Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Petykemano

    veterán

    válasz hallador #2 üzenetére

    Az M1-hez és a többiekhez szólnék hozzá. Szerintem az Apple koncepciója (lehetőségei?) egészen más, mint az Arm-é és amit látszólag most az Intel is követ.

    különböztessünk meg három különböző architektúra designt/goalt.
    (High) Performance: P
    Efficiency: E
    Low Power: LP

    A P magokat nem kell magyarázni: maximális teljesítmény elérése tranzisztor és energia nem számít alapon. (mármint: "nem számít", mert persze számít, csak hajlandóak vagyunk kissé elengedni azokat a fonalakat)
    Az E magot az LP magtól az különbözteti meg, hogy az LP mag fogyasztása tényleg alacsony, cserébe nem baj ha lassú. A cél az, hogy ha csinálnia kell valamit is, akkor azt a lehető alacsony energia mellett végre tudja hajtani.
    Az E magokat pedig nagy teljesítményre (főleg inkább MT) tervezik, de úgy, hogy az energia és/vagy tranzisztorhatékonyság fontos szempont. Tehát amikor azt látod egy designban, hogy skálázzák az "alacsonyabb fogyasztású" magokat, akkor azok biztosan nem LP magok, mert azt skálázni semmi értelme.

    Az Arm sokáig csak P és LP magokat használt.Aztán az X1 és A78 megjelenésével vált ketté és az X vonal lett a P típus és az A7__ vonal pedig az E mag.
    (Bár előfordult olcsóbb csak LP magból álló lapka, de azokat célszerű volt inkább elkerülni.)

    Az Intel P és E magokat használ, jelenlegi designokban nincs valódi LP mag.
    Az E magokat az Intel arra tervezi használni, hogy azzal nyújtsa meg a MT teljesítményt. Jelenleg leginkább a tranzisztorhatékonyság érvényesül.

    Az eddigi Apple designok a régi Arm utat követik: vagyis P és LP magokat használnak.
    Ezt abból lehet tudni, hogy a nagyobb teljesítményű lapkák esetén nem a kis magokat skálázták, hanem a nagyokat.

    Az Intel koncepciója az ARM-ét követi, de egyelőre úgy tűnik, hogy ez csak a kliens piacokon, vagyis desktop, mobil. Szerintem a heterogén felépítésnek a legnagyobb haszna az egyfelhasználós Workstation piacon lenne: olcsón le lehetne dobni nagy MT teljesítményt. De még erre sem látszódnak jelek.
    Szerverek terén az Intel be fogja vetni az E magokat, de jelen információk szerint homogén architektúrában.
    Az Arm szerverek esetén sem jelent még meg heterogén megközelítés.

    Az AMD elvileg nem fog teljesen különböző processzorcsaládba tartozó magokat összeépíteni. De ők is készítenek olyan változatokat, amelyek esetén a változtatások célja a MT teljesítmény növelése. A megközelítés és a felhasznált építőkockák lehet, hogy mások, de a végeredm mindenképpen az, hogy olyan lapkák fognak napvilágot látni, amelyeknél az egyes magok képességeiben a korábbiaknál nagyobb különbség lesz tapasztalható.

    Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

  • Petykemano

    veterán

    válasz hallador #10 üzenetére

    "A Technológiának is is vannak előnyei, tegyük fel itt van a MacBook AIR amiről gépelek, simán kibír egy 1x órát, ellentétben a vadi új AMD-s EliteBook-al, ami meg hogy is mondjam, nagyon szép az AMD marketingje, de nem igaz, ha csak az üzemidőt nézem meg.
    Magánvéleményem szerint az Intel ezt szeretné követni. De az AMD is rá lesz kényszerítve, mert a performance magok használatánál, az Intel kimaxolta a fogyasztási osztályokat a mobile fronton már évekkel ezelőtt, ott nem lesz túl sok újdonság a fejlesztésekben.
    És én is érzem ezen az AIR-en adott feladatoknál semmi értelme nincs a Performance magokra, mert nincs, akkor miért ne üzemelhetne inkább tovább a notebook, az Apple ezt eltalálta nagyon. Még akkor is ha LP nem pedig E magokat használnak.
    Az első lépéseket az Intel teszi meg x86-os vonalon."

    Azért itt többminden áll a háttérben és többmindenről beszélünk.
    Amikor arról van szó, hogy egy notebook mennyit bír, akkor is legalább három különböző felhasználási módot és hozzátartozó időt érdemes megkülönböztetni:
    a) idle
    amikor nem is használod a gépet, lecsukod, de bekapcsolva marad, stb. A legtöbb telefon és notebook ilyen. Ilyen méréseket nem tudom végeznek-e még. Mindenesetre a valódi LP mag ilyen üzemmód kezelésére alkalmas lehet. De megfelelő gondosság mellett jó alternatíva lehet a nagyon fejlett, nagyon részletes rész-lekapcsoló képesség. Vagy a fejlett gyártástechnológia.
    b) könnyed használat
    Böngészés, youtube-ozgatás, megkockáztatom olyan kódolás, ami nem abból áll, hogy az idő háromnegyedét kódforgatással töltöd.
    Erre kifejezetten jó az Apple megközelítése, mert magas egyszálas teljesítménnyel rendelkezik. Ugyanazt az egyszálas teljesítményt az AMD és az Intel processzorok csak úgy érik el, hogy nagyon magasra hajtják a frekvenciát, ami persze magas fogyasztást eredményez.
    c) erőteljes használat
    Amikor olyasmiket futtatsz sokat, ami erős MT igénybevételt jelent. renderelés meg ilyesmi.
    Ebben a felhasználási módban az AMD kínálata eléggé versenyképes, mert a magok frekvenciája ilyenkor már energiahatékony szintre szorul vissza.

    b) és c) esetben az LP mag nem fog segíteni.
    Az E mag c) esetben hasznos lesz majd, ha elég sok lesz belőle.

    A nem kliens piacon nem nagyon van még értelme,

    A cloudban sok esetben már most is párosával adják a magokat. (vCPU) Ennek szerintem biztonsági oka van. (valójában 1 fizikai mag két szálát adják.) De el tudnék képzelni egy olyan konstrukciót, hogy mondjuk idővel egy 6 vCPU-s konstrukciót érdemes lehet úgy kínálni, hogy az valójában 1db P magból (HT) és egy 4 magos E mag clusterből áll. És akkor végső megspóroltak kb 1 P magnyi területet.

    Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

Új hozzászólás Aktív témák