-
Fototrend
Kezdő vagyok, szeretnék projektort vásárolni, tudnátok segíteni?
Természetesen! Mindenképp olvasd végig ezt az összefoglalót és ha úgy érzed, hogy nem kapod meg a válaszod, akkor tedd fel a kérdésed nyugodtan!
Ami mindenképp fontos lesz tudnunk ahhoz, hogy segítsünk:
- mire szeretnéd használni a projektort (pl.: házimozi, iskolai célok, prezentációk, csak videó, főleg állóképek (bemutatók)),
- mire szeretnél vetíteni,
- mekkora méretű képet szeretnél vetíteni, illetve milyen távolságból néznéd azt,
- mekkora a szoba,
- van-e korlátozás arra, hogy hol helyeznéd el a projektort (plafonról, vagy asztalról esetleg a szoba másik végéből szeretnél egy polcról vetíteni),
- mennyit szeretnél rá költeni (cég esetén ha kell számla, akkor nettó vagy bruttó árról beszélünk-e?),
- mennyire világos/sötét a szoba/terem/iroda.
A topik általánosságban foglalkozik mindenféle vetítővel és ahhoz kapcsolódó kiegészítőkkel és megoldásokkal (üzleti, low budget projektorok, falra vetítés stb.).
Új hozzászólás Aktív témák
-
AVhelper
senior tag
Amennyiben az A SCART - VGA átalakító csak egy egyszerű kábel, akkor nem csoda, hogy nem működik, mert a két szabvány a képszinkronjelek tekintetében nem kompatibilisek, s csak aktív elektronikával oldható meg a SCART kompozit szinkronjelét H/V szinkronjellé alakítani.
Itt találsz egy megoldást, de kifinomultabbak is akadnak a világhálón a "SCART to VGA vagy SCART to RGBHV converter" keresésekkel. Mondjuk ez.
[ Szerkesztve ]
-
AVhelper
senior tag
válasz
Zola007
#43247
üzenetére
irodába inkább 16:10 jobb? - Ha van olyan, aki a 16:10 WUXGA felbontásban készített el egy prezentációt, képet, akármit, nyilván nem örülne, ha úgy jelenne meg, hogy hiányzik belőle valami, mert 1200 helyett csak 1080 sor a vetítő natív felbontása. Fordítva ez nem probléma.
optoma csak DLP-t gyárt? - Igen!
rainbow effekt mennyi problémás irodai környezetben, ha esetleg ül a közönségben olyan, akit zavar? - Akit zavar a "raindow effekt" annak irodai környezetben is probléma. Nyilván egy alapvetően világos képtartalomnál nem annyira észlelhető, mint egy sötét moziszobában egy éjszakai jelenetben mozgó fehér fényű objektumnál. Amúgy a 3LCD azért ajánlott inkább prezentációs célra, mert az ilyen projektorok specifikált fehér és színes fénykibocsátása azonos, míg egy DLP vetítőnél ez nem feltétlenül van így, vagyis a 3LCD projektorok színei általában élénkebbek, mint az azonos fényáramra specifikált DLP vetítőké.
tényleg rövidebb ideig bírják ennyivel a DLP-k? - Ilyen általánosítás nem vonható le
mi indokolja az hatalmas árkülönbséget a forgalmazók közt? Had ne magyarázzam el az ÁFA-val trükközés és a hazai disztribútor áránál olcsóbb, más országból történő beszerzés minden részletét.
[ Szerkesztve ]
-
-
AVhelper
senior tag
válasz
CsodaPOK
#43394
üzenetére
Szia!
A kialakult gyakorlat szerint, ahhoz, hogy a 8 méterre ülők számára is látható legyen a vetített kép minden fontos részlete (szöveg, kép, stb.) annak legalább 2 m magasnak és 16:10-es képaránnyal számolva 3,2 m szélesnek kell lennie. A képet vetítővászonra kell vetíteni, mert a festett fal nem megfelelő mértékben veri vissza azt a fényáramot, amit a projektor árában kifizetsz. A megfelelő fénynyereségű vetítővászon tehát szükséges.
Vetítéshez az ablakokat függönnyel kell árnyékolni a helyiség világítását pedig úgy megoldani, hogy a vetítőfelületet a lehető legkevesebb megvilágítás érje. Egy oktatási helységben szabvány szerint 300 lux a megvilágítás szintje az oktatottak előtti asztalon mérve, de a vetítőfelületen ez a szint ne haladja meg a 150 luxot. Még ha ezek a feltételek teljesülnek is egy ilyen világos helyiségben a vetített kép ANSI kontrasztarány jó ha eléri a 20:1-et, ami már elegendő az úgymond „alapvető döntéshozatalhoz” (ez kell prezentációhoz, osztálytermi vetítéshez). Az LCD TV-k képminőségének eléréséről ne is álmodj!
Egy fent említett méretű (150") 16:10 arányú kép gain 1-es fénynyereségű vetítővásznon a szükséges 170 -190 cd/m^2 csúcsfényesség vetítéséhez 3,500 - 3900 lumen fényáram szükséges. Egy minimum 4200 ANSI Lumen specifikált fényáramú projektor elegendő is lehet, és ilyet 500 eFt alatt WUXGA felbontással már lehet kapni.
Epson EB-2247U
Panasonic PT-VZ470AJ
Optoma WU470
Panasonic PT-VZ580EJ
Hitachi CP-EU5001WN[ Szerkesztve ]
-
-
AVhelper
senior tag
-
AVhelper
senior tag
válasz
Khaosz55
#43773
üzenetére
Ugye nem gondoljátok komolyan, hogy egy natív 4K felbontású tartalmat vetítő EH-TW9300/9400 képének részletgazdagsága rosszabb, mint a Full HD-re (1080p) lekonvertált ugyanazon tartalom képének részletei.
Aki ilyet tapasztalt az vagy valami elemi hiba áldozata vagy hazudik.
[ Szerkesztve ]
-
AVhelper
senior tag
válasz
gyulaipal
#43801
üzenetére
Nem kéne keverni az UHD-t a HDR-rel, ez két különböző dolog, de ezzel talán nem mondok újat. Te - ha jól értem - az EH-TW9400 HDR képmegjelenítésének implementációját nem tartod megfelelőnek, én viszont arról a nonszenszről írtam, hogy egy valamilyen módon (most hagyjuk, hogy milyen módon) a 4K tartalmak képrészleteinek visszaadására tervezett vetítőt nem 4K forrásjellel, hanem kevesebb képi információt tartalmazó (azaz alacsonyabb felbontású) jellel látunk el, akkor az utóbbinak lesz részletgazdagabb a képe.
Amúgy a vetített HDR képről, ami egy fából vaskarika ...
Nincsenek eszközeim, hogy megítéljem az EH-TW9400 EOTF-ének szabványosságát, de elvileg nem is lehet elvárni pontos EOTF-et egy vetítőtől (sőt még napjaink HDR TV-itől sem), aminek rém egyszerű oka van. Mégpedig az, hogy vetítéssel nem lehet a HDR kép előállításához szükséges (mondjuk úgy 0,05 nit fekete szint és 1.000 nit csúcsfényesség közötti) dinamikatartományt előállítani, ezért csak a "Tone Mapping" durva alkalmazásával lehet a HDR kép valamiféle illúzióját megteremteni. Márpedig a Tone Mapping és az EOTF görbe pontos követése egymásnak ellentmondó dolgok (lásd erről: ezt és ezt). Szóval erről ennyit.
"- a szín-dekódoló rendszer borzalmasan rosszul működik, a színek köszönő viszonban sincsenek a forrásanyagban levő képpel, DCI színtérre (is) reménytelen kalibrálni a képet"
Ez egy állítás, amit illene valamiféle mérésekkel igazolni. Nekem nincsenek a DCI színtér kalibrálására szolgáló eszközeim, de szívesen olvasnám egy ilyen eljárás eredményét hiteles forrásból.
A DCI színszűrő valóban kb. 70%-al csökkenti az EH-TW9400 fényáramát, de a még így is megmaradó kb. 840 lumennel azért csak el lehet érni egy 210 cm széles 16:9-es, gain 1-es vásznon majd 32 fL csúcsfényességet, aminél többet a Dolby Cinema mozik sem tudnak.
Szóval akkor a fenti kifogásaid egyike sem az UHD (értsd 4K felbontású) kép megjelenítésére vonatkozik, hanem a HDR és a DCI színtér megjelenítésére.
Amúgy mindig meghökkenek az olyasfajta határozottan sarkos véleményeken, melyek olyan jelzők és meghatározások pufogtatásában merülnek ki, amilyenek Te is használsz ("köszönő viszonyban sincs..., borzalmasan rosszul működik..., semmire sem jó..., a gép annyira bénán jeleníti meg..., értékelhetetlen...").
Amúgy az Epson EH-TW9400 nem UHD projektor, amit a gyártó hivatalosan deklarál is. Ott virít a nem kicsit megtévesztő "4K PRO-UHD" megjelölés után egy megjegyzés cég weboldalán (is), mely szerint ez azt jelenti: "A 4K hatást nyújtó technológia minden képpontot átlósan tol el a Full HD-felbontás megkétszerezéséhez. 3D módban a felbontás full HD." Márpedig a Full HD felbontást megkétszerezése még nem hozza el az UHD-t, ahhoz azt meg kell négyszerezni.
"A másik kérdés meg az, hogy mi értelme egy LCD-be pixeltologatást tenni, hiszen az LCD panel sem térben- sem időben nem képest gyorsan változó (magyarul: nagyfrekvenciás) jelet megjeleníteni, enélkül pedig az E-shift csak homályosítja a képet (mondjuk az igaz, hogy a pixelek is eltűnnek a vászonra vetített homálytengerben, ebből a szempontból nagyon is jó dolog az E-shift)"
Ebből látszik, hogy kevés valós információval rendelkezel a vetítőkben használatos HTPS LCD panelek képfrissítési gyakoriságáról és magáról az E-shift technológiáról. Nos, ezekkel a panelekkel gond nélkül lehet akár 120 Hz képváltási gyakoriságú mozgóképet megjeleníteni, így a pixeleltolással - amit nem a panel hanem egy külön optikai elem végez - ténylegesen meg lehet kétszerezni a vásznon megjeleníthető képpontok számát akár 60 Hz-es képfrissítéssel.
Szóval nyugodj meg, az Epson és a JVC mérnökei nem azért fejlesztették ki az E-shift pixeleltolásos - vagy ahogy fent olvasható "4K hatást nyújtó technológiákat", hogy az csak homályosítsa a képet. Nem azért találták ki, valósították meg és vitték tömeggyártásba a technológiát, mert rosszabb képet akartak csinálni, mint amit az LCD vagy LCoS paneljeik saját felbontásával amúgy is el tudnának érni. Azért vagyok ebben biztos, mert magam is mérnök vagyok.
[ Szerkesztve ]
-
AVhelper
senior tag
válasz
gyulaipal
#43826
üzenetére
Bocs, de nem látom értelmét, hogy terjengős, tények helyett megint csak árnyalatlan otrombaságok sorát (lásd: "eszetlen semmirekellők" szoftveresek, "a valóság elfedésére" kondicionált kereskedők, "katalógusokban leírt marhaságok", a termékek minőségére "magasról szaró" gyártók.), de szakmaiságot csak nyomokban tartalmazó hozzászólásoddal vitába szálljak. Megtanultam, hogy nem szabad vitatkozni olyanokkal, akik megingathatatlanul meg vannak győződve tudásuk teljességéről, és ebből kiindulva kétségeik sincsenek a saját igazukról. (Én például tisztában vagyok vele, hogy nem vagyok mindentudó.)
Szóval inkább megadom - nem is neked, mert téged valószínűleg nem érdekel, hanem a hozzászólás más olvasóinak - néhány független és megbízható teszt linkjét az EH-TW9300/9400-ról. Ezekből kiderül, hogy a vetítők jól bekalibrálhatóak a 2.2 (vagy akár más) gamma görbe precíz követésére, vagyis a szürke-skála árnyalatainak a szabványnak megfelelő pontosságú megjelenítésére, és az elfogadott tűrésnek (delta E) megfelelő pontosságú színreprodukcióra. Ja! A Cine4home tesztjéből ("Der Interne DCI-Filter kostet leider immernoch über 70% Licht, mit dem originalen Kinofarbraum verbleiben rund 840 Lumen maximal."), is kiolvasható hogy a DCI szűrővel tudja a 840 lument, sőt a passionhomecinema teszt táblázata szerint a 863 lument az EH-TW9400.
Még valami. Nincs szükségem koloriméterre, mert ha kéne, akkor van az ISFccc minősítéssel és az összes szükséges mérőeszközzel rendelkező kalibrálással is foglalkozó ismerős kollégának, és mert nincs semmilyen vetítőm itthon.
-
AVhelper
senior tag
Egyik képmodulátor technológia sem tökéletes. A DLP se (kisebb fényhatásfok, az egychipes változat színfelbomlása - közkeletűen a szivárványhatás, az un. "dithering" stb.).
Nekem pedig ugyanaz a tapasztalatom az e-shift-ről, mint amit a Projectorcentral méltán neves szakírója Evan Powell True 4K vs Faux-K című cikkében megfogalmaz: "Even the current JVC and Epson models that use two-phase pixel shifting on 1080p chips can produce pictures that come a lot closer to replicating a full 4K picture than one might imagine possible--sometimes they can even beat the 4K UHD DLP chips in the subjective impression of image sharpness."
[ Szerkesztve ]
-
AVhelper
senior tag
válasz
gyulaipal
#43837
üzenetére
Nem azt írtam, hogy a DLP fényhatásfoka sokkal rosszabb, hanem azt, hogy kisebb, és ezt a tényt bárki könnyedén ellenőrizheti, ha összehasonlítja két közel azonos teljesítményű lámpával rendelkező RGBRGB színkerekes DLP és 3LCD vetítő mért fényáramát. Itt van például két nagyjából azonos lámpateljesítményű (245 W ill. 250 W) vetítő, a BenQ W5700 és az Epson EH-TW9400 méréseit tartalmazó teszt ugyanattól a szerzőtől, aki minden valószínűség szerint azonos eszközökkel mérte a vetítőket, s így kizárható az ebből adódó esetleges hiba. A mért fényáramokat tartalmazó táblázatokból kiderül, hogy a különböző nyilván nem teljesen összehasonlítható színmódokban kb. 30-50%-kal, de még a szerző által azonosan kalibrált (lásd a "Calibré" sort ) állapotban is 14%-kal (1690/1480 lumen) több fényáramot állít elő a 3LCD projektor.
A DLP vetítők DMD képmodulátor chipjének tükröcskéi valóban teljesen digitális működve, vagy beküldik a fényforrás fényét az optikába, hogy az megvilágítsa a vetítőfelületet vagy nem. A feketétől a fehérig terjedő különböző fényességi árnyalatokat tehát a fény impulzusszélességének modulálásával állítja elő a DMD chip, Ennek a működésnek a szakmai elnevezése a "dithering", ami bizony okozhat látható instabilitást főleg nagy homogén sötét képfelületeken. Úgyhogy ennek semmi köze a lámpavezérléshez, és ma is látható azok számára akik "a szemük becsukása helyett annak kinyitását választják", hogy téged idézzelek.
A megfogalmazott és úgymond "bizonyított" szakmai állításaidról...
Azt tudjuk be egyszerű tájékozatlanságnak, hogy kétségbe vontad az EH-TW9400 DCI színszűrővel elérhető 840 lumen fényáramát (az előző hsz-emben ott van két teszt, ami ezt igazolja).
A talán legfontosabb alapállításod ez: "az LCD panel szomszédos pixelei "kölcsönhatnak" egymásra, mivel a pixelben levő folyadékot "tekergető" elektrosztatikus tér NEM áll meg a pixelek határain, ezért ha egy pixel fehérre áll, a környezők is (minimum) szürkék lesznek.". Amiből máris jön a szerinted "bizonyított" szakmai állításod: "Ezek az LCD gépek a korrelt 1080p képet sem szokták tudni megjeleníteni" (lásd #43826)
Nos, nyilván van valamekkora "crosstalk" az LCD panelen egymás mellett lévő pixelek között, de ez annyira elhanyagolható, hogy az erre felépített teóriád és következtetésed teljes képtelenség, és ezt az alábbi közelképekkel illusztrálom, ami a korábbi hozzászólásomban linkelt 3. EH-TW9330-ról szóló tesztben szerepelnek. Ha ezen Te vagy bárki nem tudja egyesével megszámolni a szomszédos és tökéletesen elkülönülő pixeleket a vetítő menüjének grafikusan előállított betűiben, akkor vak!
Ezen ki van kapcsolva 4K Enhancement
Baloldalt a bekapcsolt, a jobboldalt a kikapcsolt 4K Enhancement
Ezen be van kapcsolva 4K Enhancement, és a fekete alapon fehér betűk széleinél az az enyhe türkiz elszíneződés egy minimális konvergenciahiba.
Aztán itt van ez: "az egyetlen ma létező "korrekt" kép megjelenítésére alkalmas vetítési rendszer a DLP, mivel az egy "csontig" digitális rendszer, azaz a vásznon PONTOSAN az jelenik meg, amit az elektronika "akar". Ha az elektronika jó, akkor gyakorlatilag "perfekt" képet vetíthet egy DLP. Az LCD ezzel szemben egy analóg vetítési rendszer, amit ugyan digitális áramkörök vezérelnek, de igazából SOHA nem pontosan az jelenik meg a vásznon, amit az elektronika "akar". Jó képet egy LCD is vetíthet de elméletileg "perfekt" képet csak egy DLP."
Erre az alig értelmezhető zagyvaságra nehéz mit mondani, mint ahogy nehéz a lapos föld híveivel is vitatkozni, de azért megpróbálom:
Ad1: a képmegjelenítőknek nem az a céljuk, hogy az jelenjen meg rajtuk, amit az elektronika "akar", hanem az amit a képtartalmat alkotók (például a filmkészítők) akarnak, és azt lehetőleg az otthonainkban is a lehető legjobban reprodukálják.
Ad2: attól, hogy úgymond analóg képes szabályozni a rajta átjutó fényt az LCD, minden további nélkül lehet belőle olyan vetítőt csinálni, ami a fenti célnak megfelel, és ezt bizonyítja, hogy...
Ad3: a DCI moziszabványnak megfelelő, sőt a stúdiókban referencia céljára szolgáló projektorok között nemcsak DLP, de a Sony által gyártott SXRD (azaz LCoS, vagyis folyadékkristályokat alkalmazó) képmodulátorokra épülők is vannak.Ami pedig a személyeskedő "HA Te mérnök lennél" félmondatodat illeti...
1982-ben szereztem meg villamosmérnöki diplomámat (ma ez a BSc), 1988-ban lettem digitális rendszertervező szakmérnök (ma MSc) és 1989-ben kaptam meg a mérés. és műszertechnikai egyetemi doktori oklevelemet (dr. univ, ami ma a PHD-nek felel meg). Sok évet dolgoztam hardverfejlesztőként az akkor még létező hazai stúdióelektronikai ipar egyik vállalatánál, aztán műszaki vezetőként évekig nemzetközi üzleti környezetben képviseltem stúdiótechnika berendezéseket gyártó cégeket. Majd egy másik cégnél hasonló pozícióban jártam Belgiumban a Barco-nál, ahol igyekeztem mindent megtanulni a projektorokról, kollégámmal még CRT vetítők konvergenciáját is megtanultam beállítani, ami nem kis feladat. Részt vettem az első hazai digitális mozivetítőt beüzemelésében. Úgyhogy nem hobbista vagyok, és nem tanítottam, hanem csináltam a szakmát.
[ Szerkesztve ]
-
AVhelper
senior tag
válasz
gyulaipal
#43844
üzenetére
Én azt hiszem ez lesz az utolsó hozzászólásom a veled folytatott diskurzusban, mert drágább az időn annál. minthogy erre pazaroljam.
Miután végigrágtam magam ezen a legutóbbi 1845 szavas hsz-eden, bele se merek gondolni milyen lehet az, amikor nem röviden válaszolsz.
Én viszont tényleg igyekszem tömör lenni.
Az világos, hogy Te a DLP technológia, s azon belül is a csúcskategóriás DLP vetítők meggyőződéses híve vagy, és olybá tűnik, hogy eljutottál a technológia iránti elfogultság egy olyan fokára, ami már lehetetlenné teszi számodra a - mondjuk úgy - szakmai tisztánlátást, vagyis annak elfogadását, hogy készülnek a világon nem DLP technológiával gyártott projektorok is, melyek tökéletesen kielégítik a velük szemben támasztott iparági (lásd DCI szabvány) követelményeket vagy éppen fogyasztói igényeket.
Nem érdekel, hogy leírsz egy elég zagyva szakmai ismertetést a DLP jelfeldolgozó chip, mint a tökéletes D/A konverter működéséről - amiből a fórumra járó olvasok többsége semmit se érthet, ami nem csoda, mert a Te leírásodból még nekem szakmabelinek sem érthető a működés (egyszerűbb lett volna, ha megadod a működést leíró és ábrákkal illusztráló szakirodalom linkjét) -, mindezt csak ezért, hogy ellentmondj annak a ténynek, hogy de IGEN, lényegileg (megengedve neked, hogy nem klasszikusan) a DLP vetítők DMD képmodulátorai az egyes képpontok kívánt szürkeskála fényességét az optikába s azon keresztül a vetítőfelületre juttatott fényimpulzusok időbeli szélességének modulálásával (PWM) állítják elő.
Én bevallom, nem ismerem minden részletre kiterjedően a DLP jelfeldolgozó rendszerének működését, de tudom, ha nagy szükségem lenne rá, akkor honnan tudnám megszerezni a szükséges ismereteket. Azt viszont tudom, hogy az erre a fórumra járó olvasok többségének illik viszonylag egyszerűen értelmezhető magyarázatokat adni a dolgok működéséről. (Valahogy úgy, ahogy az HBO Csernobil című sorozatában - ajánlom mindenkinek - az atomtudós elmagyarázza a pártfunkcionáriusnak az atomerőmű működését.)
A dolog lényege, hogy szerinted is valaha volt dithering, és a fórumlátogatók többsége által manapság vásárolt olcsóbb DLP vetítőknél ma is van, még ha a mindennapi használatban ez a képhiba tényleg csak nagyon ritkán és csak a nagyon éles szeműek számára észlelhető. (Megpróbáltam fellelni a már jó ideje nem kapható Barco F22 product sheet-jét amiben az általad úgymond a dithering-et befolyásoló lámpavezérlés leírása szerepel, de nem találtam ilyet az Interneten. Ha van egy linked azt értékelném)
Elérkeztünk a lényeghez. Sajnos olyan sok dologban kaptalak rajta nagyotmondáson vagy ahogy ma mondják kamuzáson, hogy már nem nagyon tudom, hogy miben hihetek neked.
Itt van ugye az EH-TW9400 DCI színszűrővel elérhető 840 lumen fényárama, amit te helyből kétségbe vontál, holott szinte semmibe nem került volna utánanézned, de miután én két független mérési eredménnyel is bizonyítottam a tényt, Te még csak elnézést sem kérsz a dologért.
Itt van ez az "eltűnnek a csillagok" az LCD projektorral vetített képen. Mekkora nagyotmondás ez? Ráadásul ezt ezer teszt említi. Linkelj ide legalább egyet! Nem voltam ezen a Dream Cinema szeánszon, de nem lehet, hogy azon az LCD vetítőn a jobb fekete szint elérése érdekében be volt kapcsolva a dinamikus fényszabályzó írisz, ami egyből egyszerűen megmagyarázná, hogy miért csak pislákoltak azok a csillagok? Mert akkor nem kéne alaptalan teóriát gyártanod a szerencsétlenségükre LCD projektorral vetített fekete háttérben árválkodó "magányos" világos pixelek sötétségéről, és kitalálnod valami nem létező "kompenzáló eljárást", ami "ráélesít a képre", ... "de nem működik" ... "pontosabban működik", de szegény "magányos pixel "elszürkül"" mégis (Mi van?). Szóval valószínűleg találkoztál a dinamikus fényszabályzó írisz működésének hatásával, mert az ezt teszi.
Aztán itt van ez: "A Sony nagymozis gépeinek kb. 1% a piaci lefedése, magyarul ma is 99 DLP mellett vetít kb. 1 LCD." Honnan veszed ezt azt oltári kamut? Linkeld ide azt a DCI vetítők piaci részesedését mutató felmérést, ami ezt az állításodat igazolja! Nem fog sikerülni! A digitális mozivetítők piacának négy főbb szereplője a Barco, a Christie Digital Systems, az NEC Displays Solution (Te ez utóbbiról mintha nem is tudnál) és a Sony. A Barco egy éve megjelent befektetőknek szánt prezentációja (lásd a 46. oldalt) szerint a digitális mozivetítők piacán 2012-ben még 9% volt a Sony részesedése, ami azt jelenti, hogy a 4K mozivetítők kb. felét a Sony szállította, 2016-ra ez a részesedésük 8%-ra csökkent, és kizárt, hogy két év alatt ez 1%-ra csökkent volna, mivel mostanra a 2K/4K mozivásznak aránya 80/20%-ra nőtt, és a Sony csak az utóbbiakhoz szállít DCI specifikációnak megfelelő vetítőrendszereket 2011 óta.
Nem kerülte el a figyelmemet a bejegyzéseidben említett és általad tervezett és épített "pixelt tologató rendszer 3 chip-es DLP projektorhoz", de egyrészt nem tartottam ezt vitánk szempontjából relevánsnak, másrészt nem akartalak megkérni arra, hogy adj már egy linket ahhoz a képeket is tartalmazó publikációhoz, ami erről szól, mert gondoltam, ha lenne ilyen, akkor megadtad volna, és nem akartam azt a látszatot kelteni, hogy nem hiszek neked. Nos, ha van ilyen publikáció, akkor szívesen elolvasom, ha pedig nem lenne ilyen, akkor még nincs késő megcsinálni.
Maradok tisztelettel a benzinnel még nem lelocsolt mérnök.
-
AVhelper
senior tag
válasz
gyulaipal
#43876
üzenetére
Akkor most már nem vagy benne "eléggé biztos", hogy "a "High End" kategória csakis a DLP rendszer lehet", mint két napja (#43844). Helyes!
Ha jó képet vetít a VPL-VW870ES és nem kell cserélhető lencse meg Dual Contrast Engine és elég a némileg kisebb fényáram, akkor a VPL-VW760ES már 5 millióért megvehető.
Köszönöm a linket az F22 product sheet-hez, de ebbe még csak nem is szerepel a "dithering" szó, a VIDI lámpavezérlés kapcsán se, de ez nem is volt számomra kérdéses.
Az EH-TW9400-ra az egyik teszt 1690, a másik teszt 1830 lument közöl, de ezek DCI szűrő nélküli vagyis Rec. 709 színtér reprodukálása mellett más-más vetítőkön és nyilván némileg eltérő módon (műszerrel/szoftverrel) kalibrált értékek.
Mivel a digitális mozik képernyőinek csak 20%-ára vetítenek 4K képet (80%-ára csak 2K-t), ezért eleve nem lehet ennél nagyobb a Sony által csak 4K felbontásban kínált projektorok piaci aránya. A 8% körüli piaci részesedéssel viszont a 4K mozivetítők közel felét a Sony szállítja.
Rövid voltál!
A projektorépítés úgy tűnik lassan leáldozóban van. Néhány év, és a mozik többségében „Direct View Display”, azaz a közvetlen képmegjelenítő képernyők teljesítik majd a DCI HDR D-Cinema követelményeket. S aztán mindez átterjed a házimozikra is. Jönnek (sőt már itt vannak) a dobozból elő- és oda visszatekeredő hajlékony OLED, majd később QD-LED vagy mikroLED képernyők egyre nagyobb méretben és egyre olcsóbban. Nem fogunk már sokat bohóckodni a sötétben ezekkel Lumierer testvérek által kitalált masinákkal. Na jó, lesznek még néhányan, akik nosztalgiából használnak majd projektort, de szépen kihalnak (kihalunk).
[ Szerkesztve ]
-
AVhelper
senior tag
-
AVhelper
senior tag
válasz
Janaboy
#43937
üzenetére
Lézer fényforrással most már alig több mint 340 eFt-ért meg lehet kapni az LG HF80LSR Full HD-s játékszert és 400.000 Ft-ért annak tükrös UST változatát, az LG HF85LSR-t.
800.000 Ft alatt már kapható a praktikus, házi célra jól használható LG HU80KSW. Nagyon megéri ezt a pénzt.
Jó vétel még igényeseknek is az 1,3 MFt körül megkapható Optoma UHZ65UST és Acer VL7860, bár az utóbbit nem láttam és nem is biztos, hogy hoztak belőle Magyarországra.
De vannak LED-es kompakt minden-egyben vetítők is, mint 500.000 Ft-ért az Optoma UHL55.
Lassan jönnek ezek a lámpátlan házi célra való projektorok, amik az üzemeltetési költségeket (érts lámpacsere) is számolva már nem drágák.
[ Szerkesztve ]
-
AVhelper
senior tag
válasz
gyulaipal
#43973
üzenetére
Már megint óriásiakat csúsztatsz és süketelsz...
Abban és sok más hasonló projektorban (például a Barco Residential Medea modelljében is) a TI DLP660TE DMD mindegyik mikrotükre (pontosan 2.716 x 1.528 van belőle) az XPR technológiával két önállóan címezhető képpontot állít elő a 4K kép 8,3 (3.840 x 2.160) millió képpontjából.
Vagyis ezek a vetítők natív 4K képet vetítenek a vászonra és nem csak "4K közeli" képet. Ezt egyébként nem én mondom, hanem egy erre hivatott szervezet, a The Consumer Technology Association (CTA), mely olyan alapkövetelményeket állított fel, amelyeket minden projektornak teljesítenie kell a „4K Ultra HD” vetítéshez. Az egyik ilyen követelmény, hogy a projektorral vetített kép pixelszámának legalább 8,3 millió aktív képpontot kell tartalmaznia, s ezt a 0,66" sőt 0,47" DMD (DLP470TE) chipes XPR technológiát alkalmazó vetítők mindegyike teljesíti.
Itt a #82-es bejegyzésben található makró fotókon látható, hogy a BenQ W11000 milyen pontos 4K képet produkál még a 4K SXRD chipes Sony VPL-VW520-hoz képest is.
Ez a dokumentum, pedig pontosan leírja, hogy a Barco miként állít elő a 2.560 x 1.600 mikrotükröt tartalmazó DMD-vel és az XPR technológiával 4K képet, sőt újabban a Bragi Cinemascope, a Loki Cinemascope és Balder Cinemascope vetítőkkel 5.120 x 2.160 pixeles (5K UHD) képet.
Korábban már kértem, hogy ne keverd a 4K-t és a HDR-t, mert ez két különböző dolog. A 4K az felbontást jelöl a HDR pedig a nagyobb dinamikatartományú képet. Talán nem lep meg, de lehet egy nem 4K felbontású kép HDR, ahogy egy 4K felbontású kép nem HDR.
Ebből a dokumentumból kiolvashatod, hogy a 0,47"-es DLP470TE DMD-t a TI igenis LED + lézer és lámpás vetítőkhöz (4.000 lumenig) fejlesztette ki, a DLP470TP pico chipet max 1.500 lumenes LED és lézer-foszfor projektorokhoz.
[ Szerkesztve ]
-
AVhelper
senior tag
válasz
Janaboy
#43977
üzenetére
Nem az XPR miatt, de nagyon gyorsan, másodpercenként kb. 9.000-szer billenthetőek át a DMD mikro-tükrök. Az XPR technológia lényegi eleme egy ilyen optikai "actuator", ami a tükrök által az optikába vetített fényt átlósan eltolva vagy egy négyzet sarkait körbejárva képes a 4K kép megfelelő képpontjaiba vetíteni.
-
AVhelper
senior tag
válasz
gyulaipal
#43982
üzenetére
Úgy látom, hogy Te képtelen vagy belátni, ha nem neked van igazad, és csak írsz-írsz, de nem olvasol (legalábbis azt nem, amit Én elolvasásra ajánlok).
Igen, a Barco Residential Medea egy a gyártó által médiaszobákhoz tervezett modell, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy a benne lévő TI DLP660TE DMD-vel 8,3 millió képpontból álló 4K UHD felbontású képet állít elő. A specifikációjában valóban 1.300:1 on/off és 350:1 ANSI kontrasztarány szerepel, de az általad erősen hangsúlyozottan a "világ legjobb házimozi bemutató szobájában" lévő Barco Loki specifikációjában is csak 1.800:1 illetve 450:1 ANSI kontrasztarány szerepel.
Ahogy számos alkalommal már Én is leírtam: vetítéssel nem lehet a ma elvárt HDR képmegjelenítés elvárásait teljesíteni, semmilyen vetítővel.
Ha elolvasnád az előző bejegyzésemben megadott linken elérhető 4K UHD-t magyarázó Barco whitepaper-t, akkor tudhatnád, hogy ők a a 2.560 x 1.600 mikrotükröt tartalmazó DMD-vel és az XPR technológiával megnégyszerezik a vetített képpontok számát, amivel 5.120 x 3.200 képpontot képesek kezelni és megjeleníteni.
Egyenesen szánalmas, ahogy megkérdőjelezed egy a vásárlók hiteles tájékozódását szolgáló szervezet (CTA) minősítését, abban a tekintetben, hogy mi tekinthető 4K UHD képnek, és mi nem.
Nincs olyan, hogy UHD szabvány! Van az UHDTV vagy másként Rec. 2020 specifikáció – hivatalos megjelölése szerint „ITU-R Recommendation BT.2020”, ami nem specifikálja a HDR-t. Van aztán az ULTRA HD PREMIUM minősítés, ami követelményeket ír le a képfelbontásra színtér-leírásra, és HDR követelményekre, melyek csak TV-kkel teljesíthetőek.
Azt pedig, hogy milyen képet lehet vetíteni ezekkel a 4K UHD projektorokkal Én pontosan tudom, nincs nekem ehhez összehasonlító szeánszra.
-
AVhelper
senior tag
válasz
gyulaipal
#43982
üzenetére
Na az utolsó mondat értelmesen: Azt pedig, hogy milyen képet lehet vetíteni ezekkel a 4K UHD projektorokkal Én pontosan tudom, nem kell nekem ehhez összehasonlító szeánsz.
Amúgy meg elvégezték ezt az összehasonlítást már az alaposságukról ismert német kollégák (lásd ezt a videót).
[ Szerkesztve ]
-
AVhelper
senior tag
Ennek a projektornak az ISF specifikáció szerinti kalibrált fényárama csak 447–591 ANSI Lumen (lásd az adatlapját, ami ezt korrekt módon meg is adja). Ezzel egy 110-es 16:9-es gain 1-es vásznon csak maximum 16,5 fL lehet a fényesség.
-
AVhelper
senior tag
válasz
gyulaipal
#43998
üzenetére
Már megint egy 1250 szavas szózuhatag, teli csúsztatásokkal, logikátlan és önellentmondásoktól hemzsegő fejtegetéseiddel, szerintem alaptalan és igazolhatatlan teóriáid ismételgetésével. Nekem nincs időm erre.
Nem tudok segíteni az angol szövegértési problémádon, de most utoljára lefordítom neked a szóban forgó szöveget:
"This means an addressable canvas of 16 million pixels.
These 16 million pixels guarantee the accurate and (quasi) lossless formation of the 4K UHD image on the screen, which includes all of the 4K content that was present in the 4K input."
Vagyis:
Ez egy 16 millió címezhető képpontos (vagy képpontból álló) vásznat jelent.
Ez a 16 millió pixel garantálja a 4K UHD kép pontos és (kvázi) veszteségmentes megformálását a képernyőn, mely tartalmaz mindent a 4K tartalomból, ami megvolt a 4K bemeneten.Vagyis a "kvázi" szó a tömörítetlen és nem a 4K előtt szerepel. Tudod a sorok közötti olvasás az nem azonos azok önkényes átértelmezésével.
Amúgy ez a Barco whitepaper valóban nem fejti ki pontosan, hogy miként hozza létre a 2.560 x 1.600 mikrotükör és az optikai actuator a 16 millió képpontot a vetítővásznon, de nekem nincs okom ebben kételkedni. (Valószínűleg úgy, hogy az actuator nemcsak átlósan oda-vissza pozicionálja a pixeleket, hanem négy irányban teszi ezt: jobbra le, majd balra le, majd balra fel, majd jobbra fel és ezt ismételve. De ez csak egy teória a részemről.)
Ugye nem kell segítség ahhoz, hogy a 16 milliót (pontosan 16.384.000) 2.560-al és 1.600-al elosztva mennyi jön ki?
A szállóige szerint: „Aki huszonnyolc szóban mondja el azt, amit tíz szóban is megtehetne, az egyéb aljasságokra is képes”.
-
AVhelper
senior tag
válasz
gyulaipal
#44018
üzenetére
Na jó, utoljára válaszolok, de főleg a többi idelátogatóknak.
- Egy korrektül beállított fekete és fehér szintű (az idejárók ezt "végpontozásként" emlegetik), a szabványos gamma-korrekciót követő és dinamikus fényszabályzást nem alkalmazó 3LCD vagy LCoS projektorral vetített képen nem halványodnak el a csillagok az űrjelenetekben.
- Az egychipes DLP vetítők képén a színösszetevők tökéletes fedésben úgymond „konvergensen” jelennek meg, mivel csak egy képmodulátor állítja elő ezeket időben egymás után (szekvenciálisan), ezért lehet élesebb a képük. A 3LCD, LCoS de a 3-chipes DLP projektorok is a vörös, zöld és kék színkomponenseket egyszerre vetítik a vászonra, de a legpontosabb konvergenciabeállítás ellenére sem tökéletes fedésben. Emiatt a konvergenciahiba miatt - ami nem feltétlenül manifesztálódik a kontrasztosan elváló képelemek szélein a durva hibák esetében tapasztalható elszíneződésben - életlenebb némileg a képük. Ez ennyire egyszerű! A Te teóriádat arról, hogy az LCD vagy LCoS paneleken a szomszédos pixelek elektrosztatikus egymásra hatása miatt azok nem tudnak elkülönülő képpontokat megjeleníteni nagyon eltérő világosságszinttel - mert, ha jól értem Te ezt gondolod - semmi nem igazolja. Én erről soha, sehol nem olvastam. Ha van bármi, ami sejtésedet igazolja, és az egy hiteltérdemlő nemzetközi publikáció, akkor várom a linkjét.
- Az E-shift/XPR technológiákról.
Számos ezeket a technológiákat alkalmazó projektor képét láttam már. Láttam, hogy a 4K UHD felbontású egy pixel méretű fekete-fehér sakktábla, mint tesztábra megjelenítésénél valóban elvéreznek. A JVC és az Epson E-shift ugye nem is állít elő ehhez elég önállóan címezhető képpontot, mert csak a panel 1.920 x 1.080 pixelének megduplázására képesek. A DLP XPR a két ehhez gyártott DLP660TE és DLP470TE DMD-vel alkalmasak ugyan a 4K kép 8,3 millió képpontjának vetítésére és az említett tesztábrákkal tisztán látszik is a pixelháló (már ha a projektor optikája ehhez elegendő felbontást biztosít), de a pixeleltolás következtében egymásra szuperponálódó fekete-fehér pixelek összekeveredve szürkét alkotnak. Meg kell említenem, hogy az egyelőre egyedüliként nem pixeleltolásos, hanem natív 4K felbontású képmodulátorral rendelkező és még megfizethető Sony SXRD 4K vetítők is megbuknak az említett tesztábrával, mert bár az egyes pixelek elkülönülten láthatóak, de valamilyen általam egyelőre ismeretlen okból a felület elszíneződik (lilává változik).
Csakhogy a projektorokat nem tesztábrák, hanem valódi képek és videók vetítésére használjuk. Szóval ezek a pixeleltolással manipuláló projektorok tán nem hibátlanul teljesítenek a felbontást tesztelő mintákkal, de a tesztek eredménye nem egyértelműen mutatja meg, hogy miként teljesítenek valódi videókkal. Az ilyen extrém mintázatokkal végzett tesztek megkülönböztethetnek egy technológiát egy másiktól, de nem nyújtanak teljes képet. Bár a legtöbb képrészletet tartalmazó Ultra HD Blu-ray filmek között vannak olyanok, melyek komoly feladat elé állítják a képmegjelenítőket, de ezek egyike sem jelent olyan kihívást, mint az egypixeles felbontású minták. Szóval azok, akik valódi 4K tartalmakat néznek az E-shift/XPR technológiát alkalmazó projektorokkal vetítve egy akár elég nagy (mondjuk 3 m távolságból legalább 3,3 méter széles, vagyis 150"-es 16:9-es) képen alig látnak különbségeket. Az érzékelt felbontás összességében nagyon hasonló az DLP XPR és a Sony SXRD 4K vetítők képe esetében. Nagyobb gond, hogy ezeknek az olcsóbb DLP XPR lámpás vetítőknek a kontrasztja gyengébb, mint akár a korábbi 0,66"-es Full HD DLP vetítőké, ami eleve laposnak, elmosódottnak tűnő képet eredményez. A lézer-foszfor fényforrás viszont sokat javít ezen a helyzeten.
Hát ennyi. Most Én voltam a szokásosnál hosszabb, de átolvasva a bejegyzést nem találok benne redundanciát.
Kívánok élvezetes köldöknézést azon a másik topikon, Én oda nem követlek, mert itt igyekszem segíteni azoknak, akiknek érdemes.
-
AVhelper
senior tag
válasz
gyulaipal
#44224
üzenetére
A BenQ W5700 ígér 100% DCI-P3 színteret. A héten talán már lesz belőle demó példány Magyarországon.
A W2700 95% DCI-P3 lefedést ígér.
Ja, és nincs szükség HTPC-re és MadVR-re, ha a vetítő megfelelően kezeli a HDR tartalmat mondjuk egy ULtra HD Blu-ray lejátszóról vagy Apple TV 4K-ról vagy hasonló forráskészülékről. Bár ettől még valóban nem lesz a TV-kkel elérhető dinamikatartományú a vetített kép.
[ Szerkesztve ]
-
AVhelper
senior tag
Totális tévedésben vagy!
A center hangsugárzót lehet a vetítővászon fölé helyezni, főleg ha annak közepe a szemsíkban vagy az alatt van. A mennyezethez közelebb elhelyezett hangsugárzó esetében könnyebb védekezni a korai reflexió ellen, mert ott el lehet helyezni csillapítást, a padlón meg nem.
Ha az a képernyő felett és alatt elhelyezett két center hangsugárzó azonos távolságban van a hallgatás helyétől, akkor biztosítható, hogy ne legyen nincs közöttük fáziseltérés és ebből adódó interferencia (azaz kioltás).
A stúdiókban az ITU R BS.775-1 ajánlás szerinti elhelyezett hangsugárzóknál ráadásul megengedett, hogy azok lesugárzási tengelye (axisa) ne pont a hallgatási sítkban, hanem a felett max 15 fokkal legyen, de persze a hallgatás felé kell irányítani azokat.
-
AVhelper
senior tag
Miután bő évtizedet töltöttem el professzionális hangtechnikai azon belül is stúdióberendezések között, és olyan márkától tanultam a sokcsatornás lehallgatóstúdiók tervezését és felépítését, mint a Genelec (a világ legnevesebb aktív stúdiómonitorainak gyártója), ezért egy kicsit jobban értek a hanghoz, mint a képhez és vetítőkhöz.
Úgy gondolom, nem neked kéne meghatároznod, hogy ki és mivel kapcsolatban írjon ebbe a fórumba.
-
AVhelper
senior tag
Akkor kezeljük helyén a dolgokat: értek a hangtechnikához (talán jobban is mint Te), a tér- és teremakusztikához, valamint különösen a stúdiókban és házimozikban alkalmazott sokcsatornás hangrendszerekhez.
Te vezeted félre azokat, akikkel el akarod hitetni, hogy egy center hangsugárzó csakis és kizárólag a képernyő alatt helyezhető el. Ez egy téves beidegződés, amit semmilyen műszaki ok nem indokol.
Sőt - mint korábban érintőlegesen kifejtettem -, ha a vetített kép teteje nincs túl magasan és a centersugárzót a fölé elhelyezve az a hallgatási sík (fülmagasság síkja) fölött a hallgatási pontból kiindulva csak 15 fokkal magasabban van, akkor megfelel még a stúdiókban előírt elhelyezési szabványnak is. Ráadásul az első reflexió - ami a leginkább rontja a frekvenciaátvitelt - a mennyezetről érkezik, ami általában nagyobb utat jár be, mint egy a vetített kép alatt a padlóhoz közel elhelyezett hangsugárzó esetén. A direkt hang útja és a reflektált hang útja közötti nagyobb eltérés miatt az ennek következtében fellépő kioltás az alacsonyabb frekvenciák felé tolódik, és ha a különbség nagyobb, mint 2,2 méter, akkor a kioltás 80 Hz alá kerül, amit a tipikus hangrendszerekben nem is a centersugárzó, hanem a mélynyomó(k) állítanak elő. Ezen felül a plafonon sokkal könnyebben lehet megfelelő hangcsillapítással (például egy akusztikailag csillapított álmennyezettel) védekezni a hangvisszaverődés ellen, mint a padlón, utóbbin ugyanis általában nem lehet elhelyezni kellő vastagságú hangelnyelő anyagot (a bármilyen vastag szőnyeg nem számít annak).
Számolni kell persze a front bal és jobb hangsugárzók elhelyezésével is, melyeknek magasságbeli eltérése a centersugárzóhoz képest ne legyen nagyobb 7 foknál (szintén a hallgatási pontból kiindulva). Ekkora eltérést ugyanis az emberi hallás magassági felbontóképessége még nem érzékel. A front bal és jobb hangsugárzókat tehát a centersugárzó magasságához kell igazítani.
[ Szerkesztve ]
-
AVhelper
senior tag
Frászt! A front bal és jobb hangsugárzók is ugyanúgy lehetnek a hallgatási sík (fülmagasság síkja) fölött a hallgatási pontból kiindulva csak 15 fokkal magasabban (az ITU szerint is).
Vedd elő a középiskolás trigonometriát: Ha feltételezzük, hogy fülünk és szemünk kb. azonos magasságban van, és a 16:9 arányú képernyő 45 fokot tölt ki látóterünkből (ez az SMPTE és a THX referencia ajánlása), és pont a képernyő közepével azonos magasságban van a szemünk (ez a legkényelmesebb), akkor a képernyő teteje 13.1 fok magasan van a nézés/hallgatás síkja felett. Vagyis 13,1 + 1,9 fokkal magasabban lehet a centersugárzó axisa, amit a hallgatás felé kell irányítani.
Nem, ez egyszerű tapasztalat: azok, akik bármiféle kétség nélkül állítanak dolgokat, azok valójában keveset tudnak arról a dologról (lásd a diák, aki azt hiszi biztosan felkészült a vizsgára, aztán megbukik, mert azt sem tudja, mit nem tud).
-
AVhelper
senior tag
Több sorban ülő nézők esetén van értelme olyan magasra tenni a vásznat, hogy az első sorban ülők a vetített kép harmadának magasságában legyenek (mármint a nézési síkjuk).
Egy 160 cm magas vászon az 16:9-ben 284 cm-nél is szélesebb, ami elég nagy. A kanapén, fotelben ülő enyhén hátradőlő néző szemsíkjának padlótól mért magassága kb. 107 cm, vagyis valóban 27 cm-re lenne a kép alja a padlótól, ha a közepével azonos magasságban lenne ezzel. Ekkora képet nyilván nagyobb távolságból (kb. 3,5 m) néznek olyanok, akiknek elég nagy és kellő belmagasságú helyiség áll ehhez rendelkezésre.
-
AVhelper
senior tag
Azok nem tojják le az ITU-t, akik tudják, hogy az micsoda, és mi a jelentősége annak a házimozi hangrendszerek kialakításánál is. Valamint, hogy miért érdemes ezt követni, hogy ugyanazt halljuk otthon, mint amit a hangmérnök hallott a stúdióban.
Na, most megyek a Balcsiba
-
AVhelper
senior tag
válasz
Dorian
#44488
üzenetére
Pont ez a probléma, hogy rossz a "gyakorlat". Sokan pakolják a készülékeiket (erősítőt, lejátszót, stb.) és így aztán persze a centersugárzót is a vetített kép alá, mert ezt látják a készülékgyártók által marketing céljából készíttetett fotókon, s azt hiszik, hogy ezt így kell, ez a gyakorlat. Ez a tipikus "ne gondolkozz, kövesd a többieket" gyakorlata.
Miért ne lehetne a vetített kép alja akár 25 cm-re a padlótól? Ja, hogy akkor nem fér oda az erősítő meg a többi készülék, aminek a kijelzője, meg egyéb fényei amúgy is csak elvonnák a figyelmet a vetített képen látottakról.
Tervezéskor 107 -127 cm (42" - 50") ülő szemmagassággal szokás kalkulálni, és ha a 150 cm magas kép közepe ebben a magasságban van, akkor az alja 32 - 52 cm magasan van. A 150 cm magas és 267 cm széles, 3,2 méterről a vízszintes látótérből 45 fokot kitöltő képet (ez az SMPTE és a THX referenciája) pont úgy kényelmes nézni, ha a teteje a szemsíknál nincs 15 foknál magasabban. Ez pedig csak úgy biztosítható, ha a kép közepe kb. szemmagasságban van. Lásd a trigonometriát illetve a #44491 bejegyzésben szereplő számítást).
-
AVhelper
senior tag
Gondolom jártál már IMAX moziban, aminek óriási vászonra vetített képe 80° – 110°-ot foglal el a vízszintes látótérből, és mivel az IMAX képaránya 1,44:1 (vagy 1,9:1), ezért a 110° "nagyságú" kép függőleges látószöge 89,5° (vagy 73,9°), a 80°-os "nagyságú" kép függőleges látószöge pedig 60,5° (vagy 47,7°). Ezek a látószögek elég nagyok ahhoz képest, hogy látásunk vízszintes látótéréből valójában csak a középső kb. 90°, függőlegesen pedig csak kb. 30° az amiben valójában kényelmesen látjuk, megtapasztaljuk a dolgokat és emlékezünk is rá. Ez a lényeg!
Teljesen irreleváns, hogy valaki áll, vagy akármilyen kényelmesen hátra dőlve vagy függőleges háttal ül (megjegyzem így is lehet kényelmesen ülni). Az a lényeg, hogy a kép teteje lehetőleg ne legyen a szemsík felett 15°-kal, és alja ne legyen a szemsík alatt 15°-kal. Ez pedig minden további nélkül teljesül, ha a referencia méretű képet, annak közepével azonos magasságban nézünk.
De persze értem, hogy mit akartál leírni: a "couch potato" pozícióban szinte hanyatt fetrengő nézőnek valóban némileg le kell szegnie a fejét, hogy láthassa a kép alját. Persze, ha valaki hanyatt fekve szeretne mozizni, az a plafonra vetítse a képet, de azt is úgy, hogy a kép közepe essen egybe a szemtengelyével.
-
AVhelper
senior tag
válasz
Dorian
#44507
üzenetére
Persze, ha egy babzsákba süppedve, vagy egy a padlón elhelyezett matracon ülsz, akkor akár még annál alacsonyabban is lehet a szemmagasság. Ezen felesleges polemizálni. A házimozik tervezésénél 107 - 127 cm (42" - 50") szemmagassággal számolnak, ami a kb. 30 - 50 cm ülőlap-magasságú szokványos ülőbútorokból és az átlagos emberi törzsmagasságból jön ki.
[ Szerkesztve ]
-
AVhelper
senior tag
Egy szilárd falfelület és egy vetítővászon hangvisszaverő képessége nem összemérhető. Az utóbbi ugyanis úgy viselkedik, mint egy membrán, amit az azt érő hanghullámok energiája megmozgat. Ennek a mozgásivá alakult energiának egy része elvész (vagyis csillapodik), másik egyrészt a vászon túloldalán ismét hanghullámokká alakul. Vagyis a nem hangáteresztő vetítővásznon is átmegy a nagy energiájú kis- és középfrekvenciás hang, amit mögötte állva lehet is hallani. Ha a vetítővászon mögött hangvisszaverő a felület, akkor azt illik csillapítani, hogy a surround hangsugárzókból hátulról érkező hang ne verődjön arról vissza a hallgatók felé. Mindez persze falra vetítve nem lehetséges.
[ Szerkesztve ]
-
AVhelper
senior tag
válasz
Vhiktor
#44582
üzenetére
Ha tudod, hogy pontosan mekkora képet akarsz vetíteni és mekkora csúcsfényességet (fénysűrűséget) akarsz elérni a vetítővásznon, az utóbbi fénynyereségi tényezőjével is kalkulálva (gain) az alábbi képlettel számolható ki, hogy ehhez mekkora fényáramot kell a vetítőnek produkálnia:
szükséges fényáram (lumen) = kívánt fénysűrűség (cd/m²) * képfelület (m²) * π / fénynyereségi tényező
A vetítésre optimalizált (teljesen besötétített és sötét falú) helyiségben a minimális csúcs fehér fényességre 54,9 cd/m² (16 fL) az előírt érték, de ennek kétszerese sem túlzás, ha nem lehet tökéletes vetítési környezetet teremteni.
Ha a vetítő fényárama nem állítható (például különböző fix fényrekesz állásokkal) és az adott méretű vászonhoz túl sok annak fényárama, s így túl nagy a kép csúcsfényessége, akkor kisebb (0,8 vagy 0,6) fénynyereségű vetítővásznat kell választani.
Érdemes azzal is kalkulálni, hogy a lámpás vetítők fényárama kb. a felére csökken a lámpa élettartamának végéhez közeledve. (A kezdetben Eco módban üzemeltetett vetítőt a lámpa élettartamának kb. harmadától már normál teljesítményen szokás használni.)
[ Szerkesztve ]
-
AVhelper
senior tag
Gyártanak ilyen DMD-t, amit tipikusan a DCI mozivetítőkbe építenek, mérete 35 mm (1,38 inch) és 4.096 x 2160 pixel felbontású. A nagyobb chip csak drágábban állítható elő és alacsonyabb gyártási kihozatallal.
Ez a nagy DMD csak 3-chipes konstrukcióban használható, ami tovább növeli a költségeket, mert bonyolultabb a projektor felépítése, a DLP technológia rossz fényhatásfoka miatt nagyobb teljesítményű fényforrásra van szükség, és az optikai rendszer minden elemének - és nemcsak a lencséknek - nagyobbnak kell lennie, pláne egy egychipes vetítővel összehasonlítva. Mindezek eléggé megdrágítja az ilyen vetítők előállítását.
Akiknek telik rá azért vehetnek ilyen projektort házimozi célra is, például a Barco Residential kínálatából:
Prometheus I
Prometheus III
Thor és Thor+ -
AVhelper
senior tag
válasz
gyulaipal
#44647
üzenetére
"A Loki is alkalmas lenne 1,38"-es DMD használatára optikailag ..."
Nem lenne alkalmas, mert a Loki optikai elemeit 0,9"-es DMD-hez méretezték, nem majd másfélszer nagyobb átlójú 1,38"-as DMD-hez, ráadásul az utóbbit csak 3-chipes konstrukcióba építik, a Loki pedig egychipes.
-
AVhelper
senior tag
válasz
Vhiktor
#44655
üzenetére
Használd az angol verziót, abban nincsenek félrefordítások.
Amúgy nem olyan bonyolult, csak a számokat kell értelmezni.
Ha 1,85 m magasan van az EH-TW6700 alja, akkor a lencse és a lencseeltolás nélküli 93" átlójú kép közepe 1,36 + (1,16/2) = 1,94 m. Ebből levonva a függőleges maximális lencseeltolásnál a kép aljának a kép közepétől megadott távolságát: 1,94 - 1,27 = 0,67 m-en lesz a kép alja. Vagyis igen, meg tudod oldani, sőt akár még magasabbra is teheted a vetítőt.
[ Szerkesztve ]
-
AVhelper
senior tag
válasz
Vhiktor
#44657
üzenetére
Általában igen! A vetítő lencséjéhez képest a vetített kép annak magassága +/- X%-ával tolható függőlegesen fel-/lefelé, illetve a vetített kép szélessége +/- Y%-ával tolható vízszintesen jobbra/balra.
A projektorok un. offset adata, amit szintén a vetített képmagasság %-ban adnak meg, sajnos már nem ilyen egyértelmű.
-
AVhelper
senior tag
válasz
gyulaipal
#44663
üzenetére
Én ugyan nem turkálok nap mint nap DLP vetítők belsejében, és nem is teszek úgy mintha értenék ezek optikai konstrukciójához - pláne nem vállalkoznék bármiféle prizma legyártására -, de nem tudok róla, hogy az 1,38"-es DCI DMD-hez a TI kínálna olyan meghajtóchipet, ami egychipes vetítőben való alkalmazását lehetővé tenné. De felteszem neked ez nem jelentene akadályt - legalábbis a szavak szintjén.
Mondom, nem konstruáltam még DLP projektort, de azt tudom, hogy van bennük egy a fényforrás fényét az adott méretű DMD chip felületére koncentráló optikai elem (talán kondenzor lencse). Na most, ha ez jól végzi a dolgát, akkor csak arra a méretű felületre koncentrálja a fényforrás fényét, amekkora a DMD aktív felülete, és nem nagyobbra, mert ugye az a drágán előállított fény pazarlása lenne. Ha pedig egy ilyeténképpen adott felületre koncentrált fényt egy nagyobb felületű DMD-re küldenénk, akkor annak jó része nem lenne megvilágítva. Ugyebár?
De várjuk izgalma beszámolódat arról, miként fusiztál bele egy F35/Loki-ba egy nagyobb DMD-t.
Új hozzászólás Aktív témák
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Mibe tegyem a megtakarításaimat?
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- PlayStation 5
- Milyen TV-t vegyek?
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Melyik tápegységet vegyem?
- World of Tanks - MMO
- Wuthering Waves
- Milyen okostelefont vegyek?
- További aktív témák...
- Sennheiser Epos H3 White Gamer Fejhallgató Eladó!
- Ibiza club 15 hangfalak eladók (4 drab)
- Lg OLED65GX6 Prémium Oled Tv! 65" 4k-UHD/120hz/1ms/G-sync/Dolby Vision/Atmos/Gaming TV
- CAMPFIRE AUDIO ORBIT TWS In-ear fülhallgató wireless töltéssel (Qi) Bluetooth 5.2 AptX Adaptive
- SMSL DO400 asztali DAC és fejhallgató erősítő, Bluetooth 5.1 LDAC MQA-CD 32bit 768kHz DSD512 eladó
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs