Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • cucka

    addikt

    válasz LifestyleX07 #16 üzenetére

    Bár alapvetően sok igazság van abban, amit írsz, leginkább csak a szélsőségeket említed, valahogy az átlagos, normális egyetemista típusát mondjuk kihagytad a felsorolásból.
    Emelett ne feledd, hogy a régi szép időkhöz képest jelentőset változott a világ, most már nincs olyan komoly ipari termelés, amely felszívná a sok szakmunkást, ami egyébként egy természetes folyamat.

    A Montessori iskolának érdemes utánaolvasni, mert alapvetően nem a gazdag hülyegyerekeknek találták ki a dolgot, emellett csak nálunk nevezhető ez a típusú iskola kisérletinek. A Gyurcsány gyerekes sztori meg tipikusan olyan hír, amit ki lehet rakni a Blikk címlapjára, a kisember anyázhat miatta, de globálisan nézve tipikusan a "ki nem sz*rja le" kategória. Eddig is voltak az egyenlőnél egyenlőbb emberek, ezután is lesznek még egy jó ideig.

    mezei informatikus szak: főiskola 3 év: ált. esetben win. telepítésig jutnak el....
    Például az ELTE-n ez nem igaz. Persze vannak olyanok, akik ELTE-s programozói egyetemi (!) diplomával a zsebükben tulajdonképpen semmit nem tudnak programozni (személyes tapasztalat), ennek ellenére a többségre szerencsére ez nem igaz. Egyébként meg a programozó/informatikus szakok azok, amelyekre általában nem illik rá a büfészak jelző, a legtöbb esetben tényleg érteni kell azt, amit tanítanak, ellenkező esetben elég alacsony az esély a szak elvégzésére.

    Bölcsészkar: "Miért jöttél a bölcsészkarra???" - Hogy legyen valami diplomám...."
    Meg azért, hogy legyen, aki megtanítja idegen nyelvekre a következő generációkat, vagy aki magyar irodalmat tanít az iskolákban, legyenek tolmácsok, stb. A hiba, hogy bölcsészképzésnél mindenki az amúgy totál marginális "filozófia-esztétika" típusú képzésekből indul ki.

    Egyébként meg véleményem szerint aki arra érdemes, az tud találni olyan szakmát, amelyben később el tud helyezkedni. Sajnos a felsőoktatásba felvettek száma nem tükrözi a valós piaci igényeket, de ez sokkal komolyabb probléma annál, mint amit meg lehet oldani a keretszámokkal való játszadozással. Tipikus látszatintézkedés, hogy megnöveljük mondjuk a műszaki képzésen elérhető helyek számát - a probléma gyökere az általános és a középiskola. Például soha a büdös életben nem lesz jó mérnök abból, akivel az általános és középiskola alatt sikeresen megutáltatták a természettudományokat - főleg azért, mert fel sem fog benne merülni, hogy mérnöki képzésre jelentkezzen. Egyszerűen a fiatalok nem szeretik a reál tantárgyakat, aminek köszönhetően a jelenlegi hiányszakmák utánpótlása nem megfelelő.
    Érdekes, Romániában például egyáltalán nem olyan mumus tantárgy a matek vagy a fizika, pedig ott jóval komolyabban tanítják..

    [ Szerkesztve ]

  • cucka

    addikt

    válasz S.P.Q.R. #112 üzenetére

    Figyelj, és azt hogy képzeled el, hogy például programozó képzés során mindezt megtanítsák? Nem beszélve arról, hogy az általad felsoroltak csak apró töredékét képezik a szoftveriparban használt technológiáknak.
    Tudod, az egyetemen 3-5 év alatt kell mindent megtanítani az embereknek, ezen kívül van még elméleti képzés is (mert ugye az is kell).
    Egy java programozó mondjuk 3-4 év után mondható valamennyire tapasztaltnak. Főállású, napi 8 órás java programozás. Szerinted egy ilyen mélységű gyakorlati képzés hol fér bele egy 3-5 éves tantervbe, ahol a cél általában véve programozó képzés, nem pedig "java ee" szakemberképző.. És gondolj abba is bele, hogy attól, mert tapasztalt vagy szerver oldali java fejlesztésben, még bőven van mit tanulni mondjuk a mobilos cuccokra való fejlesztésről..

    A lényeg, hogy véleményem szerint az egyetemi programozó képzésnek pont nem az a célja, hogy valamilyen szakirányból profit képezzen, mert elképzelhetetlenül sok technológia, rendszer, felmerülő feladat van. Pont azért van a sok elmélet, hogy ne jó java/php/c++ programozókat képezzenek, hanem általában jó programozókat, akik képesek egyedül fejleszteni szakmai ismereteiket (mert nem tudhatod, hogy 10-20 év, múlva mire lesz igény a piacon..)
    Az már megint más kérdés, hogy mennyire sikerül ilyen embereket képezni, de a cél egyértelműen ez.

    [ Szerkesztve ]

  • cucka

    addikt

    válasz S.P.Q.R. #117 üzenetére

    Értem, hova akarsz kilyukadni, hogy egy frissdiplomás programozónak legyen gyakorlati tapasztalata is, de ezt bizony meg lehet szerezni egyetemi évek alatt is, már ha valóban érdekli a diákot a szakma:
    - Lehet önnállóan tanulni, bejárni laborba, stb. Ez egyébként is az alapja az egész szakmának, sehol nem fogják erőszakkal beletömni a fejedbe a tudást, ha nem vagy képes egy leírás/doksi/könyv alapján megérteni a dolgokat, akkor nincs esélyed programozóként.
    - Lehet diákmunkát végezni. Itt természetesen nem a szórólap osztásra gondolok, vannak munkaajánlatok a szakmában is.
    - Az eltén volt olyan, hogy kooperatív képzés, gondolom most is van és máshol sem ismeretlen a fogalom. A lényeg, hogy 1-2 félévet egy cégnél töltesz el tulajdonképpen gyakornoki pozícióban, és ezért minimális fizetés mellett a krediteket is megkapod az egyetemen.

Új hozzászólás Aktív témák