Új hozzászólás Aktív témák

  • Szabi®

    addikt

    Elkezdtem a napokban az Astral Chaint, nagyon féltem tőle, mert a két végletet említették sokan, vagy nagyon behúzta, vagy nagyon nem. A Nier Automatát ps4-en és pc-n is kijátszottam, nah ehhez képest tetszett nekem az Astral Chain. Egy nagyon precízen megkomponált játék a szememben, aminél tényleg megint érződik a japán minőség, de az az igazi odarakott minőség. Ezt még a Sony tudja éreztetni egy-egy ip-jével.
    Ahogy elkezdtem a játékot már az első képkockák elgondolkodtattak, hogy amit látok, azt igazából 2019-ben tették az asztalra, és switchre. Annyira meggyőző elsöprő az első scenário, hogy ideje sincs az embernek egyáltalán felfogni, hogy mi van.
    A tűéles kontúros grafika amit az ember elé présel a kis tégla elképesztő, minden részén, még ott is, ahol próbálták palástolni a játéktér határait, cseles megoldások zárnak be a térbe. A zenék, a mozgásanimációk, a karakterek dizájnja . . . Ez nem középkategória.
    8 óra beletett játék után számomra nagyon nagy pozitívum az összkép, igazából szuperlatívuszokat érdemelne, de nem tudom még milyen lesz a végkifejlet.
    Amit egyenlőre láttam az nagyon tetszetős, pörgős, színes, neonfényes, és nagyon japán, a városok nagyon adják a jövőbeni modern érzést és a pusztulást/eróziót egyszerre. A Nier-el ellentétben itt nem untam magam, hiába a disztópikus jövőkép itt is, olyan érdekesen van ez a világ megkreálva, hogy mindig fenntartja az érdeklődést. Élettel teli, az emberek a maguk valóiban vannak a helyszínekre helyezve.
    Anno megtanultam, hogy a Nintendo játékainak az esélyen felül, kell egy kis beletett idő, hogy lásd, mennyi mindent pakoltak bele, mennyire komplex és egyben van. Az Astral Chain is ilyen, képekről nem jön vissza az a fancy érzés, mint amikor játszik vele az ember.
    Nálam tartózkodott egy barát amikor nyomtam, és őt is nagyon behúzta. Ő ennek a létezéséről sem tudott, de nagyon behúzta az atmoszféra. Hiányolta is, hogy ps4/ps5-re ez nincs.

Új hozzászólás Aktív témák