Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Doom

    aktív tag

    válasz csaba951 #15 üzenetére

    Azért ez nem ilyen egyszerű. Csak egy példa. "A" bank IG3 képes (azonnali átutalás), "B" bank nem. Te "A" bankból IG3-on küldöd a lóvét, "B" bank viszont nem tudja fogadni. IG3 és IG2 között nincs átjárás, te meg anyázol, hogy a lóvéd nem ment át azonnal, és csak 3 óra múlva jutsz hozzá a rózsaszín plüssmackóhoz, amit a Vaterán akartál venni. És emellett valószínűleg egyéb technikai problémák áthidalása is szükséges lenne, ami extra költség azoknál, akik betartják a határidőt.
    Egyébként nem csak a bankok a ludasak ebben, hanem az MNB is, aki még idén is módosított a szabálykönyvön, amihez persze igazodni kell.
    És persze egy bankban nyilván nem ez az egyetlen projekt, ami fut, össze kell hangolni más projektekkel is.
    Ez csak néhány aspektus, ami megmagyarázhatja, hogy miért is ennyire bonyolult és nehézkes ez az egész.
    Egyébként te (és mások) tényleg azt hiszed, hogy azért tart ennyi ideig a megvalósítás, mert a bankok a saját szórakozásukra szöszölnek a megvalósítással? Már rég készen lehetnének, de annyira élvezik a projektet, hogy inkább nyújtják, ameddig csak lehet, és égetik a pénzt? Nem értem az ilyen feltételezéseket :F

  • Doom

    aktív tag

    válasz Somatom #19 üzenetére

    Nem tudom, mit értesz az alatt, hogy "ennyire". Nem vagyok penge fizetésforgalomban, csak érintőlegesen tudok róla néhány dolgot. Bankokban dolgoztam IT projekteken, ezért van némi fogalmam, hogy működnek dolgok. Jogban még annyira sem vagyok képben.
    Nem vagyok benne biztos, hogy értem a kérdésed lényegét. Nyilván a bank nem "költheti el" az ilyen függőben lévő utalt pénzeket. De ha leírsz egy példát, hogy mi az, ami aggaszt, akkor megpróbálhatok konkrétabb választ adni.

  • Doom

    aktív tag

    válasz Somatom #52 üzenetére

    Az a helyzet, hogy nem a te pénzed. Az egy ígérvény a bank részéről, hogy ha te hozzá akarsz jutni ahhoz a mennyiségű pénzhez (= kp), akkor ő azt kifizeti neked. Ha elutaltad a pénzt, akkor azt már nem követelheted a banktól. Ezért nem igazán tudnak visszaszedni téves utalásokat, ha már "kiment" a bankból a lóvé (azaz a te bankod MNB-nél vezetett számlájáról átkerül az összeg a célszámla bankjának MNB-nél vezetett számlájára). Amíg a két bank között nincs meg az elszámolás, és a célbank nem írta jóvá a célszámlán a pénzt, addig a célszemély pedig nem követelheti a másik banktól.

  • Doom

    aktív tag

    válasz Bibby #65 üzenetére

    Az overnight kamatot az MNB fizeti a bankoknak a nála elhelyezett többlet likviditás után, illetve a bank fizeti az MNB-nek, ha az hitelez neki átmeneti likviditászavar esetén. Ennek nincs köze az átutaláshoz.

  • Doom

    aktív tag

    válasz bambano #62 üzenetére

    Nekem csak forex-szel van tapasztalatom, ahol szintén van HFT, de ott csak naponta van kamatelszámolás. Daytrade esetén pl. nem fizetsz kamatot. A HFT nagyon gyakori és nagyon rövid időre kötött ügyletek, amelyek kis elmozdulást céloznak. Úgy tudom, ez így van a rendes tőzsdén is, de lehet, hogy tévedek.

  • Doom

    aktív tag

    válasz csaba951 #25 üzenetére

    Tehát azért, mert van 1-2 bank, aki nem tud határidőre készen lenni:
    1. A Giroban fejlesszenek le egy funkciót, amely segítségével lekérdezhető, hogy egy bank IG3 képes-e
    2. Minden bank építse be ezt az ellenőrzést az utalás előtt
    3. Várassák ki az ellenőrzés idejét az ügyféllel, aki mindent azonnal akar
    4. Találják ki, hogyan kezeljék azt az esetet, ha a Giro nem válaszol
    5. Küldjék ki az SMS-t saját költségre ezek a bankok, ha a cél nem IG3 képes
    6. Egyéb, amire nem gondoltam

    Törvényi erővel mindent le lehet nyomni a bankok torkán, csak kérdés, hogy érdemes-e. A végén úgyis az ügyfél szív vagy így, vagy úgy (ld. pl. ingyenes számlák és szolgáltatások erős megritkulása).

    1) Nagyon bonyolult problémáról van szó.
    Ehhez képest te elég egyszerűen képzeled az egyik kardinális kérdés megoldását. :)

  • Doom

    aktív tag

    válasz #06658560 #92 üzenetére

    Ha te adsz nekem kölcsön 10000 Ft-ot, amit én használhatok, ahogy jónak látok, és én cserébe megígérem, hogy amikor kéred, visszaadom kamatostul, akkor az a 10000 Ft nem a tiéd már, hanem az enyém, hiszen azt csinálok vele, amit akarok (cserébe kamatot fizetek). A bank ugyanerre az analógiára működik.
    A bankban lévő pénz ún. számlapénz, ami csak egy szám a számlavezető rendszerben (= bankszámlaegyenleg). Ezzel a bank azt csinál törvények adta keretek között, amit akar, pl. kihelyezi hitelbe. Semelyik gazdaságban nincs annyi készpénz, amennyiből az összes betétet ki lehetne fizetni, ezért bármelyik bank bedönthető, ha az összes betétes egyszerre be akarja hajtani a bankon a tartozást (= ki akarja venni kp-ban a "pénzét"). Ha a bank rosszul hitelez, és a kihelyezett hiteleket nem fizetik vissza neki, akkor sem tudja kifizetni a betéteket, és tönkremehet. Ilyenkor jön az OBA, aki a bank helyett helytáll feléd a betétedért egy bizonyos összegig (meg amennyi tartaléka van).
    Kicsit kezdek messzire menni, de remélem, érthető.

  • Doom

    aktív tag

    válasz UnA #70 üzenetére

    Azt gyanítom, hogy az általam felsorolt pontok közül csak az SMS, ami rendelkezésre áll, és az sem olyan, hogy átpöccintek egy kapcsolót, és megy az SMS. A mai SOA világban ez többnyire úgy működik (pongyolán fogalmazva), hogy bele kell fejleszteni az SMS szolgáltatás hívását egy bizonyos helyre, hogy egy bizonyos funkció triggerelje azt. Ez specifikálás, fejlesztés, release, többkörös teszt, élesítés. De például közben egy másik projekt is fejlesztheti ugyanazt a modult, és az a másik projekt nem szeretné, ha ez belekontárkodna az ő munkájába, mert az projektkockázat, ami miatt ő bukhatja a saját határidejét. Ez kőkemény politika is. Sajnos sok helyen projektszemlélet van, nem mindig a szervezet (nem csak bankról van szó) érdekeit nézik. Általában a törvényi határidő minden egyéb szempontot üt, és mivel sok a projekt, sosem lehet a tökéletes megoldásra törekedni, csak az "elég jóra".
    Én személy szerint egyébként kétlem, hogy az azonnali átutalás annyival többet érne az egy órásnál, amennyi pénz ebbe nemzetgazdasági szinten belemegy. De legalább ez is pörgeti a GDP-t.

  • Doom

    aktív tag

    válasz Bibby #101 üzenetére

    Ez olyan formában igaz, hogy nem az MNB-hez mint intézményhez kötődik. De ugyanúgy nem kötődik az átutaláshoz sem. Én mondtam egy példát ,hogy mihez kötődik.

    [ Szerkesztve ]

  • Doom

    aktív tag

    válasz #06658560 #103 üzenetére

    Nem, a betét az a pénz, amit az elhelyezők kölcsönadtak a banknak. Nem fogod a befizetett kp-dat megtalálni a bank raktárában, de ha így lenne, akkor a bank nem használhatná, pedig megteszi. A bank nem kezelési költséget fizet a betétedre, hanem kamatot. Ha kezelési költséget fizetne, akkor az szerződésben fixált összeg lenne, nem függene a piaci viszonyoktól, mint ahogy a betét kamatai függenek.

  • Doom

    aktív tag

    válasz bambano #107 üzenetére

    Látom, nehezedre esik emberi módon megnyilvánulni. Ha a számlavezetési díjat értette alatta, akkor sincs igaza jogilag, mert nincs mögötte készpénz, amit tárolni kellene. Meg akkor mire fizeti a bank a kamatot?

  • Doom

    aktív tag

    válasz #06658560 #109 üzenetére

    Van különbség. A papírpénzt a jegybank (MNB) bocsátja ki, közvetlenül befolyásolja a mennyiségét és garantálja (szabályozza) az értékét a monetáris politikáján keresztül.
    Az elektronikus pénzt a kereskedelmi bankok teremtik, a jegybank közvetetten befolyásolja a mennyiségét a kötelező tartalékrátával. Nem garantálja viszont az értékét, mert ez a kereskedelmi bankod felé való követelés (a bank szempontjából tartozás), mint korábban írtam. A kereskedelmi bankod megígéri neked, hogy kp-ban odaadja a számlád egyenlegéig azt a mennyiséget, amennyit kérsz. De addig ő használja, ahogy a törvény megengedi neki. Mintha a barátodnak kölcsönadnál - akkor vele szemben lenne követelésed.
    Ez egyébként jól látszik a bank könyvvitelében is. Ha tanultál számvitelt, akkor talán mond valamit az, hogy te a bankbetétedet az aktívák között (eszköz oldalon) tartod nyilván, míg a bank a passzívák között (forrás oldalon). Utóbbi oldalon te a kapott hitelt tartod nyilván.
    Ha a bankod csődbe megy, a jegybank nem fizeti ki neked kp-ban a pénzed (pontosabban az OBA helytáll egy bizonyos összegig, amennyiben van benne elég pénz, de ezt is a piaci szereplők töltik fel), tehát szélsőséges esetben elveszítheted a betétedet. Ahhoz, hogy a kp-dat kvázi "elveszítsd" (azaz az értéke elvesszen), az országnak kell csődbe menni, nem egy banknak.
    Nehezen hiszem, hogy nem kapsz kamatot a betétedre. Minden betét esetén meg van határozva a kamatláb, ami alapján havonta növekszik a számlaegyenleged. Az persze más kérdés, hogy most olyan alacsonyak a kamatok, hogy szemmel alig látható, de attól még fizet a bank. Talán valamikor majd megint látni lehet szabad szemmel is.

Új hozzászólás Aktív témák