Új hozzászólás Aktív témák

  • Letsgo2Mars

    újonc

    Április 6: ugrik az SN3! :)

    Na addig is írnék pár szót arról amit Timber Wolf vetett fel:

    "Meglesz ez a hatalmas rakéta, gyártanak belőle hetente egy újabb példányt, megy a tankolás az űrben, lehet menni a Marsra. Oké, és akkor hogyan tovább? Mit fognak csinálni a Marson, a multiplanetáris faj jól hangzó, de talán némi tartalmat igénylő megvalósításán kívül? A multiplanetáris faj szép fennkölt mondás, de a világunkban azok a dolgok tudnak hosszabb távon fennmaradni, amelyek valamilyen gazdasági szükségszerűségen alapulnak, valamilyen szempontból előnyösek gazdaságilag. Itt van ilyen tényező? Reálisan nézve, egy település a Marson hosszú évtizedek alatt juthat el az önfenntartásig, és akkor még csak az önfenntartásról beszélünk. Ennyi lenne a cél? Nekem ez az egész Mars kolónia egyfajta "nem jó cél, de nincs jobb" kategóriájú dolognak tűnik."

    Timber itt két dolgot feszeget:
    - Egyrészt a gazdasági alapot, hogy végül is mi finanszírozza majd hosszú távon az egészet, mi az "üzleti modell" ami fenntarthatóvá teszi a marsi életet és terjeszkedést?
    - És a másik hogy egyáltalán mi ennek az egésznek az értelme, tartalma, célja?
    Utóbbiról tudnék többet, rengeteget írni, és talán fogok is, szerintem ez az emberiség egyik legnagyszerűbb célja és küldetése, illetve az emberi civilizáció logikus, soron következő lépcsője, de erről majd máskor írok többet, most a gazdasági részéről írok.

    A gazdasági részt idő-alapon kettészedném közép- és hosszútávú szakaszokra. A középtávot olyan 20-30 évre értem. Nos, Musk most 48 éves, szerintem az 50-es évei első felében, max közepén fog járni amikor megvalósul a Marsra szállás, onnantól kezdve kell ugye finanszírozni (meg persze addig is) ezt a méregdrága projektet, pláne ha valóban olyan megalomán módon fog megvalósulni ahogy Musk tervezi. Szerintem Musk középtávon, tehát az első 20-30 év finanszírozását megoldja, erre az ő személye kvázi garancia. Részint saját forrásból, részint saját üzleti modelljével, részint lesz külső finanszírozás is (akár civil, akár üzleti, akár kormányzati források).

    Hosszútávon, azaz 30+ évre vonatkoztatva nem fogok írni semmit, olyan hosszútávon egyszerűen nem lehet tervezni. A tudomány és technológiai exponenciálisan fejlődik, 30+ év múlva valószínűleg sokkal olcsóbban és könnyebben lehet majd megalkotni olyan eszközöket amik a Mars elérését és az ottani életet + terjeszkedést finanszírozzák, illetve kiaknázzák a helyi lehetőségeket, tehát arra nem lehet és nem is érdemes a mai tudásunkkal időt pazarolni. Fejlődik a robotika, a számítástechnika, az anyagtudomány, a minden, ami most méregdrága és nehézkes megoldás az akkor lehet csak annyi hogy pl. valaki egy marsi 3D nyomtatóval kinyomtat egy olcsó robotot és az önműködően megy vizet bányászni és kész. Ma ez drága akkor olcsó lesz. És ez csak egy példa, valószínűleg akkor már olcsón és biztonságosan és automatizáltan meg lehet majd oldani a marsi életfenntartást.

    Maradok a rövidtávú, 2-3 évtizedes finanszírozásnál. A következő pénzügyi forrásokat látom vagy valószínűsítem:

    1. Mint ismert Musk Starlink projektével egy sok milliárd dolláros piacból akar kiharapni magának egy nagy szeletet. Ha ez megvalósul, ez önmagában évente több milliárd dollár bevételt hoz majd neki, amivel remekül tudja majd finanszírozni a marsi álmát.

    2. Ha megvalósul az első Starship leszállása a Marson, az valószínűleg Muskot a világ leggazdagabb emberévé (és egyben történelmi személyiséggé) teszi. Minden cégének a részvényei kilőnek, Musk végleg egyfajta hightech + business istenné válik, akinek a neve a sikert és hasznot fogja jelenteni. Már most is így van részben, de még van hová mennie felfelé. Ha megcsinálja amit tervez akkor gyakorlatilag azt éri el, hogy az egész világra kiterjedően monopolhelyzetben lesz a világűr olcsó elérésében, a világűrben mozgás-szállítás olcsó és tömeges (nagy rakomány-tömegű) megvalósításában. Ez dollármilliárdokat ér. Ez bizony újabb bőséges forrásokat fog jelenteni Musknak.

    3. Az USA állam eddig is több módon támogatta különböző módokon Muskot, és a marsi projektjében is így lesz. Ez nem csak Musknak de az USA-nak egy óriási, történelmi léptékű dicsőség lesz, amiért megnyílnak az állami pénztárcák. Ez amerikai politikai és nemzeti érdek, ennek a propaganda-potenciálja kb. végtelen. A Holdra szálláshoz lehet csak hasonlítani, ami ma már talán nem tűnik olyan drámai nagy dolognak, de akkor az volt és egy nemzet önbecsülését dagasztotta az égig, identitást adott az amerikaiaknak. Mindennek a megismétlése most a Marssal bőven megér pár milliárd dollárt az USA-nak.

    4. Üzleti alapon is be lehet vonni pénzt. Én úgy csinálnám - de persze Musk biztos jobban tudja - hogy létrehoznék egy StarStream vagy MarsX, vagy valami hasonló nevű céget a Netflix mintájára. És egyszerűen minden felvételt ami a Marson készül az ő projektje keretében, ezen a fizetős online tartalomszolgáltatón keresztül adnám le. Látni akarod a Marsra szállást? A Marsiak életét? Ahogy felfedezik a környezetüket? Ahogy kiássák az első gödröt? Ahogy megküzdenek a váratlan nehézségekkel? Ahogy felépítik az első bázist? Ahogy megélik az első emberek a marsi életüket? Ahogy három méteres ugrásokkal sprintelnek a kicsi gravin? Remek, fizess elő: havi X dollár. Én fizetnék az biztos, mint a katonatiszt, és szerintem sok-sok millió ember van ezzel így az a világon.
    Ez kicsit valóságshowvá alakítja az egészet? Igen. Ami nekem sem tetszik annyira. De azért csinálnak ilyeneket a Tv-k mert nagyon megéri nekik. A marsi valóságshow pedig utánozhatatlan és egyedi lesz. A bevétel meg kell.
    Nem is feltétlenül kell céget csinálnia erre, a youtube-bal vagy netflixszel vagy valamelyik másik szolgáltatóval is megegyezhet. Elég nagy mozgástere lesz a tárgyalásokon...

    5. Szintén üzleti alapon bevehet az első (második, harmadik...) csapatba milliárdosokat. Jó pénzért. Egyszeri, soha vissza nem térő alkalom lesz az első csapatban lenni. Az ő nevüket örökre feljegyzik. Az ő arcuk ott lesz éveken át a marsi tudósításokban. Garantált világhír. Sok pénzt lehet majd kérni a 2. és 3. körért is, de az elsőért különösen sokat. Kb 2-3 ezer dollármilliárdos van a világon, biztos akad köztük pár jó erőben lévő akit érdekel a dolog. Akár licitre is lehet vinni egy jegyet.
    De akár országok is befizethetnek egy-egy embert, el tudom képzelni hogy pl. pár európai ország szívesen rászán egy nagyobb összeget hogy az ő űrhajósuk vagy tudósuk/sztársportolójuk ott legyen az első emberek között a Marson.
    Természetesen ott van Musk és az USA politikai szűrője, lehet hogy az USA kormány nem enged külföldit az első csapatba, tisztán amerikai sikernek akarják megtartani, ez valószínű. De az USA-n belül is van annyi milliárdos hogy pár vevő onnan is lenne.

    6. Reklámok. Talán ez a legfurcsább, hisz senki nem akarja TV-reklámokká alakítani ezt a soha vissza nem térő, tényleg történelmi küldetést. Ezzel együtt lehet hogy a "pénz beszél - kutya ugat" alapon csak bevásárolja magát pár dúsgazdag cég. A Coca Colának lehet megér pár száz millió dolcsit az a felvétel hogy a marsi bázis első vacsoráján kólákkal koccintsanak a telepesek. Vagy a McDonaldsnak hogy a marsi konyha falára kitegyenek egy nagy logót. Az egész világ látni fogja ezeket a képeket.
    A kereskedelmi logika tovább is vihető, Marsos pólókat, játékfigurákat, csokit, cipőt, ruhát, bármit el lehet majd adni ha a csúcsára hág az őrület, aztán hogy Musk ebből hogy húzza ki a saját hasznát, az már az ő dolga, de meglepne ha teljesen másokra hagyná ennek a kiaknázását.

    7. A legnagyobb pénz az USA költségvetésében a katonaságnak megy, az felfoghatatlan összeg minden évben. Nekik igazából aprópénz lenne ennek az egésznek a finanszírozása. Nem nehéz belátni hogy az űrhajófejlesztés közvetlenül érinti a haderőt. Könnyű elképzelni egy olyan megállapodást amiben a hadsereg beszáll a finanszírozásba, cserébe Musk a rakétáival olcsóbban vagy ingyen visz fel katonai eszközöket az űrbe. Természetesen erről soha nem fogunk olvasni a sajtóban, ahogy egyébként valószínűleg már most is van ilyen együttműködés.

    8. Tudományos finanszírozás. A Mars a rengeteg fénykép és műhold kép ellenére is meg egy kevéssé feltárt bolygó, bőven van mit kutatni rajta, ami azt illeti az egész bolygó egy hatalmas felfedezésre és kutatásra váró tudományos terep. Tehát az amerikai kutatóintézetek, vagy az állam is finanszírozhat marsi tudományos kutatásokat.
    Ennek egy külön ága, hogy ha sikerül felfedezni a Marson valami nagyon érdekeset, jelentőségteljeset, az azonnal komoly pénzeket fog megmozgatni hogy azt minél jobban megismerjék, feltárják. Ez lehet valamilyen geológiai jellegű dolog, bár ennek kicsi valószínűségét látom, főleg hogy kb, az univerzum legunalmasabb, teljesen sík helyén fognak elszállni, és arra nem lesz lehetőségük hogy több száz vagy több ezer km-es felfedezőtúrákat csináljanak a marsi pólusok, a vulkánhegyek, a szakadékok, a lávaalagutak vagy a nagy kanyonrendszer felé.
    Ha viszont siker élet-nyomokat felfedezni az átírhat sok mindent, és arra az USA állam egészen biztos óriási összegeteket lesz hajlandó áldozni. Az olyan új ismereteket hozhat amik ugrásszerűen kitágíthatják az emberiség tudását.

    A felsoroltak persze nem tartanak örökké, ezek főleg a kezdeti éveket finanszírozzák (bár pl. a Starlink hosszabb távon is). Az is valószínű, sőt biztos hogy a kezdeti széleskörű lelkesedés idővel lanyhul, majd megszűnik és csak egy nagyon szűk réteg fog érdeklődni az egyébként unalmasan telő marsi hétköznapok után. Hosszabb távon be kell indítani egy marsi gazdaságot aminek valahogy nyereségesnek kell lennie. Többször hallottam emlegetni hogy a Marsról már sokkal könnyebb elérni a Mars és Jupiter között húzódó aszteroida-övezetet, részint mert közelebb van, részint mert a kisebb gravi miatt könnyebb-olcsóbb a Marsról odaindulni. Ez igaz. Ha a kétévente nyíló ablakokban valóban tucatjával fogják indatani az űrhajókat, akkor bármennyire is használják fel a hajók anyagát, vagy jelölik ki raktárnak-műhelynek-növényháznak-biztonsági menedéknek az űrhajókat, előbb-utóbb csak lesz pár fölösleges cargo hajó amik csak ott porosodnak majd, és amiket tényleg be lehet majd fogni különböző utakra (ha az üzemanyagot már nagy mennyiségben és viszonylag olcsón tudják majd előállítani). Aztán hogy sikerül-e kiszúrni valami nagyon drága fémekkel teli sziklát és azt valahogy befogni és eljuttatni a Földig, azt nem tudom, ez már hosszútávú dolog, de tény hogy ha ez sikerülne, azzal nagyon sok milliárd dollárt lehetne kaszálni (és egyben felforgatni a földi árakat is) és finanszírozni belőle a marsi terjeszkedést. Az űrbányászat régi álom, egyelőre most is az, kell még annak pár évtized, de tény hogy ha megmarad az a fejlődési vonal ami eddig is jellemezte a SpX-et, akkor Musknak lesz erre a legnagyobb esélye.

    Na lássuk mi lesz április 6-án....

Új hozzászólás Aktív témák