-
Fototrend
Kezdő vagyok, szeretnék projektort vásárolni, tudnátok segíteni?
Természetesen! Mindenképp olvasd végig ezt az összefoglalót és ha úgy érzed, hogy nem kapod meg a válaszod, akkor tedd fel a kérdésed nyugodtan!
Ami mindenképp fontos lesz tudnunk ahhoz, hogy segítsünk:
- mire szeretnéd használni a projektort (pl.: házimozi, iskolai célok, prezentációk, csak videó, főleg állóképek (bemutatók)),
- mire szeretnél vetíteni,
- mekkora méretű képet szeretnél vetíteni, illetve milyen távolságból néznéd azt,
- mekkora a szoba,
- van-e korlátozás arra, hogy hol helyeznéd el a projektort (plafonról, vagy asztalról esetleg a szoba másik végéből szeretnél egy polcról vetíteni),
- mennyit szeretnél rá költeni (cég esetén ha kell számla, akkor nettó vagy bruttó árról beszélünk-e?),
- mennyire világos/sötét a szoba/terem/iroda.
A topik általánosságban foglalkozik mindenféle vetítővel és ahhoz kapcsolódó kiegészítőkkel és megoldásokkal (üzleti, low budget projektorok, falra vetítés stb.).
Új hozzászólás Aktív témák
-
c4
őstag
válasz JoceeHunt #12915 üzenetére
Azért írtam minimum értékeket, mert az általad tervezett vetítési távolságból ezt tudja a kiválasztott gép. Természetesen közelebb viheted a vászonhoz a vetítőt, így kisebb lesz a kép. 3,4 méterről tud 203 cm széles képet produkálni. A képméret nagyságának belövése függhet a besötétítési mértékétől is. Tök sötétben vetíthetsz vele akár 4 m széles képet is, csak a vászon hozzá 3-400000 forint.
-
c4
őstag
válasz JoceeHunt #12918 üzenetére
Hát, innen már matek van. 3 méteres nézési távolsággal számítva 36 fokos betekintési szög mellett 250 cm széles vászonnal kell számolni, a vetítőt 3,7 méter távolságra kell telepíteni. Ha végpontozva, kalibrálva lesz a gép, talán el is érte az ideális képméret nagyságát. Nagyobb kép esetén (bár a kalkulátor 3,3 m széles képig tesz javaslatot), de ha fény lesz a teremben, nagyobb ANSI lumenes gép javasolt.
[ Szerkesztve ]
-
c4
őstag
válasz AVhelper #12923 üzenetére
Jónak meséled a gyári specifikációk valóságtartalmát!
Nem folytatnám az LCD belépőmodellek minősítését, ezért nem reagálnék arra, milyen remek képet kapna, ha végpontozná véletlenül.No de hogy lényegeset is írjak...
Ha prezentáció a cél, akkor inkább prezentációs vetítőt kell néni. vagy esetleg egy öszvért, ami nagyjából lefedné a nagy fényerőigényt, de még elviselhető kontrasztarányt nyújt. Itt is a fő gond, hogy ocó pízbűl akarnak
több funkciót kiszolgálni képes vetítőt használni, ami nem fog menni nagyobb kompromisszumok nélkül. -
c4
őstag
válasz RoyalFlush #12946 üzenetére
Optoma HD91. Úgy 1,2 milla.
-
c4
őstag
válasz zsoltika29 #12975 üzenetére
Nem sok köze van a képminőséghez az 1.0 vagy 1.2 jelölésnek. A fénynyereséget jelöl az érték. Ha 3D-t nézel, akkor jól jöhet a nyereséges vászon. Egy viszonylag jól sötétíthető szobába a mai 1000, 1500 ANSI-s gépek mellé nem annyira érdekes (2D) . Ha nagy a környezeti fény, akkor is lehet értelme.
-
c4
őstag
válasz zsoltika29 #12977 üzenetére
Szerintem nem tudja, ezeket a számokat inkább tájékoztató jellegűnek tartsd. Számháború a cégek közt.
Keress egy tesztet a neten, hátha valakik már megmérték a valós értéket. -
c4
őstag
válasz nagyszegi #12982 üzenetére
A BenQ w1080st-vel tudsz ekkora képméret körülit vetíteni a kívánt távolságból.
-
c4
őstag
válasz devil-k #12994 üzenetére
Ez így nem igaz, sok USA transzfer kritikán aluli, példának okáért így hirtelen a Gladiátort kétszer kellett kiadniuk, úgy elcseszerintették az első kiadványt. Majd meglátod, ha beindítod a vetítést. Sokszor sírva fakadsz majd a BD képminőségétől. És tessenek megnézni például a James Bond sorozatot, ami nemhogy nem usa, de még celluloidról digizett kiadvány. De még a francia kiadások is az élmezőnybe tartoznak. Japánt meg meg se nézz.
[ Szerkesztve ]
-
-
c4
őstag
válasz devil-k #13000 üzenetére
Tényleg nem szeretnék vitanyitó lenni...
A kijelentést éreztem igaztalannak, hogy "csak az usa transfer a jó". Erre reagáltam, hogy biza elég sok tré érkezik onnan is. Már a DCP se jó. Nem vitatom, hogy eltérhet régiónként a kiadvány képminősége. Csak ne általánosítsunk. Hirtelen ellenpéldaként a Solomon Kane ugrik be , nagyon el*rták az amcsik a transzfert, viszont a német kiadvánnyal minden rendben volt. Emellett sokszor az ukrán - nevezzük BD-nek - kalóztarnszfer forog a neten, mint eredeti...A példának választott kiadványodról vegyél le egy kis gammát és mindjárt jó lesz.
Pro Koryak
Bizony, igazi csemegék lehetnek a japán kiadványok.
[ Szerkesztve ]
-
c4
őstag
válasz KisTücsök #13013 üzenetére
A Sim2 optikája biztos jobb. A videofeldolgozó áramkörről nem tudni semmit, DC2 chipes, míg az Optoma már DC3. A Sim2 motoros zoom, fókusszal szerelt, 6000 órás izzóval. Én a Sim2-re tenném le a voksomat. Bár az a fránya DC3 elbizonytalanít. Talán Yoda látta mindkét modellt üzem közben.
-
c4
őstag
válasz BPéter1984 #13016 üzenetére
Adatai alapján a BenQ w1070 riválisának tűnik. Itt olvashatsz tesztet róla. ha van módod, nézd meg élőben a készüléket. NAgyjából egyéni ízlés is beleszólhat a végső döntésbe. Belépőkategóriában nagyon eltalált modell a w1070.
-
c4
őstag
válasz nagyszegi #13029 üzenetére
Mondjuk azért, mert a forrásod 1080-as. Az izzó ugyanannyiba kerül szerintem nagyjából mindkét modellbe, pláne, ha Batyonál újíttatod fel. Ha a későbbiekben nagyobb képre vágynál, a 720p felbontás nem lesz elég.
Ja, és a w1070-es DC3 chipes, ami jelentős különbséget produkál a fekete szinten. De ha nem szánsz rá ennyi pénzt, elég a 110"-es vászonra a 720p is. Nagy élmény lesz az is elsőre,m pláne, ha jól be is állítod. Szerintem. -
c4
őstag
válasz Vikthor #13036 üzenetére
Szerintem, ha BD 50-et néz valaki, lényegesen nagyobb előrelépés mondjuk a DC3 chip - csak hogy a kérdéshez is szóljunk érdemben -, mivel annak idején pont DC3-as 720p-ről váltottam DC2-es 1080p-re.
Mit ne írjak, elég sokat kellett állítgatni, hogy ne dőljek a kardomba (akkor még csak 240-es vásznon), akkora csalódás volt a full HD.
Egy átlagember szinte semmit nem érzékel a pixelszámok nagyságának számától, ha nem látja a pixeleket. Persze vannak videofil szeműek, akik 4-5 méterről kiszúrnak egy-egy képi hibát, vagy vakon megmondják, mekkora bitrátával fut a film... Csak ők vannak kevesebben.
És ha megfigyelted, a gagyi 6 gigás ripek "fogynak" a leginkább... És még jó, ha nem 720p. Bár nagy bitrátával az is jobb, mint egy elfuserált és kiherélt látszólag 1080p.De LCD fronton hasonló a deep black technológia. Más világ.
[ Szerkesztve ]
-
c4
őstag
-
c4
őstag
válasz Vikthor #13051 üzenetére
Ennél sokkal összetettebb kérdés, hogy milyen lesz egy kiadvány képminősége. A hangot tegyük félre.
Mivel, mire melyen optikákkal rögzítették, milyen nyersanyagra (ha celluloid alapra forgattak)... Régebbi film esetén mennyit költöttek restaurálásra, a digitalizálásról se feledkezzünk meg... No meg az utómunkákról, a szoftveres tömörítőprogramok beállításairól... Ha minden szép és jó, akkor készítek neked egy olyan 6 gigás 1080-as ripet, hogy BD-n se láttál még olyat, csak kérem hozzá a 230 Mbites (igen, jól írtam) DCP anyagot.A BD50 az már "divix". Ha pedig ezt 4K-ban adod, el is fogsz ájulni a 720-as rip minőségétől. No de mindegy, ez már tényleg nem ide tartozik, csak ne méret alapján rangsorolju ka filmek minőségét. Ráadásul úgy, hogy a legtöbb gyári BD50-es film alig valamivel nagyobb kép bitrátával rendelkezik, mint a BD 25 verzióba kiadott. Pláne, ha 6 hangsávval kevesebbet tesznek a BD 25 kiadványra. Nem attól a 3-4000-el nagyobb bitráta miatt lesz lényegesen jobb. -
c4
őstag
válasz Neoteric #13076 üzenetére
Én a forrás minőségéről írtam. A BD már egy nagyon tömörített kép.
- Van ott különbség csak nem látod. Egy-egy képpontra jutó információtartalom veszik el.
- Talán rossz példát írok, de vegyük a digitális fényképezést, mikor is mondjuk TIF vagy RAW helyett .jpg-ben tárolunk le egy képet. Így valójában kapunk egy nagy pixelszámú, de már szoftveresen tömörített képet. Míg a tömörítetlen formátumban minden információ ott marad a kép pixeleiben, amiből minőségi utómunka végezhető. Egy csonkolt .jpg képet már utómunkával foglalkozó stúdió "kézbe" se vesz -. A h.264-es videotömörítési különbségek nem igazán állóképeken jönnek elő, hanem gyorsan mozgó jeleneteknél válnak inkább "szembeötlővé". Bár a mi megjelenítőinkkel már az is csoda lenne, ha egyáltalán észrevennénk valamit. (Geometria és konvergenciahibás megjelenítők.)"- A H.264 egy nyílt szabvány, ami csak az eszköztárat határozza meg, míg a tömörítés konkrét menetében szabad kezet ad a fejlesztőknek, és lehetőséget biztosít arra, hogy a program kompatibilis maradjon a legkülönfélébb eszközökkel.
- A szabvány a konfigurációs paraméterek mellett számos profilt, és a profilokon belül még különféle szinteket határoz meg. A profilban az került meghatározásra, hogy a tömörítés során milyen eszköz, eljárás, kódolás, sorkiolvasás stb. engedélyezett, illetve milyen nem, a különféle szinteknél pedig az, hogy az adott profilok esetében mi a megengedhető legnagyobb felbontás, pufferméret, bitráta, és a másodpercenkénti makroblokk szám.
- Progresszív és váltott soros videó-felbontásra is alkalmazható.
- A 128×96 (sub-QCIF) felbontástól a nagyfelbontású HD videókig is használható.
- A változásokat nemcsak a referenciaképekhez viszonyítva adja meg, hanem akár tetszőleges előző 32 képhez is.
- A tömörítés során a már korábban említett kvantálást nem kell az összes blokkra elvégezni, hanem a szomszédos blokkok információtartalma alapján is meg lehet becsülni az éppen elemzett blokk tartalmát.
Tárolásra csak a becslés alapján kapott és a tényleges értékek közötti különbség kerül.
- Digitális földi és műholdas HDTV adatátvitelre egyaránt használható.
- 200:1 arányú tömörítés mellett is olyan minőségű tömörített anyagot kapunk, ami lejátszáskor szinte nem különböztethető meg az eredetitől."Ez tényleg csak egy általános összefoglaló, ha érdekel, számos oldalon keresztül tanulmányozhatod a képtömörítés rejtelmeit.
És már itt a h.265![ Szerkesztve ]
-
c4
őstag
válasz Neoteric #13078 üzenetére
Gyári BD50 mindkettő képkocka, csak a forrás az egyik esetén 4K remastered volt. Szerinted, melyikből készíthető "jobb" BD25 vagy rip?
-
c4
őstag
-
c4
őstag
válasz Neoteric #13082 üzenetére
És mi a gondod a 720p-vel? Hirtelen leszámoltam neked egy kisebb demóanyagot. 4000es a bitráta.
-
c4
őstag
válasz Neoteric #13088 üzenetére
Hát... utolsó ötletként 2 képkocka... 6134-es bitrátájú 1080p rip vs gyári BD. Szerintem győzködd magad még egy kicsit.
[ Szerkesztve ]
-
c4
őstag
válasz M@trixfan #13128 üzenetére
Szép gondolatsor, bár a prémiumkategória ma is DLP-re épít. Nem véletlenül.
Emellett mondjuk a w1070 olyan képminőséget biztosít ma belépőkategóriában, amiről évekkel ezelőtt álmodni sem mertünk. A DC3 chipek már belépőkategóriában elérhetőek, ez bizony előrelépés. A lens shift funkció is egyre sűrűbben beépítésre kerül, akár vertikális, horizontális, nő a zoom átfogás, egyre csökken a szivárvány effektus. A 4K valóban jót tesz az LCD és annak továbbgondolt megoldásainak, bár az alapvetően lágy képpel sosem tudok megbarátkozni. A sima LCD-nek egyetlen kiugrási lehetősége, mivel a "csirkeháló" szinte eltüntethető lesz egy átlagos 240-es vásznon. hogy mikor lesz dinamikus képe, azt szerintem sose tudjuk meg.
Szóval: 230-250-es ársávban nincs alternatíva, ha nem zavar valakit a szivárvány. Az LCOS, D-ILA meg sose lesz olyan árban. Majd 5 projektor ára a különbség. De akkor már elgondolkodnék egy Runco vetítőn például (akár használtan is.). De visszatévén a vesszőparipámra: láttam én nem oly régen egy Sim2 C3X Grand Cinema (720p) vetítőt is.
Kicsit sírva fakadtam, hogy milyen k..va jó még ma is .[ Szerkesztve ]
-
c4
őstag
-
c4
őstag
válasz M@trixfan #13132 üzenetére
Én is láttam JVC, Sony vetítőket is.... Hiába jobb a fekete szint, egyszerűen számomra nézhetetlenül lágy. A Sony alapgépeiben meg gyenge optika is van (ehhez képest nevetségesen drága), ami még jobban lágyítja a képet. A JVC küszködik a lámpáival, kevéske a fényerő, hamar elveszíti a fényerőt... Van ott is gond bőven.
-
c4
őstag
válasz lemmy9 #13137 üzenetére
"Az LCoS (Liquid Crystal on Silicon) megoldás továbbfejlesztéseként létrehozott SXRD (Silicon X-Tal Reflective Display) projektor képmegjelenítési technológia, a Sony egykori felsőkategóriás vetítői révén tett szert hírnévre a házimozi világában. Az LCoS esetében a folyadékkristályokat szilikon rácsozatban helyezik el, ami többek között nagy képpontsűrűséget eredményez. Azonban az LCoS technológiának sajnos vannak árnyoldalai is, amelyek leginkább a feketeszintek, illetve a kontrasztarány viszonylatában mutatkoznak meg. A japán gyártó fejlesztői által kidolgozott SXRD technológia újításai ezeken a problémákon hivatottak segíteni, emellett még nagyobb képpontsűrűséget biztosítanak, a képpontok közötti tér nagymértékű csökkenésével egyidejűleg."
-
c4
őstag
válasz lemmy9 #13143 üzenetére
Khm... Ebben a hozzászólásodban még LCD technológiáról írsz. Azután vetted elő az LCoS-t. Ami vetítéstechnikailag nem egyezik meg az LCD vetítők által használt technológiával:
"A panel az LCD-hez hasonlóan polarizált fénnyel dolgozik (lényegében LCD), de fényvisszaveréssel juttatja tovább a fényt az objektív felé, nem engedi át a panelen, mint a „transzmisszív” klasszikus LCD." (projektor.hu)
Emlékeim szerint még a kitöltési tényezője is jobb volt, mint a "hagyományos" LCD-nek, (Kevésbé csirkehálós.) -
c4
őstag
válasz HelloTwinky #13150 üzenetére
Ha vezeték nélküli adatkapcsolatot kívánsz létrehozni a lejátszó (ha képes rá) és a vetítő közt, akkor kell az Epson EH-TW6100W-t választanod.
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen