Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • fatpingvin

    őstag

    válasz kwzatz #38 üzenetére

    mutathatnék neked részben általam ténylegesen lefejlesztett hálózatos szimulációt is, de ha egy ilyen egyszerű ábrát se bírsz felfogni akkor kár lenne beléd.

    azt meg no comment hogy nem érted a különbséget a "nem kapja el" és a "ha elkapja, nem adja át" között.

    ha mutatnád jelét hogy mondjuk a középiskolai valszám még megy, akkor tőled kérdezném ezt a példát:

    van három szereplőnk, A, B és C. A fertőzött, C nem immunizálható.

    két forgatókönyvünk lesz, a különbség csak annyi lesz hogy B kisebb eséllyel kapja el vagy adja át a fertőzést.

    0:
    A>B átadási valószínűsége 0.6, B>C átadás valószínűsége 0.1.
    Ez ugye az ha a B kisebb valószínűséggel adja át a fertőzést
    1:
    A>B átadási valószínűsége 0.1, B>C átadási valószínűsége 0.6.
    Ez pedig az ha a B már rögtön kisebb valószínűséggel fertőződik meg.

    feladat: kiszámolni a két esetben az A>C közvetett átadás valószínűségeit. nem kell meglepődni.

    A tipikus munkafolyamat legjobb tesztszimulációja a tipikus munkafolyamat. A "napi anti-corporate hsz"-ok felelőse :)

  • #54625216

    törölt tag

    válasz kwzatz #38 üzenetére

    Ott kevered a dolgot, hogy a két állítás:
    A. "minél több a beoldott, az oltatlanok annál kisebb eséllyel kapják el a betegséget"
    B. "a beoltottak is ugyanolyan eséllyel át tudják adni a fertőzést, mint az oltatlanok"
    valójában nem zárják ki egymást.
    Az A. állítás ugyanis a fertőzés tömeges terjedésének matematikai valószínűségről, a B. pedig a fertőzés egyének közötti átadásának valószínűségéről szól.
    A fertőzöttség egy átmeneti állapot, aminek az idejét az oltás radikálisan lerövidíti. Abból, hogy aktív fertőzöttségi állapotban a beoltott és az oltatlan ugyanolyan eséllyel terjeszti egyénről-egyénre a ragályt nem következik, hogy az oltásnak köszönhetően ne lennének kevesebben és rövidebb ideig aktív fertőzöttségi állapotban, ergo ne csökkenne a járvány tömeges terjedésének valószínűsége.

    Az oltástagadással két alapvető probléma van:
    1. Következetlenség: az egyszeri oltástagadó ha eltörik a lába, simán kihívja a mentőt, beviteti magát a kórházba és megműtteti magát. Miközben azokat a tudományos alapokat kérdőjelezi meg, amelyekre - többek között - a sürgősségi ellátása is épül.
    2. Arrogancia: az oltástagadók az állításaik cáfolatait arra fel ignorálják, hogy a tudomány sem mindenható, hiszen... és ilyenkor jön a korábban elfogadott, de mára meghaladott tudományos elméletek hosszú sora. Tehát őket csak ne kritizálja senki, mert "azok se különbek".
    Valójában a tudomány működésének a lényegét nem értik és társadalmi-, politikai- vagy hitkérdésként kezelnek tény kérdéseket.
    A tudomány lényege a cáfolat és a cáfolhatóság. Ami nem cáfolható, az nem tudományos állítás, tehát még a legelfogadottabb tudományos elméletek is csak olyan állítások, amelyeket a jelenlegi ismereteink alapján még nem tudtunk kikezdeni.
    Az oltástagadóknak viszont minden érvét kivétel nélkül többszörösen cáfolták ugyanazon kísérleti és logikai módszerekkel, amelyeknek a ma elfogadottnak tekintett tudományos elméleteket újra és újra alávetik.
    Csak a tudomány - az oltástagadó agyhalottakkal szemben - megismerni és nem elhazudni akarja a valóságot, ezért a tudomány számára a cáfolat pontosan ugyanannyira hasznos, mint az igazolás.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák