-
Fototrend
Új hozzászólás Aktív témák
-
molnartibor
tag
Szia
Én számolgattam valamelyik nap ha jól emlékszem a mitchubishi A és A+ vagy A++ között árkülönbséggel jó 10-12 év mire behozza az árárt ha évente 4 hónapon keresztül teljes gázon megy! Jelenleg szerintem nem éri meg az extra költséget! Persze ha változik a villany ára vagy esetleg azzal fűt az ember akkor át kell számolni bár kétlem hogy megtérülne!
-
Zeki
nagyúr
Te azzal semmit sem érsz, hogy x helyen y klíma egész nap megy, van nem egész nap.
Minden lakás/ház más. Más teljesítményű klíma, vagy klímák kellenek. És az sem mindegy, hol van az a klíma, könnyen átfúj-e a másik szobába, ha azt is akarod hűteni.
A drágább klímán mit értesz?
Ha csak hűtésre használod, nem térül meg. Ha gari időn túl elromlik, és ráköltöd a gatyád, akkor meg pláne.
Inkább a megbízhatóságot vedd.[ Szerkesztve ]
-
Quqesz
nagyúr
Tetőtérben én este felnyomom 24 fokra és reggel 7h-ig megy. Na ez x3 klíma esetében. Napközben max 1 megy. Eddig nem ment 20e fölé a villanyszámla(kerámia lap,sütő,szivattyú,tv,stb). Szóval nem vészes,eenyit megér a kényelem.
CineDOG1
Na ezt jó hogy feldobtad. Le is csekkoltam a szerelőm H-I.jogosultság és nem kamuzott[ Szerkesztve ]
Fotóban nincs gixer, ha van nálad egy Pixel!
-
Zeki
nagyúr
-
Zeki
nagyúr
-
süti5
őstag
Ha jól értem, akkor a visszaszabályzás egyrészt takarékos megoldás, másrészt komfortos is, hiszen minél inkább visszaszabályoz kis térben, annál jobban tudja kondicionálni a levegőt, nem jéghideget fúj vagy semmit.
Egyébként önmagában nem baj, ha kikapcsol, de az nem komfortos pl. on/off-nál, hogy vagy 5 fokos levegőt fúj vagy 28 fokost.
-
Quqesz
nagyúr
-
asha07lcc
tag
A kérdés jó és jogos. De ezek viszonyszámok ami egy adott teljesítményhez(kalorikus és elektromos) tartoznak.. Fontos értékeek, minél magasabbak elvileg annál jobb a hatékonyság. De az sem elhanyagolható alacsony külső hőmérséklet esetén mekkora a tényleges teljesítmény- ugyanis afűtés sokkal kényesebb téma minrt a hűtés-. Privátban egy kis olvasnivalót küldtem egy hasonló témáról.
Persze annak a szentnek ai maga felé hajlik a keze aki összeállította de amit keresel /kérdezel minden válasz benne van.[ Szerkesztve ]
-
asha07lcc
tag
Maga az EER illetve a COP megmutatja, hogy az adott berendezésnél a fent megadott üzemi paraméterek mellett, mekkora a leadott teljesítmény és a befektetett elektromos teljesítmény hányadosa.
Mivel ez az adat csak egy kiragadott üzemállapotot jelöl, és nem mutatja meg, hogy pl. különböző külső hőmérsékletek mellett milyen hatásfokkal működik a berendezés, nem igazán alkalmas az összehasonlításra és arra sem, hogy ebből az adatból éves energiafelhasználást tudjunk számolni akár csak közelítőleg is.
Ezért kellett megalkotni a hűtőberendezések-hőszivattyúk esetében is az ún.: szezonális hatásfok számítási módját (SEER, SCOP).
A folyamatot hátráltatta, hogy Európa különböző helyein a legelterjedtebb levegős hőszivattyúk üzemi körülményei közt jelentős különbségek vannak. Pl. nem mindegy, hogy egy hőszivattyú Athénban vagy Helsinkiben üzemel-e mivel nagy különbségek vannak a külső léghőmérsékletet illetően. De ugyanígy jelentős különbség van a levegő páratartalmát illetően is az óceáni és a kontinentális éghajlatú területek között, ami szintén nagyban befolyásolja a szezonális hatásfok értékét.
Ezért három különböző osztályba sorolták Európa területét attól függően, hogy ott milyen feltételekkel kell üzemeljenek a berendezések. A csatolt ábrán láthatjuk, hogy kb. hogyan jelölték ki a különböző területeket. A tervezett energia címke megmutatja, hogy a különböző besorolású területeken milyen energia osztályba sorolandó az adott berendezés.Az erről szóló 626/2011 direktíva több lépcsőben lesz bevezetve, szigorítva. 2013. január 1-től A-G-ig terjedően lehet az energiaosztályokba sorolni a berendezéseket. Ez 2015-től A+, 2017-től A++, 2019-től A+++ kategóriákkal bővül, és mindig marad a hét energiakategória, azaz alulról kiesnek a legrosszabbak.
Annak érdekében, hogy a gyártókat ne az olcsó fejlesztések irányába tolják, meghatározták a maximális zajkibocsátási értéket is.
Mindezek alapján, ha primer energiára vonatkoztatottan akarjuk meghatározni a berendezésünk hatásfokát (SEPR), mert pl. össze szeretnénk hasonlítani pl. egy kondenzációs kazánnal, akkor már csak el kell osztanunk az SCOP értékét az elektromos áram primer energia együtthatójával, amely a kifejezi az előállítás hatásfokát.
Ez az érték Európában egységesen 2,5.Forrás: E-gépész.hu
Megjegyzés:
Az SCOP ill SEER értékek de főleg a fűtésben SCOP értékek azonban így sem egyértelműek mert az alacsony külső hőmérséklet esetén leadott fűtőteljesítményt és a pillanatnyi COP-t ebben az esetben jobb nézni. Meg a tényleges fűtőteljesítményt, főleg ha ez az egyetlen hőforrás télen. Ugyanis lehet jó SCOP ha kicsi a gép légszállítása és alacsony külső hőmérsékletnél nincs elég fűtőteljesítmény. Minél jobb SCOP nagyon fontos, de ezeket a már említett értékeket adatokat is érdemes figyelembe venni. Ugyanis kiegészító elektromos fűtés esetén a pillanatnyi COP is lehet nagyon rossz akár hosszabb időintervallum esetén is hiába jó SCOP értékű a gép .