Új hozzászólás Aktív témák

• #3 refrigerator csendes tag Viszlát #2

  Új Válasz 2020-02-01 06:32:30 #3

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  refrigerator

  csendes tag

  válasz Viszlát #2 üzenetére

  Én is csak megköszönni tudom az elemzést. Meggyőzött, hogy nincs nagy értelme a flac mókának. Mivel abszolút nem éreztem különbséget a jól konvertált MP3 (320),és a Flac/ape között.

• #99 Frawly veterán Viszlát #2

  Új Válasz 2020-02-01 22:14:22 #99

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Frawly

  veterán

  válasz Viszlát #2 üzenetére

  Na, akkor én leszek az első, aki azt mondja, hogy nem jó ez a cikk. Csupa olyan tévhiedelmre épül, ami már sok éve kering. Szemre (hullámforma, spektorgram) nem lehet VALÓS minőségi különbséget kiszúrni, sem két hullámforma kivonásából. Az emberi idegrendszer hallásközpontjának pszichoakusztikus érzékelése nem így működik. Régen pont ebbe a hibába estek bele a Xing és a Blade mp3 encoder fejlesztői is, arra mentek rá, hogy a sptekrogram minél jobban hasonlítson az eredeti audioanyagra, és szemre jól is nézett ki, több részlet és frekvencia maradt látszólag megőrizve, csak hallásra volt egy nagy fos a tömörített anyag. A zenét nem a szemünkkel hallgatjuk, hanem a fülünkkel, utóbbival hallgatva kell jól szólnia, nem a színképet meg a hullámformát nézegetni, és biteket kivonni.

  Amit viszont mégis jól értelmez a szerző:
  1) ha mp3, csakis LAME
  2) ha LAME, akkor csakis a legfrissebb verzió (jelenleg 3.100, de még a 3.99 sem olyan régi, ettől régebbit viszont nem érdemes használni), ezt Windowshoz innen lehet letölteni, Linuxon meg a disztró hivatalos tárolóiból csomagkezelővel.
  3) 320kbps bőven jó, overkill bitráta, messze a transzparenciahatár fölött, nemigen fog senki minőségbeli eltérést érzékelni egy CD RIP FLAC-hoz képest. Legfeljebb valami extrém különleges anyagnál, amit nem hallgat senki, akkor is csak úgy lehet kiszúrni, ha valaki jó hallást fejleszt ki a tömörítési artifactokra, azaz ilyenkor sem minőségbeli eltérést fedez fel, hanem előre betanulhatóan felismerhető tömörítési hibákat szúr ki, ami inkább már szőrszálhasogatás, nem érdemi minőségbeli különbség.

  Amivel még nem értek egyet: ne erőltessük a 320 kbps-ot mp3-ban. LAME-ben a V0-ás VBR jobb minőségű, mint a b320 CBR. Ezt nem én állítom, hanem a Hydrogenadio fórumán jelen lévő LAME fejlesztők és a Hydrogenaudio szerkesztői. Ugyanis V0-nál a bit reservoirt arra használja az encoder, hogy amit a kevésbé komplex részeken megspórolt bitrátában, azt a nagyon nehezen tömöríthető, komplex részeken hozzá tudja adni, és így egyes részeken 320 kbit fölé is mehet a bitráta, egészen 640 kbitig. Másrészt meg a V0 VBR fájlmérete is kisebb. Harmadrészt a b320 CBR -Y beállítást használ és lowpass filtert 20 kHz fölött, ami hátrányosan érintheti a minőséget (bár valószínű nem lesz hallható), míg a V0 VBR ilyen trükköt nem használ.

  Illetve a FLAC-ot sem kell temetni, mert zenefüggő nagyon. Nekem pl. nem egyszer volt, hogy halkabb, harmonikusabb hangzású akkusztikus felvételeket (klasszikus gitár, komoly zene, Bob Dylan albumok) kb. 370 kbps-os átlagbitrátára betömörített a FLAC level8, ami alig több, mint az mp3 320kbps-ja. Egyes esetekben igenis megérheti. Ráadásul a FLAC-on még sokszor lehet nyerni egy nagyon minimálisan kicsi extra fájlméretcsökkentést, ha a hivatalos FLAC encoder helyett az ffmpeg FLAC encoder-ét használja az ember level12-es tömörítésen.

  Másrészt ha nem overkill bitrátára megy az ember, akkor meg kell fontolni a Vorbis (ogg) és Opus kódekeket is, mivel alacsonyabb bitrátán hozzák az mp3 szintjét, lejjebb viszik bitrátaügyileg a transzparenciahatárt. Nyilván 320 kbps olyan magas bitráta lossy tömörítésnél, hogy egyik formátum között sem lesz hallható különbség, a kérdés az ilyen 128-256 kbps esetén érdekesebb inkább, hogy milyen kódeket érdemes használni.

  Ott van még az aac is, abból meg szigorúan csak az Apple-féle qaac encodert érdemes használni (iTunes-ből kinyerhető), ha valaki aac-re esküszik. Annak a legjobb a minősége, meg ez nyeri a legtöbb ABX vaktesztet, mármint az összes létező lossy formátum között, mindenféle bitrátakategóriában. Ennek ellenére a fölényét sok szakoldalon vitatják.

  Én részemről Vorbis-t használok, legfrissebb verziós hivatalos encoderrel, oggenc -q8 beállításon, ha zenéről van szó. Nem lesz nagyobb, mint egy V0 VBR vagy b320 CBR mp3. Jó az opus is, ami abban nem tetszik, hogy mindenképp erőlteti az újramintavételezést 48 kHz-re, akkor is, ha a forrásanyag 44,1 kHz-es. Az Opusnak inkább nagyon alacsony bitrátán van előnye, kb. audiokönyveknél, 64 kbps és azalatt.

  Mp3-at már csak olyan eszközön használnék, ami nem támogat Vorbist. Akkor is szigorúan LAME -V0 beállítással. Illetve ha olyan az anyag, akkor a FLAC elől sem kell elzárkózni, mindenképp meg kell nézni, hogy azzal mekkora lesz a fájlméret.

  Ami meg a high res audiót illeti, egy érdekes videó, nekem felnyitotta a szemem, de szöveges formában is elérhető.

  [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák