Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Zoz

    őstag

    Én még emlékszem arra, amikor még új 386-osokat szereltünk össze :)

    Néhány megjegyzés:
    "A CGA-ról (Color Graphics Adapter) annyit kell tudni, hogy a szabványt az IBM fejlesztette ki 1981-ben ez volt az első színes monitor, ami grafikus módban 4 szín megjelenítésére volt alkalmas. Fekete, fehér cián kék, és lila. Persze keverni nem tudta őket. A monitor 640X200-as felbontásra volt képes. "

    A monitor az 16 színt képes megjeleníteni. A CGA kártya 640x200-ban két színt (fekete+a 16-ból valamelyik), 320x200-ban 4 színt tud megjeleníteni. A 4 színből 3 kötött az egyes paletta beállításoknál, 1 szabadon választható a 16-ból (ez alapból fekete). Összesen 3 paletta beállítás érhető el. Pluszban még van egy fényesség választás is. Az viszont valóban igaz, hogy az általad felsorolt legrondább színösszeállítás a leggyakoribb, pedig van normálisabb is, pl: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/b/b3/Castle_master-cga.png

    160x100-ban már előcsalogatható mind a 16 szín :-)

    Amúgy ugyanezen Motorolla 6845-ös vezérlő IC található több 8 bites gépben is, pl Amstrad CPC, vagy hazait nézve Videoton TVC, ezekben sokkal szabadabban programozhatóak a színösszeállítások.

    Amúgy a CGA monitor működik EGA kártyával is, persze a 64 színt nem tudja (kb egy évig használtam így az első XT-met, amíg nem telt új monitorra)

    Apró érdekesség még, hogy a CGA kártyán volt kompozit TV kimenet, igaz számunkra nem sok haszonnal, mivel NTSC.

  • Zoz

    őstag

    "De például a HDD és a floppy vezérléséhez is külön egy úgy nevezett „IO” (Input Output) kártyát kellett beraknunk az alaplapba, és az akkoriban alapvetőnek számító nyomtató és soros port is ezen a kártyán volt megtalálható. "
    Ez már az úgynevezett Multi I/O kártyák korában volt csak ilyen egyszerű :D
    (Ilyen kártya van a fotón is)
    Korábban külön volt a floppy vezérlő, a vinyó vezérlő, a soros port, a párhuzamos port...
    vannak ilyen ősleleteim a fiókban :) sőt a soros portnál is sokszor úgy volt, hogy bár két portot tudott a kártya, csak az egyiknek a vezérlő IC-je volt rászerelve, a másiknak üres foglalat, ha gyűlt pénzed, majd később bővíthetted .-)

    Elsőként, még az MFM korszakban a vinyó és floppy vezérlő költözött össze. Ezek a Multi I/O kártyák úgy a 93-94 körül kezdtek elterjedni. Utána jöttek ezek VLB kiadásban is, ekkor jelentek meg az első olyan kártyák, amiken 2 IDE port is volt, amit csak pár évvel késöbb követtek olyan alaplapok, amiknek a BIOS-a már tudott két IDE portot kezelni. Addig jobbára csak CDROM-nak (a vadi új IDE-seknek, aminek már nem kellett külön kártya :) ) volt használható a 2. csatlakozó.

    És hamár IDE: nagyon sokáig nem volt AUTO DETECT a BIOS-okban, hanem kézzel kellett beírni a vinyó paramétereit, ami jó szívás volt anno, ha nem volt ráírva a vinyóra...
    Régebbi lapokon még USER DEFINIED vinyó típus se volt, a beépített pár tucatból kellett a vinyóhoz hasonlót találni...

    Ja és, CMOS SETUP se volt minden lapon, némely régebbi darabnál azt is floppyról (esetleg rejtett particióról a vinyón) kellett betölteni, ha bármit állítani akartál. Ez egyes márkás gépeknél még 486-os korszakban is megmaradt.

  • Zoz

    őstag

    "Gondoltam CPU-t cserélek, de hiába raktam be 40MHz-es példányokat, mindig ugyanezt az eredményt kaptam"
    Nem véletlen, ugyanis itt még jumperekkel kellett beállítani a processzor órajelét. Ha nincs semmi állítási lehetőség, akkor pedig kvarc oszcillátort kellett kicserélni (anno én így tuningoltam a 286-osomat 16-ról 20 Mhz-re :D ). Oszcillátor cserénél előfordulhat, hogy ha ugyanarról van leosztva az ISA busz órajele, akkor mivel az is nő, a perifériák nem fogják bírni a tuningot.

    Ami még kimaradt a tuningolásból: érdemes a BIOS-ok CHIPSET SETUP-jában elmélyedni. Memória ill cache esetén a várakozási ciklusok csökkentésével csikarható ki némi plusz teljesítmény, persze ehhez nem árthat válogatott tuning modulokat és cache IC-ket beszerezni :) akkoriban a 70 és 80 ns-os RAM-ok voltak az általánosan elterjedtek, a 60-as a ritka kincs. Cache IC-kből a 25 és 20 ns-osak voltak a 386-os időkben általánosak, később jöttek 15-ösök, P1 alaplapon már 12-es is előfordulhat.
    ISA buszra is akadhatnak beállítások, amivel a videókártya és a vinyókezelés gyorsulhat (ha bírja a tempót :) ).

    Itt meg említeném a Celem Cache Test nevű progit, ami különböző adatblokkokkal végez műveleteket, a grafikonon szépen látszik az L1, L2 hatása (a 486DLC esetén már van mindkettő).

  • Zoz

    őstag

    Saját (féltve őrzött :) ) árlistánkról néhány tétel, nettó árak 1994.10.28:
    Házak:
    baby 4400
    midi torony 5520
    torony 7760
    Alaplapok:
    Procival:
    386SX40 7040
    386DX40 128K Cache 10480
    486DLC40 VLB 128K 14880
    Proci nélkül:
    486DX4 VLB 256K 30/72 10160
    P5 60/66 256K VLV+PCI 26880
    Procik
    387 2160
    486DX33 Cyrix 12880
    486DX2-50 Cyrix 17280
    486DX2-66 AMD 21840
    486DX2-80 AMD 33040
    486DX4-100 Intel 68800
    Pentium 66 70480
    Pentium 90 80320
    RAM
    1MB 9 bit 4320
    4MB 9 bit 14640
    4MB 36 bit 16080
    8MB 36 bit 34000
    16MB 36 bit 65040
    Vezérlőkártyák
    ISA Multi I/O 1280
    VLB Multi I/O 2240
    SB 2.0 6640
    SB 16 Multi CD13760
    SB Awe 32 37200
    VGA
    Realtek 256K 2960
    Trident 9000C 512K 4640
    Trident 8900D 1MB 7360
    Tseng ET4000 1MB 9760
    Tseng ET4000 1(2)MB VLB 10960
    S3 1MB PCI 16560
    Ati Mach64 2MB PCI 30640
    Driveok
    Panasonic 2x, vezérlőkártyás CDROM 16640
    3.5" FDD 3840
    5.25" FDD 5120
    250MB WD 20240
    540MB Maxtor 27760
    1GB WD 70000
    Monitorok
    14" Mono VGA 10480
    14" SVGA 24960
    15" SVGA Axion 1280 39600
    17" AOC 1280 LR NI 82400

  • Zoz

    őstag

    válasz (ÉN)közPONT #115 üzenetére

    A VGA nem megy bele abba az alaplapba! :)
    De itt egy hozzá:
    486DX4 3VL 4PCI 15680

  • Zoz

    őstag

    1996.02.27
    Házak
    Baby 5840
    Mini torony 4960
    Midi torony 6640
    Torony 12160
    Alaplapok
    Procival
    486SLC-40 8240
    486DLC-40 128K VLB 12000
    Proci nélkül
    486DX4 VLB EIDE 8480
    486DX4 256K VLB EIDE 11920
    486DX4 256K PCI EIDE 13680
    P5 75-1xx 256K PCI 20400
    Procik
    486DX2-66 Intel 7760
    486DX2-80 Cyrix 3680
    486DX4-100 Cyrix 8800
    486DX4-100 AMD 8640
    486DX4-100 Intel 11440
    486DX4-133 AMD 13120
    5x86-120 Cyrix 18080
    Pentium 100 30800
    RAM
    1MB 9 bit 3280
    4MB 9 bit 11120
    4MB 36 bit 10160
    8MB 36 bit 24240
    16MB 36 bit 53920
    512K VGA RAM 3120
    Vezérlőkártyák
    ISA Multi I/O 1360
    VLB Multi I/O 2240
    VLB Multi I/O EIDE 2720
    SB16 EIDE 13840
    SB16 kompatibilis 7640
    SB AWE 32 16480
    Gravis Ultrasound 16480
    VGA
    Realtek 256K 3360
    Trident 9000C 512K 5520
    Trident 9440 VLB 1(2)MB 10080
    S3 Trio 64 PCI 1(2)MB 13200
    Meghajtók
    Panasonic 4x IDE CDROM 14880
    3.5" FDD 3440
    5.25" FDD 5520
    270MB Quantum 13760
    540MB Seagate 22560
    850MB Quantum 25120
    1GB Quantum 29760
    1.2GB WD 31680
    1.7GB IBM 40720
    Monitor
    14" Mono VGA Axion 12480
    14" SVGA Axion 37280
    15" SVGA Axion 1280 48320
    17" SVGA Targa 1280 90240

  • Zoz

    őstag

    válasz Pörp #120 üzenetére

    Az nem CD, mivel írható, ha nagyon úgy nézzük, akkor a DVD-RAM őse :D
    Kiadvány szerkesztő helyeken láttam ilyesmit használni, ahol a nagy felbontású grafikus fájloknak rengeteg hely kellett.

    Emlékszem az egyik szerkesztőségben mondták, hogy azért használnak Win95-t, mert csak az tud lekezelni 256MB memóriát. Úristen! 256 mega RAM egy gépben?! Volt mindez 1995-ben :D

  • Zoz

    őstag

    válasz hcl #153 üzenetére

    Én úgy emlékszem 2000 alá a GUS PnP-t lehetett beizzítani. Amíg volt ISA slotom (Abit VH6T) addig benne volt a gépben.
    Amúgy a legjobb megoldás GUS+SB16 combo volt. A Gravis tudott még több profibb MIDI cuccot emulálni, így a GUS-t nem ismerő játékoknál mehetett a digi az SB-n, a zene meg emulált Rolandként a GUS-on, sokkal szebben szólva, mint az SB Adlib kompatibilis midije.

  • Zoz

    őstag

    válasz b0rZ #180 üzenetére

    Reméljük bacsis csinál majd egyszer egy jó kis 6x86 tuning tesztet, fagyállóval meg mindennel :)

  • Zoz

    őstag

    válasz Balage21 #244 üzenetére

    Ezt azért még sok minden más is okozhatta! Akkoriban mindenki úgy mérte a gépeket, hogy pl Pentium 166, PCI-os alaplap, 16mb RAM, S3 Trio
    Különböző chipsetekről, de még különböző alaplapgyártókról se nagyon tudott senki, alaplap az alaplap és kész.
    Pedig voltak jelentős teljesítmény különbségek pl a PCI port, azaz a VGA teljesítményében, RAM sebességben, vinyó sebességben. Pluszban még a RAM is lehetett FPM, EDO, vagy esetleg már SD.
    Mivel kereskedésben dolgoztam, így volt lehetőségem rengeteg cuccot kipróbálni, és a legjobbat választani otthonra.
    Arra emlékszem, hogy anno ebben az időszakban külön vadásztunk Abit alaplapokra (PN5, PR5) , nekem és több ismerősnek ez volt. (Az átlag köztudatba pár évvel később a legendás BH6-tal került az Abit).

  • Zoz

    őstag

    válasz bacsis #257 üzenetére

    Ezt egyértelműen cáfolnám!!!

    Volt már akkor Win2000 is. A dual Celeront már simán a Windows meghálálta, az egész rendszer sokkal simábban futott, nem voltak olyan idegesítő akadások a háttér folyamatok miatt, mint egy egy procis gépen. Ez természetesen igaz volt a játékokra is.
    Néhány példa ami csak dual procis gépen volt megoldható akkoriban: tévékártyával szoftveres MPEG2-be felvenni, és közben netezni. Párhuzamos portos szkennert használni, és közben MP3-at hallgatni, stb

    Nagyon szerettem anno a BP6-os gépemet, és nagyon mérges voltam az Intelre, hogy az FCPGA Celeronokban letiltotta a dual használatot :(((
    A két P3 meg a megfizethetetlen kategóriába tartozott :( így egy procis gépem lett utána, ami csúcsteljesítményben ugyan nagyobb lett, de az idegesítő akadások miatt visszakívántam a két procis rendszert. (Majd sokkal késöbb jött egy AMD64 X2 :) )

Új hozzászólás Aktív témák