Új hozzászólás Aktív témák
-
L3zl13
nagyúr
Nem hiszem, hogy valami nagy áttörés lenne mögötte, inkább csak jobb gyártástechnológia és kissebb finomítások.
Emiatt pl a Raptor 2 kamranyomása duplája lehet a NK-15-ének.
Ezen kívül az elmúlt évtizedekben végzett kutatások és a számítógépek fejlődése miatt gondolom jobban tudják modellezni pl. az égéskamrában lezajló folyamatokat és amiatt célzottabban tudnak optimalizálni.A Raptornál használt Full-flow staged combustion cycle valamilyen szinten áttörés (bár nem új és nem SpaceX találmány), de ha jól tudom az inkáb az üzemanyag hatékonyságot érinti és ott is csak tizen valahány százalékot hoz.
#13: Gondolom gimbalozással is tudnak kompenzálni valamennyit.
[ Szerkesztve ]
Aki hülye, haljon meg!
-
A cikk azt írja, hogy közel 70%-kal nagyobb tolóerőt tud ez a rakéta kifejteni, mint az N1. Ezt hogy tudták elérni? Feltételezem, az orosz technológia is gyengébb volt, és haladt a a gyártástechnológia is az elmúlt 50-60 évben.
Nono, itt azért ne induljunk el a világ végére rögtön.
Az N1 első fokozatának hajtóművei, az NK-15-ösök cirka 155 tonna tolóerőt tudtak tenger szinten. Ebből volt 30 darabja, ami egyébként igencsak szép teljesítmény.
A Raptor 2 tud várhatóan olyan 230 tonnát, ebből lesz 33 darab a SuperHeavy fokozaton.
De ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy aztán most megvált a világ, mert a legerősebb egy égésterű rakétahajtómű a mai napig a Saturn V. rakéta F-1 hajtóműve, amely egyenként 690 tonnát tudott tengerszinten. Ebből ugye elég volt öt darab anno...Szóval az, hogy a fokozat tolóereje mennyi, egy dolog, hogy mennyire hatékony, egy másik. A média a "nyers" adatokat dobálja, mert a SuperHeavy + Starship páros eleve a legnehezebb induló tömegű rakéta lesz a világon...
Az, hogy az NK-15 az 1960-as és 70-es évek színtje volt, inkább fejlesztési és gyártástechnológiai tényező, a Raptor 2 sokkal jobb tolóerő / tömeg aránnyal rendelkezik és nagyobb az ISP értéke is (egy arányszám, hogy adott tömegű hajtümű mennyi tolóerőt tud kinyerni adott tömegű hajtóanyagból).
Viszont ha meg az ISP-t nézzük, akkor az SSME (az űrsikló és a SLS rakéta első fokozatának hajtóműve) a legjobb hajtómű a mai napig, egyszerűen azért, mert a hidrogén a leghatékonyabb hajtóanyag. Csak éppen ott más jellegű nehézségekkel kell szembe nézni...
Szóval itt is ezer féle tényezőt kell figyelembe venni. A SpaceX azért döntött a metán hajtóanyag mellett, mert viszonylag könnyen kezelhető (könnyebben, mint a hidrogén) de hatékonyabb, mint a kerozin (amit pl. a SpaceX Merlin vagy a Rocketdyne F-1 hajtóműve éget).
A Raptor 2 csúcstechnológia, ez nem vitás, de önmagában nem azért, mert nagyobb a SuperHeavy tolóereje az N1-nél.
Na, így leírva a fentieket: történt az elmúlt 40-50 évben olyan áttörés, amely a fellövéseket nagyon nagy mértékben hatékonyabbá tette?
Igen, az újrafelhasználás. E téren pedig vitán felül az SpaceX most élen jár, mert SuperHeavy + Starship páros lesz az első teljesen újrafelhasználható rakéta. Anno az űrsikló is "eldobta" a külső hajtóanyag-tartályát....Én teljesen hozzá nem értő vagyok, csak így kívülről azt látni, hogy elég roppant sok "üzemanyag" felfelé, a leírásotok alapján már a lehetséges finomítások, optimalizációk megtörténtek, de még mindig drága és veszélyes az egész.
Ez pedig aligha fog változni. Ahogy fent írtam, a legnagyobb áttörés az, ha eljutunk oda, hogy egy-egy rakéta fokozatot már többször újra fel tudnak használni, így ugyanis drasztikusan csökkenthető az indítás költsége.
Per pillanat ez a szent grálja rövid távon az űrhajózásnak......de jó lenne valami olyasmi kutatást látni, mint mondjuk a fúziós reaktorok, ami egy jó távlati célnak tűnik az energiatermelés terén.
Ketté választanám a válaszom.
1.: A fúziós energia is olyan dolog, hogy évtizedek óta kutatják, de a mai napig nincs pozitív energia mérlegű fúziós reaktor, amely több energiát termel, mint amennyit a működéséhez felhasznál. Jelenleg az ITER projekt célja annyi, hogy stabilan fenntartható fúziós folyamatot tudjunk létrehozni. Ennek a célnek az elérése pedig jelenleg leghamarabb 2035-ben várható. Ha sikerül, akkor jöhet a következő fázis, a DEMO, amely már elektromos áramtermelésre is használható lenne. Mikor? Senki nem tud erről biztosat mondani...
Tehát a fúziós energia is egy szent grál, ami majd, valamikor a távoli jövőben megvalósul. Remélhetőleg...2.: Amire Te gondolsz, azt most kb. a Skylon koncepció, amelynek a lényege, hogy a hajtómű a repülés egy jelentős fázisában a légkör oxigénjét használná fel, így nem kell annyi oxigént magával vinnie, mintha végig rakétahajtóművet használna.
Apró probléma, hogy a fejlesztés várható költsége is több milliárd fontra rúgna, és senki nincs, aki ennyit befeketetne a cégbe, mivel semmi garancia nincs arra, hogy ez valóban életképes, működőképes alternatíva. A fejlesztő cég, a Reaction Engines Ltd. jelenleg leginkább abban bízik, hogy a katonai megrendelések (az USAF / DARPA lát fantáziát a hajtóműben, hogy hiperszonikus fegyverekben használhassák fel) a felszínen tarthatják a legalább a hajtóműprogramot. De itt pár tízmillió fontról beszélünk, tehát alsó hangon is két nagyságrenddel kevesebbről, mint a teljes Skylon projekt költségvetése alsó hangon igényelne...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
Új hozzászólás Aktív témák
it Minden idők legerősebb rakétarendszerét, a Starshipet tesztelte Elon Musk űrvállalata, a SpaceX, helyi idő szerint csütörtökön.
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs