Új hozzászólás Aktív témák
-
Dottorei
tag
Igen, sőt.
A hegymászásban halálzónának hívják azt a magassági tartományt, ahol a levegő olyan ritka, hogy az ott található oxigénmennyiség nem elegendő az emberi élet fenntartásához. Ezt a magassági zónát egyesek 8000 m (26 000 láb) magasságtól számítják (kevesebb mint 356 millibar atmoszferikus nyomás). Mások már alacsonyabb (7500 m körüli) magasságtól számítják a halálzónát.
A halálzóna lényege, hogy nem lehet hozzá akklimatizálódni, vagyis nem lehet hozzászoktatni a szervezetünket az ebben a magasságban való tartós életben maradáshoz. A testünk itt gyorsabban éli fel a tartalékait, mint ahogy azt pótolni tudnánk természetes úton. Mesterséges (palackos) oxigénbevitel nélküli hosszan tartó ittlét előbb a szervezetünk működésének folyamatos leállásához, eszméletvesztéshez, és végül halálhoz vezet.
Az oxigénpalack használata nélküli munkabírást rengeteg belső tényező (szervi, biológiai, fizikai és pszichés adottságok, edzettség, a vér oxigénszállító képessége – VO2max, stb.) és külső tényező (mászási körülmények, mászási előzmények, időjárás, felszerelés, stb.) együttesen befolyásolja, ezért csak különleges adottságú és szerencsés emberek képesek oxigénpalack nélkül eredményesen mászni a halálzónában.
A nagy magassági mászások során sok haláleset tudható be a halálzónának, közvetlenül (testünk működésére hatva, az életfunkciók elvesztésével – gyakori a különböző gyors lefutású ödémás elhalálozás) vagy közvetve (a testünkre és a pszichénkre hatva: fáradással, koncentrációromlással vagy rossz döntéshozatallal összefüggésben). Ezt befolyásolják még egyéb külső tényezők is (széllökések, szélvihar, hóvihar, szélsőségesen alacsony hőmérséklet, terepviszonyok, fényviszonyok, stb.) amik kicsúszáshoz, eltévedéshez, kihűléshez, fagyáshoz, hóvaksághoz, stb. vezethetnek, amelyek mind végzetesen befolyásolhatják életben-maradási esélyeinket a halálzónában. -
-
Dottorei
tag
A magashegyi expedíciókat mindig is segítették a helyi népek, sherpák, hunzák, stb. A legismertebbek a nepáli sherpák javarészt az Everest miatt (az első megmászás Sir Edmund Hillary és a sherpa Tenzing Norgaj nevéhez fűződik). A serpák falvai 3000-4300 méter között találhatók, ezek a legmagasabban elhelyezkedő állandó emberi települések közé tartoznak. Spekulációk folynak arról, hogy ez a páratlan hegymászási képesség (a helyi viszonyok alapos ismerete mellett) annak is köszönhető, hogy a nagy magasság miatt genetikai módosulások jöttek létre a serpák szervezetében. Ezek egyike azok az egyedi enzimek, amik a vérben a hemoglobinkötést befolyásolják, és megduplázzák a nitrogén-monoxid kiválasztását.
inf3rno: az Andok népei körében dívik a kokalevél rágása évezredek óta, csökkentendő a hegyibetegség, éhség, fáradtság, tüneteit (is).[ Szerkesztve ]
-
emiki6
veterán
Ezeket a wikipédiaról masolod ki vagy csak így írsz?
Itt egy jó videó btw
Real life X-men: Biology of the world's greatest climbers - the SherpaKívánom neked, hogy mindent megkapj az élettől, hogy rájöjj, nem elég.
-
inf3rno
nagyúr
-
emiki6
veterán
Megemlíteném, hogy Darwinnak nem egészen volt igaza. Nem csak random mutáció és természetes szelekció van, azaz genetika. Hanem epigenetika is. A biológia intelligens. Olybá tűnik, hogyha látja, hogy te magasan élsz, akkor a gyereked már jobban fogja bírni ott fent egy picit és ez generációnként mindig egy kicsit javul. Further research needed.
Vannak gyöngyhalász népek, ahol genetikailag jobban birják visszatartani a levegőt és ott kétlem, hogy megölték vagy nem engedték hazasodni azt aki nem bírta jól és azért vált volna jellemző tulajdonsággá. Mindenki gyakorolta és a gyakorlat nem veszett karba, egy kicsit továbböröklődhetett minden generációval egyre jobban.
Ha gyúrsz, akkor valszeg a gyerek izomépítési potencialja is javul. Ha egészsegtelen vagy, akkor az utód egy csomó hajlamot kap ajándékba.
Volt valami megfigyelés, hogyha túlsúlyos a férfi nemzéskor, akkor a gyerek iq-ja alacsonyabb lesz... De nyilván ha agyonstresszelt stb a szülő, az sem előnyös.
Szóval nagyobb a felelősségünk, mint gondoltuk. Nem elég ha csak nem iszik, dohanyzik stb az anya várandóssag alatt...
Kívánom neked, hogy mindent megkapj az élettől, hogy rájöjj, nem elég.
-
inf3rno
nagyúr
Az epigenetika csak egy bizonyos mértékig működik. Ha elérte a határait, akkor mutációra van szükség a további adaptációhoz. Szerintem. :-)
A gyöngyhalász népeket részben lehet magyarázni epigenetikával, de azért ha valaki nem tudott merülni, akkor gondolom rövid úton éhen halt.
Persze, nem vonom kétségbe, hogy az epigenetikának jelentős hatása van, főleg mert van rá bizonyíték. Úgy rémlik dohányosoknál néhány generációig nagyobb valamilyen betegség (talán rák) valószínűsége emiatt.
[ Szerkesztve ]
Buliban hasznos! =]
-
emiki6
veterán
Igen.
Kell mutáció, de az nem biztos, hogy random lesz, lehet, hogy "tudatos". Attól hogy mi nem tudjuk hogy kell tulajdonságokat genetikusan kifejleszteni, attól még a biológia tudhatja.
Ha azt nézzük, hogy mekkora esélye volt annak, hogy véletlenül talál a biológia funkcionális fehérjéket, akkor nem is kéne, hogy élet létezzen, ennek ellenére egy rakás funkcionális fehérje van használatban. Perczel András peptidkémikus volt a tanárom, ő is arra teszi a voksát, hogy ez élet kialakulása és ilyen komplexszé válása több, mint véletlen. Ez ilyen minél többet tudsz, annál hívőbb leszel dolog, mert annal lehetetlenebbnek tűnik.
Kívánom neked, hogy mindent megkapj az élettől, hogy rájöjj, nem elég.
-
inf3rno
nagyúr
Én sem hiszek a véletlenekben. :-)
Na de hogy on is legyek egy kicsit. Ma voltunk Cseszneken. Az a helyzet, hogy megvették az egyesületet, és ezért a pálya egy részét újra engedélyeztetni kell, és csak 2 pálya van, amit hivatalosan lehet használni. Az egyik a legnehezebb f-es, amit megpróbáltunk, de kevesek voltunk hozzá, a másik a legkönnyebb, ami helyett mi inkább a leghosszabb panoráma útvonalat választottuk. Van még egy, aminél a vár oldalába lehet felmászni, az is elég húzósnak tűnt, azt majd legközelebb. Ez a panoráma olyan c/d, egész kellemes volt és jó hosszú. A Cuhában volt egy e-s rész is, amit csak harmadik nekifutásra abszolváltam, itt viszont nem volt ilyen problémám, úgyhogy max ilyen d-e környékén elszórakozunk, amíg felfejlődünk egy haladó szintre. Amúgy szép ez a Csesznek is, de a Cuha szerintem jobb volt.
[ Szerkesztve ]
Buliban hasznos! =]
-
inf3rno
nagyúr
Lesz novemberben sziklamászós tanfolyam Tatabányán. Lehet, hogy megyek rá, még képlékeny. [link]
A másik, amiről még hallottam, hogy a Rám szakadékban is van egy via ferrata. Azon volt már valamelyikőtök? Milyen?
Felszerelést (beülő, sisak, cipő, zia tartó, karabiner, esés tompító, biztosító kötél, stb.), tudtok ajánlani? Már úgy értve, hogy konkrét modelleket. Sziklamászásra, falmászásra, via ferratara, ilyesmire kéne. Nem feltétlen a legolcsóbb, inkább egy kicsivel jobb minőségű, mégiscsak az életünk múlik rajta. Szeretnék tájékozódni, hogy mi az ajánlott, mi a kerülendő, és hogy nagyjából mennyi pénz lesz, ha nem bérlek, hanem sajátot viszek. Egyelőre úgy tűnik, hogyha sokszor megyek, akkor néhány éven belül behozza az árát.
[ Szerkesztve ]
Buliban hasznos! =]
-
inf3rno
nagyúr
Ja így belenézve tényleg az, fura. Mármint valahol biztosan sziklamászó tanfolyamot írtak, mert direkt ezért linkeltem be. :S Rákeresve másoktól csak ennyit találtam: [link] [link] Amúgy eredetileg arra gondoltam, hogy kimegyek Bécsbe, aztán ott csinálok egy tanfolyamot, mert ott biztos más szintű az oktatás, mint nálunk, meg ott egyáltalán létezik a dolog. Aztán megörültem, hogy van itthon is ilyen. Vagy mégsem. :S
Hát lehet az lesz, aztán bemásolom ide, ha ajánlanak valamit jót. Mondjuk direkt azért hoztam létre a topikot, hogy ne kelljen ezért FB-ra menni.
szerk:
Megvan közben, mégiscsak van, csak rosszat linkeltem be: [link]
[ Szerkesztve ]
Buliban hasznos! =]
-
emiki6
veterán
Az ujjerőnek is lesz (vagy volt?) tanfolyama, de a többi sziklamaszós egyesületnek is szokott lenni, azok is jók állítólag.
Sajnos, nemsajnos a fb valahol megkerülhetetlen mászás szempontjából.
[ Szerkesztve ]
Kívánom neked, hogy mindent megkapj az élettől, hogy rájöjj, nem elég.
-
inf3rno
nagyúr
Így, hogy romlik az idő, ti mit szoktatok felvenni? Egyáltalán lehet mászni kültéren őszi, téli időben?
Buliban hasznos! =]
-
Hi!King
őstag
Sziasztok,
Nekem idén legnagyobb és majdnem egyetlen via ferrata / klettersteig élményem a Murmelsteig volt Karintiában még július végén. Erről van szó. A környék nem annyira klettersteig paradicsom, akadnak, de nem annyi, mint az északi vagy a déli mészkő alpokban, eleve kevésbé sziklásak a hegyek.A klettersteig egyébként B/C az építők szerint, szerintem jóval nehezebb, mint mondjuk Cseszneken az ostromlók útja, a Bucsek Henriknél különösen. Én úgy vagyok vele általában, hogy a D-sek nekem túl nehezek, B-s, B/C-s és C-sen voltam többön is, de ezek közül messze ez volt a legnehezebb, és viszonylag hosszú is. Nem túra klettersteig, mert a Falkert tóhoz autóval fel lehet menni, a beszállás közel van, lefelé pedig kényelmes gyaloglás, olyan 3-4 órás program volt nekünk kényelmesen, biztos van akinek jóval rövidebb. Van egy nehezebb, D-s nehézségű is, a Falken Klettersteig, mindkettő ugyanonnan indul, és ugyanarra a csúcsra vezet.
A Murmelsteig leglátványosabb része (a linken is látható képeken) egy híd, ami a szokásos két drót, egyiken állsz, a másikba kapaszkodsz hidaknál kiépítettebb, mert egylábas palló és két drótkötél van, viszont viszonylag hosszú, nekünk meg fújt is a szél, viszonylag azért szélvédettebb helyen van, feljebb szélnek kitettebb részek is vannak.
(Felhívnám a figyelmet, hogy a millstatti tónál a Weg der Oberkärntner Jäger le lett zárva, a Facebook oldaluk alapján nem is fogják újra nyitni.)
[ Szerkesztve ]
-
inf3rno
nagyúr
Köszi! Nekem is nehéz belőni, hogy mi a megfelelő szint. Az itthoni pályákon valahova C és D közé szoktuk belőni, már ha ezt a pár alkalmat szokásnak lehet hívni. A D-sen vannak olyan részek, amiket karból kell kimászni, azok rendesen megizzasztanak. Gondolom az osztrákoknál a D-sek még nehezebbek, mint itthon. Szoktál húzódzkodni, hogy jobban menjen?
Buliban hasznos! =]
-
Hi!King
őstag
Osztrákoknál is nagyon vegyes, és azt vettem észre, hogy általában a túra klettersteigek, tehát ahol egy hosszabb túraútvonal egy szakasza van részben vagy egészben kiépítve klettersteignek, általában könnyebbek azoknál, amik kimondottan csak mászásra készültek. A Murmelsteig B-snek mondott szakaszait egyik B-s klettersteig egyetlen B-s szakasza sem közelítette meg a Raxon, azok közül, amelyeken voltam. Általánosságben szerintem az osztrákokhoz viszonyítva a magyar vasalt utak helyesen vannak nehézségben meghatározva, csak az osztrákoknál vannak jóval hosszabbak. A legnevetségesebb besorolás egyébként egy szlovák via ferrata-nél van: a Kysel szurdok az újjáépítés óta szerintük C-s via ferrata. Szerintem A, max. A/B.
Épp emiatt kezdtem el húzódzkodni, hogy esetleg a D-sekkel se legyen gondom, de egyelőre még csak néhány ismétlést tudok megcsinálni egyszerre, és azóta még nem próbálkoztam D-s via ferrata-n.
-
-
inf3rno
nagyúr
Akartunk menni Veszprémben a Padányi iskolába falat mászni, itt a környéken ott van a legtöbb fal, de állítólag a járvány miatt megszűnt ez a lehetőség. Állítólag Fehérváron van valami, ahova lehetne menni. Esetleg tudtok infot adni, hogy országosan a nagyobb helyek közül mi mászható még és melyik nem?
[ Szerkesztve ]
Buliban hasznos! =]
-
inf3rno
nagyúr
A Békás-szorosnál jártatok már? Mennyire kemény?
Buliban hasznos! =]
-
inf3rno
nagyúr
Na megvan a következő hely a bakancslistámra: [link]
Buliban hasznos! =]
-
inf3rno
nagyúr
-
-
inf3rno
nagyúr
Én is agyaltam, hogy egy létrán még igazán jól pihenni sem lehet, mert bárhogy helyezkedsz rá nyomja a lábad vagy a talpad, húzódik a vádli, stb. Mondjuk itt a kilátás kárpótol a végén, de nagyon sok benne a létra a video alapján. Ami még érdekes volt az a drótkötélen végiglépdelés erős szélben. Az sem lehetett kellemes. Nekem valahogy az a szimpi, ha nagyobb részt a sziklán mászok, és nem ilyen bevert vasakon, létrákon, aztán ha már nagyon nincs fogás csak akkor nyúlok a kötélhez.
Buliban hasznos! =]
-
Maximum1
őstag
Tatabányán ki tudod próbálni a kötélhidat, az tanulható.
Ami érdekes benne, hogy időjárásra változik a feszessége, ezt szokták állítani de van mikor késik az időjárás vagy az ember lusta akinek a dolga lenne és annyira lóg vagy feszes, hogy tud kellemetlen élmény lenni.[ Szerkesztve ]
-
inf3rno
nagyúr
Köszi! A következő Tatabánya lesz mostanában. Egyelőre kesztyűm még nincsen, ami jó lenne így télre, meg most időm sincsen, de pénteken ha jól megy minden, akkor levizsgázom az utolsó 3 tárgyból ebben a félévben, aztán akkor a hétvégén már tudok mászni.
Buliban hasznos! =]
-
inf3rno
nagyúr
No mégsem Tatabánya lett, hanem Cseszneket fejeztem be. Vagy hát eddig a várral szemben másztam, most viszont felmásztam a várhoz. A lábam romon volt, úgyhogy csak a könnyebbik B/C pályán. A nehezebb valszeg amúgy se menne, mert E besorolású.
Nagyjából ilyesmi:
Volt, ahol a sziklán egyáltalán nem találtam fogást, és a kötélen kellett felmászni. Volt itt is egy rövid részen kötélhíd, úgyhogy nem maradtam le semmiről.
Buliban hasznos! =]
-
kp78
addikt
Vki ismeri ezt az oldalt ?
Vásárolható innen nyugodtan felszerelés?
-
inf3rno
nagyúr
Szívesen! Érdemes rámenni a fizetési módokra, aztán ha van PayPal, akkor megnézni, hogy van e valami visszatérítéssel kapcsolatban vagy ilyesmi. Általában azért ahol PayPal van, ott elég jól működik a csalók elleni mechanizmus. A bankkártyás fizetésnél meg arra kell figyelni, hogy ne ők tárolják az adataidat, hanem valamilyen fizetési szolgáltató, pl. OTP SimplePay vagy ennek a külföldi megfelelői. Ha közvetlenül nekik adod meg a bankkártya adataidat, és nem irányítanak másik oldalra, akkor bármikor le tudnak vonni tőled pénzt. Még amit érdemes, hogy virtuális bankkártyát létrehozni, amire csak akkor teszel pénzt, ha fizetsz, és utána mindig nullán van. Mert arról nem tudnak levonni, ha üres. De nem ismerem ennek a mikéntjét.
Buliban hasznos! =]
-
kp78
addikt
a tanácsokat.
Ha fizettem is volna náluk, akkor a Revolut egyszer használható kártyám adatait adtam volna meg.
Ahogy kicsit még nézegettem az oldalt és véleményeket, a visszaküldött termékek visszatérítésével van többeknek gondjuk.
Amit én vennék (ferrata set), annak kicsi az esélye, h nem lenne jó, de mégis inkább elengedtem, és nézek máshol. -
inf3rno
nagyúr
Én kötöttem magamnak nyolcasokkal sajátot:
Azért ezen nincs fék, úgyhogy nagyot ránt, ha egyszer leesek, de nem tervezem, hogy leessek. :-) Valahogy ez az egész egyszer használatos fékezős megoldás nekem nem volt szimpi, azért inkább így csináltam. Lehet, hogy létezik többször használatos megoldás, de még nem találkoztam vele. Azóta már átcsomóztam az egyik 8-ast, mert találtam hibát benne meg vettem hozzá még egy kék hevedert és felcseréltem rajta a kéket a naranccsal, mert a kék nagyobb, és könnyebb beakasztani. A második narancsot meg a pihenő kötélhez használtam fel. Másztam vele már egyszer ferrátát idén, egész korrekt kis szett lett. Vettem hozzá beülőt, sisakot, kesztyűt. 70-ben állt meg így azt hiszem. Talán jövő hétvégén elmegyek mászni megint, mostanában sem időm, sem kedvem nem volt. A boltok, ahonnan össze lehet szedni: nomadsport.eu, mountex.hu. A Nomádnak van egy veszprémi boltja, én tőlük vettem mindent. Most amin gondolkodok gyümölcsszedéshez az ilyen felül is rögzített megoldás, amiből már végképp nem lehet kiesni akkor sem, ha fejreállsz. Van ennek valami neve is, a múltkor megtaláltam, de totál elfelejtettem. Ja megvan, testheveder néven fut. Bár nem tudom, hogy mennyire indokolt vagy kényelmetlen, nálam nagyban növelné a biztonság érzetet. [link] Na nem biztos, hogy ezek a munkavédelmis márkák a jók, de egy Petzl ebből is biztosan nagyon király lehet.
[ Szerkesztve ]
Buliban hasznos! =]
-
Maximum1
őstag
A féknek az a lényege hogy ne csapjon a falhoz, legalábbis ne akkora erővel, egy ilyen kantár nem olyan drága hogy kockáztasd a testi épségedet.
Még a Dechatlonban is van választék.... -
kp78
addikt
tanácsokat újfent.
Első (és vszínű utolsó) felszerelésem lesz, így jól megnézem honnan és mit rendelek, de 5-10 ezer Ft mozgást engedek a magamban szabott határhoz képest.
Most a bergzeit.de-t nézegetem, itt találtam a legjobb árakat, 50€ fölött ingyen posta van Magyarországra is. 60-65e-ből ki lehet hozni egy szettet.
Az osztrák határ közelsége miatt a kinti Hervis és Intersport ajánlatokat is megnéznem.
Csak ne lenne a forintunk a béka segge alatt -
Hi!King
őstag
Hétfőn Szlovákiában voltunk Túrócszentmártonban (Martin) a Martinske Hola via ferratán. Ez egy patakvölgyben haladó útvonal, a völgy alsó része sima túraösvény, fölötte via ferrata, ami hol a völgy oldalában, hol pedig a vízesések mellett felfelé. A felénél van egy elágazás, addig A-tól B-ig tart a nehézsége, és van 2 függőhíd, nem túl nehezek, bár én a másodikra nehezen szálltam be, mert nem tudtam alul vagy felül másszak át a dróton, de amúgy két kapaszkódó drótból, a lábnál pedig keresztbe fémpallókból állnak ezek a hidak. De amúgy lentrő ki is kerülhetők, inkább látványelemnek szánták. Az elágazásnál balra max. B, jobbra max. C nehézségű részek vannak, utóbbit választottuk, és megérte, mert a két legnagyobb vízesés melett kell felmászni, és amúgy nem volt nehéz, de látványos. Egyébként a nehézség attól is függ mennyire vizesek a kövek, nekünk csak kevés helyen voltak azok, de ahol igen, ott jobban kell vigyázni.
Mi előző nap már kitúráztuk magunkat, így a tetejétől nem mentünk fel még a csúcsra is, lefelé pedig kényelmes szerpentines úton lehet visszamenni a parkolóba. De amúgy le lehet gurulni valami tereroller szerűséggel is, Banikovnál láttam hasonlót, fent kibérled, majd lent leadod, ők meg ha elég nagy adag gyűlt össze, visszaviszik egy utánfutós autóval. Két szlovák csávó, akikkel felfele találkoztunk, így ment le.
Korábban voltunk a Kysel ferrátánál a Szlovák-paradicsomban, ez jobban tetszett annál, több kihívást jelent.
-
Hi!King
őstag
Dolomitokban, illetve Lienzi-Dolomitokban nyaraltunk, voltunk jópár könnyű via ferrata-n.
Az első a Paternkofel volt a Drei Zinnennél, az alagúton mentünk fel, majd onnan a csúcsra, ahol elég nagy sorbaállás volt, de nagyon szép volt nagyon jó a kilátás a Drei Zinnenre és a többi környező hegyre. B/C a legnehezebb része, és amúgy tényleg nem nehéz az sem. Onnan Schartensteig, ami a szomszéd hegy oldalában oldalazik, illetve megy felfelé, de nem a csúcsig, azt elkerüli, majd egy hosszabb gyaloglós kitérő, majd vissza.
A második a Lienzi-Dolomitokban a Große Sandspitze volt. Ezen a helyen van egy hosszabb klettersteig, Panorama Klettersteig a neve, C/D nehézségű a legnehezebb részén, de mi csak a végéről mentünk fel kizárólag ez a csúcs megmászásához, aki az egészet csinálja, annak ez általában a lefelé. Ebből az irányból 2 ága van, a B/C nehézségűn indultunk felfelé, de feleségem beparázott egy részén, így visszamentünk, és a könnyebb ágon (max. B) mentünk felfelé. Viszont a csúcstámadást emiatt már nem merte bevállalni, mert fejben már nem volt ott, így ott megvárt, én egyedül tettem meg az utolsó 50 métert. Látványos hegyek vannak a környéken, meredek és gyönyörű mészkőfalak mindenütt, a Karlsbader Hüttétől, ami egy szép tó mellett fekszik, rengeteg irányba vannak más klettersteigek is, könnyűtől a nehézig sokféle.
Ezután már egy eleve kőnnyű, B nehézségű via ferrata-t vállaltunk be a Dolomitokban, egy közepes hosszúságú túra keretében, az Olang klettersteiget a Hochalpenkopf csúcsra. Ez kellemesen könnyű volt, a Pragser Wildsee-nél meg hiába voltak tömegek, a turistautakon szinte senki, lefele úton rengeteg mormotát láttunk és hallottunk. A via ferrata-ban meg semmi nehézség nem volt, tényleg könnyű volt, de amúgy beszállás előtt látványos volt a fal, amit részben azért elkerült oldalra. Ez a Dolomitok széle, de egyébként a Seekofelre és más csúcsokra nagyon jó volt a kilátás.
Aztán az időjárás jelentés megviccelt minket, mert az egyik napra rossz időt mondtak, de jó volt, így múzeummal és várral "fecséreltük el" ezt a napot, egy másik nap meg a Lienzi-Dolomitokban a Spitzkofelt vállaltuk volna be, hosszú túra sok szintemelkedéssel, a tetején könnyű klettersteig, de földúton mentünk autóval, estére sok esőt mondtak, és egy patak keresztezte a földutat, ahol a parkolóba mentünk volna, így nem vállaltuk a kockázatot, hogy nem tudunk este lejönni, előtte meg nem volt egy parkoló sem, még egy 500 szint az 1700-hoz és még jóval hosszabb lett volna a túra. Emiatt átmentünk a túloldalra, a Schleinitz csúcs és az oda vezető klettersteig lett volna a póttúra, ami már a Hohe Tauern része, teljesen más közettel, tájjal. Na, ehhez képest már délelőtt is végig esett, szerencsére nem villámlott, hiába volt késő délutánig jó az előrejelzés, így a csúcsra a klettersteig helyett csak egy könnyebb útvonalat vállaltunk be, ahol azért óvatosnak kellett lenni, mert jórészt kőrengeteg volt, az eső miatt csúszós kövekkel. Lefelé egy harmadik útvonalon volt némi acél kötél, ami jól jött a csúszós köveken.
A következő nap a Heiligkreuzkofel-t néztük ki a Dolomitokban. Badia Abteiből felvonóztunk 2000 méterre, mert már sok lett volna a parkolótól, illetve késő délután ekkor is rossz időt mondtak. A Heiligekreuzkofel fala hatalmas és gyönyőrű, a felfele út ennek az oldalában megy felfelé jobbra, hol gyaloglás törmelékesen vagy sziklapárkányon, hol könnyű via ferrata (max. A/B). Utána felérve a gerincre a túloldalon egy egykori gleccer szabdalt maradványa uralja a tájat, amit a csoport hegyei vesznek körül, illetve távolabbra kicsit felhőben a Tofana csoport is látszott. A Heiligekreuzkofel innen a legközelebbi csúcs a nagy sziklafal tetején, ami sima gyaloglás, távolabb a már 3000 méternél magasabb Zehnerspitze-re van még egy rövid B/C via ferrata, de oda nem mentünk már. Lefele délebbre egy nyereg felé egy hosszabb úton jöttünk le.
Utolsó nap egy via ferrata mentes, de viszonylag hosszú túra lett volna a szállásunktól, ami Kartitschban volt, a Karni-Alpokba az Obstanser tón keresztül a Pfannspitze csúcsra, de szar idő lett, ezért elautóztunk nagyon messzire, Bolzano környékére, ahol jó idő volt, és a Monte Roen nevű hegyre tettünk egy kényelmes túrát, amiben egy könnyű via ferrata is volt (B), azon kívül nyugdíjas útvonal, szép napsütésben. Ez már nem a Dolomitok, de mészkőhegység, nem hatalmas, de szép, és a környékre nagyon jó volt a kilátás.
-
kp78
addikt
a részletes élménybeszámolót!
Augusztus második felében szeretnénk még menni vmerre, a leírásod meghozta a kedvem az ottani környékhez, kikeresem majd magamnak a pályákat. Salzkammergut volt a fő esélyes, de lehet inkább a déli rész lesz így.
Ha van/volt még bevált túrahelyszíned (esetleg szállásötlet), akkor köszönöm ha azt is megosztod majd.Múlt héten mi Präbichlben szálltunk meg, és onnan indultunk felfedezni a környéket.
Még az utazás napján, útközben (Vas megyéből indultunk) megálltunk itt >> Franz-Scheikl-Naturfreunde Klettersteig Hochlantsch Kellemes, könnyű kis pálya, semmi nehézség.
Másnap délelőtt Geo-Steig - Klettersteig Silberreith, majd délután a vele szemben lévő Alpinpark Gesäuse-Johnsbach Klettersteig.
Harmadik helyszín az Eisenerzer Steig - Klettersteig volt. Hosszú be- és kiszálló, de megérte.
Összességében nagyon jó időben, nagyon jókat másztunk.
Előtte 3 héttel pedig Wienerbruck (Ötschergräben) mellett megszállva kirándulgattunk.
Első nap a Spielmäuer jobb oldali falát teljesítettük (Tristans Kirchbogensteig), majd másnap a Hochkar tetején lévő Heli-Kraft-ot.
Harmadnap visszatértünk a Spielmäuerhez, mivel egy napon a kiszálló hossza és nem túl szerencsés iránya miatt nem igazán van kedve a embernek még egyszer a hegyig menetelni.
Ekkor a bal oldali fal volt a cél (Olivers Mariazeller Steig), amiből nem maradt ki a Himmelsleiter sem. Ez utóbbi kicsit remegő kezes&lábas, de meglett. -
Hi!King
őstag
Kartitsch-ban szálltunk meg, a szálláshely neve Pension Apart Cafe Erbhof, apartmant vettünk ki és teljese mértékben elégedettek voltunk vele. Maga a Dolomitok volt a cél, de ott nagyon durván drágák voltak a szállások, így Trentó, Belluno és Sillian környéke jött szóba, amiből Sillian környékét választottuk.
Amiket írsz, azok alapján nektek nehezebbek is szóba jöhetnek a Dolomitokban, illetve a Lienzi Dolomitokban, mint nekünk, de mondjuk a Paternkofelt azt nem érdemes kihagyni, még ha sokan is szoktak lenni, meg nem különösen nehéz, de az tényleg Európa egyik legszebb helye a Drei Zinnennel és a többi heggyel a környéken. A Lienzi Dolomitokban meg a Lienzer-Dolomiten Hüttétől érdemes felgyalogolni a Karslbader Hüttéhez, ott van mindenféle jó, több irányba is, többek között ez a Panorama Klettersteig , aminek mi csak az egyik végétől mentünk fel a Grosse Sandspitze-re, de az egész nagyon látványos, ahogy láttam. Meg szintén arrafelé a Galitzenklammban vannak kihívást jelentő klettersteigek, de arra nem maradt időnk, energiánk.
Grosse Sandspitze-ről ilyen a kilátás:
A Paternkofel környékéről meg ilyen:
A Hochlantsch-on én már voltam 3-szor, de a klettersteig kimaradt, mindig a szokásos Medve szurdokon fel, aztán a gyalog ösvényen fel a csúcsra, ebből 2 még középiskolai kirándulás volt, egyszer meg kettesben voltunk feleségemmel.
Egyébként tavaly 2 külön hetet voltunk Ausztriában nyaralni, és másodszor Eisenerzben szálltunk meg, akkor jártunk arrafelé, mint ti, de nem elsősorban a klettersteigekre koncentrálva. Johnsbachból egy nagyobb túrát csináltunk fel a Hochtorra, ami nagyon szép hegy. A Hesshütte felé a Josefinensteigen mentünk felfelé, ami kletterseig szempontjából könnyű, de amúgy fizikailag azért kiadós, lefelé meg a Schneelochwegen, ami egy olyan útvonal, ahol azért néhol hiányolja az ember a drótköteleket. Meg voltunk Eisenerzer Rechensteinen, Hochblaseren is, ami a Leopoldsteinersee fölötti hegy, azon van a Ferenc József klettersteig, csak nekünk az túl nehéz lenne, úgyhogy nem arra mentünk fel, hanem balra amit elsősorban lefelének ajánlanak, arra, majd egy másik úton le. Nekünk max. C nehézség oké, de kitett helyen már inkább csak B-C, de jó tippek, amiket küldtél.
Egyébként ugyanarra a Lugauer még egy nagyon szép hegy, pár éve voltunk ott csak úgy egy nap itthonról hajnalban indulva, majd haza, az sem kletterseig túra, csak a két csúcsa között van valami klettersteig szerű. Viszont nagyon látványos, sziklás tetejű hegy, stájer matternhornnak is szokták hívni, mert egyik irányból hasonlít rá.
Idén nyáron már valószínűleg nem megyünk via ferratazni Ausztriába, viszont szombattól megyünk 4 napot a Hohe Tauernbe, egy egynapos nagy csúcstúra lesz a Hocharnra (3253 méter magas, 1800 szint kell kb, de nem mászós, csak séta jó meredeken), meg pihenés, esetleg másik kisebb túra.
-
Hi!King
őstag
Tegnap voltunk a felsőtárkányi via ferrata-n.
Ez egy magyar viszonylatban hosszúnak számító via ferrata, A-tól D-ig tartó nehézséget írnak a topo-n. Van benne egy híd, 1 sétáló és 2 kapaszkodó dróttal, viszonylag hosszú, 10-20 méter lehet, parásnak nem éreztem. Két kört mentünk, mert az első körben kikerültük a D-s részeket, mivel azok máshol túl nehezek nekünk (az elsőnél egy menekülő útvonalon lehet kerülni, a másodiknál a hídon). De olyan könnyű volt a többi, hogy mentünk egy újabb kört a D-s szakaszokkal, nos ezek vinyei, cseszneki és osztrák összevetésben max. B/C-nek nevezhetőek szerintem. Igazából átlag fittségű, teljesen kezdőknek is ajánlható. Biztos lépések vannak végig, ahol alapból nehezebb lenne, ott vas lépések. Egyébként élvezetes volt, az is jó, hogy a cuhaihoz hasonlóan van benne lefelé is, nem árt gyakorolni, mert magashegységben van ahol lefelelé is via ferrata az egyetlen opció.
Csak emiatt Budapestről nem mentünk volna el Budapestről ennyire messzire, de utána nem a demjéni ferrata-hoz mentünk, azt majd máskor, hanem túráztunk a környéken.
-
kp78
addikt
Nagyon szeretttem volna, de sajnos nem találtam az általatok bejárt környéken szállást, így mi Salzkammergut felé vettük az irányt augusztus végén.
Wolfgangsee déli partján volt a szállásunk.
Első napon Drachenwand, másodikon Postalmklamm, harmadikon Laserer Klettersteiget sikerült teljesíteni. Nem nehéz pályák, érdemes őket megnézni.
Laserer felett ott az Intersport, de rossz idő volt, felhőben úszott az egész hegy, így sajnos kimaradt.
Képek ebben a FB csoportban vannak. Ha tag vagy lehet láttad is, ha nem, akkor érdemes belépni
Idén már nem lesz meg a Dolomitok, de remélem jövőre összejön.[ Szerkesztve ]