-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
#76610
Dr. Szilikát
őstag
Steve_Brown
#76607
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Steve_Brown
#76607
üzenetére
Először is nem tudom, miért kellett letiltani a korábbi nickem és arcátlanul csak ennyit írtak indoklásnak: "klón regisztráció". Milyen klón? Miről beszélnek ezek?
Mindegy, megpróbálom akkor szemléltetni, hogy a Prohardver milyen szakmai válaszokra nem tart igényt és nem gond, ha megint törlitek, mert ezek után amúgy sincs nagy kedvem írni ide. Csak ezek megint olyan kérdések, amiről legalább van mit tárgyalni.
#76607 kisvakond111
Ebben a kisebb teljesítményű kategóriában ez természetes, mert a generátor nem szabályzott, hanem permanens mágnes gerjeszti a tekercseket, ami ennél fogva stabilizálatlan feszültséget ad. Hasonló probléma jelentkezhet a kerékpárok kis generátoránál (nem dinamó), ahol Zener-diódával is korlátozhatják a feszültséget, nehogy lejtőn lefelé ledobja az embert egy áramütés, nagy sietség közben.
Ilyen generátoroknál bevett eljárás a söntstabilizátor alkalmazása, tehát egyfajta műterhelés, ami a feleslegben keletkező energiát elfűti. Gyári megoldásokban gyakori a tirisztoros söntszabályzó, az is "rázárogat" a tekercsre, ha jól emlékszem, vagyis felemészti az energia egy részét, a feszültség függvényében.
Láttam erre kapcsolási rajzokat a neten, amikor a gyárinál jobb megoldásokat igyekeznek kitalálni, vagy annak legalább részben finomított változatát.
Különbség érzékeltetésére: az autók, illetve erőművek szinkrongenerátorai nyilván nem permanens mágnessel, hanem szabályzott elektromágnessel (forgórésszel) vannak megoldva.
#76571 Samus
Ezt az aszinkron motorfajtát is a kisebb teljesítményű kategóriában alkalmazzák, mivel a réz rövidzár (rövidrezárt menet), ami szükséges a vasmagban előálló fáziskésés létrehozásához (ami meg kell a forgáshoz / forgómező kialakulásához) fűt, energiát pazarol, illetve más szempontból sem a legjobb megoldás, komolyabb teljesítményen már nem megengedhető ilyen játékos trükk.
A forgórész a kalickás elvet követi (az is egyfajta rövidzár).
Mivel 1 póluspárról beszélünk, a fordulatszám 50 Hz-en akkor lehetne 3000, ha a forgórész mágnes lenne, ami a forgómezőt szorosan (szinkronban) követné. De ez aszinkron gép, ahol már bejön a képbe a slip fogalma, ezért a 3000 is csak kevesebb lehet:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Aszinkron_gép
Tehát alapesetben a bal-jobb tekercs egyforma, amivel a motor tud valamennyi max. lehetséges (3000 alatti) fordulatot, terheléstől is függően. Amikor a fordulatot tovább kellene csökkenteni, egyik tekercset további menetszámokkal növelik:
Remélem kitűnik, hogy max. fokozatban (fehér-fekete) alapból 2 db tekercs szerepel és közöttük a hőbiztosíték. Azt bővíti ki a többi tekercs.
Ahogy csökkentjük a fordulatot, a további tekercsek csökkentik az áramot, ami miatt csökken a motor nyomatéka, a slip erősen megnő.
-
#76643
Dr. Szilikát
őstag
pellesmartin
#76633
Dr. Szilikát
őstag
válasz
pellesmartin
#76633
üzenetére
Gyári töltők megoldásait vettem alapul.
Ctek azt mondja, hogy 10 napig tart 13,6 V-on, majd lekapcsol, figyel és csak akkor indul újra, ha 12,7 V alá esik a feszültség.
Optimate 6
Az akkumulátor automatikus karbantartó töltése
Az akkumulátor csepptöltése töltésből és nem töltésből (30-30 perces ciklusokból) tevődik össze, melyek időszakosan egymást követnek. 30 perces karbantartó töltést árammal, 30 perc áram nélküli időszak követ. Ez a ciklikus üzemmód segít minimalizálni az akkumulátor elektrolit (víz) veszteségét és egyben optimalizálja az akkumulátor állapotát, várható élettartamát meghosszabbíthatja. Az alacsony erősségű árammal való töltés (13.6 V töltési feszültség mellett) maximalizálja az akkumulátor töltöttségi szintjét, minimalizálja az önkisülés veszélyeit. 12 óra eltelte után a feszültség-megtartási teszt aktivizálódik.
Azokban az esetekben, amikor nem a zöld LED #5 világít vagy nem a LED #5 és 6 együtt, a feszültségmegtartási teszt 24 óra elteltével újra indul. Ez mindaddig ismétlődni fog, míg meg nem jelenik a Kifogástalan állapotban vagy a Rendben értelmezésű LED-s jelzés (LED #5 zölden világít vagy a LED #5 zölden és a LED # 6 sárgán világít). Jó akkumulátorok esetén a 12 órás ellenőrzési ciklus után a 30-30 perces töltési-nincs töltés ciklus aktiválódik. Időtartama 12 óra, mely után újbóli a 12 órás ellenőrzési fázis következik.
---------------------------------------------------------
Optimate 4Az akkumulátor automatikus karbantartó töltése
Az akkumulátor csepptöltése és ellenőrzése 30 perces ciklusokból tevődik össze, melyek időszakosan egymást követik. 30 perces karbantartó töltést árammal, 30 perc áram nélkül ellenőrzés követ. Ez a ciklikus üzemmód segít minimalizálni az akkumulátor elektrolit (víz) veszteségét és egyben optimalizálja az akkumulátor állapotát, várható élettartamát meghosszabbíthatja. Az alacsony erősségű árammal való töltés maximalizálja az akkumulátor töltöttségi szintjét, minimalizálja az önkisülés veszélyeit.
--------------------------------------------------------------Mondani sem kell, utóbbi lett végül számomra tetszetős is, meg egyszerű is. Lomtárból előkaptam a talán sokak által ismert peremtárcsás, konnektorba dugható időzítőt, ami 15 perces pöckökkel van ellátva, így 30 percre is pont be tudtam állítani.
A DC-konverter kimenetére iktattam egy kis diódás áramkört (akkus szerszámgép töltőköréből származik), ami áramszünet esetére nem engedi visszamerülni az akkut, illetve egy piros LED indikálja rajta a töltőáramot, amit 1 db tranzisztor működtet és két ellenállás, ha jól rémlik.
Ez azért jó, mert az autó szivargyújtó aljzatában töltök rá, ami egy lötyögő, bizonytalan dolog. De így látom, hogy mikor jelez a LED, azaz érintkezik rendesen, folyik az áram. A diódán eső feszültség miatt természetesen feljebb kell szabályozni a DC-konvertert, hogy az akkura 13,6 V jusson.
De nem végleges megoldás, a mechanikus időzítő helyett MOSFET-kapcsolóval tervezem majd, ilyen időzítővel, ami nekem már bevált más célra is:
https://mysku.ru/blog/aliexpress/52295.html
Lent a hozzászólások között látszik a multivibrátor rajza is. További részletek az időzítőről:
http://sxemy-podnial.net/c005-prostoj-tajmer/
Gyári töltőknél bevett megoldás a kimeneten egy open drain MOSFET a negatív ágba iktatva, ami több problémát is megoldhat: szikraelhárítás, illetve visszamerítés elleni lekapcsolás például. Így nem kell dióda sem a kimenetre.
-----------------------------------
#76635 Barret001Semmi különös, cellánként 2,5 V felett üzemi állapotba kapcsol a BMS, mindkét irányba vezet. Sokan nem tudják, a Li-ion celláknak van bizonyos önbalanszírozó hatása, de az cellánként 4,2 V-hoz közeledve kezd jelentkezni, egyfajta sajátos Zener-effekt (de csak én nevezem így, az érzékeltetés kedvéért). Öreg akkunál már nem, a belső ellenállás növekedése miatt. Nem véletlen, hogy laptopakkuban is ritkán látni balanszert (ellenállásos kisütőköröket, ami 4,25 V felett aktiválódik).
10,6 V viszont kevés. -
#76652
Dr. Szilikát
őstag
PitLee
#76648
Dr. Szilikát
őstag
válasz
PitLee
#76648
üzenetére
Mindegy lényegében. Szobahőmérsékleten 19 kΩ, kézmelegre 16 kΩ, vagyis csökkenő ellenállású karakterisztika, eszerint NTC-termisztorról van szó. A piros LED nyitófeszültsége 1,7 V körül van, ami részben áramfüggő is.
A védelmi áramkör a termisztoron valamennyi áramot tol át és figyeli rajta a feszültségesést, ami hideg hatására nő, majd egy ponton letilt.
— Egyik ember az ellenállás csökkentésével éri el ugyanazt.
— Másik ember egy LED-del határolja le a feszültséget.Sok értelme nincs az utóbbival bohóckodni szerintem, de ugyanúgy kiiktatja a hőmérséklet érzékelését. Mondhatnánk, hogy a LED, mint dióda is reagál a hőmérséklet változására (hidegen valamivel nagyobb a nyitófeszültség), de elvileg kisebb feszültségváltozás áll az adott áramkörben, mint termisztorral. Meg ennek úgy lenne értelme, ha bemérte volna pontosan, reagál-e valamilyen hőfokra az így átalakított védelem, a LED--del.
Állítólag a Li-ion akkuk teljesítőképessége hidegben lecsökken ugyan, de károsodása nem lesz tőle (melegre magához tér), úgyhogy ezt már mindenki maga tudja, mi a jobb neki. Az akkucsomagban van bizonyára egy másik termisztor, ami a túlmelegedést figyeli (remélhetőleg), ezért vélhetően amiatt nem lesz gond.
Még egy dolog, a hűtőszekrénnyel bohóckodni sincs sok értelme, noha fagyasztóspray nem mindenkinek van kéznél, de ha van egy kis öngyújtógáz, azt is fújhatott volna, csak a termisztorra (az is lehűti). Annyi kis öngyújtógáz még nem robbant fel senkit, illetve szellőztetni is lehet.
[ Szerkesztve ]
-
#76658
Dr. Szilikát
őstag
darvinya
#76654
Dr. Szilikát
őstag
válasz
darvinya
#76654
üzenetére
18/20 V, ezek csak ilyen marketinges hülyeségek.
Ha például 5S konfigurációval szerelt, akkor 5 x 4,2 = 21 V a töltési végfeszültség.
5 x 3,7 = 18,5 V a névleges középérték. Ennyi és pont.Hogy egyiket 18, másikat 20 V-osnak hazudja a marketinges, mert a laikusokat így próbálja megvezetni, azzal nem kell foglalkozni. Aki szétszedi, 5S csomagot talál benne, mint kérlelhetetlen fizikai valóságot.
Feszültséget csökkenteni DC-konverterrel szükséges, már csak az energia pazarlásának elkerülésére is, ami akkunál korlátozott.
Az akkuba épített védelem cellánként figyel, ha bármelyik beesne 2,5 V alá, lekapcsolja az egész pakkot.
#76653 Blackmate
Potméterrel, illetve tirisztoros áramkörrel szabályzott páka, amelyik hőfokot nem mér és nem csatol vissza a szabályzáshoz, szerintem nem igazán vállalható már manapság. De ez nem probléma, mert többféle 900M szabványú páka rendelhető Kínából, ami tudja a visszacsatolt szabályzást.
900M hegyekből pedig sokféle kapható, még rézhegy is, bár az nem olyan tartós, ámbár kellemesebb lehet vele a forrasztás.
Cseh pillanatpákából a 75 W-os viszont jobban bevált nekem, ilyen célokra. Az egy laikus mítosz szerintem, hogy a páka impulzusai kárt okozhatnak érzékeny áramkörökben, de a szervizgyakorlatban példátlan. Nem mondom, voltak olyan próbálkozásaim, amikor darab dróttal összetesteltem a pákahegyet és a forrasztandó panelt, de lehet, hogy az is csak bohóckodásnak volt minősíthető. Azaz nem vagyok meggyőződve róla, hogy volt értelme (egyébként ugyanazt elvégeztem később testelés nélkül is, többször is).
-
#76663
Dr. Szilikát
őstag
SchumiBácsi
#76660
Dr. Szilikát
őstag
válasz
SchumiBácsi
#76660
üzenetére
A gép vaslemez háza a hangszórómágnes erővonalait át nem engedi, magában elvezeti. Mivel Photoshop-bűvész nem vagyok, a Google képkeresőben nézelődve kettőt találtam, ami talán sejtet valamit.
Alábbi eredetileg teljesen másról szól, de el lehet róla képzelni, ahogyan egy ferromágneses anyag a teret torzítja, illetve árnyékolja a benne lévő akármit:
Itt a térbe elhelyeztek egy kis lágyvasdarabot és máris mit művelt:
Hogy tovább romboljam az erőteret, berajzoltam egy vastag fekete vonalat, ami a számítógéped vaslemez házát szimbolizálja:
A HDD-n van egyrészt vaslemez, amellett a diamágneses alumínium önvényváz. Diamágneses anyag a permanens erővonalakat átengedi ugyan, de a változó (váltakozóáram által keltett) erővonalak örvényáramokat indukálnak benne, ami a tér energiáját felemészti, leköti, elfűti.
[ Szerkesztve ]
-
#76674
Dr. Szilikát
őstag
#52221184
#76671
Dr. Szilikát
őstag
válasz
#52221184
#76671
üzenetére
Csak az nem feszültségmérő, mint a neve is mutatja: Non-contact Voltage Detector.
Azon is csodálkozom, hogy 234 V-ot képes volt kimutatni, de amúgy valószínűleg a kezed felől jelentkező brummfeszültség megzavarta a nulla "mérését". Azért nevezik "brummnak", mert amikor például egy erősítő bemenetét megérinted kézzel, elkezd brummogni a hangszóró. Ha leföldeled magad, a brumm is csökken.
Ez a hálózati 50 Hz beszűrődése, ami mindenhol jelen van, a természettől eltekintve, ahol nincs semmi vezeték, illetve elektromosság.
Normális feszültségmérés úgy működik, hogy két pont között galvanikus kapcsolattal mérünk feszültségkülönbséget, jellemzően 2 db műszerzsinórral: kontakt (most nyilván lehetne mesélni egyéb esetekről, de ez az alap).
[ Szerkesztve ]
-
#76702
Dr. Szilikát
őstag
#52221184
#76685
Dr. Szilikát
őstag
válasz
#52221184
#76685
üzenetére
Egy hibátlan erősítő nem búghat, esetleg nyitott bemenetekkel felszedhet zajt, főleg az érzékenyebb bemenetek. De ez a hangerő leszabályzásával megszűnik, vagy bizonyos esetekben rövidrezárt bemenettel is szoktuk tesztelni, ha az szükséges.
Ha egy erősítő nem csatlakozik sehová, csak a passzív hangszóróihoz, akkor nem vesz részt földhurokban, tehát az is kizárva.
Ha szinusz betáp helyett másik szinusztápot kötsz rá, azzal nem csináltál semmit, legfeljebb növelheted a hálózati trafó zúgását (ami érzékeny a felharmonikus torzításokra), ha mégsem olyan korrekt az a szinusz.
Tehát mindenképpen a hiba valódi okát kell megkeresni az erősítőben, más egyéb csak tüneti kezelés lenne, meg elvileg nem is működne.
Attól sem kell félni, hogy netán ideírsz egy típust, miután szakmabelinek sokkal jobb, ha látja maga előtt a készüléket, nem kell vaktában találgatni. Nem állítom, hogy anno több mázsányi készülék javításából eszembe jut pont ugyanannak, pont ugyanolyan hibája, de azért mégis jobb érzékelni, hogy vajon miről lehet szó, a fizikai valóság talaján.
