LOGOUT.hu témák

PROHARDVER! témák

Mobilarena témák

IT café témák

GAMEPOD.hu témák

Új hozzászólás Aktív témák

#342 plman tag

Új Válasz 2020-02-03 20:49:10 #342
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
Privát üzenet küldése

plman

tag

Nagyin jó írás.
Én ugyan csak 1985 novemberében születtem, így saját élményem (pontosabban emlékem) az előző rendszerből gyakorlatilag nincs. Csupán emlékfoszlányok vannak, amikor az orosz kivonuláskor figyeltük a marha hosszú katonavonatokat a közeli vasútállomáson de kb ennyi.
Ennek ellenére sok dolog ismerős volt nekem is, ha máshonnan nem is, de a szüleim, idősebb rokonok, ismerősök elmeséléseiből. Ami nagyon megmaradt nekem, azok a nyarak. Mi egy nagyvárosban laktunk, igaz annak egy kertvárosias részén, szóval nem a panel és betonrengetegben nőttem fel. Suli időben a tanítás után, hétvégéken, tavasszal, kora ősszel, amikor már vagy még elég jó idő volt hozzá akkor ment a foci, kerékpározás, bunkerépítés, a közeli erdőben, télen hógolyócsata hóemberépítés stb. akkor még tényleg az volt, hogy tartósan fagypont alatt pont a hőmérséklet még nappal is szóval a hóemberek akár két hónapig is megmaradtak.
Nyáron pedig ahogy véget ért a suli, egy két nap még otthon de aztán irány a nagyiékhoz falura pontosabban tanyára és csak valamikor augusztus huszadika után jöttem haza, tehát gyakorlatilag az egész nyarat ott töltöttem az uncsitesókkal, mivel ők is jöttek más városokból. Általában 2-3 alkalommal a szüleink is jöttek egy-egy hétre megnézni, hogy mi van velünk. persze nyilván összebeszéltek általában és egyszerre jöttek. A faluban mindig augusztus 20 után volt a búcsú az volt a nyárzáró számunkra utána mindenki irány haza készülődés lelkiekben a sulira. az fix volt hogy akkor az egész rokonságnak ott kellett lenni. ment a sztorizgatás ezerrel ki milyen hülyeségeket csinált fiatal korában stb. Zseniális nyarak voltak pedig nem volt mobil meg internet meg számítógép.
Ja és anyu (mivel az ő szüleinél voltak ezek a nyarak) és a nagybátyáim, és nagynénéim (anyuék 6 voltak testvérek) mindig magázták a mamáékat, sőt még a mamáék is egymást a papával oda vissza, egyszer nem halottam, hogy rajtunk az unokákon kívül bármelyikük is letegezte volna őket, pedig korántsem voltak vaskalapos nagyszülők. egyedül a mama vagy a papa valamelyik testvérétől (nekik is sok testvérük volt) halottam, hogy tegeződtek velük.