Új hozzászólás Aktív témák
-
#27483136
törölt tag
Ha nagyon akarod, egy ilyen relénél csak ellen-párhuzamosan kell kötni 1db 1N4148, vagy 1N4001-es diódát, ennyi az egész.
DE ide nem kell!!!
Relén akkor keletkezik (veszélyes) indukált fesz, ha nagy meredekséggel változik az árama, és nincs mellette semmi, ami azt feleméssze. Ez együtt, egyszerre kell, hogy fennálljon.
De itt:
1./A relével párhuzamosan van kötve a táp és az alaplapra (+vinyók, CDROM-ok, VGA, stb), felhalmozott sok1000 mikrónyi kondi, meg pár tized ohm-nyi ellenállás (az előbbiek sok10A-es fogyasztása) - ezek felemésztik az energiát
2./ a sok1000 mikrónyi kondi miatt az árama sem változik nagy sebességgel - vagyis nincs meg a (veszélyes) indukció feltétele sem.
Tehát külön-külön is hiányzik mindkét feltétel a veszélyes indukcióhoz.(Dióda akkor kéne, ha pl egy tranzisztor kapcsolná le a relét nagy sebességgel, és nincs mellette semmi. De a dióda kiváltható akár kondival is, itt az meg van bőven vele párhuzamosan.)
[ Szerkesztve ]
-
#27483136
törölt tag
Nézd, ezért tévedsz, lerajzoltam:
Működés (legalább aki nem tudta miről van szó, az is látja, azt leszámítva, hogy arról beszéltünk, hogy plusz egy relé kontakt szakítja az N-t is):
S1 megnyom, táp feléled, behúzza a relét, innentől S1-et elengedheted.
Leálláskor:
A./
-Vegyük ki az 1 ohmosat, a diódát, a "sok-kondit". Kikapcs, megszűnik a táp, a tápkondi lassan kisül, néhány másodperc alatt lecsökken a feszültsége 0-ra, a relé elejt, a kondi miatt nincs indukció, DE a kondi sarkain egyébként sem változhat ugrásszerűen a fesz, de itt az fel sem merül.
-Betesszük a sok kondit, ugyanez, csak minden még sokkal lassúbb, tehát még biztonságosabb. (A "sok kondi"= az alaplap+VGA+procitáp+vinyó kondijai.)B./
-Csak az 1 ohmos R1 van benn, ami reprezentálja a CPU, alaplap, vga, stb fogyasztását. (12A a 12V-os ágban=1ohm) Táp lekapcsol, de nincs kondi, a relé árama HIRTELEN szakad meg. Indukál: vagyis a 10mA tovább akar folyni, lesz, ami lesz. Folyik az 1ohmon keresztül és 10mA*1ohm=10mV (AZAZ 10mV!!!!) túlfeszültséget okoz. Azaz talán kisebbet, mint a táp zaja.D./
-Diódát betesszük: ki se nyit, mert 10mV indukció vs. dióda 650mV nyitófesze.
Miért nem elég ide a 100V-os dióda 12V-on záróirányban?
Minek kell a dióda, ha ki se nyit?A gépben egyszerre ott van az A és a B pontban leírt "védelem", ami külön-külön is elég lenne.
-
#27483136
törölt tag
válasz
eziskamu #139 üzenetére
A táp ledjének halványulásán lehet látni, hogy megy el a 12V.
Általában jellemző, hogy egy 12V-os relé meghúzott állapotból akkor ejt el, ha 0,5-1,2V-ra esik le a sarkain a feszültség. Akkor már a LED nem is világít a házon, mikor kattan.
De, ha hirtelen akarod elejtetni, akkor egy kis elektronika kell már.(de ha Te még beépítesz plusz kondit, az már nem szoroz-nem oszt semmit)
[ Szerkesztve ]
-
#27483136
törölt tag
válasz
eziskamu #143 üzenetére
Hali!
Általában: egy 12V-os relé (ami ide jó) tekercsellenállása 200-500ohm.
Ha 1000uF-os kondit teszel vele párhuzamosan 0,2....0,5mp jön ki.
(T=R*C)
Mivel viszont a relé még 1V körül is be van húzva, ennek az 5szöröse igaz kb.: 1...2,5mp.
(Megméred a tekercsellenállást, ez alapján tudsz számolni, arányosan)
Diódát beteszed az egésszel sorba..... -
#27483136
törölt tag
válasz
eziskamu #145 üzenetére
Sztem az a legegyszerűbb, ha simán a 12V-os ágra egy LED egy soros 1kohmos ellenállással, ez jelzi, ha megy a táp. (De ez kb az, mint a házon lévő tápLED...., bár azt a BIOS kapcsolgatja.)
Másik lehetőség egy 230V-os Glimm-lámpa a kapcsolt 230-as ágra, az meg a relé behúzott állapotát jelzi.
A relé tekercsével párhuzamosan kötött LED+1k nem biztos, hogy jó neked, az nem feltétlenül mutatja a relé állapotát (előbb elalszik a LED, mint elejtene a relé, és változik a fényerő is, ....meg fölösen fogyaszt a kondiról.)[ Szerkesztve ]
-
#27483136
törölt tag
válasz
eziskamu #148 üzenetére
Mivel Te a kondit a 12V-os ágra teszed, ahol már eleve van 10-20.000uF-nyi kondi, meg tud vagy 25A-t, áramkorlátozó ellenállással nem kell foglalkozni. De, ha nagyon akarod beteszel 1-10 ohm-ot. Az elhanyagolható a relé ellenállásához képest, és késleltetni is csak néhány millisecundumot fog (Az omron relé kb 70-80% névleges fesznél húz.... itt megkeresheted )
A LEDet pedig tegyed a 12V-os tápágra az 1k-s ellenállással, ahogy fent írtam: mikor kigyullad, elengedheted a nyomógombot.[ Szerkesztve ]
-
#27483136
törölt tag
Tegnap kiváncsiságból csináltam 1 kis videót, egy LED-del a 12V-os tápágon, hogy milyen sebességgel is megy el a 12V. videó Aztán eszembe jutott, hogy az idő alapján ki is tudom számítani az indukált feszt, pl. egy omron (G2RS) relére (U=L*di/dt): a tekercsadatai: R=278ohm, L=2,35H, U=12V, I=43,2mA. Az jött ki, hogy -0,2....-0,4V indukálódik rajta... negatív irányban, vagyis a tápból levonódik. A tekercsben tárolt Energia=2,3mWS
Szóval szerintem, aki akarja építse be a diódát, de ezek az adatok olyan messze vannak attól, hogy bármiféle túlfesz, vagy ilyesmi fellépjen, hogy a dióda működésbe lépjen, hogy a 2,3mWS-ot egy több mint 100W-os fogyasztó ne tudja felemészteni...szerintem csak a hiba lehetőségét növeljük egy fölös beépített alkatrésszel...és azt, hogy valaki véletlenül fordítva köti be a cuccot, és már el is szált neki az olcsó táp, meg az egész gép.fkosa, ezt nem neked írom, ne vedd magadra:
Ez villamosságtan, ami gyönyörűen le van írva képletekkel, semmi megfoghatatlan nincsen benne. Nem kisérletezünk-mérünk-kisérletezünk-mérünk, hanem számolunk-számolunk-számolunk és működik. Legfeljebb a végén méréssel ellenőrizzük a számításokat. Ha rosszul működik, akkor rosszul számoltunk.(Baromira sok időm van?)
[ Szerkesztve ]
-
#27483136
törölt tag
"....Kandón csináltunk legegyszerűbb modellezéseket és hamar kiderült, hogy mit lehet kezdeni a számolással, helyesebben mi mindenre nem gondolhatunk számolás során egy egyszerű helyettesítőkép felvételekor sem...."
Az a mérés pont arra jó, hogy legközelebb már pontosabb helyettesítőképpel számoljunk, amennyiben szükség van rá.
Szerintem pont ettől lesz mérnök valakiből. Nem csak a felszínt látja."...Volt reprodukálható esemény tápegységben relé miatt..." Ekkor sem a fizika törvényei váltak érvénytelenné. Pusztán nem volt elég az ismeret, nem lett kielemezve a tápegység felépítése. (Így már jártam én is: nem gondoltam végig, hanem rutinból....)
Ezt nem értem:
"...Soros diódáról esett szó..." Sorosról akkor volt szó, amikor a plusz kondiról, hogy még tartsa a feszültséget tovább a relén. Ellenpárhuzamos kell persze. (Ha belegondolsz az 1N4001 nélkül is benn van egy dióda ellenpárhuzamosan: a táp egyenirányítója a trafó-szekunderén keresztül. A nagyon lassú jelek miatt a több 10kHz-re tervezett tekercsek jelenléte nem számít."...Az elmélethez kanyarodva..." részhez:
Igazad van. Másképp fogalmazva: Van egy 12A-es fogyasztó, a lekapcsolás pillanatában megindul 43mA ellenáram a reléből a 12A-rel szemben, 11,957A-re módosítva azt, ami kb. azt jelenti, hogy a 12V-os táp hirtelen esett 0,043V-ot. Hol ebben a veszély?
Aztán ez is lecseng: kb 0,1..0,2s alatt sorban leállnak a fogyasztók (ezeddig gyorsan halványult a LED a videón), majd a további kb 0,5s alatt a kialszik a LED, , picit később a relén már kevesebb mint 1,8V-van, a relé árama ~6,5mA, elejt a relé***. A fele-negyede meredekség miatt a relé indukált fesze is fele-negyedére esik. Még ekkor is van néhány amper terhelés, különben sokkal tovább tartana ez a rész. Aztán az elkövetkező 1-2s alatt ez az 1,8V is nullára csökken, még kisebb meredekséggel. Ennyi történik.
De, ha a nullára futás pillanatában valami ismeretlen ok miatt nagyot akarna indukálni a relé, azt levezeti a tápban lévő 1-2000uF-os elkó és az egyenirányító dióda, hiszen az egész egy molex 12V-os ágára van kötve. Ez az a rész, amire szerintem soha nem kerül sor.***Nos pl itt van egy olyan rész, ami első kézből nem nyilvánvaló: laborban az ilyesmi dolgok derülnek ki. Az ejtés pillanatában a relé induktivitása 2,35H-ról 0,98H-ra esik, ami egy extra indukciót okoz. Visszanő az áram ~20mA-re, ami azt jelenti, hogy az 1,8V hirtelen tovább esik néhány 10mV-ot.
A tápba beépített 1-2000uF miatt a "hirtelen" kifejezés is erős túlzás. kb ~20mV/ms-ot jelent 1-2000uF-nál, ilyen áramoknál.
Lehet az egészet OFF-nak kellet volna írni, mert ez már azért annyira szorosan nem ide tartozik.
Meg hú de hosszú lett
[ Szerkesztve ]
-
#27483136
törölt tag
Kiváncsi lennék arra a kapcsolási rajzra, amelyik egy relétől meghibásodást hozott össze. Ott valami nagyon el lett nézve. Ilyen körülmények között ez viszont nem lehet. Sztem a gép se indulna el kontakthibák, meg xar kondik, csatlakozások mellett.
Szerinted egy TV videó-processzorát kisérletezéssel tervezik? 99,999%-ban minden villamos működés előre kiszámítható. (persze vannak extrém, bonyolult esetek, de ez csak egy relé!)
Ha megépítik így dióda nélkül, 1.000.000 be-kikapcsolásból egy meghibásodás se lesz.
Ha megépítik diódával, 1.000.000 megépítésből ezren (amatőrök) fordítva kötik be ->elszáll a gép.
Akkor melyik a jobb?
Ha cégnek tervezed, plusz költség+hibalehetőség. (nem csak a dióda ára, hanem nyák beültetés, súly, stb)A végén direkt eltértem az 1ohmos helyettesítéstől. Mindegy, a lényeg, hogy a relé mA-ei, nagyságrendekkel eltérnek az alaplap+CPU+VGA+HDD+ODD ampereitől. Nem egy konkrét gép hibátlanul meghatározott viszonyairól írtam. (Az kva nehéz lenne.) Hanem egy nagyon gagyi kisgépnél is mik fognak lejátszódni. Röviden: semmi említésre méltó.
-
#27483136
törölt tag
Az nem lehet, hogy az elkó polarizált, a fólia pedig nem? Mert én úgy tudom, hogy a kondi a trafóval berezeg. (váltóáram) Az elkó idővel kiszárad, a fólia pedig nem?
Pár-száz voltos elkó unipolárisban hogy nézne ki? Én is fóliát tennék, (meg tettem is anno) de nem a MHz-ek miatt. -
#27483136
törölt tag
A szikraoltást nem szó szerint értettem, csak olyan hosszú volt leírni az "önindukcióból következő túlfeszültség levezetését."
Amiket írsz az elkókról, fóliákról azok igazak, meg gerjedékenység, impulzus-átvitel, stb. De itt KÖNYÖRGÖM egy relé indukciójáról van szó, nem audiofil erősítőről, meg kapcsolóüzemű tápról. Ezek alapján az 1N4001 se lenne jó, hanem gyors dióda kéne, valami BYY... vagy mi, mert nyilván, ha nagysebességű kondi kell, akkor a diódából is az kell. Vagy jó az 50Hz-re való (jó, max 400Hz) 1N4001? Akkor az miért is jó?
[ Szerkesztve ]
-
-
#27483136
törölt tag
válasz
eziskamu #184 üzenetére
Szia.
A relé érintkezőin szikraoltást az érintkezővel párhuzamosan kötött eszközzel szoktak megvalósítani. R-C tag, vagy varisztor. Egyiket sem javaslom: elveszik az, hogy a relé teljesen leválassza a tápot a hálózatról.
Mivel egy kapcsolóüzemű tápod van, meglehetősen bonyolult lenne meghatározni az R-C-tag értékeit. Az is előfordulhat, hogy mivel az R-C tagon/varisztoron kikapcsolt (relé) állapotban is folyik némi áram, előáll egy olyan jelenség, mint amiről szó van #110-#112-es hozzászólásban.Ha mégis beépítesz egy szikraoltót, legfeljebb azt éred el, hogy a relé kapcsolási élettartama 100.000....300.000 kapcsolásról megnő mondjuk a duplájára. Tehát sztem semmi jelentősége.
-
#27483136
törölt tag
válasz
eziskamu #197 üzenetére
Nem arra értette. A vezérlés és a kimenet között van galvanikus leválasztás természetesen. Viszont a 230-as oldalon lekapcsolt állapotban egy relé tényleg tökéletesen leválaszt, egy félvezetőnek meg mindig van szivárgási árama. Vagyis ennek kimenetét még kikapcsolt állapotban sem fognám meg.
Másrészt: ha mindkét ágat le akarod választani, már 2db kell belőle. Reléből nem kell 2db: csak olyat kell választani, amin van 2 záró kontakt. (2db SZTR már 3200Ft, 1db relé 500-800Ft.) És van még egy probléma az SZTR-rel. Átviszed a szomszéd csajnak megmutatni, mit csináltál. Összedugod a gépével, és a szilárdtest reléd a bekapcsolás pillanatában megadja magát. Mert a csajnak 10 éves gépe van PFC nélküli táppal. A táp kapacitívan terhel, amit ezek az eszközök nem viselnek el.
Összességében: mindent a maga helyén kell alkalmazni. -
#27483136
törölt tag
válasz
Jim Tonic #199 üzenetére
Kiollóztam az általad javasolt SSR adatlapjából 1-2 részt, szerintem tanulmányozd át, és megérted, mire gondoltam:
és még ezt is érdemes tanulmányozni:
Egy SSR alkalmazásához elég durva megközelítés, hogy: 16A, 400V, nullátmenet kapcsoló, és akkor már mehet is, mert bírja.
(Az a néhány mikroamper valójában 100, de ez annyira nem is fontos, mert mire kész lesz az áramkör korrektül, lesz abból 5mA-is, az meg már életveszélyes is lehet.)
[ Szerkesztve ]
-
#27483136
törölt tag
válasz
Jim Tonic #199 üzenetére
Nah, jó leírom én, miért nem fog ez így működni.
Az első adat jelentése:
Az SSR triac-jának árama maximum ilyen tempóban nőhet. Ez azért van, mert a gyújtás pillanatában csak egy vékony vezetőcsatorna alakul ki a gyújtóelektróda körül, és ez a vezetőcsatorna terjed szét idővel a félvezető egész keresztmetszetére. Ha a gyújtás pillanatában teljes árammal terheljük, az áramsűrűség hatására egyszerűen elég ez a csatorna, az egész triac tönkremegy.
A második adat:
Ha a triac kapcsain a feszültség ennél gyorsabban nő, az begyújt, függetlenül a vezérlő áramkörtől. (hiába a nullátmenet-kapcsoló; ez nem elmélet, bárki kipróbálhatja egy elemmel és egy égővel. Nem unalmukban adták meg a Sharp mérnökei ezeket az adatokat.)Az, hogy a nullátmenet pillanátában dugd be a gépet a hálózatba semmi esély, a hálózatban a szinusz az idő 90%-ában 50V fölött van.)
Tehát abban a pillanatban, hogy ebbe az SSR-es konnektorba bedugod a (PFC-mentes) gépet, a triac begyújt egy fél periódusra, mert túllépted a kritikus dU/dt-t. Ha begyújt 30...100...320V-os hálózati feszültség mellett, egyből közel zárlati áram indul meg már a gyújtás pillanatában, mert a tápegységben a kondenzátorokat tölti. Ez a kritikus dI/dt-t bőven átlépi, az SSR tönkre megy.Ez csak akkor kerülhető el, ha a fogyasztót induktívvá teszed, a felfutási meredekségeket csökkented. Ez járulékos R-L-C tagokkal jár. Ha pedig már induktív a fogyasztó, (vagy azért induktív, mert PFC-s a táp ), már kell a triac-kal párhuzamos R-C tag is a túlfeszültség elkerülése miatt.
Ezért:
Vagyis az is kamu, hogy a triac NULLA áramnál kapcsol ki. (Legfeljebb a fizika tankönyvben.) Ez pont azt jelenti, hogy 50mA alatt indul a kikapcsolás, miközben ott egy induktivitás, ami majd visszarúg.És a szivárgási áram már egy 47nF-os párhuzamos kondinál is 3mA fölé nő.
Ha valaki ezek után azt mondja: ox-ox, PFC-s a tápom, semmi gond. És a monitoré? Meg a többi cuccé, ami még rá lehet kötve? Ha valami elromlik, és ideiglenesen ad a szervíz egy tápot, vagy monitort?(Nem beszélve, hogy ezeket az R-L-C köröket méretezni sem egy egyszerű dolog.)
Tehát melyik a jobb? Az SSR, vagy a relé?[ Szerkesztve ]
-
#27483136
törölt tag
Az már csak hab a tortán, hogy az adatlapból az is kiderül, hogy ez az SSR hűtés nélkül max 2A-t tud. Vagyis szép lassan lesz egy komoly elektronikánk 1db relé helyett.
-
#27483136
törölt tag
Egy kis demó arról, mi játszódik le, mikor az SSR-t bedugjuk a konnektorba.
Előbb egy kép:Figyeljétek meg, hogy a vezérlő bemenet be sincs kötve, ugyanakkor ebben is van nullátmenet kapcsoló, csak éppen kisebb teljesítményű típus.
Az összeérintés pillanatában egy mindössze 2,2uF-os kondira dolgozik rá (ez van a CF-ben), de még ez is elég ijesztő.
tehát a videó aláfestő zenével
(kb11MB)
Új hozzászólás Aktív témák
lo Számítógépünk és annak kiegészítő tartozékaik zéró fogyasztásának megvalósítása kényelmesen.
- PHP programozás
- Koreai autók topic (Kia, Hyundai, stb.)
- Kíváncsi az EU, milyen online védelmet adnak a pornóplatformok a kiskorúaknak
- Ukrajnai háború
- Honor Magic6 Pro - kör közepén számok
- Google Pixel topik
- Robot fűnyírók
- Intel Core i3 / i5 / i7 / i9 10xxx "Comet Lake" és i3 / i5 / i7 / i9 11xxx "Rocket Lake" (LGA1200)
- Tudományos Pandémia Klub
- BIOS frissítés
- További aktív témák...