-
Fototrend
Mibe tegyem a megtakarításaimat? Összefoglaló!
Új hozzászólás Aktív témák
-
zsero
aktív tag
Sziasztok, első hozzászólásom itt, sőt az egész témában. Az lenne a kérdésem, hogy mit ajánlanátok, hova tegyem 15-20 millió Ft-nyi megtakarításomat ha pár éven belül pl. lakást szeretnék majd venni? Jelen pillanatban USD-ben van, és a magyar államtól szeretnék minél függetlenebb lenni.
Az eredeti tervem annyi volt hogy nyitok egy megbízható nyugati tulajdonú banknál egy EUR + USD deviza számlát és azon tartom 50-50% elosztásban. Ez nem hoz semmit, ill. veszít az infláció miatt, de legalább stabil. Magyar Erste ill. ausztriai Erste bankban gondolkodtam.
Amin még gondolkodom, hogy valamilyen ETF-be tenném mondjuk a felét. Erről mit kell tudni, Magyarországon hol érdemes olyan számlát nyitni amiben tudok ETF-et venni ill. eladni?
Ha hirtelen szükségem lenne a pénzre és az ETF-t el kell adni, az mennyire jár költségekkel?
Igazából azt nem értem hogy az ETF-t miért csak hosszútávon éri meg venni, miért nem lehetne akár fél évre is abban tartani megtakarítást? -
zsero
aktív tag
Itt most nagyon sok végletet felsoroltatok, de nekem sokkal egyszerűbb okom van: nem hiszem hogy nagyon mozogni fog a forint, de sokkal stabilabbnak látom az EUR-t meg az USD-t ezért nyilván abban tartom a pénzem. Hogy miért gondolom így az tök mindegy, de megtakarításoknál nyilván előjön az hogy ki miben hisz.
Ezt a magyar államkötvényt meg a legkevésbé sem értem miért ajánlott, pár százalékot ad, de forint alapú, tehát ha egy éve átváltottam volna az USD-met akkor most 7% mínuszban lennék. Értem hogy pénzt tartani egy bankszámlán a lehető legrosszabb befektetés, de ha ehhez képest a forint 7%-ot romlott egy év alatt akkor mégsem az.
Akkor visszatérve, magyarországi EUR/USD devizaszámlára Raiffeisen és Erste ajánlott, valamint ETF-re KBC vagy RC?
Valamint egy tök más kérdés: ETF-ből nincs olyan ami nem a tőzsde mozgását követné, hanem pl. állampapírokat, devizákat, stb. Magyarul ha lesz egy válság akkor nem fog annyira beesni mint a részvények? -
zsero
aktív tag
Sokat olvastam, most afelé hajlok hogy nyitok Captraders-nél egy számlát, beregisztrálom TBSZ-nek, aztán évente nyitok egy alszámlát.
Az lenne a kérdésem, hogy mit kell tudni erről a TBSZ regisztrációról? Most mi a menete külföldi broker esetében?
[ Szerkesztve ]
-
zsero
aktív tag
Sziasztok, Golden Butterfly portfoliót szeretnék összeállítani tudnátok segíteni milyen európai ETF-ekből lehetne?
https://portfoliocharts.com/portfolio/golden-butterfly/
Európai alatt azt értem hogy Európában kapható, lehetőleg Random Capitálnál is előrhető ETF-ek.
Short term bond helyett szerintetek PEMÁK jó ötlet? Esetleg long term bond helyett EU corporate bond-ok, amik nagyon jól mennek mostanában? -
zsero
aktív tag
válasz mgoogyi #37913 üzenetére
Nagyon szépen köszönöm a részletes választ!
PEMÁK-kal kapcsolatban még annyi lenne a kérdésem, hogy erre is igaz hogy visszaváltható? Amennyire én megértettem, egy klasszikus kötvénynél az a kockázat, hogy amennyiben emelkedik a kamat akkor a kötvényem értéke bukik. Ameddig nem akarom eladni az addig nem gond, de ha el kéne adnom akkor akár bukhatok is az értékén, nem?
Ezzel szemben azt olvastam magyar állam csinált egy bankbetéthez hasonló konstrukciót, amit vissza lehet váltani és tuti nem bukunk rajta. Ez lenne a Prémium Forint és Prémium Euró? Magyarul a Prémium Eurót használhatom bankbetétként? -
zsero
aktív tag
Random Capitalnál hogy van ez hogy pl. nincs USD a számlámon, de enged USD alapú ETF-et vásárolni. Illetve nem próbáltam meg, mert 6 USD-t poénból nem akarok erre elkölteni, de engedné? És akkor mikor és milyen árfolyamon váltja az USD-t?
-
zsero
aktív tag
válasz Oppenheimer #37936 üzenetére
Köszi, így már rá mertem! Nem akartam 6 USD-t erre költeni, ez így világos.
-
zsero
aktív tag
Randomnál sikerült devizát váltanom, de azt írja hogy most jogilag van EUR-m, fizikailag csak január 2-án lesz. ETF-et vásárolni nem enged, azt írja nincs elegendő pénzem.
Ez most mit jelent, január 2-áig nem tudok vásárolni semmit? Nem elég ez a "jogilag" egy vásárláshoz? -
zsero
aktív tag
válasz Oppenheimer #37946 üzenetére
Köszönöm, meg fogom keresni őket. Egyébként ezt írja ha venni próbálok:
"Nincs elegendő pénze a tranzakció végrehajtásához. (felhasználható egyenleg: xxx EUR, szükséges: yyy EUR)". -
zsero
aktív tag
Ha két bróker között szeretnék diverzifikálni és 5 elemből állna a lazy portfolióm, mennyit érnék azzal ha brókerenként 2-3 elemet tennék csak és nem 5-5-öt? Leginkább a vételi + rebalance költségek miatt kérdezném, ezek mennyire viszik el a hozamot?
-
zsero
aktív tag
válasz mgoogyi #37985 üzenetére
Igen, az is egy nagyon jó megoldás!
Egy más téma: Gold ETF-ek ahogy látom pont ugyanúgy teljesítenek, de EUR alapúaknak sokkal magasabb a commission-je mint az USD alapúaknak. Veszítek azzal bármit is hogy USD alapút veszek? Úgy értem hogy a deviza kockázat itt teljesen mindegy, mert az arany az pont hogy devizáktól függetlenül tartja az árát, nem? Ellentétben pl. US Total Stock Markettal, ha jól értem.
[ Szerkesztve ]
-
zsero
aktív tag
Értem, én is erre gondoltam. Amit nem értek, az az hogy a Bogleheads-en az EUR-ban hedge-elt ETF-eket javasolják kötvények esetén, de nem részvények esetén. E mögött mi van? Úgy értem, miért jó nekem egy US Total Stock Market USD-ben, de egy kötvénynél meg nem?
-
zsero
aktív tag
Örülök hogy erről beszélünk, az a kérdésem hogy amennyiben KATA-s egyéni vállalkozó vagyok (magyarul nem "normális" a fizetésem) akkor pontosan miket kell majd bevallanom TBSZ számla mellett? Van osztalékot fizető ETF-em és részvényem is.
-
zsero
aktív tag
Sziasztok, a 15+ ill. 25+ éves EUR kötvények hihetetlenül emelkednek a napokban, a tavalyi mínuszok után. YTD 3.6% csupán 3 hét alatt. Az egyetlen problémám hogy nem tudom mitől van az egész! Így nem szeretnék befektetni, ti tudjátok miért lehet?