#76697 y@g4n
Ilyenkor szoktam mondani, hogy nem vagyok egy félős figura, barátom a 230 V, többször kezet fogtunk. De attól az akkutól én már félnék, hogy mikor égeti le a hajam, vagy a lakást.
#76681 DonThomasino
12 óra alatt már 1 A árammal is indítóképesre lehet hozni egy jó akkut. Ha töltés közben elérte a 14,4 V-ot, a mai elektronikus töltők feljebb nem mennek (hidegben vagy AGM-beállításnál lehet 14,7 V).
Ha ezután nem bír indítani, vagy csak egyszer bír indítani, illetve túl gyorsan esik a feszültség, egyik cella hibás valószínűleg.
[ Szerkesztve ]
-
#76710
Dr. Szilikát
őstag
DonThomasino
#76708
Dr. Szilikát
őstag
válasz
DonThomasino
#76708
üzenetére
Azt észre lehet venni, amikor pár nap állás után szokatlanul gyengén indít, vagy később már 1 nap után is. Amikor ilyen betegség gyanúja felmerül, akkor viszont már önmagát erősítő folyamatban, gyorsuló ütemben kezd romlani általában. Nem egyik napról a másikra fog cserben hagyni, lesznek előjelek, amit az indításon veszel észre, de ha nem lépsz időben, az utolsó napokban már rohamosan hal le. Akkor is, ha töltögeted közben, ez már sokat nem segít, ebben a végső stádiumban.
Diagnózis felállításához fel kell tölteni 14,4 V-ig, majd ezen a szinten tartani, míg a felvett áram 60 x 0,02 azaz kb. 1,2 A értékre esik vissza. Ha már ez sem jön össze reális idő alatt, az probléma. Ha sikerül, de utána a feszültség túl gyorsan esik 12 V alá, abból már nem lesz használható akku.
A jármű elektronikájának 100 mA alatti készenléti áramát is beszámítva, 24 óra alatt sem eshet a feszültség 12,7 V alá, sőt valójában napok alatt sem. De amikor már beteg egy cella, elég hamar be szokott esni.
[ Szerkesztve ]
-
#76724
Dr. Szilikát
őstag
PitLee
#76717
Dr. Szilikát
őstag
válasz
PitLee
#76717
üzenetére
Szekunder dióda mérése. Ha zárlatos, a primer PWM leáll, a nagy pufferen 325 V mérhető, aminek a trafó primerjén keresztül el kell jutnia a MOSFET Drain-re is (középső láb). Mérés a puffer negatívhoz képest.
De ha úgy mérsz, hogy a mérőcsúcs megcsúszik és 325 V-ot rossz helyre zársz, akkor atomvillanást fogsz érzékelni és még nagyobb kárt okoztál.
-
#76749
Dr. Szilikát
őstag
#85619712
#76733
Dr. Szilikát
őstag
válasz
#85619712
#76733
üzenetére
Schottky-diódánál ez jó értéknek számít, másik irányba végtelen lenne, ha ki lenne forrasztva, ugyanakkor hiba esetén ezek zárlatba szoktak menni.
Optocsatoló ellenőrizhető sokféleképpen, valaki még tesztpanelt is épített hozzá, neten láttam. Én inkább fogok egy hulladéknak számító tápppanelt (akár dugasztáp, semmire nem jó DVD-tápegység, bármi). Beforrasztom, működik (pontosan stabilizálja a feszültséget), jó. Vagy foglalattal is megoldható, akkor csak be kell dugni, ha valaki már tényleg nagy sorozatban ellenőriz ilyeneket.
TL431 is mehet vele együtt tesztelésre.
Noha egyeseknél szervizgyakorlat, hogy ő dobál ki mindent vaktában és rakja be az újat, de én szeretem pontosan látni, hogy mi volt a probléma oka*, amellett így anyagtakarékosabb is (ha nem is nagy tétel).
*Már csak azért is, mert a nem egyértelműsített dolgokból lehetnek később a problémák.
-
#76784
Dr. Szilikát
őstag
klambi
#76751
Dr. Szilikát
őstag
válasz
klambi
#76751
üzenetére
Ahogy a Tanyás linken írják:
Visszarajzolni sokkal több idő lett volna, ha lett volna kapcsolási rajzom valószínűleg úgy tettem volna, ahogy mondod.
Probléma? Google keres --> "Codefon schematics diagram". Ráadásul visszavisz a tanyára:
https://elektrotanya.com/codefon_evkt100_lakaskeszulek.pdf/download.html
Rajz alapján ellenőrizve a másik fórumozó által ábrázolt átalakítást, nem látok benne hibát. Csak le kell másolni.
Vagy lehetne próbálkozni a PIC 6. lábáról elmenő --> 10k (103) --> emitterkövetőt képező tranzisztor kollektorában látható 1k (102) ellenállás értékének növelésével. Ha leveszed a 10 k (103) bázisellenállást és azt tapasztalod, hogy a csengetés megszűnik, de egyébként minden más működik, akkor jó nyomon jársz.
[ Szerkesztve ]
-
#76787
Dr. Szilikát
őstag
Aryes
#76786
Dr. Szilikát
őstag
https://www.ti.com/lit/an/sboa204a/sboa204a.pdf
Kimenet és invertáló bemenet összekötése, ami 100 % negatív visszacsatolást jelent, azaz egységnyi erősítést állítasz be a noninvert bemenetre vonatkoztatva. Ezt nevezik feszültségkövető kapcsolásnak is.
Utóbbit féltáp vagy ahhoz közeli potenciálra kötni.
-
#76794
Dr. Szilikát
őstag
Ebisu68
#76791
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Ebisu68
#76791
üzenetére
Megpróbálhatod a konnektorba fordítva dugni, attól függetlenül, hogy tisztán elméleti alapon fázis-nulla teljesen mindegy lenne. Gyakorlatban mégis előfordulhatnak bizonyos aszimmetriák, kapacitív hatások, aminek következménye is lehet, zavarvédelmi szempontból.
Másik a földelés kérdése. Esetedben 5V / 2A a gyártó követelménye a dugasztápra. Ilyen alacsony teljesítményű kategóriában a dugasztápok kettős szigetelésű, földeletlen kivitelben készülnek. Ezeknél az USB-aljzat fémrésze (GND / negatív) szigetelt, vagy csak zavarszűrő kapacitáson keresztül kapcsolódik a hálózathoz.
Előfordulhat azonban olyan villámvédő hosszabbító, fali aljzat stb., ahol az USB GND össze van kötve a hálózati védővezetővel. Most csak a példa kedvéért nyilakkal jelöltem egy random képen, hogy miről van szó (mi van közösítve, ami multiméterrel is kimutatható):
Amit ki akartam hozni az egészből: ha nekem olyan problémám lenne, kipróbálnám földelt rendszerben is, hogy mit lép erre.
[ Szerkesztve ]
-
#76796
Dr. Szilikát
őstag
PC4200
#76795
Dr. Szilikát
őstag
válasz
PC4200
#76795
üzenetére
Elöljáróban megjegyezném, az akku védelme érdekében a járművek elektronikáinak össz. nyugalmi áramára a 100 mA alatti értéket mondják szokványosnak az akkus emberek, a netes oldalakon.
Saját autómnál 30 mA-t mértem, ami a riasztó éles vagy nem éles állapotában szinte ugyanannyi.
-
#76810
Dr. Szilikát
őstag
SchumiBácsi
#76808
Dr. Szilikát
őstag
válasz
SchumiBácsi
#76808
üzenetére
Semmi jelentősége, miután az optikai meghajtók csak 5 és 12 V-ot igényelnek.
5. vezeték a narancs (3,3 V) totál felesleges:
https://www.google.com/images?q=sata+power+pinout
3,3 V-ot a szokványos merevlemezek sem használnak. Szerver, illetve üzleti kategóriában van rá példa, ahol sok HDD üzemelhet párhuzamosan. Ezek egyszerre indítva nagyon megtépáznák a tápegységet, erre van valami késleltetett indítási trükk, amihez felhasználják a 3,3 V csatlakozást, ha jól emlékszem.
Egyébként sem jó egymásba toldani csatlakozókat, ha nem muszáj (átmeneti ellenállás nő, kontakthiba forrása is lehet).
Noha ez már szemantikai kérdés, de én inkább úgy mondanám, hogy van SATA power és van Molex power (vagy magyarosabban SATA-táp, Molex-táp) csatlakozó. Mint tudjuk, az IDE kicsit más fogalmat takar.
[ Szerkesztve ]
-
#76813
Dr. Szilikát
őstag
Dr. Szilikát
#76810
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Dr. Szilikát
#76810
üzenetére
Csak az érdekesség kedvéért, HDD / ODD vonatkozásban 5 V-ról mennek a digitális áramkörök, 12 V-ról a motorikus részek, fejmozgató, ilyesmi.
SSD-nél ismert, hogy csak 5 V kell a működéséhez, illetve laptop-HDD szintén csak 5 V. -
#76825
Dr. Szilikát
őstag
Aryes
#76821
Dr. Szilikát
őstag
Vannak hasonló megoldások, már Windows 95-re is láttam ilyeneket:
https://www.google.com/images?q=pc+oscilloscope+sound+card
Talán még az Audacity is használható lenne hozzá, valamilyen szinten.
Telefonra is létezik, akár a mikrofont használva jelforrásként, vagy a Jack-bemenetről, vagy célhardverrel kombináltan:
-
#76832
Dr. Szilikát
őstag
Aryes
#76827
Dr. Szilikát
őstag
A vonalszint klasszikus értéke az öreg Bell nyomán 0,775 V, ami abból jött, hogy a telefon 600 ohmos hallgatóján ennyi feszültség hoz létre 1 mW teljesítményt, ami nagyjából a normál élvezhető hangerőnek felelt meg, az akkori eszközzel. Sokáig ezt nevezték a feszültség 0 dB referenciájának is.
Később bevezették a dBV értéket, ami már 1 V referencián alapul, a régit meg elnevezték dBv vagy még inkább dBu-nak, hogy ne is lehessen összetéveszteni.
Vonalszintről további infók: https://en.wikipedia.org/wiki/Line_level
Végül pedig valaki vette a fáradságot és megmérte:
https://www.diyaudio.com/forums/pc-based/162610-sound-card-input-voltage-range.html
The max input voltage supported by Creative Sound Blaster Audigy SE before clipping is 0dbV or 1Vrms or 2.828Vpp.
-
#76841
Dr. Szilikát
őstag
darvinya
#76840
Dr. Szilikát
őstag
válasz
darvinya
#76840
üzenetére
— Termisztor és akku negatív (B-) közös szokott lenni.
— Külön van egy B+.
— Termisztor másik lába lenne a 3. kivezetés, ha van beépítve.5 V minek, azt talán egyedileg kellene lekövetni, alapesetben nem igényli a BMS:
Itt lehet látni a lényegi felépítését az ilyen típusú paneloknak:
— Töltés a D2 diódán keresztül halad, ami a visszirányú zárlat ellen véd (töltő, kábel, csatlakozó zárlata).
— Q1 a túltöltés ellen tud védeni, ez csak kisebb áramra méretezett alkatrész.
— Q2 a terhelést képes kapcsolni, nagy terhelhetőségű MOSFET. -
#76845
Dr. Szilikát
őstag
darvinya
#76842
Dr. Szilikát
őstag
válasz
darvinya
#76842
üzenetére
Szószerint a fekete vezeték Termisztorba van kötve
De ha szétszednéd az akkut, valószínűleg kiderülne, hogy B- ugyanaz, át van kötve.Tehát áttekinthetőbben:
Gépen 3 érintkező
+ T −Akkun 4 érintkező
+ T jelöletlen −Töltőn 3 érintkező
+ jelöletlen −Vagyis az akku és töltő egy jelöletlen ponton kommunikál egymással. Úgy néz ki, hogy van ilyen, pl. LGT8P22A mikrokontrollert alkalmazzák töltőben, BMS panelben, USB-C többportos tápban is:
https://imgur.com/gallery/Tp5B4
https://static.elektroda.pl/attach/IMAG0893_5725925.jpg
https://www.programmersought.com/article/6091600225/Tehát ugyanazon (nem dokumentált) áramkör, eltérő alkalmazások, eltérő szoftver. Így érthetővé válik, mire kell az 5V, ha azon a panelon is egy kis processzor van. Pedig vannak önálló IC-k (szoftvermentes), védelem és töltésszabályzó céljára egyaránt, sokféle. Nem lenne fontos processzorokat használni erre.
Parkside töltők belseje: https://www.youtube.com/watch?v=H_b9D9WPff8
Parkside akku: https://www.youtube.com/watch?v=CN0q4wZBnBo
[ Szerkesztve ]
-
#76849
Dr. Szilikát
őstag
Onderon
#76846
Dr. Szilikát
őstag
-
#76854
Dr. Szilikát
őstag
#68216320
#76850
Dr. Szilikát
őstag
válasz
#68216320
#76850
üzenetére
Azokat mondjuk földeléses üzemre tervezték, így biztosítja a specifikációban meghatározott zavarvédelmi követelményeket is. Amint pirossal jelöltem az ábrán, összeköttetésben van a hálózati védővezető a kimeneti GND / negatívval, illetve az árnyékoló lemezzel is:
Ennek ugyan lehet hátrányos következménye is, ha az adott áramkör érzékeny a földhurokra (analóg jelátvitel érzékeny, digitális kapcsolatok nem, normális esetben).
Ha viszont nem földeled a hálózathoz, a zavarszűrő kapacitások még át is csatolhatnak a kimenetre / fémházra, impulzusokat.
Védővezető alkalmazásának oka általánosságban (sőt, kötelező is), amikor egy készülék kettős szigetelése nem oldható meg biztonságosan. Pl. mosógépben egy motortest nem szigetelhető el a készülékháztól korrekt módon (az lenne pedig a másodlagos szigetelés), ezért kénytelenek védővezetővel hárítani a lehetséges veszélyt (fűtőszálról nem is beszélve stb.). Noha ez elméletben rosszabb megoldás, mint a kettős szigetelés, hiszen a védővezető maga is hordozhat feszültséget, ha valami hiba van a hálózatban.
Ezért a szabványalkotó a kettős szigetelést tekinti magasabb védelmi szintnek és tiltja is az indokolatlan (barkácsolt) földelési megoldásokat.
Elektronikus készülékek vonatkozásában kritikus alkatrész a hálózati trafó, ilyen szempontból. Primer-szekunder egymás mellé tekerve, biztonságosan szeparálva teljesíti a kettős szigetelés feltételét.
Ha egymásra vannak tekerve, nem olyan egyértelmű a helyzet, de ma már engedélyezni szoktak ilyeneket is a kettős szigetelésű kategóriában, ha az olyan minőségű. Toroid hálózati trafó jellemzően nem felel meg például, ahhoz földeléses rendszer való.
Még egy dolog a kapcsolóüzemű tápegységek teljesítménye, illetve nagyobb teljesítményen az aktív PFC alkalmazása, ami nagyobb zavarszűrő kapacitásokat is igényel a bemeneten, ami nagyobb áramot generál a védővezető irányába, amit el is kell vezetni.
Ellenkező esetben meg is rázhatja az embert, noha akkora kapacitásokat nem építenek be, hogy veszélyes legyen. De kellemetlen igen, vagy kisebb szikrázást, sőt jelbemenetek károsodását is okozhatja az a kis áram, ami az ábrán jelölt útvonalon alakulhat ki, ha nem földeltük a hálózathoz a zavarszűrőt.
Tehát arra próbáltam rávilágítani, hogy több szempontot kell tekinteni egy ilyen látszólag egyszerű kérdésnél is, amiről egyébként sok tévhit is kering a fórumokon, vagy épp némelyik "szakcikk" írója sem érti a földhurok fogalmát, nem látnak át egész rendszereket, félrebeszélnek stb.
[ Szerkesztve ]
-
#76856
Dr. Szilikát
őstag
Dr. Szilikát
#76854
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Dr. Szilikát
#76854
üzenetére
Illetve később kapcsoltam, a rajzon szerepel egy leválasztó kondenzátor a kimenetnél, ami földhurok ellen véd azáltal, hogy 50 Hz-en nagy impedanciát képvisel, míg a zavarimpulzusokat levezeti. De ez igaz lehet visszafelé is, ha nem földeltünk.
Csak már rutinból írtam, ugyanis ami jellemzőbb, a GND / negatív direkt földelése a védővezetőhöz. Laptoptápok, PC-tápok stb. -
#76858
Dr. Szilikát
őstag
Csabesz666
#76857
Dr. Szilikát
őstag
-
#76889
Dr. Szilikát
őstag
t72killer
#76888
Dr. Szilikát
őstag
válasz
t72killer
#76888
üzenetére
Felemás dolog, noha 25C terhelhetőség van rajta feltüntetve, de 25A áramhoz vékony az a vezeték, meg az is sejthető, hogy 25 A áramot kezelni képes BMS nincs benne:
https://www.google.com/images?q=25A+3S+BMS+PCB
Kisebb áramra méretezett BMS még elférhetne éppen, de akkor hazudik a felirat, igaz már a vékony vezeték, illetve csatlakozó miatt is.
így nézne ki egy tisztességes 25 A-os:
Belső védelem itt nincs (ami nagy áramon egyébként is problémás lenne, a veszteség / melegedés miatt), hanem csak külsőleg figyeli az elektronika a részfeszültségeket és így véd a káros eltolódás ellen, akár töltés vagy terhelés közben.
Li-ion celláknak van bizonyos önbalanszírozó képessége, de azt esetleg töltésnél lehet kihasználni, hogy 4,2 V felett elkezdi önmagát határolni, már amíg jó állapotú. Meríteni már nem olyan jó, a cellafeszültségek külön figyelése nélkül.
A figyelés elhanyagolása is okozhatja az akku idő előtti tönkremenését.
[ Szerkesztve ]
-
#76934
Dr. Szilikát
őstag
weiss
#76931
Dr. Szilikát
őstag
Nem tudom, mekkora áramot akarsz kapcsolni vele, de extrém esetektől eltekintve szinte mindegy is. - 4,5 V Vgs bőven elegendő a vezérléséhez.
100 k ellenállás sem számítana sokat, ha azt nézzük, hogy kapuáramot úgysem igényel az eszköz, de inkább 10 k célszerű vagy szokás, ami jobban megfogja / söntöli az esetleges zavarjeleket, környezeti brummot, kapacitív úton átszűrődő impulzusokat.
Ami lehetne még elméleti megfontolás tárgya, túl gyors kapcsolás esetén a kapuáram korlátozása, a Gate-kapacitás okozta problémák kivédésére, de ez is olyan dolog, hogy egyszerűbb alkalmazásnál nem feltétlenül van jelentősége.Szerk: közben látom az áramot, az nem sok.
[ Szerkesztve ]
-
#76940
Dr. Szilikát
őstag
draco31
#76937
Dr. Szilikát
őstag
válasz
draco31
#76937
üzenetére
Eleve az egy step down konverter, ami csökkenti a feszültséget, nem növel. Ráadásul az LM2596, bár sok célra alkalmas, de amúgy mára elavultnak számít, mivel tranzisztoros kapcsolót tartalmaz, emitterkimenettel, B-E feszültségeséssel, emiatt nem túl jó hatásfokkal.
De esetedben hiába keresnél valami korszerűbb, FET-kapcsolós típust, ez nem így megy. Le kell követni az áramkört, hogyan van meghajtva a ventilátor?
Lehet, hogy a processzor PWM kapcsolgat rá, a képen látható kis tranzisztor segítségével:
Nem tudom, meg kell nézni pontosan. Akkor már egészen más a helyzet. Lehet találni megoldást, de tudni kell, hogyan működik. Forrás:
https://www.youtube.com/watch?v=JJxrDgEFxMU
Használhatod az LM2596 modult, a betápról meghajtani a ventilátort, arra például alkalmas.
[ Szerkesztve ]
-
#76956
Dr. Szilikát
őstag
draco31
#76939
Dr. Szilikát
őstag
válasz
draco31
#76939
üzenetére
Igen, végül tegnap elkanyarodtam másfelé, illetve az én fogalmaim szerint LED-et egyébként sem "rakunk oda", ami számomra amúgy is nehezen értelmezhető.
Köthetünk valamint például sorosan, párhuzamosan, illetve ilyen esetben LED-et csak ellenálláson keresztül. 3 V-os lítium elemről egy nagyjából 3 V nyitófeszültségű kék vagy fehér LED éppen világít és az elem saját belső ellenállása még korlátoz is valamennyit.
Rákötsz pl. 1,6 V nyitófeszültségű piros LED-ed, ami kapásból túlterheli az elemet, lekorlátozza a feszültségét mondjuk 1,8 V-ra. (Csak azért nem 1,6 V-ra, mert a jelleggörbe nem szögletes, hanem ez is egy görbe görbe.)
Nagy zárlat is csak azért nem lesz, mert az elem saját belső ellenállása korlátozza az áramot, így még egy 20 mA terhelhetőségű LED-et sem bír agyonvágni a gyenge elem. Az elem maga kínlódik, hiszen nem erre lett kitalálva, hogy ilyen durván bekorlátozzák.
Viszont ilyenkor jobban világíthat, mint a 3 V nyitófeszültségű LED, amelyik lehet, hogy csak 3,3 V-nál kezdene élni igazán és 3,6 V felett már tönkre is mehet (típus, illetve teljesítményfüggő).
Ott jöhet azután a csalódás, amikor valaki ráakaszt egy komolyabb 3 V-os LED-et akár 12 V-ra, de a táp gyengébb (terhelhetőségre), mint maga a LED.
A LED bemutatkozik, hogy ő az erősebb, lerántja a tápforrást mondjuk 3,6 V-ra és jól tönkreteszi. Mindezt azért, mert az emberek sokan mai napig úgy fogják fel a LED-et, mintha az nem egy dióda lenne, hanem izzólámpa (...és még a hasonlat sem a legjobb, mert az sem teljesen lineáris viselkedésű, hőfokfüggő).
Ugyanez lehetséges persze fordítva is, amikor a tápforrás égeti szét a LED-et, ha előbbi erősebb. De gyakorlatilag arra igyekeztem rávilágítani, ilyen próbálkozásokkal kárt lehet tenni akár a meghajtóáramkörben is.
PeachMan
Természetes jelenség, egy trafón keresztül nem lehet kétféle feszültséget stabilizálni, ezért az 5V-ra van jobban kiélezve a negatív visszacsatolás. Egy súlyozott, háromágú osztóval általában, ami figyelheti ugyan mindkét ágat, de az ellenállások úgy vannak megválasztva, hogy az 5V változása nagyobb hatást gyakoroljon az osztáspontra, amit a referenciához hasonlít a szabályzás. Amikor terhelésre esik az 5V, a primer PWM kompenzál, azonnal rászabályoz, hogy szinten tartsa.
De emiatt viszont a 12 V ágon megemelkedik a feszültség, ahol mondjuk nem változott a terhelés. PC-s eszközök a 12 V értékét jobban is tolerálják általában.
Diódás csökkentő sem egy stabil megoldás, hiszen az áram-feszültség görbénél megint oda jutunk, hogy az egy görbe.
XL4005 / XL4015 alapú DC-konvertereknél tapasztaltam, mivel ezek MOSFET-kapcsolót tartalmaznak, határesetben képes 0,1 V eséssel is működni (áramfüggő is). Azaz 12,5 V-ból kapunk mondjuk 12 V beállított értéket. 12 V-ból lehetséges 11,9 V.
De csak szemléltetni próbáltam, a gyakorlat lehet némileg eltérő, leginkább a terhelés függvényében.
[ Szerkesztve ]
-
#76968
Dr. Szilikát
őstag
Csabesz666
#76964
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Csabesz666
#76964
üzenetére
Nem feltétlenül tudsz kimutatni zárlatot a betápponton műszerrel, ha az a pont mondjuk csak 0,45 V felett kezd behatárolni, ezzel együtt áramot felvenni, a hibás alkatrész sajátosságai miatt.
Először is lényeges az előzmény, ami a fórumokon soha nincs. Mindig jelenidőben fogalmaznak a páciensek: ez van az van és kész.
Igen, de mi volt? Villámlás? Tápegységben tönkre volt az 5 Vsb, tolja ki az impulzusokat és amiatt szállt el az alaplap? Nem teljesen mindegy, a hibakeresés szempontjából. Csak egy példát írjak: villám volt és pont zárlatos lett a LAN-chip, mekkora véletlen...
Ilyenkor kell rápróbálni a tápegységre egy másik alaplapot, hátha azt is kinyírja? Inkább nem. Jön egy alapos vizsgálat a tápegységre. Jön egy labortáp az alaplapra, miáltal óvatosan elkezded növelni a feszültséget, figyelve közben a felvett áramot is.
Megfelelő kímélő áram mellett figyeled, hol kezd langyosodni valami az alaplapon (a feltételezett zárlat miatt), miután megfújtad fagyasztó spray-vel is, amitől deresedni kezd és hátha kirajzolja a melegedés útvonalát. Vagy figyeled hőkamerával, ha van.
-
#76977
Dr. Szilikát
őstag
Csabesz666
#76972
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Csabesz666
#76972
üzenetére
Pedig épp akartam is írni, hogy a válaszomban említett "labortáp" szótól nem kell megijedni, hiszen a mai világban már minden barkácsoló arc lomtárában úgyis akad ilyen kötelező darab:
https://www.aliexpress.com/item/32821415123.html
Csak azért poénkodok rajta, mert én is elég gyakran ki tudom használni, különböző célokra.
(UZ2085G) valami helyettesítő alkatrész kukázok majd.
Plusz ezeken van még egy lényeges adat:
Meg amúgy is inkább ellenőrizném a működését kiforrasztva, nem sokból tart. Hiszen ezeknél a disszipatív szabályzóknál a forrósodás teljesen normális, amikor a kimenetén zárlat van. Például én nagyobb eséllyel mondanám hibátlannak, noha itt biztosat soha nem lehet tudni.
-
#76984
Dr. Szilikát
őstag
rednifegnar
#76978
Dr. Szilikát
őstag
válasz
rednifegnar
#76978
üzenetére
Nem lehet pontosan megmondani, mert az izzószál hőfokfüggése bezavar a képletbe, bár én láttam már olyan agyalágyultat, amelyik egy fórumon trollkodva levezette matematikai alapon a helyzet várható alakulását. Lehet számítani persze sok mindent, ha valaki nagyon akarja.
De amit biztosan tudunk, hogy az izzólámpák szoktak izzani felezett feszültségről is. A többit már egyszerűbb megmérni, szerintem.
-
#76993
Dr. Szilikát
őstag
rednifegnar
#76990
Dr. Szilikát
őstag
válasz
rednifegnar
#76990
üzenetére
Példa kedvéért van itt egy 12 V-os halogénizzó (felirat nélkül), ami 12 V-ról 1,45 A áramot vesz fel (8,3 ohm, 17,4W) 6V-ról éppen 1 A-t (6 ohm lett belőle és 6W).
Ha nem is a legjobb példa, mivel ezeknél magasabb a hőmérséklet / színhőmérséklet, a sárgásabb fényű izzókhoz képest. Noha ezek egyszerű számolások, de én itt szoktam gyorsítani rajta:
https://www.rapidtables.com/calc/electric/watt-volt-amp-calculator.html
Két paraméterből dobja rögtön a másik kettőt.
Izzólámpánál vállalható a diódás csökkentés, noha a leginkább kellemetlen hibaforrás ellen nem véd: ha bekapcsoláskor véletlenül pont a szinusz csúcsát kapod el (gyök2 x 230 = 325 V). Igaz, hogy ennek valószínűségi esélyét is megfelezed a diódával. Ehhez jön még a hidegellenállás alacsonyabb értéke.
Ehhez jön még a mai izzók anyagspórolása, ami régen nem volt ekkora probléma, hosszabb életre tervezték.
Lehetne beiktatni NTC-termisztort, ami hidegen korlátozná a csúcsáramot. Mivel nincs gyakran kapcsolgatva, így nem lenne gond, hogy melegen már nem olyan hatásos.
Egyébként a félhullámú táplálás alapesetben felezné a teljesítményt, egyszerűen azért mert a szinuszhullám által mértanilag lefedett terület a teljesítménnyel arányos:
Más kérdés, hogy ebbe is beleszól az ellenállás hőfokfüggése, hiszen a hőfok is csökken, így nem lineáris a változás.
[ Szerkesztve ]
-
#77019
Dr. Szilikát
őstag
csabyka666
#77017
Dr. Szilikát
őstag
válasz
csabyka666
#77017
üzenetére
Egyrészt fel van tüntetve, hogy kefés motor, nem elektronikus bármi. Formáján látjuk, hogy hengeres permanens mágnes az állórész, azaz nem tekercselt állórészű univerzális motor.
Utóbbi érdekessége lenne, hogy hiába fordítjuk meg a polaritást külsőleg, nem változna a forgásirány, mert az állórészben is megfordulna az áram iránya, így nem csináltunk semmit. Ezért az álló és forgórész (kommutátor) bekötését egymáshoz képest kellene felcserélni.
De ne kalandozzunk ilyen messzire, a linkeltnél ez téged nem fenyeget. Csörlőhöz is ajánlják például, ahol követelmény az irányváltás.
[ Szerkesztve ]
-
#77031
Dr. Szilikát
őstag
hódmaci
#77029
Dr. Szilikát
őstag
válasz
hódmaci
#77029
üzenetére
Termosztát talán túlzás, bár az is igaz, hogy ilyen szokott lenni egyes kávéfőzők bojlerén is, ahol az a dolga, hogy a hőfokot szabályozza, adott értékre. Valószínűleg ebből származik a név: "thermo stat". (Igaz, hogy komolyabb kávégépeknél csak vészkapcsoló szerepe van, túlmelegedés ellen, míg a pontos hőfokot elektronika szabályozza, külön termisztor segítségével.)
Esetedben viszont nem épp az a dolga, hogy a motor hőfokát 90 °C-ra szabályozza (mint egy termosztát), hanem hőkapcsolóként biztonsági védelemként szolgál, a motor túlmelegedése ellen (thermo switch).
Vagyis te sem nem tudtál megúszni egy kis fórumos okoskodást, de nézzük akkor a lényeget is:
[ Szerkesztve ]
-
#77035
Dr. Szilikát
őstag
rednifegnar
#77032
Dr. Szilikát
őstag
válasz
rednifegnar
#77032
üzenetére
Ki lehet éppen iktatni, ha kímélő módban használja valaki, pláne ha korábban tapasztalta, hogy egyszer sem állt le a gép túlmelegedés miatt és utána sem változtat a használati szokásain. Ezt persze befolyásolja a porzsák telítettsége is (ha zsákos).
Vagy lehet betenni hőbiztosítékot is, csak az végleg megszakad, így megint szét kell szedni, ha gond lenne. De lehetséges olyan is, hogy soha nem fog kiolvadni a hőbiztosíték (ha nem szokása túlmelegedni), már amíg a motor nem hibásodik meg, egyéb okból.
-
#77046
Dr. Szilikát
őstag
tordaitibi
#77043
Dr. Szilikát
őstag
válasz
tordaitibi
#77043
üzenetére
60 VA-es trafó, 0,8 feltételezett cosφ értékkel szokás számolni, az 48 W hatásos teljesítmény lenne, igencsak határeset. Valószínűleg ezt tükrözi a melegedés is.
Ökölszabály szerint jobb lenne kézzel elviselhetőnek lennie, noha a trafó felhasznált anyagai többet bírnak, mint az ember keze. Elég necces.
Ráadásul be kell kalkulálni nyári meleget is, szellőzést.
[ Szerkesztve ]
-
#77049
Dr. Szilikát
őstag
terapeuta007
#77047
Dr. Szilikát
őstag
válasz
terapeuta007
#77047
üzenetére
TDA7498 45 V-ot bírna el legfeljebb az adatlap szerint, de általában a valóság efelett van, terheletlenül. Terhelés alatt viszont lehetőleg 36 V-ra kellene esni a tápnak.
Alapesetben tételezzünk fel 42 --> 12 = 30 V csökkentést, 140 mA áramot. Az 220 ohm, illetve 4 W teljesítmény elfűtése.
https://www.rapidtables.com/calc/electric/watt-volt-amp-calculator.html
De ennek kulturáltabb megoldása egy tranzisztor, emitterkövető kapcsolásban, ahol a bázist stabilan meg tudod fogni egy Zener-diódával, így elkerülhető a fordulat ingadozása is, a terhelés függvényében. Ekkor maga a tranzisztor fűt, megfelelő hűtéssel szerelve.
Lehetne még alkalmazni egy LM2596 modult, de az 40 V bemenetet bír és neked az túl jó hatásfokú, mert direkt terhelni akarsz, fűteni. Nem mondom persze, hogy korrekt megoldás. Egyébként bemenettel sorosan egy 5,1 V-os Zener diódával lehetne csökkenteni és a konverzió miatt ott kisebb áram is folyna, ami nem járna túl nagy disszipációval a diódán.
-
#77051
Dr. Szilikát
őstag
terapeuta007
#77050
Dr. Szilikát
őstag
válasz
terapeuta007
#77050
üzenetére
Mindegy lenne végeredmény szempontjából, de inkább így szokás:
Lehet esetleg szabályozhatóra is, megfelelő bázisosztóval.
-
#77065
Dr. Szilikát
őstag
biker
#77063
Dr. Szilikát
őstag
Mármint konkrétan felcserélted egymással a két TV-t?
Tunerhibák ugyanis lehetségesek, csak az nem pont így szokott lenni. Az egész sáv alján vagy sáv felső részén megy el / gyengül a műsor, egyre romló mértékben, vagy az egész tuner lesz érzéketlen, illetve lehet teljes leállás is, tehát amikor a tuner belső oszcillátora áll meg.
"Félrehangol", manapság ez kicsit viccesen is hangzik, a frekvenciaszintézeres, processzoros hangolások világában, ami nem is tud félrehúzni.
Ha viszont feltételezzük, hogy pl. egyik szobában valamilyen zavaró frekvencia, illetve felharmonikus hat a tunerre, ami a másik szobában nincs vagy kevésbé hat, az más probléma. Pl. az internet visszirányú frekvencia felharmonikusa, ami ellen szűrővel / csillapítóval is lehet védekezni, hogy ne kerüljön a TV-re.
Digis DVB-C box is lehet mondjuk más minőségű (sőt, Digis boxnál létezik is ilyen, hogy gyenge jelből is jobb képet varázsolhat, mint némelyik TV, ami ennek ellenére hibátlan).
Nem zárható ki persze semmi, viszont még a két TV-t egymással felcserélve is lehetséges átverős jelenség (miszerint valójában egyik sem hibás, csak azt hiszi valaki).
De amúgy elég furcsa már az is, hogy pont azóta rossz, mióta a rendszert csesztették? Ld. valószínűségi esélyek ahhoz képest, hogy a tunerhibák eleve a ritkábbak közé tartoznak a szervizgyakorlatban.
Lehetne persze egy impulzussal kárt okozni a tuner bemeneti körében, csak az nem épp ilyet szokott okozni (ld. fent). -
#77069
Dr. Szilikát
őstag
biker
#77067
Dr. Szilikát
őstag
Noha számítanak a szintek is, de az nem folyamatosan csökkenőre utal, hanem lyukszerű beesésre, ami tunernél eléggé valószínűtlen hiba. De mint tudjuk, ebben a szakmában semmi nem biztos (nem tudatlanság miatt, régen én például még FM-tunert is építettem házilag, vagyis "láttam már belülről" ).
TAP-leágazó van a rendszerben?
Feladata a kábelmodem visszirányú frekvenciájának csillapítása a TV-k irányába, ugyanakkor hálózat felé minimális csillapítással kell működnie.
Kivétel pl. a UPC-box, amelyik visszirányban is kommunikál, de csak az extra szolgáltatások céljára (a normál DVB-C vétel természetesen visszirány nélkül működik annál is).
-
#77076
Dr. Szilikát
őstag
Batman2
#77073
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Batman2
#77073
üzenetére
Ez alapvetően nem is a 4060 témaköre, hanem általában a kvarcoszcillátoroké, amit így szoktak finomhangolni:
https://www.google.com/images?q=xtal+4060
Hacsak nincs több darab rezgőkvarcod, ami esetleg próbálgatással más-más eredményt hozna. Bár ezeket elég egyformára szokták gyártani.
Nekem régen a trimmerkondi vált be legjobban, amikor a közismertnek számító órás rádión kellett pontosítani. Ugyanis a KGST villamos hálózata akkoriban nem nagyon tudta tartani a lépést az 50 Hz pontossággal, inkább késett általában. Emiatt szinte használhatatlanok voltak ezek a ma is létező órák, vagy gyakran állítgatni kellett.
Akkor terveztem egy áramkört, amivel ezen óratípust át lehetett verni. Ami külön érdekes volt, hogy az egész betápját kellett megszaggatni két tranzisztorral, leutánozva az eredeti, két diódás táplálást.
Enélkül ugyanis a LED-kijelző multiplex táplálása (ami eredetileg az AC félhullámairól kapja a tápáramot) nem ment szinkronban az órajellel és elkezdett hullámzani a fényerő, amikor csak az órajelet korrigáltam.
Ezért a trafóról előbb DC-t puffereltem, utána azt szaggattam rá a betápra. Igaz, hogy később a netes korszakban már megláttam az óra-IC adatlapját és támadt más ötletem is, de akkor már nem volt erre szükség.
Mikor viszont elkészült, a trimmerrel szépen be tudtam játszani pontosra. Ha több nap alatt is, de utána már többet hozzá sem kellett nyúlni.
[ Szerkesztve ]
-
#77088
Dr. Szilikát
őstag
sztanozs
#77087
Dr. Szilikát
őstag
válasz
sztanozs
#77087
üzenetére
Nem tudom pontosan, melyik típus, de a régi "házimozik" fő gondja, hogy külsőleg legfeljebb sztereó bemenet érhető el rajta, 5.1 hangzást a belső DVD-lejátszóról tud csak.
Néztem régebben ilyen rajzokat, ha nem is saját elképzelésre, mert őszintén szólva nem nagyon aláznám magam ezen készülékek szintjére. Csak maga az ötlet kivitelezhetősége miatt.
Meg lehet éppen találni az egyes csatornák analóg bemeneteit, azt ki kellene vezetni 6 ponton, rácsatlakozni valamilyen 5.1 dekóderrel, amit éppen akar az ember.
De ha jól rémlik, már a hangerőszabályzás is problémás lehet, ha az digitálisan megy a belső 5.1 processzornál. Azt a részét viszont teljesen ki kell iktatni, csak a végfokozatok kerülnének alkalmazásra, illetve a hangsugárzók is valószínűleg.
Úgyhogy laikusoknak azért nem jók ezek a régi készülékek, mert optikai bemenet nincs rajtuk, ami egy házimoziban legalább használható lenne, vagy HDMI. Akik bele tudnak barkácsolni, annak meg azért nem jó, mert nem nagyon éri meg kínlódni vele, vannak ennél jobb lehetőségek is, külső erősítők építésére.
Ezért én inkább csak hulladéknak tudom ezeket tekinteni, ma már. Ezt nyilván nem úgy értem, hogy ki is dobnám, ahová nem szabad, Hulladékudvarba szoktam vinni dolgokat, már ami sok helyet foglal, régi TV-k stb. Esetleg ki lehet építeni belőle tápegységet, vagy amit tud használni az ember.
-
#77099
Dr. Szilikát
őstag
hcl
#77098
Dr. Szilikát
őstag
Ilyen trafók a TV-kben nem nagyon szoktak meghibásodni, gyakorlatilag mondhatjuk, hogy egyáltalán nem. Főbb alkatrészek zárlata pedig kizárja, hogy pillanatra is elindulna.
TV-tápoknál többféle felépítést alkalmaznak, ennél például láthatunk egy trafót, ami 12 V / 5,5 A tápot képez, ezt használják készenlétiként, illetve az alaplap üzemi tápjaként is.
Van egy másik trafó, amivel pedig 120 V-ot állítanak elő a LED-driver céljára. Próbáld először indítani, a háttérvilágítás csatlakozóját lehúzva, hogy akkor mi történik.
A készülék elindítható egyébként labortápról is, ha 12 V-ot kötsz direktben a megfelelő pontra. Nyilván így nem megy a háttérvilágítás, de ettől eltekintve szokott működni a többi része.
-
#77104
Dr. Szilikát
őstag
hcl
#77100
Dr. Szilikát
őstag
De 12 V-ból lesz a 3,3 V is. Itt egyetlen tápforrás van csak (mármint az alaplaphoz):
Azt most ne nézd, hogy a trafó tekercsei hülyeséget ábrázolnak, ilyen bakit láttam már más rajzon is. A valóságot figyeld a panelon. Meg ebben is akad még hiba:
Az optocsatoló kollektora nem csinál semmit, ez így vicc. A hálózati pufferen pedig egyértelműen kevés az a feszültség, annyiból nem nagyon villanhatna semmi, elvileg.
Lehet, hogy csak a kisülő kondira mértél rá, egyébként életszerűtlen is, mert ott vagy van valami (gyilkos nagyságú), vagy semmi. Kettő között van a kisülési állapot (folyamatosan csökkenő, esetleg visszamaradó / megálló töltöttség). De itt a PFC-feszültség stabilizálása céljából van egy mérőosztó, amin keresztül lassan kisül.
325 V körül kell lenni készenlétben, azt nyomja fel az aktív PFC, amikor ráindítasz.
[ Szerkesztve ]
-
#77106
Dr. Szilikát
őstag
hcl
#77105
Dr. Szilikát
őstag
Azt néztem, de ezt sok esetben nem úgy kell felfogni, hogy hajszálra pontosan egyezik, hiszen kapásból láttam, hogy már a fotóval sem teljesen egyezik. Inkább csak támpontnak kell tekinteni, miután a gyártók szokása, hogy módosítgatnak.
Más esetben gyakoribb egyébként, hogy pl. 24 V tápról megy a háttérvilágítás, amit step up áramgenerátor illeszt a LED-sor nagyobb feszültségéhez.
Itt úgy oldották meg, hogy a 120 V-os táp nem is fix feszültségű, hanem áramgenerátoros vezérlésű, a Main FB jelű optocsatolón keresztül van visszaszabályozva a primerre.
Az IC6601 duál műveleti erősítő egyik fele a feszültséget határolja be, hogy a LED-sor szakadása esetén se pörögjön túl a táp. Másik fele a LED-áramot korlátozza az R6613-on figyelt feszültségesés segítségével. Az alaplapról jön még egy PWM dimmerjel, ami az így beszabályzott áramot megszaggatja (Q6604 --> Q6601), a háttér fényerejét beállítva.
-
#77113
Dr. Szilikát
őstag
hcl
#77110
Dr. Szilikát
őstag
Az képtelenség elvileg, mert a 325 V a Graetz-hídról a PFC tekercsen, majd a diódán keresztül jut a C6110-6113-ra. Az igaz, hogy a diódán visszafelé nem tudna menni, de más úton nem is juthat oda.
A PFC-tekercs alapvetően a step up konverter energiatároló induktivitása, lényegileg két kivezetés. De itt van rajta még egy csatolótekercs is (egyfajta szekunder), aminek jelét a vezérlő ZCD bemenete figyeli (Zero Cross Detection). A nullátmeneti indítás lényeges a félvezetők kímélése szempontjából.
Egyébként annak olyan szinten kellene működni 12 V-ról (ha a tápod stabil és teherbíró), hogy rendesen indulnia kell, csak háttérvilágítás nélkül.
#77111 tordaitibi
Az nem olyan puffer, csak 2 x 1 μF, CLC szűrőként kötve. A 100 Hz hullámzáson az nem képes simítani, viszont a kapcsolófrekvenciás zavarok visszajutását gátolja a hálózatra.
-
#77115
Dr. Szilikát
őstag
hcl
#77114
Dr. Szilikát
őstag
TV-ben nem szokott lenni a feszültséget ellenőrző másodlagos védelmi lépcső, legfeljebb Panasonic plazma tápegységében találkoztam ilyen áramkörrel.
Az is inkább csak szívatott, míg rá nem jöttem, hogy egy referenciahiba miatt, valójában ok nélkül tiltotta a hibátlan tápegységet, saját plazmámban mellesleg.
A PC-tápokban persze nem csak ez a Power Good lényege, hogy figyeli a feszültségek helyességét, hanem bekapcsolás után jelez is az alaplap felé, hogy most már felállt minden, lehet terhelni.
De ezt az ATX-szabvány írja elő, TV-ben ilyen dolgok nincsenek.
-
#77119
Dr. Szilikát
őstag
hcl
#77118
Dr. Szilikát
őstag
Sok táprajzot átnéztem már, de olyan védelem nem szokott lenni, a 3,3 V pedig nem lehet hamarabb, ha a 12 V-ból áll elő minden. Hibavillogás sem feltétel, bizonyos esetekben a hiba jellege is kizárja (pl. nem kap tápot a hibát villogó processzor, akkor nem lehetséges).
Egyébként több más típus is van, ami rendesen elindul labortápról, ez tapasztalat. Ennél mondjuk elképzelhető egy akadály, amit a végére már elfelejtettem (pedig rögtön az elején feltűnt, az optocsatolók sorát tekintve), hogy van egy AC_OFF_DET jelzés is az alaplap felé. Az is lehet, hogy kiiktatható lenne egy átkötéssel.
Mellesleg ez megint olyan dolog, hogy legtöbb TV-nél nem szokás ilyen trükköket alkalmazni, csak ezt feleslegesen túlbonyolították, több szempontból is.
Ami érdekes, láttam már olyan kínai tápot / rajzot is, hogy öröm volt nézni, annyira célszerűen és praktikusan felépítve, csak a valóban szükséges alkatrészekkel (aktív PFC-vel is). De most nem olyanról beszélek, ami már gányolás, illetve szélhámos trükk, hanem ami teljesen vállalható, letisztult technikák.
Újabb hibák a rajzon:
CXA3809 gyári adatlap:
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
ekkold- Kormányok / autós szimulátorok topicja
- Hobby elektronika
- Xiaomi 13T és 13T Pro - nincs tétlenkedés
- Kerékpárosok, bringások ide!
- SSD kibeszélő
- Rövid előzetesen a S.T.A.L.K.E.R. 2: Heart of Chornobyl
- ZIDOO médialejátszók
- Genshin Impact (PC, PS4, Android, iOS)
- Python programozás
- Napelem
- További aktív témák...
- Eredeti - Apple USB-C kábellel és Magsafe 2 - minden típus - macbook töltő - garancia
- Macbook Pro 16" - 2020 gyártás, i9 és i7, 32/512GB, 4GB Radeon, touchbar, garancia, szürke
- Macbook Pro 15" - 2019, 8 mag i9, 32/512 GB, 4GB Radeon, 90 ciklus, garancia, doboz, szürke (65)
- Macbook Pro 15" - 2018, 6 mag i7, 16/256 GB, 4GB Radeon, 83 ciklus, garancia, ezüst (02)
- Macbook Pro 15" - 2017, 4 mag i7, 16/256 GB, 4GB Radeon, 99%, garancia, doboz, szürke