Új hozzászólás Aktív témák

• #52680 Kernel nagyúr Batman2 #52675

  Új Válasz 2016-06-17 09:28:45 #52680

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Kernel

  nagyúr

  válasz Batman2 #52675 üzenetére

  De mint magad is írtad, a hegesztés egy pillanatnyi rövidzárral kezdődik, ami 0V feszültséget jelent és azt a maximális zárlati áramot, amit a trafó leadni képes, beleértve a korlátozó tényezőket (kábelek stb. ellenállása).

  Amikor az ívhúzás megtörténik, 20-30 V mérhető az ív két végén, amit a munkaáram hoz létre. Ha az íváram stabilizált (vagyis áramgenerátoros jellegű táplálást sikerül megvalósítani), akkor az ív hosszával arányosan nő az ívfeszültség is.

  Gyakorlatban persze van egy korlát, amikor az ív kialszik.

  Mindebben az üresjárási feszültség láthatóan semmi szerepet nem játszik, akár 60, akár 100 V. De az természetes minden (nem stabilizált feszültségű) áramforrásnál, hogy ha jobban felszabályozzák a munkafeszültséget, akkor jobban felszalad az üresjárási feszültség is, tehát ez csak egy ilyen közvetett hatás.

  Amiről te beszélsz, gondolom a trafó vasmagjába van beépítve egy szabályozható légrés. Mivel a feszültségáttételt csak a menetszámok aránya határozza meg, ez így feszültséget nem szabályoz. (Legfeljebb a kapcsolható menetcsapolások, ha van rajta.) Tehát a légréssel a leadható áramot tudod szabályozni, kvázi a trafó belső ellenállását.

  Találtam egy doksit az alapokról, nem tudom, van-e benne valami számodra hasznos, de itt van:

  A villamos ívhegesztés technológiája

  [ Szerkesztve ]

  Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

Új hozzászólás Aktív témák