Új hozzászólás Aktív témák

• #28607 ottalai lelkes újonc ottalai #28605

  Új Válasz 2021-03-01 22:26:43 #28607

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  ottalai

  lelkes újonc

  válasz ottalai #28605 üzenetére

  Miért csinálja a Revolut azt, amit csinál (a törvényi előírások szerint):

  1. Azt fogadjuk el, hogy a vonatkozó törvények hatályosak a szolgáltatókra (Revolut, OTP, stb.) és a szolgáltatók ügyfeleire (mint megbízók és kedvezményezettek).

  2. Mikor kell intézkedni, mi az intézkedés:

  A tagállamok biztosítják, hogy a kötelezett szolgáltatók a következő körülmények fennállása esetén ügyfél-átvilágítási intézkedéseket alkalmazzanak:
  a) üzleti kapcsolat létesítésekor;
  b) olyan alkalmi ügylet teljesítésekor, amely i. legalább 15 000 EUR összegű, attól függetlenül, hogy az ügyletre egyetlen műveletben vagy több, összetartozónak tűnő műveletben kerül-e sor; vagy ii. az (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 3. cikkének (9) pontja értelmében 1 000 EUR-t meghaladó összegű pénzátutalásnak minősül;
  c) árukkal kereskedő természetes vagy jogi személyek esetében legalább 10 000 EUR összegű alkalmi ügylet készpénzben történő teljesítésekor attól függetlenül, hogy az ügyletre egyetlen műveletben vagy több, összetartozónak tűnő műveletben kerül-e sor;
  d) szerencsejáték-szervezők esetében, amennyiben a nyereményfelvételnél, a tét megtételénél vagy mindkettőnél legalább 2 000 EUR összegű ügyletet hajtanak végre, attól függetlenül, hogy az ügyletre egyetlen műveletben vagy több, összetartozónak tűnő műveletben kerül-e sor;
  e) pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás gyanúja esetében, tekintet nélkül bármilyen eltérésre, kivételre vagy küszöbértékre;
  f) ha kétség merül fel a korábban szerzett ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban.

  Mi a "pénzátutalás":

  „pénzátutalás”:a fizető fél nevében pénzforgalmi szolgáltatón keresztül, legalább részben elektronikusan végrehajtott ügylet, amelynek célja, hogy a pénzösszeget egy pénzforgalmi szolgáltatón keresztül hozzáférhetővé tegye a kedvezményezett számára, függetlenül attól, hogy a fizető fél és a kedvezményezett személye azonos-e vagy sem, és függetlenül attól is, hogy a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója azonos-e, ideértve az alábbiakat:
  a) a 260/2012/EU rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott átutalások;
  b) a 260/2012/EU rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott beszedések;
  c)a 2007/64/EK irányelv 4. cikkének 13. pontjában meghatározott belföldi vagy határokon átnyúló készpénzátutalások;
  d) a fizetési kártyával, elektronikus pénzeszközzel, mobiltelefonnal vagy a hasonló tulajdonságokkal rendelkező, előzetes, illetve utólagos fizetést lehetővé tévő egyéb digitális vagy IT-eszközzel végrehajtott átutalások;

  a 260/2012/EU szerinti "átutalás":

  „átutalás”: a kedvezményezett fizetési számlájának egy fizetési művelet vagy sorozatos fizetési művelet útján történő jóváírására irányuló belföldi vagy határon átnyúló pénzforgalmi szolgáltatás, amelyet a fizető fél PSZ-nél vezetett fizetési számlájáról indítanak, a fizető fél által adott megbízás alapján;

  3. Milyen eljárások vannak az intézkedések során:

  (1)Az ügyfél-átvilágítási intézkedések a következőket foglalják magukban:
  a) az ügyfél azonosítása és kilétének ellenőrzése, dokumentumok, illetve megbízható és független forrásból származó adatok vagy információk alapján;
  b) a tényleges tulajdonos azonosítása és ésszerű intézkedések meghozatala a kilétének ellenőrzésére annak érdekében, hogy a kötelezett szolgáltató biztos legyen abban, hogy ki a tényleges tulajdonos, ideértve a jogi személyek, bizalmi vagyonkezelési konstrukciók, gazdasági társaságok, alapítványok és hasonló társulás jellegű jogi megállapodás vonatkozásában ésszerű intézkedések meghozatalát az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerének megértése céljából;
  c) értékelés és – adott esetben – információszerzés az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről;
  d) az üzleti kapcsolat folyamatos monitoringja, ideértve a kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyletek elemzését annak ellenőrzése érdekében, hogy a végrehajtott ügyletek összhangban vannak-e az kötelezett szolgáltatóknak az ügyfélről, az üzleti és kockázati profilról szerzett ismereteivel, ideértve, ahol szükséges, a pénzeszközök származását is, valamint annak biztosítása, hogy a dokumentumok, adatok és információk naprakészek legyenek.
  A kötelezett szolgáltatók az első albekezdés a) és b) pontjában említett intézkedések végrehajtásakor kötelesek ellenőrizni azt is, hogy az ügyfél nevében eljárni szándékozó személy rendelkezik-e ilyen meghatalmazással, és kötelesek azonosítani és ellenőrizni e személy kilétét.

  4. A törvény szerint a pénzeszköz forrásának igazolása:

  pénzeszköz forrásának igazolása: az ügyletben szereplő pénzeszközök
  törvényes forrását megerősítő adat vagy azt igazoló dokumentum, így
  különösen az öröklésből, kártérítésből, polgári jogi jogviszonyokból származó
  szerződés vagy egyéb hivatalos dokumentum a kapcsolódó jogosultságok
  nevesítésével, munkaviszonyból származó bérjövedelem-igazolás,
  külszolgálatért kapott jövedelemigazolás, egyéb jövedelemigazolás,
  árfolyamnyereséghez, nyereményhez, osztalékhoz kapcsolódó igazoló
  dokumentum;

  Kiegészítés: Mi a pénzmosás a vonatkozó jogszabályban, törvényben:

  Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a következő szándékos elkövetői magatartás minősül pénzmosásnak:
  a)vagyon átalakítása vagy átruházása annak ismeretében, hogy a vagyon büntetendő cselekményből vagy ilyen cselekményben való közreműködésből származik, a vagyon jogellenes eredetének elrejtése vagy leplezése céljából, vagy az ilyen cselekmény elkövetésében részt vevő személy részére tevékenysége jogi következményeinek elkerüléséhez nyújtott segítség céljából;
  b) a vagyon valódi jellegének, származásának, helyének, rendelkezésre állásának, mozgásának, a hozzá fűződő jogoknak vagy tulajdonjogának titkolása vagy leplezése annak ismeretében, hogy a vagyon büntetendő cselekményből vagy ilyen cselekményben való közreműködésből származik;
  c) vagyon megszerzése, birtoklása vagy használata annak a szerzés időpontjában való ismeretében, hogy a vagyon büntetendő cselekményből vagy ilyen cselekményben való közreműködésből származik;
  d) az a), b) és c) pontban említett bármely cselekmény elkövetésében való részvétel, elkövetésére való szövetkezés, elkövetésének megkísérlése, valamint elkövetésének támogatása, pártolása, elősegítése és ajánlása.

  (4)A cselekmény akkor is pénzmosásnak minősül, ha a legalizálni kívánt vagyont eredményező cselekményeket más tagállam vagy egy harmadik ország területén hajtották végre.

  És a végén mindezeken túl:

  A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése érdekében a tagállamok az ezen irányelv hatálya alá tartozó területen szigorúbb rendelkezéseket is elfogadhatnak, vagy hatályban tarthatnak, az uniós jog keretein belül.

  Ja, és még egy ("OTP már biztos ellenőrizte"):

  A tagállamok engedélyezhetik a kötelezett szolgáltatók számára, hogy harmadik félre hagyatkozzanak a 13. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott ügyfél-átvilágítási előírások teljesítése tekintetében. Az e követelmények teljesítésére vonatkozó végső felelősséget azonban továbbra is a harmadik félre hagyatkozó kötelezett szolgáltató viseli. 2015.6.5. L 141/95 Az Európai Unió Hivatalos Lapja HU

  (1)E szakasz alkalmazásában „harmadik fél” minden, a 2. cikkben felsorolt kötelezett szolgáltató, e kötelezett szolgáltatók tagszervezetei vagy egyesülései, vagy valamely tagállamban vagy harmadik országban található egyéb intézmény vagy személy, aki vagy amely
  a) az ezen irányelvben megállapítottaknak megfelelő ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási előírásokat alkalmaz; és
  b) aki vagy amely tekintetében a VI. fejezet 2. szakaszának megfelelő módon felügyelik, hogy betartja-e ezen irányelv előírásait. (2)A tagállamok megtiltják, hogy a kötelezett szolgáltatók olyan harmadik felekre hagyatkozzanak, amelyek kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban telepedtek le. A tagállamok mentesíthetik az említett tilalom alól az Unióban letelepedett kötelezett szolgáltatók fióktelepeit és többségi tulajdonú leányvállalatait, ha azok maradéktalanul megfelelnek a 45. cikk szerinti csoportszintű politikáknak és eljárásoknak.

  (1)A tagállamok biztosítják, hogy a kötelezett szolgáltatók a 13. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott ügyfél-átvilágítási előírásokra vonatkozó szükséges információkat megszerezzék attól a harmadik féltől, amelyre hagyatkoznak.
  (2)A tagállamok biztosítják, hogy azok a kötelezett szolgáltatók, amelyekhez az ügyfél fordul, megtegyék az annak biztosításául szolgáló szükséges lépéseket, hogy a harmadik fél kérésre haladéktalanul rendelkezésre bocsássa az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos azonosítási és kilétét igazoló ellenőrzési adatainak, valamint a kiléte szempontjából fontos egyéb dokumentációnak a vonatkozó másolatait.

  [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák