Új hozzászólás Aktív témák
-
nagyúr
Árul/kiad egyáltalán még valaki CD-t?
Jelentem igen.
A Magneoton is ad még ki fizikai hanghordozót, de például gyártatni már nem is igazán lehet kis hazánkba, mióta a VTCD is Szlovákiában gyártat...Szerintem a legtöbb 2010es években feltűnt új név, dj, remix arc kb számonként adja ki az anyagait. Már album se nagyon van, nemhogy CD...
Ez egy másik történet, a digitális értékesítésnél már nem kell megvárni, hogy egy albumnyi anyag összejöjjön, hogy kiadják. Régen még megvolt erre a kislemez kategóriája, de ma már más időket élünk...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Sinesol
veterán
Ezt én se nagyon tudom, nem vagyok annyira fiatal, de már nekem is nagyon elavultnak tűnik a hagyományos CD, nem is emlékszem mikor láttam utoljára. Szinte mindenki valami streamer szolgáltatás használ, a hifisták nagy része meg high res fájlokat gépről, bár igaz van még SACD is, de annak elég kevés köze van a hagyományos cd-hez, eléggé rétegcucc, de az legalább tényleg tud magas felbontást, bár sok értelme annak sincs manapság, semmi értelme ennyi műanyaghulladékot gyártani, amikor többszáz cd ráfér egy memóriakártyára.
[ Szerkesztve ]
-
#56474624
törölt tag
Ha nem halljuk, akkor hogy érezzük meg a hiányukat?
Ezt asszem úgy lehetséges, hogy megjelenik a különbségi frekvencia. Gitáron, mikor "kifogyok" lefelé a hangokból, gyakran élek vele, hogy egy kvarttal hívom elő a kívánt mély hangot, elég meggyőző. A hangoló progiknak is, azt is össze lehet így zavarni.
Ha nem tévedek, éneklési technika is (bár fogalmam sincs, hogy énekelnek ki akkordot) épül erre, így tudnak olyan pokoli mély hangokat kiénekelni (basso profondo).
[ Szerkesztve ]
-
Reggie0
félisten
válasz #56474624 #189 üzenetére
Nem a hallas szubjektivitasa lesz a problema, hanem az agye. Lehet, hogy "kepzett" hallassal jol tudsz a hanganyagokban entitasokat azonositani, viszont amikor a komplex erzetet vagy osszbenyomast kell ertekelni, esetleg a torzitast felismerni, akkor mar igencsak csaloka az agy, es nem feltetlen azt hallod ami van, hanem amit szeretnel. Ez annyira problema, hogy mas empirikus tudomanyteruleteken ugynevezett (kettos) vak tesztet szokas vegzni, mert a kiserlet vegrehajtoja es alanya ismeretei is befolyasoljak az eredmenyt. Tehat, a fuledre csak addig hagyatkozhatsz, amig azt kell megallapitani, hogy van-e zongora a felvetelben vagy nincs, esetleg azt, hogy jon-e belole hang, vagy nem.
Ha te onmagad valamirol meg tudod allapitani, hogy szepen szol, az bizonyossan csak a te fejedben szol szepen, a valosag mas is lehet. Azt viszont mar tudomanyosan bebizonyitottak, hogy ha valmiert sokat fizetsz, az neked szebben fog szolni.
[ Szerkesztve ]
-
Kleroo
veterán
Realtek97 alaplapi hang"kártyáról" ment természetesen, sárgára fakult 1utas műanyag hyper2000 hangszórókkal, csilivili dómmal közepükön. Legjobb. ja és külön bass potija maxra volt tekerve, csak kicsit recsegett közben
Mindenesetre javaslok egy alapos vaktesztet több műfajból válogatva, hogy vajon a hit hol találkozik a füllel/aggyal a valóságban. Az én audio-technokrata ismerettségi körömben (aminek része vagyok azért ) szinte mindenki ilyesmi summára jutott, hogy 96/24 vs CD esetén placebó közeli a difi, nem egyértelműen lehet rávágni. És a 400as AAC az utsó "formátum" ami még annyira jól szól, hogy nem lóg ki a lóláb. Leginkább egyébként nemrégiben, "audiophil célra felvett" klasszikus illetve sokhangszeres zenével fegyverkeztünk be.
[ Szerkesztve ]
Hodor. Hodor? Hodooor!
-
#56474624
törölt tag
Azt viszont mar tudomanyosan bebizonyitottak, hogy ha valmiert sokat fizetsz, az neked szebben fog szolni.
Ezt bizonyították be, hogy nekem szebben fog szólni? Nyilván ezért vettem 15-20k-ért ebayről egy öreg Beyer fejhallgatót, amit több mint egy éve boldogan használok, a drágábban vásárolt AKG K550-et meg ezért adtam el.
Ennek előzménye, hogy hangdobozból is átálltam egy régebbi darabra valamikor 10 éve, és az nekem kevesebbe fájt, mint az új, amit sokkal rosszabbnak hallottam.
Azért örülök neki, hogy bebizonyították.
[ Szerkesztve ]
-
-
#56474624
törölt tag
Nálam nem befolyásolja, és erre elég bizonyíték, hogy ezt a régi Beyert sok mai, jelentősen drágább fejhallgató fölé helyezem. Az én igényeimet, amit egy fejhallgatótól várok, ez elégíti ki leginkább, ennyi a történet. Nekem aztán akármekkora árat ráírhatnak, ha középmagas kiemeléssel akar több részletet odahazudni egy felvételbe, mint amennyi ott van.
Bizony, mai fejesek között nagyítóval kell keresni az olyat, ami tényleg hi-fi, azt akarja visszaadni, ami a felvételen van, nem több részletet, és nem akar kellemesebb sem lenni. Többszázezres fejeseknél is épp úgy megy a parasztvakítás, mint olcsóbb kategóriákban. Szóval elhiheted, elég jól függetleníteni tudom magam az árcédulától.[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
No ezt az aspektust hiányoltam eddig - az ezer meddő vita helyett egy vakteszt sok mindenre rá tud világítani. Jó, hogy ezt megosztottad
Amit még hozzátennék - digitálisan terjedő zene esetén fontos, hogy tisztázott legyen a forrás. Én már hallottam jópár katasztrófálisan szóló 320-as MP3-at - csak ott ki tudja, hány önjelölt hangmérnök nyúlkált bele a hangképbe (mer' a hangosabb az jobb), úgyhogy az ilyen rossz tapasztalatok aligha relevánsak a formátum / bitráta lehetőségeinek megítélése szempontjából.
(#249) Kleroo: tinédzser gyermekeimnek külön el kellett magyarázni, mi az az album - és láthatóan nem hatotta meg őket
[ Szerkesztve ]
Pedro... amigo mio... ma is konzervvért iszunk! Kár lenne ezért a tehetséges gyerekért...
-
Reggie0
félisten
válasz #56474624 #258 üzenetére
Az a baj, ha valaki nem kepes elfogadni sajat korlatait. Emberek vagyunk, ezek a pszichologiai jelensegek mindegyikunknel mukodnek. Egy eset pedig nem bizonyit semmit. Pont azert kell tudomanyos modszertant alkalmazni, hogy ezek a jelensegek kikuszobolhetoek legyenek. Es pont ezert nem ad ertekelheto eredmenyt, ha te meghallgatsz valamit es lesz rola egy velemenyed, mert az teli van torzitassal.
[ Szerkesztve ]
-
#56474624
törölt tag
Az a baj, ha valaki nem kepes elfogadni sajat korlatait.
Általában a korlátok nem elfogadása sarkallja az embereket átlagon felüli teljesítményekre.
Az a baj, ha valaki nem kepes elfogadni sajat korlatait. Emberek vagyunk, ezek a pszichologiai jelensegek mindegyikunknel mukodnek.
Vagy nem. Az emberek nagyon sokféleképpen tudnak reagálni ugyanarra a jelenségre. Lehet átlagolni, lehet akár 99%-os eredmény is egy ilyen teszten, az az 1% akkor sem úgy fog viselkedni, hanem másképp, őket nem lehet statisztikai hibaként kezelni.
[ Szerkesztve ]
-
#56474624
törölt tag
-
válasz #56474624 #261 üzenetére
"Általában a korlátok nem elfogadása sarkallja az embereket átlagon felüli teljesítményekre."
Ami jobb esetben csak egy pr*v*dent hitelt vagy kocsmai verekedést okoz, rosszabb esetben gazdasági világválságot meg Gulágot.
[ Szerkesztve ]
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
-
Cs1csó
félisten
Jó dolog a "vakteszt" de azért ott is vannak változók ami miatt ez inkább saját magadnak lehet mérce:
- milyen az audiólánc amin lejátszol pl. régi hifi ,vagy egy alaplapi hangkártyára dugott pc hangfal vagy valami csúcs kütyü sztereo erősítő drága 2-3 utas álló hangfalpár minőség audió lejátszó stb.
- mennyire érzékeny a füled mennyit volt "trenírozva" pl. ha "zenész" vagy - sok ember ugye nem az - akkor az is egy tényező
- MILYEN zenével tesztelsz valami különleges komolyzene ahol szinte minden hangszer megszólal ezért széles skálán tudod figyelni a hangokat vagy valami egyszerűbb pop-rock zene?
- és ugye maga a tartalom milyen minőségű amit említettél 160-asa vagy 320-as mp3, vagy ennél magasabb bitrátás zene stb.Gondolom minél jobb minőségű az audió lánc annál jobban ki lehet hallani a különbséget
-
#56474624
törölt tag
És ebben mi az ezotéria?
A pszichológia maga nem az esetleg? Hogy egy adott jelenségre adott különböző válaszreakciók nem csak különböző személyiségtípusokat, illetve különböző képességű embereket jelölhetnek ki, hanem akár fejlődési rendzavarokat, személyiségzavarokat is? Ez tényleg hatalmas ezotéria, hogy a többségbe, trendbe nem illőket, még ha akár 0.0001%-os is az előfordulási arány, nem statisztikai hibaként kezelik.
De szerintetek nem, te onnan megmondod egy tesztre hivatkozva, hogy én épp úgy az árcédula bűvöletében élek, mint bárki más. Mert ez már "tény".
Nagyon komoly érvek ezek arra nézve, hogy miért befolyásol mindenkit kivétel nélkül az árcédula.Az a gond, hogy én pont olyan szakmában dolgozok, ahol új dolgokat alkotunk és emiatt még jobban feltűnik az ilyen rettenetes bullshitelés
Kár, hogy a saját korlátaid nem látod úgy, mint ahogy másokét hangoztatod a tudományosság látszatát keltve. Te bárkiről megmondod, meddig terjed. Tudományosan bizonyítottan. Tényleg fantörpikus a deduktív következtetés eme új szintje. Csak tudod ezt emberekre ilyen szinten alkalmazni nem túl szerencsés.
[ Szerkesztve ]
-
#56474624
törölt tag
Pfff, a gravitációnak aztán tényleg sok köze van pszichoakusztikához, halláshoz.
Az abszolút hallás előfordulási aránya mennyi is? 1% körüli? 100-ból 99 ember nem tudja megállapítani egy hangról, hogy az C, D, E, ..., vagy B. Mondjuk akkor azt, hogy az az 1 ember jól tippelt? De, ha megvizsgálják külön azt az 1 embert, minden kétséget kizáróan kiderül, hogy más a hallása, mint a többinek, elnevezik abszolút hallásnak. Érthető, gondolom, hogy ugyanez az árcédulára vonatkozóan is eljátszható. Ha én összegyűjtök x olyan embert, akiről kiderül teszt során, hogy az árcédulától függetlenül alakítja ki a véleményét, akkor ők léteznek, nem lehet rájuk erőltetni a másik teszt eredményét. Hogy ezt megcsinálta valaki vagy sem, azt nem tudom, de lehetetlennek tartani, hogy ilyen kísérletet lehetne sikeresen csinálni, szimpla szűklátókörűség.
És még csak nem is tudományos, hogy korábbi eredményeket felülírhatatlannak könyvelünk el anélkül, hogy az ellenkezőjét különösebben vizsgálnánk, hogy ott lenne a kétely, hogy ilyen talán lehetséges.[ Szerkesztve ]
-
#56474624
törölt tag
Onnan indult a dolog, hogy korlátokat át lehet-e lépni vagy sem. Hol a bizonyíték arra nézve, hogy az árcédulától független döntés a hifizésben az egy átléphetetlen korlát, hogy kivétel nélkül mindenki ugyanabban a cipőben jár?
Ha meg 99-1 az arány, akkor hol a bizonyíték arra nézve, hogy én a 99-ben vagyok, nem az 1-ben? Én állítok valamit magamról, ti feltételeztek, ami rendben van, de ne mondjuk már, hogy ez így különösebben tudományos.[ Szerkesztve ]
-
válasz #56474624 #272 üzenetére
Ezekről a korlátokról volt szó.
Tudományos vizsgálat kb abban merül ki, hogy (dupla) vakteszten kell bizonyítani, hogy tényleg hallod-e a különbséget és tudod melyik a jobb. Ennyi, nem több.
Mert ugye műszerekkel egrészt nem tudunk mindent mérni, amit hallunk, másrészt csomó olyan dolgot tudunk nagyon jó mérni, ami nem hallunk.
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
-
veterán
Ha nem halljuk, akkor hogy érezzük meg a hiányukat?
Bizony, attól, hogy te nem hiszed, hogy a 20 kHz feletti hangok fontosak a zenehallgatásban, attól még ez tudományosan bebizonyított tény
Hiába próbálod csűrni-csavarni, hogy de a nagy-felbontású zene, meg a minőség, ettől még a fizikai hanghordozóra ma már nem lehet azt mondani, hogy "leginkább arra adja ki a zenéit" a előadó / kiadó
A kérdésem abból indult ki, hogy a hi-res anyagok aránya mennyi, nem a fizikai hordozóból. Az csak nem üzleti titok, hogy a kiadó, ahol te dolgozol, hányadában mekkora bevételt húz a hi-res és a nem hi-res anyagok értékesítéséből
[ Szerkesztve ]
Minden jó, ha a vége jó. Ha nem jó, akkor még nincs vége.
-
Samott
addikt
válasz Donki Hóte #274 üzenetére
Ez olyan, mintha az evolucio kapcsan ideztel volna egy szaftosat a bibliabol.
(There is always a last time for everything.) Overhead, without any fuss, the stars were going out.
-
#56474624
törölt tag
Ilyeneket én is le tudok írni anélkül, hogy bármilyen kísérleti eredményt belinkelnék. Csak én kicsit árnyalnám a képet: kik voltak a teszt alanyai, többféle drágább készülékkel is működött-e a hatás, korrektek voltak-e a tesztkörülmények stb.
Hangzásra igénytelen embereknél, laikusoknál (ha tetszőlegesen kiválasztok embereket, azok ide fognak tartozni többségében, a hifizők még mindig egy szűk réteg) az árcédula általánosságban komoly ráhatással bír, ez biztos, ezt látom is. Viszont annál, aki 10+ éve hifizik, és a totál ellenkezőjét is kellően sokszor megtapasztalta a hangminőség/tetszés és ár közti összefüggésnek, az már nem feltétlen ugyanúgy fog az árra tekinteni, mint siheder korában. Ezek az előítéletek nem felülírhatatlanok az emberben, hanem alakíthatók és formálhatók, lehet a tapasztalatokból tanulni.
Arról nem is beszélve, hogy az árcédula szerintem abszolút kétélű fegyver. Ami drágább, attól aránytalanul többet várhatunk. Ez megint csak tapasztalatlanokra jellemző, hogy ami k-szor többe kerül, attól "k-szor" jobb hangzást is várnak, jelentsen ez bármit is, mindenesetre nem áll arányosságban a valósággal az előzetes várakozás, alulmúlja, aztán már csak emiatt is hallhatja az ember rosszabbnak. -
fishi
tag
"szinte mindenki ilyesmi summára jutott, hogy 96/24 vs CD esetén placebó közeli a difi"
Ami nagyon nem meglepő, tekintve, hogy pont úgy alkották meg a CD szabványt, hogy az emberi fül által hallható tartományt tökéletesen lefedje. Mindig vannak denevér fülűek, akik márpedig kihallják a különbséget, de látod a hozzád hasonló nem vaskalapos elvakultaknak felesleges emészteni magát, és ilyen tesztekkel szenvedni, nyugodtan fogadjátok el, hogy Nyquist és Shannon bácsik nyomdokain haladva jól számoltak annak idején, és a 16bit/44kHz bőven elég.
Sőt, a legtöbb embernek a 320-as MP3 is bőven elég. Pl. ebben a videóban egy abszolút hallású, 18,1 kHz-et is halló, zenei producer diplomával rendelkező csajnak sem sikerült minden esetben megkülönböztetni őket.
Ezt tovább árnyalja, hogy mindezt úgy, hogy:
- 1000-el arra koncentrált, hogy mi a különbség!!
- a teszt nem az igazi, mert "látszik", hogy melyik fájl milyen gyorsan töltődik le, ami tudat alatt is befolyásolhattaDare2Live (DVD lemezekről): ''elképzelhető, hogy 100 év múlva is megtudom nézni amit ma kiírok?'' - perempe: ''Te valószínűleg már nem. Bár ahogy manapság az orvostudomány fejlődik...''
-
Reggie0
félisten
válasz #56474624 #270 üzenetére
Mint az atlagon feluli teljesitmenynek.
Nem azt mondtam, hogy nem letezik olyan ember akit adott dologban nem befolyasol, hanem azt, hogy magarol ezt nem igazan tudja megmondani senki, mert egymagaban vaktesztet senki sem tud vegezni sajat magan. Aki osszegyujt ilyen embereket, az pont, hogy masokat vizsgal.
-
válasz Donki Hóte #274 üzenetére
A linkelt iromány jól hangzik, hogy ezzel a képzavarral éljek.
Valóban hibátlannak tűnik a gondolat menet. Ám van egy apró probléma. A mélyen tisztelt HIFI és HIGH END rajongók melyik médium közvetítésével képesek megtapasztalni?
Én feltételezem, hogy egy meglévő hangrendszer képes 60Khz tökéletesen lejátszani a hangzást!
Mágnes szalagot nyugodtan kizárhatjuk. Az orsós magnóknak, jelforrásra van szükségük.
A kazetták bizonyosan nem megfelelőek.
A vinyl talán. De ehhez közel nulla tömegű tűnek kellene lennie, hogy a lejátszás helyett, ne gyalulja ki a nagyon magas hangokat lejátszó tűje. De tétlezzűk fel, hogy a tű tömege nulla. Még ez esetben is a mechanika mozgás elektromossá alakításához energiára van szükség ezt a mozgási energiát a barázdák ellenállása okán fellépő erőből lehet kinyerni.
Ha a vinyl tartalmazza a nagyon magas hangokat, az első lejátszáskor könyörtelenúl ki lesznek gyalulva a 20K MHz feletti magas hangok. A sokadik lejátszás után az alacsonyabb frekvenciájó hangok is.
A mechanika törvényeit nem lehet átlépni.Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
-
Reggie0
félisten
válasz Donki Hóte #274 üzenetére
Szerinted miert nincsenek rendes hivatkozasok egy ilyen cikkben? Mert kamu.
-
#00137984
törölt tag
"A 20 kHz feletti hangokat nem halljuk ha ott vannak, de ha nincsenek ott, akkor a hiányukat megérezzük."
A hybrid SACD birtokában ez a kérdés könnyedén megválaszolható lenne... Helyeselnétek. A kétrétegű SACD lemezen a hagyományos CD, az SACD sztereó és az SACD Surround Sound (5.1 csatornás) változat egyaránt megtalálható.
Igy összehasonlitva az eredeti kétcsatornás SACD változatban több zenei információt lehet kihallani, ami a CD változatban nem hallatszik vagy csak egy halk neszezésnek tünik. Hangszereknél lehet kihallani néha a jellegzetes neszeket, ahogy egy hegedű vagy nagybőgő fa teste finoman megreccsen...
Gitárhúrok pengetése közben a finom mozdulatok jellegzetes zajokat okoznak ahogyan a zenész keze a hangszerhez ér. Na ilyeneket én a CD változatban pont csak jelzésértéken vagy sehogy sem hallottam ki...
A közelmikrofonozott felvételeket valaki szereti az apró részletek miatt, amig a többség a kétmikrofonos felvételeknek a rabja, ahol a zenehallgató szinte látni véli a zenészek pozicióját a szinpadon. Ja és tényleg...[ Szerkesztve ]
-
#56474624
törölt tag
válasz #00137984 #283 üzenetére
Gitárhúrok pengetése közben a finom mozdulatok jellegzetes zajokat okoznak ahogyan a zenész keze a hangszerhez ér. Na ilyeneket én a CD változatban pont csak jelzésértéken vagy sehogy sem hallottam ki...
Ha más felvételnél a CD-verzió is hasonlóan részletes tud lenni, akkor mi a végkövetkeztetés? Mert számomra nem egyértelmű. Arról nem is beszélve, hogy nem vagyok biztos benne, hogy egy adott SACD-n található magasabb felbontású, illetve alacsonyabb felbontású verziót ugyanazon az eszközön kell-e feltétlen visszahallgatni. Ha a CD-technológia korlátait keressük, akkor a létező legminőségibb DAC dukálna alá szerintem.
Ha nem ezt tesszük, az annyit mond, hogy azon az SACD-lejátszón az SACD részletesebb. Ami egyébként simán fakadhat szűrőbeállításból is. Pl. az én hivox DAC-om olyan drasztikus szűrőbeállításon van alapból, hogy ezen is egyértelmű a magasabb felbontású anyag fölénye. Mióta erre rájöttem, még a lejátszóprogramban felkonvertálom 176.4 kHz-re a 44.1-es anyagot, így küszöbölöm ki a szűrő hatását.Komolyan olyan hatása van a DAC-omban lévő szűrőnek, hogy amíg erről nem tudtam, és próbálgattam a felső frekihatárt, amit még hallok, teljesen kétségbe voltam esve, hogy 13 kHz körül meghal a hallásom. Azóta kiderült, hogy valójában 17 kHz.
[ Szerkesztve ]
-
#00137984
törölt tag
válasz #56474624 #285 üzenetére
Pioneer DVD lejátszómnak az SACD hangzása egészen jó a Sony QS szériához viszonyitva. Jobb összehasonlitási alapom akkor nem volt... ERA - THE MASS hybrid SACD albumot és a MJ - Thriller SACD lemezét is sokat hallgattam, de amikor a Sony QS szériás DVD lejátszómat eladtam, akkor ezt az SACD lemezt gratis oda adtam. Thriller album azóta megvan Flac változatban, de szerencsére az SACD változatból származik. Megnéztem a PC-n, és a DVD-re kiírva a Pioneer lejátszóban, de természetesen az utóbbival volt jobb hangminősége.
[ Szerkesztve ]
-
#56474624
törölt tag
válasz #00137984 #287 üzenetére
Nekem Metallica fekete lemeze van meg DVD-Audio (96/24) meg CD-minőségben. Ott a hangosság a fő különbség. Kb. mintha egy újramasterelt, felhangosított CD-kiadás lenne. Semmi csoda, csak a 44.1-es verziónál feljebb kell tekernem a hangerőt, semmivel sem marad el (ami nem egyenlő azzal, hogy pont ugyanúgy szól, de ez egyik kutya másik eb esete). Én legalábbis nem hallom.
Én amúgy anno low-end rendszeren szerettem a hangosabb felvételeket, mert dinamikusabbnak hatott. Jobb rendszeren ez már nem állt fenn. Sőt, Slayer - Reign in Blood albumából például direkt kerestem az eredeti kiadást, ami levegősebb, részletesebb az agyonhangosított, tömör hangzású remasterelthez képest.
Jacksontól a Thrillerből is az eredetire fájna a fogam, a remasterelt verziók szerintem egyenesen szörnyűek.
[ Szerkesztve ]
-
#00137984
törölt tag
-
#56474624
törölt tag
válasz #00137984 #289 üzenetére
25. évfordulós CD-kiadás van meg Thrillerből, az szerintem pocsék. Torzításig van hangosítva.
Még az indiai nyomású LP-m is felüdülés hozzá képest, pedig az analóg rendszerem pillanatnyilag elmarad a digitálistól, de azért elő-előfordul olyan felvétel, ami az LP javára billenti a mérleg nyelvét. Amúgy egyszer már felszámoltam az analóg rendszerem, még néhány lemezt is eladtam, aztán eszembe jutott, hogy itt van még mindig ez a sok lemez, és régiek között tényleg vannak olyan felvételek, ami miatt már megérte, mert nem volt nagy befektetés, nem akartam sokat beleölni most.[ Szerkesztve ]
-
Kékes525
félisten
""A 20 kHz feletti hangokat nem halljuk ha ott vannak, de ha nincsenek ott, akkor a hiányukat megérezzük."
Nem."
Ez így nem igaz. Habár nem halljuk a 20kHz feletti hangokat, de azok kihatással vannak az alacsonyabb frekvenciák hallására. Ugyanez igaz az alacsony (20Hz) alatti tartományokra is. Azok befolyásolják a magasabb frekvenciák érzékelését. Az okot nagyon egyszerű magyarázattal meg lehet érteni. Ezek (is) rezgést keltenek a fülben és környékén, amely rezgések már beleeshetnek a hallható tartományokba, ahonnét csont és (egyéb) vezetéssel eljutnak a hallószervekig ahol már érzékeljük őket.
Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.
-
dabadab
titán
-
ceia
őstag
Nekem a kazetta hangzása joban teszett, mint a digitális zene. Utóbbival az a baj, hogy steril, művi a hangzás, és a digitalizálás torzítja a jelet. Az alig hallható szalagzaj kevésbé zavar, a zene viszont melegebb, természetesebb hangzású. Egy ilyen decket ma is szívesen használnék, mindenkori kedvencem, a
ReVox B710 MK II kép1 kép2[ Szerkesztve ]
it's more fun to compute
-
Kékes525
félisten
A magyarázatot odaírtam. Az az érzésem hogy, két különböző dologról beszélünk. Te a küszöbértékről írsz, aminek a határa 20Hz-20kHz-ig terjed nagyjából. Ha hallásvizsgálatokat végzek, akkor ezeket az értékeket kapom. Én viszont arról, hogy kis mértékben módosítja az eredeti hangokat a zene hallgatásakor az ez alatt és ez fölötti tartomány. Egy példa: Az infrahangokat sem hallod, de mégis hatással vannak rád. Szubjektíve befolyásolja a zene élményét.
Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.
-
Reggie0
félisten
Nem a kutatasra mondtam, hanem a cikkre. Szandekosan kodosit, es olyan kovetkeztetesek vannak benne, ami nem megalapozott.
(#294) Kékes525: Csakhogy a szovetek alulatereszto szurokent viselkednek. Persze en sem allitom azt, hogy 20kHz-nel vege a vilagnak.
[ Szerkesztve ]
-
dabadab
titán
válasz Kékes525 #294 üzenetére
"A magyarázatot odaírtam."
Amit írtál, az nem magyarázat, hanem legjobb esetben is egy hipotézis. Amit a konkrét kísérletek nem hogy nem támasztanak alá, hanem határozottan cáfolnak.
"Én viszont arról, hogy kis mértékben módosítja az eredeti hangokat a zene hallgatásakor az ez alatt és ez fölötti tartomány"
Én is erről írtam. A fent linkelt cikk is ilyen kísérletről szólt, hogy olyan zenei anyagnál, ahol bőven volt 20 kHz feletti tartomány, lejátszották a komplett hanganyagot meg a csak 20k alatti részét és nem hallottak köztük különbséget a tesztalanyok.
[ Szerkesztve ]
DRM is theft
-
Reggie0
félisten
válasz Kékes525 #296 üzenetére
Ize, az infra az pont alacsonyabb frekvenciat jelent, tehat ha az alulatereszto azt jelenti, hogy az alacsonyabb atmegy, akkor.... Remelem kitalalod
Speciel az infrahangokban az emberi hallas igen rossz, bar nem igazan a hallas a dominans, azt mar az egyeb szoveteken erezni. Erdekes modon a foldrengest meg mindig nem vesszuk eszre, amig nem mozog a talaj.
[ Szerkesztve ]
-
Kékes525
félisten
Az átmegy azt jelenti, hogy nem hat. Ahhoz hogy hasson, el kell nyelnie a szöveteknek. Amúgy tisztában vagyok, hogy az infrahangok mit jelentenek. Az infrahangokat (legalábbis egy részüket) elnyelik a szövetek.
[ Szerkesztve ]
Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.
Új hozzászólás Aktív témák
- Egészen nagy teljesítményspektrumon fedné le a mobil piacot az AMD
- Az átlagnál vaskosabb ventilátorok kandikáltak ki a Corsair vitorlája mögül
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- PlayStation 5
- Nagyrobogósok baráti topikja
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Termékoldal buktatta le a Huawei Watch Fit 3-at
- Nemzetközi piacra érkezik az Amazfit Helio Ring
- Politika
- További aktív témák...