Új hozzászólás Aktív témák
-
#45
Hieronymus
addikt
Alusky
#41
Az öreg indián már többször röhögött ezen.
Attól, hogy a takaró egyik végéből levágunk 1/24 részt és hozzá varjuk a másik végéhez a takaró nem lesz hosszabb.
A téli időszámítás volt az időszámítás. A nyárit vezették be.
Budapesten a legrövidebb nappal 8 óra 32 perc (december 22), a leghosszabb nappal 15 óra 58 perc (június 21.)
A december - január időszakában, az utazást is beleértve, egy átlagos dolgozó sötétben indul és érkezik haza.
Június - július időszakában ha van nyári időszámítás, ha nincs, világosban zajlik az élet.Nyilván az eredetit, ami télen van, érdemes megtartani. Magyarország közel van az időzónája közepéhez. Nagyjából a Német - Lengyel határ vonalában van. CET, UTC+1. Például a franciák és és spanyolok egy teljes órával nyugatabbra vannak és mégsem okoz problémát a CET használata.
A nyári időszámítást többször vezették be Európában, de mindig kikerült a használatból. Semmi előnye sem lett, a használatának.
Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
-
ArGab
őstag
Egyetértek. Én sokáig pártoltam az eltörlését, de egyszer végig nézve és gondolva, hogy mit is jelentene a fix zóna télen vagy nyáron, inkább a maradjon az átállítgatás pártján állok most.
Budapesttel számolva, ami úgy többé-kevésbé az ország közepe körül van, így néznek ki a tavaszi/őszi napéjegyenlőség illetve a nyári/téli napforduló időpontján a napfényes órák:
- Március 20, tavaszi napéjegyenlőség
UTC+1 avagy a "téli": 05:45 - 17:54
UTC+2 avagy nyári: 06:45 - 18:54
- Június 21, nyári napforduló
UTC+1 avagy a "téli": 03:44 - 19:45
UTC+2 avagy nyári: 04:44 - 20:45
- Szeptember 23, őszi napéjegyenlőség
UTC+1 avagy a "téli": 05:30 - 17:42
UTC+2 avagy nyári: 06:30 - 18:42
- December 21, téli napforduló
UTC+1 avagy a "téli": 07:26 - 15:56
UTC+2 avagy nyári: 08:26 - 16:56Tehát ha egész évben maradnánk a közép-európai (CET, avagy tévesen "téli"-nek nevezett) időzónában, akkor április közepétől szeptember elejéig 5 óra előtt, május közepétől július közepéig pedig 4 óra előtt kelne a nap. Viszont egész nyáron már 20 óra előtt sötétedne.
Ha egész évben maradnánk a közép-európai nyári (CEST) időzónában - ami a gyakorlatban valószínűleg inkább a kelet-európai (EET) időzónába való átlépést jelentené a nyári (EEST) átállítás nélkül - akkor viszont október közepétől március közepéig 7 óra után, november végétől február elejéig pedig csak 8 óra után kelne a nap. De napnyugta így is 17 óra előtt lenne egész decemberben és 18 óra előtt október közepe és február közepe között.
Ráadásul tekintve az erőteljes nyugati-európai gazdasági kapcsolatot, ha másik időzónába mennénk mint ők, annak biztosan lenne valamennyi hátránya üzleti kapcsolatokban is.Én pár éve egy másik ötletet olvastam valahol, ami Európában még talán egész kivitelezhetőnek is tűnik. Az őszi visszaállítás nem szokott különösebb gondot okozni szerintem senkinek, tehát ez igazából mindegy is mikor van. Ellenben a tavaszi átállítással elvesztett egy óra az ami igencsak problémás. A kontinens nagy részén - bár nem mindenhol - Húsvét hétfő szünnap, van ahol már péntek is. Ha a tavaszi átállítás Húsvét hétvégére lenne szinkronizálva, ott is nem szombat hanem péntek éjjelre, akkor a kontinens jelentős részének lenne 3 napos hosszú hétvégéje átállni. Mivel Húsvét mozgó ünnep, így az óraátállítás is vándorolna vele együtt március 22 és április 25 között.
