Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Frawly

    veterán

    válasz PuMbA #1867 üzenetére

    Ez mindig valahol szubjektív. A szakma neked ad igazat, hogy a bitráta növekedésével a minőség nem arányos, egyre nagyobb bitráták már egyre kisebb % minőségkülönbséget jelentenek, ez a 20-80%-os szabály lecsapódása, ami sok területen megfigyelhető. Tehát ha a bitrátát és a minőséget grafikonon ábrázolnánk, akkor a növekvő görbe egyfajta függőleges aszimptotához közeledne egyre lassabban, azt soha el nem érve. Ez mindenfajta tömörítésnél így van, még losslessnél is, csak ott a minőség 100%-os mindig, így csak fájlméretben figyelhető meg, minél jobban felviszed a tömörítési fokot, annál lassabban tömörít, de annál jelentéktelenebb a tömörítési nyereség, pl. FLAC 4-5-ös tömörítési szintnél pár mp. alatt betömörít egy albumot, 8-as szintnél már majdnem 2-4 perc, -8ep maximum tömörítéssel már hosszú percek, és a fájlméretből egyre kevesebbet farag le, 55% majd 54,5% majd 54,1%, és ha még lennének egyre durvább tömörítési fokok, akkor szépen közeledne egy 53,95644324324234%-os láthatatlan aszimptotához, de cserébe órákig tömörítene és nem érné meg pár KB különbségért egy 300 megás albumnál. Ugyanez van a lossy codec-ekkel, csak itt szubjektív minőségre, a 128 kbps mondjuk 96%-os minőség (most csak hasraütésképp írtam egy számot), a 256 kbps 98%, a 320 kbps 99,5%, a 384 kbps 99,8%, az 500 kbps 99,98% az efölötti bitráták meg közelítenek a 99 egész sok-sok kilenc százalékhoz, a 100-at soha el nem érve, de cserébe egyre értelmetlenebb tárhelyet felemésztve. Nyilván onnan meg sem éri, ahonnan elérjük a lossless tömörítés bitrátafokát, ami kb. 400-1000 kbps körül szokott lenni.

    De mivel az egész lossy tömörítés teljesen hallhatatlan, szubjektív, miután átlépte az ember a transzparenciahatárt, így maximum csak mítoszok vannak, meg ki miben hisz. Az Opus meg a 128 kbps is ilyen, hogy maximum hinni tudsz benne, hogy a legjobb, akkor is maximum abban, hogy ezen a bitrátán neked a legjobb, de igazából ez objektíve sose bizonyítható, hogy minden ember hallásához, mindenfajta zenéhez, mindenfajta hangeszközön pont ez az Opus lesz a legjobb, és 128 kbps lesz mindenhol a transzparenciahatár.

    Abban is biztos vagyok, hogy amit én használok, Ogg Vorbis 320-500 kbps, az már erősen overkill lehet, de nekem belefér, lehet placebo, de legalább van benne tartalék a jövőre nézve, tárhelyen így is elférek, gépen FLAC van, telón Ogg Vorbis. A tömörített albumok meg így is fele-harmada a FLAC-ban lévőknek, és harmada-ötöde a tömörítetlen WAV-os változatnak, tehát így is megéri. Ilyen 128 kbps-ra még régi, lassú internet, pár MB belső tárhelyű mp3 lejátszók, meg jajj, férjek rá az írott CD-re korszakban volt utoljára szükségem, azóta mindig el voltam látva tárhellyel.

    Ezzel az overkill bitrátával valószínű tárhelyet pocsékolok, de cserébe pszichés megnyugvás minden szinten, hogy majd egy jobb hangrendszeren sem hallok később sem bibit, meg kellően nagy bitrátán már kikerültem azt a bizonytalanságot is, hogy melyik codecet, encodert, milyen beállításon érdemes használni, mert 320 kbps-tól minden jól szól, egy mp2 is. Ilyen magas bitrátán már nincs azon morfondírozás, hogy jajj, milyen lowpass filterrel vág le, meg joint stereo vagy LR, meg VBR vs. CBR, és bitreservoir és kutyafüle. Egyfajta biztonságot veszek vele magamnak, amit extra tárfoglalással fizetek meg.

Új hozzászólás Aktív témák