Aktív témák
-
andorpapa
őstag
Azért a VIA is kezd jólnevelt lenni. Hogy egy kicsit malac példával éljek:
Eddig csak úgy lazán odafingott a társaság orra alá, most már előre bejelenti a puki-szándékot, de ettől függetlenül ugyanúgy odarohaszt. Értsd KT333 - KT333A
Szóljatok, ha durva voltam! :DDCOOLNESS! - somebody ssssstop me!
-
LordX
veterán
Szerintem nem baj, hogy folyton fejleszti a chipseteket...
Mert a kiábrándultak tábora szöveg ezt sejteti...
Kifejezetten JÓ, hogy kiadja az A-s verziókat.
Egyébként itt a KT333 és KT333A között nem a szokásos A különbség várható.
Talán egy kicsit szerencsétlen a modellszámozás, nem hőbörögnének annyit az A-k kijövetelekor. -
#4
danteshell
aktív tag
danteshell
aktív tag
Mint az nvidiánál, lesz normál/kt333a/ és mx/kt333/ változat is. :))
7447 óta folyamatosan...
-
guest
veterán
Én sem értem, hogy mi a csuda rossz van abban, hogy a VIA sűrű lépésközzel fejleszt és jön ki egyre jobb chipsetekkel. Az alaplap gyártóknak és a vevőknek egyszerűen csak ki kell választaniuk az aktuális legjobbat. Ez a gyártóknak nem lehet gond, hiszen a VIA többnyire úgy alkotja meg az újabb chipseteit, hogy azok kompatibilisek legyenek a korábbiakkal (így nem nagyon kell az alaplapokat áttervezni), és az áruk se legyen magasabb. Tehát a vevők ugyanazért a pénzért egyre jobbat vehetnek. Ezt hívják haladásnak.
(Persze, ha valaki nem azért vesz meg valamit, hogy használja, hanem hogy henceghessen vele, az nyilván nem örül annak, hogy alig vett meg valamit, oszt' másnak máris jobb van...)prohardver vendég
-
Hát a VIA ismét leszerepelt a szememben... :) )
http://www.tecchannel.de/hardware/817/index.html
imho, i845D + P4
Miért nem képesek valamit ezek rendesen megcsinálni??? Miért kell nyolc verziót kiadni? Miért kell 2 havonta új A-t bejelenteni? És miért kell ilyen bugokat bennehagyni???
Na mind1... -
guest
veterán
Gergoke! Már az ősidőkben ismert volt, hogy a VIA chipsetes alaplapok RAM és HDD kezelési sebessége lassúbb, mint a megfelelő inteleké. Amikor a KT133 megjelent, az a 133 MHz-es RAM frekvencián alig volt gyorsabb, mint az intelek 100, vagy akár csak 66 MHz-en. A VIA azzal tudott teret nyerni, hogy a procik frekijét nem lehet minden határon túl emelni csupán a szorzótényezővel, vagyis előállt az a helyzet, hogy az Intel is kénytelen volt emelni az FSB-t, de ehhez VIA chipsetet kellett használni, megfelelő inteles hiányában! (Az Intel ugye akkortájt az RDRAM-mal kezdett tökölni.) A VIA nagyon helyesen a zászlajára tűzte a freki emelését, valamint a VCR SDRAM és a DDR SDRAM támogatását. A KT133 a 133 MHz-es RAM freki miatt már némileg jobb grafikai sebességeket tett lehetővé a konkurenciáénál, de a HDD kezelés sebessége az továbbra is gyatra maradt. Ez volt a fő oka annak, hogy az Abit KT7-RAID alaplapja úgy lett egy szempillantás alatt sebességi király, hogy egy HighPoint vezérlő (HPT-370) is volt ráintegrálva.
A VIA csak akkor tanult meg normális RAM vezérlőt csinálni, amikor a P4X266-ról áttértek a P4X266A-ra. (Hamarosan pedig a KT266-ról a KT266A-ra.) A HDD vezérlőjük relatíve még mindig gyenge, de szerintem fél éven belül kijönnek egy új déli híddal, amely jobb lesz. Aki pedig komoly SCSI/RAID sebességekre vágyik, az alighanem majd olyan alaplapot vesz (akár VIA chipseteset), amelyiken 64 bit-es PCI is található. Végül a kérdéseidre:
*** Miért nem képesek valamit ezek rendesen megcsinálni??? *** Képesek, csak előtte rá kell jönniük a nyitjára. (Mert ugyebár az Intel, vagy mások azt nem árulják el.) Ez pedig időbe kerül.
*** Miért kell nyolc verziót kiadni? *** Hát az talán jobb lenne, ha valamit már ugyan ki tudnak javítani, de mégsem javítanák ki, nehogy emeljék a verziószámot?!?
*** Miért kell 2 havonta új A-t bejelenteni? *** Mert egyre gyorsabban fejlesztenek a VIA-s fiúk. És mert ha az új verzió kompatibilis a régivel, akkor ez az égvilágon semmi bajt nem okoz. (Szemben az Intel módszerével, hogy új chipsethez/processzorhoz csinálj/vegyél teljesen új architektúrát.)
*** És miért kell ilyen bugokat bennehagyni??? *** Nem kell, csak amilyen bugot még nem tudnak kiszedni, azt nem tudják kiszedni. (Ezzel kapcsolatban nagy köszönet a Linuxos társadalomnak, hogy nemcsak jelezték a HDD kezelés viszonylagos lassúságát, hanem tisztázták az okát is. Ezzel ugyanis lényegesen meggyorsították a kijavítási folyamatot a VIA számára.)prohardver vendég
-
guest
veterán
A VIA egy ideje nem leszerepel, hanem egyre feljebb szerepel. Főleg ha figyelembe vesszük miket művelt a 486-os időkben.
Amúgy légy boldog a P4-eseddel ugyanazaon az áron másfélszer gyorsabb AMD-VIA rendszered lehetne.
Mert ugye ezennel Intel sem tudott valamit rendesen megcsinálni....
Üdv
MGprohardver vendég
-
zotyesz01
tag
Nem kéne keverni az AMD és az Intel procikhoz készült Via chipseteket. A KT sorozat AMD-hez készült és (a KT266 kivételével) elég normális a memóriakezelésük.
Nekem az üzletpolitikásuk nem tetszik, special a KT133 és 133A váltás. 2000 májusban jött ki a KT133 chipset és oltári kib@szás volt, hogy nem támogatta a 133 FSB-t. Sem hivatalosan, sem nemhivatalosan (lásd Intel BX). Persze mihelyt kijöttek az Athlon C procik azonnal kijött a 133A is. A KT266A pedig nem biztos hogy megjelent volna a SiS735 nélkül. -
greg214
tag
csá!
nekem - legalábbis minden jel erre mutat:DD. Na jó, lehet, hogy A-s, de akkor nagyon jól titkolja (sem BIOS adatokból, sem SiSoft Sandra, sem CPUID nem jelez semmmi A-t), és emiatt nem is tudok BIOS-t frissíteni, amíg nem tudom tutira, hogy melyik ketyeg a gépemben:OGreg O'Rich
-
guest
veterán
Zotyesz01!
A KT133, KT133A, KT266 és KT266A chipsetek egyre jobbak a RAM kezelés szempontjából, éspedig ebben a sorrendben! A KT133 hozta be a 133 MHz-es RAM frekit, a KT133A meg azt, hogy az FSB is lehessen 133 MHz. A KT266 hozta be a DDR SDRAM támogatást, a KT266A pedig azt, hogy a memóriaátvitel akadozásmentes legyen. (Mert hogy hasonló jellegű hibájuk volt a VIA északi hidaknak, mint ami most előtérbe került a VIA déli hidak PCI burst sebességével kapcsolatban.) A KT266A kiegészítő RAM pufferek integrálásával javította meg a RAM átviteli sebességet. De ezt a fogást a VIA nem a KT266A-nál vetette be először, hanem a P4-hez készített P4x266A-nál. Az előző P4x266 RAM átvitele ugyanúgy akadozott és a lehetségesnél lassúbb volt, mint a KT sorozatnál a KT266A előtti mindegyik chipseté.
Az egyébként nem igaz, hogy a KT133-nál (tehát az A nélküli verziónál) ne lehetne beállítani a 133-as FSB-t. Ugyanis alaplaptól függő, hogy lehet-e. Pl. az Abit KT7-RAID alaplapnál lehet. Hogy sok régi alaplapnál nem lehet, az azért van, mert amikor a KT133 chipset megjelent, akkor még nem volt 133-as FSB-vel menő Athlon, de már volt 133 MHz-es SDRAM.
A KT266A még csak véletlenül sem a SiS735 miatt jött ki. Mint az előbb már írtam, a VIA a P4x266 chipset javítgatása közben jött rá az átviteli probléma megoldására, és alkotta meg a P4x266A chipsetet. Miután már tudták, hogy hogy kell jó RAM vezérlőt csinálni, fogták magukat, és a KT266-ot is kijavították, és megszületett a KT266A.
Az viszont alighanem igaz, amit Parci pedzett meg, hogy a KT333 fő motiváló tényezője az, hogy a SiS már támogatja a DDR333-as RAM-ot. Mert ha egyelőre nincs is túl sok ilyen RAM a piacon, hamarosan nyilván lesz.
greg214! Ha az alaplapodban közönséges SDRAM van (márpedig az kell legyen, ha KT133), akkor nyilván 100, vagy 133 MHz-es az FSB. Ha 266-os FSB-jűnek titulált az Athlonod, és a hivatalos frekin megy, akkor az FSB-d 133 MHz. Ezt hivatalosan csak a KT133A-tól felfelé tudják a VIA chipsetek, de azért a KT133 is bírja.prohardver vendég
-
greg214
tag
köszi az észosztást (nem lett volna szükség rá:DD
Az athlonom pont annyira 266-os FSB-jű, mit ahogy a DDR ramok 200/266/300-asok valamint a P4 400/533 (na jó, annyira azért nem:D). Ha neked zavarja a lelkedet, hogy az fizikailag csak a fele/negyede, az a lényegen nem változtat: ha az órajel fel és lefutó élére is érzékeny, az ugyan annyi, mintha 2x órajelénél csak az egyikre. Tehát 266;]Greg O'Rich
-
zotyesz01
tag
Van egy Asus A7V-m, 1.02-es verzió, be lehet neki állítani a 133/133 FSB-t, csak éppen sz@rik elindulni. Nem a procin múlik, mert a 600-as Duron, ami benne van, alapfeszen megy 800-on. Az engem nem vigasztal, hogy a későbbi KT133-ak már bírták. A Via eleve kiadhatta volna úgy, hogy hivatalosan megy, de nem, ők kétszer akartak kaszálni. Mert az _tuti_, hogy tudták, hogy két hónapon belül kijönnek az Athlon C procik.
-
guest
veterán
greg214! Az Athlon maga tényleg 200, vagy 266 FSB-jű (300 és 333 _még nincs_), hiszen támogatja a DDR átvitelt, de a KT133/KT133A chipsetek nem támogatják, így az FSB csak 100, vagy 133 lehet (overclocktól eltekintve) - ha az alaplapod ilyen chipsettel szerelt.
zotyesz01! A VIA tényleg tudta, hogy jön a 133 MHz, hiszen pont ők és az AMD voltak a fő zászlóvivői. És aligha kitolásból csinált először egy KT133-at, utána meg egy KT133A-t. Egyszerűen mielőbb ki akartak hozni egy normális és viszonylag olcsó chipsetet az Athlonhoz (az AMD örülhetett, ugyanis 2 hónap is sokat számít a piacon). Csak éppen elsőre nem tudták tökéletesre megcsinálni a 133 MHz-es FSB-t, hiszen még nem is léteztek olyan procik, amellyel azt megfelelően tesztelni lehetett volna. (Egyébként semmi extra profitot nem kaszált a VIA, ugyanis amikor a KT133A megjelent, akkor a KT133 korábbi árán jelent meg, a KT133 árát meg leszállították. Ugyanezt az elvet követi a VIA azóta is.)prohardver vendég
-
-
guest
veterán
zotyesz01! Akár fölmennek az árak, akár le, akár megjelenik egy újabb chipset, akár nem, valaki mindig szív. Én úgy vagyok vele, hogy inkább menjenek lefelé az árak, és jelenjenek meg sűrűn az upgradek, mint fordítva, ugyanis intenzív munkára használom a gépeket, és elég gyakran cserélem is. Persze ez azt jelenti, hogy bele kellett törődnöm, hogy a PC alkatrészek az inflációnál lényegesen gyorsabban értéktelenednek el.
A SlotA-s Athlonok-ba még nem volt beintegrálva az L2 cache, így az FSB másképp viszonyult a procihoz, mint az újabb Athlonoknál. Egyébként a Duron sem teljes értékű a magasabb FSB-k szempontjából, ugyanis az L2 cache csak 64 kByte (a TBird 256 kByte-jával szemben), és energiatakarékosabb üzemmódban van hajtva. (Valószínű, hogy az AMD eredetileg a Duront laptopokba szánta, csak aztán minden ügyeskedés ellenére is túl nagy lett a fogyasztása.)prohardver vendég
-
greg214
tag
drága guestkém!:D) rendszer a processzor és a memóriavezérlő között. Az AMD az alpha architekturáját vette meg, és a jelenlegi procik 100/133 MHz-n használják DDR (DOUBLE Data Rate) rendszerben, ami effektíve 200/266 MHz-t jelent MINDEN Athlonnál, CSIPSZETTŐL FÜGGETLENÜL, hiszen ez a proci jellemzője, a csipszetgyártó erre épít!!Ha igazad lenne, külön procit gyártanának DDR és SD RAM-os gépekhez:o. A memoriavezérlőtől a memóriáig lévő dolgok az más tészta, ne keverjed bele. Ha még mindig nem értenéd a 266MHz-es DDRRAM is 133-on ketyeg.
300-as FSB-s proci meg nem is lesz ...
csá!Greg O'Rich
-
LordX
veterán
Hogyan gondoltad, hogy fordítva? mennyenek felfelé az árak és jelenjen meg ritkán az újabb???
Az FSB-nek mi köze van az L2 cachehez?
A SlotA-s Athlonoknál lehetett külön állítani a nem-magraintegrált cachenek a sebességét a proci órajeléhez képest, de itt nincs semmi FSB. (Csak ott, hogy fix volt a szorzó, így ha emelted az FSB-t, emelkedett a proci frekije is...)
Szóval megint sikerül hülyeséget írni...
A Duron meg tök egyenértékű az Athlonnal kívülről, ugyanis ha tudnád, hogy a Duron az egy az egyben az Athlon, csak letiltották a 64k feleti L2 cachet (átvágták a vezérlődrótokat), de ugyanúgy működik benne, akkor nem mondanál ilyeneket. -
guest
veterán
greg214 (17)!
Attól tartok, Te vagy eltévedve. Az Athlon procik támogatják a
DDR üzemmódot, de ez még baromira NEM jelenti azt, hogy feltétlenül
ebben az üzemmódban is használják. Hogy igen-e, vagy sem, az
bizony a chipsettől függ. Pl. a KT133 és KT133A chipsetnél az Athlonok
NEM DDR üzemmódban mennek. KT266 és KT266A chipseteknél mehetnek
DDR üzemmódban, de még ezeknél sem feltétlenül.
Abban igazad van, hogy a DDR266-os SDRAM is ugyanúgy 133 MHz-en
ketyeg, mint a közönséges 133 MHz SDR SDRAM - én sem állítottam mást.
(A durvulást meg mellőzhetnéd.)
**********************
Lordx (18)!
Ha pl. valaki a RAM vásárlást befektetésnek tekinti, az most örülhet,
hogy felfelé megy az ára. Nyilván elsősorban kereskedők eshetnek
ebbe a kategóriába. Minthogy én felhasználni akarom és nem kereskedni
vele, így a normál tendenciát kedvelem, vagyis amikor egyre gyorsabb
és nagyobb kapacitást vehetek egyre olcsóbban, miközben a korábban
vásárolt RAM-ok ára esetleg teljesen a padlóra esik.
*** Az FSB-nek mi köze van az L2 cachehez? *** Pl. az, hogy az
Athlon-nál közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz.
*** A SlotA-s Athlonoknál lehetett külön állítani a
nem-magraintegrált cachenek a sebességét a proci órajeléhez képest,
de itt nincs semmi FSB. ***
A proci belső órajele, valamint az L2 cache sebessége, továbbá az FSB
három különböző dolog, ezért a frekvenciájuk is eltérő lehet. A mag
(pontosabban az L1 cache) illeszkedik az L2 cache-hez, az pedig az
FSB-hez, ami pedig a RAM vezérlőhöz, illetve további illesztésen
keresztül (északi és déli hidak) az AGP-hez, PCI-hez, stb.
Az illesztések többnyire úgy történnek, hogy a frekvenciák aránya
valamilyen határozott érték (még ha állítható is). Ezért, ha az egyik
frekvencia változik, akkor vele változik a többi is.
*** A Duron meg tök egyenértéku az Athlonnal kívülrol, ugyanis ha
tudnád, hogy a Duron az egy az egyben az Athlon, csak letiltották
a 64k feleti L2 cachet (átvágták a vezérlodrótokat), de ugyanúgy
muködik benne, akkor nem mondanál ilyeneket. ***
A Duron baromira nem úgy keletkezik, ahogy írod. Ezt még onnan is
beláthatod, hogy az általad leírt módon a mérete ugyanakkora lenne,
mint az Athloné. Holott kisebb.
A Duronban az L2 cache NEM azért 64 kByte, mert 192 kByte-nyi le
volna tiltva a 256 kByte-ból, hanem mert nincs is ráintegrálva.
Ezen kívül az FSB-je mindössze 200 (DDR SDRAM-nál), illetve
100 (SDR SDRAM-nál), csökkentendő a disszipációt. Ezt úgy kell érteni,
hogy a Front Side Bus impedanciái is a relatíve alacsonyabb frekinek
megfelelően vannak beállítva. Ezért aztán egy Duron nem is nagyon fog
menni 133/133-as üzemmódban.prohardver vendég
-
greg214
tag
DE!:))
[L]http://www.amd.com/us-en/assets/content_type/white_papers_and_tech_docs/architecture_wp.pdf[/L]
olvasgassad, nézegessed, ámulj és bámulj, de ha azzal jössz vissza, hogy 266-ról nincs benne szó, akkor egy páran anyázni fognak(2000-es cikk). Én részemről lezártnak tekintem a vitát, ha még égetni alkarod magadat, írogass bátran.Greg O'Rich
-
karib
addikt
Emberek, a durvulás helyett inkább tisztázzuk a dolgokat rendesen - különben nekem kell tisztogatom :((
Örüljünk, hogy végre van egy Guestünk, aki nem névtelen fikázásra használja fel ezt a hozzászólási lehetőséget.
Néhány gondolat most a hw-ekről:
- Duron nem egy gyárban herélt Athlon, hanem más proci (tényleg kisebb a Duron magja, nézd meg, LordX - összetéveszted a P3-Celeron duóval: ott tényleg ez a helyzet)
- Duron nagyonis jól viszonyul a 133-as FSB-hez, sőt, akár a 170-eshez is, tapasztalatból mondom - most hogy az impedanciák meg egyebek hogy vannak, oszt nem tudom
- a VIA szépen küzd, hogy valami használhatót produkáljon, és ez nem megy egyik napról a másikra, főleg, ha rohanni kell, mert szorít a piac - az Intelnek sem egyik napról a másikra lettek penge chipsetjei. Más kérdés, hogy azé szeretnek elkényelmesedni és "Intelesdit" vagy "NVIDIA-sdit" játszani, erőt fitogtatni, de ez még nem megy nekik (annyira ütős termékeik még nincsenek)...Department of Redundancy Department
-
karib
addikt
Még néhány szó a tecchannelen megjelent tesztről.
Aki még nem látta, itt nézheti meg - de ha elmész megnézni, OLVASD VÉGIG AZ EGÉSZET!!!
[L]http://www.tecchannel.de/hardware/817/index.html[/L]
Aki nem akarja végiglapozni az egészet (elég hosszú és lassú), azoknak dióhéjban: kimérték, hogy VIA lapokon a PCI busz áteresztőképessége jellemzően jelentősen kisebb, mint pl. Intel (vagy akár SiS és ALi!) chipseteknél. Ezt úgy mérték ki, hogy ráeresztettek olyan cuccokat, amik fullra megtöltik a PCI buszt, pl. 4 db. Fujitsu 15k rpm-es SCSI HDD RAID-0-ban. És a VIA általában csak az Intel chipset 60-80%-át hozta...
Nagyon alapos, kimerítő munka, de sajnos hajlamos "VIA-fikázást" kiváltani, mert kicsit szenzációhajhász módón az elején nem közlik, hogy ácsi, van megoldás...
Merthogy van is, ha végigolvassátok a cikket. Mondjuk, ha engem megkérdeznek, rögtön megmondtam volna nekik, hogy a PCI Latency Timer körül nézzenek körül egy kicsit - és valóban, elég eltérő módon vannak programozva az Intel és VIA cuccok, ahogy rá is jöttek. A PCI Latency Timer határozza meg azt, hogy egy eszköz meddig lóghat a PCI buszon (ezzel pl. megakadályozható, hogy egy eszköz kisajátítsa a buszt). A VIA cuccok valamiért elég kurtára szabják a PCI Latencyt, tehát rendszeresen megszakítják az adatátvitelt, míg az Intel chipsetek kicsit hosszabb hozzáférést engedélyeznek egy-egy eszköznek, így jobban teljesítenek.
Miután átállították a PCI busz néhány beállítását, a VIA chipek is egész közel kerültek az Intelekhez. Megverni továbbra sem tudták, de ez igazából nem meglepetés, az Intel nem gagyi, de már nem eget rengető a differencia.
Egy szóval, az egészben az a szép, hogy ez nem egy olyan hiba, amit a VIA a következő 4in1-ban nem tudna orvosolni - ha akarná. Az más kérdés, hogy vajon miért ezeket a beállításokat használják? Csak nem figyeltek oda, vagy esetleg valami mást kell elkendőzni vele (már az MVP3 chipset óta? - elég valószínűtlen...).
Aki pedig maga akarja peccselni kedvenc VIA lapját, mert nem tudja kifutni magát a RAID vezérlője, azoknak a cikkben említett házi patch alkalmazása javallott...Department of Redundancy Department
-
karib
addikt
Nem akartam nagyképű lenni, de Csaba barátom éppen most mesélt nekem a minap a PCI Latency Timerről, hogy ilyen dolgokat is tanulnak ők a Villanykaron valami interfésztechnika tárgyban :) Így lettem ilyen okos - már amennyire, az én megfogalmazásomnál biztos akad precízebb is...
Mindegy, Közlekkar rulz :DDepartment of Redundancy Department
-
guest
veterán
Bocs, az előbb egy idézőjel miatt csak részben ment el az üzenetem, így megismétlem.
greg214 (21)! Ki állította, hogy az Athlonnal kapcsolatban nem beszélnek 200 MHz, illetve 266 MHz FSB frekvenciáról?!? Én csupán a következőket állítottam:
1.) a tényleges frekvencia csupán 100, illetve 133 MHz;
2.) az effektíve kétszeres frekvencia csak DDR üzemmódban valósul meg;
3.) a DDR üzemmód viszont a chipset függvénye is, ezért a rendszer egészére nézve NEM mindig jogos a 200/266 MHz-es FSB-re való hivatkozás;
4.) de persze ettől még az Athlon procira joggal mondhatjuk, hogy az FSB-je 200/266 MHz, hiszen maga a proci támogatja ezt az üzemmódot.
*********
karib (22)! Először is köszi, a moderálást (:-).
Ami a 170 MHz-es FSB-t illeti, az alighanem csak lényeges feszültségemelések árán volt lehetséges.
A magam részéről arra vagyok nagyon kíváncsi, hogy majd a 130 nm-es Athlonok hogy fognak menni, illetve, hogy mekkora overclock lesz majd velük lehetséges.prohardver vendég
-
karib
addikt
Na jó, de marketingül mennyivel szebb az, hogy 266, mint hogy 133DDR. Sőt, a legszebb a 266DDR (amit előszeretettel használnak is...)!
170 MHz-hez mindent ki kellett hajtsunk az Iwill KK266-unkból, ezért nem tudok nyilatkozni alapbeállításokról. Viszont szerintem egy 600-as Duront alapfeszen jó eséllyel lehet 6x133=800-on hajtani, kis pluszfesszel persze többön is. De lehet, hogy igazad van, eddig a biztonság kedvéért mindig emeltem feszt a húzott cuccoknak (részben, mert mindig a maxra járattam őket :D).Department of Redundancy Department
-
Én egész biztos vagyok benne, hogy az EV6-os busz, amióta csak Athlon (Duron) létezik, DDR-es FSB-t használ. Kezdetben 100 MHz-en működött, de DDR elven, tehát "kvázi 200 MHz"-es (SDR) busz volt, mostanra 133 MHz-es (266 MHz DDR).
Ilyen értelemben tehát NEM a chipset függvénye, pontosabban még nem jelent meg olyan Athlonos chipset, ami ne támogatta volna...dicranum scoparium + genista pilosa = :)
-
guest
veterán
greg214! Valahogy nem akarod megérteni, hogy a DDR üzemmód lehetősége (amely fennáll minden Athlon processzorra, mert hogy úgy tervezték) még nem jelenti azt, hogy az alaplap (az alaplapi chipset) ténylegesen is DDR üzemmódban fog adatot cserélni a procival.
Éppenséggel lehetne socketA/socket463 átalakítót is csinálni, csak kérdés, hogy mi értelme lenne.
*************
Parci! Találós kérdés: vajon mi felé tudna DDR üzemmódban kommunikálni a proci, amikor a RAM szimpla SDRAM, és a vezérlője is annak megfelelő?!? Ugyanis ahhoz, hogy az adatátvitel DDR lehessen, NEM elég csak a procinak DDR-esnek lennie. A másik kommunikáló félnek is annak kell!
(Az AGP átvitel sem lesz attól önmagában 4X, hogy a chipset támogatja. A grafikus kártyának is támogatnia kell. És ha nem támogatja, akkor csak 2x, vagy 1x üzemmódú működés jöhet szóba.)prohardver vendég
-
guest
veterán
greg214 (34)! Melyik képre gondolsz? Amit (28)-as üzenetedbe linkeltél? Mert hogy a WCPUID által kiírt *** External 266.67 MHz DDR *** kb. úgy értendő, mint amikor egy 10 W-os tápegységgel szerelt aktív hangszórócskára ráírják, hogy 170 W-os (:-). (A kiírt frekvenciák nem mérési eredmények, hanem valamilyen elméleti értékek.)
Ahogy már írtam az AGP-s példámban, a 4x AGP üzemmód (DDR átvitel), sem valósul meg pusztán azzal, hogy az alkatrészek egyike (adott esetben a chipset) támogatja, hiszen a másik kommunikáló félnek is támogatnia kell (adott esetben a grafikus kártyának), és mindkettőnek abba az üzemmódba is kell lennie kapcsolva. Amikor ez nincs így, akkor a 4x AGP csak porhintés. (Mondjuk előfordul, hogy egy komplet gépet a 4x AGP sebességére hivatkozva reklámoznak, miközben egy max. 2X AGP-s grafikus kártya, vagy integrált grafika van benne.)
Ha jól látom, a te Athlonod 1000 MHz belső, és 133.3 MHz külső frekivel megy, a szorzója pedig 7.5-szeres. Ha a chipset tényleg a KT133, akkor a valóságos adatátviteli sebessége maximum 8 Byte * 133.3 MHz = 1066 MByte/s. Ha a chipset a KT266A lenne, akkor DDR üzemmódban elméletileg ennek a duplája is lehetne (2132 MByte/s), de ez nagyon optimista becslés, mert a valóságban legfeljebb 30-40 százalék javulás van, vagyis a várható átviteli sebesség közelebb lehet az 1500 MByte/s-hoz.
Ha már itt járunk, hasonló a probléma az nVIDIA nForce 420D chipseténél is. Maga a chipset ugyan tudná 133 MHz-en a 128 bit-es DDR átvitelt (266-os FSB), ami 133 MHz * 16 Byte * 2 = 4256 MByte/s maximális (elméleti) adatátviteli sebességet jelent, de a proci felé ilyen sebességen egészen biztosan NEM kommunikálhat, hiszen a proci korlátozva van a felére (133 MHz * 8 Byte * 2). Így az nForce 420D csak annyit profitálhat a többlet sávszélességéből, amennyit a grafikus kártya felé kommunikál. Vagyis a relatív nyereség akkor lehet a legnagyobb, ha a grafikus alrendszer intenzíven használja az AGP texturing-et, vagy ha UMA formában használja az operatív memóriát. (A baj ezzel csak az, hogy ennél biztosan nagyobb teljesítményt lehet elérni, ha a grafikus kártyára elegendően nagy és gyors RAM-mal van felszerelve.)
Visszatérve a procira, ott még annyival rosszabb a helyzet, hogy ha nincs támogatva a chipset és a RAM által is a DDR átvitel, akkor a proci semmivel sem tud DDR frekvencián kommunikálni.prohardver vendég
-
guest
veterán
greg214 (36)! Az általad idézett doksit (meg még néhányat) már rég olvastam. Adok én is egy parányi olvasni valót neked, ahol röviden, de véletlenül egészen korrektül (költői túlzások nélkül) van leírva, hogy mi is a helyzet az Athlon FSB-jével:
http://www.ecs.com.tw/products/k7s6a.htmprohardver vendég
-
greg214
tag
na egy utolsó próbálkozás, aztán leteszek arról, hogy tágítsam a látóköröd:DD. A memória és az FSB szinkronja külön világ, de az eltérő órajelezés nem probléma, az aszinkron RAM kezelés (133-as RAM 200(100) as FSB-vel a kezdetektől megoldott), vagy gondolj csak az internet világára: van olyan, hogy 10/100 as Ethernet switch, építhetsz relay-t ATM és FDDI közé stb. A wcpuid hardware leírása meg nem egy kategória a gagyihangfalakkal, a hardverinformációk ugyanis pontosan lekérdezhetőek imho különben ki tudna hardvert programozni.
csá!Greg O'Rich
-
guest, a válasz a találós kérdésedre, hogy BÁRMIVEL DDR üzemmódban kommunikál, max a fogadó fél ezt nem használja ki (memória, PCI, AGP, South Bridge, bármi).
Amire te gondolsz, azt hiszem, az az, hogy ha nincs DDR RAM a rendszerben, akkor a CPU-memória adatátvitel nem bír DDR lenni. És ebben igazad van.
De attól még az EV6-os busz DDR elven működik, és mindez csak annyit jelent, hogy az SDR SDRAM-mal csak órajelenként egyszer cserél adatot, max.
A chipset és a proci, már ha kommunikálnak, egészen biztosan DDR üzemmódban kommunikál, mivel ezt nem az operatív memórián keresztül teszik... vagy? :)dicranum scoparium + genista pilosa = :)
-
LordX
veterán
Te guest!
Mivel kommunikálna a Proci DDR-el, ha simaSD a Ram? Hát NEM a RAM-mal, az biztos, hanem a MEMÓRIAVEZÉRLŐVEL, AGP vezérlővel, stb, konkrétabba, a EV6 busszal, ami DDR.
Egyébként akkor olvasd el a Via KT133-as specifikációját!
A proci sosem a memóriával kommunikál, ha ez lenne, nem az alaplapra dugnád a RAMot, hanem a procira!
Ne baromkodj, ezt tanulom a következő 2 félévben! (Digit2 / Sz.Ar.)
Aktív témák
ph Újabb VIA útiterv... KT333A? P4X333? P4X600? AMD Hammer támogatás? Bizony...
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Mini-ITX
- AMD GPU-k jövője - amit tudni vélünk
- Skoda, VW, Audi, Seat topik
- Még ebben az üzleti évben leleplezi az új konzolját a Nintendo
- Mozilla Firefox
- Kés topik
- Elkaszálhatja az Apple az iPhone Plust
- Azonnali mobilos kérdések órája
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen