Új hozzászólás Aktív témák
-
Zoz
őstag
Én még emlékszem arra, amikor még új 386-osokat szereltünk össze
Néhány megjegyzés:
"A CGA-ról (Color Graphics Adapter) annyit kell tudni, hogy a szabványt az IBM fejlesztette ki 1981-ben ez volt az első színes monitor, ami grafikus módban 4 szín megjelenítésére volt alkalmas. Fekete, fehér cián kék, és lila. Persze keverni nem tudta őket. A monitor 640X200-as felbontásra volt képes. "A monitor az 16 színt képes megjeleníteni. A CGA kártya 640x200-ban két színt (fekete+a 16-ból valamelyik), 320x200-ban 4 színt tud megjeleníteni. A 4 színből 3 kötött az egyes paletta beállításoknál, 1 szabadon választható a 16-ból (ez alapból fekete). Összesen 3 paletta beállítás érhető el. Pluszban még van egy fényesség választás is. Az viszont valóban igaz, hogy az általad felsorolt legrondább színösszeállítás a leggyakoribb, pedig van normálisabb is, pl: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/b/b3/Castle_master-cga.png
160x100-ban már előcsalogatható mind a 16 szín :-)
Amúgy ugyanezen Motorolla 6845-ös vezérlő IC található több 8 bites gépben is, pl Amstrad CPC, vagy hazait nézve Videoton TVC, ezekben sokkal szabadabban programozhatóak a színösszeállítások.
Amúgy a CGA monitor működik EGA kártyával is, persze a 64 színt nem tudja (kb egy évig használtam így az első XT-met, amíg nem telt új monitorra)
Apró érdekesség még, hogy a CGA kártyán volt kompozit TV kimenet, igaz számunkra nem sok haszonnal, mivel NTSC.
-
Zoz
őstag
"De például a HDD és a floppy vezérléséhez is külön egy úgy nevezett „IO” (Input Output) kártyát kellett beraknunk az alaplapba, és az akkoriban alapvetőnek számító nyomtató és soros port is ezen a kártyán volt megtalálható. "
Ez már az úgynevezett Multi I/O kártyák korában volt csak ilyen egyszerű
(Ilyen kártya van a fotón is)
Korábban külön volt a floppy vezérlő, a vinyó vezérlő, a soros port, a párhuzamos port...
vannak ilyen ősleleteim a fiókban sőt a soros portnál is sokszor úgy volt, hogy bár két portot tudott a kártya, csak az egyiknek a vezérlő IC-je volt rászerelve, a másiknak üres foglalat, ha gyűlt pénzed, majd később bővíthetted .-)Elsőként, még az MFM korszakban a vinyó és floppy vezérlő költözött össze. Ezek a Multi I/O kártyák úgy a 93-94 körül kezdtek elterjedni. Utána jöttek ezek VLB kiadásban is, ekkor jelentek meg az első olyan kártyák, amiken 2 IDE port is volt, amit csak pár évvel késöbb követtek olyan alaplapok, amiknek a BIOS-a már tudott két IDE portot kezelni. Addig jobbára csak CDROM-nak (a vadi új IDE-seknek, aminek már nem kellett külön kártya ) volt használható a 2. csatlakozó.
És hamár IDE: nagyon sokáig nem volt AUTO DETECT a BIOS-okban, hanem kézzel kellett beírni a vinyó paramétereit, ami jó szívás volt anno, ha nem volt ráírva a vinyóra...
Régebbi lapokon még USER DEFINIED vinyó típus se volt, a beépített pár tucatból kellett a vinyóhoz hasonlót találni...Ja és, CMOS SETUP se volt minden lapon, némely régebbi darabnál azt is floppyról (esetleg rejtett particióról a vinyón) kellett betölteni, ha bármit állítani akartál. Ez egyes márkás gépeknél még 486-os korszakban is megmaradt.
-
Zoz
őstag
"Gondoltam CPU-t cserélek, de hiába raktam be 40MHz-es példányokat, mindig ugyanezt az eredményt kaptam"
Nem véletlen, ugyanis itt még jumperekkel kellett beállítani a processzor órajelét. Ha nincs semmi állítási lehetőség, akkor pedig kvarc oszcillátort kellett kicserélni (anno én így tuningoltam a 286-osomat 16-ról 20 Mhz-re ). Oszcillátor cserénél előfordulhat, hogy ha ugyanarról van leosztva az ISA busz órajele, akkor mivel az is nő, a perifériák nem fogják bírni a tuningot.Ami még kimaradt a tuningolásból: érdemes a BIOS-ok CHIPSET SETUP-jában elmélyedni. Memória ill cache esetén a várakozási ciklusok csökkentésével csikarható ki némi plusz teljesítmény, persze ehhez nem árthat válogatott tuning modulokat és cache IC-ket beszerezni akkoriban a 70 és 80 ns-os RAM-ok voltak az általánosan elterjedtek, a 60-as a ritka kincs. Cache IC-kből a 25 és 20 ns-osak voltak a 386-os időkben általánosak, később jöttek 15-ösök, P1 alaplapon már 12-es is előfordulhat.
ISA buszra is akadhatnak beállítások, amivel a videókártya és a vinyókezelés gyorsulhat (ha bírja a tempót ).Itt meg említeném a Celem Cache Test nevű progit, ami különböző adatblokkokkal végez műveleteket, a grafikonon szépen látszik az L1, L2 hatása (a 486DLC esetén már van mindkettő).
-
Zoz
őstag
Saját (féltve őrzött ) árlistánkról néhány tétel, nettó árak 1994.10.28:
Házak:
baby 4400
midi torony 5520
torony 7760
Alaplapok:
Procival:
386SX40 7040
386DX40 128K Cache 10480
486DLC40 VLB 128K 14880
Proci nélkül:
486DX4 VLB 256K 30/72 10160
P5 60/66 256K VLV+PCI 26880
Procik
387 2160
486DX33 Cyrix 12880
486DX2-50 Cyrix 17280
486DX2-66 AMD 21840
486DX2-80 AMD 33040
486DX4-100 Intel 68800
Pentium 66 70480
Pentium 90 80320
RAM
1MB 9 bit 4320
4MB 9 bit 14640
4MB 36 bit 16080
8MB 36 bit 34000
16MB 36 bit 65040
Vezérlőkártyák
ISA Multi I/O 1280
VLB Multi I/O 2240
SB 2.0 6640
SB 16 Multi CD13760
SB Awe 32 37200
VGA
Realtek 256K 2960
Trident 9000C 512K 4640
Trident 8900D 1MB 7360
Tseng ET4000 1MB 9760
Tseng ET4000 1(2)MB VLB 10960
S3 1MB PCI 16560
Ati Mach64 2MB PCI 30640
Driveok
Panasonic 2x, vezérlőkártyás CDROM 16640
3.5" FDD 3840
5.25" FDD 5120
250MB WD 20240
540MB Maxtor 27760
1GB WD 70000
Monitorok
14" Mono VGA 10480
14" SVGA 24960
15" SVGA Axion 1280 39600
17" AOC 1280 LR NI 82400 -
Zoz
őstag
válasz (ÉN)közPONT #115 üzenetére
A VGA nem megy bele abba az alaplapba!
De itt egy hozzá:
486DX4 3VL 4PCI 15680 -
Zoz
őstag
1996.02.27
Házak
Baby 5840
Mini torony 4960
Midi torony 6640
Torony 12160
Alaplapok
Procival
486SLC-40 8240
486DLC-40 128K VLB 12000
Proci nélkül
486DX4 VLB EIDE 8480
486DX4 256K VLB EIDE 11920
486DX4 256K PCI EIDE 13680
P5 75-1xx 256K PCI 20400
Procik
486DX2-66 Intel 7760
486DX2-80 Cyrix 3680
486DX4-100 Cyrix 8800
486DX4-100 AMD 8640
486DX4-100 Intel 11440
486DX4-133 AMD 13120
5x86-120 Cyrix 18080
Pentium 100 30800
RAM
1MB 9 bit 3280
4MB 9 bit 11120
4MB 36 bit 10160
8MB 36 bit 24240
16MB 36 bit 53920
512K VGA RAM 3120
Vezérlőkártyák
ISA Multi I/O 1360
VLB Multi I/O 2240
VLB Multi I/O EIDE 2720
SB16 EIDE 13840
SB16 kompatibilis 7640
SB AWE 32 16480
Gravis Ultrasound 16480
VGA
Realtek 256K 3360
Trident 9000C 512K 5520
Trident 9440 VLB 1(2)MB 10080
S3 Trio 64 PCI 1(2)MB 13200
Meghajtók
Panasonic 4x IDE CDROM 14880
3.5" FDD 3440
5.25" FDD 5520
270MB Quantum 13760
540MB Seagate 22560
850MB Quantum 25120
1GB Quantum 29760
1.2GB WD 31680
1.7GB IBM 40720
Monitor
14" Mono VGA Axion 12480
14" SVGA Axion 37280
15" SVGA Axion 1280 48320
17" SVGA Targa 1280 90240 -
Zoz
őstag
Az nem CD, mivel írható, ha nagyon úgy nézzük, akkor a DVD-RAM őse
Kiadvány szerkesztő helyeken láttam ilyesmit használni, ahol a nagy felbontású grafikus fájloknak rengeteg hely kellett.Emlékszem az egyik szerkesztőségben mondták, hogy azért használnak Win95-t, mert csak az tud lekezelni 256MB memóriát. Úristen! 256 mega RAM egy gépben?! Volt mindez 1995-ben
-
Zoz
őstag
Én úgy emlékszem 2000 alá a GUS PnP-t lehetett beizzítani. Amíg volt ISA slotom (Abit VH6T) addig benne volt a gépben.
Amúgy a legjobb megoldás GUS+SB16 combo volt. A Gravis tudott még több profibb MIDI cuccot emulálni, így a GUS-t nem ismerő játékoknál mehetett a digi az SB-n, a zene meg emulált Rolandként a GUS-on, sokkal szebben szólva, mint az SB Adlib kompatibilis midije. -
Zoz
őstag
válasz Balage21 #244 üzenetére
Ezt azért még sok minden más is okozhatta! Akkoriban mindenki úgy mérte a gépeket, hogy pl Pentium 166, PCI-os alaplap, 16mb RAM, S3 Trio
Különböző chipsetekről, de még különböző alaplapgyártókról se nagyon tudott senki, alaplap az alaplap és kész.
Pedig voltak jelentős teljesítmény különbségek pl a PCI port, azaz a VGA teljesítményében, RAM sebességben, vinyó sebességben. Pluszban még a RAM is lehetett FPM, EDO, vagy esetleg már SD.
Mivel kereskedésben dolgoztam, így volt lehetőségem rengeteg cuccot kipróbálni, és a legjobbat választani otthonra.
Arra emlékszem, hogy anno ebben az időszakban külön vadásztunk Abit alaplapokra (PN5, PR5) , nekem és több ismerősnek ez volt. (Az átlag köztudatba pár évvel később a legendás BH6-tal került az Abit). -
Zoz
őstag
Ezt egyértelműen cáfolnám!!!
Volt már akkor Win2000 is. A dual Celeront már simán a Windows meghálálta, az egész rendszer sokkal simábban futott, nem voltak olyan idegesítő akadások a háttér folyamatok miatt, mint egy egy procis gépen. Ez természetesen igaz volt a játékokra is.
Néhány példa ami csak dual procis gépen volt megoldható akkoriban: tévékártyával szoftveres MPEG2-be felvenni, és közben netezni. Párhuzamos portos szkennert használni, és közben MP3-at hallgatni, stbNagyon szerettem anno a BP6-os gépemet, és nagyon mérges voltam az Intelre, hogy az FCPGA Celeronokban letiltotta a dual használatot
A két P3 meg a megfizethetetlen kategóriába tartozott így egy procis gépem lett utána, ami csúcsteljesítményben ugyan nagyobb lett, de az idegesítő akadások miatt visszakívántam a két procis rendszert. (Majd sokkal késöbb jött egy AMD64 X2 )
Új hozzászólás Aktív témák
- Gigabyte GA-H81M-DS2 rev:2.1 LGA 1150 alaplap
- IPhone SE2 2020 64GB megkímélt akku 86%
- Asus P8H67 LGA 1155 alaplap
- Bomba ár! Fujitsu LifeBook E754 - i7-4712MQ I 8GB I 128SSD I 15,6" I HDMI I Cam I W10 I Garancia!
- Bomba ár! Fujitsu LifeBook E754 - i5-4GEN I 8GB I 128SSD I 15,6" FHD I HDMI I Cam I W10 I Garancia!
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen