegedhet 100C felé, az már maradandó károsodást idézhet elő a struktúrában. Utána halál.
Azok a szegény diódák sokkal nagyobb áramot kapnak, mint, amit írsz. Nem látok előtétellenállásokat áganként, akkor pedig a diódák nyitófeszültsége szerint áll be az áram.[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Volkov #11307 üzenetére
Erre gondoltam, eddig rendben.
Tovább spekulálok, mert nem találtam meg a TO220-as tok termikus ellenállását (Rth). Próbálom úgy megközelíteni, hogy az a borda, amit rászereltél kb. akkora felületnek felel meg, mint egy TO3 tok önmagában, aztán még feltételezve pasztát, sima felületeket stb.
Ha innen indulunk ki és elfogadjuk, hogy az áram annyi, amennyit írsz, akkor az IC által disszipált teljesítmény (12.32-6.3)x0.36=2.1672W. Az adatlapból kinézett Rth érték a TO3 toknál Rth(Junction-to-Ambient) 39C/W, ami a kiszámolt teljesítménynél 84.52C hőmérsékletkülönbséget jelent a környezethez képest. Tehát a 100-at simán meghaladja. És ez ennél csak rosszabb lehet. Gondolom a LED-ek sem hidegek. Gyanúsan fényesek!
És "elsiklottál" az előtétellenállások kérdése fölött. Mindemellett nagyon szépen világítanak, de meddig? Kondenzátor fölösleges.[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Volkov #11309 üzenetére
ezek ilyen extra-fényes spéci ledek. 3-3.2V és 20mA-esek.
Ha ezt szó szerint veszem, akkor bennük kellene legyen a soros ellenállás. A kérdés, hogy 3-3.2V-nál 20mA-t fogyasztanak vagy 20mA-nél 3-3.2V rajtuk a feszültségesés? Nem ugyanaz, ha Ohm torvénye alapján hülyeség is , amit írok, de a LED (dióda) jelleggörbéje exponenciális. Ha benne van, akkor ezzel elhallgattam.
Akkor most meg az a gond, hogy túl sok a bemenő 12V a kimenő 6V-hoz képest? Ezért ennyire forró?
37V-ig semmi feszültség nem sok, de sok amit a feszültségkülönbség az árammal szorozva produkál, a hő. Forró attól a több, mint 2W-tól. A 14V miatt még megnő kb 30%-kal a problémád. Ezt a hőt el kell nyelni, tehát nagyobb hűtőborda, fémdobozra szerelés. Berakhatsz sorba a tápbemenettel néhány "mezei" diódát is, egyenként megenne 0.7V-ot a feszültségből (0.7x0.36W-ot a telesítményből), csak maradjon azért 3V az LM317 ki- és bemenete között.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Volkov #11311 üzenetére
Nem annyira bonyolult ez, csak annak tűnik. Mindig szem előtt kell tartani, hogy a LED egy dióda és akár 100mV fesz.növekedéssel nagyon el tud szaladni az árama (exponenciálisan). Emiatt árammal nem feszültséggel kell meghajtani.
Nem annyira az IC miatt, inkább a LED-ekért aggódok, ha valamiért. Érdemes lenne megmérni mekkora áram folyik egy ágban. Az eldöntené a disputát.
A LED meg a lézerdióda az a 2 félvezetőalkatrész, ami "kopik", azaz használódik idővel. Atomszinten történnek energiaszintek közötti ugrások, emiatt létezik náluk öregedés, ami stressz esetén erőteljesebb. De hadd ne folytassam, mert nem ez a lényeg.[ Szerkesztve ]
-
-
Lompos48
nagyúr
Ezek a vég-pnp-k vagy vég-npn-ek?
-
Lompos48
nagyúr
válasz tzsolesz #11322 üzenetére
Mérd meg mi a helyzet a végtranzisztorok előtti párnál (Q115.Q117 és Q116-Q118) a feszültségekkel. Ott van valami érdekes is az emitterek között (R189, R190), amihez a rajzon oda van írva, hogy 330, de az is, hogy FUSE. Mi az?
Bázison van 32V kb.
És az emitteren van a kis érték.Ez az npn-nél kaputot jelent. Ott nem lehet nagyobb a bázis az emitternél csak 700mv-tal, ha jó. A rajzon ír értékeket.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz tzsolesz #11329 üzenetére
Jó reggelt!
Nem tisztáztuk még mindig, hogy mennyire egyezik a kapcsolás az RS311-gyel. Ha mindkét pnp-nél azt méred, amit írsz, gyanítom, hogy nem szimmetrikus a táplálása (+60V, 0, -60V), hanem szimpla, azaz +60V, 0. Ebben az esetben a 32V normálisnak mondható, mert a táp felének környékén van. Ez ellenőrizhető. ha majd megméred a feszültségeket a kollektorokban. Semmiképp nem lehet +57V a pnp kollektorában, legfennebb mínusz. Hasonlítsd a jó csatornához, figyelj a múszer polaritására. -
Lompos48
nagyúr
válasz tzsolesz #11332 üzenetére
Ezt még nem tudom. Mindenesetre az, hogy a feszültség változik már rég rossz. Én egy dologra spekulálok: van egy olyan paraméter, hogy ICE0, ami egy reziduális áram. Ha ez nagy, akkor okozhatja a melegedést, ami növeli a hőmérsékletet és mind így. Egy láncreakció, ami nyomán bekövetkezhet egy UCE0-s letörés, csökken a CE feszültség. De nem a jelenség a fontos hanem, hogy ez-e az oka. Lehet egyszerű elhalálozása a páciensnek.
-
-
Lompos48
nagyúr
válasz tzsolesz #11336 üzenetére
Az RS911 végfoka nagyjából így néz ki:
Ha majd mellé kerülsz ismét, valahogy el kellene dönteni, hogy hasonlít-e valamennyire az RS913-éhoz. Ha igen, szerencsénk van. Ha nem, akkor nem kizárt, hogy meg kell nézni - rizikó ide vagy oda - mi történik, ha jó tranzisztorokat teszel bele. Itt leállt a fantáziám.
A fenti rajz alapján elképzelhető, hogy a végtranzisztorok nélkül a feszültségek "elmennek" erre-arra, mert visszacsatolások vannak megbontva.
a hűtőbordán található vezérlő elem... az mi? Ha a Q109-Q110 a rajzból, akkor a hőkompenzálás lesz, ami melegedéskor visszavesz a vezérlésből (valamikor szuperdiódának hívták ).
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz tzsolesz #11341 üzenetére
Nem tudok/találok paramétereket. Ha igaz, amit a 911-es rajza ír a 2x60V-os táppal, abból kiszámolva 8 ohmos terhelésnél kisrófolható belőle a 200W színusz. A913 is ott lehet, elvégre 57V-okat mértél. Túl közel vannak típusszámban ahhoz, hogy teljesen áttervezett legyen valamelyik. Én bízok a rajz érvényességében.
-
Lompos48
nagyúr
válasz tzsolesz #11343 üzenetére
Szögezzük le, hogy ebben is +/- táp van, elvégre a pnp-nél negatív feszültségeket mértél.
Akkor igaz, hogy nem kéne ott lennie a feszültségeknek a bázisokon.elöregedett kondenzátor
Kevésbé valószínű, mert egy öreg elkó nem szűr, de nagyobb tőle a fesz. nem lesz, annál inkább brummogna, még a jó csatorna is.
Lemérném a feszültségeket az végfok elótti pároknál, ugyanazokat kellene nagyjából találd, mint a végfoknál, mert emitterkövetők. És most már érdemes lesz rámérni a szuperdiódára, mert ha az szakadt, akkor tényleg "szétfutnak" a bázisok.Várjuk ki a méréseket, utána majt okoskodunk.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz tzsolesz #11346 üzenetére
A dióda jó.
Ok, csak figyelj, mert ott végülis 3 p-n átmenet van sorban: egy dióda meg a darlington 2 B-E átmenete. Nézd meg a rajzon!
A kollektor fesz. normális, mert az a táp. A 44V-ot valahonnan előbbről "generálják", ahogy nézem. Muszáj lesz több pontban mérjél és vesd össze a rajzban a felső csatornánál bejegyzett értékekkel. Nagyjából hasonló értékeket kellene találj, mert mindegy, hogy a táp 59 vagy 61V. A baj bárhonnan eredhet az egymást követő 4-5 fokozatból, kezdve a legelső differenciálissal (2 tranz. egy tokban).
Feszültség van az emitteren, és a bázison is, és még sem pukkantak el? vagy ez normális?
Amíg a bázis nem pozitívabb az emitternél, mint 0.7V (egy nyitott p-n átmenet, ugye), addig nem, pnp-nél negatívabb természetesen. Ha igen, akkor az meg is szakad! Ha meg fordítottan polarizálod, akkor bírja 5-6 voltig, miközben a ranzisztor le van zárva, utána meg kinyiffan.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Lompos48 #11348 üzenetére
Huuuuuuuh!
Próbálom...1. a 2 csatorna szerintem elég láthatóan el van különítve és a végfoktól az előlap felé, úgy egy szeletben kellene legyen;
2. a hútőborba közelében kellene legyen 2-2 tranzisztor (q115-q117 és q116-q118) 2sc3117-2sa1249 párok, ezek alkotják az utolsó előtti fokozatot (figyelem, lehet a tranzisztorok típusjelölésében nem szerepel az első 2 karakter - 2s...)
3. ha az ellenállásokra nincs érték írva, bonyolultabb a helyzet. Színes csíkok esetében léteznek színkód táblázatok.
4. Elképzelhető, hogy a NYÁK-ra rá van festve az alkatrészek számozása. Így egyszerűbb lehet, feltéve, hogy ugyanaz a kapcsolás, mint a rajz.
5. az erősítő eleje a diff. (dupla) tranzisztor, ami egy 6 lábú bigyó lehet.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz tzsolesz #11361 üzenetére
Pici félsszel igent mondanék.
Akkor lóra fel!
Ha jól értem átrakva a"rossz" csatornába az működik? Ez azt mondja, hogy nincs más hibás alkatrész.
Ha az előbbi mondat érvényes, akkor hagyd betáplálva jó tíz percig, közben méregess a végtranzisztorokon néha, figyeld nagyon, szagold és tapogasd a melegedést észlelendő.[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz tzsolesz #11364 üzenetére
Ilyen választ ne kérj tőlem
Annyit zárójelben megjegyezhetek, hogy anno húsz évig tranzisztorokat gyártottam, mértem, jellemeztem. Van egy statisztikai valószínűség, vannak rejtett hibák, van rossz tokozás, amikor vízmolekulák juthatnak bele, van abban a passziváló fehér pasztában is pár molekula ilyen-olyan káros nyomelem. Ne folytassa. De, ha egyik sincs a felsoroltakból, akkor ott van Murphy.
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs