Új hozzászólás Aktív témák
-
llax
senior tag
Éppen csak belenézegettem, de megy a nyugodt körülmények között, egy szuszra olvasandók közé
A tárgyalt korszakba én már csak a kisdobos szintig kóstoltam bele
Nagyon sok tárgyalt elem és életmódi dolog (szokás) faluban (ez-az máshol is) '89 után is fennmaradt néhány évig.A korszak (főleg végének - kellett VHS is) érdekes elemei voltak a "nénis" filmek, ahol minden résztvevő hangját (jellemzően) ugyanaz a férfi narrátor fordította monoton hangon, még az egyéb vokális, nem verbális összetevőket is
-
llax
senior tag
A kötelező orosz nyelv felmenő rendszerben csak az ezredforduló utánra kopott ki a helyi (falusi) általánosból. Talán '99-ben kezdték az (kötelező) angolt, ami a '95-ben (ha 5 év, mint az orosz, ezt nem tudom...) kezdőket, azaz kb. a '89 környékén születetteket érintette, az ennél idősebbeknek 5 év orosz nyelv Mondhatták volna azt is, hogy aki az előző rendszerben született, az tanuljon oroszul
-
llax
senior tag
Nem dobtam ki, de talán azon "sokk" miatt a mai napig sem szeretem
Egyéb "különlegességeket" (nem csak gyümölcsöt) csak akkor ettem, ha utaztunk valahová a főfalu pályaudvarait érintve, a fater járt valamely nagyobb városban és hozott vagy rokon hozott. (Túró-Rudi, 2-3 féle csoki, fagyi akadt helyben is, de azon kívül nem sok minden)
[ Szerkesztve ]
-
llax
senior tag
válasz arnyekxxx #115 üzenetére
Zsebpénz mint olyan, nálunk is ismeretlen volt. Pontosabban hallottunk róla, csak a szülők nem is akartak tudomást venni róla. Nem azért, mert nem lett volna miből... Szezonban fagyira minden nap jutott, a nagy átlagnál több mindent megkaptunk és több helyen jártunk, sokkal nagyobb házban laktunk, stb., de a zsebpénz az tabutéma volt. Úgy is az maradt, hogy a nyári szünet egy részét a "háztájiban" töltöttük (nem túl nagy részét és kapát se nyomtak a kezünkbe, de azért segíteni kellett). Ilyen-olyan "elvi" okokból nem kaptunk (mert a közeli, akár tehetősebb elvtársaknál se volt divat).
-
llax
senior tag
1. Ilyesmihez '87-ben még túl fiatal lettem volna
2. Munka volt a saját gazdaságban is (háztáji), olyan opció nem (később sem) volt, hogy valahol a kezembe nyomják a zsetont (majd az első munkahelyen...). Tizenévesen (gengszterváltás után) sem, nyári munka mindig családon belül volt. Mondjuk akkor már új kerékpár, műholdvevő, PC és hasonlókat sikerült "elérnem", tehát nem "ingyen munka" volt.Persze nagyszülőknek (erősen az egyik oldalról) köszönhetően mindig akadt apró. Koliba vissza is talán picivel az átlag felett kaptam, diszkóba menet kaptam, de olyan, mint önálló, rendszeres zsebpénz, soha nem volt...
-
llax
senior tag
válasz Kalandor #168 üzenetére
Tudod mi a durva ebben? Nálunk, szabolcsi faluban ezek elnyúltak a 90'-es évek közepéig, volt ami tovább is. Művház/mozi/színház, községi könyvtár több évet, a tsz. és étterem is kihúzott még 1-2 évet, gyakorlókertet valamikor az ezredforduló körül számolták fel (kb. amikorra a kötelező orosz nyelvet is), a tanácselnök még további 24 évig húzta - más néven.
Az iskolai ünnepségek hangulata is ugyanaz maradt, amit bambano írt... Sőt, az iskolában a termekbe kiakasztott címereken, kisdobos/úttörő témán és a Szovjet Himnusz oktatásának elmaradásán kívül szinte semmi nem változott (kokik, favonalzó, gumikötél maradt - egyik-másik tagnál nem csak indokoltan és célzottan). Ami lett a régi rendezvények helyett, pl madarak és fák napja, falutól távolabbi réten megtartva, az a gulyáskommunista iskolai rendezvények tökéletes mintapéldája lehetett volna '89 után is.
Iskola témában nekem akkor jött a rendszerváltás - évekkel '89 után, amikor mentem tovább. (Addig fiatal, kezdő tanár egy sem jött - tanító igen, de az már nem érintett, csak több "tanár" határon túlról, akikről mint később kiderült, az ilyen-olyan papírját diplomának fordították...) Nem csak a hely, társak-tanárok és követelmény volt az új számomra, hanem egy teljes szemléletvilág - a velem egyidőseké is egységesen más volt...
Néha a távolabbi unokatesókat sem értettem, miről beszélnek... Nyáron náluk rendesen csodálkoztam, hogy nem ukrán cigit adnak a kocsmában és nem háznál tankolják az autót[ Szerkesztve ]
-
llax
senior tag
"De ma is vannak olyan intézmények ahol igenis kell az alá-fölérendelt viszony, mert demokratikus alapon nem tudna működni az egész, mert amint eltérnek az utasításoktól akkor tragédiává válik az esemény."
Az alaposan ismertetett körülményekre önként jelentkezők közül kell az alkalmasakat kiválasztani, ellenőrizni és hosszabb távon megtartani.
Ha valaki kezd leereszteni, akkor nem azt nézni, hány éve van ott, hanem az ajtóra mutatni...Mai napig mennek emberek rendőrnek, vámosnak, tűzoltónak, hivatásos/szerződéses katonának, stb.... Még ha nem is minden részében tökéletesen, de működik a rendszer önkéntes alapon is...
( Azt tarom a legdurvábbnak, hogy sok kiderülő dolog / súlyos mulasztás után "belső vizsgálatot" tart az állami vagy félig-meddig "köz" szervezet/vállalat, olyasmiért, aminek töredékéért az összes érintettet páros lábbal rúgják ki a "maszek" világban. Így nem is lesz rend... )
-
llax
senior tag
Némileg talán torzítja a képet (és az arányokat), hogy abból az emlegetett korosztályól aki tényleg tenni akar, az egy másik ország határain belül teszi...
A másik: aki az általános iskola alsó tagozatán jó eredménnyel túljutott (=alap matek normálisan megy - soknak nem...), az ma (Mo.-n) nem akar alkalmazottként kétkezi munkát végezni. Az olyat maximálisan megértem... -
llax
senior tag
válasz nyisziati #328 üzenetére
Ez a probléma egyáltalán nem friss. Láttam, mi zajlik a helyi mezőgazdasági vállalkozóknál (közelben vannak, család ismerősei, sokat lógtam ott). A nyári gyakorlatra érkező gépszerelő-gépkezelő tanulók munkamorálja arra volt elég, hogy kb. 3-ból 2-t kapálni küldjenek és onnét is haza zavarják... Mindez 20-25 éve. Mostanra kb. az ők gyerekeik vannak hasonló korban. Most 3-ból az az 1 elég könnyen külföldön köt ki...
-
llax
senior tag
válasz nyisziati #331 üzenetére
Ahol én élek, ahhoz képest az ország nagy része elit környék volt a '90-es években (kicsit most is). Bejelentett munkahelyük csak a különféle közintézményekben dolgozóknak és a messzebbre bejáróknak volt... Aki haladni akart, az vagy megpattant, vagy beállt üzemanyagot-cigit-vodkát csempészni...
Akik akkor tanulók voltak, előttük is hasonló jövőkép volt: papírral is csak feketén, napszámért van munka, vagy megy innét, vagy sürgősen szerez egy nagy tankos dízel autót, hogy tudjon üzemanyagot szállítani a feketén foglalkoztató mg. termelők munkagépeibe...
Nyugdíj??? Itt a többségnek 6-8 év kiesett...[ Szerkesztve ]
-
llax
senior tag
Talált, süllyedt
Mondjuk a két szomszéd megye is erősen érintett volt."Fentebb olvastam a 40+ évesen még a szülei segítik..."
Minden attól függ hogyan alakulnak a jövedelmek arányai. Esetleg a szülők egzisztenciálisan kellően "stabilizálták" magukat még korábban, a mai (különösen vidéki, még inkább falusi) 30-as 40-es korosztálynak erre lényegesen rosszabbak az esélyei. Pl. a környékemen haladáshoz is elegendő (nem csak napról-napra élni) bér jó ha 10-ből 2-3-nak jut...
[ Szerkesztve ]
-
llax
senior tag
válasz Kalandor #443 üzenetére
"nem lesz teljesen digitális bennszülött"
Azaz jó eséllyel betanított munkás vagy közmunkás lesz. Vagy jobb pénzért külföldön takaríthat/mosogathat, akár diplomával is. Esetleg valahol közalkalmazott. (Csak a jó ég mentsen meg olyan ügyintézőtől, ha valami dolgom akad...)
"csoportnyomás és a kirekesztettség semmisíti meg szociálisan az ilyen kívülálló gyerekeket"
#172, részben helyi adottságok, részben a szülők hozzáállása* miatt, 14 éves korom után, legalább 5-6 évembe telt felvenni a ritmust.
*Ha xy, fél fokkal magasabb pozícióban lévő diplomás elvtárs szerint helyes az ilyen-olyan elv, akkor így csináljuk... Pl. próbáltak a videótól is távol tartani, miközben a suliban már mindenki kazettákat csereberél. Videoklippekről beszélgettek, azt sem tudtam, az mit jelent. Mondjuk kazettáim nekem is voltak, "nénisek"
[ Szerkesztve ]
-
llax
senior tag
A megoldás nem az online élet kizárása. Hanem az offline megteremtése és fenntartása, úgy, hogy abban jól is érezze magát. Persze ha a szülő is teló/Fb (tévé, alkohol, kocsma, foci, stb..) függő, akkor ez nem megy. Környezetemben az aktuális nagyszülő korosztály (egy jó része) is ezt tolja...
[ Szerkesztve ]
-
llax
senior tag
válasz #22743424 #501 üzenetére
Ez egyszerű családi vállalkozás volt (mai napig vannak, kb a 60-as évek végétől), egy épületben több üzlethelyiséggel (ma már nem), a család tagjai dolgoztak benne (ma csak 1 + 1 alkalmazott).
Küldtek listával, kosárral vásárolni. Állami boltban bárkit kiszolgáltak a fejem fölött, maszkenál még kosárba-táskába pakolni is segítettek. Sőt, ha a felírt kenyérért-tejért nem érkezett aznap menni senki, nem elrakták, hanem este elhozták. Volt kis kontraszt...
-
llax
senior tag
válasz #22743424 #505 üzenetére
Bár az államit hívtuk "nagy bolt"-ak (részben önkiszolgáló), itt nem volt kicsi a maszek sem (pultos kiszolgálás). A meszeknek teljesen más hangulata volt, sokkal barátságosabb, "családiasabb", ott nem fix állás volt, hanem a profitért kellett elnyerni a vásárlók bizalmát, a különbséget gyerekként is lehetett érezni rendesen...
Az egykori tulaj már nem él, felesége régen nyugdíjas, a fia a tulaj, de a korábban ott lévő két generációból már csak a "meny" van ott állandóra. Az összes helyiségét egybenyitották, így már csak vegyesbolt - a régi hangulatából a barátságos kiszolgálás megmaradt.[ Szerkesztve ]
-
llax
senior tag
válasz E.Kaufmann #523 üzenetére
"Az már más kérdés, hogy engem állítólag nem véletlenül más városban kereszteltek meg, mint ahol éltünk."
Magam tettem "eksüt" a keresztelőmön, nem a keresztszülő mondta a "nevemben". Szigorúan '89 után. Az sem igazán szülői, hanem papi akaratra történt, mivel a csordaszellem okán (és nem szülői beíratás után) megkereszteletlenül jártam hittanra (nem egy évet...). Mondjuk kezdetben az összes itteni felekezetére jártam, (református, g. katolikus, r. katolikus), eleinte arra se tudtam válaszolni, családilag hová kellene tartoznom.
Sőt... Az egyik pap (ahová tényleg tartoztam - akkor már tudtam) bevett az énekkarba (jött valami püspök, neki kellett "produkálni"). Akkor sem voltam egy Pavarotti, de viselkedni tudtam, talán azért vett be (és a késői kereszteléssel, "önkéntességgel", picit amolyan kivételezett voltam nála)... A nagyobb próbák szombatonként lettek volna. No, annyi családi kirándulásunk sem volt zsinórban, mint akkor, pedig akkor már kevéssel elmúlt '89...
Ui.: A névadói keresztanyám a járási párttitkár felesége volt... Faterom is felső vezető volt a tsz.-ben, (+a legmagasabb a helyi kisz-ben) stb... Tehát voltak érdekes "körülmények"
[ Szerkesztve ]
-
llax
senior tag
Vagy tudtunk róla, mert mondjuk volt olyan fagyis, akinek a csodájára jártak a környékről. Ettől függetlenül szerettem azokat a porokat is (Úgy, hogy közben egyéb édességet nem nagyon.) Ráadásul a suli mellett, így a napközisek is tudtak délben fagyizni + este, hazafelé is
Akkor még több is volt a faluban, az az egy máig megvan, igaz, kicsit lejjebb adott a minőségből, de a csokifagyi továbbra is csokiból, a gyümölcsfagyi gyümölcsből készül nála.
Új hozzászólás Aktív témák
- APPLE MacBook Air 2020 13" Retina - M1 / 8GB / 256 GB SSD / MAGYAR / 96% akku, 81 ciklus / Garancia
- LG NanoCell 55NANO766QA Halvány píxel csík
- Philips 58PUS8545/12 1 ÉV GARANCIA Játék üzemmód
- Tyű-ha! HP EliteBook 850 G7 Fémházas Szuper Strapabíró Laptop 15,6" -65% i7-10610U 32/512 FHD HUN
- Bomba ár! HP EliteBook 840 G5 - i5-8G I 8GB I 128GB SSD I 14" FHD I HDMI I Cam I W10 I Gari!