Pl Xtrackers Eurozone Government Bond 25 UCITS ETF 1C [link] -
zsero
aktív tag
válasz mgoogyi #38515 üzenetére
Egyelőre csak követem a kötvényeket, és ameddig negatívak addig egyikbe sem szeretnék fektetni. Így vettem észre hogy ezek nagyon megugrottak. Azt hittem Európában már nem lehet csökkenteni, hiszen így is negatívak.
Ezek szerint ezeknek az emelkedése nem lehet hosszú távú, ha növelni fognak mindegyik esik majd?
Kötvényből mi ajánlható egyáltalán? Bogle wiki ezt írja: https://www.bogleheads.org/wiki/Template:Accumulating_portfolio
iShares Global Aggregate Bd ETF EUR Hedged Acc
IE00BDBRDM35 USD
és
Vanguard Global Aggregate Bd ETF EUR Hedged Acc
IE00BG47KH54 USD
Ezek most ici picit hoznak, de talán több mint egy PEMÁK lenne, nem? -
zsero
aktív tag
Sziasztok, eddig itthon sehol máshol nem olvastam egy hatalmas különbségről a Random és drágább brókerek között (pl. KBC), amibe most belefutottam: a Randomnál csak a Xetra-n jegyzett ETF-eket lehet megvenni. KBC le van szerződve kb. az összes európai tőzsdével és elérhetőek náluk olyan termékek, amiket a Random még kérésre sem tudott elérhetővé tenni (pl. XBT Euro SE0007525332)
-
zsero
aktív tag
A KBC viszont bevezetett egy 200 Ft/hó/TBSZ számla díjat, ez 5 évnél egy +1000 Ft-os havi tétel!
-
zsero
aktív tag
válasz Lex Icon #38598 üzenetére
IB-ről jövök, ott minden létező európai ETF-et meg lehet venni, még ilyet is ami se JustETF, se ExtraETF-en nincs fent. Olcsó, profi, gyors, mindenben egy álom, de mint kiderült nem fogadják el TBSZ-re. (Az első hónap ismerkedés a szoftverrel mondjuk kemény volt).
[ Szerkesztve ]
-
zsero
aktív tag
válasz aAron_ #38618 üzenetére
Igen, arra. Ha többiek nem olvasták belinkelném én is a hivatalos állásfoglalást:
https://penzugyifitnesz.hu/mar-ne-akarj-kulfoldon-tbsz-szamlat-nyitni/---
“Tisztelt Ügyfelünk!
Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.
A benyújtott tájékoztatást kérő leveleiben feltett kérdései a külföldi befektetési szolgáltatóval kötött tartós befektetési szerződés (TBSZ) adókötelezettségével valamint az adóhatósághoz történő bejelentéssel kapcsolatban merültek fel.A benyújtott beadványában előterjesztett kérdésben az egyeztetés lezárult, melynek eredményeként az alábbiakról tájékoztatjuk.
1. Szerződés feltételei
Legfőbb kérdése arra irányult, hogy mely szerződések felelnek meg a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 67/B. § (8) bekezdésében foglalt, külföldi befektetési szolgáltatóval, illetőleg hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződés kritériumának.
A külföldi hitelintézettel, befektetési szolgáltatóval kötött tartós befektetési szerződés (TBSZ) tartalmi elemei tárgyában a Pénzügyminisztériummal kialakított álláspont szerint a magánszemélynek a külföldi befektetési szolgáltatóval/hitelintézettel is olyan megállapodást kell kötnie, amely megfelel az Szja törvény 67/B. §-ában foglalt feltételeknek. Az Szja törvény 67/B. § a TBSZ-szel összefüggésben mind a magánszemélyre, mind a befektetési szolgáltatóra/hitelintézetre vonatkozóan állapít meg kötelezettségeket. A külföldi befektetési szolgáltatónak/hitelintézetnek – a magánszemély adókötelezettségeinek jogszerű teljesítése érdekében – részleteiben ismernie kell a magyar szabályozást, így különösen azt, hogy a lekötési időszak megszűnésekor, a lekötés megszakításakor a befektetési szolgáltatónak (hitelintézetnek) lekötési hozamot kell megállapítania.
Az a szerződés teljesíti a feltételeket, amely tartalmazza, hogy a szerződő felek a keletkező jövedelem tekintetében az Szja törvény 67/B. §-ának szabályait alkalmazzák, és a magánszemély vállalja az Szja törvény 67/B. § (1)-(2) bekezdésében foglalt feltételeket – lekötés, három-és ötéves tartási időszak – teljesítését. Ebből adódóan egy befektetési számlaszerződés önmagában nem felel meg a TBSZ kritériumainak. Nem elégséges az sem, ha a magánszemély (a magyar szabályokat önként betartva) TBSZ-nek tekint egy számlát.
A továbbiakban a külföldi TBSZ esetében figyelemmel kell lenni arra is, hogy az ilyen szerződésekre is igaz, hogy a lekötött pénzösszeg a gyűjtőévet követően további befizetéssel már nem lehet növelni. Ezt biztosítandó olyan szerződéses feltételeket kell kialakítani, ami alapján a külföldi befektetési szolgáltató/hitelintézet a gyűjtőévet követően befizetett összegeket nem tekinti olyannak, mint amelyek a TBSZ keretében kerültek befizetésre. Tehát nem arról van szó, hogy a gyűjtőévet követően a magánszemély nem fizethet be az adott számlára, vagy arról, hogy a külföldi befektetési szolgáltatónak/hitelintézetnek vissza kellene utasítania a magánszemély befizetését, hanem arról, hogy ezen későbbi befizetések már nem tekinthetők TBSZ keretében történő befizetésnek.2. Adóhatósághoz történő bejelentéssel kapcsolatos kérdések
Az Szja törvény 67/B. § (8) bekezdésében előírt adóhatósági bejelentéshez nem kell mellékelni a tartós befektetési szerződést, azonban egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során azt az adóhatóság rendelkezésre kell tudni bocsátani (azaz a magánszemélynek igazolnia kell tudni, hogy a külföldi befektetési szolgáltatóval/hitelintézettel TBSZ-t kötött).
Az adóhatóság részére két dolgot kell bejelenteni:
a) a tartós befektetési szerződés megkötését,
b) lekötési átutalás esetén a lekötési átutalás tényét.
Szerződéskötés esetén a befizetett pénzösszeget, lekötési átutalás esetén az átutalt pénzügyi eszközök, pénzösszeg értékét kell közölni az adóhatósággal. Szerződéskötés esetén az első befizetést követő 30 napon belül, lekötési átutalás esetén a lekötési átutalást követő 30 napon belül kell megtenni a bejelentést.
A külföldi TBSZ megkötésekor ugyancsak figyelemmel kell lenni arra, hogy minimálisan 25 ezer forint (vagy ennek megfelelő külföldi fizetőeszköz) fizetendő be, és a befizetésnek nincsen felső korlátja (ez a befizetés tekintendő első befizetésnek). A gyűjtőévben az első befizetést követően további befizetések teljesíthetőek. A 67/B. § (8) bekezdés alapján megtett bejelentésben (vagyis a szerződéskötéskor) az első (minimálisan 25 ezer forint vagy annak megfelelő külföldi fizetőeszköz) befizetést kell bejelenteni az adóhatóság részére, a gyűjtőévi további befizetéseket nem kell bejelenteni.3. Adókötelezettség megállapítása
A külföldi befektetési szolgáltatónak/hitelintézetnek ugyanolyan lekötési nyilvántartást kell vezetnie (szerződésenként), mint a hazai befektetési szolgáltatónak/hitelintézetnek. A TBSZ törvényi szabályozása a hároméves lekötési időszak és az ötéves lekötési időszak végén döntési pontokat tartalmaz:
– az előbbi esetben (3. év vége) a magánszemély részkivétről rendelkezhet, továbbá a szerződést két évvel meghosszabbíthatja,
– az utóbbi esetben (5. év vége) a magánszemély ugyancsak dönthet részkivétről, és a szerződést újrakötheti.
Ezen döntési pontoknak – hasonlóan a belföldi befektetési szolgáltatóval/hitelintézettel megkötött szerződésekhez – a szerződéses kapcsolatokban is meg kell jelenniük, tehát a magánszemély a döntési pontokra vonatkozó feltételek ismeretében köti meg a TBSZ-t.
A szerződéses feltételek változatosak lehetnek: a harmadik és ötödik évi részkivétről jellemzően nyilatkoznia kell a magánszemélynek (de nem a szerződés megkötésekor, hanem a 3. és 5. év vége előtt), a szerződés két évvel történő meghosszabbítása rendszerint a magánszemély hallgatólagos beleegyezésével valósul meg (tehát arról nem kell a magánszemélynek nyilatkoznia), míg a szerződés újrakötéséhez általában szükség van a magánszemély nyilatkozatára. Harmadik évi részkivét esetén a hároméves lekötési időszak utolsó napján lekötési nyilvántartásban szereplő eszközök (pénzeszköz, pénzügyi eszköz) e napon, ötödik évi részkivét esetén az ötéves lekötési időszak utolsó napján lekötési nyilvántartásban szereplő eszközök e napon kivonhatók a lekötési nyilvántartásból.4. Igazolás kiállítása
A külföldi befektetési szolgáltatónak (is) az Szja törvény 67/B. § (6) bekezdésben szereplő tartalmú igazolást kell kiállítania a tartós befektetésből származó jövedelemről. E szerint a külföldi befektetési szolgáltató/hitelintézet által a magánszemély részére kiadandó igazolás tartalmazza:
– a tartós befektetésből származó jövedelmet,
– az első befizetés napját (a TBSZ újrakötése esetén a befizetés napjának minősülő napot),
– a lekötési időszak megszűnésének vagy megszakításának napját.
A fenti tartalmú igazolás teljesíti az Szja törvény 67/B. § (8) bekezdés azon előírását, miszerint abból a tartós befektetésből származó jövedelem megállapítható. Nem a dokumentum elnevezése, hanem annak tartalma a döntő (és annak tartalmaznia kell a jövedelemadatot). Ebből következően nem felel meg az előírt igazolásnak:
– az az igazolás, amely más igazolásokkal együtt tesz eleget a törvényi követelményeknek,
– a tranzakciókról kiállított dokumentum, amelyből a jövedelem kiszámolható,
– az egyenlegközlő, a számlatörténet, a számlakivonat.
A külföldi befektetési szolgáltató által az adóévet követő év január 31-e után kiállított igazolás nem minősül jogvesztőnek, de akadályozhatja a magánszemélyt a személyi jövedelemadó-bevallás korai teljesítésében.Az egyeztetés elhúzódása miatt köszönjük megértését és türelmét.
Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír.
Tisztelettel:
Nemzeti Adó-és Vámhivatal
Központi Irányítás
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály”[ Szerkesztve ]
-
zsero
aktív tag
Sziasztok, azzal kapcsolatban kérdeznék, hogy tudom hogy a világ összes létező tőzsdei tanácsa azzal kezdődik hogy esésben sosem adunk el, és az egész a pszichológián múlik.
De nem értem, hogy ebben az esetben miért nem logikus hogy eladom az összes részvény alapú ETF-em, és cash-ben kivárom a vírus lefolyását és amikor minden megnyugszik akkor ismét megveszem azt ami részvény alapú volt (MSCI World, MSCI Min Vol, APPL).
Lehet kihagyok belőle egy nagyon gyors emelkedést, nem leszek ott egy +10%-nál, ez OK. De viszont megúszom a teljes pánikolás láthatalan zuhanását, mert kiszállok belőle mondjuk holnap. -
zsero
aktív tag
válasz Lex Icon #39525 üzenetére
Szerintem pont ez a pánik ami érdekes. Igaz nem rég óta figyelem a tőzsdét, de egyelőre mindenhol ezt a tömeg hype-ot meg tömeg-pánikot látom. Mindenki ráugrott a TSLA-ra, most mindenki elad mert itt a világ vége.
Hiába gondolkodhatom másképp, ha ennyire birkaként mozog a piac akkor lehet tudni hogy ez még biztos fog esni, ugyanúgy ahogy a TSLA-nál is lehetett sejteni hogy ha eléri a 420-at akkor nem fog megállni (ennek ellenére nem vettem és nem is veszek TSLA-t mert spekulációnak tartom).
[ Szerkesztve ]
-
zsero
aktív tag
Tömeghisztéria új szakasza amikor a ZOOM tickert veszik ZM helyett az emberek, ami egy tönkrement cég teljesen elértéktelenedve. Egy nap alatt fel is ment 30%-ot, csak ezért.
https://www.marketwatch.com/story/this-stock-has-scored-the-biggest-boost-from-the-coronavirus-outbreak-but-the-company-has-been-out-of-business-for-years-2020-02-27?mod=mw_quote_news -
zsero
aktív tag
Sziasztok, ha minden jel arra mutat hogy a FED kamatot fog csökkenteni 2 héten belül, akkor miért ne fektessek most mindent US Treasury 20+ yearbe? Ez szinte garantáltan fel fog menni a kamatcsökkentéskor, nem?
Másik, Random Capital nektek is 0.25%-on veszi a jutalékot? A kondíciós listában 0.15% van aznapi megbízásra, de mégis 0.25-ért számolják fel nekem. -
zsero
aktív tag
A mai kötvényeket ti értitek? Nem értem hogy zuhanhatott egyszerre a kötvény és az arany a részvényekkel együtt? Főleg azt nem értem, hogy két teljesen egyformának tűnő kötvény között miért lehet ilyen hatalmas különbség:
iShares Core Global Aggregate Bond UCITS ETF EUR Hedged (Acc) (AGGH) IE00BDBRDM35 -1.43%
and
Vanguard Global Aggregate Bond UCITS ETF EUR Hedged Accumulation (VAGF) -3.16%
iShares: Effective Duration: 7.23, Weighted Avg Maturity: 8.92 years
Vanguard: Average duration: 7.2 years, Average maturity: 8.7 years
Részemről ez teljes kiábrándulás a kötvényekből. OK. IS04 US Treasury 20+-szal még mindig pluszban vagyok, de ez az átlag Aggregate Bond ezek szerint pont arra nem jó amire mindenki javasolja. 1 nap alatt több mint 3%-ot esni, miközben alig hoz valamit?
Most kezdek úgy lenni hogy szépen eladom az összes kötvényemet és inkább átmegyek stock + cash-re. -
zsero
aktív tag
Szerintetek legálisan van arra lehetősége a magyar kormányak, hogy:
- magán bankszámlákon tárolt összeget elvegye vagy befagyassza?
- Randomnál tárolt pénzt vagy értékpapírokat elvegye vagy befagyassza (100e EUR alatt)?Mert ha igen, akkor TBSZ-t inkább elengedem és mindent kiviszek Captraderhez Németországba, ha már úgy is van számlán náluk. Ha más nem, bankszámlaként is lehet használni őket.
[ Szerkesztve ]
-
zsero
aktív tag
Ill. mit jelent az ha bezár a NYSE? Olyankor el fogom tudni még adni pl. Xetra Goldot, US Treasury 20+ ami európai tőzsdéken van jegyezve?
-
zsero
aktív tag
Sziasztok, ha Random Capitalra EUR-ban utaltam és EUR-ban veszek ki TBSZ feltöréssel, akkor mi számít személyi jövedelem adónak? Úgy értem hogy a megtakarításaimnak idén január 1-től EUR-ban biztos nem nőtt most az értéke, de Forintra átszámolva viszont igen. Ilyenkor feltörhetném mindenféle adózás nélkül a TBSZ-t, miután veszteséges volt EUR-ban? Vagy számít hogy közben a Forint mit csinált?
[ Szerkesztve ]
-
zsero
aktív tag
válasz bociusz #41374 üzenetére
De aki heti szintem többször vett és adott el részvényeket, az mindent egyenként számoljon ki? Mi történik az ott tárolt készpénzzel? Pl. ráutaltam 1000 EUR-t, valamikor átváltottam USD-re, valamikor visszaváltom EUR-ra majd kiveszem és ez most ugye Forintban többet ér mint amikor rátettem. Ezt le kéne adózni?
-
zsero
aktív tag
OK, és ha most csak egy részét venném ki, akkor is az számít hogy a feltörés pillanatában pontosan mennyi volt a számlán, Forintra átszámolva?
Ugyanígy hogy számolod a gyűjtőévet, amikor több részletben is tettél be pénzt? -
zsero
aktív tag
válasz Lex Icon #41386 üzenetére
Tehát minden egyes deviza betétre kiszámolom hogy aznapi középárfolyamon mennyit ért forintban, majd ezeket összeadom és felírom.
A feltörés napján meg kiszámolom hogy minden bent levő deviza és értékpapír a számlán a feltörés pillanatában mennyit ér? Még akkor is ha azokat nem adom el egyáltalán? Ahogy pl. Random Capital ezt számolja valahol, napi árfolyamokból.
Ezek szerint csak ennek a két összegnek a különbsége számít az adózáskor? -
zsero
aktív tag
Sziasztok, Random mellett nyitnék KBC-nél egy számlát, TBSZ felezés + diverzifikáció szempontokból.
Az a kérdésem hogy melyik csomagot ajánljátok? Összesen 2 féle ETF lenne rajta (iShares és Xetra), és nem nyúlnék hozzá sose. Erre melyik éri meg?
[ Szerkesztve ]
-
zsero
aktív tag
Sziasztok, nem-TBSZ-es SZJA bevalláshoz tudtok ajánlani valamilyen cikket vagy leírást, hogy kell? Tavaly CapTrader-nél volt számlám amire azt hittem hogy TBSZ aztán amikor kiderült hogy nem az akkor eladtam mindent és Randomnál újból megvettem őket. Az nem világos hogy a CapTrader-es időszakom után hogyan kell adóznom.
-
zsero
aktív tag
USA-val van Magyarországnak kettős adóztatást elkerülő egyezménye most? USA részvény osztalék adózásával kapcsolatban érdekelne. Nem-TBSZ számla.
Amennyiben van, jól értelmezem hogy mivel pont 15%, így itthon nem fizetek rá SZJA-t? (Most nyújtottam be az SZJA-t és így számolta ki).
[ Szerkesztve ]
-
zsero
aktív tag
válasz Lex Icon #54947 üzenetére
Most megnéztem, mind Captrader, KBC, Random 15%-ot vont le APPL-ből, ebből arra gondolok hogy elintézték. A magyaroknak írtam emailt hogy megerősítsék.
KBC oldalán egyébként azt írják hogy TBSZ mellett is be kell írnom az osztalékadót, ezek szerint ennyi az összes teendőm? Kitöltöm az SZJA-n viszont 0 Ft lesz a plusz adó, ugye?
Új hozzászólás Aktív témák
- Kerékpárosok, bringások ide!
- EA Sports WRC '23
- Videó stream letöltése
- Azonnali informatikai kérdések órája
- Ubiquiti hálózati eszközök
- Egészen nagy teljesítményspektrumon fedné le a mobil piacot az AMD
- Motorola Edge 40 neo - színre és formára
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
- Autós kamerák
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- További aktív témák...