Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • dajkopali

    addikt

    válasz bambano #16 üzenetére

    :)
    ezer éves kifogás, Majtényi László is említette, hogy a főnök csak akkor tudja eldönteni, hogy magánlevél vagy munkaügyi, ha beleolvas

    "fácánjava calvadosban/teljesítünk, egyre jobban " - Konok Péter

  • kcsa

    veterán

    válasz bambano #16 üzenetére

    A téma amúgy ismerős. Van egy ezer éves adatvédelmi biztos féle állásfoglalás, miszerint hiába tilos a munkahelyi eszközök magáncélú alkalmazása, attól még feltételeznie kell a levelezést átvizsgálónak, hogy mást is talál ott.

    De ha tilos, nem találhat ott mást.

    Aztán mégis.

    Egy igazi 22-es csapdája.

  • kcsa

    veterán

    válasz bambano #20 üzenetére

    Jogos, volt.

    Amúgy ahol én dolgozom, ott tiltottak is, nem véletlenül.

  • Egon

    nagyúr

    válasz bambano #20 üzenetére

    Palinak: egyébként nem Majtényi, Péterfalvi :P

    Pali vélhetően erre gondol, ez pedig Majtényi.

    Egyébiránt azt gondolom, a hír abszolút nem meglepő. Eddig is ez volt az EU-s gyakorlat: Magyarországon egy picit túltolták a személyes adatok védelmét, elvben-elméletben legalábbis (más kérdés, hogy a gyakorlatban igen sok esetben nem érvényesül az elvárható minimum sem).
    Pár gondolat a témában. A NAIH-nak van egy ajánlása a munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszer alapvető követelményeiről. Ez abból a szempontból analóg az itt tárgyalt problémával, hogy szintén személyesadat-kezelésről van szó, amely során alapvetően eltérnek a munkavállalók és a munkáltatók érdekei. Az állásfoglalás pár gondolatát érdemes felidézni:

    A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság), valamint az elmúlt évek során az adatvédelmi biztoshoz is számos olyan állampolgári bejelentés érkezett, amelyben a bejelentok a munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelorendszerek üzemeltetését kifogásolták.
    E területen a Munka Törvénykönyvérol szóló 1992. évi XXII. törvény hiányos szabályozását bizonyos mértékben pótolta a korábbi adatvédelmi jogszabály, a személyes adatok védelmérol és a közérdeku adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) rendelkezései, valamint az Alkotmánybíróság döntései alapján kialakított adatvédelmi biztosi gyakorlat.

    2012-ben mind a Munka Törvénykönyvét, mind az adatvédelmi jogszabályt új törvény váltotta fel.
    Az új, 2012. július 1-jén hatályba lépett, a Munka Törvénykönyvérol szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) már tartalmaz olyan szabályokat (az Mt. 9. és 11. §-ai), amelyek irányadóak a munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelorendszerekre.

    (I)Az Mt. 42. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a munkaszerzodés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni. A jogalkotó az Mt. 46. § (1) bekezdés d) pontjában azt a kötelezettséget írta elo a munkáltató számára, hogy írásban tájékoztassa a munkavállalót a munkakörébe tartozó feladatokról.
    Ezzel összhangban a jogalkotó az Mt. 52. § (1) bekezdés b) és c) pontja a munkavállaló alapveto kötelességeként határozta meg azt, hogy a munkavállaló köteles munkaideje alatt a munkáltató rendelkezésére állni és munkáját az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, eloírások, utasítások és szokások szerint végezni.
    Az elozo törvényi kötelezettségek megtartása végett a jogalkotó az Mt. 11. § (1) bekezdésében lehetoséget biztosít arra, hogy a munkáltató a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggo magatartása körében ellenorizze. Ez a jogosultság szükségszeruen együtt jár személyes adatok kezelésével.[/I]
    (I)Ezen adatkezelés jogszeruségéhez nem szükséges a munkavállalók hozzájárulása.(/I)

    A hozzájárulás amúgy sem érne sokat, hiszen "(I)a munkavállaló-munkáltató viszonyában megkérdojelezheto az önkéntes hozzájárulás lehetosége: a foglalkoztatás kontextusában nehézségek merülhetnek fel az érintett beleegyezésének önkéntes voltával kapcsolatban, hiszen a munkáltató és az alkalmazott között alá-fölérendeltségi viszony van.(/I)"

    Summa summarum: van egy 2007-es interjú, azóta változtak a vonatkozó jogszabályok (2012-ben), és már nem védik annyira a munkavállalók érdekeit. Ettől függetlenül, én azt gondolom, hogy mindenképp tájékoztatni kell a munkavállalót arról, hogy a munkáltató ellenőrizheti a munkahelyen végzett és/vagy szolgálati eszközön folytatott tevékenységét, beleértve az elektronikus levelezést is.

    [ Szerkesztve ]

    "Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)

  • Egon

    nagyúr

    válasz bambano #26 üzenetére

    az általad linkelt cikk tényleg Majtényi, csak nem adatvédelmi biztos :)

    A Pali nem is állította, hogy adatvédelmi biztos: interjúról beszélt (ha jól láttam).

    az elektronikus megfigyelőrendszert nem gondolnám analógnak, mert ott nem merül fel az a lehetőség, hogy valakit úgy figyelnek meg, hogy akaratán kívül kerül a megfigyelési zónába.

    El tudok képzelni olyan munkahelyet (van is rá példa, mondjuk egy áruházban), ahol a teljes munkahely területe be van kamerázva (nyilván leszámítva azokat a részeket, amelyeken törvény tiltja amegfigyelést: kajálda, öltözők, WC-k, zuhanyzók stb.). Ergo a tényleges munkavégzés folyamán, folyamatos a megfigyelés. Ezért nem érzem azt, hogy ne kellene/lehetne figyelembe venni az állásfoglalást, jelen témában is.

    "Magyarországon egy picit túltolták a személyes adatok védelmét": szerintem meg nem. szerintem a személyes adatok védelmét nem is lehet túltolni. inkább az a probléma szerintem, hogy senki nem vállalja fel a szabályok megtartatását. így nevetség tárgya lesz az egész.

    A túltolást alapvetően a szabályozásra értettem. A gyakorlat sajnos sok esetben éppen ellentétes: az EU-s átlagnál több ponton is szigorúbb szabályozás ellenére, nem éri el az EU-s minimumot sem a személyes adatok védelmének érvényesülése (nyilván a régi EU-s tagállamokat, Nyugat-Európát tekintve).

    "Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)

  • Dr. Akula

    félisten

    válasz bambano #33 üzenetére

    Szerintem minden munkahelyen elmondják 1. nap hogy céges netet csak céges ügyben lehet használni, ha neki oda privát dolog érkezik akkor már csak azért is elő lehet venni. Ha már annyira hülye az illető hogy egy gmailes címet nem tud magának regelni és oda levelezgetni a haverokkal...

  • MaCS_70

    félisten

    válasz bambano #33 üzenetére

    Ezzel maximálisan egyetértek, sőt, úgy tíz-tizenkét éve volt is erről egy konferencián némi nem szenvedélymentes vitánk. Ennek az volt az alapja, hogy a célhoz kötöttség elvének megerősítése céljából legyen megoldható a különböző személyes szférák elkülönítése, aminek része lehetne a ránézésre is megkülönböztethető emailcímek használata.
    Erre az volt az ellenérv, hogy indokolatlanul korlátozza a személyes választási lehetőséget. Sokan még azt az elvet sem tartják elfogadhatónak, hogy a pozícióhoz kötődő mailcímek mellett szóljon a hivatalos jelleg védelme, mint pl. rektor@egyetem.xxx

    Amúgy megdöbbentő számomra, hogy milyen sokan használják a munkahelyi mailcímüket -- és csak azt -- magánhasználatra.

    A magyar szabályozást én mérsékelten túltoltnak tartom, főleg a képmásra vonatkozó elveket -- bár legalább még nem kell milliókat fizetni egy menetrögzítő kameráért, mint Ausztriában.

    MaCS

    Fán nem lehet motorozni, motoron viszont lehet fázni!

Új hozzászólás Aktív témák