Aktív témák

• #4 Niquis aktív tag

  2005-03-11 21:46:48 #4

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Niquis

  aktív tag

  Nahát, bejött a bloggolás. Nem éreztem szarul magamat egész este, még a szokásos önmarcangolás is elmaradt (a ''lerántom magam''-rész). Ellenben most szörnyű egyedüllét-érzés tört rám. Mennyi mindent akartam írni, ha belegondolok - de aztán a napi teendők és a punnyadás dicstelen kettőse elvette az erőmet. És mindig beleütközöm abba, hogy a szavak annyira szegényes eszközök! Hogyan is tudnám azt a csodálatosan összetett, vizualitáson alapuló világot, ami a képzeletem és az emlékeim, transzformálni ebbe a médiumba! Csodálom azokat az embereket, akiknek ez úgy sikerül, hogy az eredmény másoknak is ad valamit. Úgy hívják őket, hogy írók. Mégpedig a jó írók. Ami az ő képzeletében megvan, az ő tapasztalataival, azt a szavak bűvölésével úgy tudja papírra vetni, hogy azt sokféleképp lehet értelmezni - enélkül nem is lenne művészet. Ami triviális, az nyilván nem ide tartozik. Minden embernek más és más élményt hoz belőle létre a saját asszociációs hálója, így lesz egyedi az, amit ő a könyvtől kap. Ugyanez már korlátozottan érvényes a képre és a filmre is. Talán ezért nem hoz lázba engem a fényképészet, mert üresnek és statikusnak tartom. De mégis, ezekbe a passzív médiumokba az emberi érzelmek visznek életet és művészetté emelik - anélkül csak technológiai demonstráció. Mennyi ilyet láttam, amikor csak a renderfarmjaikat próbálgatják... hálistennek, az újabb anim. filmek már sokkal gazdagabb mögöttes világgal rendelkeznek. Gondoljatok a Hihetetlen családra. A fényképészetnek pedig az adhatja meg a hasonló élményt, amikor összerakod a kép hangulati világát - ami téged esetleg megfog érzelmileg benne - azzal, hogy megpróbálod kitalálni a készítő érzésvilágát.
  
  [Szerkesztve]

  "És ha helyzet van, akkor mindig lépni kell. Ha olyan a helyzet."

Aktív témák