Új hozzászólás Aktív témák
-
Csaba_20_
őstag
Esetleges alternatíva a BIOS-t ellátni jelszóval és abban beállítani, hogy melyik winchester legyen épp aktív(felismerve), melyikről bootoljon az OS. A gyerekek Windows-ában akár csoportházirend segítségét is igénybe véve(nem tudom fejből mi lenne idevaló) letiltani a másik winchesterhez való hozzáférést, vagy pl. unmountolni azt Bővebben: link
a megfelelő kötetet. Ha a Windows a BIOS beállításának ellenére felismerné a winchestert.
Minden esetre én biztos, hogy elsőnek nem hardveres megoldáshoz nyúlnék, hanem megpróbálnám használni az operációs rendszer adta lehetőségeket.
[Szerkesztve] -
Csaba_20_
őstag
válasz Gergello #1288 üzenetére
Én sem csináltam még semmi ilyet, de szerintem a plexi oldalához esetleg SMD LED-eket lehetne legszebben odatenni. Mivel azoknak sík a felületük. Azonban ezek általában 100 mcd-esek szoktak lenni, de végig tudod vele rakni a plexi oldalát. Színtől függően változó árban lehet hozzájuk jutni, de az olcsóbb színek, mint a piros vagy a zöld 20-30 Ft/db áron szerintem bárhol beszerezhetőek.(pl. Lomex).
Valószínüleg hasonlóba én is bele fogok kóstolni, ezért szeretném megkérdezni, hogy hol gravíroztatsz és mennyiért? -
Csaba_20_
őstag
And írta:
Az egyenirányított feszültség szinuszos fesz. (csúcs)egyenirányítása után: Uegyen= Usz(eff) * gyök(2) - U(f), ahol Usz(eff) a szinuszos feszültség effektív értéke (általában erről beszélnek szinuszos fesz. esetén), U(f) pedig az egyenirányító dióda / diódák nyitófeszültsége.
Ez a képlet elég suta nem? -
Csaba_20_
őstag
válasz zLegolas #1323 üzenetére
zLegolas írta:
Az egyenirányítók diódaféleségek, minden ilyesmi diódán 0,6..0,7 V fesz esik. Ezt felnyomhatod kissé egy bazi nagy kondival a kimeneten...
A dióda nyitófeszültsége olyan elektronikai paraméter, ami nem befolyásolható rákapcsolt kondenzátorral számottevően. A nyitófeszültség a diódán folyó áramerősségtől persze kis mértékben azért függ, de ezt a rákapcsolt kondenzátor nem befolyásolja. Vannak diódák, amiknek alacsonyabb a nyitófeszültségük, vannak, melyeknek magasabb. Pl. Más a jellemző nyitófeszültsége a germánium és a szilícium alapú diódáknak.
zLegolas írta:
Ha egy trafót terhelsz, a fesz elindul lefelé. Üresjárásban egy 12V-os trafón lehet 14-15 V-is, ha ráteszed a fogyasztót, beáll a kábé 12V.
A trafó kimeneti feszültsége állandónak tekinthető. A jelenség, amiről te beszélsz, az az csúcs-egyenirányított feszültség effektív értéke, ugyanis ez függ a terhelés mértékétől. Ha egy transzformátorra azt adják meg, hogy 230V/12V, akkor tudni kell, hogy effektív értékekről van szó. Vagyis ha meg akarjuk tudni a csúcsértékeket, akkor 1.41-gyel(gyök 2) szoroznunk kell azt. Tehát 230*1.41=322V, valamint 12*1.41=16.92V.
A Graetz-hidas csúcsegyenirányító esetében a diódák nyitófeszültsége kétszer vonandó le, mert egyszerre mindig párban vannak nyitva. De csak akkor szabad levonni, ha áram folyik rajtuk. Áram pedig csak akkor folyik rajtuk, ha az egyenirányító bemenetén magasabb feszültség van, mint a kimenetén, mert ekkor töltődik csak a kondenzátor. Ez szinuszos tálálásnál a bekapcsoláskor kb. negyed-/fél periódusig igaz, aztán pedig nagyjából mindig csak a bementi feszültség csúcsértékének közelében. Ezért is írtam korábban, hogy a leírt feszültségképlet nem igazán megfelelő. -
Csaba_20_
őstag
And írta:
Írod: ''A trafó kimeneti feszültsége állandónak tekinthető.'' Ez viszont miért lenne igaz, ha már a terhelés kapcsán jött elő a dolog?
Olvass figyelmesebben légyszives! Figyeld meg a következő bekezdést:
zLegolas írta:
Ha egy trafót terhelsz, a fesz elindul lefelé. Üresjárásban egy 12V-os trafón lehet 14-15 V-is, ha ráteszed a fogyasztót, beáll a kábé 12V. Ha még sokabbat nyomatol rá, akkor a trafó elkezd jobban melegedni, fesz meg elindul lefelé. Nyilván ezt nem sokáig teheted meg.
Elemzem a kedvedért. A 12V-os trafó üresjárásban 12V-os, merthogy ilyenkor nincs terhelve. Természetesen effektív értékekről beszélek. Ha a trafó teljesítményének megfelelő terheléssel terheled le, akkor se esik le a kimeneti feszültsége. Csak a bekezdés második felében jön az a rész, amikor a vezeték melegedésével is számolni kell és megjelennek a terhelésproblémák. De ez nem normális üzemszerű állapot. Miért azzal az állapottal jellemezzünk valamit, amit nem is kéne tudnia? Nonszensz.
A leírásból is tisztán látszik, hogy nem erről akart zLegolas írni, hanem a csúcsegyenirányító kimeneti feszültségét jellemezte inkább.
A saját példádban pedig tegyél mérőműszert a trafó kimenetére és ne az egyenirányító utáni feszültségeket jellemezd úgy, mintha a trafó feszültségéről írnál! Pont ugyanabba a hibába esel, amibe zLegolas. -
Csaba_20_
őstag
And írta:
A Si-anyagú diódák nyitófeszültsége pedig akár az 1V-ot is közelítheti, ha a határáramuk közelében dolgoznak.
A nyitófeszültséget szerintem én is úgy jellemeztem, hogy a diódán átfolyó áramtól függ. De ez továbbra se függ a rákapcsolt kondenzátor értékétől, ahogy azt zLegolas állította. -
Csaba_20_
őstag
Valami nagyon nem stimmel ezzel a méréssel(Vagy a számolásommal). A szekunder tekercs ellenállása egyenáramú szempontból 1.1 Ohm.. A tekercs kapcsain mérhető feszültség 10.45V. Ha leszámítjuk a mérőműszer belső ellenállásából adódó hibát, akkor ezt tekinthetjük a tekercs kapocsfeszültségének. Egy-egy adott mérési elrendezésben, ha szintén végtelen nagynak tekintjük a mérőműszer belső ellenállását, akkor Rbe(a trafó belső ellenállása) a következő képlettel számolható:
Rbe=Uk*Rt/Um-Rt
Ahol Um a terhelő ellenálláson(Rt) mért feszültség. Ezzel számolva az első esetben, ahol az Rt=46Ω volt, az Rbe1=2.36Ω lesz, a második esetben pedig Rbe2=2.2279Ω. Korábban azt feltételeztük, hogy a tekercsen átfolyó áram növekedésének hatására a tekercs melegszik, így az ellenállása megnő. Ám (direkt kis i-vel írtam, hogy látható legyen) i1<i2 mégis Rbe1>Rbe2 ellentmondásra jutottunk.
Figyelembe véve, hogy éjszakázom és megosztott a figyelmem jelen pillanatban is, valamint x óra nem alvás van mögöttem, elképzelhető, hogy valahol hibásan számoltam, vagy gondolkoztam. Ugyanakkor ha helyes a számolás, akkor a méréssel van valami gubanc. Illetve elképzelhető, hogy az elhanyagolások miatt jutottam helytelen következtetésre.
Minden esetre egy korrektül tekercselt transformátor esetében nem szabadna előfordulnia szerintem jelentős feszültségesésnek a névleges terhelési tartományon belül. Különben elég nehéz lenne számolni vele. -
Csaba_20_
őstag
Szerintem meg ez egy katasztrófa. Nagyon elterjedt, de hatalmas hátránya, hogy ha tönkre megy, akkor zárványosan megy tönkre. Tehát bizonyos szakaszok kiégnek benne. Ilyenkor lehet toldozgatni, hogy ne legyen az, hogy pár 10 cm-es szakasz nem világít. Melegszik, viszonylag sokat fogyaszt és undorítóan néz ki. Nálunk jópár méter ki van feszítve ilyenből, de csak néhány helyen vettük igazán hasznát. Például ott, ahol magát a kábelt nem lehet látni, de egybefüggő fényt kell produkálni. De számítógép csinosításra semmiképp nem használnám. Persze ez az én saját véleményem...már lehet, hogy használná...
-
Csaba_20_
őstag
Nekem se kedvem, se időm, se energiám, se pénzem nincs a megvalósítására, de szabadjára engedem a modding őrület és az iszonytató meleg jegyében a következő idétlenséget:
Világító LED-es ventilátor! Jó, tudom, mi ebben az új... Az, hogy nem egy szimpla nyitó irányú előfeszítéssel világítást biztosító fajtáról van szó, hanem a lapátokra szerelt LED sorokról, melyekkel megfelelő vezérléssel LED-es kiírót lehet alkotni. Igaz valószínűleg a súlytöbblet miatt megnő a hangja is a szerkezetnek, de a moddereknek ez úgyse számít, hiszen majd leszabályozzák a fordulatszámát. Ám ezzel újabb problémába ütköznek, a vezérlést a változó fordulatszámra is fel kell készíteni. De szép project... -
Csaba_20_
őstag
válasz TESCO-Zsömle #2381 üzenetére
Ez pedig nem bonyolult áramkör, csak sok munkával jár az elkészítése.
-
Csaba_20_
őstag
válasz BioNiCMaN #3655 üzenetére
Akkor némi szakmai kiigazítás, mert úgy látom némi képzavar van. A gyári hűtőbordák nem PWMIC-n vannak, hanem FET-eken, amiket PWM(impulzus szélesség moduláció) módban vezérel egy vezérlő IC. Ez az IC kicsit odébb található, valószínűleg a +12V-os tápcsatlakozó mellett lévő soklábú IC az. A kis fekete négyzetek valóban tekercsek, csak tokozva vannak. Nem tudom mennyit javít a hűtésükön, ha a külső burkolatra hűtőbordát raksz. Sokkal inkább a légmozgás lenne szerintem is a lényeg. Gondold meg!
Valamint a vezérlő IC-t szerintem értelmesebb lenne hűteni, mint a tekercseket.
[Szerkesztve] -
Csaba_20_
őstag
Szerintem sima Clean és fogkefe megfelel tisztítóeszköznek. Aztán szárítás, majd átforrasztás. Egyébként meg nem 5 perces munka, lehet hogy elgondolkoznék egy alaplapcserén inkább, ha sajátról lenne szó.
-
Csaba_20_
őstag
Minden bizonnyal arra gondolt, hogy lecserélné csili-vili UV kék-zöld-hupilila csatlakozóra a régit úgy, hogy a meglévőből kiszedő KIT segítségével szedi ki és aztán rakja bele a másikba. A kábelsorrendet nem kell megjegyezni, csak a színhelyességre kell amúgy törekedni. Ezen a képen megtalálja, hogy mit hova kell kötni. [link]
Egyébként pedig van sokféle felületre körkivágó. A felülettől és az átmérőtől függ, hogy mennyibe kerül. Javaslom ne az OBI, Praktiker és tsa-i kategóriából vegyen az illető, ha már vásárlásra adja a fejét. A megmunkálás egyébként valóban hőt termel, ezért a festék esetleg megéghet. Erre meg az újra festést találták ki.
Új hozzászólás Aktív témák
- Tényleg jobban fogyaszt a Peugeot, az Opel és a Citroen?
- Sorozatok
- Intel Core i3 / i5 / i7 / i9 10xxx "Comet Lake" és i3 / i5 / i7 / i9 11xxx "Rocket Lake" (LGA1200)
- Elektromos autók - motorok
- Starfield
- Befutott az Arcane animációs sorozat új évadának legfrissebb előzetese
- Gaming notebook topik
- Kibővített előzetest kapott a FragPunk
- Milyen TV-t vegyek?
- Elden Ring
- További aktív témák...
- be quiet! PURE BASE 500FX ARGB gépház
- AEROCOOL Aero-1000 White Edition ATX számítógépház
- Újszerű - PHANTEKS Enthoo Evolv ITX TG RGB számítógépház
- Aquacomputer Couplex Kryos XT Nickel 775/1155/1156/1151/1150/1366 hűtőblokk
- Corsair AX760 760W 80+ Platinum Full Moduláris tápegység Dobozában full fekete fémharisnyás kábelek!