Új hozzászólás Aktív témák
-
orsib78
tag
Hm...
Olvastam egy-két problémás hozzászólást, engedjétek meg, hogy én is elmondjam a véleményemet. Van némi összehasnolítási alapom, mert van itthon CD-m, SACD-m, magnókazim, DCC kazim, miniDisc-em, hanglemezek és FLAC/DSD zenéim is amelyeket streamelek. Na igen, meg van a magam baja...
Először is a hanghordozókról...
Nincs olyan, hogy jobb vagy rosszabb a másiknál. Olyan van, hogy máshogy szól. A hanglemeznél pl. maga a lemez "adja" ki a hangot, a digitális formátumoknál csak az a lényeg, hogy pontosan megállapítsuk a nullákat, meg egyeseket, időben és számosságukban. Ez persze azért nem ennyire egyszerű... De ez csak különböző megközelítés... Izlés és szubjektum kérdése, ezeken pedig felesleges vitatkozni....Én hallottam nagyon sz@rul szóló hanglemezt, ez azt jelenti, hogy a bakelit rossz? Egyáltalán nem... Hallottam nagyon rosszul szóló CD-t, ez azt jelenti, hogy a CD rossz? Nem.
Ha a nyers fizikai paramétereket nézzük, mint pl. a jel/zaj viszony, akkor a CD kiütéssel veri a kazit vagy a bakelitet. Ezek ténykérdések. Az, hogy a zeneipar igénytelen, mert mi fogyasztók is azok vagyunk, és csak töredékét használják ki az adott technikának, az megint egy másik kérdés.
Az analóg zene (pl. a kazi meg a vinil) "tökéletlen", de olyan módon, amely kedves a fülünknek. A CD/SACD, stb. meg kíméletlenül precízen megmutatja a hang forrását. Ha ez a forrás egy "tökéletlen" analóg forrás, akkor persze megfelelő odafigyeléssel ezek az artifact-ek átkerülhetnek a digitális felvételre is. Ez nem preferencián múlik, hanem azon, hogy milyen igényességgel nyúltak egy anyaghoz. És ugye az analóghoz jobban is tud kötődni az ember, hiszen egy bakelit lemezt kézbe venni más helyzet, mint megnyomni a play gombot a Spotify-on.
Egyéniránt hangoztathatjuk az analóg technika felsőbbrendűségét, de egy ujjamon meg tudom számolni azoknak a lemezeknek a számát, amelyek az elejétől a végéig analóg technológiával készültek, azaz tripla A-sak és mondjuk az elmúlt évben szembejöttek velem. Na nem az új Taylor Swift album volt, vagy mia fene...
Másrészt azok a mesterszalagok, amelyek még elérhetőek, lassan elporladnak. A Beatles fehér albumát is úgy tudták remasterelni, hogy előtte csilliárdokért restaurálták az eredeti mesterszalagokat, mert enyésznek el.
Egyébként a Sony anno erre fejlesztette ki a PDM (Pulse Density Modulation) technológiát, ugye ami végül az SACD-ben debütált, mint DSD64. Az eredeti elképzelés az volt, hogy kifejlesztenek egy olyan digitális konténert az analóg mesterszalagoknak, amely kellő minőségben tudja azokat archiválni. Jelenleg is a de-facto iparági szabvány az a DSD256, amire azt mondják, hogy elméletileg tudnak olyan A/B/X teszteket csinálni vele, amiben nincs ember aki megkülönbözteti a hangját az eredeti mesterszalagtól. Az más kérdés, hogy lesz-e valaha is bárkinek otthon ilyen motyója, de nem ez a lényeg.
Tudomásul kell venni, hogy előbb-utóbb a digitális technológia fogja megmenteni az analógot. Mert minden, ami ehhez kapcsolódik elporlad, csak a bitek maradnak meg (talán).
Sajnos a hangminőség iránti igény az nem egy tömegigény, addig meg hallgatjuk azt, amit adnak.
Végül néhány tény:
A CD maximális jel/zaj viszonya 96 dB
A hanglemezé 60-80-ig terjedhet a mastertől függően. Minél nagyobb, annál több helyet foglalnak a barázdák, tehát annál több lemezoldal kell. Illetve egy bizonyos mértéknél nem lehet nagyobb, mert akkor a hangszedő egyszerűen kiugrana a barázdából.
A kazettáé olyan 55 és 80 között van attól függően, hogy milyen típusú kazira, milyen zajcsökkentéssel, milyen deck-kel, stb. rögzítünk.
A DCC-nek és a MiniDisc-nek kb. a CD közelében van ez az értéke.
A korai DCC-k sokkal jobb algoritmust használtak (PASC), mint a MiniDisc (ATRAC), de a MiniDisc az idők során behozta a lemaradást, a HI-MD meg feltette a pontot az Í-re, és akkor már a DCC évek óta nem volt sehol, mert a Philips beszántott a DCC projektet néhány év után. Biztos vagytok páran, akik nem is hallottak róla, mert nem éltek akkoriban.
Apropó, voltam nem rég hallásvizsgálaton, és 15kHz felett nem hallok már semmit. Szóval, ahogy öregszik az ember minden megint jól fog szólni, még a Type I-es kazi is...
-
#386
Imilenni
addikt
Donki Hóte
#385
válasz
Donki Hóte
#385
üzenetére
Igazából bizonyos zenéket szeretnék csak kazin, a régi emlékek miatt
A telefonomon itt van a többi. -
#385
Donki Hóte
veterán
Imilenni
#382
válasz
Imilenni
#382
üzenetére
Az általad idézett hsz-ben a walkmanekről beszéltek, azok közül mind hordozható volt.
Azt azért el kell mondani, hogy szép dolog a nosztalgia, jó dolog életben tartani a kazettás technikát, de ha valahol tényleg eljárt felette az idő, az a walkmanek területe. A hanghordozó túl terjedelmes, 10 óra zenéhez kell 10 kazetta, az se nem kicsi, se nem könnyű.
Szóval utazás közbeni zenehallgatáshoz nagy kazetta fan létemre is inkább egy MP3 lejátszót javaslok.
-
Tomi_78
aktív tag
válasz
pusszycat
#30
üzenetére
"Ki hallgatott zenét szorulós kazettán?"
Egyszer kaptam egyet kölcsön; a "márkája" az volt, hogy: TK. El is neveztem Tökszar Kazettának, mert a magnóm alig bírta megmozdítani benne a szalagot. Nem is nagyon erőltettem, pedig jó számokat akartam átmásolni róla (az egyetlen, amire emlékszem, hogy rajta volt, az a Das modul-tól a Kleine maus című).
Szép korszak volt, fiatal voltam, pár kazettám még maradt is azóta. Ahogy az a bizonyos Sharp magnó is, bár már csak rádiót hallgatok vele. -
#381
llax
senior tag
Donki Hóte
#380
llax
senior tag
válasz
Donki Hóte
#380
üzenetére
"ez már nem úgy szól, ahogy manapság elvárt."
Mi az elvárt??? Kinek??? Hol??? Talán valami high-end találkozóra mentél??? A "nosztalgiázós találkozón" pont helye lenne ilyeneknek, akkor is, ha más az alap téma...
Ha nagy hangerőn szól a zene, vagy éppenséggel csak a háttérben, még a minőségre kényesebb emberek jó része se venné észre, hogy az (jó) kazettáról (+jó deckről) szól és nem valami digitális forrásból... (sokan más helyzetben sem) Ha a hangosítás valami (átlag v. alatti) PA cuccal megy, akkor meg majdnem mindegy is...
-
#380
Donki Hóte
veterán
Cs1csó
#366
A hétvégén egy nosztalgiázós találkozón voltam. Aki a zenei hátteret szokta biztosítani, az nem ért rá, ezért nekem szóltak, hogy gondoskodjak a zenéről.
Vittem erősítőt, meg hangfalakat és a szokásos laptopról szóló zene mellé vittem egy klasszikus kazettás magnót, meg kazettákat.
Kiraktam a magnót, pár "hozzáértő" rögtön fikázni kezdte, hogy mit akarok ezzel régi a vacakkal, szép, szép, de ez egy halott technika, ez már nem úgy szól, ahogy manapság elvárt.
Aztán, amikor elkezdett szólni a zene, akkor egy idő után többen is visszajöttek és szóltak, hogy bizony nem gondolták volna, hogy ez a régi technika ilyen nagyot tud szólni
-
#379
Hieronymus
veterán
llax
#378
Az optikai meghajtó digitális kimenetéről átkötve, a hangkártya digitális bemenetére,
Azok az effektek voltak, amit a hangkártya önállóan tudott elvégezni.
Pontosan annyi, amennyi az analóg hang effektezésekor volt elérhető.A következő lépés az IDE kábelen keresztül áttolt hang adatfolyam volt. Ekkor jöhetett először szóba a hanganyag lejátszás közbeni manipulálása.
Hasonló fejlődésen mentek keresztül az analóg tévékártyák. A hangot sokáig analóg jelként kellett eljuttatni a hangkártyába. A végén eljutottunk oda, hogy az olcsó USB tévékártya leskálázta a képet, mert az USB2 sebessége nem tette lehetővé a teljes kép, tömörítés nélküli áttolását.
-
#378
llax
senior tag
Hieronymus
#377
llax
senior tag
válasz
Hieronymus
#377
üzenetére
"De nincs mit feldolgozni."
Adat módban elkerülhetetlen.
Resampling. (lejátszóprogram)
Digitális hangerőszabályzás. (lejátszóprogram is és driver is)
Digitális keverés. (driver)
Esetleg egyéb effektek. (lejátszóprogram is és driver is)Volt, amikor nem így mentek a dolgok, akkor a feldolgozás elkerülhető volt, de akkor nagyon kevés program kínált "digitális lejátszást". Túl sok értelme nem is volt, az akkori vasaknak a szoftver alapú DSP megfeküdte a gyomrát. (nagyjából Win95 korszak + SB kompatibilis hangkártyák, natívan sem a digitális keverés, sem a resampling nem ment)
Pl. a Winamp már javában tudta (cdda input), akkor, amikor a programok többsége még nem, így hatással volt az EQ is a CD lejátszásra, de mondjuk akkor egy P1-es gépen leginkább csak zenét hallgathattál, más, erőforrás igényesebb dolgot nem végezhettél (ellenben, ha a meghajtó játszott le, a gép le is fagyhatott, a zene ment tovább). -
#377
Hieronymus
veterán
llax
#376
OK.
"Emlékeim szerint WinME és Win2000-től volt elérhető trükkök nélkül az "adat mód", WMP alatt, ekkortól a hangot a lejátszóprogram dolgozta fel."De nincs mit feldolgozni.
A lejátszóeszköz (optikai) meghajtóból érkező adatfolyamot, a hangkártya vagy a kapcsolódó hangrendszer alakítja át analóg hanggá. -
#376
llax
senior tag
Hieronymus
#375
llax
senior tag
válasz
Hieronymus
#375
üzenetére
"De minden felállásban a lejátszó program csak utasításokat küld át a meghajtónak, a hang előállításában nem vesz közvetlenül részt."
Ez így volt egészen addig, amíg nem a (P/S)ATA interfészen közlekedett a hang, azaz a meghajtó "lejátszó" funkcióját használta.
Az ATA interfész használatakor adatlemezként kezeli a meghajtó az audio CD-t (hibánál küzd rendesen), a beépített lejátszó funkció (parancsok küldözgetése) nincs használatban.Amíg megvolt a Win beépített CD lejátszó programja, az a meghajtó lejátszó funkcióját aktiválta, azt vezérelte, hang csak külön audio kábellel volt.
Emlékeim szerint WinME és Win2000-től volt elérhető trükkök nélkül az "adat mód", WMP alatt, ekkortól a hangot a lejátszóprogram dolgozta fel. -
#375
Hieronymus
veterán
llax
#374
A Win 9x, még az mscdex-et használta, ezért volt egyszerű a korlátozás megkerülése.
A két tűs digitális kimenet nagyon rövid ideig ideig volt divatban. Volt olyan hangkártya, aminek hasonló digitális bemenete volt. Toslink, az opitika kihagyásával. Később az PATA interfészen keresztül vitték át a hangot. De minden felállásban a lejátszó program csak utasításokat küld át a meghajtónak, a hang előállításában nem vesz közvetlenül részt.
-
#374
llax
senior tag
Hieronymus
#372
llax
senior tag
válasz
Hieronymus
#372
üzenetére
A régi CD-lejátszó programok adat helyett audio módban használták a meghajtót, ekkor kellett az audio madzag is hozzá és használható volt az előlapi jack. Elvileg ezt a mindazon későbbi meghajtók is tudják, amik hátulján van 4 tűs analóg és/vagy 2 tűs digitális audio kimenet. Hibánál ekkor nem megáll, hanem ugrik.
Win9x alá is volt spec driver, ami adatlemezként kezelte az audio CD-t, amivel intézőből/fájlkezelőből szintén közvetlenül .wav-ba lehetett másolni. (a mai lejátszóprogramok alapból adatlemezként kezelik)
-
#373
Akula
őstag
Hieronymus
#372
Akula
őstag
válasz
Hieronymus
#372
üzenetére
Mesterségesen korlátozva?
Ez azért gáz. -
#372
Hieronymus
veterán
Akula
#370
"...Pedig nem adat lemezről beszélünk "
A PC optikai meghajtói számára minden lemez, adatlemez. Az audio CD-k olvasás mesterségesen van korlátozva. DOS alatt használt mscdex.exe fájlnak létezett egy okosítása, ami WAV állományként jelenítették meg a a tartalmat. Egyszerűen lehetett másolni a fájlokat róla.
-
Akula
őstag
Meg az sem mindegy, hogy milyen eszközben játszod le. Annyira nem értek a technikához, de pl. egy hagyományos asztali DVD lejátszó vagy discman simán lejátsza a full karcos lemezt is, ahol a hiba van, ott átugrik, kimarad egy jelenet, vagy megszakad a zene, de megy tovább. A PC-be beépített lejátszó meg nekifut, nekifut, nekifut és kiírja, hogy az eszköz olvashatatlan. Pedig nem adat lemezről beszélünk
-
Ribi
nagyúr
CD esetén csomószor az ótvar szar írott CD-t veszik alapul, mert ezeket vette mindenki a tecsóba hengeresen. Nem csoda, hogy azok szarok. Pont ugyan így van szar vinyl és kazi is.
De a legtöbb gyári nyomtatott CD kb. sose megy tönkre, de jó márkájú írható CD/DVD is ugyan úgy használható marad. Csak nem a napon kell tárolni őket. -
llax
senior tag
Itt nem a hangminőségre gondolok elsősorban, azt a szalag és a lejátszó eléggé limitálja.
Ahogyan az most kapható normálisabb hanglemezekre is remasterelt, kevésbé kompersszált felvételek kerülnek, ugyanígy nyújthatna valami "extrát" a kazetta is.
Vagy ez túl nagy elvárás?Ez a kérdés csak azért merül fel bennem, mert nehezen hiszem, hogy az "új hullámban" a műszaki adottságok visszafejlődése miatt vennének többen kazettát. Ha nosztalgiából veszik, akkor jó lenne, ha tényleg úgy szólna, mint a '90-es évek közepéig-végéig...
-
Cs1csó
titán
Ugyanúgy, mint azok a kazik amiket anno új korában megvettél és betetted. Ugyanaz a technológia. Persze nem egy az 50-es években felvett zenére gondolok amit később kiadtak kazettára hanem mondjuk valami modern zenére pl. a 90-es évek végén amit akkor adtak ki, pl. nekem megvolt kazettán Baljós árnyak zenéje John Williams-től kazettán, királyul szólt.
-
#364
Akula
őstag
Hieronymus
#360
Akula
őstag
válasz
Hieronymus
#360
üzenetére
igen, ez csak bitráta kérdése.
majd megkérem józsikát, hogy jöjjön le a létráról, tegye le a kezéből a hengert és még a cigiszünet előtt énekeljen el valami kisebbségi népdalt. na, az analóg lesz.
-
selejteztem a lemezeimet, amin volt érdekes tartalom, azt lementettem. a legkorábbi írt cédém színes tdk volt 98-ból, hibátlanul olvasható volt a rengeteg karc ellenére, a philips dettó. a kétezres évek eleji olcsó noname cédék között már volt sok problémás, az évtized közepe környékétől felfelé a dvd-k közül is a nagy többség hibátlan volt, persze főleg a (nem hamis) márkásak. nyilván a taiyos plextorok voltak a leggyorsabbak, a többi taiyo is kiállta az idő próbáját, de versenyben volt még egy 2004-ben írt princo is
viszont pl a narancssárga bulkpaq lemezek teljesen döglöttek (ki hitte volna). az eredetinek mondott lila ridata eleje volt csak olvasható, viszont a tuti hamis ritek szitázású (tudomásom szerint a ritek saját néven sose árult lemezt) meg gond nélkül ment végig... persze márkásból is volt félhalott ricoh, meg memorex cdrw, amiről egyszerűen lepöndörödött az adathordozó réteg.
összességében sokkal rosszabbra számítottam. -
#361
Cs1csó
titán
Hieronymus
#360
Cs1csó
titán
válasz
Hieronymus
#360
üzenetére
-
#360
Hieronymus
veterán
Cs1csó
#359
-
Akula
őstag
A hordozók sebezhetőségéről és élettartamáról nem is beszélve.
Bármilyen kiírt DVD vagy CD két év után kuka, annyira gyenge a hordozó és egy pici karc, vagy nagyobb hőmérséklet hazavágja. Egy másgnesszalag meg a tömegközlekedés (nincs EMC védelem) és a pára miatt megy tönkre. Én megörzöm az emlékeimben ezt a korszakot, nem sírom vissza. Sokan fanyalognak, hogy a digitálisan kódolt zene nem az igazi. Én nem vagyok ilyen vájt fülű, de nekik is igazuk lehet. Viszont egy full arany vagy platina lejátszóra 99.99-es csövekkel soha nem spórolnék, mert inkább házra gyűjtök. Ha meg nem digitális zenét akarok hallani, elmegyek egy koncertre. -
Cs1csó
titán
Mint a púp úgy hiányzik a hátamra ez a technológia, pörgetgetni előre-hátra de akkor merül az elem a Walkman-ben stb. de a Discman sem hiányzik ott meg a rázkódással volt baj és a viszonylag nagy mérettel és persze még az mp3-as formában sem fért rá azért annyi szám mint egy komolyabb mp3 lejátszóra.
-
#353
qnadam
veterán
Donki Hóte
#347
válasz
Donki Hóte
#347
üzenetére
nagyon off: pár örökölt dolognál örök probléma, hogy én nem értek hozzá, a boltban viszont ott az esély, hogy átvernek. örököltem pár arany ékszert (közel nem milliós tételekre kell gondolni), húgom anyósa vitte be a bávba, kínáltak érte x forintot, aztán amikor kiderült, hogy ő az xy ismerőse, akkor a vételi ár valahogy rögtön a háromszorosára kúszott fel...
-
#351
Donki Hóte
veterán
Cs1csó
#349
-
#00137984
törölt tag
-
#348
Hieronymus
veterán
Donki Hóte
#347
válasz
Donki Hóte
#347
üzenetére
Kérem szépen.
Ez a történet engem igazol. A bélyegre már nincs nagy igény. Viszont ha megtalálod a kreatív megoldást, elfogadható áron tudsz túladni a felesleges kacatokon.Bepróbálom a sellak lemez üzletet az ebay-en. Retró jellegű falióra lesz, eredeti lemezzel és rádió vezérelt óraművel. Igazi retró dísze lehet bármely nappalinak.
-
#347
Donki Hóte
veterán
Hieronymus
#335
válasz
Hieronymus
#335
üzenetére
Amint kipörög a technológiát aktívan használó utolsó generáció, közel nullára fog zuhanni ezen relikviák értéke.
Ez megtörtént a porcelánokkal, bélyegekkel, rádió készülékkel,... Mára közel sem érnek annyit, mint néhány évtizede. Több termékcsoportnak nulla az értéke.Örököltem többszáz db. régi elsőkiadású bélyeget (névértékben 20 fillértől 5 Ft-ig terjedő névértékű bélyegek voltak), amik egy borítékra voltak felragasztva és a boríték meg a bélyeg a bélyeg kiadásának a napján egy dátumos postabélyegzővel volt lepecsételve.
Elvittem egy bélyeg szaküzletbe, ahol a fickó nagyjából végignézte őket, de semmi érdeklődést sem mutatott a dolog iránt, de a tisztesség kedvéért azt mondta, hogy a névértéken megveszi őket (mondjuk ~500 Ft lett volna a vételár).
Nem hagytam ott, hanem hazavittem, leraktam az asztalra. Pár nappal később járt nálam egy ismerősöm, meglátta a borítékokat, elkezdte nézegetni. Egyszercsak azt mondja, hogy de érdekes, erre a borítékra az édesanyja születésének a dátuma van bélyegezve, eladnám-e neki a borítékot, adna érte 500 Ft-ot, remek ajándék lesz születésnapra.
TADAMMM
Mondtam neki, hogy ingyen az övé a boríték, az ötletért cserébe
A lényeg az, hogy a bélyeggyűjtői szempontból értéktelen, borítékra ragasztott, lepecsételt bélyegeket a bélyeggyűjtői ár kb. száz-százötvenszereséért pár hónap alatt eladogattam
-
#00137984
törölt tag
Szerintem a retró konzolok a fiatalabb korosztályoknak is bejőttek, de még az Atari és a SEGA retró konzolok is sokadik újravirágzásukat élik meg.
Egy hiányos Fonográf lehet akár 90-200ezer forint... Hát ha még müködik is.
Jó állapotú Gramofon 45-100ezer forintért szerezhető be. -
#00137984
törölt tag
válasz
#56474624
#337
üzenetére
Garázsvásárokban a könnyű pénzért felvásárolt lemezek és egyéb retró holmik azért jóval drágábban találnak új gazdára... Tapasztalom a bolhapiacon vagy a jófogás hirdetésekben. Szerintem az audió hanghordozókra és a lejátszókra még mindig nagyobb igény van mint a VHS videómagnókra, a belépőszintű DVD lejátszókra és a VHS/DVD filmekre. A videós és digitális fényképezőgépes dolgok gyorsan kifútnak, és alig őrzik meg az értékük töredékét. Audió készülékeket és hozzá a zenéket egyelőre többen keresnek használtan, mint a régi kiadású filmeket, ami még akár Blu-Ray lemezen vagy a NET-en is elérhető.
-
#56474624
törölt tag
Nos, én rendszeresen járok lemezboltba (az eladó pedig sok éve jó haverom), látom, különösen a külföldi turisták körében, hogy az eladások szép kis hányadát teszik ki azok is, akik '90 után, illetve, akik ebben az évezredben születtek. Korántsem az a helyzet, mint amit hiszel.
[link]A 25-34-es korosztály sem az, amelyikről szó van, ők ugyanis max. kisgyerekként találkozhattak hanglemezzel, pláne tőlünk nyugatra, ahol gyorsabban terjedt a CD.
-
válasz
#00137984
#342
üzenetére
"Szerinted... Retró konzol utáni magas érdeklődés sem ezt bizonyítja"
De, pontosan ezt, ha meg megnézed, hogy milyen alakok érdeklődnek meg gyűjtik, akkor meg főleg: az a negyvenes-ötvenes korosztály, akik tinédzserkorukban ezt tolták.
"Fonográf és a Gramofon szintén létező dolog"
Újabb példa: ott már kihalt az a generáció, amelyik modern technológiaként használta, alig van rájuk kereslet, van egypár gyűjtő, de nincs igazán súlyos áruk.
-
#342
#00137984
törölt tag
Hieronymus
#335
#00137984
törölt tag
válasz
Hieronymus
#335
üzenetére
Szerinted... Retró konzol utáni magas érdeklődés sem ezt bizonyítja, de láthatóan a hagyományos kazetta még most sem tünt el a semmibe. A világ jelentős részén a retró régiségekért nagy ősszegeket adnak, de ha ez itthon a szemétbe kerül az legyen a tudatlanságunk bizonyitványa. Régi bútorokat vagy lámpákat kissé felújitanak, majd a patinás régiségeket a saját értéke adja el. Amig a zenehallgatásra van igény, és amig kalapács alá kerülnek a zenei gyüjtemények, addig az értéket a kereslet adja. Ha felszívodnak a hanghordozók és a lejátszó eszközök, akkor van vége a dalnak... Fonográf és a Gramofon szintén létező dolog, de ha itthon nem jutok hozzá vagy nem találok az nem azt jelenti, hogy eltüntek a föld színéről... Magángyüjteményekbe és múzeumokba kerültek és fizetni kell érte, ha élőben látni szeretnéd a zenetörténelem egy kis darabját.
-
#341
Hieronymus
veterán
#56474624
#337
-
-
#56474624
törölt tag
Ezt ezelőtt 30 éve is joggal gondolhatták. Én rengeteg olyan lemezgyűjtőt látok lemezboltban, akik már bőven a CD-, sőt az "mp3"-korszakban nőtt fel.
Azt sosem lehet tudni, mikor mi lesz a trend (a józan ész szerint az LP-nek már abszolút sehol nem kellene lennie se újonnan, se használtan), szóval én nem nagyon jósolnék. Aki örököl, remélhetőleg lesz annyi esze, hogy lecsekkolja, mennyit érhet, amit épp kidobni készül. -
#337
#56474624
törölt tag
Hieronymus
#335
#56474624
törölt tag
válasz
Hieronymus
#335
üzenetére
Azt azért nagy tévedés lenne hinni, hogy a vinyl mostanra eljutott oda, hogy értéktelen. A Hungaroton, Pepita és társai esetén ez nagyjából megállja a helyét (fillérekért vásárolja fel őket Laci bácsi, a lemezboltos), de amerikai, angol, japán, esetleg német nyomású lemezeknél korántsem.
-
#336
dabadab
titán
Hieronymus
#335
válasz
Hieronymus
#335
üzenetére
Nekem is van otthon pár sellak lemezem, többek között egy soklemezes Pillangókisasszony is: akkor értettem meg, hogy honnan jön az "album" kifejezés (a lemezek tartója tényleg úgy néz ki, mint egy klasszikus fényképalbum, csak jóval vastagabb és megdöbbentően nehéz a lemezek miatt).
-
#335
Hieronymus
veterán
#00137984
#334
válasz
#00137984
#334
üzenetére
"Eredeti csomagolásban meghirdetett lemezekért és kazettákért most is nagy pénzeket kérnek, hát jóval később milyen ára lesz akkor, amikor ritka régiségnek számit majd..."
Amint kipörög a technológiát aktívan használó utolsó generáció, közel nullára fog zuhanni ezen relikviák értéke.
Ez megtörtént a porcelánokkal, bélyegekkel, rádió készülékkel,... Mára közel sem érnek annyit, mint néhány évtizede. Több termékcsoportnak nulla az értéke.De.
Több mint száz darabos sellak lemez gyűjteményt örököltem. Az állapotuk nem rossz. Szerinted mennyit érnek? -
#334
#00137984
törölt tag
Donki Hóte
#333
#00137984
törölt tag
válasz
Donki Hóte
#333
üzenetére
NAS-t nyugodtan kidobhatják, ha van már egy modernebb helyette és a most hallgatott zenékre sem lesznek nyitottak.
Viszont a retró cuccokra a gyűjtők igényt tarthatnak és jó árat elkérhetnek érte.
Igy nem a szemétdombra, hanem egy gyüjteménybe kerülnek...
Retró konzol gyüjtemények, a ritka zenei kiadványokra és a megkimélt audió készülékekre mindig lesz elég kereslet. Ha nem tartják meg a családban, akkor az árából elmehetnek nyaralni egy szép helyre vagy hozzáteszik az elektromos autó vagy egy lakás vételárához. Eredeti csomagolásban meghirdetett lemezekért és kazettákért most is nagy pénzeket kérnek, hát jóval később milyen ára lesz akkor, amikor ritka régiségnek számit majd... -
#333
Donki Hóte
veterán
#00137984
#332
válasz
#00137984
#332
üzenetére
Hát igen, sokan nemcsak ragaszkodnak a fizikai hanghordozókhoz, hanem értéknek is tekintik őket
Minden hátrányuk ellenére az otthoni zenehallgatásnál ragaszkodom az analóg hanghordozókhoz, nekem is van sok 26 cm-es magnószalagom, még sokkal több 18 cm-es magnószalagom, még sokkal több kazettám (ebből többszáz üres is van), meg persze van jópár hanglemezem is. Nyilván megvan hozzájuk a megfelelő mennyiségű lejátszóeszköz is
Nyilván ez nem praktikus, ha valaki örököl az őseitől egy NAS lejátszót de nem kell neki, akkor kidobja a szemeteskukába. Az én örököseimnek viszont majd konténert kell rendelni, ha meg akarnak szabadulni a cuccoktól
-
#00137984
törölt tag
Többen még mindig ragaszkodnak a fizikai adathordozókhoz. Másoknak ez a kötödés nem alakult ki, mert csak a technikai hátteret tartják fontosnak és a könnyedén elérhető tartalmakat. Mindenki igényeit elfogadom és az érveit megértem, viszont nekem bizonyos esetekben egy plusz élményt jelent a kézzel foghatóság. Retró konzol játékot is lehet nyomni emulátoron és az eredeti konzolon. Zenehallgatás közben bármelyik esetben lehet kivételesen jó zenehallgatási élményt elérni, ha jó hangrendszer és jó minőségi zenei forrás van. Nem szép dolog igy itélkezni, mert amig valakinek az okostelefon mindenre megoldás és az igényeinek megfelel a zenelejátszás és a kamera képessége, addig másnak szüksége van rendes fényképezőgépekre és DAP zenelejátszókra.
-
Cs1csó
titán
Ahogy korábban írtam felőlem a fejük tetején is táncolhatnak akik ragaszkodnak az ilyen adathordozókhoz, és akár übermegabrutál hangminőség is lehet, az én vágyam: egy NAS a sarokban amin rajta a FLAC vagy mp3-ban a muzsika és az akármilyen eszközről, akárhonnan, akármikor elérhető legyen. (akár a buszon ülve is elérhetem a neten keresztül az albumot, vagy a tévé előtt ülve vagy a PC előtt ülve vagy csak simán telefonon akár BT hangfalon keresztül kint a kertben, teraszon stb.
-
#330
#56474624
törölt tag
Hieronymus
#328
#56474624
törölt tag
válasz
Hieronymus
#328
üzenetére
Főleg akkor, amikor a gyártó nagyjából a fele frekvencia menetet garantálja, mint az estlegesen mért érték
Miért számít, mit ad meg a specifikációban a gyártó frekvenciatartományra? Ha van paraméter, amit a specifikációban általában nem szabad komolyan venni, az pont a frekvenciaválasz. Bár általában inkább kedvezőbb színben szeretik feltüntetni, különösen hangfalak, fejhallgatók esetén.
-
#00137984
törölt tag
LP lemezek gyártásában is több fontos változtatás történt, ahogyan a magnó kazettákat szintén folyamatosan fejlesztették a tökéletesebb felvételek és hosszabb lejátszási idő miatt. LP lemezek a mikróbarázdák sűrűségében, a lemezlejátszási sebességben és a lemezátmérő viszonyában változtak.
Igy már könnyedén elképzelhető, hogy készültek megfelelő Master esetében akár a 40 KHz-et is elérő hanglemezek. Nekem a "Lemezlovas" Maxi LP lemezekre van elég rálátásom, amihez egy AKAI AP Q310 szakember keze álltal átépitett lemezjátszó és valami jóféle gyémánt hangszedű tűket használtam.
A lemezek súlyozására nem volt annyira kényes, ezért a kopás miatt kialakult hangminőségcsőkkenés nálam nem lépett fel. A deck-en a CD lemezekről másolt METAL kazetták tudtak hasonlóan szépen szólni, de az első AKAI CD 29 lejátszóval csak 1-2 CD lemezre mondtam azt, hogy ez most eddig a legjobb... -
#328
Hieronymus
veterán
#56474624
#324
válasz
#56474624
#324
üzenetére
Ezt (meg)értem. Mindenki másra izgul rá, arra amihez kedve van. És mindenki arra költi a jövedelmét, amire akarja. Rosszabb esetben, amire feltétlenül szükséges.
Azt viszont nem értem meg, miért kell túlzásokba esni a termékek paramétereivel kapcsolatban. Főleg akkor, amikor a gyártó nagyjából a fele frekvencia menetet garantálja, mint az estlegesen mért érték vagy elképzelt legmagasabb elvárás.
-
Ribi
nagyúr
Elnézést, nem emeltem ki, hogy a 20kHz rész volt amire írtam, hogy hülyeség, nem a digitális részre.
Bár egyszer már írták, hogy hiába megy itt "vita" mikor mindig a CD-t állítja szembe a top LP-vel.
És minden ami szar az digitális és a digitális az CD, mert CD és az digitális és szar, ja és CD. Ja meg digitális. Szar. CD.
-
Gijon
senior tag
Megkérdeztem a Megadó Kiadót, hogy miként rögzítették a Tüzijáték délben c. albumot, ami jelenleg kapható vinyl lemezen is. A válasz: -"maga a stúdiómunka digitálisan történt, és digitális fájlt küldtünk gyártásra Csehországba. Hogy ők milyen módszerrel vitték azt korongra, nem tudjuk, de ebben a folyamatban nem túl sok analóg megoldás történt."
-
#324
#56474624
törölt tag
Hieronymus
#323
#56474624
törölt tag
válasz
Hieronymus
#323
üzenetére
Pedig az még nem is annyira drága.
-
#323
Hieronymus
veterán
Donki Hóte
#320
válasz
Donki Hóte
#320
üzenetére
"...egy vinyl LP-n lehet 40 kHz feletti frekvenciákat rögzíteni,"
Ha te mondod!
A linked első bekezdésében ott írják 4x 20 és 15KHz közötti hangtartományt voltak képesek megszólaltatni azok a lemezek.
Ha ez nem igaz javítsd ki a wikit. Ott van leírva, hogyan állították elő az oldalankénti első és hátsó hangokat.Volt szó róla, hogy a még a tű formáját is változtatni kellett, hogy ne tegye tönkre azonnal a lemezt.
Ha van kedved még, püröghetünk néhány kört ezen a témán.
De ott van az előző hozzászólásomban, egy számomra értelmetlenül drága tű specifikációja. A gyártó 25KHz-ben határozta meg a felső határt és 20 és 20000KHz között a teljes hanghűséget.Annak a tűnek az árát, a teljes hangrendszerre is sokallom. Ennyi.
-
#322
Raymond
titán
Donki Hóte
#320
Raymond
titán
válasz
Donki Hóte
#320
üzenetére
- egy vinyl LP-n lehet 40 kHz feletti frekvenciákat rögzíteni,
- ezek a 40 kHz feletti frekvenciák sokszor visszajátszhatók a meglévő technikával (megfelelő csiszolású tűt tartalmazó hangszedővel).
Igen, olvastam rola hogy nagyon nepszeru:
-
#321
Ribi
nagyúr
Donki Hóte
#320
Ribi
nagyúr
válasz
Donki Hóte
#320
üzenetére
"masterek már általában digitális technikával készülnek, és ott pedig eleve levágják a 20 kHz feletti összetevőket"
Amit pedig leírtunk neked nem egyszer, hogy ez hülyeség. -
#320
Donki Hóte
veterán
Hieronymus
#313
válasz
Hieronymus
#313
üzenetére
Ne haragudj, de te a fingot reszeled.
Először azt mondtad, hogy a vinyl LP-ken nem lehet 20 kHz feletti hangot rögzíteni, mert az az első visszajátszás során megsemmisül.
Erre (alátámasztó linkekkel) leírtam neked, hogy nemhogy 20 kHz, de 40 kHz feletti frekvenciát is lehet rögzíteni és a lejátszásukhoz használt eszköz deklaráltan nem semmisíti meg a barázdákban a rezgéseket kiváltó bordákat.
Erre te közlöd, mégis neked van igazad, mert a 40 kHz feletti jel az nem közvetlen hang, hanem az a hangképzéshez szükséges információt tartalmazza
Szóval kijelenthető, hogy nyakatekert okoskodásod ellenére (attól eltekintve, hogy a Quadradisk formátum nem lett kereskedelmileg sikeres termék), tényszerűen igaz, hogy:
- egy vinyl LP-n lehet 40 kHz feletti frekvenciákat rögzíteni,
- ezek a 40 kHz feletti frekvenciák sokszor visszajátszhatók a meglévő technikával (megfelelő csiszolású tűt tartalmazó hangszedővel).
Szerintem az, hogy manapság 20 kHz feletti hangok nem nagyon vannak egy LP-n, az csak annak a következménye, hogy a masterek már általában digitális technikával készülnek, és ott pedig eleve levágják a 20 kHz feletti összetevőket.
-
#318
Hieronymus
veterán
#56474624
#314
válasz
#56474624
#314
üzenetére
Feladom!
Több okot is találtam rá.
Az első.
Ortofon MC Quintet Black S, akcióban 739.00€, 830 helyett.A második.
Output voltage at 1000 Hz, 5cm/sec. - 0.3 mV
Channel balance at 1 kHz - < 1.0 dB
Channel separation at 1 kHz - > 23 dB
Channel separation at 15 kHz - > 15 dB
Frequency range at - 3dB - 20 - 25.000 Hz
Frequency response 20-20.000 Hz - +/- 1.5 dB
Tracking ability at 315Hz at recommended tracking force *) - 80 µm
Compliance, dynamic, lateral - 15 µm/mN
Stylus type - Nude Shibata on Sapphire cantilever
Stylus tip radius - r/R 6/50 µm
Tracking force range - 2.1-2.5 g (21-25 mN)
Tracking force, recommended - 2.3 g (23 mN)
Tracking angle - 20°
Internal impedance, DC resistance - 5 Ohm
Recommended load impedance - > 20 Ohm
Cartridge body material - ABS/Aluminium
Coil wire material - Aucurum
Cartridge colour - Black
Cartridge weight - 9 gEz tekinthető kompromisszum mentes hangszedőnek.
-
#00137984
törölt tag
EDDA Művek 2. LP albumot adtak ki Quadrofon hangzással. Gong/Hungaroton/ Pepita lemezkiadó céget és utángyártást is megélt ez a kiadvány, és nem tudom már pontosan... Magyar rádióban is volt Quadrofon komolyzene és Rádiójáték müsor. Magyar rádiózás technikai szinvonala akkor még nem volt lemaradásban. DAB rádióadás már egy ideje itt is van...
-
#314
#56474624
törölt tag
Hieronymus
#313
#56474624
törölt tag
válasz
Hieronymus
#313
üzenetére
20 kHz-et gond nélkül átvitték még az alsó kategóriás hangszedők is. Az Ortofon MC-k pedig a 40 kHz-et is.
Ott vannak a mérések, meg lehet nézni.
Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy egy adott zene CD és LP verzióját összehasonlítva nem igen volt magashiányom eddig. Pedig jó pár használt lemezem is van, de valahogy csak ott maradtak rajtuk a magas hangok. Nyilván létező jelenség, hogy szét van játszva egy lemez, de azért az erős túlzás, hogy első néhány lejátszás után már okvetlen jól hallható magashiány lesz. Valószínűleg létezik olyan hangszedő és tűnyomás (illetve lemezanyagfüggő is lehet), aminél igen, de amúgy nem törvényszerű.
-
#313
Hieronymus
veterán
Donki Hóte
#309
válasz
Donki Hóte
#309
üzenetére
Ott van a linkeden, hogy hangsávonként 20 Hz és 15 KHz közé eső frekvencia tartományt tudtak átvinni.
A 40 KHz feletti összetevők a hangképzéshez szükséges információt tartalmazták, De nem tartalmaztak közvetlenül hangot."Szóval nemhogy 20 kHz-s, de 45 kHz-s hang rögzítése és visszajátszása is lehetséges a hagyományos analóg nagylemezek esetében."
Nem egészen sőt egyáltalán nem. De mindegy. A technológia lábjegyzet lett az audioeszközök történetében.
Szép próbálkozás volt.
Én egyetlen ilyen lemezzel találkoztam, amelyik tudta ezt a csodát. Ha jól emlékszem a Pink Floyd - The Wall albuma lejátszásához sajnos nem volt megfelelő eszköz a négycsatornás hangzáshoz.
-
Puma K
nagyúr
"Energizalas tortenik!!!
"Ezen kifakadtam
-
#309
Donki Hóte
veterán
Hieronymus
#281
válasz
Hieronymus
#281
üzenetére
Ha a vinyl tartalmazza a nagyon magas hangokat, az első lejátszáskor könyörtelenúl ki lesznek gyalulva a 20K MHz feletti magas hangok.
Ez tévedés. Az úgynevezett Quadradisc hanglemezek (a quadrofon hangzást nyújtó vinyl nagylemezek) 40 kHz feletti összetevőket is tartalmaztak. A lejátszásukhoz úgynevezett bielliptikus csiszolású hangszedőtűkre volt szükség.
Ezeknek a bielliptikus tűknek az volt a nagy trükkje, hogy a kialakításuk következtében nemhogy jobban terhelték volna a hanglemez barázdáit, hanem pont hogy negyedakkora felületi nyomással nehezedtek a műanyag barázdákra, vagyis egyáltalán nem károsították a hanglemezek barázdáit.
Szóval nemhogy 20 kHz-s, de 45 kHz-s hang rögzítése és visszajátszása is lehetséges a hagyományos analóg nagylemezek esetében.
-
Kékes525
félisten
1. Az általad idézet cikk is kijelenti, hogy nem teljesen egyértelműek az erre vonatkozó vizsgálatok. Rögtön az elejéről: "Although it is generally accepted that humans cannot perceive sounds in the frequency range above 20 kHz, the question of whether the existence of such “inaudible” high-frequency components may affect the acoustic perception of audible sounds remains unanswered."
2. Hypersonic effect befolyásolhatja a 20 kHZ-nél magasabb hangok érzékelését. Azonban ez sem teljesen egyértelmű a cikk szerint.
Összességében se a Te sem az én állításom sem bizonyítható a cikk alapján. További vizsgálatok szükségesek.
-
Reggie0
félisten
válasz
Kékes525
#303
üzenetére
Mivel a halloreceptor egy elektromechanikus atalakito, ezert nem mindegy, hogy abbol mi jon ki, mert az szur mehcanikailag is. Ezert mondtam az idegeket, mert az akcios potencial meglete a lenyeg.
Amugy erre nagyon sok kutatast elvegeztek, mertek a potencialt az idegeken, mikozben kulonbozo hangokkal gerjesztettek a fulet. Amibol nem lesz ingerulet, azt hallani sem lehet.
-
#16939776
törölt tag
válasz
Kékes525
#291
üzenetére
Zaj-nak nevezik azt, ami az átviteli csatornát* terheli, de nem hordoz információt.
Hallás érzetben különbség nem a 20Hz és 20KHz alatti/fölötti tartomány megléte/nemlétére miatt van, a hallás arra érzékeny, hogy van-e ott fázis vagy futás idő probléma. Ha nincs és nem feltétel hogy ott információ legyen, akkor természetesebbnek, közelebbinek, dinamikusabbnak ítéli meg a megszólalást.
Maszter-nél szokás sávhatárolást végezni. pl.: a majdnem kész konzerv anyagon tartós, hangos meghallgatásánál kétutas "Hi-Fi" könyvespolc hangfalamhoz 30Hz HPF és 18KHz LPF szűrőket kapcsolok be, pedig 0.33Hz-tól 500Khz-ig visz át az erősítő, a hangfal "50Hz-23KHz" között.
Ennyi jóindulattal képes arra, hogy a hűtő méretű 3 utas monitoron kikevert arányok nem szaladnak széjjel. Sávhatárolás nélkül erősen ének központúra, vékonyra kell keverni, ahhoz hogy egy átlagos kétutas doboz kakaós csiga méretű hangszóróján a bőgő/lábdob ne koszolja össze az ének érthetőségét, ami kb.: fél percig érdekes mix-et szül, senkinek nem jó.*Ez az emberi hallórendszerre, idegrendszerre is igaz, ahogy az erősítőre, hangszóróra, levegőre is.
-
-
Kékes525
félisten
" és nem hallottak köztük különbséget a tesztalanyok."
Egy kísérlet nem kísérlet. ráadásul az zenei élményt rendkívül sok tényező befolyásolja. Néhány:
1. Az ember (biofizikai) hallása.
2. Az ember zenei műveltsége.
3. Az ember zenei ízlése.
4. A Zene hangszerelése, előadás módja.
5. A zenét szolgáltató eszközök minősége.
6. A hanghordozó minősége.
7. A zene masteringje, elkészítése.
8. Az zenét lejátszó hardverek minősége.
9. A szoba akusztikája.
Ebből is látható, hogy rendkívül sok kísérletet kell elvégezni arra vonatkozólag hogy minden kétséget bizonyítsuk azt, hogy halljuk ez valamilyen vonatkozásban avagy sem a 20 kHz-nél magasabb hangokat. Persze értem, hogy ez résben engem is cáfol. Mármint az egyértelmű kijelentésemet.
viszont pl a narancssárga bulkpaq lemezek teljesen döglöttek (ki hitte volna). az eredetinek mondott lila ridata eleje volt csak olvasható, viszont a tuti hamis ritek szitázású (tudomásom szerint a ritek saját néven sose árult lemezt) meg gond nélkül ment végig... persze márkásból is volt félhalott ricoh, meg memorex cdrw, amiről egyszerűen lepöndörödött az adathordozó réteg.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
- Új Dell 5330 Latitude 13.3 FHD IPS Touch i5-1235U 4.4Ghz 16GB 512GB Intel Iris XE Win11 Pro Garancia
- Samsung Galaxy A12 64GB Kártyafüggetlen 1 év Garanciával
- Huawei Nova 9 SE 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Bomba ár! Lenovo ThinkPad T560 - i7-6GEN I 16GB I 512GB SSD I 15,6" FHD I Cam I W10 I Garancia!
- Akció! Sérült! Corsair Icue 5000X RGB Számítógépház! Olvass leírást!
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft.
Város: Budapest